"Ápr. 7-én kezdődik az idei állami költségvetés tervezetének plenáris vitája a parlamentben. A sajtókommentárok szerint a politikai pártok közül egyedül az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (NRP) támogatná a Nastase-kabinet előterjesztette költségvetési tervezetet, míg a Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) ellene foglal állást. - A DP képviselője, Adrian Videanu kijelentette, hogy a szakbizottsági vitákon nem vették figyelembe az általuk benyújtott módosító javaslatokat. Egyedül az RMDSZ indítványait fogadták el, amely, szerinte, az RTDP és az RMDSZ közötti esetleges szövetséget sugallja. Birtalan Ákos képviselő kijelentette: az RMDSZ az idei költségvetést elfogadhatónak tartja. A szövetség képviselői a plénum előtt előterjesztik majd a kis- és középvállalatok támogatására vonatkozó javaslatukat, amelyet a szakbizottságban nem fogadtak el. /Ma kezdődik a költségvetés parlamenti vitája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnök dec. 26-án ismertette kormányát, a képviselőház és szenátus dec. 28-án dönt arról, hogy bizalmat szavaz-e vagy sem a kabinetnek. A parlamenti szakbizottságok dec. 27-én hallgatták meg a miniszterjelölteket. A leendő kormányban mind az RMDSZ, mind pedig a Demokrata Párt (DP) és a Román Humanista Párt (RHP) egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott. Az RMDSZ erre a posztra Markó Bélát, a DP Adrian Videanut, az RHP pedig George Copost delegálta. A 24 tagú kabinetben a liberálisok tíz, a demokraták nyolc, az RMDSZ négy, a humanisták pedig három tárcát szereztek (az NLP-nek jutó miniszterelnöki tisztséget is beleértve). Markó a művelődési-, oktatási- és integrációs tárcák munkáját fogja koordinálni, Videanuhoz a gazdasági, Coposhoz pedig az üzleti élettel, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos tárcák tartoznak majd. A gazdasági tárca a humanistáké, a 35 éves Codrut Seres személyében. Monica Macovei, az Emberi Jogok Védelméért Szövetség – Helsinki Bizottság vezetője kerül az igazságügyi tárca élére. A belügyi tárcát Vasile Blaga (DP), a védelmi tárcát pedig a Fehér megyei tanács elnöke, Theodor Athanasiu (NLP) vezeti. Külügyminiszter az alig 36 éves Mihai Razvan Ungureanu (NLP) lett, a 35 éves Ionut Popescu (NLP) pedig pénzügyminiszter. Mircea Micleát kérték fel az oktatási tárca vezetésére. Miclea a Babes–Bolyai Tudományegyetem legfiatalabb professzora, aki jelenleg a pszichológia tanszéket vezeti. Az RMDSZ Operatív Tanácsa dec. 25-én úgy döntött, a szövetség a területi szervezetekért és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnököt, a 33 éves Nagy Zsoltot kéri fel a távközlési és informatikai minisztérium vezetésére. A kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Borbély László a szállítás- és lakásügyi, valamint a turizmusért felelős minisztériumhoz tartozó középítkezési és területrendezési részleg felügyeletével megbízott miniszter lesz, Winkler Gyula volt Hunyad megyei parlamenti képviselő pedig a gazdasági minisztériumhoz tartozó kereskedelmi részleget vezeti majd. Ioan Bolcas, a Nagy-Románia Párt alelnöke kifejtette, soha nem fognak egy olyan kabinetnek bizalmat szavazni, amelynek "az irredenta RMDSZ" is tagja. /Sz. K.: Ma szavaz a parlament a Tariceanu-kormányról. Négy RMDSZ-es miniszter: Markó, Borbély, Nagy Zsolt és Winkler Gyula. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Nem áll módjában a kormánynak a Nemzeti Bank helyi épületét visszaadni Kovászna megye önkormányzatának – áll abban a levélben, mely Adriean Videanu miniszterelnök-helyettes aláírásával érkezett a megyei tanácshoz. Az említett épületet az ortodox egyháznak adományozta az év végén Bejenariu ügyvezető kormánya. Az épület tehát, mint Erdély-szerte sok más értékes ingatlan, 2004 vége óta az ortodox egyház vagyonát gyarapítja. A megyei tanács azt tervezte, hogy ebben az épületben hozza létre a kortárs művészetek kiállítótermét, és itt működteti majd a művelődési intézetet. Tervükről nem mondtak le, kérték a Tariceanu-kabinetet, módosítson a decemberi kormánydöntésen. Demeter János megyei tanácselnöke kijelentette: alkotmányossági hibára hivatkozva megtámadják a határozatot. Jogászaik szerint ugyanis Adrian Nastase lemondása után a Bejenariu ügyvezető kormány volt, így vagyonügyi kérdésekben nem volt döntési joga. /(s): Mégis hagymakupola kerül a bankházra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Másodszor fordul elő, hogy az egykori Parasztpárt a törvényhozási ciklus közepén kerül be a parlamentbe, anélkül, hogy a választási küszöböt elérte volna. A Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) március 1-jétől hét parlamenti képviselővel rendelkezik, miután beolvasztotta a Keresztény-szociális Uniót (UCS). Az egykori Demokratikus Konvenció vezető alakulatát 2000 és 2004 között egyetlen honatya képviselte a parlamentben, aki szintén más párt listáin szerzett mandátumot. A PPCD-UCS fúzió révén eggyel nőtt azoknak az alakulatoknak a száma, amelyben szélsőséges pártok egykori képviselői foglalnak helyet. A keresztény-szociálisok ugyanis 2004-ben a Nagy-Románia Párt (PRM) listáin jutottak be a parlamentbe. A Demokrata Párt vezető tanácsa már megbízta Emil Boc pártelnököt, hogy kezdje meg a fúziós tárgyalásokat a PPCD-vel, amely teljes jogú tagja az Európai Néppártnak. Adriean Videanu, a DP ügyvezető elnöke válaszolt Markó Bélának, kijelentve: a PD-nek nincs szüksége az RMDSZ támogatására ahhoz, hogy az EPP teljes jogú tagjává váljék. Szájer József, az Európai Néppárt jogi kérdésekért és politikai stratégiáért felelős alelnöke szerint azonban a PD nem válhat automatikusan teljes jogú taggá. Szájer leszögezte: romániai pártként az RMDSZ vétójoggal rendelkezik. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Szájer: az RMDSZ-nek vétójoga van. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

A Kálvineum bukaresti református templomot is érinti az az építkezés, amely miatt a napokban a Vatikán is tiltakozott. A főváros két magyar református temploma közül az egyik ugyanis épp annak a Szent József római katolikus katedrálisnak a szomszédságában áll, amely mellé a Millennium Building Kft. egy hetvenöt méter magas épületet kezdett el építeni. Mivel az építkezés a műemlék jellegű katedrálist veszélyezteti, az érsekség tiltakozott, eredménytelenül, ezért a plébánia a Vatikánhoz fordult és ugyanakkor pert indított a városvezetés ellen. A Szentszék hivatalosan kérte Romániától a munkálatok felfüggesztését. Az „ügyet csak a bíróság oldhatja meg, mert adminisztratív úton nem volt lehetőség az építkezés leállítására” – nyilatkozta Adriean Videanu főpolgármester. /Mihály László: Bukaresti református templomsirámok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

A Capital pénzügy hetilap toplistát készített az ország háromszáz leggazdagabb emberéről, a 2005. év adatai alapján. A lap becslése szerint dúsgazdagok javainak összértéke 37 százalékkal nőtt 2004-hez képest. A leggazdagabb üzletemberek vagyonának összértéke két évvel ezelőtt 16 milliárd dollárt ért el, most már 22 milliárd dollár. A 22 milliárd dollár az ország nemzeti össztermékének a 18,3 százalékát teszi ki. A lista élén az idén a 89 éves, Milánóban élő Iosif Constantin Dragan áll, akinek vagyonát 1,3 és 1,6 milliárd dollár közöttire becsülik. Második helyen Ion Tiriac 1,2 és 1,5 milliárd dollár közötti összeggel. Az előző években is ők foglalták el az első két helyet. Harmadik Gigi Becali, közel áll az egymilliárd dolláros vagyonhoz. Sorin Ovidiu Vîntu és a Paunescu család a negyedik és az ötödik helyen végzett, tulajdonukat 830–900 millió dollárra értékelhető. A hatodik helyen a nagyváradi Micula-testvérek (750–770 millió dollár) állnak. /B. T.: Az ingatlanpiac gyarapítja milliárdosaink vagyonát. Capital: továbbra is Dragan és Tiriac vezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Tizenkét magyar büszkélkedhetett tízmillió dollárnál nagyobb vagyonnal a tavalyi évben, most az ők nevük is szerepel Románia háromszáz leggazdagabb emberének lajstromán. A leggazdagabb romániai magyar továbbra is a kábeltévé-, telefon- és internet-szolgáltatásban utazó nagyváradi Teszári Zoltán, aki az országos 16. helyen áll. A második leggazdagabb magyar az Astral telekommunikációs cégben és a Transilvania Bankban érdekelt Urasi Béla, majd a nagyváradi hipermarket-tulajdonos Mudura Sándor után Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor áll. További sorrend: Bába György, a Cosmo üzletlánc tulajdonosa 38-39 millió dollárjával, a háztartási cikkeket forgalmazó Domo üzletlánc alapítói, Szarvadi Lóránd és Zsuzsanna 40 millió dollárjukkal, a kolozsvári Pólus Transilvaniát birtokoló Pászkány Árpád. A Capital idén tízmillió dollárra emelte a bejutási küszöböt, ezért hétmillió dollárra becsült vagyonával lecsúszott a listáról a gyergyószentmiklósi Apicom építkezési vállalat tulajdonosa, Szilágyi Imre. Szerinte a Capital szerkesztői túlbecsülték a vagyonát, nincs hétmillió dollárja. /Mihály László: Dollárderbi a román mágnáslistán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Külön listán sorakoznak a leggazdagabb politikusok. Dan Voiculescu konzervatív pártelnök a legmódosabb, akinek vagyona egyetlen év alatt 150 millió dollárral gyarapodott. Az ugyancsak konzervatív párti George Coposnak majdnem sikerült megkétszereznie vagyonát, 230 millió dollárról 420 millióra nőtt. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor Románia harmadik leggazdagabb politikusa 54 millió dollárral. Dumitru Becsenescu, volt PC-s, jelenleg független képviselő vagyona 35-ről 41 millió dollárra gyarapodott, míg a demokrata párti bukaresti főpolgármester, Adriean Videanu 4 millió dollárról 30 millióra gazdagodott. A konzervatív párti Corneliu Pascu vagyona eléri a 25 millió dollárt, Nicolae Bara demokrata párti képviselő pedig kis híján megháromszorozta a vagyonát: 7 millió dollárról 20 millióra. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő 5 millió dollárral lett gazdagabb, vagyona jelenleg 20 millióra tehető. Idén is Teszári Zoltán a leggazdagabb romániai magyar, a nagyváradi származású üzletember vagyona a tavalyi 180-190 millió dollárról 220-230 millióra gyarapodott. Az általa 1992-ben alapított RCS&RDS nevű cég azóta három országban – Románia, Magyarország és Szlovákia – mintegy egymillió előfizető számára biztosítja a mindennapi televíziózást, internetkapcsolatot. A második a 60 millió dollárra rúgó vagyonnal rendelkező kolozsvári Urasi Béla. A 90-es évek elején taxisofőrként dolgozott, majd 5000 dollárral beszállt az éppen induló Astral Telecomba. A harmadik Verestóy Attila székelyudvarhelyi RMDSZ-szenátor, akinek 53-54 millió dolláros vagyonát a faipar, az élelmiszeripar, az értéktőzsde, valamint az ingatlan-beruházások gyarapították. Negyedik Fodor Zsolt és felesége, Silvia, az Euro GSM tulajdonosai, egyetlen év alatt megkétszerezték vagyonukat: a tavalyi 22–23 millió után idén már 45–50 milliójuk van. Kézdivásárhelyről indult Szarvadi Loránd és Hegedűs Ferenc. Ötödik Szarvadi és felesége, Zsuzsanna 40 millió dollárral. Bába György kézdivásárhelyi vállalkozó, a Cosmo üzletláncot működtető Primex cég tulajdonosa a hatodik leggazdagabb hazai magyar, 38-39 millió dolláros vagyonnal rendelkezik. Pászkány Árpád kolozsvári üzletember a hetedik, 35-40 millió dollárra rúgó vagyonával. A nyolcadik Hegedűs Ferenc /32 millió/. A kilencedik Kurkó János György idegenforgalmi és ingatlanbefektetésekkel foglalkozó üzletember 23 millió dolláros vagyonnal. László Jánosnak, a székelyudvarhelyi Impar cégcsoport, illetve a Küküllő szálloda tulajdonosának a tavalyi 12-13 millióról 20-21 millió dollárra gyarapodott a vagyona, míg Kovács Zoltán temesvári üzletember különböző sajtóorgánumok, nyomdák, reklámcég működtetése és ingatlanberuházások révén megszerzett vagyona 11-12 millió dollárról 19-20 millióra nőtt. A leggazdagabb romániai magyarok (millió dollár): 1.   Teszári Zoltán  –  220-230; 2.   Urasi Béla –   60; 3.   Verestóy Attila  –  53-54; 4.   Fodor Zsolt és Silvia   – 45-50; 5.   Szarvadi Zsuzsanna és Loránd   – 40; 6.   Bába György   – 38-39; 7.   Pászkány Árpád   – 35-40; 8.   Hegedűs Ferenc   – 32; 9.   Kurkó János György   – 23; 10.   László János   – 20-21; 11.   Kovács Zoltán   – 19-20. /Már ketten dollármilliárdosok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Lemondtak a demokrata államtitkárok, a 13 demokrata államtitkár lemondásáról Adriean Videanu, a PD ügyvezető elnöke értesítette a kormányfőt, helyi szinten azonban a PD megtartaná az intézményvezetői tisztségeket. Arra is akad példa, hogy a demokrata politikus inkább pártjától válik meg, mintsem hogy lemondjon tisztségéről. Petre Strachinaru, a PD Kovászna megyei képviselője szerint a párt hatalomból való eltávolításával a székelyföldi autonómia beteljesült tény lesz. Tamás Sándor RMDSZ-es képviselő szerint azonban a demokraták a hatalomhoz való ragaszkodás miatt nem akarnak lemondani különböző intézményvezetői tisztségeikről. „Ismerve a román politikai szokásokat, várható, hogy a jelenlegi demokrata intézményvezetők néhány nap alatt liberálisokká vagy szociáldemokratákká vedlenek át, csak azért, hogy a húsosfazekak mellett maradhassanak” – tette hozzá Tamás Sándor. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ vezetője elmondta: hamarosan elkezdik a tárgyalásokat a Kolozs megyei liberálisokkal az intézményvezetői tisztségek elosztásáról. /Mennek is, maradnak is. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

A tizenkilenc éves román demokrácia alatt ilyen felháborodással, ellenszenvhullámmal még nem fogadtak román kormányt, mint most. Már a bal–jobb koalíció felháborított sok-sok embert. Mindkét párt legalább fele-fele arányban régi motorosokkal, egykori kormánytagokkal állt elő, Radu Berceanutól Adriean Videanun és Vasile Blagán vagy Gheorghe Pogeán át a szocdem Ecaterina Andronescuig, Ilie és Marian Sarbuig. Ráadásul egyik sem feddhetetlen, mindenik nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes cselekedet, üzlet vagy nagy megalkuvás. A belügyminisztert, Gabriel Opreát egykor maga Basescu gyanúsította meg maffiakapcsolatokkal. /Simó Erzsébet: Bocra futottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

Január 6-án az orosz–ukrán gázárvita miatt Romániában részlegesen, Magyarországon és a Balkánon teljesen leállt az Ukrajnán át érkező gáz, elzárták a gázcsapot. Az Európába, így Romániába is irányuló orosz földgázszállítások további korlátozására számítani lehet. Emil Boc kormányfő és Adriean Videanu gazdasági miniszter sajtóértekezleten igyekezett megnyugtatni a lakosságot afelől, hogy az orosz export leállását senki nem fogja megérezni, a kormány ellenőrzése alatt tartja a helyzetet. Videanu leszögezte: az ország stratégiai földgázkészletei fél évre elegendőek, a nyomáscsökkenés pedig legfeljebb csak Galac megyét érinti. Ott több településen dideregnek a tömházlakók. – Csíkszeredában és más Hargita megyei településen nem volt gáznyomás-csökkenés. /Ráfázunk a földgázvitára. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Rendkívüli energetikai helyzetet hirdettek január 7-én a román hatóságok, miután teljesen megszűnt az országba érkező orosz gázexport. Adriean Videanu gazdasági miniszter szerint a „rendkívüli energetikai helyzetet” törvény szabályozza, amely rendkívüli intézkedéseket tesz lehetővé ilyen esetekben. Így például a hőerőművek versenytárgyalás nélkül szerezhetik be az üzemelésükhöz szükséges alternatív energiaforrást, elsősorban a kőszenet. A súlyos a helyzetet sem a lakosság, sem a közintézmények nem szenvedik meg, – hangsúlyozta Videanu. Románia földgázfogyasztásának körülbelül 30 százalékát fedezi importból, rendes körülmények között napi 10 millió köbmétert kap Oroszországtól. /Cs. P. T. : Rendkívüli román helyzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Erdélyben épül meg Románia második atomerőműve – erősítette meg Adriean Videanu gazdasági miniszter. A helyszínről várhatóan szeptemberben születik döntés. Az erőmű megépítésében több európai és orosz vállalat is érdekelt. Románia közös vállalatot alakít az állami Romgaz földgáztermelő vállalat és az orosz Gazprom részvételével – jelentette Adriean Videanu gazdasági miniszter egy román–orosz gazdasági fórumon Bukarestben. „Az együttműködés célja egy Romgaz–Gazprom közös vállalkozás létrehozása föld alatti gáztározók létesítésére, és ki tudja, talán még áram termelésére is” – mondta Videanu. Románia kevésbé függ az orosz gázszállításoktól, hiszen belföldi gázszükségletének 65 százalékát tudja hazai forrásból fedezni, és csak a fennmaradó közel egyharmad részt importálja Oroszországból. Szakértők szerint viszont a föld alatti tározók kapacitása nem elegendő. Az ország területén jelen pillanatban a Duna-parti Csernavoda mellett működik atomerőmű, összesen 1400 megawatt kapacitással, Románia áramszükségletének 18 százalékát fedezve. Két további reaktorblokk a tervek szerint 2014-ben, illetve 2015-ben lép üzembe a csernavodai erőműben. /Atomerőmű épül Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

A román politikusok korábban ellentmondásosan nyilatkoztak az Európa orosz gázfüggését csökkenteni kívánó Nabucco tervről, az ország egy hét múlva csatlakozik a projekthez. Adriean Videanu energiaügyi miniszter erről Ankarában ír alá kormányközi megállapodást. /Nabucco romániai módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Erdélyben készül majd el az új romániai atomerőmű – jelentette be a napokban Adriean Videanu gazdasági miniszter. Értesülések szerint az erdélyi atomerőmű Zsibó és Nagyilonda között épülne meg. Korodi Attila volt RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter óvatosan fogalmazott a téma kapcsán. Toró Tibor nyugalmazott professzor szerint az atomerőművek biztonságosak és környezetkímélők, ám a zsibóiak nem akarják a létesítményt. N-H. D., S. B. Á. : Szamos mentén épülne a tervezett új atomerőmű. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Adriean Videanu demokrata párti politikus, a gazdasági és kereskedelmi miniszteri tárca várományosa szerint a következő kormány programjában szerepelnie kellene a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházásnak. A politikus szerint a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat beruházását mihamarabb el kellene kezdeni, az arany jelenlegi világpiaci ára kedvez az ilyen befektetéseknek. A román hatóságok hosszú ideje hallgatnak a beruházásról. 2007-ben Korodi Attila RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter idején felfüggesztették a beruházás környezeti hatástanulmányának az engedélyeztetési folyamatát. Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter szerint a román államnak nem szabad engedélyeznie a beruházás elkezdését a gazdasági válságra hivatkozva. /Kormányprogramba kerül a verespataki aranybánya? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Románia az Európai Bizottságtól kér engedélyt a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházás elindításához. A beruházás fő problémáját a ciántechnológia alkalmazása jelenti. A parlament szakbizottságaiban meghallgatták az Emil Boc miniszterelnök-jelölt által javasolt kormány tagjait. A verespataki beruházás több miniszter meghallgatásán is felmerült. Adriean Videanu gazdasági miniszterjelölt kijelentette: miniszteri mandátuma alatt megpróbálja újratárgyalni a román állam és az RMGC közötti megállapodást. Borbély László szerint az RMGC projektje csak akkor valósulhat meg, ha teljes mértékben megfelel az európai szabványoknak. Kelemen Hunor kulturális miniszterjelölt leszögezte: nem híve a beruházási projektnek. /Óvatos az RMDSZ a verespataki arany ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Központi ukáz
Igencsak kényelmetlen helyzetbe hozta az RMDSZ-t Adriean Videanu demokrata-liberális alelnök, amikor a tegnapi koalíciós egyeztetést követően határozottan kijelentette: pártja azt akarja, hogy az országos koalíciós szerződés mintájára január 20-ára minden erdélyi megyében kössék meg a szövetség és a PDL szervezetei a helyi együttműködési megállapodást.
Markó Béla csupán félszájjal beszélt arról, hogy a lehetőségekhez mérten szorosra kell vonni az együttműködést – ami nem is csoda, hisz tisztában van a realitásokkal, azzal, hogy vannak olyan megyék, ahol az RMDSZ helyi szervezetei jól működő és hatékony koalícióban kormányoznak valamely más román párttal, és – már csak a korábbi rossz tapasztalatok miatt is – az a legkevesebb, hogy a hátuk közepére kívánnak egy, a PDL-vel megkötendő koalíciót.
Jelenleg az a helyzet, hogy a PDL ily módon nyújtja be a számlát azért, mert ismét kormányzati pozícióba segítette az RMDSZ-t, és ezen még csodálkozni sem lehet. Azt ugyanis senki sem gondolhatta komolyan, hogy csupán az RMDSZ fogalmazhat meg követeléseket a koalíciós partnerrel szemben, és a PDL szó nélkül biztosítja az államtitkári, prefektusi, alprefektusi és igazgatói tisztségeket, csakhogy bebiztosítsa a szövetség maradéktalan támogatását a parlamentben. Értelemszerűen a demokrata-liberálisoknak is megvannak a maguk követelései, hiszen ugyanúgy, ahogy az RMDSZ a PDL-n keresztül látja beteljesíthetőnek, hogy beleszóljon az országos ügyekbe, a PDL – legalábbis az erdélyi és a partiumi megyékben – az RMDSZ révén kerülhet be a helyi hatalomba ott, ahol jelenleg kénytelen ellenzékben tengődni.
Az RMDSZ helyi szervezeteinek így – ha csak a helyi PDL-vel ápolt végletesen rossz viszony, vagy a más román alakulattal folytatott kivételesen sikeres együttműködés nem írja felül a központi ukázt – le kell nyelniük a békát. Ennél a helyzetnél szinte fölösleges is nyomósabb érvet keresni a valós decentralizáció, a helyi közösségeket érintő döntések helyi szinten való meghozatala mellett, azért, hogy ne Bukarestből mondják meg a nagyváradiaknak vagy a szatmáriaknak, éppen kit kell szeretni. Hogy néhány megyei igazgatói tisztségért cserében ne kelljen egy-kétévente bukaresti ukázra jól működő helyi együttműködéseket felrúgva abba az irányba fordulni, amelybe a pártvezetők érdekei diktálják.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Verespatak: a jog vagy a politika érvényesül:
Bár létezik „politikai akarat” a nagyobbik kormánypártban a verespataki aranykitermelés elindítására, a lapunk által kérdezett szakértők szerint kevés az esély arra, hogy a kivitelező Roşia Montana Gold Corporation kanadai–román vállalat megkapja az engedélyt a beruházásra; a cég olyan jogi zsákutcába került, amiből a politika segítségével nehezen tud kibújni.
Reménykedve várják a tavaszt a verespatakiak: a szegénységtől és munkanélküliségtől sújtott Fehér megyei településen ezekben a napokban azt rebesgetik, hogy hamarosan megnyílhat falujuk helyén Európa legnagyobb – még engedélyeztetésre váró – külszíni színesfémbányája, ezért a kivitelező Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) a következő hónapokban több száz új alkalmazott felvételére készül.
„Engem már naponta megállítanak az utcán az emberek, s azt kérdezik, igaz-e, hogy már februárban elkezdődnek az alkalmazások?” – nyilatkozta neve elhallgatását kérve lapunknak egy, az RMGC-vel alvállalkozói szerződésben lévő cég vezetője, akinek jó ideje második otthona Verespatak.
Luca-napi ígéretek
A verespatakiak és környékbeliek reményeit egyfelől a Bukarestből érkező hírek táplálják. A Traian Băsescu államfő decemberi választási győzelme után megalakuló új kormány gazdasági minisztere, Adriean Videanu kertelés nélkül kijelentette, szeretné, ha mielőbb elindulna a kitermelés az aranybányában, mert az jelentős hasznot hozna Romániának.
Később Emil Boc miniszterelnök a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta koalíció programjának bemutatásakor közölte: hazai és külföldi szakértői vélemények alapján a kabinet újraértékeli a verespataki bányaberuházást. Legutóbb pedig, december végén Traian Băsescu jelentette ki: a befektetés sorsa még nem dőlt el, az utolsó szót az ügyben – szintén szakértői vélemények alapján – a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) mondja ki.
Bizonyára a politikusi kijelentésekre is alapozott Dragoş Tănase, az RMGC fiatal vezérigazgatója, amikor a múlt év végén, szűk körben a projekt feltámadásáról beszélt az alkalmazottaknak. Az optimista nyilatkozatok az RMGC verespataki székhelyén, december 13-a környékén tartott Luca-napi céges rendezvényen hangzottak el.
„A kiskarácsonyra meghívták az RMGC több felső- és középszintű vezetőjét, a helybéli alkalmazottakat. Dragoş Tănase azzal bíztatta a jelenlévőket, tavasszal 1500 alkalmazott felvételére készülnek, s 2010 igen jó év lesz a cég számára – számolt be lapunknak az RMGC-nek dolgozó alvállalkozó. – Utóbb megkérdeztem a vezérigazgató néhány közvetlen beosztottját, mire alapozta Tănase az optimizmusát. Vállukat vonogatták. Nem csoda, hiszen távolról sem olyan rózsás a cég helyzete, mint ahogy azt a menedzser állítja”.
Jogi zsákutcában
A verespatakiak vélhetően nem tudják, az RMGC helyzete az optimista nyilatkozatok ellenére valóban nem rózsás. Nemcsak azért, mert a bányatervet a román akadémia, mintegy 600 külföldi tudós, az ortodox egyház, a romániai magyar történelmi egyházak, továbbá számos romániai és külföldi zöldszervezet is ellenzi. Elsősorban amiatt, mert a cég még nem kapta meg az engedélyt a kormánytól a beruházás elindítására, s egyes vélekedések szerint esélye sincs arra, hogy valaha is megkapja.
„A kanadaiak jogi zsákutcába kerültek” – fogalmazott lapunknak Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter, akinek nevéhez fűződik a Verespatak-projekt „befagyasztása”. A jelenlegi RMDSZ-es képviselői 2007 szeptemberében határozatlan időre felfüggesztette az aranykitermelés engedélyeztetési eljárását, mert a befektető által benyújtott terület- és városrendezési terveket a bíróságok sorra felfüggesztették, majd jogerősen érvénytelennek nyilvánították.
Ezzel véget ért annak a tárcaközi bizottságnak a munkája is, amelynek a cég által benyújtott dokumentáció, illetve az aranykitermelésről tartott hazai és magyarországi közmeghallgatásokon elhangzó kifogások alapján elő kellett volna készítenie a kormány döntését az ügyben. „Nem volt értelme folytatni az elemzést, hiszen az RMGC-nek hiányos volt a dokumentációja. Területrendezési engedély hiányában a környezetvédelmi engedélyt sem lehetett kiadni” – magyarázta lapunknak Korodi.
Az akkori miniszter a közigazgatási perrendtartás 2007-es módosítása alapján hozta meg döntését. Ez kimondja: eleve semmisnek tekintendő minden olyan kérelem, amely megegyezik egy már korábban felfüggesztett, vele egyező tartalmú dokumentummal mindaddig, míg az eredeti kérelem sorsa bírósági eljárás során el nem dől.
„Az RMGC azért került patthelyzetbe, mert a bíróságok időközben semmisnek nyilvánították a területrendezési engedélyét, s többé nem is folyamodhat új engedélyért ugyanarra a projektre. Ha más adatokra alapozott, tehát más tartalmú dokumentumra alapozná kérelmét, az már nem a Verespatak-projektről szólna” – magyarázta a jogi zsákutca lényegét Korodi.
A politikus szerint az RMGC-nek egyetlen reménye, hogy megnyeri azt a pert, amelyet ellene indított az engedélyeztetési eljárás felfüggesztése miatt. Korodi azonban a pert első fokon tavaly már megnyerte.
„Nemrég kaptam meg a bírósági indoklást. Félve vettem kézbe, mert attól tartottam, hogy a bírák hagynak valami jogi kiskaput az RMGC-nek, amibe belekapaszkodhat. Megnyugodtam, mert nem hagytak” – mondta az RMDSZ-es képviselő. Korodi megnyugtatására szolgál az a tavalyi alkotmánybírósági ítélet is, mely szerint a volt miniszter törvényesen járt el az engedélyeztetés felfüggesztésekor.
Kilógna a lóláb
Kérdésünkre megerősítette: a nagyobbik kormánypártban „szemmel láthatóan megvan a politikai akarat” a projekt engedélyezésére. A képviselő mindazonáltal nem hinné, hogy a politikai akarat ez esetben felülírhatja a jogi tényállást. „Elméletileg előfordulhat, hogy a parlament ismét módosít a közigazgatási perrendtartáson úgy, hogy az RMGC ismét folyamodhasson területrendezési engedélyért. Ezt azonban nem tartom valószínűnek, hiszen kilógna a lóláb” – fogalmazott Korodi.
A képviselő igazat adott azoknak a civil szervezeteknek, amelyek azzal fenyegetőztek nemrégiben, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak panasszal, ha Verespatak ügye a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó CSAT elé kerül. „Uniós előírás, hogy környezetvédelmi kérdésekben csak szakhatóságok dönthetnek, véleményüket senki sem írhatja felül” – magyarázta.
Szerinte azonban elképzelhető: a CSAT annyiban illetékes ebben az kérdésben, hogy az RMGC-nek húsz százalékban a román állam is részvényese, s a cég a román állammal kötött – egyébként mindmáig titkos – szerződést az aranykitermelésről. „Előfordulhat, hogy a román állam nagyobb részesedést kíván, ez az igény nem új. Ennek eldöntésében valóban a CSAT illetékes” – mondta Korodi.
Eugen David: semmi esélyük
Az RMGC „vesztét” elsősorban az Alburnus Maior civil szervezet okozta, amelynek sikerült sorra felfüggesztenie majd semmisnek nyilvánítania a cég területrendezési engedélyeit. Elnöke, Eugen David kilátástalannak véli a kanadaiak helyzetét. Szerinte „törvényhozási katasztrófának” kell bekövetkeznie ahhoz, hogy az RMGC kikerüljön abból a jogi zsákutcából, amibe 2007-be jutott.
„A verespataki beruházás jogi szempontból hét pontban is támadható. Ezek közül csak az egyik a területrendezési engedély hiánya” – mondta David, akinek szervezete végig támogatta Korodi Attila döntéseit Verespatak ügyében.
Az Alburnus Maior vezetőjét egyébként nem érte meglepetésként, hogy az új kormány támogatja a kanadaiak elképzeléseit. „Gyakorlatilag az történt, hogy az RMGC a választások után benyújtotta a számlát a nagyobbik kormánypártnak, a PD-L-nek” – fogalmazott azokra a sajtóhírekre utalva, melyek szerint a kanadaiak keményen pénzelték a demokrata-liberálisok, illetve Traian Băsescu kampányát a választásokon.
Az RMGC tovább pereskedik Korodival
Jogi zsákutca ide vagy oda, az RMGC nem hagyja magát. A cég jogtanácsosától, Camelia Tudoranceától megtudtuk, folytatják a Korodi Attila elleni pert. „Megfellebbeztük az ítéletet legfelsőbb bíróságon. Nem tudok azonban találgatásokba bocsátkozni az esélyeinkről” – mondta az ÚMSZ-nek a jogtanácsos.
A cég szóvivője, Szentesy Cecília ugyanakkor tévesnek nevezte lapunknak azt az értesülését, hogy a közeljövőben 1500 alkalmazott felvételére készülnek. Tájékoztatása szerint a cégnek jelenleg 168 alkalmazottja van, továbbiak felvétele a projekt sorsán múlik. „Ha a bánya megnyílik, 2300 alkalmazottra lesz szükségünk. Nem tudjuk még azonban, mikor indulhat meg a kitermelés” – jelentette ki.
A szóvivő nem tudott adatokkal szolgálni a 2010-ben várható befektetésekről. Mint mondta, az RMGC eddig 400 millió dollárt költött a Verespatak-projektre – többek között a falu házainak felvásárlására és lakói elköltöztetésére –, a bánya megnyitásához pedig további 900 millió dollárra van szükség.
Az RMGC szóvivője tagadta, hogy a cég támogatta volna a PD-L-t vagy bármelyik pártot a választásokon. „Ezt a cég szabályzata határozottan tiltja, s könyvelésünkben bármikor leellenőrizhető. Mi több, a kampányok finanszírozását a kanadai tőzsdetörvény sem teszi lehetővé” – utalt Szentesy Cecília arra, hogy az RMGC-t jegyzik a torontói tőzsdén.
A szóvivő emellett megerősítette a vezérigazgatónak azt a korábbi ígéretét, miszerint a beruházás révén négymilliárd dollár folyna be közvetlenül vagy közvetett módon a román államkasszába. Az ellenzők aggályairól azt mondta: a tervezett bánya „modellértékű” lesz Európában. „Betartjuk az európai szabványokat. Technológiánkkal szavatolni tudjuk, hogy a nagybányaihoz hasonló környezeti katasztrófa nem fordulhat elő Verespatakon” – ígérte Szentesy.
Borbélynál már kopogtattak
Ugyanezeket az ígéreteket tették lapunk értesülései szerint az RMGC képviselői Borbély Lászlónak Bukarestben is. A cég vezetőit tegnap fogadta – kérésükre – a környezetvédelmi miniszter, aki korábban többször is hangsúlyozta: addig nem hagyja jóvá az aranykitermelést, amíg nem győzik meg „101 százalékban” arról, hogy az alkalmazott technológia nem szennyezi a környezetet.
Tegnap azonban arra is emlékeztette a cég képviselőit: továbbra sincs a beruházást alátámasztó településrendezési engedélyük. Mindemellett közölte: a tárca keretében elrendelte egy, a verespataki bányatervvel foglalkozó bizottság létrehozását. Kilátásba helyezte, hogy a tervről hamarosan a civil szervezetekkel is tárgyalni fog, és az év első felében Verespatakra is ellátogat.
Lapunk úgy tudja: elképzelhető, hogy a cég képviselői hamarosan felkeresik Kelemen Hunor művelődési minisztert is, aki a Verespatakon található régészeti leletek miatt szintén illetékes az engedélyeztetés ügyében. Az RMDSZ-es politikusokkal – a PD-L-sekkel ellentétben – azonban az eddigi jelek szerint nem lesz könnyű dolguk: Markó Béla elnök lapunknak korábban azt nyilatkozta, álláspontjuk továbbra sem változott az aranybánya-beruházással kapcsolatban, így ellenzik a projektet.
Cseke Péter Tamás. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest),

Borbélyt és Videanut bírálják a környezetvédő szervezetek
Közös nyilatkozatban bírálta tegnap összesen hetven hazai környezetvédő civil szervezet Adriean Videanu gazdasági és Borbély László környezetvédelmi miniszter kijelentéseit a Verespatakra tervezett aranybányáról.
Mint ismert, előbbi tárcavezető nyílt támogatója az RMGC kanadai-román cég ciántechnológiát alkalmazó beruházásának, utóbbi pedig azt nyilatkozta, jóváhagyja a projektet, ha a befektető bizonyítani tudja, hogy nem károsítja a környezetet.
„Elfogadhatatlannak tartjuk a miniszterek nyilatkozatait, hiszen nyíltan vagy burkoltan támogatják a verespataki aranykitermelés elkezdését. Mi nem csak azt kifogásoljuk, hogy az aranykitermelés során ciántechnológiát alkalmaznak, legalább ilyen fontos azoknak az embereknek az élettere is, amely értelemszerűen megszűnne a kitermelés elkezdésével” – mondta Radu Mititean, a túrabiciklizők Napoca egyesületének igazgatója a tegnapi, Kolozsváron szervezett sajtótájékoztatón.
A nyilatkozatot aláíró hetven civil szervezet aggasztónak találja, hogy a megalakult új kormány programjában szerepel a verespataki bányaprojekt újraértékelése. „A bányaprojekt magánvállalkozás, amelynek a román állam 19 százalékos részvényese. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy demokratikus állam kormányprogramjában magánvállalkozások szerepeljenek” – vélik a civil szervezetek, amelyek emlékeztetnek: még nem készült el a verespataki bányaprojekt környezeti hatástanulmánya.
„Úgy gondoljuk, hogy egy demokratikus országban nem kellene ilyen lépésekhez folyamodni”- mondta el lapunknak Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke.
Borbély László tegnap az ÚMSZ-nek elmondta, tartja magát ahhoz a korábbi kijelentéséhez, hogy csak akkor mondhat igent a beruházásra, ha az RMGC szavatolni tudja, nem károsítja a környezetet. Emlékeztetett: a cégnek még mindig nincs érvényes területrendezési engedélye. „Amikor nálam jártak, a kanadaiak azt ígérték, hogy néhány héten belül a hiányzó dokumentumokat beszerzik. Mindaddig a projekt engedélyeztetési folyamata szünetel” – mondta lapunknak a miniszter.
Sipos M. Zoltán. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Budapesten tárgyal Emil Boc kormánydelegációja
Emil Boc miniszterelnök Teodor Baconschi külügyminiszterrel, Adriean Videanu gazdasági és kereskedelmi miniszterrel és Borbély László környezetvédelmi miniszterrel utazott Budapestre, hogy részt vegyen a visegrádi országok kibővített csúcstalálkozóján, melynek az energiabiztonság kérdését választották témájául. A politikusok ma a Magyar Tudományos Akadémián tartandó Duna-konferencián vesznek részt, de kétoldalú megbeszéléseket is folytatnak a magyar, illetve a konferencián részt vevő más országok delegációival.
Közös célok. Emil Boc miniszterelnök Sólyom László államfővel is tárgyalt
A román kormányküldöttség tegnap a Sólyom László köztársasági elnöknél tett látogatás után Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével tárgyalt. Borbély László úgy vélte, lendíthet a két ország kapcsolatán az a tény, hogy minden valószínűség szerint hamarosan Magyarországon is jobboldali kormány alakul.
Ez esetben ugyanis mind Budapesten, mind Bukarestben egyazon politikai család tagjai lesznek hatalmon. Borbély elmondta, szó esett arról is, hogy csak a magyarországi választások után hivatalba lépő új magyar kormánnyal tartják majd meg a közös román–magyar kormányülést. Úgy vélte, az is befolyásolja majd a két állam kapcsolatát, hogy 2011-ben Magyarország látja majd el az Európai Unió soros elnöki tisztségét.
„Szomszédos országként Románia is ki szeretné használni a magyar elnökségben rejlő lehetőségeket” – nyilatkozta Borbély. Kérdésünkre, hogy megmaradt-e az RMDSZ-nek a közvetítő szerepe a román–magyar államközi viszonyban, Borbély László kijelentette: nemcsak hogy megmaradt, de fontosabb is lett ez a szerep. A kormányzati részvétel mellett az is súlyt ad az RMDSZ-nek, hogy politikusai olyan tárcákat vezetnek, amelyekre az államközi kapcsolatokban is fontos szerep hárul.
Nagybányai nyugtató
Borbély László egyébként tegnap Szabó Imre magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel is tárgyalt. A magyar tárcavezető korábban írásban kért tájékoztatást tőle azokról a sajtóértesülésekről, melyek szerint hamarosan újrakezdi működését a tíz évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófát okozó nagybányai vállalat. Borbély kérdésünkre elmondta, ebben az ügyben sikerült megnyugtatnia kollégáját, hiszen a sajtóértesülés nem felelt meg a valóságnak.
Elmondta, hétfőn mind a környezetvédelmi ügynökség, mind a környezetvédelmi felügyelőség illetékesei a helyszínen jártak, és jelentést tettek a tapasztaltakról. Eszerint az elvégzendő környezetvédelmi beruházások némelyike már 90 százalékban elkészült, de olyan is akad, amelyik csak 20 vagy 40 százalékban valósult meg. „Ezeket a beruházásokat 2010 végéig el kell végezniük. Addig szó sincs arról, hogy bármilyen kérésről tárgyaljunk” – jelentette ki a miniszter.
A mai napon vitatandó Duna-stratégiát a miniszter azért tartotta fontosnak, mert ez összehangolja a Duna menti országok gazdasági, környezetvédelmi, területfejlesztési szempontjait. „A stratégiát június 10. és 12. között Romániában fogjuk véglegesíteni, és a dokumentumot a 2011-es magyar elnökség idején nyilvánítja hivatalossá az Európai Unió – nyilatkozta Borbély. Hozzátette, általa több uniós pénzt lehet majd lehívni a Duna fejlesztésére.
Felrajzolták a gázellátási háromszöget
A budapesti energetikai csúcstalálkozó végén Bajnai Gordon magyar miniszterelnök bejelentette, olyan közös nyilatkozatot írtak alá, amely rögzíti, hogy a biztonságos energiaellátás megteremtése valamennyi aláíró számára kiemelt feladat. A dokumentum tartalmazza az észak-dél-keleti gázellátási háromszög létrehozását is. A háromszög keleti csúcsa az Európai Unió déli energiafolyosójának létrehozása lenne, amelynek zászlóshajója a Nabucco gázvezeték.
Az északi csúcsot a Lengyelországba tervezett, cseppfolyós gáz fogadására és átalakítására alkalmas LNG-terminál, a déli csúcsot pedig a horvátországi Krk szigetén megépítendő másik LNG-terminál alkotná – mondta a magyar kormányfő. Bajnai Gordon úgy fogalmazott: Közép-Kelet-Európában létrejött egy „kritikus tömeg”, széles és erős együttműködés. A konferencián a lehetséges alternatív energiaforrásokról, útvonalakról folytattak megbeszéléseket a visegrádi négyek, továbbá Bulgária, Horvátország, Románia és Szerbia kormányfői.
Gazda Árpád. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Közmédiumok: koalíciós vita
Az RMDSZ nem ért maradéktalanul egyet koalíciós partnere, a Demokrata-Liberális Párt azon felvetésével, miszerint a Román Televízió és a Román Rádiótársaság politikamentessé tételéhez vezető legjobb út az, ha az igazgatótanácsokba nem a pártok jelölnék a tagokat.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a szövetség elnöke szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az igazgatótanácsot – amelynek tagjai ugyan nem politikusok, de a pártok jelölik őket – egyszerűen különválasztanák a közmédiumok szakmai vezetésétől. Mindezt arra reagálva mondta Markó, hogy a nap folyamán korábban Adriean Videanu gazdasági miniszter arról beszélt, a PDL megszüntetné a pártok által delegált igazgatótanácsok intézményét. A PDL részéről az ötlet felvetője, Raluca Turcan is újra megerősítette, hogy véget kívánnak vetni a politikai alapú jelöléseknek.
Krónika (Kolozsvár)

Flutur: az RMDSZ megértő volt
Gheorghe Flutur PD-L-alelnök az alakulat országos állandó tanácsának ülése után közölte: tárgyaltak az RMDSZ-szel a SRR és SRTV politikamentessé tételéről, és a szövetség egyetértett azzal, hogy a civil társadalom nevezze ki a két intézmény igazgatótanácsi képviselőit.
„Az RMDSZ-szel egyetértésben ezen az úton indulunk el, és ez örömteli számunkra. Azt szeretnénk, ha a többi párt is egyetértene ezzel. A kormánykoalíció elve a politikamentesség, és ezt az RMDSZ is támogatja” – mondta Flutur, arra az elírásra célozva, miszerint a civil társadalom nevezi ki a közszolgálati rádió (SRR) és a közszolgálati televízió (SRTV) igazgatótanácsi tagjait.
Flutur szerint a Demokrata Liberális Párt (PD-L) által támogatott, a szenátus elé terjesztett törvénytervezet szerint szétválasztanák az igazgatótanács elnöki tisztségét és Román Rádiótársaság (SRR) és a Román Televíziós Társaság (SRTV) vezérigazgatói tisztségétől.
Mint mondta, a vezérigazgatót az igazgatótanács választja egy menedzsment-terv alapján, az igazgatótanácsi elnöki tisztség esetében pedig a parlamenti procedúrát követik.
Adriean Videanu, a PD-L elnökhelyettese egy héttel korábban az országos állandó tanács ülése után közölte: szerdától az alakulat képviselői tárgyalásokat kezdeményeznek kormánykoalíciós partnereikkel és az ellenzék képviselőivel a közszolgálati rádió és televízió politikamentessé tételét célzó törvénytervezetről.
Markó Béla RMDSZ-elnök ugyancsak egy héttel korábban közölte, hogy a szövetség nem mindenben ért egyet a PD-L-vel a televízió és a rádió politikamentessé tétele kapcsán, így azzal sem, hogy politikamentességet jelentene az, ha a pártoknak nem lennének jelöltjeik az igazgatótanácsi funkciókba.
Markó Béla sajtótájékoztatóján kifejtette: szerinte a politikamentességet célzó legjobb intézkedés az lenne, ha szétválasztanák az intézmények menedzsmentjét az igazgatótanácstól és az elnöki tisztségtől.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Döntéskényszerben Verespatak
Ha az aranykitermelést tervező cég százszázalékosan garantálja, hogy a bánya megnyitása után nem áll fenn a környezetszennyezés veszélye, a kormány el fogja dönteni, engedélyezi-e vagy sem ezt a beruházást – mondta tegnap Verespatakon Borbély László.
A környezetvédelmi miniszter Kelemen Hunor kulturális miniszter társaságában tartott terepszemlét a Fehér megyei településen, a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) által tervezett aranybánya helyszínén. Borbély a sajtónak elmondta: a hazai környezetvédelmi jogszabályok teljes mértékben megfelelnek az európai uniós jogszabályoknak.
A miniszter leszögezte: az RMGC-nek teljesítenie kell a beruházás jogi feltételeit. Jelenleg a befektetőnek egy új, érvényes településrendezési engedélyt kell felmutatni, a környezetvédelmi és erdészeti minisztérium pedig vigyázni fog arra, hogy mindenki betartsa az ország környezetvédelmi jogszabályait – tette hozzá Borbély László.
A tárcavezető szerint a kormánynak mielőbb döntenie kell, mit tesz a környezetszennyezéssel Verespatakon, hiszen itt, a régi bányánál még vannak megoldatlan környezetvédelmi problémák – fejtette ki, példaként említve, hogy az ottani savas víz még mindig szennyező. „Megengedhetetlen, hogy eddig a hatóságok nem intézkedtek a szennyezés felszámolása érdekében” – jelentette ki Borbély.
Elmondta: felvette a kapcsolatot Adriean Videanu gazdasági miniszterrel, akivel együtt május 4-én találkozót szervez, arra pedig meghívják mindazokat, akik érdekeltek ez ügyben. „A találkozó célja, hogy minél hamarabb megoldást találjunk a régi bányánál észlelt szennyezés csökkentésére, a megbeszélés napirendjén szerepelni fognak a Verespatak környéki más környezetvédelmi gondok is” – hangsúlyozta.
A régi bányánál egy 700 ezer eurós beruházással a savas víz nem szennyezné tovább a patakot – mondta. Információi szerint eddig az RMGC 376 millió dollár értékben hajtott végre befektetéseket. A környezetvédelmi és erdészeti minisztériumnak vannak olyan programjai, amelyek a Környezetvédelmi Alapból az ilyen programokat támogatják – tette hozzá.
Kelemen Hunor szerint lehet majd megoldást találni arra, hogy ne károsodjon a vidéken fellelhető kulturális örökség. „A kulturális értékek megőrzése számunkra a legfontosabb. Meggyőződésem, hogy szakértőink hozzájárulásával ez lehetséges lesz” – mondta a művelődési miniszter.
A tárcavezető tájékoztatása szerint az RMGC a régészeti engedélyt sem szerezte még meg a beruházás elkezdéséhez. „Voltak már próbafeltárások, készült egy jelentés, az engedélyt azonban az ítélőtábla semmisnek nyilvánította. A cégnek újra be kell nyújtania kérését a szakhatóságokhoz, mert az első folyamodványuk sem tartalmilag, sem formailag nem volt rendben. Mi betartjuk a romániai törvényeket” – szögezte le Kelemen Hunor. Mint mondta, a bányászat és a kulturális örökség megférhetnek egymás mellett. „A fenntartható fejlődéshez őszinte párbeszédre van szükség” – jelentette ki.
Mint ismert, az RMGC verespataki terveinek lendületet adott Adriean Videanu gazdasági miniszternek az a múlt év végi bejelentése, hogy szeretné, ha mielőbb elindulna a kitermelés az aranybányában, mert az jelentős hasznot hozna Romániának. Korábban lapunk arról írt: bár létezik „politikai akarat” a nagyobbik kormánypártban a verespataki aranykitermelés elindítására, a szakértők szerint kevés az esély arra, hogy a kivitelező kanadai–román vállalat megkapja az engedélyt a beruházásra.
Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter szerint, az RMGC jogi zsákutcába került, mivel a már korábban elutasított területrendezési engedélyét – a jelenlegi törvények szerint – nem tudja ugyanazokra az adatokra alapozva ismét kérvényezni. Korodi éppen a területrendezési engedély hiányára hivatkozva fagyasztotta be 2007 nyarán a beruházás engedélyeztetési eljárását.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Két tárca jutna az RMDSZ-nek az átalakított kormányban
Szinte biztos, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ tagjaiból álló kabinetet karcsúsítani akarja a miniszterelnök. Az MTI értesülései szerint várhatóan először a nyáron, majd pedig ősszel lesz minisztercsere néhány tárca élén. Emil Boc állítólag nem csupán személycseréket kíván végrehajtani, hanem tárcákat is össze akar vonni, csökkentve a miniszterek, államtitkárok és más hivatali vezetők létszámát.
A román sajtó szerint a lakosság most „vért kíván”. A pártjának belső „árulói” miatt amúgy is felbőszült miniszterelnök állítólag eleget is akar tenni ennek az össznépi óhajnak, ha nem is menteni, de legalább „szépíteni” próbálva saját arcát. A hírek szerint Băsescu államfő áldására van szükség, ami várhatóan meg is születik a hétvégéig, addigra össze is áll a feláldozandó miniszterek listája.
Az eddigi pletykák szerint máris csomagolhatnak a politikailag nem túl fajsúlyos személyek, így Sebastian Vlădescu pénzügy-, Mihai Seitan munkaügyi, Daniel Funeriu oktatási, Gabriel Sandu távközlési, valamint Mihail Dumitru földművelésügyi miniszter. Valószínűnek tartják azonban, hogy a PD-L kemény magjának számító „hármasfogat” tagjai – Radu Berceanu közlekedési, Adriean Videanu gazdasági és kereskedelmi, valamint Vasile Blaga belügyminiszter – közül is csak az utóbbi marad a posztján.
Az Evenimentul Zilei csütörtöki számában a „kormánykoalíció köreiből” származó információkra hivatkozva tudni véli, hogy alaposan megcsappanna a minisztériumok száma. Ez a feltételezés „rímelni” látszik Liviu Negoiţă demokrata-liberális pártalelnök korábbi jelzésére, amely szerint Emil Boc a magyar kormány szerkezetét tekintené mintának, vagyis az új kormányban mindössze nyolc miniszter kapna helyet, s abban a PD-L-nek öt, az RMDSZ-nek kettő, a függetleneknek pedig egy tárca jutna.
A lap úgy értesült ugyanakkor, hogy a jelenlegi tizenöt tárcából ötöt szüntetnének meg. Ennek értelmében összevonnák a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztériumot, és Borbély László jelenlegi RMDSZ-es miniszter irányítaná az új intézményt. A lap szerint az RMDSZ-nek, illetve Kelemen Hunornak le kellene mondania a kulturális tárcáról, amelyet beolvasztanának az oktatásügyi minisztériumba. Állítólag egybegyúrnák a közlekedési, a régiófejlesztési és a távközlési minisztériumot, ezenkívül egy hivatallá válna az egészségügyi és a munkaügyi minisztérium.
Szabadság (Kolozsvár)

Tervezni könnyű
Élő embernek látszott kedden estefelé egy televíziós vitaműsorban Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
Beszélt, néha még mosolygott is, bírálta kormánya lassúságát, elismerte, hogy a megszorító intézkedések parlamenti megszavazása elidegenítette választóik nagy részét, igaz, elengedhetetlenségükről majdnem ugyanazt a verset mondta fel, mint bármely demokrata liberális politikus: más lehetősége nem volt a kormánynak a nagy költségvetési hiány kiegyenlítésére. Újra bejelentette, amit hetek óta hajtogatnak a szövetség emberei: ha december 31-én nem kapják vissza a nyugdíjasok jelenlegi járadékaikat, kilépnek a kormányból. Az azért kellemetlen volt, hogy a miniszterek pillanatnyi intézkedéseiről, például Adriean Videanu ama bejelentéséről, hogy ősztől a központi fűtésre szoruló városlakók a jelenlegi költségek kétszeresét fogják fizetni, semmit nem tudott, mi több, cáfolni igyekezett azt, de ma már senki számára nem titok, hogy a miniszterek egy része öntörvényű, nem nagyon akaródzik nekik végrehajtani az átszervezést és költségcsökkentést, a tervezett közigazgatási és államreformot. A miniszterelnök-helyettes és RMDSZ-elnök úgy érzi, a magyarok jelenléte a kormányban hasznos és eredményes volt. Innen, lentről másképp látszik, ám megeshet, hogy a kis lépések politikájához szokott szövetségnek nem túl nagyok az igényei.
De szép és merész terveik vannak, a szombati SZKT-n például gazdaságösztönző intézkedéscsomagot fogadnak el, amely többek között a kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentését, kedvezményes hitelezését és a válság dacára is jelentős profitot termelő romániai bankrendszer többletadóztatását irányozza elő. Lehet, hogy nyitott kapukat döngetnek, erről beszélnek naphosszat a demokrata liberális képviselők is, a baj nem az elképzelésekkel, hanem azok kivitelezésével van. A tanügyi törvény körüli huzavona is élő bizonyíték erre.
Egy szó, mint száz, Markó bírta a csatát a nem túl barátságos újságírókkal, szinte dacosan jelentette ki, hogy kitartanak egyfajta, inkább kulturális, gazdasági, mint politikai területiautonómia-igény mellett.
Sajnos, választóikban mégis az a kép rögzült, amikor a parlamentben a szövetség szenátorai és képviselői szótlanul és jobb ügyhöz méltó fegyelemmel megszavazták a fizetések és nyugdíjak csökkentését.
Simó Erzsébet, Háromszék
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Végrehajtották a kormányátalakítást
A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) vezető testületének tegnapi ülésén a kormányátalakítás volt a fő napirendi pont. Az már a délutáni órákban kiderült, hogy Sebastian Vlădescu pénzügyi, Mihail Dumitru mezőgazdasági, Mihai Şeitan munkaügyi és Gabriel Sandu távközlési miniszternek távozniuk kell tisztségükből. Később Adriean Videanu gazdasági miniszter maga kérte hogy távozhasson a kormányból. Videanu azzal indokolta kérését, hogy több ideje legyen a PD-L-vel foglalkozni. Végül Radu Berceanu szállításügyi miniszter is a távozó tárcavezetők közé került. A Boc által megnevezett miniszter-jelöltek a következők: Ion Ariton (gazdaság), Anca Boagiu (szállításügy), Valeriu Tabără (mezőgazdaság), Valerian Vreme (távközlés), Gheorghe Ialomiţean (pénzügy), Ioan Botiş (munkaügy).
Emil Boc a reggeli órákban Traian Băsescu államfővel találkozott, majd a párt székhelyén a demokrata-liberális párti vezetőkkel folytatott újabb megbeszéléseket. Ezt követően a Victoria-palotában külön tárgyalt Radu Berceanu közlekedési, Mihail Dumitru mezőgazdasági, Sebastain Vlădescu pénzügyi és Mihai Şeitan munkaügyi miniszterekkel. Ezek után ült össze délután 4 órakor a parlament épületében a PD-L vezető testülete, ahol az előzetes bejelentések szerint véglegesen döntenek a kormányátalakításról.
A demokrata-liberális párti politikusok szerdán este határoztak arról, hogy lemondjon-e az egész kabinet, vagy inkább a jelenlegi kormány átalakítását választják. A Gândul című országos napilap szerint csak haton – Elena Udrea, Sever Voinescu, Raluca Turcan, Sulfina Barbu, Zamfir Iorgus és Vasile Gherasim – szavaztak a Boc-kabinet teljes menesztése mellett.
Kiszivárgott hírek szerint a miniszterelnök és az államfő között nem volt teljes egyetértés a végrehajtó testület átszervezését illetően. Emil Boc a Primăverii negyedi rezidenciáján kereste fel csütörtökön reggel az államfőt, hogy tudomására hozza a feketelistán lévő miniszterek – Sebastian Vlădescu, Mihai Şeitan, Mihail Dumitru és Gabriel Sandu – nevét tartalmazó jegyzéket, amelyen állítólag egyetlen „nagyágyú” – mint például Vasile Blaga, Adriean Videanu és Radu Berceanu – sem szerepelt.
A Hotnews úgy tudja: az államfő a teljes kormányátalakítást tartotta volna a legjobb megoldásnak, egyedül Vasile Blagát és Elena Udreát nem menesztette volna tisztségéből. Hírforrások szerint a miniszterelnök bízik abban, hogy a posztjukon maradó tárcavezetők képesek lesznek lehívni az uniós pénzeket. Traian Băsescu a beszélgetés során állítólag kijelentette: ezek után „leveszi kezét a pártról”, és kollégái azt tehetnek, amit akarnak.
Ami az RMDSZ-es miniszterek lecserélését illeti, Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerdán közölte: a kormányfő nem kérte az RMDSZ-es miniszterek leváltását, akik egy belső elemzés szerint jól teljesítettek.
„Mi is kielemeztük az RMDSZ-es miniszterek tevékenységét. Az a véleményünk, hogy minisztereink hathatós tevékenységet fejtettek ki, és jól teljesítettek” – mondta Markó Béla, hozzáfűzve: a koalíciós pártoknak saját minisztereik tevékenységét kell kiértékelniük. Szabadság (Kolozsvár)

Bizalmatlansági indítvány: nem szavaz a PDL és az RMDSZ
A kormánykoalíciót alkotó pártok tegnapi tárgyalásán döntés született arról, hogy azt javasolják a koalíciót támogató parlamenti alakulatoknak, ne vegyenek részt a holnapi bizalmi szavazáson. Adriean Videanu, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) első alelnöke közölte, ez csupán ajánlat a koalíció részéről.
A PDL és az RMDSZ mindenesetre már döntött: előbbi alakulat frakciói vasárnap este, utóbbié tegnap döntöttek arról, hogy a szavazáson részt vesznek ugyan, de voksolni nem fognak. Videanu szerint az ellenzék csupán politikai okokból nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, és a rendszerváltás óta először azt akarja, hogy a parlament helyett az utcán „vitassák meg” a kormánybuktató dokumentumot.
Hogy ezen mit értett, azt Gheorghe Flutur, a párt alelnöke magyarázta el, aki szerint a PDL-nek információi vannak arról, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) utcai erőszakra bujtogatja szimpatizánsait a bizalmi szavazás napján. Flutur szerint a PSD megyei szervezetei arra készülnek, hogy a párt többbusznyi és -vonatnyi szimpatizánsát utaztassák Bukarestbe szerdán. A politikus szerint a PSD vezetői a kezdetektől tudják, hogy a bizalmatlansági indítványnak nincs esélye, ezért a bizalmi vitát ki szeretnék vinni az utcára, „ami sajnálatos lépés egy magát európainak tartó párt részéről”. A PSD által szervezett bukaresti megmozdulások kapcsán tegnap Sorin Oprescu, Bukarest főpolgármestere közölte, a rendfenntartó erőkkel együtt figyelemmel követik a tüntetők mozgását, és felkérte a szakszervezeti vezetőket, viselkedjenek felelősen. Emellett arra kérte az öregeket és a kisgyerekes családokat, hogy holnap maradjanak távol azon útvonalaktól, ahol a tüntetések zajlanak.
Nem szavaz a két kormánypárt és a kisebbségi frakció sem
A PDL egyébként végleg eldöntötte, hogy nem vesz részt a holnapi szavazáson: a párt honatyáinak és vezetőinek vasárnap esti ülésén arról határoztak, hogy a PDL-s képviselők és szenátorok jelen lesznek ugyan a voksoláson, de nem fognak szavazni. Az RMDSZ tegnap ugyanígy döntött: a szövetség frakcióülésén elhatározták, hogy az RMDSZ szenátorai és képviselői nem vesznek részt a voksoláson.
Markó Béla szövetségi elnök közölte: az ülésen a PDL-hez hasonlóan részt vesznek, de szavazni nem fognak a honatyák. Mint kifejtette, erről a frakciótagok többségi szavazata alapján döntöttek. „A bizalmatlansági indítvány benyújtása politikai aktus, így a mi válaszunk is politikai. Ott leszünk a bizalmi szavazáson, de voksolni nem fogunk” – hangoztatta Markó. A többi kisebbség képviselőit tömörítő frakció sem áll az ellenzék mellé: Varujan Pambuccian frakcióvezető este közölte, nem szavazzák meg az indítványt, sőt a szavazáson sem vesznek részt.
Ponta: gazemberség a PDL döntése
A kormánypárti döntés alaposan kihozta a sodrából Victor Pontát, a PSD elnökét: tegnapi nyilatkozata szerint a PDL lépése „az elmúlt húsz év legnagyobb gazembersége”. A politikus úgy vélte, a PDL „túszul ejtette” saját képviselőit. Mindemellett arról is beszámolt, hogy míg más ellenzéki vezérek tíz televíziós műsorban léptek fel, a PSD tíz kormánypárti voksot szerzett meg az indítványhoz azáltal, hogy befogadta a pártjukból kilépett PDL-s honatyákat. Az ellenzék egyébként is rendkívül aktív a kormánypárti honatyák csábításában, elsősorban az RMDSZ-re „utaznak”.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke ugyanakkor némileg árnyalta tegnap Radu Moldovan, a PSD szóvivője által még pénteken mondottakat, miszerint amennyiben az RMDSZ átáll, a következő kormányban is megtarthatja jelenlegi tisztségeit. Antonescu szerint az ajánlat kissé még korai, mivel az ellenzéki pártoknak előbb tárgyalniuk kellett volna az RMDSZ-szel. A pártelnök egyébként úgy vélte, azáltal, hogy a kormánypárti honatyák nem szavazhatnak, csökkent annak az esélye, hogy a bizalmatlansági indítványt elfogadja a parlament.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Hírsaláta
BÍRÓSÁG ELŐTT NAGY ZSOLT ÉS KEREKES GÁBOR. A kormányfőtitkárság jóváhagyását kérte a legfelsőbb bíróság ahhoz, hogy a többek között Codruţ Şereş egykori gazdasági miniszter, valamint Nagy Zsolt korábbi távközlési miniszter ellen 2009-ben indított korrupciós perben kihallgathassa Vasile Blaga, Bogdan Olteanu, Adriean Videanu exminisztereket, illetve Markó Béla egykori kormányfőhelyettest.
A Tăriceanu-kormány minisztereinek arról kellett volna nyilatkozniuk a bíróság előtt, hogy mi hangzott el egy 2005-ben tartott titkos kormányülésen, amelyen energetikai társaságok privatizációjáról, valamint a Petrom olajtársaság részvényeinek eladásáról volt szó. Az ügyben a következő tárgyalást akkor tartják, ha a kormányfőtitkárság hozzájárul a kormányülés titkos jegyzőkönyvének feloldásához. Az ügyészek szerint a hét vádlott 2006 májusától kezdődően másfél évig egy nemzetközi bűnszövetkezetet hozott létre, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el. Codruţ Şereşt árulással is vádolják, amelyet az ügyészek szerint államtitkok átadásával követett el. Vádlott Kerekes Gábor, az RMDSZ volt ügyvezető alelnöke is. A két volt tárcavezetőt a dél-munténiai áramszolgáltató privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Ro­maero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják. Az üggyel kapcsolatban Nagy Zsolt korábban azt nyilatkozta: koholmánynak tartja az ellene felhozott vádakat. A miniszter mellett az RMDSZ is kiállt, politikai indíttatásúnak nevezte a vádat. (Krónika) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kihallgatták Markóékat Nagy Zsolt és Codruţ Şereş ügyében
A meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött. A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni.
Tanúként hallgatta ki tegnap a stratégiai cégek privatizációja kapcsán, a Codruţ Şereş korábbi gazdasági és Nagy Zsolt volt távközlési tárcavezető elleni korrupciós, illetve hazaárulási perben a legfelsőbb bíróság Markó Béla volt miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ korábbi elnökét, Vasile Blagát, a szenátus demokrata-liberális párti (PDL) elnökét, volt belügyminisztert, Bogdan Olteanut, a jegybank alelnökét, volt parlamenti kapcsolatokért felelős minisztert és Adriean Videanu korábbi gazdasági minisztert.
A meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött.
A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni. Vasile Blaga közölte, az akkori kormány privatizációval kapcsolatos határozatairól kérdezték őket, további részletekkel azonban nem szolgáltak, mivel – államtitokról lévén szó – a vonatkozó információk titkosságát csak az illetékes bíróság oldhatja fel. Blaga szerint ugyanakkor egyik beidézett tanúnak sem kell aggódnia.
A legfelsőbb bíróság még május 11-én kérte a kormányfőtitkárság jóváhagyását a volt miniszterek meghallgatásához, amelyet az 14-én meg is adott. A bíróság arról is döntött, hogy szintén tanúként Călin Popescu-Tăriceanu exkormányfőt is beidézi.
Mint arról korábban beszámoltunk, Nagy Zsolt egykori távközlési miniszter, Codruţ Şereş korábbi gazdasági tárcavezető, illetve öt másik személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán.
Az ügyészek szerint a hét vádlott 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtetett, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.
Codruţ Şereşt árulással is vádolják, amelyet az ügyészek szerint államtitkok átadásával követett el. A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez, valamint az Országos Rádiókommunikációs Társaság, a Román Posta és a Romtelecom egy részének privatizációjához kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.
A négy másik vádlott a román–brit állampolgárságú Mircea Călin Flore, a londoni központú Credit Suisse Europe Ltd. igazgatóhelyettese, Michal Susak cseh állampolgár, Musztafa Oral török állampolgár, valamint a bolgár Vadim Don Benjatov, a Credit Suisse First Boston CSFB (Europe) Ltd. korábbi alkalmazottja.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2008-ban úgy döntött, vádemelés nélkül lezárja a két volt miniszter elleni eljárást, azonban alig néhány nap múlva már újabb bizonyítékokra hivatkozva folytatták a vizsgálatot. Krónika (Kolozsvár)

Feddhetetlenség
Szédületes iramot diktál a Korrupcióellenes ügyészség, szinte nincs nap, hogy valamely magas rangú tisztségviselőt, volt vagy jelenlegi minisztert, államtitkárt, szenátort, képviselőt vagy önkormányzati vezetőt ne idéznének be kihallgatásra, vennének őrizetbe.
Sorra érkeznek a hírek vádemelésekről, s bár továbbra is igen hosszú idő múlva, de születnek a gyakorta elmarasztaló ítéletek. Hogy csak az elmúlt néhány nap történéseit idézzük fel: elérte a korrupcióellenes harc Traian Băsescu exállamfő egykori kedvenceit, a volt demokrata-liberális nagyágyúkat: Elena Udreát, Adriean Videanut, börtönbüntetésre ítélték Codruţ Şereş és Nagy Zsolt volt minisztert, vádat emeltek a sepsiszentgyörgyi bíró, Ördög Loránd ellen, elítélték a volt Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettest. Minthogy az 1989-es változást követő vadkapitalista időkben, a soha véget nem érő átmenet korában inkább ahhoz voltunk hozzászokva, hogy a mindent behálózó korrupció ellen nincs, aki felléphetne, a közpénzeket gátlástalanul lenyúló vezetők érinthetetlenek, az országban folyó szabadrablásnak nem lehet gátat vetni, kicsit amolyan Robin Hood-szerűnek tűnik most az ügyészség tevékenysége. Azt a képzetet keltik ugyanis, hogy az embereket kizsákmányoló, korrupt, gazdag politikusokra lecsapnak, és végre győz az igazság. Kétségkívül, vannak olyan ítéletek, amelyeket nem akarunk elfogadni, nem érzünk igazságosnak – a Mikó-ügyben született döntést például, de sokakban Nagy Zsolt börtönbüntetése is döbbenetet váltott ki. Az is vitathatatlan, hogy gyakorta oly látványosan járnak el az ügyészek, mintha nem is a potenciális korrupciós bűncselekmény feltárása lenne a cél, hanem maga az akció, a fekete álarcos karhatalmi erők felvonulása a kamerák kereszttüzében. Mégis, nehéz szót emelni e vélt vagy esetleg valós túlkapások ellen. A politikai osztály hitelét vesztette, a sokat szajkózott politikai lejáratásra való hivatkozás mára egyszerűen nevetségessé vált, hiszen bebizonyosodott: az ügyészség nem ad a párthovatartozásra – ehhez közelít egyébként e védekezés RMDSZ-es változata, mely szerint azért vizsgálódnak némely tagjuk ellen a hatóságok, mert magyar. S bár igazuk lehet azoknak, akik szerint e hajsza kicsit azzal a veszéllyel jár, hogy a fürdővízzel együtt a gyermeket is kidobják, azaz a korrupcióellenes küzdelemben ártatlanok is áldozatul esnek, mindenekelőtt azon kellene elgondolkodnunk, miként jutottunk idáig. Mert ha a politikai osztály feddhetetlen maradt volna, aligha tartóztatnának le naponta egy-egy magas rangú tisztségviselőt. Mindez pedig hatványozottan érvényes a magyar vezetőkre, akiknek a romániai igazságszolgáltatásban ma sem ritka – lásd zászlóperek, utcanévtáblák esetét –, alkalomadtán alig burkolt magyarellenes hangulattal, megnyilvánulásokkal is szembe kell nézniük. Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vége a PDL-nek? – Microsoft-ügy: 9 millió euró a pártnak
A Microsoft-licencek ügyében az előbb letartóztatott, majd január 25-étől szabadlábon védekező Gabriel Sandu volt távközlési miniszter sokkoló vallomást tett, ami megrengetheti az egész politikai életet. A Demokrata Liberális Párt (PDL) volt minisztere szerint a csúszópénzekből jócskán kapott a PDL is, és erről a vezetők mind tudtak.
A korrupcióellenes ügyészek (DNA) megállapították, hogy a volt távközlési miniszter Elena Udrea és a PDL más vezetőinek nyomására írta alá az iskolák felszerelését célzó számítástechnikai közbeszerzések szerződését, amiből utána csak úgy folyt a kenőpénz. A „mások” névsora lenyűgöző: Emil Boc, Vasile Blaga, Adriean Videanu, Radu Berceanu, Roberta Anastase, Alin Albu. A közbeszerzést megnyerő cég több millió eurót visszafizetett Udreaéknak, és ebből a PDL 2009-es őszi kampányköltségeire 9 millió jutott. Állítólag több millió kampánylevél nyomtatásának és borítékolásának költségétől kímélték meg a PDL-t a licencszerződések fejében.
Emil Boc volt miniszterelnök tagadja, hogy tudott volna a dologról, és azt mondja, senkire, így Gabriel Sandura sem gyakorolt nyomást a Microsoft-szerződés megkötése érdekében. Az erről szóló kormányrendeletet legalább heten írták alá, köztük a PSD miniszterei is, akikkel 2009-ben közösen kormányoztak – tette hozzá Boc.
Az egyik érintett, Adriean Videanu bejelentette, hogy perbe fogja Gabriel Sandut, mivel mind hazugság, amit mond, hasonló hangnemet ütött meg Radu Berceanu is.
Székely Hírmondó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)