Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Voiculescu, Vlad
3 tétel
2016. október 25.
Oltástörvény kormányzati felelősséggel
A kormány felelősséget vállal a készülő oltástörvényért – nyilatkozta Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter vasárnap a Digi24 csatorna egyik műsorában.
Voiculescu kijelentette: támogatja az védőoltások beadatását, és elmondta, már előkészületben van az oltástörvény tervezete, amelynek nyilvánosságra hozatala a következő hetekre várható. Arról, hogy támogatja-e az oltások kötelezővé tételét, a tárcavezető úgy fogalmazott: amennyiben valaki nem akarja beoltatni a gyermekét, a legkevesebb, amit megtehet, hogy előtte tájékozódik, és felelős döntést hoz. – Mert ha az oltás ellen dönt, az nemcsak a gyermek és a család életére lesz hatással, hanem az egész közösségére – mutatott rá a tárcavezető. Szabadság (Kolozsvár)
2016. december 15.
A leköszönő miniszter kitálal
Kaotikus és korrupt az egészségügyi rendszer 
Az egészségügyi rendszer nem annyira alulfinanszírozott, mint amennyire kaotikus és korrupt, ugyanakkor hiányzik egy olyan ellenőrzési mechanizmus, amely szavatolná az orvosok és a betegek biztonságát Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter szerint, írja az Agerpres.
„Emlékeztetett a Facebook egy egy évvel ezelőtti gondolatomra. Akkor még nem is reméltem, hogy az a megtiszteltetés ér majd, hogy országomat szolgálhatom, és 6 hónappal később én vezethetem az egészségügyi minisztériumot. Ez a küldetés pár napon belül lejár, az egészségügyi tárca élére politikai alapon kinevezett miniszter kerül. Az egészségnek azonban nincs politikai színezete” – írta szerdán Facebook-oldalán Voiculescu. A tárcavezető szerint a változást nem egyik vagy másik politikai párt fogja meghozni, hanem a becsületes orvosok – akik tudják, milyen rendszerben szeretnének dolgozni, és készek harcolni ezért –, továbbá az odaadással dolgozó egészségügyi asszisztensek, a civil társadalom és azok az újságírók, akik utánajárnak az igazságnak, és nem riadnak vissza a bírálatoktól sem, amikor azok indokoltak.
„A rossz adminisztráció képezi a rendszer gyenge pontját. Ne hagyjuk becsapni magunkat: az egészségügy nem annyira alulfinanszírozott, mint amennyire kaotikus és korrupt, ugyanakkor hiányzik egy olyan ellenőrzési mechanizmus, amely szavatolná az orvosok és a betegek biztonságát. A fiatal orvosok nem csak a fizetések miatt mennek el, hanem azért, mert választaniuk kell a távozás és az olyan kompromisszumok között, amelyek sokszor megfoszthatják őket a szakmai elégtételtől” – hangsúlyozza a miniszter. 
Szerinte az elkezdett reformok és a már gyakorlatba ültetett változtatások meghozzák a gyümölcsüket, és már akkor javulás várható, ha csak részben valósulnak meg a választási kampányban elhangzott ígéretek. „A lavina elindult, és ezt nem lehet olyan könnyen megállítani. De persze semmire nincs garancia. Az egészségügyi rendszer és az ország mindannyiunké. Mind hozzájárulhatunk ahhoz, hogy jobbra forduljanak a dolgok. Megyünk előre. Dolgunk van” – fogalmaz bejegyzésében az egészségügyi miniszter. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. december 29.
Talán lehetne másképp
Zárul az év és ezzel nagyjából egy időben lezárul az a hét hónapnyi időszak, amit a most leköszönő kormány megtisztítási, megújulási szándéka fémjelzett számos területen, így az egészségügyben is. Talán nem is érdemes már eljátszani a gondolattal, hogy mi lett volna, ha tovább folytathatják meghirdetett reformjaikat.
Az azonban konkrétan körvonalazódni látszott, hogy nyilatkozatok szintjén (és nemcsak) talán ténylegesen elkezdték a korrupcióellenes harcot, sőt tettek is – ha nem is öles, de figyelemreméltó kisebb – lépéseket a rendszer jobbítására. Természetesen naivság lett volna hinni abban, hogy belátható időn belül megváltoznak az egészségügyben uralkodó viszonyok, annyi mégiscsak elmondható, hogy Vlad Voiculescu tárcavezető és csapata a korábbiakhoz képest új hangnemben és módszerekkel igyekezett felvázolni, mi mindent kellene gyökeresen másképpen csinálni. Ám a Colectiv-tragédia  okozta sokknak köszönhetően kormányra került szakértői vezetésnek nem jutott ideje gyakorlatba ültetni az egészségügyben sem azt, amit a korrupció csökkentése, az átláthatóság megteremtése, a régóta szükséges szabályozások bevezetése érdekében tervezett. Viszont legalább felhívták a döntéshozók, az orvosok, betegek figyelmét, miként lehetne tisztába tenni a rendszert, orvosolni legsúlyosabb sebeit. Többek közt azt tették világossá, milyen következményekkel jár, hogy a politikai érdekek át-meg átszövik a kórházvezetők kinevezését, hogy igenis meg lehet teremteni annak lehetőségét, hogy a beteg ingyenesen visszajelezzen arra vonatkozóan, elégedett-e a kórházi ellátással, illetve hogy tapasztalt-e korrupciót, visszaélést a személyzet részéről, vagy ne adj’ isten, kért-e tőle az orvos hálapénzt. De nemcsak a betegjogok tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozták, hanem azt is, hogy sok tekintetben nem méltányolja a rendszer Hippokratész utódainak munkáját, így lépéseket terveztek az ügyeletek kifizetésére, megvédték volna az orvosokat az agresszívvé váló betegek és hozzátartozóik erőszakos fellépése ellen. Megoldásokat kerestek a nozokomiális (kórházban elkapható) fertőzések megfékezésére, tudatosították a védőoltások beadatásának fontosságát, és természetesen azt is, hogy a szabályok betartása lenne az egyes számú fegyver a korrupció csökkentésére. Ez így mind szépen hangzott és tetszetősnek tűnt, és sokan bíztak abban, hogy nem csupán pusztába kiáltott szó volt. Arra azonban, hogy 2017-ben a soron következő kormány szándéka szerint miként folyatódik, vagy folytatódik-e egyáltalán a reform, senki nem vehet mérget. Talán abban az egyben reménykedhet orvos és páciens, hogy mégsem tűnik el a semmiben mindaz, ami az elmúlt hét hónap alatt mindenki számára körvonalazódni látszott. És hátha a továbbiakban is előtérbe kerül: mégiscsak lehetne másképp.
Kiss Judit | Krónika (Kolozsvár)