Folynak az RMDSZ-előválasztások, jelöltállítások. Csík terület szervezet: ápr. l6-án előválasztásokat tartottak Csíkszeredában, 25%-os részvétel mellett. Vidéken a részvétel meghaladja az 50 %-ot. - Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyön 26 %-os részvétel volt az előválasztásokon (5955 leadott szavazat). Az előválasztások eredménye: Albert Álmos polgármester-jelölt, ugyanakkor a jelenlegi alpolgármesterek - Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László - az alpolgármester-jelöltek. A tanácsosi lista rangsorolása: Kónya Ádám, Szentes Ádám, Czimbalmos Kozma Csaba, Albert Ildikó, Kató Béla, Nemes Tibor, Pethő István, Gazda Zoltán, Dezső András, Kovács István, Nagy Gábor, dr. Kovács István, , Tulit Attila, Puskás Attila, Fodor László, Kalamár György, Balogh Klára, Jánó Mihály, Tóth B. Csaba. - Ápr. 15-én Kolozsváron a megyei tanácsosok rangsorolását végezte el a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. A megállapított sorrend: Molnár Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Pál, Pállfy Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor, Török Bálint, Takács Gyula, Barazsuly Emil, Balogh Csaba, Farkas Zoltán. - Ápr. 15-16-án Marosvásárhelyen 13 szavazókörzetben mintegy 7000 választó adta le szavazatát az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek megállapítása céljából. Ez a szám azonban nem éri el a Maros megyei szervezet által megszabott 20%-os érvényességi küszöböt. A város polgármester-jelöltje Fodor Imre /a jelenlegi polgármester/. - Ápr. 14-én került sor Nagybányán a városi tanácsosok tevékenységét kiértékelő és jelölő küldöttgyűlésre. A polgármester-jelölt Szaniszló József, a megállapított tanácsosi sorrend: Szaniszló József. Ludescher István, Virág Árpád, Farkas Zoltán, Szentgyörgyi Sándor, Capusan Edit, Vida Zoltán, Simori Sándor, Vlaicu Zsuzsa, Vida István, Székely József, Kölcsez Ferenc. - Ápr. 15-én, Temesváron a Temes megyei küldöttgyűlés meghallgatta, majd rangsorolta a megyei tanácsosjelölteket. A kialakult sorrend:Marossy Zoltán, Bodó Barna, Szász Enikő, Szilágyi Géza, Kása József, Király Zoltán, Ferencz András. Ezt követően a városi küldöttgyűlés a Temesvár városi tanácsosjelöltek listáját állapította meg a következők szerint: Fórika Éva, Halász Ferenc, Oberst László, Somogyi Attila, Bárányi Ildikó, Dukász Péter. Április 14-én Székelyudvarhelyen a széki választmányi ülés megerősítette Antal István jelölését a polgármesteri tisztségre. /Előválasztások, jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./

"Híres szülöttére, Németh László íróra emlékezett születésének századik évfordulóján, április 27-29. között a szülőváros, Nagybánya magyarsága. A rendezvénysorozat a színházban kezdődött, ahol a Németh László Gimnázium diákjai emlékeztek iskolájuk névadójára, majd Vlaicu Zsuzsa /az új igazgatónő/ köszöntötte az egybegyűlteket, majd Szabó Zsolt egyetemi tanár, a kolozsvári Művelődés főszerkesztője mutatta be a vendégeket, a Babes-Bolyai Tudományegyetem másod- és harmadéves, újságíró szakos hallgatóinak egy csoportját, akik az író munkásságát részleteiben elemző dolgozatokat olvastak fel a diákokból és tanárokból álló hallgatóság előtt. Ápr. 29-én, vasárnapi ünnepi istentiszteletre a református nagytemplomban került sor, ahol a gyermek Németh Lászlót annak idején megkeresztelték. Monostori Imre, a Németh László Társaság elnöke, valamint Németh Csilla, az író egyik lánya kapott szót, majd előadást tartott Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Cseke Péter, a BBTE tanára és Máriás József szatmárnémeti újságíró, az író életművének kutatója és avatott ismerője. A megjelentek megkoszorúzták a templom előcsarnokában az 1991-ben állított emléktáblát. /Németh László-centenárium. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./"

Nagybányán ápr. 26-án volt a zárórendezvénye a Németh László Napoknak, a helyi Németh László Gimnázium rendezésében. Az író nevét viselő középiskola előadását teltházas közönség jutalmazta a színházban. A színház előcsarnokában Vánk Sándor: Nagybányai magyar nyelvű közoktatás a XX. század forgatagában című kiadványát mutatták be. Vlaicu Zsuzsa, a Németh László Gimnázium igazgatónője köszöntötte a szerzőt. Az "Erdély kiváló fejedelmei és a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc" c. történelmi vetélkedőre a színház nagytermében került sor. A rendezvényt a Schola Rivulina római katolikus ifjúsági énekkar műsora előzte meg. /( vásárhelyi): Könyvbemutató és vetélkedő. Németh László Napok - a minőség jegyében. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 3./

Ballagtak a nagybányai Németh László Gimnázium végzős diákjai. Vlaicu Zsuzsa igazgatónő beszámolt arról, hogy a Németh László Gimnázium az elmúlt tanévben 20 osztállyal működött. Ebből 7 osztály volt gimnáziumi, 13 pedig líceumi osztály, összesen 476 gyermekkel. Nem volt kis feladat, mert az iskolában csak 15 tanterem van, így délelőtt-délután tanítani kellett. Jövőre négy kilencedik (két matematika-informatika, és két filológia) osztály indítását tervezi a tantestület, így 21-re nő az osztályok száma. Idén két tizenkettedik osztály végzett. Ludescher István alpolgármester arról beszélt: egy ilyen esemény nem csak az idő múlását, de magyar közösségünk szellemi gyarapodását is jelzi. Az igazgatónő végül saját hitvallását idézte: "Hiszek Istenben, hiszek a szeretetben, az emberi jóságban, a ráció józanságában, a közösség megtartó erejében. Szilágyi Domokossal vallom: az egymásra utaltság legmagasabb fokú szervezett formája a szeretet. Dsidát idézve hiszem, hogy »szép a világ, gyönyörű a világ, nincsen hiba benne«. A rossz nem a világban, hanem bennünk van." Délután az óvárosi református templomban zajlott ökumenikus "Te Deum". /(– vásárhelyi –): Jövőre négy kilencedik osztály indul a Németh László Gimnáziumban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 21./

"Gyerekhiány miatt idén már csak két általános iskolában indultak magyar nyelvű első osztályok Nagybányán. A Németh László Gimnázium tanévnyitóján Vlaicu Zsuzsa igazgatónő köszönetet mondott mindazoknak a magánszemélyeknek és alapítványoknak, amelyek hozzájárultak az iskola megszépüléséhez, az épülő új tornaterem megvalósulásához. Megköszönte a Schola Rivulina és a Németh László Alapítvány, valamint a Teleki Magyar Ház segítségét is, amelyek jelentős támogatással, ösztöndíjakkal segítették az iskola tanulóit. A magyar középiskolában három IX. osztály indult. Vlaicu Zsuzsa a gyenge kisérettségi és érettségi eredményeket részben objektív okokkal (a vizsgatételek helybeni magyar fordítása okozta stressz és időveszteség), részben a diákok felkészületlenségével magyarázta. /(vásárhelyi): Csökkenő gyereklétszám. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 19./"

Nagybányán a Németh László középiskola végzős diákjai jún. 10-én ballagtak. Böndi Gyöngyike képviselő elmondta, hogy 1989-ben csak egy fél magyar XII. osztály létezett a városban, most pedig négy. Ludescher István alpolgármestere kifejtette, hogy az RMDSZ megteremtette annak a lehetőségét, hogy szinte minden területen itthon a szülőföldön, anyanyelven tanulhasson mindenki. Dávid Erzsébet főtanfelügyelő-helyettes, Vlaicu Zsuzsa igazgató és Czumbil Csaba aligazgató búcsúszavai után okleveleket adtak át a legkiválóbb tanulóknak. /Farkas E. Zoltán: Újra ballagtak az érettségiző Németh Lászlós diákok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Nagybányán a magyar középiskolában, a Németh László Líceumban 390 diák kezdi az iskolaévet, 40 fős oktatói csoport irányításával. Vlaicu Zsuzsanna igazgatónő jelezte, a diákok száma évről-évre csökken, közben az iskola technikai felszereltsége gyarapodott: bővült a könyvtár és az internet-hálózat, kialakítottak egy gyűléstermet, s egy modern sportcsarnokkal is gazdagodott az intézményt. /(tamási): Iskolakezdés: leesett az első őszi eső, megkezdődött az új tanév. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 16./

Felráznák a nagybányai magyarságot
Megoszlik a nagybányai magyarok véleménye az Új kiáltó szó kapcsán: van, aki feltétel nélkül támogatja, azonban olyanok is akadnak, akikben ellenérzést váltott ki a nagybányai és bányavidéki civil, politikai élet képviselőinek, egyházfőknek, pedagógusoknak az ott élő magyarsághoz intézett felhívása. A múlt heti Szempont mellékletünkben megjelentetett kiáltvány a többségi román nemzetbe való beolvadás veszélyeire, a magyar oktatás elsorvadására, a magyarság asszimilációjára hívja fel a figyelmet.
A felhívás megírását az a tény szülte, hogy az egyik vegyes általános iskolában működő nagybányai magyar nyolcadikos osztálynak mintegy fele jövőtől már románul folytatná gimnáziumi tanulmányait. Ráadásul, mint ahogy kiderült, ezeknek a gyermekeknek a szülei jórészt magyar értelmiségiek, a nagybányai magyar élet húzóemberei, akik ezzel negatív példát állíthatnak – vélekednek a kiáltvány aláírói.
A kiáltványból kiderül, hogy 20 évvel ezelőtt még több mint 25 ezer nagybányai vallotta magát magyarnak. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint már csak 14 ezer, ami közel 50 százalékos csökkenést jelent. A kiáltvány megfogalmazói rámutatnak ugyanakkor arra is, hogy még ezt a 14 ezer magyart sem találják sehol, hiszen magyar rendezvényeken állandóan ugyanazokat az arcokat lehet látni.
A Kiáltó szó a szülőknek és pedagógusoknak egyaránt üzen. Előbbieknek azt, hogy ne engedjenek az „így jobban érvényesül gyermekünk” divatjának, utóbbiaknak pedig azt üzeni, hogy ne csak tanítsák, hanem neveljék is a gyermekeket. A fiatalokat arra buzdítja, hogy magyar barátokat szerezzenek maguknak.
Iskolaszéket alapítanának
A kiáltvány aláírói egy Bányavidéki Civil Iskolaszék alapítását kezdeményezik, amely által tudatosítani lehetne, hogy az oktatás nem iskolai belügy, hanem az egész közösség gondja. Ugyanakkor ez a közösség élő lelkiismereteként a magyar oktatás gondjait orvosolná. A beolvadás megállításához szükség lenne az emberek felfogásának a gyökeres változására – vélik a kiáltvány aláírói.
Probléma-e a vegyes házasság?
A kiáltvány egyébként egyesekben ellenérzést váltott ki. Talán az a kijelentés okozta a legnagyobb felháborodást, amely az asszimiláció, a magyarság önfeladásának egyik fő okaként a vegyes házasságok egyre szélesebb körű terjedését tartja. Orzac Csilla például vegyes házasságban él, és mint a Krónikának elmondta, számára a Kiáltó szó nagyon sértő, hiszen az ő két gyermeke magyar iskolába jár, éltanulók, versenyekről is első díjjal térnek haza. Ráadásul – tette hozzá – ő és a román férje anyagilag is támogatják a nagybányai Németh László Gimnáziumot, és ahol csak teheti, mindenben segíti a magyar oktatást. A kiáltvány szerinte nagyon radikális hangvételű, és meglátásában el sem jut azokhoz, akiket érint. Orzac Csilla azt mondja, a megírására semmi szükség nem lett volna, ő inkább az összefogást sürgeti.
Egy másik szülő azt vallja, hogy az iskolaválasztás a család belső ügye, és senkinek sem tartoznak magyarázattal, ha éppen a román iskola mellett döntenek.
Egy neve elhallgatását kérő, szintén vegyes házasságban élő szülő szerint a kiáltvány egyenesen gyűlöletre buzdít. Elmondta, hogy a magyar iskolában tanuló gyermekét lerománozták, merthogy az édesapja román. Ő úgy látja, hogy ezt az írást a diákok fogják megsínyleni a legjobban. Elbeszélgettünk egy vegyesházasságból született diáklánnyal is, aki számára teljesen érthetetlen, hogyan lehet a vegyes házasságot „betegségnek” bélyegezni, mint ahogy az a kiáltványban megfogalmazódott. „Sokkal nagyobb gond az, amikor tiszta magyar szülők gyermeke román iskolába jár” – vélekedett a diáklány.
Vlaicu Zsuzsanna Máramaros megyei főtanfelügyelő-helyettes jónak látja az ilyen jellegű cikkek megjelenését, azonban arra int, hogy nagyon vigyázni kell a nyelvezettel, és nem szabad megsérteni és megbélyegezni senkit. „Ez egy interetnikus környezet, ahol fennáll a vegyes házasság veszélye. Én úgy gondolom, hogy azok a szülők, akik vegyes házasságuk ellenére magyar iskolába íratják gyermeküket, azokat értékelni kell, meg kell tartanunk magunk mellett, nem pedig elítélni amiatt, hogy annak idején román párt választottak” – vélekedett a főtanfelügyelő-helyettes, aki minden szülőt arra kér, hogy gondolja át döntését, és válassza a magyar iskolát.
A kiáltvány jelzi, hogy a magyar templomokban alig köttetnek tiszta magyar házasságok. „Nem kellene olyan nagyvonalúan kezelnünk a vegyes házasságok kérdését, szinte elfogadottá vált a mai világban, itt Nagybányán legalábbis, ha valakinek román párja van, merthogy attól kezdve, hogy egy gyerek magyar édesanyától születik, de román az édesapja, vagy fordítva, attól a pillanattól kezdve az a gyermek már román is. 50 százalékban maga döntheti el, hogy a későbbiekben a román vagy a magyar nemzet része akar lenni, hogy Petőfit akarja jobban szeretni vagy inkább Eminescut” – fogalmazott az Új kiáltó szó egyik kezdeményezője és aláírója, Dávid Lajos, aki immár tíz éve vezeti a nagybányai Teleki Magyar Házat.
Ő és a kiáltvány többi aláírója azt tapasztalta, hogy egyre inkább elharapódzik az a jelenség, amikor a magyar diákok egymás között románul beszélnek, a közösségi portálokon is román bejegyzéseket írnak, és idegen hangzású zenét hallgatnak. A már idézett diáklány azt állította, hogy attól ő még magyar marad, amiért éppen román vagy angol zenét szeret.
Identitászavar, identitásvesztés
Markó Hajnal, a Teleki Magyar Ház programszervezője szerint lelki merényletet követ el az a magyar szülő, aki gyermekét román vagy történetesen német nyelvű iskolába adja. „Sok gyermekkel dolgozom, és látom azt, hogy aki más iskolába jár, az már nem feltétlenül önmaga, olyan vegyes identitású lesz, olyan zavarodott lesz, igazából nem tudja, hova tartozik. Ha írni kell valamit magyarul, akkor szegény azt mondja, hogy én ezt nem tudom leírni, ha olvasni kell, akkor ugyanezzel a problémával szembesül, hogyha kicsit később netán még fogalmazni is kell, akkor még súlyosabbá válik a probléma, és a gyereket ezek mind magába fordítja, szúróssá teszi, és nem jók neki ezek a kudarcok. Egy magyar gyermek az óvodában tanulja meg a korának megfelelő mondókákat, játékokat, attól lesz gömbölyű az ő lelke. Az iskolában az első betűk ne legyenek idegenek számára, később úgyis megtanulja azokat is. Ez adja meg neki a többletet, és így tudni fogja, hogy hol van az ő helye a világban” – állítja Markó Hajnal.
Eközben Bak László nagybányai református lelkipásztor kérdésünkre arról beszélt, hogy a beolvadás Erdélyre és az egész Kárpát-medencére is jellemző. „Minden egyes nemzettest, ideértve a nagybányai románságot és magyarságot is, az öntudatvesztésnek és a minőségvesztésnek van kitéve, ami velejében érinti a család struktúráját, felépítését, de ugyanakkor a gyermekek személyiségfejlődését is befolyásolja.”
Nem támadás
Váradi Enikő, az Iskoláinkért Gyermekeinkért Egyesület elnöke lapunk megkeresésre leszögezte, a cikk senki ellen nem irányult. „A magyar megmaradásunk, a magyar identitástudatunk megmaradása mellett száll síkra. Lehet, hogy egy-két szót kellett volna árnyaltabban fogalmazni, mindamellett, hogy sokan átnéztük, átolvastuk, minden aláíró elolvasta. Nem baj, hogy ezt megfogalmaztuk. Mindig az ilyen erősebb hangvételű cikkeknek van meg a kellő hatása, az, ami port kavar, amiről beszélnek. Valószínűnek tartom, hogyha árnyaltabban fogalmaztunk volna, mindenki szép csendesen rábólintott volna, és nem beszéltek volna róla, márpedig erről beszélni kell” – összegzett az egyesület elnöke.
Zahoránszki Brigitta. Krónika (Kolozsvár)

Magyar oktatás közadakozásból Nagybányán
Közadakozásra szólította fel a nagybányai óvárosi református egyházközség a nagybányai és a bányavidéki magyarokat, hogy a hét évvel ezelőtt eléggé rossz állapotban visszaszolgáltatott egykori egyházi iskola épületét felújíthassák.
Költözik? Nagybányán egyesek összevonnák a magyar tagozatokat.
Ebben a tervek szerint helyet kapna az az 1–4. osztályos tagozat, amely jelenleg a cintermi vegyes iskolában működik. Ezenkívül egy óvodai csoportot, valamint bentlakást is kialakítanának benne. Nagybányán a Németh László Gimnáziumon kívül – ahol 5–8. és gimnáziumi osztályok vannak – összesen két vegyes iskolában működik 1–4., illetve 1–8. osztályos magyar tagozat. Ezenkívül több óvodában működnek magyar csoportok is. A tavalyi népszámlási adatok szerint a máramarosi megyeszékhelyen a lakosság mintegy 10 százaléka vallotta magát magyarnak, ez közel 14 ezer lakost jelent.
Az egykori nagybányai református iskola 1860-ban épült. Ebből tavaly költözött ki egy kisegítő iskola. Az épületen az elmúlt 60 évben semmit nem javítottak, annyira rossz állapotban kapta vissza az egyház, hogy az egyik épületszárnyat félig le kellett bontani. Eddig az egyházközségnek sikerült a külső javítások háromnegyed részét befejezni.
A beruházást a 2011-es évben a város egyházakat támogató csomagjából az összes reformátusra jutó pénzösszegből sikerült fedezni. Ezenkívül támogatást nyújtott a külső tatarozáshoz Béres István Máramaros megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma, valamint a nagybányai újvárosi református gyülekezet is besegített a munkálatok költségeinek a fedezésére – áll a közadakozásra felszólító levélben.
Ugyanakkor sikerült az épület pincéjét is rendbe tenni, amely kiváló étkezdének. Itt működött egyébként az államosításig az iskola étkezdéje – mesélte lapunknak Bak László, a nagybányai óvárosi református gyülekezet lelkipásztora, aki hozzátette, hogy a gyülekezet magára vállalja a teljes külső felújítást, valamint az udvar rendbetételét.
A belső felújítást adományokból, valamint pályázati pénzekből képzelné el. A teljes belső tatarozáshoz mintegy másfél millió lejre lenne szükség. Az épülettel együtt fel kell újítani a víz- és csatornarendszert, a mosdókat, a villanyszerelést, és a lépcsőket is rendbe kell tenni.
„Első lépésként elkészülne a földszintnek a javítása, amihez körülbelül 500 ezer lejre van szükség. Itt elindulhatna egy 1–4. osztály, esetleg óvodáscsoportok, és így építkezhetnénk tovább akár egy erős 1–8. iskola irányába, akár bentlakás kialakításának az irányába. Utóbbit az épület tetőterében is ki lehetne alakítani. Ez a jelenlegi Németh László Gimnázium, illetve az alsó tagozat tanítónőinek és tanári karának az együttműködésével történhetne meg. Az épület a nagybányai óvárosi református egyházközség tulajdonában marad, és mindaddig a magyar oktatást fogja szolgálni, amíg erre szükség lesz” – fogalmazott Bak László tiszteletes.
Nagy szükség van a bentlakásra
Jelenleg az iskolának 14 tanterme van, de az épületet akár bővíteni is lehetne. A Németh László Gimnázium vezetősége inkább elemi osztályt és bentlakást képzelne el ott. „Úgy láttuk jónak, hogy az 1–4. osztály esetleg legyen ott, az 5–8-at azonban ne bolygassuk, maradjanak itt. Ugyanis a tanáraink, akik az 5–8-ban tanítanak, azoknak a 9–12. osztályokban is vannak óráik, és az órarend szempontjából az eléggé megzavarná a dolgunkat.
A másik ötletünk az volt, hogy bentlakást alakítsunk ki az épületben, ezzel megoldódna ez a probléma is. Iskolánk diákságának az egyharmada vidékről jön, és a környező megyék, Szatmár vagy Szilágy megye elszippantják a diákjainkat, mivel jó és olcsó bentlakást tudnak biztosítani számukra” – nyilatkozta Czumbil Csaba, a Németh László Gimnázium igazgatója. Elmondta, jelenleg egy román iskola bentlakásában szállásolják el vidéki diákjaikat.
Elszigetelten ugyan, de olyanok is akadnak Nagybányán, akik szerint a visszaszolgáltatott református ingatlanban kellene, hogy működjön a város valamennyi magyar 1–8. osztálya. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 11-es számú, városszéli iskola magyar tagozata is beköltözne a városközponti épületbe. Úgy érvelnek az illetékesek, hogy az említett vegyes iskolában egyre inkább elsorvadni látszik a magyar tagozat, így előbb-utóbb fölszámolódik. Ezt az elképzelést azonban a többség nem támogatja, szerintük egy városszéli iskolában is szükség van magyar tagozatra.
Mindenki támogatására számítanak
Több nagybányai szülő már most érdeklődik az új iskola iránt. Az új iskolépületet azért tartják jónak, mert a történelmi központban van és így minden szülő számára elérhetőbb, mint a Németh László Gimnázium városszéli épülete. A gimnáziumban jelenleg 362 diák tanul, ehhez társulna még legalább 50 alsó tagozatos diák, akik az új épületben tanulnának. A gimnázium igazgatója szerint gondot jelentene az új épület fenntartása, ugyanis a fejkvóta rendszerben nem éri meg a gimnáziumnak több épületben működni.
„Ezt az épületet a kivitelezés nehézségei ellenére sem szabad hagyni, és a közösségnek, amennyire tudja, segítenie kell. Van egy számla, amelyre pénzadományt lehet utalni, de akár téglajegyet is lehet vásárolni, minden nagybányai lakos hozzájárulhat valamivel” – biztat Vlaicu Zsuzsanna Máramaros megyei főtanfelügyelő-helyettes, a Németh László Gimnázium korábbi igazgatója.
A munkálatok elkezdéséhez a nagybányai óvárosi református egyházközség minden nagybányai és innen elszármazott személy adakozására számít. Ennek érdekében külön számlát nyitott az egyházközség, és a gyülekezetnek hamarosan saját honlapja is lesz. Az egyházközség lelkésze reméli, hogy az adományok begyűjtésével idén őszre legalább az épület földszintje elkészülhet. Ilyen körülmények között idén ősszel még biztos nem, de remélhetőleg jövőre már újra magyar diákok népesíthetik be a műemlékként nyilvántartott iskolaépületet. Krónika (Kolozsvár)