Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Veress Dezső
1 tétel
2014. június 11.
Háromszéki kalauz (A Dél-Hargita gerince 6.)
A Kakukkhegyről délkeleti irányba vezető kék sáv főgerincjelzés áthalad Aladár pusztáján (A), majd az 1423 m magas Kapushegy felé veszi irányát (ez már Hargita megye). Déli részén van Mitács pusztája, ahol nyári szállás, olykor esztena található. Itt halad át az Erdővidéket Alcsíkkal összekötő régi Mitácsi ú.
Feltételezzük, hogy még a rómaiak korában ismert volt. Az 1210 m magas Mitács-tetőt ún. mitácsi típusú, fekete színű bazaltos andezitek építik fel. A hegy nyugati oldalán ered a Kis- és Nagyfenyős-patak. Az előbbinek völgyében fakad a Buzgó-borvíz (1.), az utóbbiban a Kisfenyősi forrás (1/A), közelében jól hallható a szén-dioxid-feltörés. A Mitácsi úton a Gyöngyerdőn át, majd a Likaton Nagy-, illetve Kisbaconba érünk. Erre a területre esik a Györkovács-patak felső része, ahol a két Györkovácsloki borvízforrás található (2. és 3.), valamint az Elek Apó feredője néven ismert langyos borvizes fürdőmedence, amelyet a nagy meseíró is használt nyári szénatakarások idején. A Kövespatak völgyében két borvízforrás tör fel: a Balló-borvíz (4.) és Zöld Pál borvize (5.). A Mitács déli folytatásában húzódik Jáhoros pusztája, ahonnan tiszta időben látni lehet egész Erdővidéket. Az innen, majd a Nagy-Piliske lábától eredő Súgó- és Kégyós-patak völgyében számtalan savanyúvízforrás buzog fel: Magyarósi (6.), Pihenői (7.) és Muhási vizek (8.), a Kégyósban a Fenyőorri (9.), Veress Dezső borvize (10.), Vadasajji (11.) és a híres Rezesi borvízforrás (12.). A Nagy-Piliske tetejéről a kék sáv jelzést és a Bányász-patak völgyét követve a tusnádfürdői vasútállomásra érünk.
A gerincjelzés tovább a Nagymező hegyi legelőre tart, ahol nyári szállás, esztena és a Bőforrás vize várja a kirándulót. ,,A Piliske a hegyek óriása – írja Benedek Elek – az ő tetején látszik legtovább egy-egy havas foltocska, amikor már rég itt a jó meleg nyár, s madarak, kaszás legények, takaróleányok énekétől hangos az erdő.” Piliske vidékén, akárcsak Bodvajban, fennáll a viperaveszély. A főgerincjelzést követve Uzonkafürdőre juthatunk (2–3 óra). A Kis-Piliske déli lejtőjén ered a sepsibükszádi vasútállomás felé tartó Fenyős és Somkő-patak. Menetidő 1 óra.
Kisgyörgy Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)