Új vezetővel az élén jelenik meg a Nagyváradon készülő Partiumi Közlönynek – a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) hivatalos lapjának – idei első száma, miután Barabás Zoltán lemondott a főszerkesztői tisztségről. Barabás egyelőre a Tőkés László vezette egyházkerület sajtófőnöke maradt. Barabás – aki nem kevesebb mint 17 évig szerkesztette a Közlönyt – a rendszerváltás előtt az Előre újságírójaként dolgozott, és – a maszol.ro hasonló nevű blogján megjelentetett – Nicolae Ceausescu volt kommunista diktátort és feleségét dicsőítő, 1989 előtti írásairól volt ismert. Barabás Zoltánt az ÚMSZ megkérdezte, milyen összefüggés van az Előre blogon nyilvánosságra hozott művek és a lemondás között. Barabás azonban nem nyilatkozott, „és nem is fog, amíg az ÚMSZ szerkesztősége nem kér tőle bocsánatot”, mert – szavaival élve – „a lap mélységesen megbántotta emberi mivoltában”. Barabás helyét a Partiumi Közlöny élén Wágner Erika vette át, aki korábban is a lapnál dolgozott. Barabás vezeti egyébként a Partiumi Magyar Művelődési Céhet, és továbbra is a KREK Tájékoztatási Osztályának vezetője. /Lemondott Barabás Zoltán. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Megalakult az egyházközi átvilágítási Szakmai Egyeztető Fórum
NY I L A T K O Z A T
az egyházközi átvilágítási és közelmúlt-kutatási Szakmai Egyeztető Fórum megalakulása alkalmából
Alulírottak, az általunk képviselt egyházak, illetve egyházkerületek megbízásából a mai nap megalapítottuk az erdélyi magyar egyházak átvilágítási és közelmúlt-kutatási munkacsoportjainak Szakmai Egyeztető Fórumát.
A Szakmai Egyeztető Fórum szervezett lehetőséget biztosít az egyházi átvilágítás és közelmúlt-kutatás terén szerzett szakmai tapasztalatok megosztására, a közérdekű eredmények kölcsönös ismertetésére, valamint az állami szervek egyházi életbe való beavatkozásának összehangolt feltárására.
Tiszteletben tartjuk a testvéregyházak sajátos viszonyulását a közelmúlttal való szembenézés kérdésköréhez; együttműködésünknek nem célja az egyházankénti megoldások egységesítése. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy szakmai együttműködésünk nyomán az egyházankénti átvilágítás és közelmúlt-kutatás eredményesebb lesz, mint az elmúlt húsz évben.
Szakmai összefogásunkra egyházaink küldetése és közelmúltunk közös tapasztalatai ösztönöznek. Egyházaink számára a közelmúlttal való szembenézés elsősorban tiszteletadás a kommunista rendszer áldozatai és ellenálló hősei iránt. Az 1945 és 1989 közötti időszakban az alapvető bűnösséget maga a kommunista diktatúra léte jelentette, a legnagyobb felelősség pedig ennek az államhatalmi rendszernek a létrehozóit és működtetőit terheli. Kötelességünk fényt deríteni a rendszer szolgálatában álló egykori elnyomóink kilétére, valamint a velük meggyőződésből vagy haszonelvűségből együttműködő egyházi emberek ténykedésére. A keresztény/keresztyén eszményeket és az isteni igazságot hirdető egyházaknak kötelessége elősegíteni a megtévedt személyek bűnvallását és hibáik jóvátételét, amennyiben ez még lehetséges.
Céljaink megvalósítása érdekében nyitottak vagyunk az együttműködésre egyházi, társadalmi és szakmai szervezetekkel az igazságosság és méltányosság társadalmi szintű érvényesüléséért.
Az Erdélyi Református Egyházkerület képviseletében: Dobri András, Kiss Tibor
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviseletében: Antal János, Wagner Erik
Az Erdélyi Unitárius Egyház képviseletében: Csete Árpád, Szabó László
A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház képviseletében: Csendes László
Kolozsvár, 2010. március 12. Forrás: Erdély.ma

Jubileumi közgyűlés a Vármegyeháza barokk termében
„Megmaradásunk erős bástyái a református gyülekezetek”
Újjáéledésének 125. évfordulóját ünnepelte október 17-én, szombaton a temesvári református egyházközség. A jubileumi közgyűlésre a református gyülekezet újraalakulásának történelmi helyszínén, a Vármegyeháza barokk termében került sor. A hálaadás során igét hirdetett Wágner Erik, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadótanácsosa. A rendezvény meghívott vendégei között volt Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke, ft. Szilvágyi Zsolt kanonok, nt. Kovács Zsombor evangélikus lelkipásztor.
A megjelenteket ft. Fazakas Csaba temesvári esperes köszöntötte, aki felidézte Gróf Ráday Gedeon főgondnok 125 esztendővel ezelőtt elhangzott szavait: „A temesvári reformátusok újraalakulási vágya szállt a magasba, sok szívből tört fel az akarjuk kiáltás!”, ami azt jelentette, hogy közel 200 esztendő tetszhalotti állapot után újraéledhetett a protestantizmus kálvini vonala Temesváron.
Pataki Károly egyházmegyei főgondnok köszöntője során hangsúlyozta: 125 éve különvált egymástól a temesvári evangélikus-lutheránus és a református egyházközség, de a hangsúlyt most nem a különválásra kell helyeznünk.
Wágner Erik, a KREK előadótanácsosa a Szentírásból idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy keresztény ember számára a legfontosabb a közösség, a gyülekezet, a templom, az imaház jelentősége csak másodlagos lehet. „Ebben a teremben hosszú kényszerszünet után, 125 évvel ezelőtt újjáalakult a református gyülekezet, de temploma még 12 évig nem volt. 1898-ban hívták meg Szabolcska Mihály költő lelkipásztort Temesvárra, aki a szívén hordozta a templomépítés ügyét és 1902-ben épült meg a református imaház és bérpalota. A legfontosabb tehát a közösség, egymással és a teremtő atyával, aki segít minden akadályt legyőzni” – hangsúlyozta Wágner Erik előadótanácsos.
A temesvári református eklézsia újjászületéséről Szekernyés János helytörténész tartott előadást, akit Temesvár reformátussága című könyvéért Pro Ecclesia díjjal tüntetett ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Az érdekes visszapillantásból megtudtuk: 125 esztendővel ezelőtt kb. 1100 tagja volt az újjáalakult magyar református gyülekezetnek, amely azóta megmaradásunk erős bástyája lett.
A jubileumi közgyűlést Halász Ferenc RMDSZ-elnök, nt. Kovács zsombor evangélikus lelkipásztor, ft. Szilvágyi Zsolt józsefvárosi plébános, valamint az 1929 létrejött újkissodai gyülekezet lelkipásztora, nt. Bálint Sándor, az 1994-ben létrejött vöröscsárdai gyülekezet lelkipásztora, nt. Kovácsné Pap Ibolya és az 1999-ben létrejött Új Ezredév gyülekezet lelkipásztora, nt. Gazda István köszöntötték. A református gyülekezet újjászületése óta eltelt 125 év a testi és lelki építkezés időszaka volt, amely bebizonyította: a reformátusság nélkül elképzelhetetlen a magyar élet a bánsági végeken. Az 1902-ben, a templomavatás évében létrejött belvárosi református gyülekezet nevében ft. Fazakas Csaba esperes zárszavában örömét fejezte ki, hogy megmaradásunk immár négy bástyája, a négy temesvári református gyülekezet ilyen szövetségben vett részt ezen a jubileumi közgyűlésen.
A jubileumi rendezvény színvonalát a kovászna-belvárosi gyülekezet férfikarának, az Új Ezredév kórus és a negyed évszázados fennállását ünneplő Szabolcska Mihály kórus szolgálata emelte.
A közgyűlés résztvevői ezután a Protestáns Zene Estje című zenés istentiszteleten vettek részt az evangélikus-lutheránus templomban.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Újraválasztották tisztségébe Csűry István református püspököt
MTI - Újraválasztották pénteken tisztségébe Csűry Istvánt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspökét.
A Nagyváradon tartott pénteki egyházkerületi küldöttgyűlés 97 résztvevője közül 84-en szavaztak a püspökre - tájékoztatta az MTI-t Wagner Erik püspöki titkár.
A tisztségre Csűry István volt az egyedüli jelölt, ellenjelöltjei korábban sorra visszaléptek. Az egyházkerületi közgyűlés visszaválasztotta a lelkészi főjegyzői (püspökhelyettesi) tisztségbe Forró Lászlót, a főgondnoki tisztséget pedig Bara Lajos István tanár, a zilahi Református Wesselényi Kollégium igazgatója nyerte el.
Az újraválasztott Csűry István megköszönte a küldöttek bizalmát, és közölte, hogy csak az öt év múlva esedékes nyugdíjazásáig kívánja betölteni a tisztséget, ekkor visszavonul az egyházkerület éléről. maszol.ro