Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke jan. 13-án Romániába érkezett és megkezdte tárgyalásait a román vezetőkkel. Először Petre Roman külügyminiszterrel folytatott megbeszélést, majd részt vett a kormány ülésén, külön tárgyalt Mugur Isarescu kormányfővel is. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője képviselte az RMDSZ-t Romano Prodinak és Günther Verheugennek a romániai parlamenti pártok vezetőivel létrejött találkozóján. Verestóy Attila hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közösség szülőföldjén kíván boldogulni, itt kívánja megőrizni hagyományait, kultúráját, nyelvét, nem akar asszimilálódni vagy elvándorolni. A romániai magyarság részvétele a kormánykoalícióban a normalitás jele. Hangsúlyozta, hogy a mentalitásbeli változások tettekben mérhető jelei tapasztalhatók Romániában. Az RMDSZ-politikus felszólalását Romano Prodi elismeréssel illette. /Romano Prodi bukaresti tárgyalásai. Egyetlen járható út az integráció. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

Az EU külügyminiszteri értekezletén, márc. 20-án Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési ügyekben illetékes tagja jelentést adott Bulgária és Románia gazdaságának tavalyi fejlődéséről - Bulgáriáról egészében véve biztató, Romániáról súlyos gondokat jelző képet. Bulgáriáról Verheugen elmondta, hogy az ország tartotta magát a szigorú adópolitikai keretekhez. Az állami vállalatok magánosítása nagy léptekkel haladt, s az iparban idén be is fejeződhet. Romániában tavaly immár harmadik éve csökkent a nemzeti össztermék, és a makrogazdasági stabilizációt nem sikerült elérni. Nem történtek meg a lényegi strukturális átalakítások. /Verheugen a bolgár és román gazdaságról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az Európai Unió tagállamai fontosnak tartják, hogy Románia és Bulgária folytassa azokat a reformokat, amelyek gazdaságuk szerkezetének megváltoztatásához szükségesek. Bulgáriával és Romániával az EU egy hónappal ezelőtt kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU külügyminiszteri értekezletének megállapításairól az Európai Bizottság vezetői márc. 20-án tájékoztatták a Brüsszelben tartózkodó Mugur Isarescu kormányfőt és Petre Roman külügyminisztert is. - Az EU és Románia márc. 22-én miniszteri szintű találkozót tart a társulási tanács keretében. Mugur Isarescu miniszterelnök tárgyalt Bodo Hombachhal, a Délkelet-európai Stabilitási Paktum fő irányítójával is. A felek abban egyeztek meg, hogy elsőként a Zsil-völgye felé, a Kárpátokon áthaladó autópálya, illetve országút építésének munkálatait fogják finanszírozni /EU: Romániának megtorpanás nélkül kell folytatnia a reformokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Jún. 29-én Salzburgban, a közép- és kelet-európai gazdasági értekezleten részt vett Mugur Isarescu miniszterelnök is. Tárgyalt közölte Günther Verheugennel, a közösség bővítésért felelős főbiztosával, aki kifejtette: Politikai és gazdasági stabilizációt vár el Romániától az Európai Unió - Ugyancsak jún. 29-én Chris Donnelly, a NATO-főtitkár közép- és kelet-európai ügyekben illetékes tanácsadója nyilatkozott Bukarestben: a Kelet és Nyugat közötti konfliktus megszűntével Románia geostratégiai fontossága "nehezen értékelhető" a katonai tömb tagjai számára, ezért nagyon nehéz megjósolni, mikorra várható az ország felvétele. Mint mondta, a NATO jelenleg a frissen csatlakozott három ország teljes integrálásával foglalkozik - ez a folyamat legalább két évig tart -, s nincs napirenden a "második bővítési hullám" előkészítése. /Távolodóban az euroatlanti integráció? = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 30./

Ion Iliescu Brüsszelben járt. Látogatása után Günter Verheugen kijelentette, hogy az EU elégedett a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /PDSR/ kormányzási programjával, mely reális és egybeesik az ET elveivel - írta a Curierul National. /Ion Iliescu Brüsszelben járt. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 28./

"Jan. 23-25-ke között Adrian Nastase kormányfő Strasbourgba és Brüsszelbe látogat. A munkalátogatás során találkozni fog: Romano Prodival az Európai Bizottság elnökével, Günther Verheugenel, az EU bővítéséért felelős biztossal, Javier Solanaval, az ET főtitkárával és George Robertson NATO-főtitkárral. A kormányfő munkalátogatása során ismerteti a román kabinet euro-atlanti integrációs elképzeléseit, valamint gazdasági programját. /RMDSZ Sajtófigyelő, jan. 23. - 13. sz./"

"Ion Iliescu elnök bírálta a nemzetközi szervezeteket a román bankszektor és az állami agráripari kombinátok tervezett privatizációja miatt. Az államfő szerint ezek a szervezetek ″nem román érdekeknek megfelelően″ akarják rákényszeríteni Romániára a bankszektor magánosítását. Romániának úgy kell alkalmazkodnia a világgazdaság valóságához, hogy a világban történő változások mellett a nemzeti érdekeket is figyelembe veszi - mondta az elnök, majd név szerint is bírálta a nagy állami mezőgazdasági és agráripari kombinátok privatizációjának sürgetése miatt a Világbankot, amelynek azt vetette a szemére, hogy harminc évvel ezelőtt felbiztatta Romániát: hozzon létre ilyen nagy kombinátokat, ehhez terveket és kölcsönt is adott. Románia a kölcsönöket visszafizette, és most a Világbank ezeknek a kombinátoknak a felszámolását sürgeti. - Iliescu nyilatkozata felháborodást keltett az ellenzéki politikusok körében. Borbély László RMDSZ képviselő elmondta: csodálkozik Iliescu kijelentésein, hiszen a kormány rövid-, és középtávú stratégiájában prioritásként szerepel a bankprivatizáció. /Iliescu bírálja a tervezett privatizációkat Kijelentései ellentmondanak a kormányprogramnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./ Iliescu elnök elhíresült beszédével igencsak kihúzta a brüsszeli talajt Nastase miniszterelnök lába alól, hiszen amíg Iliescu a magántulajdon, a bankprivatizáció, a kis- és közepes magáncégek no meg a nemzetközi pénzintézetek ellen rohant ki, addig Nastase arról próbálta győzködni az Európai Unió és a NATO vezetőit, hogy Bukarest most már tényleg elkezdi teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek integrációs szempontból elengedhetetlenek. Günther Verheugen, az EU bővítési ügyekkel foglalkozó főbiztosa közölte a román miniszterelnökkel, hogy az Uniónak elege van az ígéretekből, most már a tetteket akarja látni, Romániában fel kell gyorsítani a gazdasági és társadalmi reformokat. Nem kapott több biztatást Nastase George Robertsontól, a NATO-főtitkártól sem. - Annyira egyértelmű volt Iliescu üzenete, hogy Brüsszelben a leforrázott Nastase csak azt hajtogathatta, hogy a gazdasági reformmal nem az elnök, hanem a kormány foglalkozik. /Wagner István: Iliescu szembekerült az RTDP-kormánnyal. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./"

"Az Európai Unió és Románia társulási tanácsa márc. 20-án Brüsszelben ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Anna Lindh, az EU soros elnökségét betöltő Svédország és Mircea Geoana, Románia külügyminisztere is. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja szerint Romániára nagyon hosszú és nagyon nehéz út vár az Európai Unióhoz való csatlakozás során, de az unió segíteni fogja Bukarest erőfeszítéseit. A bővítési biztos kijelentette, hogy az EU-tagjelöltek közül Románia helyzete a legnehezebb. Verheugen kiemelte, hogy Romániának különösen nagy figyelmet kell fordítania a nemzeti kisebbségek védelmére. - Románia az egyetlen olyan EU-tagjelölt, amely állampolgárainak még mindig vízumot kell kiváltaniuk az unióba való utazáshoz. Verheugen: nagyon hosszú és nehéz út áll Románia előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Együttes ülésen hallgatta meg a képviselőház és a szenátus Günther Verhaugen, az Európai Unió keleti bővítéséért felelős főbiztos felszólalását, amelyben Románia EU-csatlakozási esélyeit ecsetelte. A főbiztos elmondta: az unió elvárja, hogy Románia kézzelfogható bizonyítékokat nyújtson a rövid távon sorra kerülő reformokról a gazdaságban és a helyi közigazgatásban. A főbiztos elégedett a kisebbségi politikával, de továbbra is hiányosságokra hívta fel a figyelmet az árvaházi gyerekek, illetve a romák helyzetével kapcsolatban. Verhaugen hangsúlyozta: fontos a makrogazdaság stabilizálása, a veszteséges nagyvállalatok és bankok privatizációja. A külföldi befektetők számára pedig a legnagyobb akadály az országban uralkodó korrupció - mondotta. A főbiztos szerint a nemzeti kisebbségi kérdés az egyik olyan témakör, amelyre az EU igen érzékeny, de csak dicsérni tudja Romániát. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő a restitucióról kérte a főbiztos véleményét, megemlítve, hogy az egyházi és közösségi vagyonok, az elkobzott erdők és földterületek visszaszolgáltatása még várat magára. A főbiztos szerint az EU nem mondhatja meg Romániának, hogyan járjon el ebben a kérdésben, azt azonban igen, hogy milyen fontossággal bír ez a kérdés - hangzott a diplomatikus válasz. /Günther Verhaugen Románia EU-integrációs esélyeiről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./"

"Ápr. 27-én Günter Verheugen EU-bővítésügyi biztos népes európai küldöttség élén érkezett Temesvárra. Verheugen a Continental Szállóban találkozott helyi elöljárókkal, az üzleti élet és a civil társadalom képviselőivel. Arra a kérdésre, hogy mikor utazhatnak szabadon a román állampolgárok a schengeni térségben, a vendég kijelentette: "A román határok biztonsága közel sem felel meg az EU-s előírásoknak." Előbb meg kell erősíteni a határok védelmét. Günter Verheugen leszögezte: A jelenlegi kormány jelentős lépéseket tehet az elkövetkező három évben az integráció útján. Az EU támogatja a romániai reformokat. /Pataki Zoltán: Nem hagyhatjuk szó nélkül. Verheugen és a "bánsági együttélési modell" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./"

"A román hatóságokkal való konzultálás és megfelelő kétoldalú megállapodás nélkül Románia területén nem alkalmazhatják a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvényt, amelynek tervezetét már a magyar parlament elé terjesztették - jelentette ki pozsonyi látogatásáról hazatérve Adrian Nastase miniszterelnök. Máj. 12-i sajtónyilatkozatában Nastase elmondta: a NATO-jelölt tagországok pozsonyi kormányfői összejövetele alkalmából tárgyalt Mikulas Dzurinda szlovák kormányfővel a státustörvénnyel kapcsolatos problémákról. A román kormányfő hangoztatta: "a működő állami intézmények révén" megakadályozzák a jogszabály alkalmazását Románia területén. A miniszterelnök szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem alkalmazhat Budapesten elfogadott törvényeket Románia területén anélkül, hogy nem rögzítenek "bizonyos koordinátákat". /Román jóváhagyás nélkül nem alkalmazható a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Adrian Nastase kormányfő kijelentése, miszerint Románia "nem fogja megengedni", hogy területén idegen államok törvényét hajtsák végre, természetesen nem a kérdés nemismeretéből fakad, állapította meg Bakk Miklós cikkében. Nem abból ered, hogy a román kormány ne tudná: a státustörvény nem Románia, hanem Magyarország területén adományoz kedvezményeket és jogokat. Nastas legfőbb pozsonyi bátorítójának, Dzurinda szlovák miniszterelnöknek hallgatnia kellene ebben a kérdésben, hiszen Szlovákiában már 1997 óta létezik hasonló törvény, mely a fényképes "határon túli szlovák igazolvánnyal" rendelkezőknek munkavállalási, oktatási és utazási kedvezményeket biztosít. A státustörvény elleni összehangolt fellépés valami egyébből fakad. Max van der Stoel és Günter Verheugen elmondták, Románia példaszerűen oldja meg a kisebbségi kérdést, George W. Bush pedig eloszlatta a tagjelöltek félelmeit, jelezve, lesz még NATO-bővítés. A román vezetés úgy számított, hogy Magyarország ezentúl megkerülhető az integrációs folyamatban. A nemzeti liberális pártvezér, Valeriu Stoica máris "felszólította" a kormányt, akadályozza meg a státustörvény "alkalmazását" Romániában. /Bakk Miklós: Etnikai arcvonal. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./ "

"Az Európai Bizottság még nem fejezte be a magyar státustörvény elemzését, de úgy tűnik, hogy a jogszabály összhangban van Magyarország és az Európai Unió társulási szerződésével - jelentette ki jún. 26-án Günter Verheugen, a bizottság bővítési ügyekért felelős tagja. Hozzátette: a bizottság felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy az érintett államokkal továbbra is folytasson részletekbe menő konzultációkat a szomszédos országokban élő magyaroknak kedvezményeket biztosító törvényről. Az ülést követően Eduard Kukan szlovák külügyminiszter a sajtó képviselői előtt cáfolta, hogy a törvény feszültséget teremtett volna Magyarország és Szlovákia viszonyában - jelentette Luxembourgból a CTK hírügynökség. /Úgy tűnik, a státustörvény összhangban van Magyarország és az EU társulási egyezményével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./"

"Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint a román ET-küldöttség eltúlozta a státustörvény megakadályozására kezdeményezett akcióját, hiszen Günther Verhaugen EU-biztos euronkonformnak nevezte a státustörvényt, ezzel egy időben a szlovák külügyminiszter is cáfolta, hogy a jogszabály kapcsán feszültségek lennének Pozsony és Budapest között, az ukrán kormány pedig egyenesen üdvözölte a jogszabályt, és kész közreműködni alkalmazásában. A képviselő szerint egy olyan törvény nem lehet diszkriminatív, amely támogatja és védi a kisebbséget. A Curentul jún. 27-i számában "a kormánypárt és az RMDSZ piszkos trükkjéről" közöl "leleplezést". Eszerint a két szervezet abban állapodott meg, hogy az RMDSZ némileg visszafogja a státustörvény támogatását, míg a kormánypárt cserében engedményeket tesz a belpolitikában. Ezzel kapcsolatban Kónya elmondta: jún. 25-én valóban volt egy találkozó Viorel Hrebenciuc (SZDP) és az RMDSZ között. A felek abban állapodtak meg, hogy a rendőrségi törvény vitájakor a kormánypárt támogatja, hogy azokon a településeken, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, a rendfenntartó erőknek kötelezően ismerni kell az illető kisebbség nyelvét, illetve abban, hogy a képviselőház nem tűzi napirendre a nagy-romániás Anghel Stanciunak, a képviselőház oktatási bizottsága elnökének a tanügyi törvényt módosító indítványát. Ennek értelmében azok az elkobzott felekezeti ingatlanok, amelyekben oktatási, egészségügyi intézmények, vagy akár pártszékházak működnek, nem szolgáltathatók vissza. - Ez viszont nem jelenti azt, hogy az RMDSZ úgymond "kiszáll" a státustörvény vitából, jóllehet nagyon meg kell fontolni, hogy miként érvelünk, hogyan lehet eloszlatni a román közvéleménynek a rosszallását - mondotta Kónya-Hamar. Megjegyezve: a jún. 25-i egyezség ellenére jún. 26-án minden az ellenkezőjére fordult, mind a rendőrségi törvénnyel, mind Stanciu módosító indítványával. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kónya-Hamar: Az RMDSZ nem "száll ki" a vitából. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Martonyi János magyar külügyminiszter ismételten cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint Magyarország nem tájékoztatta a szomszédos országokat a státustörvény előkészületeiről, illetve nem vette figyelembe az általuk felvetett szempontokat. Az utóbbi másfél-két évben, a Magyar Állandó Értekezletek alkalmával a szomszédos országok budapesti nagykövetei is rendszeresen tájékoztatást kaptak, s magyar részről azt is felajánlották, hogy válaszolnak esetlegesen felmerülő kérdéseikre. Ilyen kérdések azonban nem érkeztek - állapította meg. - A magyar fél üdvözli, hogy Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosa helyzetértékelése szerint a státustörvény összhangban áll az Európai Megállapodással - nyilatkozta Németh Zsolt, a magyar külügyi tárca politikai államtitkára. - Az Európai Bizottság időben jelezte észrevételeit a státustörvény kidolgozásának folyamatában, így azokat a magyar fél be tudta építeni a törvényjavaslat végleges változatába. Ez történt azokkal a felvetésekkel is, amelyek a szomszédos országok részéről megfogalmazódtak. Németh Zsolt szerint nagyon csekély az esély arra, hogy az Európa Tanács bármilyen szinten is foglalkozzon a román delegáció azon kezdeményezésével, hogy az európai szervezet folytasson vitát a státustörvényről. Itt lenne az ideje, hogy a román fél eldöntse: nyilatkozat-háborút vagy konzultációt akar. /Martonyi: Rendszeresen tájékoztattak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ A kormány félrevezette a közvéleményt, és a parlamenti pártokat egyaránt a státustörvénynek nevezett kedvezménytörvény előkészítése kapcsán - jelentette ki Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Az MSZP szerint nem a törvény tartalma, hanem a prezentálás módja váltott ki viharokat a szomszédos országokban. Kovács úgy fogalmazott: a kormány nyeglesége és a magyar diplomácia ügyetlensége komoly károkat okozott Magyarország nemzetközi megítélésében. Szavai szerint a kormányzati állításokkal ellentétben nem volt konzultáció a szomszédos országok vezetőivel és az Európai Unió illetékeseivel a kérdésben. Az MSZP nem bánta meg, hogy megszavazta a törvényt, de - mint hozzáfűzte - nem számítottak arra, hogy a kormány félrevezeti őket. /MSZP: Ügyetlen a magyar diplomácia. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Jún. 27-én Budapesten tanácskoztak a határon túli magyar vezetők. A határon túli magyar szervezetek vezető politikusai egyöntetűen üdvözölték, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt a magyar Országgyűlés 92 százalékos többséggel fogadta el. Németh Zsolt külügyi államtitkár közölte, a résztvevők közös álláspontja szerint a törvény lefékezheti a nyolcvan év óta tartó hol erőszakos, hol pedig spontán beolvadást a többségi nemzetbe. - Az erdélyi magyar szervezeteknek maguknak kell megállapodniuk arról, hogy kiket vonnak be a magyar igazolványokhoz szükséges ajánlások kibocsátásába - jelentette ki a Krónika kérdésére Tőkés László püspök a határon túli magyar vezetők budapesti tanácskozása konklúziójaként. A tanácskozáson Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár vázolta fel a kritériumokat. Ezek szerint a lehető legszélesebb képviseleti alapon nyugvó önálló jogi személyként bejegyzett ajánlószervezetek létrehozását tartja kívánatosnak, amelyben a magyarság politikai szervezetei mellett az egyházak és a civil szervezetek is szerepet kapnak. Németh arról is beszélt, hogy az ajánlószervezetnek mindenképpen politikamentesnek kell lennie. "Örömmel nyugtáztam, hogy tulajdonképpen arról van szó, amit az egyházfők a múlt év augusztusában célul tűztek ki" - nyilatkozta Tőkés László. - A tanácskozáson az RMDSZ-t képviselő Nagy Zsolt ügyvezető alelnök a Szövetségi Egyeztető Tanácsot (SZET) ajánlotta erre a szerepre. Tőkés László viszont felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a SZET által nem lenne biztosított a politikamentesség, hiszen a testületet Kelemen Hunor parlamenti képviselő vezeti. A püspök azt is kifogásolta, hogy ebből a testületből hiányzik például Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke. Tőkés hangsúlyozta: "Ebben a kérdésben nincs helye rivalizálásnak, a közösség egészét képviselő reprezentatív képviseletet kell létrehozni. Ebben meg kell egyeznünk az elkövetkezőkben." - A határon túli magyar politikusok közös nyilatkozatot fogadtak el. Ebben arra is utalnak, hogy a státustörvényből fakadó félreértések csökkentését, megszüntetését kétoldalú kapcsolatok keretében célszerű rendezni, a már létező érdemi párbeszéd intézményesített formáinak igénybevételével. Hangsúlyozták, hogy a törvény szándékaival és kedvezményeivel hozzájárul az egész térség integrációs esélyeinek növeléséhez. - "A magyar státustörvény nem ellentétes az Európai Unió jogrendjével, és ezt a tényt európai uniós tisztviselők is megerősítették" - fejtette ki jún. 27-én a Kossuth Rádiónak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A státustörvény külföldi fogadtatása kapcsán Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy nagyon nehéz egy európai mércével mérve nyugodt és kiegyensúlyozott országban, mint Magyarország, pontosan megérteni azokat a hihetetlen heves és durva nacionalista hangokat is tartalmazó vitákat, amelyek elöntötték a román sajtót. Hangsúlyozta, a státustörvénnyel adni és segíteni akarnak azoknak, akik a magyar nemzethez tartozónak gondolják magukat, hogy a nemzeti identitásukat fenn tudják tartani. "Amit Magyarország csinál, az európai dolog. A Kárpát-medencében még nem mindenhol terjedt el ez a gondolkodás, nem mindenhol vált általánossá, de nekünk emiatt nem érdemes idegeskednünk" - fogalmazott a kormányfő. /Itthon kell megállapodni az ajánlásokról. Günter Verheugen nyilatkozata lecsitította a kedélyeket státusügyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./"

"Ion Iliescu elnök jún. 29-én részt vett a svájci Crans Montana Fórumon, ahol a résztvevők a közép-európai térség államainak helyzetéről, a nemzetközi gazdasági integrációról és a globalizációról folytattak vitát. Az államfő ugyancsak jún. 29-én svájci állami vezetőkkel tárgyalt, és felkereste versoix-i otthonában Mihály királyt. - Erdélyről még mindig téves gondolatok élnek, sokan továbbra is azt hiszik, hogy a románok által megszerzett magyar területről van szó - jelentette ki Ion Iliescu a Crans Montana gazdasági fórumon tartott jún. 30-i sajtóértekezletén. Iliescu leszögezte, hogy Románia Európa közepén található mind földrajzi, mind geopolitikai szempontból, nem pedig Délkelet-Európában. Erdély esetében is általános az a tévedés, hogy olyan magyar területről van szó, amelyet a románok megszereztek. Téves módon azt hiszik, hogy Erdély többségében magyarok által lakott térség. Ezt nyilvánvalóan cáfolják a statisztikai adatok, amelyek szerint - ha a Bánságot is beszámítjuk - a térségben 9 millió ember él, amelyek közül csak 1 millió a magyar nemzetiségű - jelentette ki. Az államelnök júl. 1-jén Ausztriába utazott, ahol több állam- és kormányfővel együtt a megkezdődött Világgazdasági Fórumon vesz részt, és osztrák állami vezetőkkel tárgyal. Júl. 3-án az elnök felszólal a Délkelet-Európa kilátásairól tartott konferencián, ahol a tervek szerint a külföldi befektetőknek kínált új hazai lehetőségekről és a privatizáció felgyorsításáról beszél. - A Világgazdasági Fórumra 44 országból 660 résztvevőre számítottak. Románia, Lengyelország, Albánia, Horvátország, Bulgária, Ukrajna és Lettország elnökei, Szerbia, Szlovénia, Észtország, Oroszország és Litvánia államelnökei, illetve kormányfőit várták vasárnapra az osztrák városba, továbbá George Robertson NATO-főtitkárt, Günter Verheugen EU-bővítési biztost. Az egyik vitavezető Soros György lesz. /Ion Iliescu a Crans Montana és a salzburgi Világgazdasági Fórumon. Az államfő felkereste Mihály királyt, és kijelentette: Erdély nem a románok által megszerzett magyar terület. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Ion Iliescu államfő azt állította, a történelmi Erdély területén alig egymillió-kétszázezer magyar él, hiszen tudomása szerint a bukaresti magyarok száma megközelíti a 300 000-et. - Nyilatkozatával ellentétben Iliescu pontosan tudja, hogy húszezren sem vallották magukat magyarnak Bukarestben. Ion Iliescu csúsztatása már tünetként vizsgálható. A státustörvény országgyűlési elfogadását követően Romániában ismét felerősödtek a nacionalista felhangok, a sovén hazafiak minden alkalmat megragadnak, hogy bizonygassák: az ősi román földön számunkra minden jog megadatott. Az államfővel az élen a politikusok, médiások egyaránt a számarányokkal érvelnek, ahelyett hogy végre tudomásul vennék, Romániában legalább kétmilliós magyar nemzeti közösség létezik. /Ferencz L. Imre: A cél a csúsztatást is szentesíti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

" Adrian Nastase kormányfő arra kérte Günther Verheugent, az Európa Unió bővítéséért felelős biztosát, hogy támogassa a román kormánynak azt a javaslatát, hogy mindaddig ne léptessék életbe a státustörvényt, amíg Magyarország nem fejezi be a csatlakozási tárgyalásokat az Európa Unióval. Az európai biztoshoz intézett levelében Nastase kifejtette: a román fél által ajánlott kompromisszumos megoldás összhangban van a koppenhágai csúcsértekezleten hozott döntésekkel, ennek értelmében Magyarországnak az európai normákhoz kell igazítania törvényhozását. /Kompromisszumot ajánl Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Ion Iliescu államfő jövő héten Brüsszelbe látogat, ahol lord George Robertsonnal, a NATO főtitkárával, Romano Prodival, az Európa Tanács elnökével, Günther Verheugennel, az Európa Unió bővítéséért felelős biztosával és II. Albert belga királlyal találkozik. Iliescu a Románia az európai és euroatlanti integráció folyamatában című értekezleten vesz részt. Aleksandr Kwasniewski lengyel államfő meghívására Iliescu júl. 11-12-én Lengyelországba látogat. /Iliescu Brüsszelbe és Lengyelországba látogat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Iliescu elnök júl. 10-én Brüsszelbe érkezett. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben fogadta Ion Iliescu elnököt, s utána elégedetten nyilatkozott a sajtónak a Romániában folyó gazdasági és intézményi reformokról. Iliescu elmondotta a bizottság elnökének, hogy Románia lendületes gazdasági, közigazgatási reformokba fogott és igyekszik gyorsítani az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásait is. Iliescu szerint 2007 táján sor kerülhet a belépésre. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa jóval visszafogottabb hangnemben úgy nyilatkozott, hogy "az év elején uralkodó szkepszis után most már derűlátással nézzük Románia erőfeszítéseit", s ha Bukarest így folytatja, talán behozhatja az elmúlt évek lemaradását. A magyar státustörvénnyel kapcsolatban Iliescu elnök a sajtóértekezleten arról panaszkodott, hogy két szomszédos és baráti ország között egy ilyen törvényről előzőleg behatóan konzultálni kellett volna. A magyar kormány azonban szerinte csak akkor tájékoztatta a román felet, amikor már az Országgyűlés előtt volt a kész tervezet és szerinte a magyarok figyelembe sem vették a román kifogásokat. Verheugen beszámolt Iliescunak az előző este Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel e tárgykörben folytatott beszélgetéseikről. Maga Verheugen arra mutatott rá, hogy kerettörvényről van szó, s a probléma könnyen megoldható, ha a végrehajtásáról a magyar kormány építő szellemben konzultál a szomszédos országok kormányaival. "Magyarország a maga részéről teljesen készen is áll erre, így a probléma nyugodtan rendezhető" - mondta a bővítési biztos. - Az Európa Parlament külügyi bizottsága nyilvánosságra hozta a tizenkét tagjelölt ország helyzetéről szóló jelentését. A tagjelölt országokat két kategóriába sorolják: Luxemburgi csoport és Helsinki-csoport. Románia az utóbbi kategóriába tartozik. A jelentés értelmében Románia esetében a szerény gazdasági fejlődés, az igazságszolgáltatási rendszer működésének javulása, a civil szolgálatra vonatkozó törvény elfogadása, a makroökonómiai stabilizáció, az export növekedése, a törvénykezés megfeleltetése az európai jogszabályokkal. A gondok többek között a következők: az állami szektor privatizációjának lassú üteme, az intézményekben élő gyermekek életkörülményei, a mezőgazdaság reformja, gyenge eredmények a korrupció ellenes harcban, akadozó közigazgatás, a romák nagymértékű diszkriminációja, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó rendőrség demilitarizálása, a piacgazdaság fejletlensége. - Brüsszelben sajtóbeszélgetésen Martonyi János külügyminiszter elmondotta, hogy a kormány már a törvény előkészítése időszakában részletes és beható eszmecserét folytatott a román féllel, maga is többször találkozott román kollégájával. Románia több észrevételére pozitív választ adtak, illetve kifogásai miatt módosítottak a törvény koncepcióján. Most, a végrehajtás szakaszában folytatódnak a konzultációk, ő napokon belül ismét Bukarestbe utazik. /Iliescu Brüsszelben: Prodi elégedett, Verheugen visszafogott Románia előmenetelét illetően. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"

"Az Európai Parlament külügyi bizottsága brüsszeli ülésén olyan módosító indítványt fűzött a parlament készülő magyar országjelentéséhez, amely elfogadása esetén megbízná a külügyi bizottságot, hogy vizsgálja meg: összeegyeztethető-e a magyar státustörvény az Európai Unió jogszabályaival, a tagállamok közti jó szomszédság és együttműködés szellemével. A módosítást a zöldek parlamenti csoportjának néhány tagja terjesztette elő a román és a szlovák kormány által kifejezett aggodalmakra hivatkozva és ez volt az egyetlen olyan javaslat a 38 közül, amelyet a külügyi bizottság támogatott. A parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, a belga Wilfried Martens nyilatkozatban fejezte ki véleményét, hogy a magyar kormány gondoskodása a környező országokban élő hárommilliós magyarságról teljesen legitim, sőt dicséretes dolog, ezért ennek a módosító indítványnak nincs sok esélye a sikerre a szeptemberi szavazáson. Günter Verheugen bővítési biztos pedig az elmúlt napokban többször is kijelentette: eddig semmi kivetni valót nem találtak benne. /EP: Módosító indítvány a státustörvényhez. Nem vádolják diszkriminációval Magyarországot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./"

"Az Európai Uniónak készen kell állnia arra, hogy a következő bővítés elsőkörében akár 10 új tagországot is befogadjon - jelentette ki Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős biztosa. A csatlakozási tárgyalásokat folytató 12 tagjelölt közül csak Románia és Bulgária számít a 2004-esnél későbbi csatlakozásra. /Verheugen: Az EU-nak készen kell állnia a bővítésre. Továbbra is figyelemmel kísérik a kisebbségek helyzetét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Günther Verhaugen EU-főbiztos a romániai példát javasolta követendőnek Brüsszelben, az Európai Parlamentnek a bővítésről tartott szept. 4-i vitáján kijelentette: a tagjelölt országoknak meg kell teremteni az intézményes kereteket a roma kérdés kezelésére - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Az Európa Parlament szept. 5-én elfogadta a Románia előmeneteléről szóló jelentést. - Verhaugen EU-biztos úgy nyilatkozott: az EU elvárja a tagjelöltektől, hogy hiteles közép- és hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki e területen, anélkül azonban, hogy egy szóval is említette volna a "pozitív román példát". - Emma Nicholson Romániáról szóló országjelentését szept. 4-én terjesztett az Európa Parlament elé, Nastase úgy vélekedett: szerzőjének határozottan javult a véleménye az országról. - Emma Nicholson de Winterbourne bárónő Románia felkészültségéről szóló előterjesztésében kifejtette: sok jó dolog történt ebben az évben az országban. A jelentés szerint Románia csatlakozási esélyei nőttek, de nem teljesíti még a tagsághoz szükséges gazdasági feltételeket. Emlékezetes, hogy a bárónő néhány hónappal korábban készített jelentésében mélyen elítélte Romániát azt javasolva: amennyiben a kormány nem hoz sürgős intézkedéseket az árvaházi gyermekek helyzetének javítására, az EU vegye le Romániát a tagjelöltek listájáról. /Nastase pozitívnak értékeli a román országjelentést. Az EU szerint azonban Románia még távol áll a tagságtól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

" Az Európai Parlament szept. 5-én elfogadta a Romániáról készített országjelentést. A brüsszeli fórum most már ,,higgadt optimizmussal" tekint az országra, értékeli a gazdaság és gyerekvédelem terén elért eredményeket, de a reformok tekintetében - különösen a mezőgazdaságot és környezetvédelmet illetően - igen komolyan bírálta Romániát. Ezenfelül a közigazgatás gyenge teljesítőképessége és a korrupció is késlelteti az ország EU-csatlakozását. Günter Verheugen bővítési biztos kijelentette, tíz országot fogad be az EU három év múlva, vagyis Bulgáriát és Romániát kivéve minden jelölt államot. /Románia a biztos utolsó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./"

"Szept. 28-ra megbeszélésre várja Adrian Nastase kormányfő a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) Ciorbea-féle szárnyának küldöttségét. Ciorbea nyílt levelet intézett a kormányfőhöz, amelyben találkozót kért Nastasétól mert állítása szerint a kabinetvezető pontatlanságokat közölt Gunther Verhaugennel és Hans Gert-Potteringgel a parasztpárt helyzetéről. /Nastase-Ciorbea találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"A magyar kedvezménytörvényről csak a végrehajtása során fog kiderülni, hogy megfelel-e az Európában érvényes kisebbségvédelmi normáknak - jelentette ki Günter Verhaugen, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja. A Magyarországról szóló EU-országjelentés szerint ugyanis a törvény jelenleg nincs összhangban a diszkriminációmentességnek az EU alapszerződésében szereplő elvével, "egyes rendelkezései pedig a jelek szerint nem felelnek meg a kisebbségvédelem területén Európában elfogadott normáknak". Verheugen ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos problémákat kizárólag a jogszabály megfelelő végrehajtásával lehet megoldani. A végrehajtás módjáról pedig a szomszédos országokkal folytatott konzultációk során kell megállapodni. Az Európai Bizottság romániai képviseletének vezetője, Jonathan Scheele véleménye is az, hogy a státustörvény jelenlegi formájában nem felel meg a diszkriminációt tiltó uniós elvnek, és azt javasolja, hogy Magyarország jusson megegyezésre szomszédaival a velencei bizottság ajánlásainak tiszteletben tartásáról. Martonyi János magyar külügyminiszter szerint különösebb gondot nem jelent az a megállapítás, hogy a törvény néhány rendelkezése látszólag ellentmondásban áll az európai normákkal. A kerettörvényben a miniszter jelzése szerint a közeljövőben kiigazításokat hajtanak végre, de a törvényt nem kell módosítani. - Markó Béla nov. 14-i bukaresti sajtóértekezletén érthetetlennek minősítette, hogy a hazai sajtó nagyobb buzgósággal elemzi az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó évi jelentését, mint a Romániára vonatkozót. Az EB-nek a státustörvénnyel kapcsolatos fenntartásairól elmondta, hogy ezek egybeesnek a Velencei Bizottság által már megfogalmazott, a törvény alkalmazására vonatkozó részletkérdésekkel. A két kormánynak a közös akarata révén kell megtalálni a megfelelő megoldást. /Nem módosítják a státustörvényt. Martonyi: csupán kiigazításokra kerül sor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Martonyi János külügyminiszter New Yorkból telefonos sajtótájékoztatón a közel száz oldalas jelentésről Martonyi János gyorstájékoztatást adott, jelezve: alapos tanulmányozását követően részletesen visszatér a témára. A külügyminiszter véleménye szerint Magyarország felkészülését illetően a 2001-es jelentés az eddigi legkedvezőbb. /(Guther M. Ilona): Módosítás nélkül lép hatályba január 1-től a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"

"Nov. 16-án került sor Bukarestben a CEFTA kormányfői találkozójára, amelyen a magyar kormányküldöttséget Orbán Viktor miniszterelnök, Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke alkották. A kormányfői találkozón a CEFTA soros elnöki tisztét ellátó Romániát Adrian Nastase miniszterelnök képviselte. Jelen volt Milos Zeman cseh, Leszek Miller lengyel, Mikulas Dzurinda szlovák, Janez Drnovsek szlovén miniszterelnök és Nikolai Vasszilev bolgár miniszterelnök-helyettes. Vendégként részt vett a találkozón Ivica Racan horvát miniszterelnök- helyettes. A bukaresti tanácskozás lehetőséget adott kétoldalú kormányfői találkozókra. A román miniszterelnök magyar kollégájával tárgyalt, mindenek előtt a státustörvénnyel kapcsolatos nézeteltérések egyeztetéséről. Az előző napon, nov. 15-én Horváth Gábor, a magyar külügyminisztérium szóvivője nyilatkozta: Néhány külföldi beszámoló megalapozatlanul állította, hogy az Európai Bizottság a státustörvény módosítására szólított volna fel. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága ajánlásai kapcsán Günter Verheugen rámutatott, hogy a testület megítélése szerint a magyar törvény végrehajtásától függ az, hogy ütközik-e a nemzetközi joggal, vagy sem. Adrian Nastase nov. 15-i nyilatkozata szerint az Európai Bizottság országjelentése világosan megfogalmazta, hogy a magyar státustörvény nincs összhangban a nemzetközi megállapodásokban megfogalmazott közösségi szabályozással. /CEFTA-csúcs - státustörvénnyel fűszerezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17/ Ion Iliescu államfő üdvözlő beszédében elmondta: a CEFTA-ban való román részvétel mérlege távolról sem kielégítő, hiszen a konkurenciát illetően a szabadkereskedelmi övezetben különböznek a feltételek. Ezek hatása, főképp a mezőgazdasági termékek esetében Romániát rendkívül kellemetlenül érintette: az ország a CEFTA-n belüli mezőgazdasági kereskedelem terén negatív mérleggel rendelkezik. Iliescu az aránytalanságok felszámolását, az egységes szubvencionálási szabályok bevezetését sürgette. Ez előfeltétele annak, hogy Románia felülvizsgálhassa eddigi protekcionista intézkedéseit. A közép-európai gazdasági kapcsolatok elmúlt tíz éve sikertörténetének nevezte a CEFTA-t Németh Zsolt. A magyar külügyi államtitkár elmondta: a tagországok közötti gazdasági kapcsolatokat a kereskedelmi forgalom 300 százalékos növekedése jellemezte, s Magyarország exportja a kezdeti 4 százalékról mára 9-10 százalékra emelkedett a CEFTA-n belül. Németh kijelentette: a résztvevők megvitatták a mezőgazdasági termékek kereskedelmének helyzetét. Magyarország, Csehország és Szlovákia megegyezett abban, hogy nagyfokú liberalizált agrárterméki kereskedelmet léptet életbe, s abban bíznak, hogy példájuk a többi tagállam számára is vonzó lesz. Németh kifejtette: csupán Lengyelország és Románia vonakodik attól, hogy az ipari javak esetében a már működő vámliberalizációt a mezőgazdasági termékekre is kiterjesszék. A résztvevők elvetették az egyoldalú védőintézkedések feloldását célzó vitarendezési eljárás kialakítására vonatkozó magyar javaslatot. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: CEFTA-ülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"A temesvári forradalom nélkül nem építhetnénk ki Európában a szabadság és az emberi méltóság színhelyeit - jelentette ki dec. 17-én Temesváron Günther Verheugen, az Európai Unió bővítési főbiztosa, aki Adrian Nastase kormányfővel együtt részt vett a hős városban tizenkét évvel ezelőtt lezajlott eseményekre emlékező rendezvényeken. Az EU-biztos rámutatott: az 1989. december 17-én Temesváron elindult forradalom jele volt Európa újraegyesítésének és az európai demokrácia megszilárdításának is. Hangoztatta: szándékosan választotta december 17-ét temesvári látogatása napjául, mert ezzel is ki akarta emelni, hogy Európa megérti és méltányolja az itt elindult romániai forradalom jelentőségét. Verheugen sürgette a romániai gazdasági és közigazgatási reform folytatását. A Temesváron dec. 15-e óta tartó évfordulós rendezvények sorában zajlott le a Királyhágómelléki Református Egyházkerület égisze alatt a helybeli református templom konferenciatermében megrendezett emlékszeminárium is. A Tőkés László református püspök szervezésében és vezetésével lezajlott Szembenézés a múlttal című nemzetközi szemináriumon számos romániai és magyarországi történész, politológus, egyházi személyiség és teológus vett részt. A rendezvény dec. 16-án ökumenikus istentisztelettel és zászlóavatással ért véget. /Temesvári évforduló. Verheugen is részt vett a megemlékezésen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Günther Verheugen, az EU kelet-európai főbiztosa temesvári látogatásán kijelentette, Románia jórészt teljesítette a csatlakozás feltételeit. Stefan Iosif Dragulescu professzor., a temesvári Victor Babes Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora kifejtette: Günther Verheugen politikája jelentős mértékben hozzájárult azoknak a szélsőséges nézeteknek az eloszlatásához, amelyek ismételten Románia-ellenes nemzetközi összeesküvésre hivatkoztak. Günther Verheugen megjelölte a romániai hiányosságokat, elhibázott politikai döntéseket, a szerkezeti reform elmaradását. Verheugen hangsúlyozta, a felzárkózási folyamat visszafordíthatatlan. /Gurzó K. Enikő: Románia nem senki országa. Nastaséval találkozott Temesváron Günther Verheugen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./ "

"Temesvári tartózkodása során Günther Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa látogatást tett a Római Katolikus Püspökségen, ahol Roos Márton megyés püspök tájékoztatta a vendéget az intézménynek a Bánság felemelkedésében játszott szerepéről és gondjairól. A megbeszélésen jelen volt Hildegard Puwak miniszter asszony, Horia Ciocarlie prefektus és több más magas rangú hivatalos személy. A püspöki tájékoztató kitért az egyházi ingatlanok kérdésére. Böcskei László püspöki helynök a Nyugati Jelen tudósítójának nyilatkozott: a közvélemény úgy tudja, hogy több fontos ingatlant visszakaptak. Köztük az Aradi úti egykori zárda épületét, a Piarista Főgimnázium tömbjét, a volt Ifjúsági Központ székházát. Valójában csak papíron kapták vissza, de a valóság egészen más. Az érintett intézmények, amelyek az épületeket eddig használták, különböző jogcímeken pert indítottak a visszaadás késleltetésére. A perek húzódnak, az ingatlanokat senki nem gondozza, minden tönkremegy. A püspök úr éppen a peres ügyek miatt tárta az európai biztos elé a valóságos helyzetet. Verheugen a hallottak alapján észrevételeket tesz a kormány felé, és ezek orvoslása fontos követelmény az EU-hoz való közeledésben. /Sipos János: Günther Verheugen nagyra értékelte a katolikus püspökség szerepét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./"

Adrian Nastase kormányfő és Günther Verheugen, az Európai Unió bővítési főbiztosa a román csatlakozási folyamat helyzetéről tárgyalt márc. 14-én Barcelonában. A miniszterelnök tájékoztatta a bővítési biztost a csatlakozási tárgyalások gyorsítása érdekében az idei év első részében hozott kormányzati intézkedésekről. "Harminc jogharmonizációs jogszabályról van szó, illetve a tárgyalások gyorsítását és a román állam adminisztratív kapacitását erősítő tervről", mondta a kormányszóvivő. Az idei év végéig Romániának szándékában áll megnyitni a hátralévő 12 tárgyalási fejezetet és lezárni a lehető legtöbbet. Románia eddig 17 fejezetet nyitott meg, ebből kilencet lezárt. /Nastase Barcelonában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Ápr. 16-án Adrian Nastase miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt a 19 NATO-tagállam képviselőivel Románia csatlakozásáról. Nastase George Robertsonnal, a NATO főtitkárával, Günther Verheugennel, az EU bővítési ügyekkel megbízott főbiztosával, valamint Emma Nicholsonnal, Románia EU-jelentéstevőjével is találkozik. /NATO-vizsgán a kormányfő. Negyedik bővítési hullám? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

"Adrian Nastase miniszterelnök és Günter Verheugen, az EU bővítésügyi főbiztosa a Salzburgban zajló Európai Gazdasági Fórum keretében szept. 16-án találkoztak, hogy megbeszélést folytassanak a román integrációs folyamat helyzetéről. Az Európai Bizottság éves országjelentése tükrözni fogja Románia politikai és gazdasági eredményeit - szögezte le Günter Verheugen, azt követően, hogy megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel. Adrian Nastase hangsúlyozta: fontos, hogy a koppenhágai tanácskozáson megállapítsák Románia uniós csatlakozásának végső határidejét. A kormányfő szerint erre a 2007-es év lenne a legalkalmasabb. /Hatékonyabb konzultációt Brüsszel és Bukarest között! Günter Verheugennel tárgyalt a román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"