Április 19-én tartották a Hargita Megyei Könyvtár olvasótermében a Neves Csíkiak helytörténeti vetélkedő kiértékelőjét és díjkiosztó ünnepségét. Kelemen Katalin könyvtáros elmondta, hogy munkájuk fontos része a honismeret fejlesztése. A mostani kérdőíves vetélkedő nem előzmény nélküli: a művészeti részleg könyvtárosai, Vitos Mária és Vitos Zsófia korábban is állítottak össze hasonló jellegű kérdőíveket, szerveztek ilyen versenyt. Mivel sok jelentős személyiség kimaradt a kérdőívről, a könyvtár munkatársai a vetélkedő folytatását ígérték. /Takács Éva: Kiértékelés honismeretből. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./

A mohácsi vész előtti székely ispánok története vagy középkori csíksomlyói iskoladrámák is ingyen „kölcsönözhetők” az internetről. Egy hónap alatt ugyanis tizenkét kiadványt sikerült digitalizálnia a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárnak. Rég okozott olvasó olyan örömet a Kájoni János Megyei Könyvtárban, mint december elején: ekkor született meg az első bejegyzés a Magyar Elektronikus Könyvtár felületén helyet kapott csíki digitális archívum egyik darabja. Vitos Mária és Vitos Zsófia, a megyei könyvtár művészeti-történelmi részlegének két könyvtárosa viszi számítógépre a régi könyvek, dokumentumok minden egyes oldalát, majd elérhetővé teszik bárki számára a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) honlapján. Az intézmény – közösen a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárával (HRMTK) – sikeresen pályázott 500 ezer forintot a Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiumánál a digitalizálási munkálatokhoz szükséges alapvető technikai felszerelés – laptop, két speciális könyvszkenner, valamint karakterfelismerő szoftver – beszerzésére. Róth András Lajos, a HRMTK vezetője már évek óta foglalkozik digitalizálással, az Országos Széchényi Könyvtárral kötött partnerszerződés alapján az általa digitalizált művek megtalálhatók a MEK-en. „Amióta elkezdtük ezt a folyamatot, több mint 2300 oldalt szkenneltünk be olyan művekből – többnyire 18–19. századi erdélyi, székelyföldi vonatkozású, illetve helytörténeti kiadványokból, régi helyi nyomdák kiadványaiból, valamint 20. századi erdélyi, székelyföldi vonatkozású munkákból –, amelyek esetében már nem tevődik fel a szerzői jogvédelem kérdése” – mondta Kelemen Katalin, a KJMK dokumentációs részlegének vezetője. A Székelyföldi digitális emlékezet című projekt célja: megőrizni és védeni a székelyföldi vonatkozású nyomtatott kulturális értékeket, bevonni azokat a kulturális körforgásba. A gyűjtemény digitalizált darabjai a http://mek.oszk.hu/07600/07688/ oldalon érhetők el. /Mihály László: Digitális székely emlékek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

Digitális archívum a régizene fesztiválról
Ami csak a miénk volt címmel múltidéző kiállítást rendeztek a Csíkszeredai Régizene Fesztivál történetéből a Kájoni János Megyei Könyvtárban, illetve digitális archívumot is összeállítottak a rendezvényről megjelent sajtóanyagokból.
Harmincnégy éve szervezték az első fesztivált, amely mára rangos, nemzetközi, zenei eseménnyé nőtte ki magát. A több mint három évtizedes történetébe betekintést nyújtó kiállítás a könyvtár előadótermében hétfőn nyílt, és a könyvtár nyitvatartási ideje alatt látogatható. Dokumentumok, régi műsorfüzetek, plakátok, szórólapok idézik emlékezetünkbe az eltelt évtizedek fesztiváljainak eseményeit és hangulatát. A tárlat látványtervét János Éva könyvtáros készítette.
El is lehet mélyülni a rendezvény történetében, hiszen a könyvtár munkatársai, Vitos Mária és Vitos Zsófia összegyűjtötték és szakszerűen digitalizálták a fesztiválhoz kötődő sajtóanyagot. A Kájoni János születésének 350. évfordulója tiszteletére a Mikó-vár udvarán rendezett 1979-es régizenei hangversenytől kezdve egészen 2013-ig több mint négyszáz cikkben lehet olvasni a fesztiválról. Ezek az írások a Hargita (1979-1985), Hargita Népe (1990-2014), Informaţia Harghitei (1979-1985), Adevărul Harghitei (1990-2007), Informaţia Harghitei (2007-2013) és a Csíki Hírlap (2007-2013) napilapokból származnak. A feldolgozott anyagban kulcsszavak alapján keresni is lehet, ez nagymértékben segítheti a jövőben a fesztivál történetével foglalkozó szakemberek kutatómunkáját. Az archívum CD formátumban a fesztivál befejeződése után is elérhető lesz a megyei könyvtárban.
Az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál megnyitóját csütörtökön 18 órától tartják a Mikó-vár udvarán.
Szőcs Lóránt, Székelyhon.ro

Elégtétel, hogy segíthetett
Vitos Mária több mint húsz éve dolgozik a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Éveken keresztül a Mikó-vár épületében, a művészeti-történelmi részlegen volt könyvtáros, jelenleg a könyvtár feldolgozó részlegének munkatársa. 2009-től a Wikipédia enciklopédia számára készít Székelyföld témájú szócikkeket. Az idén ősszel nyugdíjba vonuló Vitos Mária a könyvtáros szakmáról mesélt.
Mivel már a kezdetektől a művészeti-történelmi részleg munkatársa volt, részt vett a cédulakatalógus összeállításában, a könyvek felleltározásában, melynek köszönhetően az olvasók könnyebben hozzáférhetnek a keresett kiadványokhoz.
Munkája során számos rendezvényt, vetélkedőt szervezett kollégáival, és hozzájuk kapcsolódik többek között a neves csíki személyiségeket bemutató könyvjelzők ötlete is. „2000-ben szerveztünk egy háromfordulós honismereti vetélkedőt, egy kiállítást, és akkor házilag készítettünk könyvjelzőket neves csíki személyiségekről. Néhány évre rá egy újabb vetélkedő során felfigyelt rá a városvezetés, és jelezték, szívesen támogatnának azzal, hogy kinyomtatják a könyvjelzőket. Nyolcvan személyiségről állítottunk össze ismertetőt, 2008-ban a Csíki Székely Múzeumban ki is állítottuk, és úgy érzem, ezzel mi is egy kicsit hozzájárultunk ahhoz, hogy jobban megismerjék, megszeressék a neves csíkiakat” – meséli lelkesen a könyvtáros.
Vitos Mária heti egy nap a Wikipédia enciklopédia számára készít Székelyföld témájú szócikkeket. „Ezzel a munkával számomra megnyílt a világ. Csíksomlyó művelődési életéről, Kájoni János munkásságáról, székelyföldi templomokról, kastényokról írni számomra egy csoda” – jegyzi meg.
Meséli, az évek során számos, könyvtárba járó helybélivel alakult ki közvetlenebb kapcsolata, volt példa arra, hogy már csak azért is betértek néha a részlegre, hogy üdvözölhessék. „Annak idején például a művészeti iskolából rengeteg diák kereste fel a részlegünket, akik a későbbiekben tanárként vagy éppen kutatóként tértek vissza. Számomra elégtétel volt, hogy segíthettem” – mondja Vitos Mária.
D. Balázs Ildikó
Székelyhon.ro