Fehér Holló Sepsiszentgyörgyön (A magyar–román párbeszédért)
A Fehér Holló Médiaklub Egyesület által működtetett Corbii­albi.ro portál sepsiszentgyörgyi fiókszerkesztőségének megalakulását jelentette be sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Szabó Csaba újságíró és Mădălin Guruianu, az Ecou ifjúsági egyesület képviselője.
Mint is­mert, a Corbiialbi.ro portál célja a magyar–román párbeszéd erősítése, a magyarokról a román közvéleményben élő előítéletek el­oszlatása (a Háromszék olvasói számára onnan is ismerős lehet, hogy szombati lapszámainkban többször közöltünk már neves román publicisták ott megjelent írásaiból). Szabó Csaba kolozsvári tévés újságíró, a portál főszerkesztője tavasszal is járt már Sepsiszentgyörgyön, akkor a közszolgálati televízió kolozsvári stúdiója számára készítettek műsort, bemutatva egyebek mellett a Mădălin Guruainu és Cziprián-Kovács Loránd egyetemi tanár által kezdeményezett, ugyancsak a magyar–román párbeszéd erősítését szolgáló Vox Populi vitafórumot. Mint tegnap kifejtette, azt tapasztalták, hogy Sepsiszentgyörgy kultúra vonatkozásában közvetlenül Kolozsvár után jár, bár kezdetben lekicsinylően viszonyultak a városhoz, ma már úgy látják, megelőzte például a mindinkább lecsúszó Marosvásárhelyt. Afféle interkulturális frontként tekintenek a háromszéki megyeszékhelyre, amelyben a frontvonal nem románok és magyarok között húzódik, hanem a fejlődésért tenni akaró magyarok és románok, illetve a visszahúzó magyar és román erők között. Az energiák együttműködésre alkalmasak, szinergikusak, jó az út, amelyen elkezdtek járni, folytatni kell azt, közös terveket, közös pályázatokat kell kidolgozni, ehhez kíván hozzájárulni a portál is azzal, hogy kiemelt figyelmet fordít Sepsiszentgyörgyre és környékére. Mădălin Guruianu örömmel jelentette: végre más városbeli média figyelt fel a Sepsiszentgyörgyön zajló pozitív történésekre, hiszen régi panasza, hogy a bukaresti sajtó csak a konfliktust, a botrányt keresi itt. A sepsiszentgyörgyi fiókszerkesztőség létrehozását az is indokolja, hogy többen írtak innen a portálnak, de sokan is olvassák. A sepsi­szentgyörgyi fiókszerkesztőség munkatársai: Răzvan Lupescu publicista, a Gagauziából érke­zett Lidia Ostaş, Maricela Dan sepsiszentgyörgyi újságíró, Mă­dălin Guruianu, a sepsiszent­györgyi Ioan Ganea, a közeljövőben csatlakozik a csapathoz Maria Băilă megyeszékhelyi tanárnő, továbbá a jelenleg Angliában tanuló, szintén sep­siszentgyör­gyi Simina Gheor­ghincă. A név­sor nem végleges, a kezdeményezők várják mások jelentkezését, írásait is. Gagauz vendég
A sepsiszentgyörgyi fiókszerkesztőség tagja a moldova köztársasági Gagauz Autonóm Régióból származó Lidia Ostaş is. Szabó Csaba elmondása szerint két évvel korábban Hargita Megye Tanácsának bevonásával próbáltak testvérmegyei kapcsolatot létesíteni a gagauz térséggel, ám ez bukaresti minisztériumi akadékoskodás miatt nem sikerült. A mintegy 200 ezer lakosú Gagauzia autonómiája 1994 óta biztosított, ám többnyire tartalom nélküli. Három hivatalos nyelve van a régiónak, a román, az orosz és a gagauz, van választott vezetőjük, a baskán (a Deutsche Welle Irina Vlahhal készített interjúját lapunk május 18-i számában közöltük – szerk. megj.), aki a moldvai kormány tagja is, vannak elismert jelképeik, ám kulturális identitásuk megőrzésében így is akadályokkal szembesülnek. Moszkva vonzereje nagy, többnyire oroszul beszélnek az ott élők, sokan elvándorolnak, Oroszországban vállalnak munkát, nincsenek iskoláik, tankönyveik, nincs elegendő szakemberük – bővíteni szeretnék tehát jogköreiket.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székely–gagauz kapcsolatépítés (Moldovában járt Kulcsár-Terza József)
A Székelyföld és a gagauz autonóm terület közötti kulturális, gazdasági együttműködés kialakítása érdekében látogatott Moldova Köztársaságba Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki parlamenti képviselője. A honatya a kisinyói kormány épületében szerdán találkozott Irina Vlah, a Pruton túli köztársaságban területi autonómiával rendelkező Gagauzia kormányzójával, a moldáv kabinet miniszterével.
„Nem kötelező csak a nyugat-európai autonómiamodelleket alapul venni, nem árt kissé távolabb is nézni, ez esetben keletre. Működő önrendelkezési formák léteznek máshol is, és ezekből is lehet tanulni. Még egy olyan országban is, mint Moldova Köztársaság, ahol messze bonyolultabb és nehezebb körülményekről lehet beszélni, mint Románia esetében, létezik területi autonómia, a gagauz közösség lakta területek ugyanis 1994 óta rendelkeznek ezzel a státussal. Az állam szempontjából ez nem jelent semmilyen problémát, azóta is könnyebben, nehézkesebben, de működik. A székelységhez képest egy jóval kisebb lélekszámú közösségről beszélünk” – vezette fel a látogatással kapcsolatos tapasztalatai ismertetését a képviselő. Kulcsár-Terza továbbá elmondta, a kormányzóval az ő megkeresésére jött össze az egyórás találkozó. Első alkalommal találkoztak, de várhatóan még idén sort tudnak újabbra keríteni, ugyanis meghívta Székelyföldre a térség képviselőit. A honatya szerint kulturális-gazdasági együttműködés kialakításában gondolkodnak. Elsősorban ezért kereste meg a kormányzót, de emellett tájékozódni is szeretett volna az ottani önrendelkezés működéséről, milyen jogokat biztosít ez a státusz és így tovább. Meglátása szerint szükség van egy ilyen jellegű tapasztalatcserére, a két közösség helyzetének megismerésére, amint azt a kormányzó is megerősítette. Egyetértettek abban, hogy mindkét népcsoportnak van mit tanulnia a másiktól. Irina Vlah jelezte: úgy véli, a székelyek példája hasznos lehet számukra, például az anyanyelv és az identitás megőrzése tekintetében. Ezen a téren ugyanis a közösségük sokkal rosszabbul áll, hiszen mindössze hatvan százalékuk beszéli már csak a török eredetű gagauz nyelvet. Az együttműködés egyik formájaként Kulcsár-Terza javasolta, hogy testvértelepülési egyezményekkel erősítsék a kapcsolatot a két térség között. Megállapodtak abban is, hogy nemzetközi szinten is támogatják egymást, elsősorban a területi autonómiát illető székelyföldi igények népszerűsítése terén. A képviselő ugyanakkor röviden kitért a romániai helyzetre is, kijelentve: Romániában továbbra is annak vagyunk tanúi, hogy egyre gyakrabban provokálják a magyar közösséget, ezáltal az ország fennállásának centenáriuma közeledtével ugyanazt akarják elérni, amit két évvel korábban a kézdivásárhelyi fiatalok ügyének kezdetekor, azaz, hogy bárkire, aki a területi autonómia érdekében emeli fel szavát, ráfoghassák: akár terrorista is lehet. A végkifejlet tekintetében nem akart jóslatokba bocsátkozni. A területi autonómiák Európa több országában működnek, és jól, ami szabad másnak, nekünk miért tiltott – tette fel a kérdést. A honatya szerint az egész romániai politikum úgy tesz, mintha nem akarna tudni sem az anyanyelv- vagy a szimbólumhasználati jogokról mint kényelmetlen kérdésekről, erre jó példa, hogy a napokban ismét lekerült a törvényhozás napirendjéről a közigazgatási törvényt módosító javaslat. Ez a tény megerősíti őket abban a meggyőződésükben, hogy még erőteljesebben politizáljanak Bukarestben a nemzeti ügyek kapcsán. Nagyon időszerű, pontosabban sürgős a székelyföldi területi autonómia statútumának benyújtása – tette hozzá. Kérdésünkre, hogy a korábban bejelentett, az RMDSZ-szel folytatandó egyeztetésekkel hogyan haladnak, a képviselő nem tudott érdembeni választ adni.
Nagy D. István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)