"Máj. 19-én Mákófalván megszervezték az első Nádas menti Ifjúsági Találkozót. A vendégek Mérából, Magyarvistából, Türéből, Bogártelkéről, Nádasdarócról, Inaktelkéről érkeztek, de lelkipásztorukkal együtt eljöttek a fiatalok a szórványban lévő Bodonkútról is, melynek református közössége a szomszédos Magyarmacskáséval együtt alig számlál száz lelket. Énekelt a mákófalvi leánykórus, majd Vér István nyugalmazott tanító ismertette a Nádas menti települések demográfiai helyzetét. /Kerekes Edit: Nádas menti Ifjúsági Találkozó Mákófalván. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

Az 1945 januárjában Oroszországba hurcolt száztíz királydaróci lakos emlékének kíván obeliszket emelni a helyi római katolikus egyházközség, jelezte Sővér István, Királydaróc plébánosa. Az ártatlanul elhurcoltak emlékét megörökítő emlékoszlop állítása már 1992–93–ban felvetődött, de akkor a környékről elszármazott román nacionalisták kezdeményezésére egyik napról a másikra a falu lakossága számára ismeretlen Iuliu Coroianu mellszobra került a római katolikus templom és a római katolikus plébánia által határolt háromszög alakú térre. Az elhurcoltaknak egyetlen fő bűne volt a helyi románok által félrevezetett oroszok szemében: az, hogy római katolikusok voltak. Egy részük magát büszkén vallotta magát svábnak vagy németnek, de többen magyarnak valló sváb származásúnak és 40 százalékuk magyar származású magyar volt. A helyi román nacionalista "nemzetőrök" minden római katolikusra ráfogták, hogy sváb, s készséggel kiszolgáltatták őket az oroszoknak. Jún. 2–án a Német Demokrata Fórum megyei szervezete emléktáblát ajándékozott az egyházközségnek, amelyen annak a tizenkét római katolikus áldozatnak a neve van megörökítve, aki az éheztetés, az embertelen munka folytán már nem térhetett vissza szülőföldjére. A templom belső falán elhelyezett táblát az emlékoszlopra kívánja helyeztetni az egyházközség, egy másik táblával egyetemben. Ez utóbbi az összes elhurcolt nevét fogja tartalmazni — mondotta Sővér István tisztelendő. /(bódi): Királydaróc: Emlékoszlop a 45–ös deportáltaknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./

"Szilágynagyfalu Polgármesteri Hivatalának dísztermében Major Miklós helybeli nyugalmazott tanár, a Kraszna és Felső-Berettyó mente lelkes kutatója bemutatta Szilágynagyfalu címen megjelent könyvét. Munkája megjelent a Száz magyar falu könyvesháza akció keretében, a sorozat 99. köteteként. A szerző röviden ismertette e négynyelvű kötet főbb fejezeteit. /Vér István: Szilágynagyfalu is a világ közepe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./"

"A Szilágyság, afféle RMDSZ-közlöny nem fogadta el kistestvérét, a Szilágysági Vidéki Naplót, a vidéki naplócskát. Ez utóbbi, a "polgári hetilap" reményteljes egy év után egyszemélyes internetes újság lett. Olyan értelemben, hogy szinte csak a világhálóról letöltött anyagokat publikál. Az impresszumban szereplő személyek soha nem írnak a hetilapba, mert Nagy István Németországban van, Brebán Mircea karikaturistaként próbál boldogulni, Kaszta István a nagybányai Erdélyi Féniksnek ír, Soica Erika vendégmunkásként pincérkedik valamerre, Vér István egeresi nyugdíjas - szóval "nem érnek rá" közreműködni. A Szilágysági Vidéki Napló 2003-as évkönyve írta, hogy: "Mindkét szilágysági hetilapon meglátszik a mesterember keze munkája, az egyiket egy villanyszerelő, a másikat egy mérlegjavító csinálja". A Szilágyság idei 23. számában megjelent Fórumok című minden mondatából az ellenszenv, a gyűlölet érződött a magyar nemzeti önkormányzat megteremtéséért küzdők irányába. A Szilágyság gyakran ad teret az egyoldalú, konfliktustápláló, pártos elfogultságnak. /Papp Lajos: A szilágysági sajtó két hajója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 24./"

Inaktelke közigazgatásilag Egeres községhez tartozik, Kalotaszeg jelentős települése. Lélekszáma apadó, 413 református lakja. Jánosi Lóránt személyében új lelkipásztort kaptak Megjelentek a holland vendég-atyafiak is, akik segítettek a betonjárda elkészítésében. /Vér István: Inaktelke. Lelkipásztort avattak a reformátusok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Nádasdarócon a falu közepén felépült a reformátusok számára az imaterem, felavatása szeptember 11-én volt, melyen részt vett az anyagi támogatást nyújtó hollandiai testvérgyülekezet. /Vér István: Nádasdaróc. Új imatermet avattak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Augusztus 20-án Nádasdarócon helyi jellegű ünnepélyre gyülekezett a kis falu közössége. Az eddigi, még a ’30-as években egy magánház kertjébe állított hősi emlékművet méltó helyre, a most épült Imaterem virágos kertjébe állította a presbitérium. Ferencz László, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese az őrállókról, a helytállásról és helytállókról, ezek megbecsüléséről beszélt, és a mai őrállók kötelezettségeiről. Az emlékmű leleplezésekor a hősök névsorolvasásakor mindegyik nevénél megcsendült a lélek-csengő. A gyermekcsoport versekkel, énekekkel tisztelgett a „Mind Hősök, mind hű hazafiak” emlékoszlopánál. /Vér István: Tett és megemlékezés ünnepe. Nádasdaróc. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Március 28-án meghalt dr. Wéber László, túl 99. életévén: október elsején lett volna 100 éves. A „hepehupásból” indult 1908-ban, majd tanulmányai befejeztével Egeresen telepedett le körorvosként, 1940-ben. Tíznél több településen szolgálta a nép egészségét. A környék jótevőjeként ismerték, tartották számon. Lakása állandóan nyitva volt a szolgáltatását várók, igénylők előtt. /Vér István, Egeres: Életmentő volt, de az életét nem menthette meg. In memoriam dr. Wéber László. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Világi ferences élet Váradon
Nagyvárad – Hétfő délután a Romániai Ferences Világi Rend nagyváradi tagjai évértékelő találkozót tartottak a Barátok templomában. Szent Miklós napja alkalmából egymás megajándékozásáról sem feledkeztek meg.
Szabó Katalin, a Romániai Ferences Világi Rend nyugati minisztere az erdon.ro-nak arról számolt be: lelkiekben gazdag évet zártak a rend közösségének tagjai. Nagyhéten például ott voltak a Kálvária-dombon zajlott keresztúti ájtatosságon a görög katolikus ferences testvéreikkel együtt. A csíksomlyói püskösdi búcsún egy kisebb csoporttal képviseltették magukat, majd ugyanott a fiataljaik részt vettek a VIII. Ferences Ifjúsági Zarándoklaton. Ugyanakkor a váradi katolikus templomokban tartott búcsúünnepségeken mindig jelen volt néhány tagjuk, akárcsak dr. Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatási szertartásán.
Színes előadások
Porciunkula ünnepén a Barátok templomában újraáldották a zászlójukat, melyet aztán elhelyeztek új székhelyük Ferenc oltáránál. Ezen a napon teljes búcsúban részesültek. Augusztus 14-én, Nagyboldogasszony ünnepének előestéjén körmenetet szerveztek a városban, szintén a görög katolikus testvéreikkel együtt. A közel két órás körmenetbe bekapcsolódtak Exc. Böcskei László és Exc. Virgil Bercea püspökök is. Október 4-én, Assisi Szent Ferenc napján a Barátok templomában ünnepeltek. Két új testvér fogadtak be a rendi közösségbe, a szentmise pedig az élő és az elhunyt ferencesekért volt felajánlva. Az ezt követő agappén mindenki jól érezte magát. December 5-én tizenegyedik alkalommal bonyolították le az állomáson Mikulás-esti szeretet vendégségüket, melyre az ott élő hajléktalanokat, illetve szegényeket hívták meg.
Szabó Katalin örömmel újságolta, hogy a szervezetüket hivatalosan is elismerték. Jelenleg 17 örök fogadalmas testvérük van és 4 befogadott. Lelki vezetőjük Sövér István atya, aki színes előadásaival, lelkiismeretesen összeállított képzésanyagokkal gazdagítja találkozóikat.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro

Az űrlap alja
Emlékművet avattak Kiskerekiben
Kiskerekiben július 28-án, vasárnap délelőtt a Betyár Fesztiválon Petrucz János helyi református lelkész és Gavrucza Tibor székelyhídi nyugalmazott lelkipásztor tartott istentiszteletet a több mint száz egybegyűlt előtt. Az igehirdetés után a gyülekezet csatlakozott ahhoz a csoporthoz, amely a községháza mellett várakozott a II. világháborús emlékmű felavatására.
Nyíri Sándor, Kiskereki polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, ezen emlékmű egy csoport kereki férfi tiszteletére állíttatott, akiknek a haza a legszűkebb családi kör mellett a magyar földet jelentette. A magyar hazáért éltek és azért is haltak. Nevük összegyűjtése egy nagyon hosszú folyamat volt, lehet hiányos is ez a névsor (21 név került felírásra), de az emléktáblán van még hely, így utólag is fel lehet vésni a kifelejtett neveket. Hálás volt a polgármester Sztetye Julianna és a néhai Deák József segítségéért, amit a lista összeállításában nyújtottak. Emellett megköszönte a támogatóknak, hogy az emlékmű egyáltalán elkészülhetett.
Ezután Nyíri Sándor felkérte a Bihar megyei RMDSZ helyi szervezetekért felelős ügyvezető alelnökét, Szabó Józsefet, hogy együtt leplezzék le az emlékművet. „Jól láthatóan a szobor tetején egy turulmadár áll a magyar koronán, ez legyen a fejfájuk halottainknak” – tette hozzá a polgármester. Az emlékmű egyik oldalán van még egy üres hely, ahová jövőre kerülhet egy újabb márványtábla az I. világháborús hősök neveivel.
Szabó József elmondta, Bihar megyében, Erdélyben sok hasonló emlékmű van. A jövőben Kiskereki népe is büszkén állhat ki megemlékezni halottaiért, akik nagyon megérdemlik, hogy ne felejtsék el őket. Végül megköszönte a megyei tanácsnak és a polgármesternek, hogy büszkén felvállalva felállították ezt a szobrot Kiskereki központjában.
Petrucz János szavalata után Gavrucza Tibor megáldotta az emlékművet. Az áldás után előbb Nyíri Sándor és Szabó József, majd a testvértelepülések önkormányzatainak képviselői koszorúzták meg az emlékművet. Utánuk a márványtáblán szereplők hozzátartozói helyeztek el koszorúkat és virágokat a szobor köré.
Innen a testvértelepülések képviselői átvonultak a községházába. A Felvidékről, Hosszúszóból Kankula Éva polgármester, a Komárom-Esztergom-megyei Naszályról Szűcs Márta jegyző, a Hajdú-Bihar megyei Kokadról Ozsváth István polgármester és Kiskereki polgármestere Nyíri Sándor ünnepélyesen aláírták az együttműködési megállapodást. Szűcs Márta átadta Maszlavér István polgármester ajándékát, aki egyéb teendői miatt nem tudott részt venni az eseményen.
Nyíri Sándor elmondta, Kiskereki egy lengyel településsel is szeretne még testvérkapcsolatot kialakítani. Mivel Iwkowán is hasonló rendezvény van mint Kerekiben, ezért a képviseletük nem tudott jelen lenni, de a jövőben mindenképp találkoznak majd és tárgyalnak a lehetőségekről.
Juhász György
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Katolikus Nőszövetségek találkozója Kolozsváron
2015. április 20-22 között került sor Kolozsváron az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesülete lelkigyakorlatos napjaira, melyen 31 nőszövetség közel 130 tagja, illetve 21 lelkipásztor vett részt. A találkozón szép számban vettek részt a nagyváradi római katolikus egyházmegyéből a zilahi Árpádházi Szent Erzsébet Nőszövetség tagjai, Ft. Sövér István plébános vezetésével, Nagyváradról, a várad-olaszi Szent Rita, valamint a várad-velencei Lisieux-i Kis Szent Teréz Nőszövetség tagjai Ft. Kiss Albert várad-olaszi plébános, kanonok vezetésével.
A találkozó mottója: Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szeretlek benneteket (Jn 15,12)
A lelkigyakorlat a rendező, kolozsvári Szent Mihály Nőszövetség dísztermében zajlott le. Az egybegyűlteket Fábián Mária az E.R.K.N.E. elnöke köszöntötte, aki tolmácsolta Exc. Jakubinyi György érsek úr üdvözletét, majd, felolvasta Ft. Tamás József segédpüspök illetve Ft. Pék Sándor esperes leveleit, melyben köszöntötték a lelkigyakorlat résztvevőit. Ft. Kovács Sándor fő esperes a Fórum lelki vezetője köszöntő beszédében kiemelte a nők szerepét korunk társadalmában, a családban, mint ahogy Márton Áron püspök is kihangsúlyozta: a család az amelyből az élet fakad, itt sűrűsödik össze az emberiség összes öröme és bánata, a család biztosítja, hogy erős, alkotóképességű emberek nevelkedjenek. A család felbomlása a társadalom hanyatlásához vezet, ilyen körülmények között a nőknek különösen nagy felelősségük van. Az ő tevékenységük befolyással van azonban nemcsak a családra, hanem az egyházra és egész közösségünkre. Ferenc pápa is beszédeiben kihangsúlyozza a nők szerepét mondván, hogy a nők mindennapi munkája befogadóvá teszi társadalmunkat, steril az a világ melyből a nőket kirekesztik.
A Báthori István Líceum diákjai Vincze Csilla tanárnő vezetésével, nagy sikert aratva, válogatást mutattak be Petőfi Sándor családdal kapcsolatos verseiből.
A lelkigyakorlaton a résztvevők Ft. Nagy József csíkcsicsói plébános értekezését hallgatták meg melyben az összejövetel mottójából kiindulv szeressétek egymást , amint én szeretlek benneteket Jn. 15,12- a család mai szerepéről értekezett, a családról melyre a szeretet fénye kell ragyogjon, a családról mely melegség, szeretet, közös asztal és valaki ,aki vár ha hazatérünk. Saját tapasztalatait elevenítette fel édesapja, édesanyja gondos szeretete védte Őt egész eddigi élete alatt. Bemutatta a házas hétvége mozgalmat mely Spanyolországból indult ki és terjedt el egész Európában, Magyarországon 2001-től tartanak ilyen rendezvényeket Erdélyből mintegy 500 házaspár a tagja, egyházközségükben Csíkszépvizen tartottak házas hétvégét legutóbb, melyen 16 házaspár vett részt, melynek célja volt tudatosítani a szeretetet mely a család fundamentuma, a család az első hely ahol megtanulunk beszélni, kommunikálni, imádkozni a hely ahol szeretetben neveljük gyermekeinket. Homa Ildikó szociális testvér Kötetlenül elköteleződve című előadásában a családos találkozókról értekezett a Szent Mihály plébánián. Ft. Illyés Csaba Nagykárolyi plébános „Nagyobb boldogság adni, mint kapni”( Ap.Cs 20,35) címmel értekezett rámutatva, hogy korunkban elhatalmasodott az önzés a pillanatnyi élvezetek hajhászása, a kapzsiság, a földi gyarapodás elsődlegessége, eltévelyedés a hittől, sokszor fordulunk el a segítséget kérőktől. A hívő ember Krisztus nyomában kell járjon, mert az Ő szeretete nélkül nem tudjuk gyakorolni az irgalmasságot mely Krisztus közelségéből fakad.
A Fórum résztvevői közösen imádkoztak Isten szolgája Márton Áron boldoggá avatásáért. A Szent Mihály templomban nagysikerű koncertet tartott a Szent Cecília kórus és zenekar dr. Potyó István vezényletével. A lelkipásztorok tanácsainak meghallgatása után a záró szentmisén vettek részt melyen szentbeszédet Ft. Kiss Albert várad-olaszi plébános mondott. A következő találkozó, lelkigyakorlat színhelye 2015 szeptemberében Nagyvárad lesz, ahol a nőszövetségek elnökei és lelki vezetőik vesznek részt.
Fleisz Judit, a nagyvárad-velencei Lisieux-i Kis Szent Terez Nőszövetség elnöke
Reggeli Újság (Nagyvárad)