"Az Aspera Alapítvány, a Román Jelenkori Történeti Intézet és a Történelmi Múzeum szervezésében Amink volt, és nem vesztettük el: az emlékezet címet viselő történelmi vitafórumra került sor jún. 4-én Kolozsváron. Az értekezleten történész-kutatók és a kommunista rendszer egykori ellenzéki személyiségei vallottak arról, hogy a szekuritáté által dominált Románia még mindig él és virágzik. A fórumot Ioan Piso múzeumigazgató nyitotta meg. - Mivel Romániában a kommunizmus és a totalitarizmus pere még mindig várat magára, kétséges számomra az ország erkölcsi jövője - mondta. Mircea Ivanoiu, a Transilvania Tudományegyetem professzora bemutatta a www.memoria.ro oldalt, amelyen az elmúlt rendszer visszaéléseivel kapcsolatban kaphatnak információt az érdeklődők. A Román Jelenkori Történeti Intézet három fiatal kutatójának értekezése: Marius Oprea, Stejarel Olaru és Nicolae Videnie döbbenetes tények sorozatával bizonyította a hallgatóság előtt, hogy mennyire nehéz még mindig hozzájutni azokhoz a dossziékhoz, amelyek a kommunizmus éveinek sötétebb/ismeretlenebb időszakaira deríthetnek fényt. - Még ma sem tudni, hogyan működött a külföldre emigráltak likvidálására alakult Z csoport - jegyezte meg Olaru. Doina Cornea visszaemlékezései után Iulius Filip beszélt múltjáról, akit a nyolcvanas években zártak be rendszerellenes propaganda vádjával, és aki életét az 1965-89 közötti időszak politikai rendőri tevékenységének felderítésére fogja áldozni. Az 1987. évi brassói munkáslázadás két vezetője, Florin Postulachi és Iacob Danut beszámolt arról, de az őket megkínzó szekusok nevét tartalmazó dossziékat még mindig rejtegetik előlük. /Szabó Csaba: A szabadságért naponta meg kell harcolni. Vitafórum Románia vörös közelmúltjáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./"

Az Academia Caţavencu szatirikus hetilap olvasói 2007 nyarától ismét hetente kézbe vehetik a Lista lui Secu (A Szeku listája) című mellékletet. A melléklet dokumentumértékű: a Szekuritáté egykori tisztjeinek névjegyzéke, betűrendi sorrendben, részletes adatokkal. A Szeku listája előreláthatólag négyezer nevet tartalmaz majd, miközben az erre szakosodott állami intézmény, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács /CNSAS/ 2006 végéig mindössze 153 tiszt nevét hozta nyilvánosságra. A Szeku listájának elkészítése Marius Oprea történész kezdeményezése volt 2003-ban. A Román Jelenkorkutató Intézet munkatársaként javasolta akkor az Academia Caţavencu szerkesztőinek, hogy jelentessék meg a névjegyzéket. A névjegyzéket, a tudományos, dokumentációs munkát ketten készítik: Nicolae Videnie és testvére, George Videnie. A Román Jelenkorkutató Intézet (IRIR) keretében dolgoznak, de jelentős logisztikai segítséget kapnak a Kommunizmus Bűneit Feltáró Intézettől (IICCR) is. A Szeku listája idén második kiadásához érkezett, 2007. július közepén a „B” betűnél tartottak. Tavaly már közöltek egy 1500 névből álló jegyzéket, azóta bővítettek a listára. A Szekuritáté munkaanyagainak konspiratív jellegük volt, az információ torzításának számos válfaját alkalmazták elkészítésükkor. A politikai rendőrség sokszor erőszakkal kényszerített ki hamis nyilatkozatokat az áldozataitól vagy éppen a beszervezett besúgóktól. Megtörtént az is, hogy a tiszt orvosi, pszichológiai látleleteket hamisított, sok esetben gyilkosságokat is sikerült így leplezni. Segítené a munkát, ha hozzá tudnának férni a volt szovjet levéltárakhoz, vagy pedig el tudnának beszélgetni a Szekuritáté második vonalában dolgozó, még élő tisztekkel is. Az emlékiratok, naplók hitelessége megkérdőjelezhető. Egyes emlékiratok szerzői érezhetően szubjektívek. A CNSAS-ból származó források szerint eddig 14 ezer volt szekus tisztet sikerült nyilvántartásba venniük. Nicolae Videnie egyelőre 4 ezer névvel számol, de a lista a kutatások során bővülhet. /Cseke Péter Tamás: A szekus tiszt robotképe: gonosz, gonosz, gonosz (interjú). Bukaresti interjú Nicolae Videnie jelenkortörténésszel, a Lista lui Secu összeállítójával. = Korunk (Kolozsvár), 2007. szeptember/