Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Vastag, Francisc
1 tétel
2005. november 8.
A minap az egyik központi román újság kirohanást közölt az ellen, hogy Bulgáriában „kissé másképp” tanítják a történelmet, mint Romániában. A bolgárok hiszik és vallják: a géta-dák ősöket magáénak követelő bolgár állam és civilizáció az egyik legrégibb Európában, eredetileg a Dunától északra létezett, Dakebal cár (sic!) irányítása alatt. Ebből alakult ki a román nép is, amely sokáig nem volt önálló. A románok ellatinosodott bolgárok. Bulgáriában hamisításnak, hazugságnak tartják a román történetírást. Közben a román történelemkönyvek, tanulmányok ugyanazt művelik a magyar történelemmel, amit a bolgárok most a románnal. A törökverő vitéz, Hunyadi János tulajdonképpen Iancu de Hunedoara. Mátyás király Matei Corvin. Később anyjától-apjától függetlenül román lett szinte mindenki, aki valami jót is tett ebben a térségben – mint például a jeles erdélyi sportolók: Ecaterina Szabo, Francisc Vastag, Loti Bölöni. A legújabb gyöngyszem ezen a téren: államalapító Szent István királyunk, korábbi nevén Vajk, azazhogy – Voicu. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Uraim, itt lopnak… = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./