Vékás Zoltán, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének alelnöke, kommunikációs és sajtófelelőse, a Szeretet című folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy idén augusztus 11-13-a között Nagyvárad ad otthont a Magyar Baptisták II. Világtalálkozójának. Az elmúlt tíz évre visszatekintve a kezdet az volt, hogy szövetségük 1990 elején újra megalakulhatott. Ifjúsági tábort építettek a Hargitán, magyar teológiai fakultást indítottak Kolozsváron, öregek otthonát a Bihar megyei Szalárdon, vannak magyar lapjaik: Szeretet /Nagyvárad/, Mustármag (ifjúsági lap, Nagyvárad), Harmatcseppek (gyermeklap, Nagyvárad). Az elmúlt években új imaházak épültek. /Fábián Tibor: "Krisztus foglyaként" élni igazi lelki szabadságot jelent. Visszatekintés a romániai magyar baptisták egy évtizedére. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./

Aug. 11-13-án Nagyváradon, a sportcsarnokban tartják meg a magyar baptisták világtalálkozóját. A szervezők mintegy öt-hatezer hívőt várnak a földkerekség minden részéről, így elsősorban Erdélyből, Magyarországról, a Felvidékről, a Vajdaságból, Amerikából, Ausztráliából. Másokkal együtt előadást tart Kulcsár Sándor, az Amerikai és Kanadai Magyar Baptisták Szövetségének elnöke, a Magyar Baptista Világszövetség elnöke, Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke és Simon József, a Romániai Magyar Baptisták Konvenciójának elnöke. Mint Vékás Zoltán, a szatmári magyar baptisták lelkipásztora, a világtalálkozó sajtóreferense elmondta: a találkozó célja a magyar baptisták összetartozásának és hitének megerősítése. /Augusztusban magyar baptisták világtalálkozója! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

A Szatmárnémetiben élő Vékás Zoltán lelkipásztor, a Romániai Magyar Baptisták Szövetségének alelnöke nyilatkozott a Magyar Baptisták II. Világtalálkozójáról, amelyet Nagyváradon rendeznek augusztus 11. és 13. között, ennek ugyanis ő az egyik szervezője és sajtóreferense. Első világtalálkozójuk 1992 augusztusában volt, Budapesten. A gyülekezetek között testvéri kapcsolatok jöttek létre. Megalakították a magyar baptisták világszövetségét. Elnöki tisztét felváltva töltik be az egyház legreprezentatívabb személyiségei, a három szövetség: az anyaországi, az amerikai és a romániai képviselői. Most Kulcsár Sándor, az erdélyi származású amerikai lelkipásztor, az ottani szövetség vezetője az elnök. A világszövetség minden évben kiadja a Napi Áhítat című könyvet, az idei tizenegyezer példányban jelent meg. A magyar baptisták huszonötezren lehetnek, és van még tízezer hozzátartozó, családtag, barát. Erdélyben közel tízezer tag van, és négyezer körüli a hozzátartozók száma. A legnagyobb magyar baptista gyülekezet Nagyváradon működik. Népes gyülekezetek vannak a Szilágyságban, de a szatmári is ezek közé tartozik. - 1989 után új imaházak épültek, például Szilágypaniton, Diósadon, most épül a csíkszeredai imaház. 1991-ben a Hargitán létrehozták a Keresztény Tábort. Évente ezerötszáz-kétezer személy nyaralását tudják biztosítani. - 1990 márciusában, 50 év betiltás után, újraindulhatott a Romániai Magyar Baptisták Szövetsége. A szövetség lapja a Szeretet /főszerkesztője Vékás Zoltán/, van még a Mustármag című ifjúsági és a Harmatcsepp gyermeklap. Évek óta működik a szatmárnémeti Keresztény Könyvtár. Ákoson a magyar cigányok körében indult baptista gyülekezet. - Működtetnek egy öregek otthonát a Bihar megyei Szalárdon, ahol nem csak baptistákat fogadnak be. /Sike Lajos: Beszélgetés VÉKÁS ZOLTÁN lelkipásztorral, a Romániai Magyar Baptisták Szövetségének alelnökével, a Magyar Baptisták II. Világtalálkozójának sajtóreferensével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

"Nov. 22-én Érmindszenten tizennegyedik alkalommal rendezték meg a hagyományos Ady-zarándoklatot. Nyilvános vita alakult ki a szervezéssel kapcsolatosan az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád főszervező és Tőkés László püspök között. A nézeteltérés oka az volt, hogy az EMKE és az RMDSZ tasnádi szervezete által szervezett hagyományos zarándoklat mellett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület saját programokat hirdetett meg erre a napra, amelyekben viszont a szervezők nem kívántak partnerek lenni. Az RMDSZ megyei vezetői és - Pécsi Ferencet kivéve - parlamenti képviselői nélkül zajlott le az idei Ady-zarándoklat. Az érmindszenti református templomban Gellért Gyula hirdetett igét. Tőkés Lászlópüspök mondott üdvözlő beszédet, majd átadta a gyülekezetnek a művelődéstörténeti ritkaságnak számító Váradi Bibliának tavaly, a magyar kormány támogatásával újranyomott példányát. A templomban dr. Indig Ottó előadásával folytatódott az ünnepség. Az emlékünnepségen Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke sajnálatosnak nevezte azt, hogy míg a zarándoklat az elmúlt években a Kárpát-medencei magyarság egyik rangos kulturális eseményévé vált, addig egyesek most ki akarják sajátítani az ünnepséget, azzal, hogy "rászerveznek" az eredeti elképzelésre. Ady szellemi hagyatékát nem sajátíthatja ki sem felekezet, sem politikai irányzat - jelentette ki Muzsnay, majd köszöntötte a főbb meghívottakat: Szentpéteri Istvánt, a magyar kolozsvári főkonzulátus konzulját, Schönberger Jenő szatmári megyés püspököt, illetve a szatmárnémeti baptista gyülekezet és zsidó hitközség vezetőit, Vékás Zoltánt és Décsei Miklóst. Tőkés László visszautasította azt az állítást, hogy az egyházkerület rászervezett volna a rendezvényre, majd felolvasta az RMDSZ Szatmár megyei szervezete állandó bizottsága nyilatkozatát és Muzsnay Árpád egy levelének részletét: nem értenek egyet azzal, hogy Matolcsy György volt magyarországi miniszter a szobor előtt tartson előadást. Tőkés László emlékeztetett: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázatot nyert a Széchenyi-terv keretében az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont megvalósítására, de az RMDSZ elvette a 320 millió forintos támogatást az egyházkerülettől. A tavalyi alapkőletétel momentumát is felidézte - amelyen az RMDSZ-tisztségviselők nem vettek részt. Muzsnay Árpád elmondta: az, hogy a püspök kifejthette véleményét azt bizonyítja, nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a szervezők nem engednek szóhoz jutni bizonyos személyeket. Ezután folytatódott a műsor. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője Ady költészetéről beszélt, majd Schönberger Jenő püspök következett. Végül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület folytatta meghirdetett rendezvényét a tervezett Művelődési és Gyógyfürdőközpont alapkövénél felállított emlékjelnél. /Fodor István: Ady-zarándoklat - 2003: Vitába szállt egymással a szervezés kapcsán Muzsnay és Tőkés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében felavatták az emlékjelet, melyet az egyházkerület igazgatótanácsa az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont tervezett helyén állított. Amíg nem tisztázódik a helyzet, az egyházkerület kezdeményezésére létrehozzák a Partiumi Írótábort, jelentették be. A tábor számára már megrendeltek több mint 10 faházikót Székelyföldről, hogy Ady szülőfaluja a mai magyar irodalom egyik partiumi központjává váljon. A nagyméretű pannón magyar és román nyelven az alábbi szöveg áll: "Ezen a helyen épül meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az érmindszenti és gencsi társegyházközségek és az Érkávás községi önkormányzat kezdeményezésére az anyaország támogatásával az Ady Zarándokhely és Partiumi Írótábor, költőóriásunk emlékének ápolására, szülőföldjének felemelkedésére. Bár az építkezés megkezdését politikai rosszakarat megakadályozta, Ady Endre szelleme és mai hódolóinak akarata végülis győzni fog. Érmindszent, 2003. november 22."Aláírásgyűjtést kezdeményezett az egyházkerület, amelyben a csatlakozók azt kérik: az eredeti tervek szerint valósuljon meg az Ady-központ, azaz kerüljön vissza a kezdeményezőhöz a pályázati pénz. A zarándoklat napján az ívet több, mint 700 személy írta alá. /Fodor István: Emlékjel a meg nem valósult Ady-központ helyén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./Tőkés László püspök nov. 21-ei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy elkészült a perirat, vagyis az érmindszenti Ady-zarándokhely ügye jogi útra terelhető, de még nem érett meg a "helyzet" a perindításra. Továbbra is folytatni akarják politikai háttér lobbytevékenységüket azért, hogy az Ady-központ a bölcsőhelyen felépüljön. Az ügy előzménye, hogy az egyházkerület a korábbi magyar kormányhoz nyújtott be pályázatot a központ létrehozásáért, ami a püspök szerint pozitív elbírálást nyert, de a támogatási szerződést nem velük kötötte meg az új kabinet, mert a Mecénás Alapítvány Nagyváradon építendő Ady-központjának tervét találták kivitelezhetőnek. Méltányos megoldást várnának a magyar kormánytól, az érmindszentiek érdekében nincs joguk lemondani egy szerzett jogról, közölte Tőkés László a sajtótájékoztatón. A Gencsen nemrég összegyűlt 500 aláírást pedig a magyar kormányhoz fogják eljuttatni. /(Balla Tünde): Elkészült a perirat az Ady- zarándokhely ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"