Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Vlasa, Emil
1 tétel
2013. december 23.
Nyelvmentés a szórványban
A magyar nyelv kihalása fenyegeti az erdélyi Máramaros megye egyik kis településének lakóit. Az utóbbi években délutáni tanórákon próbálnak magyart oktatni a tőkési gyerekeknek, akik már egyáltalán nem beszélik szüleik, nagyszüleik anyanyelvét.
Hetente, saját költségen teszi meg az oda-vissza 40 kilométeres távot Molnár Judit domokosi tanítónő, hogy magyar szót vigyen a Máramaros megyei Tőkésre. Idén összesen 24 elemi és általános iskolás diák jár az órákra.
Noha legalább az egyik szülő és a nagyszülők is tudnak még magyarul, otthon kizárólag a románt használják, ezért is nehézkes a magyar szóalkotás.
Frandes Sebastian Vaile tanuló: „Szeretni, olvas, írni, énekel şi mosolyogva magyarul”.
A közös éneklés már jobban megy, a rímek és a ritmus is segít a kiejtésben.
„Most már egy kis elégtételem is van és örülök, hogy elvállaltam, mert nekem is ugye míg rájöttem, hogy mi is érdekli a gyereket, hogy lehet megfogni, addig nekem is egy vívódás volt és nagyon sok gondot okozott igazán, hogy most mit is vigyek fel, mit válasszak mi érdekelné” – mondta el Molnár Judit tanítónő, a Domokosi Általános Iskola igazgatója.
A magyar oktatás évtizedekkel ezelőtt megszűnt a településen, és a vegyes házasságok miatt is háttérbe szorult a nyelv, már csak a nemzettudat élteti a magyar szót.
„Magyarok vagyunk, így születtünk, itt születtünk és próbáljuk folytatni a magyar nyelvet” – vélekedett Vlasa Emil szülő.
A település magyarságát már csak a vasárnapi szentmisék tartják össze, de mivel a fiatalabbak nem értik a magyart, a prédikáció már románul hangzik el.
DÉNES EMESE
erdely.tv
Erdély.ma
A magyar nyelv kihalása fenyegeti az erdélyi Máramaros megye egyik kis településének lakóit. Az utóbbi években délutáni tanórákon próbálnak magyart oktatni a tőkési gyerekeknek, akik már egyáltalán nem beszélik szüleik, nagyszüleik anyanyelvét.
Hetente, saját költségen teszi meg az oda-vissza 40 kilométeres távot Molnár Judit domokosi tanítónő, hogy magyar szót vigyen a Máramaros megyei Tőkésre. Idén összesen 24 elemi és általános iskolás diák jár az órákra.
Noha legalább az egyik szülő és a nagyszülők is tudnak még magyarul, otthon kizárólag a románt használják, ezért is nehézkes a magyar szóalkotás.
Frandes Sebastian Vaile tanuló: „Szeretni, olvas, írni, énekel şi mosolyogva magyarul”.
A közös éneklés már jobban megy, a rímek és a ritmus is segít a kiejtésben.
„Most már egy kis elégtételem is van és örülök, hogy elvállaltam, mert nekem is ugye míg rájöttem, hogy mi is érdekli a gyereket, hogy lehet megfogni, addig nekem is egy vívódás volt és nagyon sok gondot okozott igazán, hogy most mit is vigyek fel, mit válasszak mi érdekelné” – mondta el Molnár Judit tanítónő, a Domokosi Általános Iskola igazgatója.
A magyar oktatás évtizedekkel ezelőtt megszűnt a településen, és a vegyes házasságok miatt is háttérbe szorult a nyelv, már csak a nemzettudat élteti a magyar szót.
„Magyarok vagyunk, így születtünk, itt születtünk és próbáljuk folytatni a magyar nyelvet” – vélekedett Vlasa Emil szülő.
A település magyarságát már csak a vasárnapi szentmisék tartják össze, de mivel a fiatalabbak nem értik a magyart, a prédikáció már románul hangzik el.
DÉNES EMESE
erdely.tv
Erdély.ma