Az Őszi sokadalom keretében nyílt meg Kézdivásárhelyen a Niko Galériában a huszonkilenc éves kovásznai származású, a céhes városban élő Csikós Attila első egyéni tárlata, melyen az ifjú művész tizenöt ceruzarajzot és akvarellt állított ki. Csikós Attila Vetró András tanítványaként ismerkedett meg a képzőművészettel. /Iochom István: Csikós Attila munkái a Niko Galériában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó népszerű kismonográfia-sorozata gazdagodik évek óta. Idén két festő – a Felvincen élő Sipos László és a nagyváradi Jakobovits Miklós – valamint egy szobrász, a kézdivásárhelyi Vetró András munkásságáról jelent meg Műterem-album. A november 9-én tartott bemutatón a három alkotó kiállított műveinek tárlatnyitója sem maradt el. Jakobovits és Sipos művészetét a kolozsvári műkritikus, Józsa István ajánlja az érdeklődők figyelmébe a sorozat 21. illetve 22. darabjában, Vetró szobrászatát az erdélyi képzőművészet népszerűsítését programszerűen felvállaló Banner Zoltán elemzi a 23. kötetben. /(nk): Gyarapodó műterem. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

December 12-én Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban bemutatták a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatának 22. kötetét, Vetró András szobrász művészalbumát, és megnyitották egyéni tárlatát. Az igényesen szerkesztett kiadványban Vetró alkotásai mellett az 1973 óta a céhes városban élő művész pályájának állomásairól adott összefoglalót Banner Zoltán. Tőzsér József, a kiadó igazgatója bejelentette, hogy a következő évben Sárosi Csaba-album kiadását tervezik. Dimény Attila, a múzeum vezetője bejelentette: e naptól fogva a céhtörténeti múzeum kiállítóterme a múzeumalapító néhai Incze László nevét viseli, aki két nap múlva lenne 79 éves. /Iochom István: Vetró András Műterme. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

A Székelyudvarhelyen megjelenő Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóirat küllemében is igyekszik felzárkózni igényesen színes tartalmához. A múlt évben napvilágot látott 27. lapszám fedőlapján immár színesben tekinthető meg Maszelka János Lófürösztés című pasztellje. A folyóiratban Agyagba zárt hagyaték címmel Róth András Lajos és Vetró András László Károly kályhacsempe rekonstrukcióit elemezte. A marosvásárhelyi Damján B. Sándor a Cseke Péter szerkesztésében megjelent Buday György és Kolozsvár /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2006/ című kötetről írt. Megjelent Kovács Árpád A székelyudvarhelyi ferences templom /Litera-Veres Kiadó, Székelyudvarhely, Pro memoria sorozat/ című könyve. /Az Erdélyi Művészet színváltozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

Bálint Gábor (1844–1913) orientalista nyelvtudós, Ázsia-kutató, egyetemi tanár, aki harminc nyelven beszélt, kétségtelenül, Szentkatolna legnagyobb szülötte. A helybeli általános iskola 1994 óta az ő nevét viseli. Születésének 150. évfordulóján, 1994. április 14-én az egykori szülőház helyén álló ház homlokzatára felkerült a Vetró András által készített domborműves emléktábla. Vetró-domborművet helyeztek el ugyanabban az évben a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem filológia tanszékén is. Pár lelkes pedagógus művelődési egyesületet is bejegyeztetett a nagy előd emlékének ápolása érdekében /Bálint Gábor Közművelődési Egyesület/. Az egyesület elnöke Szőcs K. Ervin, alelnöke pedig Jakab Jolán. Tavaly egész alakos szobor felállítása került szóba. Petrovits István, az egyesület által felkért szobrász már elkészítette a majdani Bálint Gábor-szobor gipszmakettjét. Közaladokás szükséges a szobor elkészítéséhez. /(Iochom): Szobrot a szülőfaluba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26.

Február 11-én megnyílt Vetró András szobrászművész plakettjeinek kiállítása Sepsiszentgyörgyön. Megnyitóbeszédet Vargha Mihály múzeumigazgató, Bogdán László író és Jánó Mihály művészettörténész mondott. /Albert Levente: Szoborerdő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

A hatvanéves Vetró András szobrászművészt köszöntötte a lap. Vetró András a kolozsvári egyetemi évek után Kézdivásárhelyen telepedett le. Termékeny alkotó, kiváló nevelő is, múzeumbarát, kiállításszervező. A nyolcvanas években, a beszűkült lehetőségek időszakában műtermében valóságos szoborerdő nőtt. Választott városa terei, parkjai benépesültek nemzetünk jeleseinek szobor-arcmásaival. Mostani kiállítása a Gyárfás-képtárban nem más, mint műterem-látogatás. /Vargha Mihály: A hatvanéves Vetró András köszöntése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

Idén a tizenhetedik alkalommal megszervezett Bod Péter-napok koszorúzással kezdődtek Kézdivásárhelyen. A megnyitón fellépett a képző Gyöngyvirág tánccsoportja és énekkara. Ezt követően egykori zenetanárukra, Vikol Kálmánra (1911–1968) emlékeztek, az ötvenöt éves véndiák-találkozó néhány résztvevője az egyenes gerincű pedagógus személyiségét idézte fel, majd az iskola zenetermében Vetró Bodoni András és Bajcsi Ildikó tanár, a tanítóképző igazgatója leleplezte a céhes város szobrásza, Vetró András által készített Vikol Kálmán-domborművet. Az avatóünnepségen közreműködött a népes Vikol zenészcsalád apraja-nagyja. Ez a tanítóképző harmadik domborműve, két évvel ezelőtt Nagy Béla, tavaly pedig Fülöp Kálmán tanár emlékére avattak plakettet. /Iochom István: Vikol Kálmán-domborművet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

Június 12-én felavatták Kézdivásárhelyen a Molnár Józsiás Általános Iskola parkját. A kis park létesítésére a Step by Step Egyesület pályázott sikeresen a MOL-nál és a Polgár-Társ Alapítványnál. Veres Enikő igazgató, miután köszönetet mondott a park kivitelezőinek, bejelentette: az iskola névadójának mellszobrát áthelyezik a Céhtörténeti Múzeumból a tanintézet előcsarnokába. Dimény Attila, a múzeum vezetője elmondta: a gipszszobor 1989-ig a Molnár Józsiás Mauzóleumban állt, onnan került eléggé megrongált állapotban a múzeumba, Vetró András képzőművész restaurálta. 2003-ban, a Molnár Józsiás-év keretében a múzeumban állították ki a kantai római katolikus főgimnázium hatodik osztályos tanulója, Neumann Ernő által a múlt század húszas éveiben fénykép után készített mellszobrot. A múzeum vezetője reményét fejezte ki, hogy eljön az az idő, amikor a kis parkban bronzba öntve is állni fog Molnár Józsiás szobra. /Iochom István: Iskolapark-avatás és szoborátadás Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

A Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor művészei a Gyergyóalfalura hagyományozott műtárgyaikkal mondanak köszönetet a helyi támogatóknak a tíznapos gondtalan alkotás lehetőségéért. Márton Árpád festőművész az augusztus 3-áig tartó, tíznapos Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor mentora. A Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonttól néhány kilométerre, a Vadárvácska erdei szálláson immár negyedik alkalommal táboroznak Erdély neves képzőművészei. A július végi táborok ötlete Gál Mihály vállalkozótól ered, aki saját erdei szállását ajánlotta fel az ideérkező művészeknek. A Vadárvácskában táborozó alkotók költségeinek egy részét Gyergyóalfalu önkormányzata és a Sövér Elek Alapítvány, illetve magánvállalkozók fedezik. Évről évre gyarapodnak az itt táborozó neves alkotók készítette műtárgyak, amelyekből állandó tárlat nyílt Gyergyóalfalu egyik galériájában, az elmúlt két évben pedig több kültéri szobrot is lelepleztek a község terein. Itt láthatók többek között Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész Sövér Eleket és Petőfi Sándort mintázó szobrai, a galériának is otthont adó kultúrház előtt pedig az alfalvi származású Kiss Levente szobrászművész faszobrai. A gyergyóalfalvi származású, Marosvásárhelyen élő Sajgó Ilona textilművész minden évben hazatér ide. Csutak Levente brassói grafikus kiemelkedő történelmi egyéniségeket ábrázoló tusrajzban állított emléket a reneszánsz évének. A kézdivásárhelyi Vetró András szobrász az esti szakmai beszélgetések fontosságára hívta fel a figyelmet. „Idén az egyházi személyiségeknek szeretnénk emléket állítani, ezért felkértük a táborozó szobrászainkat, hogy őket mintázzák meg” – magyarázta Gál Mihály. A tervek szerint a borzonti Szent István-búcsúkor leplezik le Vetró András Gál Tamás plébánost megörökítő domborművét, később Miholcsa József Horváth Károly plébánost ábrázoló alkotását és Sárpátki Zoltán Smihali József plébánosnak emléket állító munkáját is felavatják. Márton Áron püspök szobrát pedig a csíkszeredai Dóczi András készíti el a katolikus templom számára. /Jánossy Alíz: Az értékteremtés a cél. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

Mostanában alig telik el hét, hogy valahonnan ne érkezne tudósítás a turulmadár körüli elutasító vagy igenlő vitákról. Honfoglaló őseink totemállata a turul. Az erdélyieknek szerencsés a helyzetük, mert a román hatalom nem esküdött fel a turulemlékek ellen, mint a mostani magyar. Ennek jó példája, hogy Vetró András műterméből visszaszállni készül a felsőcsernátoni emlékműre a turul, s a nagybaconi honfoglalási emlékművön mai napig is ott van a turulmadár. Sajnálni lehet, hogy mit rendeztek Budapesten, a XII. kerületi emlékmű körül, melyet lebontásra ítéltek. /Márkó Imre: Turulcsont beforr. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

A 60 éves kézdivásárhelyi Vetró András szobrászművésznek és feleségének, Bodoni Zsuzsa festőművésznek közös tárlata nyílt Szolnokon. A múltban Vetró András sorra alkotta meg az 1848-as szabadsághősök szobrait /Szolnokon áll egyik munkája, Damjanich János-domborműve/, a Vetró-féle panteonban ott van Liszt Ferenc, Szabó Dezső és Kós Károly is. A kiállítást a Sepsiszentgyörgyről Magyarországra települt Czegő Zoltán nyitotta meg. /Czegő Zoltán: Szivárvány Kézdivásárhely és Szolnok között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Vetró András szobrászművész 60 éves. Elmondta, hogy belépett a Magyar Polgári Pártba, s városa, Kézdivásárhely bizalmat szavazott neki, bekerült a helyi tanácsba. Ha lesz igény rá, elkészíti Molnár Józsiásnak, Kézdivásárhely egyik mecénásának mellszobrát, kijavítaná jégkorongozó-szobrát, amely meglehetősen megrongálódott, az új sportcsarnok elé is sportszobrot tervez. Nemsokára avatják egy kőszobrát, az Anyaságot, megvalósítás előtt vannak a műemléképületek oldalán elhelyezendő emléktáblák. Nagyobb lélegzetvételű terve a hármas lovas-szoborcsoport, amely a főtéri szökőkút mellett kaphatna helyet. Szeretne – István Sándor fafaragóval együtt – beindítani egy Mívesházat, egyfajta népfőiskolát, ahol fafaragást, bútorfestést, hímzést, tojásfestést, korongozást, szobrászatot és számtalan más dolgot tanulhatnának a gyerekek és felnőttek egyaránt. Baross Gábor, a „vasminiszter”, akinek jelentős szerepe volt a Sepsiszentgyörgy–Bereck vasútvonal kiépítésében, valamikor szobrot kapott ajándékba a várostól, ami azóta eltűnt. Vetró András újraöntötte, s az önkormányzat segítségével újra felállítanák a vasútállomáson. A hagyományos tárlat márciusban van Kézdivásárhelyen, amelybe bevonták a brassói, sepsiszentgyörgyi képzőművészeket is, így tisztelegnek a nemzet nagy ünnepe előtt. A kovásznai nemzetközi tárlat hasonlóképpen jelentős. Vetró feleségével, Vetró Bodoni Zsuzsával a Gyergyóalfalu melletti Vadárvácska művészeti táborban vettek részt. Ott kapott felkérést egy dombormű elkészítésére, amit már felavattak a borzonti templomban. Vetró Andrásnak Szolnokon feleségével együtt nagy tárlata volt, decemberben Pápán is kiállítást rendeznek – ez az ötödik együttes tárlatuk. Nemrégiben meghívást kapott Budapestre, a Reménység szigetére, amely mentsvár volt, Németh Géza lelkész alapította, és a nehéz időkben fogadták az erdélyi menekülteket. Emlékkertet állítottak, amelyben Erdély nagyjainak domborművei kapnak helyet, ezek elkészítésére kértek fel művészeket, jelenleg 13 munka elkészült, de 160-at terveznek. Vetró András a Kós Károly domborművet készítette. Édesapja, Vetró Artúr /Temesvár, 1919. aug. 30. – Kolozsvár, 1992. febr. 25./ Szabó T. Attiláról, a Szótörténeti tár megálmodójáról és kivitelezőjéről készített egy portrét, reméli, hogy ez is bekerül az emlékkertbe. Vetró szerepelt a Korunk Galéria retrospektív tárlatán is, amely az 1973–1986 közötti időszakot, a hőskorszakot eleveníti fel, és amelynek kapcsán megjelent egy gyönyörű könyv is. A szobrászművész foglalkozik a vértanúkkal is, elkészült a tizenegyedik. Tulajdonképpen ezt magának csinálja. /Farkas Imola: Aki alázattal uralkodik az anyagon Vetró András szobrászművész 60 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Erdélyiek és magyarországiak nyílt levelet intéztek az erdélyi magyar politikusokhoz. Napjainkban Erdélyben a magyarság újabb térvesztése zajlik, olvasható a levélben. „A demokratikus erdélyi magyar nemzeti összefogás viszont erőt és hitet adhat az erdélyi magyarságnak, növelheti szavazóerejét”, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) választási szövetségének az európai parlamenti választásokon semminemű jogi vagy politikai akadálya nincs. Az aláírók kérik az RMDSZ-t és az MPP-t, lépjenek koalícióra, hozzák létre választási szövetséget, és ezáltal teremtsék meg a romániai magyarság részéről megnyilvánuló legszélesebb politikai támogatás jogi keretét. Kezdeményező aláírók: Böjte Csaba atya, Dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Gergely István, nyugalmazott csíksomlyói plébános, Boros Károly, felcsíki főesperes, Hegy Sándor, református lelkipásztor, Csoóri Sándor, író, Szűrös Mátyás, volt köztársasági elnök, Vízi E. Szilveszter, akadémikus, Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke, Haáz Sándor, zenetanár, Komoróczy György, nyelvművelő, közíró, Vetró András, szobrászművész, Erős Zsolt, Magyarország vezető expedíciós hegymászója. /Nyílt levél az erdélyi magyar politikusoknak – közölte: Szabadság (Kolozsvár), febr. 12., Népújság (Marosvásárhely), febr. 12., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12., részletesen ismertette, idézett belőle: Krónika (Kolozsvár), febr. 12., egy mondatban említette a lista létezését: Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a gyergyóalfalvi Sövér Elek Alapítvány által szervezett IV. Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor vándorkiállítása. Húsz művész különböző technikával készített munkáit mutatták be. A tárlatot Gáll Mihály, az alapítvány elnöke és Vetró András szobrász nyitotta meg. A tábor ötlete Gáll Mihály vállalkozótól ered, aki tavaly saját erdei szállását ajánlotta fel a művészek számára, és a tíznapos táborozás idején ő és családja gondoskodik arról, hogy minden feltétel adott legyen az alkotáshoz. /Iochom István: A Vadárvácska Alkotótábor vándorkiállítása a Céhtörténeti Múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

Az alig háromszáz lelket számláló Imecsfalva egyik legfontosabb idegenforgalmi látnivalója a XVIII. századi Cserey-kúria, a Székely Nemzeti Múzeum bölcsőhelye. Tizenöt évvel ezelőtt id. Turóczy Árpád nyugalmazott tanító kezdeményezésére alakult meg a múzeumalapító nagyasszony, Cserey Jánosné Zathureczky Emília emlékét megőrizni és ápolni hivatott baráti társaság. Ennek tagjai önerőből 1997-ben márvány emléklapot és a múzeumalapítót ábrázoló, Vetró András által készített domborművet helyeztek el az épület falán. /(Iochom): Tizenöt éves a Cserey Jánosné Baráti Társaság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./

Április 3-án Kovásznán tudományos szimpóziummal kezdődött a 20. Csoma-napok rendezvénysorozata. A háromnapos tudományos ülésen, melynek témája Kőrösi Csoma Sándor és az út, közel harminc dolgozatot mutatnak be neves kutatók. A kovásznai Tanulók Klubjának Kankalin együttese Horváth Zita koreográfiájában modern táncokkal szórakoztatta a közönséget. Ezt követően székelyföldi táncokat mutatott be a sepsiszentgyörgyi Fenyőcske néptáncegyüttes, majd a városi képtárban Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész megnyitotta a Kőrösi Csoma Sándor – Fények című tárlatot, amelynek tiszteletbeli meghívott művésze a szentendrei Aknay János. Az esti, ünnepélyes fáklyás megnyitó előtt Szabó Etelka nyugalmazott magyar szakos tanárnő a szerzők jelenlétében ismertette a Kőrösi Csoma Sándor – Jelek térben és időben című könyvet. /Bodor János: Megkezdődtek a Csoma-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

Szentkatolna leghíresebb szülöttjének, a nyelvtudós Bálint Gábornak két szobrot állítanak. A polgármesteri hivatal megbízásából az egész alakos szobrot Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrász, a mellszobrot a Bálint Gábor Közművelődési Egyesület megbízásából Vetró András kézdivásárhelyi szobrász készíti el. A nagy nyelvtudós nevét viselő iskola előtti kis parkban június 13-án kerül sor a szoboravatásra. Az egész alakos szobor a főút mellett, a szövetkezeti üzlet előtt kialakítandó parkban fog állni, avatásának időpontjáról még nem született végleges döntés. /Iochom István: Szentkatolnán két Bálint Gábor-szobrot avatnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Kurtapatakon Tuzson Csaba és felesége, Póka Erzsébet romantikus épület- és kertépítészeti hétvégi portájának díszkertjében felállították a turulmadarat, Vetró András szobrászművész alkotását. Mondáinkat elevenítve, Attila király címermadaraként már másfél ezer, Árpád honfoglalóinak több mint ezer éve óta itt lelt volna otthonra, írta Sylvester Lajos. Sokan a csíksomlyói Mária-búcsúról érkeztek ide, vallásfelekezetük felől nézvést mind a négy magyar történelmi hit képviselőiként Tőkés László református európai parlamenti képviselővel az élen. Az első „magánturulmadár” leleplezésére baráti csoport is érkezett – többnyire építészmérnökök és hozzátartozóik. – Van ahol üldözik a turulmadarat. /Sylvester Lajos: A Tuzson-porta sziklaszirtjére szállt a turulmadár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

A cikkírónak, Bakk Pálnak Szentkatolnán még sikerült egykor olyan személyektől hiteles értesüléseket szereznie Bálint Gáborról, akik személyes kapcsolatban álltak a harminc nyelvet beszélő Kelet-kutató nagy tudóssal. Az így megismert tudóst mutatta be negyven évvel ezelőtt a helybeli művelődési otthonban, de az akkori viszonyok között megvalósíthatatlan álomnak tűnt a Bálint Gábornak állítandó szobor. Most ez az álomvalóra vált! Bálint Gábor születésének 165. évfordulóját az iskola, illetve a mellette működő egyesület, valamint Szentkatolna önkormányzata szoborállítással ünnepli. Június 13-án avatják fel a Vetró András szobrászművész alkotta Bálint Gábor-mellszobrot. Bálint Gábor nyelvzseni és nyelvtudós 1844. március 13-án Szentkatolnán született, elemi iskolai tanulmányait is itt kezdte. A magyar nyelv gyökereit, a magyar nyelvrokonságot kutatta. Útjai során, illetve két expedíció tagjaként bejárta mondhatni egész Ázsiát. Ezek eredményességéről számos nyelvészeti műve tanúskodik, amelyekkel a magyar nyelv eredetét és rokoni kapcsolatait szándékozott bizonyítani. Két évtizeden keresztül a kolozsvári tudományegyetemen tanított. A pesti tudós körök, Bálint Gábor munkásságának tudományos eredményeit nem ismerték el, irigységből még a tudományos életből is igyekeztek kizárni őt. Valóságos vesszőfutásra kényszerítették az igazáért határozottan kiállni kész Bálintot. Napjainkban számos ismert magyar és külföldi Kelet-kutató tudós küzd Bálint Gábor tudományos érdemeinek a legmagasabb szinten történő elismertetéséért. Bálint Gábor 1913. május 26-án Temesváron hunyt el, Kézdivásárhelyen temették el, sírját a református temetőben gránitobeliszk jelzi. /Bakk Pál: Megvalósult álom: Bálint-szobor Szentkatolnán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

Márton Áron, a neves erdélyi római katolikus püspök szobrát avatták fel június 14-én Kovásznán, a szintén háromszéki Szentkatolnán Bálint Gábor orientalista büsztjét leplezték le június 13-án. Kovásznán Márton Áron 2,2 méter magas, egész alakos szobrát, a dombóvári Varga Gábor szobrászművész alkotását a római katolikus templom előtt állították fel. Szentkatolnán a helyi Bálint Gábor Egyesület kezdeményezte a település szülöttjének, a 17 nyelven beszélő Bálint Gábor nyelvtudós szobrának felállítását. A mellszobor Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész munkája. Az avatóünnepségen Bakk Pál nyugalmazott tanító, helytörténész és Jakab Jolán tanárnő elevenítette fel az orientalista életútjának legfontosabb állomásait. Bálint Gábor fontos munkái: A honfoglalás revíziója vagyis a hun, székely, magyar, besenyő, kun kérdés tisztázása (1901), továbbá a Lexikon cabardico–hungarico–latinum (1904). /Bíró Blanka, Bartos Lóránt: Nagy emberek szobrai Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./ Június 13-án szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola leleplezték le a névadó mellszobrát, Vetró András alkotását. Szőcs Kölcze Ervin iskolaigazgató, a Bálint Gábor Egyesület elnöke szólt az egybegyűltekhez, majd a nagy nyelvtudós munkásságának legavatottabb ismerője, Bakk Pál ny. tanító, helytörténész mutatta be a település leghíresebb szülöttjét. A tudományos konferencia keretében dr. Obrusánszky Borbála budapesti történész-orientalista Bálint Gábor és a Székely Nemzeti Múzeum kapcsolatáról szóló előadását dr. Borcsa János olvasta fel. Ezt követően a Bálint-emlékkiállítást tekintették meg az érdeklődők. /Iochom István: A nyelvtudós hazatért szülőfalujába (Szoboravatás Szentkatolnán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

A jubileumi összejövetelen már az első öt évét tükröző kötettel is meglephette vendégeit, barátait a gyergyóalfalui Vadárvácska alkotótábor, házigazdája, Gál Mihály kezdeményezésére. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó elegáns albuma példás összefogás eredményeként népszerűsíti a tábort. Az előtanulmány szerzője, Nagy Miklós Kund, az alkotótábor két művészeti vezetője, Márton Árpád és Balázs József festőművész és a kötetben megszólal Banner Zoltán művészettörténész. Ritkán látható ilyen egységesen magas nívójú alkotótábori tárlat, mint ez a mostani. A tábornak köszönhetően Alfaluban, Borzonton már több köztéri szobor áll, most tágítják a kört, és a Gyergyói-medencében elterülő kisrégió számára készülnek egy közös monumentális kompozíciót megvalósítani. Ősi népszokáshoz, a húsvéti határkerüléshez kapcsolódik. Vallási jellegű a tradíció, a Gyergyóalfalu, Csomafalva, Gyergyóújfalu, Kilyénfalva, Tekerőpatak, Gyergyószentmiklós térségben található az a „senkiföldje”, ahova az elődeik szokása szerint a helységek lakói kivonulnak. Ide helyezik majd el a feltámadás, megmaradás jelképeként kőbe, bronzba álmodott hatalmas emlékművet, amely az egyes települések sajátos szimbólumait, védőszentjeit, történelmi egyházi alakjait mutatja föl. Legközelebb a kézdivásárhelyi szobrászművész, Vetró András Szent István bronzba öntött arcmását avatják fel a borzonti templom udvarán. /N. M. K. : Vadárvácska ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

Szent István király mellszobrát leplezték le a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzont faluban, a település templomának búcsúján. A rendezvény keretében díszpolgári címmel tüntették ki a borzonti születésű Baricz Lajos pap-költőt. A Szent István-szobor állításának terve Fülöp Sándor nyugdíjas mérnöktől származik. A felavatott mellszobor Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész alkotása. A szobor leleplezését követően nyújtották át a díszpolgári kitüntetést Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébánosnak, Borzont szülöttének. Baricz Lajos 25 éve szolgál katolikus papként, az elmúlt 19 évben Marosszentgyörgyön, publikációinak száma meghaladja a százat, eddig tizenkét kötete jelent meg. /Jánossy Alíz: Szent István-szobrot avattak Borzonton. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

A negyedik alkalommal megszervezett szentkatolnai falunapok legkiemelkedőbb eseménye volt augusztus 30-án az ünnepi szentmisét követően a falu legnagyobb szülötte, a harminchárom nyelvet beszélő Bálint Gábor orientalista nyelvtudós egész alakos szobrának leleplezésére. A Petrovits István sepsiszentgyörgyi képzőművész alkotta szobrot a polgármesteri hivatal állíttatta a főtéren kialakított kis parkban. A százhatvanöt évvel ezelőtt született nyelvész életét és munkásságát Jakab Jolán történelem szakos tanár és Bakk Pál helytörténész, nyugalmazott tanító ismertette. Mindketten azt emelték ki, hogy a hosszú évtizedeken át méltatlanul elfelejtett és mellőzött nyelvtudós emléke él és élni fog a szülőfaluban, hiszen szebb bizonyíték nincs erre, mint az idén felállított két szobor. (Június 13-án az iskola udvarán avatták fel Vetró András Bálint Gábor-mellszobrát.) /Iochom István: Felavatták a nyelvzseni egész alakos szobrát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

Gyöngyösön, Kézdivásárhely egyik magyarországi testvérvárosában megnyílt hét kézdivásárhelyi képzőművész, Kosztándi Jenő, Kosztándi B. Katalin, Vetró András, Vetró Bodoni Zsuzsa, Sárosi Csaba, Sárosi Mátyás és Szabó H. Tünde közös tárlata. /(Iochom): Kézdivásárhelyi képzőművészek Gyöngyösön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

Október 6-án Kézdivásárhelyen, az egykori Székely Katonanevelde előtti téren az 1848–49-es, valamint a két világháború hősi halottainak felállított emlékműnél a polgármester az önkormányzat és a Magyar Polgári Párt vezetősége virágkoszorúval adózott az aradi tizenhárom vértanú tábornok emléke előtt. Ezt követően megnyitották a Céhtörténeti Múzeumban Vetró András szobrász Vértanúk című dombormű-kiállítását. A tizenöt, zömében az aradi vértanúkat megörökítő Vetró-dombormű egy kisebb teremben kapott helyet, mivel az Umling festő-asztalos család örökségét bemutató tárlat foglalja el a nagytermet. /Iochom István: Dombormű-kiállítás Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Régi adósságot törleszt Kézdivásárhely, amikor október 23-án ünnepélyes keretek között felavatják az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékművét, Vetró András szobrászművész alkotását. A céhes város egyetlen ‘56-os emlékműve a református temetőben levő kopjafa volt, melyet 1996-ban István Sándor fafaragó készített. /(Iochom): ‘56-os emlékmű Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

Idén is szaporodik Háromszéken az emlékhelyek száma, miután a félszázados évfordulón, 2006-ban Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán is méltó jelet állítottak az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére, majd tavaly Baróton avattak emlékművet Sólyom László köztársasági elnök jelenlétében, ebben az évben Kézdivásárhelyen a sor: október 23-án avatják a Vetró András szobrászművész készítette emlékművet. Kovásznán október 23-án emlékeztek a központi parkban álló ‘56-os emlékműnél, Baróton a Baróti Szabó Dávid Középiskola udvarán a tavaly leleplezett, Moyses Márton, Bauer Sándor és Jan Palach emlékét őrző alkotásnál. Sepsiszentgyörgyön október 24-én tartják a megemlékezést. /Váry O. Péter: 1956 megidézése Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

Október 23-án a kézdivásárhelyi Református Kollégium tanárai és tanulói megkoszorúzták a református temetőben álló ‘56-os kopjafát, melyet a Szoboszlay-kirakatper áldozatai emlékére állítottak 1996-ban. Délután a Függetlenség utca előtti kis parkba vonultak, a céhes város önkormányzata, a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szervezete és az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság által a felső-háromszéki mártíroknak állított emlékműhöz. A kétfelé hasított női fejet ábrázoló szobor Vetró András munkája, talapzatát Dóczy András csíkszeredai szobrász készítette. Rácz Károly polgármester mondott ünnepi beszédet, méltatta az ‘56-os hősök tetteit. Dr. Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség sajtó- és kulturális attaséja a magyar forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó emlékeit elevenítette fel, az erdélyi események méltatására is kitérve. A szobrot Rácz Károly polgármester és dr. Kiss Tamás, a magyarországi Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének alelnöke leplezte le. /Iochom István: Emlékmű a kézdiszéki ‘56-os mártíroknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

A legutóbbi tanácsülésen a városatyák egyhangú szavazattal jóváhagyták a Kézdivásárhely új zászlójáról szóló határozattervezetet. Ezt megelőzően a lakosságot is megkérdezték: a Vetró András szobrász, tanácstag által tervezett négy változat közül melyik legyen a céhes város új zászlója, melynek végleges formáját Szekeres Attila István címergrafikus készítette el. /Iochom István: Elfogadták Kézdivásárhely zászlóját. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./