A Moldovai Köztársaság jelenlegi elnöke, Mircea Snegur szerezte meg a legtöbb szavazatot /38,75 %/ az elnökválasztás első fordulójában, a második helyen Petru Lucinschi parlament elnök végzett /27,67 %/, a harmadik - meglepetésre - Vladimir Voronyin kommunista jelölt /10,24 %/, míg a negyedik az esélyesnek tartott Andrei Sangheli miniszterelnök 9,44 %-kal. A második fordulót dec. 1-jén tartják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25., Új Magyarország, nov. 19./

A román külügyminisztérium okt. 2-án közleményben fejezte ki felháborodását amiatt, hogy a moldovai testvérország parlamentjében szept. 29-én egy kommunista képviselő, Vlagyimir Voronyin a Kereszténydemokrata Párt nevében fasisztának nevezte a trikolórt. Az incidens után 26 képviselő kivonult a kisinyovi parlamentből, s bűnvádi eljárás megindítását követelt a honatya ellen /A trikolórgyalázás ellen. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

"A kommunista erők megnyerték a parlamenti választásokat Moldva Köztársaságban. Az összeszámolt 97,26% szavazatból, a Kommunista Pártnak 50,2%-ot sikerült megnyernie. Így abszolút többséggel fognak szerepelni az országgyűlésben, lehetőséget kapva az államelnök választására. /A moldvai választások . = RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 26. - 38. sz./ Moldovában a kommunisták visszaszerezték a hatalmat, tízévi demokrata kormányzás után - ez derült ki a szavazókerületek több mint kétharmadából beérkezett, előzetes adatokból. A Vlagyimir Voronyin vezette kommunisták több mint hatvan helyhez juthatnak a 101 tagú parlamentben. Így ők alakíthatnak kormányt, és megválaszthatják az elnököt, valamint a parlamenti elnököt. A centrista miniszterelnök, Dumitru Braghis tömörülése a vártnál kisebb támogatást kapott, 14 százalék körüli voksaránnyal. A Romániával való egyesülésért fellépő kereszténydemokrata párt 8 százalékra számíthat. A kommunisták népszerű választási ígéreteiknek köszönhetik sikerüket (a korrupció, bűnözés és munkanélküliség felszámolása, az Oroszországhoz és a Független Államok Közösségéhez, vagyis Moldova fő piacaihoz fűződő kapcsolatok erősítése, csatlakozás az orosz-fehérorosz unióhoz). A Független Államok Közösségének országai közül Moldova az első, ahol a kommunisták visszatértek a hatalomba. /Kommunista visszatérés Moldovában. Erősíteni kívánják a kapcsolatot Moszkvával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./ A román politikai vezetők - Adrian Nastase miniszterelnök, Adrian Severin, Andrei Chiliman, Ilie Neacsu - úgy vélik, hogy a kommunisták Moldova Köztársaságban elért győzelmét az ország nehéz gazdasági és társadalmi helyzete, valamint a többi politikai erő szereplése idézte elő, és reményüket fejezik ki aziránt, hogy az ország tovább halad a reformok útján és tovább fejlődnek majd a Romániával fenntartott kapcsolatok - írja az Adevarul és a Curierul National. /RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 27. - 39. sz./"

"Moldáviában a nemrég megtartott parlamenti választásokon a Vladimir Voronyin vezette kommunista párt győzött. A kétharmadosnál magasabb parlamenti képviselet megszerzésével ők diktálnak. A moldáviaiak megelégelték a mérhetetlen nyomort - az átlagbér havi 32, a nyugdíj 7 dollárnyi -, s többek között emiatt is a kommunistákra szavazott a nyugdíjasok tömege, a házi termelésre beálló gazdálkodók, no meg a lakosság 35 százalékát (!) kitevő szláv népcsoportok s a türk eredetű gagauzok is. Kisinyov (Chisinau) legerősebb gazdasági partnere eddig is az Orosz Föderáció volt, Románia az oroszok után következik, mindössze 6,2 százalékos exporttal. Moldávia elsősorban bort és melaszt küld dömpingáron Romániába cserében villamos energiáért, élelmiszerért és fogyasztási cikkekért. Ismeretes az is, hogy erdélyi és bukaresti középiskolákban, egyetemeken ezrével tanulnak havi 800 000 lejes juttatással moldáviai fiatalok, amiből nem is egy az otthon nyomorgó családnak hazaküldi a megtakarított pénzt. Ez a nemes gesztus valóban figyelemre méltó, más nemzetek más országban élő közösségei számára is példamutató. A választás győztesei már a választások előtt leviziteltek Vlagyimir Putyinnál, II. Alexij orosz pátriárka is fogadta őket. /Sylvester Lajos: A moldáviai visszarendeződés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./"

"Egyesülne Románia Moldova Köztársasággal, de akadályozza ezt a folyamatot az, hogy utóbbi országban Vladimir Voronint, a Kommunisták Moldovai Pártjának elnökét választották államfővé - nyilatkozta ápr. 4-én Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke. Szerinte Voronin elnökké választása "komoly akadályt jelent a két ország egyesülésének útjában, annak megvalósításában, hogy Románia az legyen, ami egyszer volt". /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./"

"Moldova már most készen áll arra, hogy megfigyelői minőségben részt vegyen az orosz-fehérorosz államszövetség integrációs folyamatában - jelentette ki Vlagyimir Voronyin moldovai elnök. Az előző napon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott megbeszélést. Voronyin - hangoztatva, hogy Moldova semleges állam - leszögezte, hogy országának nem áll szándékában csatlakozni a NATO-hoz. Az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségét viszont nem zárta ki, de hozzátette, hogy ezt a lépést "jobb lenne Oroszországgal és Fehéroroszországgal együtt megtenni". - Moldovát jelenleg Európa egyik legszegényebb országaként tartják nyilván. /Moldova kész integrálódni az orosz-fehérorosz államszövetségbe. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Románia kész anyagilag is hozzájárulni ahhoz a mintegy 2,5 millió dolláros kiadáshoz, amennyibe Moldova Köztársaságnak az új útlevelek kibocsátása kerül - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő máj. 1-jén, miután megbeszélést folytatott Vlagyimir Voronyin moldáv államfővel. Románia azt szeretné, ha július elsejétől a moldovai állampolgárok kizárólag útlevéllel utaznának Romániába. Ezt a román vízummentesség elérése érdekében az EU is hangsúlyosan követeli Bukaresttől. Moldova azzal érvelt, hogy nincs elegendő pénze az úti okmányok kibocsátására. /Mi fizetjük a moldovaiak útlevelét? Nastase-Voronyin megbeszélés a határátkelésről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./"

"A moldovai Dnyeszteren túli terület szeparatista hatóságai máj. 4-én szabadon engedtek a kilenc éve bebörtönzött Ilie Ilascut, aki azért küzd, hogy Moldova egyesüljön Romániával. A 48 éves közgazdász professzort 1992-ben tartóztatták le a szeparatista hatóságok Moldova keleti részén, és 1993-ban halálra ítélték az egykori Szovjetunió elleni terrorizmus vádjával. Ilascu vezette a Moldovai Népi Front nevű mozgalmat, amely Moldova Romániával történő egyesítését tűzte zászlajára. Ilascu szabadon engedésében szerepet játszott Vlagyimir Voronyin moldovai elnök, aki személyes befolyását is latba vetette a kiszabadításáért folytatott tárgyalásokon. A szeparatisták vezére, Igor Szmirnov, az Ilascu szabadon engedésével kapcsolatban szervezett sajtóértekezleten elmondta: ezek után megbékélési lépést vár Voronyintól. Ion Iliescu államfő üdvözölte Ilascu szabadulását, aki további terveivel kapcsolatban közölte: Chisinauban megvárja, amíg politikai mozgalmának három másik bebörtönzött tagját is szabadon engedik, majd Romániába megy, hogy ott a szenátusban dolgozzon, hiszen a 2000. novemberi választásokon képviselővé választották. /Szabadon engedték Ilie Ilascut. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

"A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság jún. 5-én kihallgatta Ilie Ilascu nagy-romániás szenátort abban a perben, amelyet a tiraszpoli börtönből nemrég szabadult unionista harcos, és három - jelenleg is fogoly - társa az orosz és a moldovai kormány ellen indított. Mint ismeretes, Ilascuékat Tiraszpolban 1992-ben halálra ítélték, nemzetközi nyomásra azonban ezt életfogytiglani börtönre változtatták. Rövid idővel ezelőtt Vlagyimir Voronyin moldovai elnök személyes közbeavatkozására a tiraszpoli hatóságok Ilascut szabadlábra helyezték. - Ilascu Strasbourgban azzal vádolta az orosz kormányt: Moszkva azért támogatta 1992-ben a tiraszpoli szakadárokat, hogy a független Moldova Köztársaság továbbra is az orosz érdekszférában ragadjon. Az orosz és a moldovai kormányok képviselői ismertették álláspontjukat Ilascuék ügyében, és cáfolták a vádat, miszerint Oroszországot is felelősség terheli az 1992-es Dnyeszteren túli konfliktusban. Az orosz fél kijelentette: Moszkva sem anyagilag, sem fegyverekkel nem támogatta a Dnyeszteren túli szakadárokat. Moldova Köztársaság reprezentánsai pedig szintén "ártatlannak" vallották magukat, a moldovai kormányt ugyanis nem terheli a felelősség a Dnyeszteren túli területen elkövetett atrocitásokért, hiszen gyakorlatilag semmilyen fennhatósága nincs a szakadárok fölött. - Az Európai Emberi Jogi Bíróságnak júl. 5-ig kell döntenie, hogy napirendre tűzi-e az eset megtárgyalását. /Ilie Ilascu Strasbourgban. A szenátor szerint Moszkva pénzelte Tiraszpolt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./"

"Általános felháborodást váltott ki Moldova román nacionalista köreiben, hogy az ország kommunista vezetése nemrégiben azt javasolta: az iskolákban ezentúl a román történelem helyett Moldova történelmét tanítsák. A javaslatot Vlagyimir Voronyin moldovai államfő terjesztette elő. Az ország függetlenségének 1991-es kikiáltása óta a volt szovjet tagköztársaság iskoláiban Románia történelmét oktatják a tanulóknak. Ezt megelőzően - a szovjet időkben - csak a Szovjetunió és a moldovai tagköztársaság történelmével ismertethették meg a tanárok a diákokat. Múlt héten több száz tanár vonult a főváros utcáira tiltakozásul a kisinyovi vezetés javaslata ellen, amely a helyi sajtótermékekben is hatalmas visszhangot váltott ki. Moldova lakóinak 65 százaléka román származású, 14 százaléka ukrán és 13 százaléka orosz. Az ultranacionalista moldovaiak azt szeretnék, ha a volt szovjet tagköztársaságot a szomszédos Romániához csatolnák. Egy hét évvel ezelőtti népszavazáson a lakosság többsége azonban elutasította ezt az egyesülést - írja az AFP. /Moldova: a kommunisták nem kérnek többet a román történelemből. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

A chisinaui kormány febr. 13-i döntése értelmében a moldovai oktatási intézmények tantárgyai közül ezentúl kiiktatják a román történelmet. A határozat szerint Moldova Köztársaság iskoláiban csak Moldova történelme oktatható. Vladimir Voronin államfő tavaly júniusban rendelte el a Moldova történelmét taglaló tankönyv kibocsátását; a történelemkönyv kidolgozásával pedig Vladimir Taranovot, a moldovaiság elméletének egyik szülőatyját bízták meg. Taranov szerint a román és a moldovai nyelv teljesen különbözik egymástól, a románok és a moldovaiak két különálló népet alkotnak.A chisinaui kommunista vezetés rendelkezését heves ellenkezéssel fogadta az ellenzék, illetve az orosz nyelvoktatás kötelezővé tétele ellen több mint másfél hónapja tiltakozó proromán moldovaiak. Febr. 13-án a fővárosban minden eddiginél többen, mintegy húszezren gyűltek össze a polgárok, és a román történelem tanításának elhagyása, valamint az orosz nyelvoktatás kiszélesítése ellen tiltakoztak. A Moldovai Köztársaság fővárosában az elkövetkező napokban tízezrek készülnek utcára vonulni a Kommunista Párt rendelkezései ellen. /R. Sz.: Feketelistán a román történelem. Csak Moldova történelmét oktatják a Pruton túl. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

"Okt. 20-án befejezte közel-keleti diplomáciai körútját Ion Iliescu államelnök. Látogatása során regionális és nemzetközi problémákat tárgyalt meg az egyiptomi elnökkel, Hoszni Mubarakkal, valamint Jordánia királyával, II. Abdullahhal. A civilizációk párbeszéde volt a témája a Nemzetközi Frankofón Szervezet hétvégén megrendezett bejrúti összejövetelének, melyen Iliescu is részt vett. Ezen az összejövetelen tárgyalt Vladimir Voroninnal, a Moldovai Köztársaság elnökével, szóba hozták a két ország közti konfliktust. A két elnök megegyezett, hogy a jelenlegi helyzet elemzését, a kétoldalú kapcsolat gondjainak megoldását elősegítő csoportot hoznak létre, melyben mindkét ország képviselteti magát. Iliescu tárgyalásokat folytatott továbbá Emile Lahoud libanoni, Kaepar Viligier svájci, illetve Jacques Chirac francia elnökökkel. /Iliescu tárgyalásai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./"

"Miután Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság elnöke egy interjúban azzal vádolta meg Romániát, hogy a szakadár Transznisztria "legfőbb kereskedelmi partnerévé vált", nov. 27-én Mircea Geoana román külügyminiszter kifejtette, a prágai NATO-csúcs utáni helyzetben a Moldovai Köztársasággal való kapcsolatok javítása "kötelessége és küldetése" Romániának. Geoana hangsúlyozta, országa különös figyelemmel követi az EBESZ Minisztertanácsának portói ülését, amelyen a transznisztriai helyzet alakulását tárgyalják meg, és azt is, hogy teljesül-e a két államelnök, Ion Iliescu és Vladimir Voronin Bejrutban megkötött megállapodása. /Újabb nézeteltérés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/"

"A szakadár Dnyeszter menti Moldovai Köztársaság febr. 14-én a szövetségi állam irányába tett első lépésként üdvözölte Vladimir Voronin moldovai elnök indítványát, amelyben széles körű autonómiát kínál a korábban elszakadásra törekvő térségnek. Igor Szmirnov, az önkényesen kikiáltott köztársaság elnöke szerint a kisinyovi kezdeményezést kézzelfogható intézkedéseknek kell követniük. Voronin elnök javaslata szerint a zömében oroszok és ukránok lakta szakadár köztársaság tagállamként ismét egyesülne Moldovával, Kisinyov és Tiraszpol között megosztanák a hatalmat, egységes állampolgárságot, vámrendszert vezetnének be, a föderációnak egyetlen hadserege lenne, és 2004. február 1. előtt népszavazást tartanának a szövetségi alkotmányról, amelyet közösen dolgoznának ki néhány hónapon belül. Az orosz hivatalos nyelv lesz a föderációban, és a Dnyeszter menti Moldovai Köztársaságnak joga lesz elszakadni Moldovától, ha utóbbi egyesülne Romániával. Moldova nagy része Romániához tartozott egészen 1940-ig, amikor a Szovjetunió annektálta, miközben a Dnyeszter vidéke csak Oroszországhoz és a Szovjetunióhoz tartozott. A Dnyeszter menti köztársaság 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, a szakadárok és a kormányerők összecsapásaiban mintegy 1500 ember vesztette életét. A harcok 1992-ben értek véget a Moszkva közvetítésével létrejött fegyverszünettel. Oroszország azóta is nagy létszámú csapatokat és jelentékeny fegyverzetet állomásoztat a Dnyeszter mentén. /Moldova: párbeszéd kezdődhet a szakadárokkal a szövetségi államról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"A román-moldovai kapcsolatok "kényes szakaszának" lezárásaként értékelte ápr. 1-jén a Moldovai Köztársaságban tett hivatalos látogatását Mircea Geoana külügyminiszter. Geoana Vladimir Voronin moldovai államfővel, Vasile Tarlev miniszterelnökkel és Nicolae Dudau külügyminiszterrel tárgyalt Kisinyovban. Geoana szerint Románia a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és a Fekete-tengeri országok számára hidat képezhet Európa felé. A román külügyminiszter arról biztosította vendéglátóit, hogy Románia nem vezet be vízumkötelezettséget a Moldovai Köztársaság állampolgáraival szemben mindaddig, amíg az Európai Unió tagja nem lesz. Az EU-tagság elnyerése után pedig Bukarest megvizsgálja annak lehetőségét, hogy miként biztosíthat vízummentességet a moldovai állampolgárok bizonyos kategóriái számára. /Vége a "kényes szakasznak"? Mircea Geoana a Pruton túlra látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"A kommunista párt megszilárdította pozícióját a máj. 25-én megrendezett moldovai helyhatósági választásokon: a polgármesteri, illetve helyhatósági posztok 47 százalékára ők állíthatnak jelölteket a nem hivatalos végeredmény alapján. A 2003-as helyhatósági választásokat a szakértők annak tesztjeként értékelték, hogy a két éve kormányon lévő kommunisták milyen esélyekkel indulnak majd a 2005-ben esedékes országgyűlési választásokon. A Vladimir Voronin államfő által vezetett Kommunisták Moldovai Pártja már eddig is kényelmes többséget élvezett a parlamentben: a 101 képviselőből 70-et ők delegáltak. /Kommunista fölény a moldovai helyhatósági választásokon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./"

"Új, közös alkotmány kidolgozását határozta el Moldova és a szeparatista Dnyeszteren túli terület. Ezt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Moldovában tartózkodó küldöttségének vezetője, William Hill jelentette be júl. 4-én, miután megbeszélést folytatott mindkét féllel. A moldovai parlament már áprilisban jóváhagyta azt a tervet, amely a többnyire oroszok lakta, ám Moldova részét képező autonóm területnek hatalommegosztást biztosít, viszont deklarálja a térség Moldovához tartozását, a közös állampolgárságot, illetve a közös katonai és vámpolitikát. Az - elsősorban román ajkú - szovjet utódállam, Moldova Dnyeszteren túlról származó elnöke, Vladimir Voronin népszavazást is kíván tartani az alkotmányról. A Dnyeszteren túli vidék - amelyet még Sztálin csatolt Moldovához - 1991-ben egyoldalúan kimondta függetlenségét, ezt követően pedig több száz életet követelő harcok zajlottak le a két fél között. A fegyveres összetűzésnek az orosz hadsereg vetett véget, amely a Szovjetunió szétesését követően is a térségben maradt. /Új alkotmány. Moldova megbékül a Dnyeszteren túliakkal. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./"

"Elsősorban a román-moldovai alapszerződésről kíván tárgyalni Ion Iliescu államfővel aug. 1-jei találkozóján Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság elnöke. Iliescu azonban határozottan kijelentette: a kérdés nem kerül terítékre a találkozón, "mert a dokumentum tervezett szövege idejét múlta". A Botosani megyei Stanca-Costesti községben találkozik a két államfő. Voronin szerint a szerződés még ebben az évben tető alá hozható és fontosnak tartja, hogy aláírják a román-moldovai határegyezményt is. /Cseke Péter Tamás: Voronin sürgeti az alapszerződést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./"

"Alaposan felborzolta a román sajtó kedélyét az a moldovai-román szótár, amely most jelent meg a Moldovai Köztársaságban. A 19 ezer szót tartalmazó, 5 ezer példányban kiadott szótár valóban egyedülálló a maga nemében, hiszen "két olyan különböző nyelv" megértéséhez akar segítséget nyújtani, amely nyelvek beszélőinek egyáltalán nincs szükségük tolmácsra, ha egymással szót váltanak. A szótár kiadása előtt napvilágot láttak az első felháborodott cikkek, a román lapok azonnal kiderítették, hogy a munka szerzője, Vasile Stati a moldovai nacionalizmus harcos szószólója, aki már 1999-ben nagyon is ismertté tetté nevét Bukarestben egy történelmi tanulmányával. A Moldova története dátumokban címmel megjelent könyvében Stati azt az elméletet fogalmazta meg, hogy a moldovaiak a XI. század elején jelentek meg ebben a térségbe. Európa északi részéről jöttek és semmilyen kapcsolatuk nem volt a románokkal. Ezzel a történelmi háttérrel érthető, hogy Románia és Besszarábia 1918-ban történt egyesülését a szerző a Moldova ellen elkövetett román agresszióként, a bécsi döntéseket pedig a demokratikus Moldovai Köztársaság és Észak-Bukovina román megszállás alól való megszabadulásaként értékelte. A román lapok ízekre szedték a szótárt, amelyben közismert román szavak régies, ma már alig használt jelentése található. Tiltakozott a Román Akadémia, román nyelvészek írtak azonnal hosszú, felháborodott kritikákat. Román részről nem zárták ki azt a lehetőséget sem, hogy a szótár valójában azért készült el, mert jó néhány évvel ezelőtt Ion Iliescu államfő tett egy olyan megjegyzést, hogy miként lehet moldovai nyelvről beszélni, amikor nem is létezik moldovai-román szótár, a két ország vezetőinek tárgyalásain pedig nincs szükség fordításra. Azt persze senki nem állíthatja biztosan, hogy valóban ez lett volna az ok. Ion Iliescu aug. 1-jén találkozik a román-moldovai határon Vladimir Voronin moldovai államfővel. /Gózon István (MTI): Román-moldovai szótárháború. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./"

"A román és moldáv államfő aug. 1-jén Stinca Costesti-en tartott megbeszélést. Iliescu és Voronin egyetértett abban, hogy az alapszerződést felül kell vizsgálni. A találkozón szóba került a kettős állampolgárság kérdése is: az államfők úgy vélték alapos elemzésre van szükség ezzel kapcsolatban. /Újratárgyalják a moldáv-román alapszerződést? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./A jövőben elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kell alapulnia Románia és a Moldovai Köztársaság viszonyának - hangzott el a két elnök találkozóján.A román fél a dialógus és a konszenzus útján szeretné megoldani a két ország közt még fennálló problémákat. Iliescu szerint Romániát és a Moldovai Köztársaságot számtalan közös érdek fűzi egymáshoz: a demokrácia, a fejlődés szükségessége, az állampolgárok életszínvonalának emelése, társadalmi béke, politikai pluralizmus, kulturális értékek, valamint egy olyan történelmi örökség, amelyet "elég nehéz" megemészteni. "Nem szeretnénk újabb falakat emelni Románia és a Moldovai Köztársaság közé, még akkor sem, ha tartanunk kell majd magunkat a NATO és az EU-tagságunkból fakadó kötelezettségeinkhez" - jelentette ki Ion Iliescu. A megbeszélés végén a román államfő a sajtóval közölte, hamarosan román kereskedelmi központ nyílik Chisinauban, ami megkönnyíti a román vállalkozók üzleti tevékenységét a Moldovai Köztársaságban. Vladimir Voronin azt állította, moldovaiul beszélt, és Ion Iliescu azért értette meg őt, mert "tud moldovaiul". Hozzátette: "én is tudok románul". Iliescu ezt másként látta. Mint mondta, mindketten románul beszéltek. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a román nyelvnek tájszólásai vannak többek között Olténiában, Erdélyben, a Bánságban, a Máramarosban és Moldovában. Iliescu levonta a következtetést: "közös a nyelvünk, ezért gond nélkül megértjük egymást". /Cseke Péter Tamás: Voronin: a virágok hídjának ideje lejárt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./"

"Románia nem érdekelt abban, hogy alapszerződést kössön a Moldovai Köztársasággal - jelentette ki Adrian Nastase a román nagykövetek és főkonzulok évi konferenciájának részvevőivel találkozva szept. 2-án. Semmi értelme egy olyan egyezménynek, amelynek nincs semmilyen tartalma, állapította meg a kormányfő. Románia pozitív módon óhajtja kezelni a viszonyt a Moldovai Köztársasággal, de ehhez a chisinaui kormányzatnak fel kellene számolnia gyanakvását Romániával szemben - hangoztatta Nastase. Egy hónappal ezelőtt, Vlagyimir Voronyin moldovai államfővel való találkozását követőn, Ion Iliescu román elnök kijelentette: Románia elfogadhatatlannak tekinti azt a moldovai-román alapszerződés-tervezetet, amelyet a Moldovai Köztársaság javasolt. A moldovai fél ugyanis egész sor lényegi változtatást hajtott végre a két fél által korábban már aláírt szerződésszövegen, amelyeket a román fél nem fogadhat el. Chisinauban olyan történelemkönyveket adtak ki, amelyek az bizonygatják, hogy a Pruton túli Moldova lakossága nem román, hanem moldovai nemzetiségű, az időközben megjelent moldovai-román nagyszótár pedig abból az alaptételből indul ki, hogy a román és a moldovai két különálló nyelv. /Feszültségek a kétoldalú viszonyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./"

"Növekszik a Chisinau-Bukarest ellentét. Vlagyimir Voronyin, a Moldovai Köztársaság elnöke beszédében helyet kapott a moldovai nyelv féltése, amely visszatérő elem az oroszbarát politikus beszédeiben. Voronyin kezdeményezésére nyilvánították az oroszt második hivatalos nyelvvé Moldovában, illetve tették kötelezővé a Moldovai Köztársaság történelmének a román történelemtől független oktatását. A chisinaui hatóságok beszüntették a bukaresti közszolgálati televízió adásainak sugárzását és felmondták azt a kétoldalú egyezményt, amely lehetővé tette, hogy évente kétezer moldovai fiatal tanulhasson ösztöndíjjal romániai egyetemeken. A Tarlev-kormány megtagadta a kétoldalú határegyezmény aláírását. 2001-ben az akkor egy éve sem kormányzó kommunisták igazságügyi minisztere expanziós politikával vádolta meg Romániát az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén. Válaszként Adrian Nastase román miniszterelnök lemondta tervezett moldovai látogatását, Ion Iliescu államfő pedig az igazságügyi miniszter leváltását és bocsánatkérést követelt a Tarlev-kabinettől. Ez a mai napig nem történt meg./Szőcs Levente: Alapszerződés "moldovaiul". = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./"

Több tucat diák és tanár zárkózott be egy iskolába Moldova Dnyeszter menti szakadár területen, ahol a helyi orosz hatóságok bezáratják a román nyelven oktató intézményeket. A kapun kívül milicisták őrködnek. Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi biztosa a tiraszpoli iskola bezárását nyelvi tisztogatásnak minősítette. Az EBESZ megfigyelőket küldött Tighinában a helyszínre. Vladimir Voronin moldovai elnök közölte, hogy nem fognak exportengedélyt kiadni Dnyeszter menti vállalatok termékeire. Ezen árucikkek így – származási ország nélkül – nem kerülhetnek ki a külpiacokra. A Dnyeszter menti hatóságok – az orosz és az ukrán mellett – elismerik az általuk moldovainak mondott román nyelvet is hivatalos nyelvként, azonban csak cirill és nem latin betűkkel írva, ahogy azt a bezárásra ítélt iskolákban használták. Az országos átlaggal ellentétben a Dnyeszter mentén az orosz nyelvű lakosok vannak többségben, és a románok kisebbségben. /Patthelyzet a Dnyeszteren túl. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Traian Basescu államfő első külföldi látogatását Chisinauban teszi jan. 21-én. A látogatásra Vlagyimir Voronyin moldovai államfő meghívása nyomán kerül sor. Basescu nemrég azt nyilatkozta, hogy a Moldovával való kapcsolat prioritás lesz a román külpolitikában. Az elnök szerint a moldovai, illetve a Timok-völgyében élő románok a romániai magyarokéhoz hasonló jogoknak kellene hogy örvendjenek. „Ahogy mi minden jogot megadtunk a magyaroknak, nekünk is jogunkban áll kérni a románok jogainak tiszteletben tartását, akár a Timok-völgyéről, akár Moldováról van szó” – fogalmazott korábban Basescu. /Az államelnök első külföldi útja Chisinauba vezet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

A kormánypárti kommunisták mellett szavaztak az ellenzéki moldovai kereszténydemokraták, így április 4-én Vladimir Voronin államfőt újraválasztotta a chisinaui parlament. Megválasztása után a kommunista elnök többek között a Pruton túli ország európai integrációját, átfogó gazdasági reform végrehajtását, az államapparátus megreformálását és a transznisztriai válság rendezését nevezte prioritásának. Voronint a moldovai Kommunista Párt jelölte az elnöki tisztségre – korábban Moszkva hű szövetségese volt, az utóbbi hónapokban az Európai Unióhoz való közeledés híveként nyilatkozott. Voronint először négy évvel ezelőtt választották meg a 4,5 millió lélekszámú ország elnökévé. /Rostás Szabolcs: Újraválasztották Vladimir Voronin moldovai államfőt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Politikai nyitás történt Moldva és Románia között Traian Basescu megválasztása után – jelentette ki Vlagyimir Voronyin, Moldva Köztársaság elnöke szeptember 25-én, miután találkozott a román államfővel. A két ország kétoldalú kereskedelmi kapcsolatainak ösztönzése érdekében gazdasági fórumot rendeznek októberben Bukarestben, ugyanakkor létrejön egy moldáv–román tárcaközi vegyes bizottság, amely a két ország gazdasági kérdéseivel foglalkozik majd. Basescu elnök elmondta: Románia külpolitikájának egyik prioritása az alapszerződés aláírása Moldva Köztársasággal. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

Moldova Köztársaságnak nem áll szándékában egyesülni Romániával – jelentette ki Vlagyimir Voronyin moldovai államfő a közszolgálati televíziónak adott interjúban. “Két független országról van szó. A román államfővel megállapodtunk, hogy Moldova Köztársaság és Románia két független és szuverén állam lesz az EU keretében” – hangsúlyozta Voronyin. A moldovai államfő kérte a Romániával tervezett politikai alapszerződés mielőbbi aláírását, amelynek kidolgozása több mint tíz éve kezdődött. “Ez a szerződés, amelyet egyenlő partnerekként írunk majd alá, tükrözni fogja a XXI. századi valóságot” – szögezte le Voronyin, aki elutasította a román államfő nemrég tett kijelentését, miszerint a két nemzet ugyanazon etnikai csoport, a román részét képezi. /Két ország, nem egy. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./

Ellentmondásos fogadtatásra talált Moldova Köztársaságban Traian Basescu kijelentése, miszerint javasolta Chisinaunak az egyidejű, közös európai uniós integrációt. „Nyilvánvaló, hogy mi szeretnénk Romániával egy időben, 2007. január elsején csatlakozni, de ez technikailag lehetetlen” – mondta Valeriu Ostalep külügyminiszter-helyettes a BBC-nek. Hozzátette, hogy az egyesülés szóba sem került a két ország vezetőinek tárgyalásain. Traian Basescu egy hete, a történelem tantárgyversenyen nyertes moldovai diákok előtt kijelentette: felajánlotta Vlagyimir Voronyinnak, hogy a Moldova Köztársaság Romániával együtt csatlakozzon az Európai Unióhoz. Hozzátette: Románia a jövőben is támogatja a Moldova Köztársaságot, hogy „egy nem túl távoli jövőben egyesülhessünk, de ezúttal az EU-n belül”. Az államfő ezzel egyértelműen arra célzott, hogy Voronyinnak a két ország egyesülését ajánlotta fel – diplomáciai források szerint – Chisinauban tett múlt évi látogatása alkalmával. Választ azóta sem kapott. Molnár Gusztáv geopolitikai szakértő szerint Voronyin tétovázása azt mutatja, hogy a moldovai elnök nem tudja, hogyan reagáljon. Molnár Gusztáv nem zárja ki, hogy az Európai Unió „lenyelné” a román államfő tervét. A szakértő nem tartja kizártnak, hogy a kiszivárogtatással Traian Basescunak éppen ez a célja: nyomást gyakorolni Chisinaura. Ugyanakkor úgy véli, Moldova aligha adja beleegyezését, „ugyanis itt két államkoncepció ütközik”. Voronyin Transznisztriában született, és nem akar lemondani a Dnyeszteren túli területről, márpedig Basescu tervének megvalósítása többek között ezt feltételezné – véli a szakértő. /Szőcs Levente: Tétovázik a moldvai elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Konzultációkra hazahívták Filip Teodorescut, Románia moldovai nagykövetét. Bukarest a nagykövettől kíván tájékozódni arról, hogy a moldovai Európai Integrációs és Külügyminisztérium milyen álláspontra helyezkedik Ion Caramitru, a Román Színházi Szövetség (UNITER) elnökének egyik moldovai lapnak adott interjúja kapcsán. A moldovai kormány azt sérelmezi, hogy Caramitru az interjúban elmarasztaló kijelentéseket tett a moldovai kommunista vezetéssel kapcsolatban, és azt is leszögezte, hogy Moldova történelmileg mindig Romániához tartozott, és előbb-utóbb visszatér az anyaországhoz. A román diplomácia szerint Ion Caramitrunak jogában áll magánszemélyként kifejezni véleményét, amelyet nem lehet Románia hivatalos álláspontjának tekinteni. Az UNITER elnökének kijelentései miatt a moldovai külügyminisztériumba kérették Románia nagykövetét. A román–moldovai kapcsolatos feszültté válásához az is hozzájárult, hogy Vlagyimir Voronyin moldovai államfő azzal vádolta meg Romániát, hogy beavatkozik országa belügyeibe. /Fall Sándor: Hűlő kapcsolatok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

Traian Basescu és Vladimir Voronin államfő január 16-án Kisinyovban két ideiglenes román konzulátus megnyitásáról döntött Balti és Cahul városban, mivel a moldovai állampolgároknak vízumra van szükségük ahhoz, hogy Románia területére lépjenek. /Két új konzulátus Moldovában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Arra utalva, hogy a moldovai állampolgároknak vízumra van szükségük, hogy Romániába lépjenek, Vladimir Voronin elnök elmondta, „a helyzet rendhagyó és meg kell változtatni”. „Az állampolgárság kérelmezésével kapcsolatban Voronin elnökkel megegyeztünk, hogy a románoknak és a moldovaiaknak választási joguk van, annál is inkább, mert a két állam alkotmánya megengedi a kettős állampolgárságot” – mondta Basescu. A román elnök hangsúlyozta, jelenleg 530. 000 kérvény létezik a román állampolgárság megszerzésére. „Bizonyos kérvények 2-3 személyt vagy egy családot is magukba foglalnak, mások csak egyetlen személyre vonatkoznak. Románia nem tudja egyszerre kezelni a nagy mennyiségű kérvényt. Prioritást élveznek a Romániában egyetemet végző diákok és a felsőfokú végzettségű személyek” – mondta Basescu. /Megengedett a kettős állampolgárság. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./ Traian Basescu államfőt „Éljen Nagy-Románia!”, „Le a Ribbentrop-Molotov paktummal!” jelszavakat skandáló románok éljenezték a moldovai fővárosban. A Pruton túli „testvérnemzet” tagjainak nyilvánvalóan revizionista megnyilvánulását persze Bukarestben senki sem fogja szóvá tenni. A jelenlegi magyar kormány határon túli, illetve nemzetpolitikája elsősorban a szomszédos államok többségi lakosságának tűréshatárához alkalmazkodik, ritkán vállalva a nyílt konfrontációt éles kérdésekben. (A kolozsvári BBTE-ről eltávolított magyar adjunktusok miatti budapesti össztiltakozás is szalmalángnak bizonyult). Eközben Románia percig sem ódzkodik nemzeti érdekei hangsúlyos, szükség esetén kemény érvényesítésétől, ha ezt kívánják a határain túl élő kisebbségei. Beszédes példája ennek, ahogyan a bukaresti diplomácia nekiment Chisinaunak az új román diplomáciai kirendeltségek létesítését célzó javaslat félresöprése miatt, mint ahogy az is, hogy a román állampolgárságot és vízumot igénylő moldovaiak tömegét látva Basescu kész tények elé állította Vladimir Voronyint a román konzulátusok megnyitásáról szóló bejelentésével. És hány évet kellett várni, amíg Csíkszeredában létrejöhetett a magyar főkonzulátus? /Rostás Szabolcs: Érdekek éneke. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./