"A Bukaresti Tudományegyetemen az 1989 végi változás egyik jele, hogy 1990-ben az Idegen Nyelvek és Irodalmak Kar keretében Hungarológiai Tanszék kezdte el működését, négyéves tanulmányi időtartammal. A hungarológiai központok egyik láncszeme a bukaresti tanszék, amely több funkciót is betölt; oktató-, kutató- és dokumentációs központ is egyben. - Az előzmény: 1957-ben alakult meg Bukarestben a magyar nyelv és irodalom szak. 1969-ben Szabó Zoltán professzor vezetésével újjáalakult a magyar tanszék. Azóta államközi szerződés keretében magyarországi vendégtanárok is segítik a máig nem elégséges létszámú oktatói közösséget. Bereczki Gábor, Hopp Lajos, Gergely Gergely, Károly Sándor, Kovács Ferenc, Kispéter András, Lengyel Zsolt, Fülei Szántó Endre, Martos Gábor, Hajdú Mihály és mások járultak hozzá ahhoz, hogy színvonalas legyen a magyar nyelv és kultúra oktatása Bukarestben. 1990-ig mellékszak a magyar Bukarestben. Főleg román anyanyelvűek jelentkeztek ide. Évfolyamonként 38-40 diák végzett. 1975-től a Keleti Nyelvek Tanszékbe beolvasztva, részlegként folytatta munkáját a magyar tanszék 1990-ig. 1980-tól kezdve csak kétévenként hirdettek felvételit a magyar mellékszakra, 1987-től már nem volt beiskolázás, 1989-ben egyetlen évfolyam volt csak magyar mellékszakon. - Az utóbbi időben évente húsz diák juthatott be magyar főszakra. Többségük a Székelyföldről jött, magyar anyanyelvű. Két éve annak, hogy tíz körülre tehető a bejutott román anyanyelvű hallgatóink száma. Egyik sajátossága a bukaresti hungarológiai tanszéknek, hogy nem magyar anyanyelvűek képzésére ugyancsak vállalkozik. A másik jellegzetessége, hogy a magyarságtudományban jártas szakemberek, kutatók képzését szintén feladatának tartja. Nem csupán magyartanárok felkészítését végzi, de egy új levéltáros, könyvtáros, népművelő és fordító nemzedékét is. A Hungarológiai Tanszék jól együttműködik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karának két magyar tanszékével és Magyarország több felsőoktatási intézményével. Molnár Szabolcs a tanszékvezető. A lehetőségekhez mérten - tehát nem túl gyakran - magyarországi részképzésre is küldenek hallgatókat. A magyarságtudományon belül elsősorban a következő kurzusok vannak: irodalomtörténet, irodalomelmélet, nyelvészet, folklór, etnológia, művelődéstörténet. Az utóbbi időben magyar történelem témájú előadásokra is sor kerülhetett Demény Lajos professzornak köszönhetően, aki időnként itt tanít, csakúgy ahogy tették egy ideig például Péntek János és Szilágyi Sándor Kolozsvárról. Az utóbbi években Lengyel Zsolt Veszprémből, Bereczki Gábor Észtországból, Kotics József Debrecenből, Voigt Vilmos Budapestről, Keszeg Vilmos pedig Kolozsvárról tartott előadást diákjainknak. /Zsigmond Győző: Hungarológusképzés Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"

"A Györffy István Néprajzi Egyesület ünnepi rendezvényén köszöntötte a 80 éves kolozsvári folklórkutatót, Faragó József professzort. A budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetem Folklore Tanszékének könyvtárában nov. 13-án megtartott összejövetelen Voigt Vilmos tanszékvezető egyetemi tanár és Bodó Sándor, a Györffy István Néprajzi Egyesület elnöke mondott köszöntőt. Majd Dégh Linda, Gazda Klára, Csörsz Rumen István és Lanczendorfer Zsuzsa előadásai hangzottak el. Ezt követően Bodó Sándor átnyújtotta az ünnepeltnek az Ünnepi kötet Faragó József 80. születésnapjára című tanulmánygyűjteményt, valamint a Györffy István portréját ábrázoló, A magyar népi kultúra kutatásáért elnevezésű emlékplakettet, Györfi S. szobrászművész alkotását. Faragó kutatott, intézményt szervezett, sorozatot indított, előadásokat tartott, konferenciákon vett részt itthon és külföldön egyaránt. Több mint 700 tételes bibliográfiája - amelyet a Kriza János Néprajzi Társaság adott ki 1998-ban - előtt kell fejet hajtani. Faragó ma is aktív, alkotó ember. /Deáky Zita: Anyaországi elismerés Faragó József professzornak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

Lélekenciklopédia nemcsak a szakmának
Budapesten mutatták be szerdán este a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent Lélekenciklopédia I. – A világvallások lélekképzetei című könyvet, melynek főszerkesztője a marosvásárhelyi Simon-Székely Attila pszichológus, filozófus, nyelvész, tudományos kutató és egyetemi oktató. A kiadó Erdélyben is be szeretné mutatni és forgalmazni a négykötetesre tervezett munkát.
A Lélekenciklopédia egyedülálló munkának tekinthető a magyar és nemzetközi tudományos és kultúrtörténetben, valamint az enciklopédikus szakirodalomban – hangzott el a budapesti Párbeszéd Házában szervezett ünnepi eseményen.
A Lélekenciklopédia egyszerre tudományos referenciaanyag, monográfia, tanulmánykötet, tankönyv és ismeretterjesztő munka is. Célközönsége nemcsak a szakma, a közember is vígan megérti, ahogy Simon-Székely Attila fogalmazott. A vaskos munka betekintést nyújt a világ nagy mítoszaiban, vallásaiban, a filozófiában és a tudományos gondolkodásban jelen lévő, a lélekről alkotott felfogásokba. Sajátos tartalma miatt egyedülállónak tekinthető a magyar és nemzetközi tudományos és kultúrtörténetben, valamint az enciklopédikus szakirodalomban is. Az enciklopédia szócikkei az adott terület lélekábrázolásait, -értelmezéseit bemutató, több oldalt kitevő, érdekes, olvasmányos, a laikus olvasó számára is érthető tanulmányok.
Nem vallási vagy mitológiai lexikon – erre mutat rá A lélek szerepe az emberiség szellemi fejlődésében alcíme is –, hanem olyan tudástár, amely a lélekre vonatkozó összes képzetet ismerteti interdiszciplináris, sőt multidiszciplináris, azaz néprajzi, filozófiai, pszichológiai, pszichiátriai, teológiai, antropológiai, természettudományos és sok más szemszögből is – hangzott el a budapesti bemutatón, melyen a marosvásárhelyi főszerkesztő csupán videoüzenetben köszönthette az érdeklődőket.
Jelen volt viszont Sajgó Szabolcs, a Párbeszéd Háza vezetője, az esemény moderátora, Vassányi Miklós egyetemi docens, vallástudós, filozófus, filológus, a Károli Gáspár Református Egyetem tudományos dékánhelyettese, Bagdy Emőke professzor emerita, klinikai pszichológus, pszichoterapeuta, Voigt Vilmos professzor emeritus, néprajztudós, folklórkutató, szimbólumkutató, az ELTE tanára.
„Általános pedagógiai, népművelő jellege kiemelkedően fontos, mivel érdekes, olvasmányos, leíró volta miatt minden olvasó figyelmét leköti, ugyanakkor megragadó, szórakoztató stílusban oktat, közvetít új ismereteket, információt a szakember és a nem szakértő számára. Így az enciklopédia az egyetemek, kutatóintézetek, vallási felekezetek és közösségek, az emberiség egész kultúrája iránt érdeklődő, laikus olvasó érdeklődését is felkelti” – mondta el a szokatlanul népes szerzői csoportot irányító szerkesztő, dr. Simon-Székely Attila.
Az MTA Természettudományi Központja Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének vendégkutatója azt is kifejtette, hogy a Lélekenciklopédia-projekt közvetlen célja volt a lélek – melynek lényege a tudat – különböző leírásainak, megjelenítéseinek felkutatása, felleltározása és bemutatása az emberiség mítoszaiban, vallásaiban, a filozófiában és a tudományban, egyszóval az emberiség teljes kultúrtörténetében. A végső cél pedig enciklopédikus monográfia megjelentetése magyar, majd angol nyelven, nyomtatásban, E-könyv formában és CD-n.
A héten bemutatott első kötet a világ összes nagy vallásának a tára (5 világvallás, 5 nagy fejezet: kereszténység, judaizmus, iszlám, hinduizmus, buddhizmus), a második kötet 3 nagy fejezete az európai filozófiákat, a különböző természettudományokat és a paratudományokat tartalmazza. A harmadik rész 8 nagy fejezete a világ összes jelentős mítoszát (őskor, az összes ókori európai civilizáció, a magyar ősvallás, eurázsiai, északi, egyiptomi, mezopotámiai, ókori perzsiai), míg a negyedik kötet 4 nagy fejezete – Ázsia, Amerika, Afrika és az újvallások lélekvilága – a népvallások, keleti filozófiák és hitvilág irányzatainak lélekfelfogásait mutatja be.
A tervezett négy kötet mintegy háromezer oldal, és hétmillió leütést tartalmaz, amelyen tíz éven keresztül csaknem százhatvan szerző és lektor dolgozott egy ötvenkét tagú szerkesztőbizottság irányítása mellett. A sorozat második kötetének kiadása már folyamatban van.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)