A székely szimbólumok használatáért tüntettek Sepsiszentgyörgyön
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett békés tüntetésen közel kétszázan vettek részt csütörtökön délután a központi Erzsébet Parkban található óriás székely lobogó előtt. A tiltakozó akcióval a jelenlevők nemtetszésüket fejezték ki azon végleges döntés ellen, amelyet a brassói táblabíróság hozott és amely kimondja, hogy a zászlót a város polgármesterének 30 napon belül el kell távolítania.
A szervezet tagjainak nevében Vizi Abigél elmondta, azért kezdeményezték a tüntetést, mivel úgy érzik, Románia ezúttal újból megmutatta, hogy semmibe veszi a kisebbségi jogokat, és mindent megtesz, hogy beolvassza a román népbe a magyarokat. Vizi tolmácsolta a HVIM tagjainak azon kérését, tartsanak Sepsiszentgyörgyön népszavazást, hogy a helyi lakosok, ne pedig idegenek döntsenek arról: maradjon-e vagy sem a lobogó.
„Aki a zászlót bántja, a közösséget csapja arcul”
Az akció során felszólaló Bedő Zoltán író, publicista elmondta, a székelység a sajátos gondolkodásmódja, szokásai és viselete által megkülönböztetett helyet foglal el a magyar nemzet kebelén. Hozzátette, ez a népcsoport 2009. szeptember 5-én szabad akaratából és tudatos döntés alapján úgy határozott, hogy az égszínkék, aranysávval hasított zászló a székelység jelképe legyen.
A publicista kiemelte, hogy a nemzeti jelképek sorában a zászló előkelő helyet foglal el, hiszen az a közösségi összetartozást, egy népet vagy egy országot képes szimbolizálni, ugyanakkor aki a zászlót bántja, az tulajdonképpen az azt használó közösséget csapja arcul.
„A zászló az, ami összeköt, a jelkép az, ami mögé egységesen fel lehet sorakozni bármikor, a bizonyíték, hogy voltunk és vagyunk, de biztosítéka annak, hogy leszünk” – tette hozzá Bedő Zoltán.
A székelységnek ki kell állnia jogaiért
Fadgyas Egmond, a Minta szervezet sepsiszentgyörgyi elnöke az emberi jogok európai egyezményének egyik cikkelyével példázódott: „A törvényben meghatározott jogok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás és egyéb politikai vélemény, nemzeti, társadalmi, származási (…), nemzeti kisebbség megkülönböztetése nélkül kell biztosítani”.
Rámutatott, hogy ennek értelmében a székelyeket sem korlátozhatják abban, hogy nyelvüket, szimbólumaikat és zászlójukat használják. Az elnök hozzátette, a székelységnek ki kell állnia jogaiért, ha arra lehetősége van, és a jelenlegi kialakult helyzetet ilyennek találja.
Máig be nem tartott nyilatkozat
Nagy Gábor, a Magyar Erdélyért Egyesület képviselője elmondta, a székely zászló eltávolításáról néhány hónap alatt sikerült dönteni, míg az elkobzott ingatlanokat visszaigénylők perei gyakran évekig, akár évtizedekig is eltarthatnak. A képviselő beszédében utalt az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat máig be nem tartott ígéreteire is.
A tiltakozáson versszavalásra, illetve a Himnusz és a Székely himnusz eléneklésére is sor került. Az egy órás tüntetés ideje alatt nem történt rendbontás. Székelyhon.ro

Erőt meríteni a veszteségből (Trianon-megemlékezés Sepsiszentgyörgyön)
Harangszóval kezdődött a trianoni békeszerződés aláírásának órájában, fél hat után két perccel a sepsiszentgyörgyi megemlékezés, mely tömegeket továbbra sem mozgatott meg, két-háromszázan gyűltek össze az Erzsébet parkban, a székely zászló alatt.
A Nemzeti Összetartozás Napján az összefogás is csonkára sikerült: az RMDSZ idén sem képviseltette magát az MPP által néhány éve minden esztendőben megszervezett rendezvényen. Történelmi visszatekintés volt az esemény a jelen sérelmeinek, veszélyeinek sorjázásával, de egyértelmű és egybecsengő üzenettel: csak rajtunk áll, engedjük-e Trianon kiteljesedését, hagyjuk-e, hogy eltűnjön, beolvadjon a magyarság, vagy képesek vagyunk összefogni és küzdeni megmaradásunkért. Elsőként az Erdélyi Magyar Ifjak nevében szólt háromszéki elnökük, Mihály István, aki a Kárpát-medencében élő magyarokat egymástól elválasztó jelképes fal lebontásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszéki elnöke „a világtörténelem legszégyenteljesebb és legigazságtalanabb békediktátumának” következményeit vette számba, majd a hogyan továbbra is kitért: egységesen kell felsorakoznunk a szabadság eszméje mögé, melynek egyik, számunkra is elérhető formája az autonómia. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom üzenetét Vizi Abigél tolmácsolta, az MPP képviselőjeként Bálint József beszélt. A megemlékezés fő szónoka Gazda József nyugalmazott tanár, közíró történelmi visszatekintésre építette beszédét, értelmezése szerint a trianoni diktátum nem a vesztes háború következménye, hanem egy több száz évvel korábban megszületett, azóta is élő szándék eredménye, amely a magyarság megsemmisítését célozza. Ezt kellene felismerniük a Kárpát-medence népeinek, rájönniük, hogy ugyanazon az oldalon állunk, mert ha a magyarság megsemmisítése sikerül, ők következnek. Rajtunk áll, hogy ez a szándék végső célját ne tudja megvalósítani. A bennünk alvó léleknek kell feltámadnia, a pártoknak nem párt- és zsebérdeket, hanem nemzeti érdeket kell képviselniük – mondotta, zárómondatként pedig kijelentette: „Hiszek a nemzet feltámadásban.” A himnuszok felcsendülése előtt Kovács István unitárius lelkész mondott imát, Istent kérve, hogy erőt, hitet adjon, hogy a gyászos nap a bizakodásé legyen, a fájdalomból energiát nyerő jövőbe tekintés napja.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Emlékezés Horthyra – Hetvennégy éve vonultak be a honvédek
A történteket, valamint azok előidézőjét, s egyben vezéralakját fel- és megidéző előadással, valamint filmvetítéssel emlékezett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a Magyar Királyi Honvédség 1940. szeptember 13-án végrehajtott sepsiszentgyörgyi bevonulására.
A Míves Házban egybegyűlteket a szervezők részéről Vízi Abigél üdvözölte, majd Rab Sándor történelemtanár beszélt Magyarország méltánytalanul feledni hagyott kormányzójáról, Vitéz Nagybányai Horthy Miklósról. Az elmondottakból és látottakból kiderült, hogy az ország újjászervezésében és fejlődésében kulcsszerepet játszó politikus 1868-ban Kenderesen, nemesi család fiaként látja meg a napvilágot. Elemi tanulmányai és a gimnázium elvégzése után az akkor magyar fennhatóság alatt lévő fiumei tengerészeti akadémia hallgatója lesz, majd az osztrák-magyar hadiflotta tengerész-hadapródjává avatják.
Vezetői képességeinek és bátorságának köszönhetően gyorsan halad felfelé a ranglétrán, az I. világháború végét pedig már altengernagyi rangban, a szövetséges hajóhad főparancsnokaként éri meg. Az összeomlást követően kenderesi birtokára visszavonulva gazdálkodik, azonban a kommunista hatalomátvétel miatt újból kénytelen közszereplést vállalni, így 1919-ben a Nemzeti Hadsereg élére áll, 1920 márciusában pedig Magyarország kormányzójává választják.
Minden ellentétes híreszteléssel és rágalommal ellentétben Horthy Miklós irányításának 25 éve alatt a szétdarabolt és kifosztott ország Európa legfejlettebb államai közé kapaszkodott. Így a megfelelő történelmi pillanatban elrabolt területeinek nagy részét is képes volt visszaszerezni, s a lengyel menekültek százezreinek befogadása mellett zsidó állampolgárainak is védelmet tudott nyújtani.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó, Erdély.ma