"Ízelítő egyes lapok hangvételéből. Ungvári Tamás írja: "Kornis Mihály író tévedett, amikor azt vágta oda a legkisebb átkosban, az első szabad kormány idején a jobboldalnak, hogy mi jobban gyűlölünk titeket, mint ti minket. Ha finomabb füllel hallgat az indulataira, úgy fogalmazott volna: mi jobban megvetünk titeket, mint ahogy ti gyűlöltök minket." /Ungvári Tamás: Miért van az, ami nincs? = 168 Óra, nov. 12./ Amikor korábban, előzően megjelent cikkei miatt Lovas Lajos támadta Ungvári Tamást, Mester Ákos főszerkesztő kiállt Ungvári mellett, akit a 168 Óra vezető publicistájának nevezett. /168 Óra, okt. 8./"

"Újabb helyi kiadvány látott napvilágot, a Végvári Kisbíró. A szerkesztők, akik egyben a falu vezetői is: Kádár Levente, Kele István, Micu Károly, Pastean Erika, ifj. Szarvas Lajos, Szoboszlai-Gáspár István és Valkai-Németh György. /(SZ. I.): Útnak indult a Végvári Kisbíró. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./"

"Károli Gáspár-díjakat adott át Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára okt. 31-én Budapesten; a tárca elismerését idén Baranyi József kommunikációs szakember, Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor és Visky András író, költő, kiadóvezető, dramaturg vehette át. Baranyi József eddigi tevékenységének kiemelkedő állomása a Károli Bibliához készített monumentális szómutató tár, a magyarázatos Biblia megszerkesztése és kiadása, valamint a Biblia üzenetének terjesztése a médiában. Tőkés István /Kolozsvár/ a magyar nyelvű bibliai hermeneutika úttörője. Teológiai munkásságának további kiemelkedő részei újszövetségi kommentársorozata és a romániai református egyház 1944 utáni történetének monográfiája. Visky András /Kolozsvár/ a Biblia tartalmi és képi világának magas szintű megjelenítésével jelentősen hozzájárul az egyetemes magyar kultúra ápolásához. Kiemelkedő kiadói teljesítménye, hogy ez év tavaszán megjelentette Kecskeméthy István önálló, modern, teljes szentírás-fordítását. /Átadták a Károli Gáspár-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"A Magyar Állandó Értekezlet kulturális szakértői bizottsága Budapesten tartott nov. 6-i ülésén beszámoló hangzott el a kedvezménytörvény végrehajtásának eddigi tapasztalatairól a kultúra területén (előadó Vass Lajos államtitkár), tájékoztató a NKÖM által kezelt határon túli támogatási keretek felhasználásáról, pályázati rendszeréről (Portik Piroska osztályvezető, NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztálya) és a készülő határon túli magyar kulturális intézményi kataszter jelenlegi állásáról (dr. Szarka László igazgató, Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézet). A Máért-on képviselt anyaországi és határon túli pártok, szervezetek küldöttei mellett részt vettek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának szakemberei, illetve egy-egy küldött a Miniszterelnöki Hivataltól és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól. Az RMDSZ részéről Márton Árpád képviselő volt jelen. Az ülést követő sajtótájékoztatón Vass Lajos, a bizottság elnöke kifejtette: tudják, mennyire szükség van a határon túli magyar közművelődési intézményrendszer minden tekintetben történő segítésére, különösen az anyagi támogatásra az anyaország részéről, de ez nem elég. Meg kell találni azokat a szükséges diplomáciai csatornákat is, melyek révén az adott ország az eddiginél jobban segítse a magyar kulturális élet jelenlétét. /(Guther M. Ilona): Támogatási prioritások a MÁÉRT kulturális szakbizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./"

Ápr. 2-án a székelyföldi művelődési intézmények vezetőivel találkozott Csíkszeredában Vass Lajos, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára. Megbeszéléseket folytatott a székelyföldi színházak, népi együttesek vezetőivel, illetve a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőivel. Az államtitkár a magyar művelődési tárca további támogatásáról biztosította a kulturális intézmények vezetőit. /A kultúra finanszírozása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

Az erdélyi magyar kultúrának mielőbb az anyaországi magyar kultúra határokon túli megjelenítésének szerves részévé kell válnia – jelentette ki Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára ápr. 1-jén, Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén folytatott megbeszélésen. A következő időszakban a kormány nagyobb figyelmet fog fordítani a Magyar Opera támogatására. Kötő József, az RMDSZ oktatási és egyházügyi ügyvezető alelnöke elismerte, az utóbbi időben bővült a minisztériumnak a kolozsvári színháznak szánt kerete, amely ma már 95 millió forintra emelkedett. /Lepedus Péter: Több pénz jut a kultúrára? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./ Az erdélyi magyar kultúrát mielőbb be kell építeni a magyar kultúra külföldi bemutatkozásaiba – jelentette ki Vass Lajos, a magyarországi művészeti élet kiemelkedő képviselői mellett Erdély legreprezentatívabb magyar művészei is jelen legyenek. /NKÖM-küldöttség Kolozsváron. Összmagyar bemutatkozás külföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.3./

Az erdélyi magyar művelődési intézményeknek, illetve a hivatásos művészeknek és íróknak nyújtott támogatások rendszeréről folytatott megbeszélést Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Vass Lajos, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkára ápr. 3-án, Marosvásárhelyen. A többnapos erdélyi körúton tartózkodó magyar politikus elmondta, a tárca a következőkben nagy hangsúlyt fektet majd az erdélyi magyar színházi élet támogatására. A megbeszélést követően a magyar politikus Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Stúdió termében magyar színházi szakemberekkel folytatott eszmecserét. /Támogatás az erdélyi magyar színháznak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

Vass Lajos államtitkár Sepsiszentgyörgyön úgy magyarázta Hiller István miniszter távolmaradását, hogy egy fontos parlamenti szavazás csúszott át keddre, és ez rótt halaszthatatlan feladatokat a szocialista párt elnökére. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóirodája viszont arról tájékoztatott, hogy Hiller István diplomáciai okokból halasztotta el látogatását. /Farkas Réka, Gazda Árpád: Ellentmondásos magyarázatok Hiller István távolmaradására. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára látogatott Sepsiszentgyörgyre nov. 9-én, ahova eredetileg Hiller István minisztert, a Magyar Szocialista Párt elnökét (MSZP) várták. Vass Lajos találkozott a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi közigazgatási vezetőkkel, majd megtekintette a Lábas ház nemrég megkezdődött közös román–magyar helyreállítási munkálatait. Ezután a közeli Sepsikilyénben Vass Lajos Razvan Theodorescu kulturális miniszterrel együtt ünnepélyesen átadta az ottani középkori unitárius templomnak a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált részét. Előzőleg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – amikor még Hiller István nem mondta le látogatását – bejelentette, hogy nov. 9-én a Lábas háznál néma tüntetést szervez tiltakozásul a magyar kormány álláspontja ellen, amelyet a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében képvisel. A tüntetők megjelentek a helyszínen. "Nemzetárulók!" – kiáltották többen is a tüntetők közül. A transzparenseken egyebek között olyan feliratok voltak olvashatók, mint "Van kormányotok, de szívetek nincs", "A határok változtak, mi maradtunk". Vass Lajos az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: Hiller István más, halaszthatatlan programja miatt volt kénytelen lemondani látogatását. A sepsiszentgyörgyi látogatását visszamondó Hillert nyílt levélben kereste meg Demeter János, a Kovászna megyei tanács RMDSZ-es elnöke. Kifejtette: "Nem az erdélyi magyarság felelős a trinanoni tragédiáért, de hiszem, hogy a mindenkori magyar kormány felelős azért, hogy ezt a traumát orvosolja minden magyar lelkében. Pártérdekből nem történhet meg az, hogy az anyaország polgárai nemmel szavaznak arról a természetes igényről, hogy az elszakadt részek magyarjai újra örüljenek a magyar állampolgárságnak." A helyi RMDSZ ezért azzal a kéréssel fordul a kormányzó MSZP elnökéhez, hogy tájékoztassa az anyaország polgárait arról a természetes igényről, hogy Erdély magyarjai joggal kívánják a kettős állampolgárságot. Hasonló nyilatkozatot tett Baka Mátyás, a felső-háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke is. /Hiller visszamondta sepsiszentgyörgyi látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

    Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke Hiller István szocialista pártelnöknek címzett levelet adott át Vass Lajos államtitkárnak. A nyílt levélben Demeter János kifejtette: Háromszék magyarsága őrzi tovább egy régi ország képzeletbeli határait, a régi dicsőséget, a Nemzet határait.   Az új idők, ,,Erdély nagy romlása” akkor következett be, amikor a magyarországi pártok összetévesztették a nemzetpolitikát a pártpolitikával, a nemzeti érdeket a pártérdekkel, és próbálták a maguk képére faragni a Trianon utáni elszakadt magyarságot Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban, Kárpátalján, Muravidéken. Az erdélyi magyarság lélekben soha nem szakadt el nemzetétől. Nem szakadt el, mert ez a lelki közösség tartotta életben az elmúlt esztendőkben. Nem az erdélyi magyarság felelős a trianoni tragédiáért, azonban a mindenkori magyar kormány a felelős azért, hogy ezt a traumát orvosolja minden magyar lelkében. Pártérdekből nem történhet meg az, hogy az anyaország polgárai nemmel szavaznak arról a természetes igényről, hogy az elszakadt részek magyarjai újra örüljenek a magyar állampolgárságnak.  Erdély magyarjai joggal kívánják a kettős állampolgárságot. /Egységes magyar nemzetet! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

Nov. 9-én Sepsiszentgyörgyön ünnepélyesen felavatták Magyarország bukaresti Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézményét. A Kovászna Megyei Könyvtár épületében berendezett iroda egyfajta szellemi „alapkőletételén” Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Vas Lajos, a magyar szaktárca politikai államtitkára elmondta: jelenleg a kultúra felértékelődésének vagyunk tanúi. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte: a magyar és a román kormány közös erőfeszítéseit jelzi mind a kilyéni unitárius műemlék-templom restaurálásának befejezése, mind a bukaresti magyar kulturális képviselet fiókjának megnyitása. Markó hozzátette: a kivándorlás aggasztó jelenségét nem lehet olyanszerű korlátozó intézkedésekkel orvosolni, mint a magyarországi kormányzó pártok legutóbbi döntése, melynek révén arra ösztönzik az anyaországiakat, hogy „nem”-mel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. Az ünnepségen – amelyen jelen volt Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője is. A bukaresti Kulturális Központ igazgatója, Beke Mihály András elmondta: a fiókintézmény feladata a magyar-magyar szellemi kapcsolatok gazdagítása olyan vidékeken, amelyek kulturálisan nem önellátók (szemben például Kolozsvárral és Marosvásárhellyel). /(Szonda Szabolcs): A magyar-magyar kulturális kapcsolaterősítés jegyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Kuszálik Péter Morfondír rovatában elítélte azt, hogy Sepsiszentgyörgyön nov. 9-én lehazaárulózták Vass Lajos államtitkárt, akit Hiller István miniszter, az MSZP elnöke maga helyett küldött. Azért tüntettek ellene, mert az MSZP elutasítja a kettős állampolgárságot. Kuszálik Péter szerint a tüntetők feliratait Tulit Attila, a tüntetést meghirdető Magyar Polgári Szövetség alelnöke készíttette, ezért valójában ez az egész az RMDSZ ellen irányult. Kuszálik az emlékezetes 1990. februári marosvásárhelyi gyertyás tüntetést így minősítette: „néhány rosszul tájékozott, túlzottan akaratos elvtárs szavára rohantak tüntetni”. A cikkíró hozzátette: Tulit Attila, a Polgári Szövetség alelnöke Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere ellen szervezett tüntetést. Tulit Attila, a T3 Kiadó és nyomda egyik igazgatója ezerszám nyomtat olyan könyveket, amelyekben ez áll: készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. /Kuszálik Péter: Morfondír. Polgári stílus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

A magyarországi baloldal a külhoni magyarok esedékes szavazataitól retteg.  Amikor Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezető leszerencsétlenezi azokat az erdélyi magyarokat, akik közül ő maga is vétetett, talán elfelejti, hogy ezzel megalázza az erdélyieket. A mai magyar kormány székelyföldi elfogadtatásáról nem kell fölméréseket végezni, elég, ha megkérdezik Vass Lajost, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkárát, aki Hiller István megbízásából jött el Sepsiszentgyörgyre.    Az egyik tüntető ezt a feliratot tartotta: ,,Hiller elvtárs! Pártotok van, de szívetek nincs; Elek apó-emlékszoba, nem lehet iroda soha, Nem = Trianon.” A tüntetők     lenemzetárulózták a budapesti államtitkárt. Nagyszámú ókirálysági csendőr állt a tüntetőkkel szemben, „hogy megvédje a székelytől a magyart. Ide jutottunk a kettős állampolgárság ellen folytatott negatív baloldali kampány miatt.” „Kuncze Gábornak, Lendvai Ildikónak, Gusztos Péternek, Eörsi Mátyásnak, Pető Ivánnak és társainak már nem kell aggódniuk a külhoniak szavazataitól. Mi őket azon a novemberi napon már úgyis leszavaztuk.”  /Zonda Attila, Sepsiszentgyörgy (Magyar Demokrata): Nekünk haza nem jutott, csak szülőföld. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

Magyarországi kormánypolitikusai nélkül ünneplik Erdély-szerte március 15-ét. Cseh Áron kolozsvári főkonzul elmondta, az egyedüli magyarországi vendég, akinek a március 15-i erdélyi fellépéséről tud, Gémesi Ferenc külügyi helyettes államtitkár, aki a zilahi ünnepségen vesz részt. A Krónika értesülései szerint az RMDSZ eredetileg Kézdivásárhelyre tervezte az idei főrendezvényét, melyen a magyar kormány részéről Szabó Vilmos politikai államtitkárnak kellett volna beszédet mondania. Az ünnepség élő közvetítését a Duna Televízió is műsorára tűzte. A tervet azt követően kellett módosítani, hogy Kézdiszékről jelezték az RMDSZ országos vezetőinek, nem tudják biztosítani, hogy az ünneplő tömeg nem fütyüli ki a magyarországi vendégeket. Élénk ugyanis még az emléke a magyar állampolgárság kiterjesztéséről decemberben tartott népszavazásnak, és annak, hogy a kormányoldal pártjai az állampolgárságot elutasító álláspontot képviselték. Szabó Vilmos elismerte, hogy volt szó a kézdivásárhelyi március 15-i fellépéséről, de amíg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel Dél Koreában tartózkodott, hivatalát arról értesítette Markó Béla titkársága, hogy az RMDSZ nem tart már központi ünnepséget a felső-háromszéki városban. Szabó Vilmos nem tartotta rendkívülinek, hogy a korábbi évektől eltérően idén elkerülik a magyarországi politikusok Erdélyt, szerinte ez nincs összefüggésben a decemberi népszavazással. Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta azt az értesülést, hogy Gyurcsány Ferenc is Erdélybe készül az ünnepre. Tavaly novemberben Hiller István akkori kultuszminiszternek, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökének kellett lemondania sepsiszentgyörgyi látogatását azt követően, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tüntetést hívott össze a látogatás egyik helyszíne elé. Hillernek néhány nappal az után kellett volna a háromszékiekkel találkoznia, hogy az MSZP bejelentette, „nem” szavazatra biztatja a választókat a magyar állampolgárság kiterjesztésére szervezett népszavazáson. Távolmaradása miatt a minisztérium államtitkárának, Vass Lajosnak kellett nyugtáznia a mintegy százfős tömeg „Hazaáruló!” bekiáltásait. Három évvel ezelőtt Kovács László külügyminiszternek, az MSZP akkori elnökének kellett szembesülnie azzal, hogy Erdélyben rossz akusztikája volt a román munkavállalók özönével való magyarországi kampányriogatásnak. A marosvásárhelyi március 15-i rendezvényen transzparensek emlékeztették a politikust a 23 millió román munkavállalóról szóló kijelentéseire. A miniszternek ünnepi beszédében füttyökre is reagálnia kellett. /Gazda Árpád: A népszavazási „Nem” emléke borzolja a kedélyeket március 15-én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kulturális szakbizottságának június 16-ai ülésén ismertették a Nemzeti Felelősség Program elemeit. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által meghirdetett program a Szülőföld Programból, továbbá a nemzeti vízum, a gyors és méltányos honosítás, az integráció és autonómia, valamint az alkotmányosan rendezett jogállás a határon túli magyaroknak című pontokból áll. Ezt Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkára, a szakbizottság elnöke ismertette. A tárgyaláson a különböző tárcák és politikai pártok magyarországi és határon túli képviselői vettek részt. Ismertették ezenkívül a határon túli magyar kulturális műhelyek fejlesztésére irányuló elképzeléseket, közöttük a könyvtárfejlesztésre, az alkotói ösztöndíj-rendszer bővítésére, a közművelődési intézményrendszer fejlesztésre és a közművelődési szakemberképzésre vonatkozó terveket. /A MÁÉRT kulturális szakbizottsága A Nemzeti Felelősség Programról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

A fehéregyházi Ispán-kútnál újra felavatták Petőfi Sándor emlékművét. Gábos Dezső, a Fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke köszöntötte a rendezvény meghívottait, résztvevőit. A 15 évvel ezelőtt ismeretlen tettesek által meggyalázott emlékművet a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) támogatásával felújították. Gábos Dezső elmondta, a költő kőbe faragott arcképét meggyalázták, összetörték, bizonyítja, hogy ma is félnek élő szellemétől a szabadság ellenségei. „Álljon hát ez a felújított emlékmű a helytállás, összmagyarság összetartozásának szimbólumaként a világ végezetéig” – mondta Gábos Dezső megköszönve Hunyadi László és Gyarmathy János szobrászművészeknek az alkotómunkát. Az emlékművet Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, és Vass Lajos, a NKÖM államtitkára leplezte le. Markó Béla szerint „A múltat eltüntetni nem lehet. E gondolat jelképe az is, hogy e kövön egy helyen ott szerepel a múlt, a jelen és a jövő. A múltat nem lehet és nem is kell eltüntetni, nem kell elfelejteni, de a múlt mellé oda kell tenni a jelent, a jövőt”. /Antalfi Imola: „Az élő Petőfire emlékezünk”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

Eltérőek az álláspontok a bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókirodájának megnyitása ügyében. A helybéli várakozások szerint ez év végéig remélhetőleg működni fog az intézmény, a magyarországi kultúrdiplomácia képviselői szerint ez inkább 2006 elején esedékes. Demeter János, Kovászna megye tanácsának elnöke szerint remélhetőleg idén lesz az ünnepélyesen átadás. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Beke Mihály András másként látja a helyzetet. Szerinte diplomáciai jegyzékváltásra is szükség van, ezért az iroda megnyitását reálisabb „2006 legelejére” helyezni. Az iroda működését a bukaresti intézet költségvetéséből fedezik, ez bizonyos pénzügyi források átszervezését feltételezi. A sepsiszentgyörgyi iroda vezetésével kapcsolatban a bukaresti Magyar Kulturális Intézet jelenlegi intézeti titkárának, Vári Attilának a neve került szóba. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóirodájának közlése szerint a fiókirodát leghamarabb jövő év februárjában lehet megnyitni. Az iroda létrehozását jelző, de még nem az avatást jelentő, tavaly november 9-én lezajlott ünnepségen, a távolmaradó Hiller István tárcavezető helyett, Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára volt jelen, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök társaságában. 2004 júliusában Medgyessy Péter kormányfő ígérte meg a bukaresti Magyar Kulturális Központ székelyföldi kirendeltségének Sepsiszentgyörgyre telepítését. Hiller akkor közölte a háromszékiekkel, hogy a 2004-es költségvetésben nincs fedezet az iroda beindítására, ezért az avatóra csak 2005-ben kerülhet sor. Idén áprilisban Schneider Márta, az NKÖM helyettes államtitkára a magyar-román kulturális egyezmény aláírásától tette függővé az intézmény megnyitását. /Idő kell a sepsiszentgyörgyi fiókintézet beindításához. Kulturális iroda – mikor? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Szociális és gazdasági feltételeknek is teljesülni kell ahhoz, hogy a határon túli magyarság megőrizhesse kultúráját, anyanyelvét – hangoztatta Gémesi Ferenc külügyminisztériumi helyettes államtitkára a múlt héten a Határon Túli Magyarok Hivatal által szervezett „Anyanyelv, kultúra és kapcsolatok az új Európában” című konferencián. Csepeli György, az informatikai tárca politikai államtitkára az internet határok feletti lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Szerinte a világháló újradefiniálhatja a „mi a magyar?” kérdését is. A magyarságot érintő kérdések, mint például a kettős állampolgárság vagy a politikai, gazdasági elkülönülés problémája az új médium világában „már muzeális típusú” kérdésfeltevésnek számít. A világháló lehetővé teszi, hogy a diaszpórában élők megmaradjanak magyarnak azzal, hogy bekapcsolódnak a magyar nemzet kommunikációs közösségbe – hívta fel a figyelmet Csepeli. A meghívott előadók közt szerepelt többek közt Vass Lajos, a NKÖM politikai államtitkára, Kötő József, a román Oktatási és Tudományos Minisztérium államtitkára, valamint Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke is. /Kultúránk a gazdasági feltételektől is függ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

„Ha a Magyar Polgári Szövetség számára fontosabb az, hogy Hiller István miniszter ne jöhessen el ide, mint egy új kulturális intézmény létrehozása Háromszéken – ez az MPSZ-es demagógia legjobb bizonyítéka” – nyilatkozta Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke. Hiller István magyar művelődési miniszter nem lesz jelen november 29-én Sepsiszentgyörgyön a magyar kulturális központ felavatásán. November 9-én a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete közleményben óvta a minisztert egy esetleges sepsiszentgyörgyi látogatástól. „A székely vendégszeretetnek is határai vannak, s Hiller István személye eme vendégszeretet határain kívül esik” – olvasható a közleményben, melynek aláírói leszögezik: ha a miniszter mégis megjelenik, „példa nélküli fogadtatásban” lesz része, a szövetség utcai tüntetéseket fog szervezni ellene. Hadnagy Miklós, a kulturális intézmény jövendő igazgatója cáfolta, hogy a miniszter bármitől is megijedt volna, s ezért nem menne Sepsiszentgyörgyre. Hiller István egyébként másodszor mond le sepsiszentgyörgyi látogatást. Két évvel ezelőtt az anyaországi tárcavezető a sepsikilyéni unitárius templom és a sepsiszentgyörgyi Lábasház látogatására volt hivatalos. Akkor Vass Lajos államtitkár ment el Háromszék fővárosába Hiller helyett. /Domokos Péter: Miért nem megy Hiller Háromszékre? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A jövő héten indítja el hivatalosan is tevékenységét Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális központja. A program szerint november 29-én megnyitják Kubinyi Anna textil- és Gyulai Líviusz grafikusművész tárlatát, koncertezik Szalóki Ági és a Budapest Ragtime Band. Hadnagy Miklós, a sepsiszentgyörgyi központ igazgatója elmondta, hogy a háromszéki regionális centrum feladata a magyar-magyar párbeszéd erősítése, a Kárpát-medencei kulturális kapcsolatok építése. A sepsiszentgyörgyi intézményt már felavatták 2004. novemberében Vass Lajos, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára és Markó Béla kormányfő-helyettes jelenlétében, de csak azután szabályozta jogilag a román fél a központ működését. Idén nevezték ki az intézmény élére a 35 éves, székelyudvarhelyi születésű Hadnagy Miklóst, aki 1992-től Magyarországon él, s aki 1998-2002-ben az Országgyűlés hivatalának parlamenti szakértője, 2002-2003-ban a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki tanácsadója, majd az Illyés Közalapítvány irodaigazgatója volt. /Domokos Péter: Kárpát-medencei kultkapcsolat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Hosszú várakozási idő után végre megkezdhette tevékenységét Sepsiszentgyörgyön a magyar kulturális fiókintézet. Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára indította útjára a központ programsorozatát. Bár a sepsiszentgyörgyi intézmény hivatalosan a bukaresti Magyar Kulturális Intézet „fiókja”, valójában tevékenységének jellege jelentősen különbözik a román fővárosban működőétől, s emiatt nagy önállósága van. Míg a bukaresti intézet román közegben igyekszik megismertetni a magyar kultúrát, addig a sepsiszentgyörgyi központ eleve magyar többségű környezetben végzi dolgát. Az intézmény magyar-magyar viszonylatban, Kárpát-medencei szinten kívánja összehangolni a különböző határon túli régiókról és a Magyarországról szóló ismeretek terjesztését, egyszersmind az erdélyi magyar kultúra külföldi „kiközvetítésével” is foglalkozna. /Magyar kulturális koordinációs központ nyílt Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ A magyar államtitkár méltatta Sebestyén Márta népdalénekes tevékenységét is, aki hitelesen képviseli a magyar, román, Kárpát-medencei népzene kapcsolódási pontjait. Gyulai Líviusz erdővidéki születésű grafikusművész munkáiból álló kiállításának megnyitójával folytatódott az avatóünnepség. Markó Béla kormányfő-helyettes az épület homlokzatán lengő piros-fehér-zöld zászló kapcsán megjegyezte: „Itt van az erkélyen egy kis darab Magyarország, ez nekünk fontos, mert hosszú évtizedekig távol volt ez az ország, melynek nyelve, történelme, kultúrája, nemzeti érzelme közös a miénkével”. Demeter János megyei tanácselnök beszédében ismertette, hogy a központavatóval Sepsiszentgyörgy kulturális fővárosnak számít nemcsak Háromszéknek, hanem Székelyföldnek és Erdélynek is. „Az épületben Háromszék vármegyeháza volt, mostantól nemcsak annak az országnak a lobogója látható, melynek polgárai vagyunk, hanem az anyanemzet zászlója is. Legyünk büszkék erre, s töltődjünk fel erővel és hittel” – zárta mondanivalóját. A rendezvény végén Gazda Zoltán, a Tamási Áron Társulat színművésze, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnöke Hiller Istvánnak – az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetőjének – címzett levelet adott át Bogyay Katalinnak. Ebben arra kéri a minisztert, hogy a továbbiakban is kerülje Háromszéket. „Talán csak Kun Béláék bolsevik uralma idején volt olyan vezetése Magyarországnak, amelyik ilyen erőteljes nemzetrombolást teljesített volna” – olvasható a levélben. Két évvel ezelőtt Vas Lajos akkori államtitkár hivatalosan már megnyitotta a sepsiszentgyörgyi intézményt. A román parlament azonban a kétoldalú egyezményt sokáig nem ratifikálta, és az intézmény nem kezdhette meg tényleges működését. /Domokos Péter: Magyarország Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

MaNDA, a kultúrkincsért
Megalakult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA), amelynek legfontosabb feladata az lesz, hogy a magyar kultúrkincs valamennyi alkotását digitális formában rögzítse és egy központi felületen elérhetővé tegye.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a filmtörvény és a múzeumi törvény módosítását, így a Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakulásával létrejöhet a MaNDA, teljes nevén Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet – jelentette be hétfőn Budapesten Szőcs Géza.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős államtitkára hangsúlyozta: a napjainkban zajló digitális forradalom hasonló jelentőségű a korábbi kommunikációs paradigmaváltásokhoz: a nyelvek kialakulásához, az írás elterjedéséhez vagy a nyomtatás térhódításához. „Nagy kihívás előtt állunk, hogy megelőzzük a változásokat, követjük őket vagy leszakadunk” – mutatott rá.
Mint Szőcs Géza kiemelte, az elmúlt években a hazai közgyűjtemények jelentős mennyiségű kulturális tartalmat digitalizáltak állami támogatásból, a dokumentumok többsége azonban jelenleg a nagyközönség számára elérhetetlen, zárt rendszerekben található, melyek ráadásul többnyire nem is kompatibilisek egymással. A MaNDA feladata ezért az lesz, hogy ezeket a tartalmakat egy gazdag és szórakoztatva informáló központi felületen keresztül elérhetővé tegye, tárolja, és a frissen keletkező vagy még nem rögzített alkotásokat digitalizálja - sorolta.
Az államtitkár beszámolója szerint a jogdíjakkal nem terhelt művek esetén a hozzáférés ingyenes lesz, a többi tartalomnál pedig lehetőség nyílik majd az online fizetésre. Fontos feladat lesz, hogy a közös európai kulturális adatbázisba, az Europeanába is minél több magyar tartalom kerüljön fel, hiszen a jelenleg ott található 14 millió dokumentumnak csak 9 ezreléke magyar – közölte Szőcs Géza. Mint a főigazgatói pályázat kiírásáig a MaNDÁ-t miniszteri biztosként irányító Lovas Lajos, a NEFMI Digitális Archívum Főosztályának vezetője elmondta, a központi internetes felület béta-verziója 2011 második félévében készül el.
Elmondása szerint a MaNDA-projekt első lépése egy nemzeti digitális kataszter létrehozása, majd egy intelligens metaadat-kereső kifejlesztése, amely képes lesz a különböző adatbázisokban keresni, és a találatokat a központi felületen megjeleníteni. A MaNDA a jövőben módszertani központként is működik, így létrejönnek majd a digitalizáció egységes sztenderdjei.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Könyvbemutató négy alkotással Marosszentgyörgyön
Négy alkotást mutattak be a marosszentgyörgyi római katolikus plébánia tanácstermében. A találkozón Kedei Zoltán: Megtépázott álmodozás – rajzok és vallomások, Bölöni Domokos: Mosolygó kis pöttyös, szovátai pisztráng – karcolatok, novellák, Szélrózsa kankalin – mondatok az életemről, és Székely Szabó Zoltán: Végtelen farsang...és egyéb politikai szatírák (1989–2014) című, újonnan megjelent könyveit mutatták be, a szerzők közreműködésével.
A különleges csütörtöki könyvbemutatót az est házigazdájaként Baricz Lajos plébános-költő nyitotta meg, üdvözölve a megjelent közönséget és a szerzőket, majd közös éneklésre és imádságra került sor. „Ilyen este még nem volt. Zsúfolódik a műveltség Marosszentgyörgyön” – mondta a plébános, utalva arra, hogy a délután folyamán a kultúrotthonban került sor Szilágyi Csíki Andrea marosszentgyörgyi tanárnő Rímes, hímes gondolatok című gyermekverses kötetének bemutatására. Ezt követően a házigazda ismertette Kedei Zoltán festőművész-író életrajzát.
Élményből születő munkák
A 85. születésnapját nemsokára ünneplő festőművész a tanácsterem falait díszítő kollázsait és a könyvében megjelent írásait mutatta be az érdeklődő közönségnek. Minden alkotásnak, legyen az festett vagy írott, története van. „Minden képzőművészeti munka élményből születik” – fejtette ki Kedei Zoltán. Bölöni Domokos Lélegző gyöngyszemek című írását Szántó Edit olvasta fel. „Kedei Zoltánnak a ceruza és ecset mellé tollat is adott a kezében az Úr. Vigaszként talán a felhőtlen gyermekkor elveszett édenéért, az ősi tulajdonból kiakolbólított és a lét peremére taszított család kálváriájának enyhítésére, a tehetség és szorgalom szerinti tisztes boldogulás hiányának pótlására” – hangzott el a felolvasásban.
Egy „taxínész” vallomásai
Az est következő mozzanataként Székely Szabó Zoltán színész, újságíró, író, humorista ismertette életpályáját igen egyedi módon, teletűzdelve azt érdekes történetekkel, viccekkel, írásaiból idézett humoros szövegekkel. Székely Szabó Zoltán a mezőségi Rücsön született 1949. augusztus 26-án. Gyermekkorának emlékei azonban a nyárádmenti Szentgericéhez fűzik, ahol a szülei pedagógusok voltak. 1976-ban diplomázott a marosvásárhelyi színművészeti főiskolán, majd 1986-ig a sepsiszentgyörgyi színház tagja volt. 1986-ban Bécsbe távozott, és a közelmúltig ott élt, mint találóan mondja mesterségéről: „taxínészként”. Megélhetését a taxizásból biztosította, de egy pillanatra sem mondott le hivatásáról: erdélyi és anyaországi előadókat, néha egész társulatokat hívott meg, fogadott és látott el néhány lelkes társával, szervezett számukra előadásokat a bécsi magyarok szórakoztatására. Közben szorgosan írta könyveit.
„Szerencsés évem volt”
Bölöni Domokos író, újságíró, szerkesztő szerencsésnek nevezte az elmúlóban levő 2014-es évet, hiszen két könyve is napvilágot látott. A két új könyv karcolatokat, elbeszéléseket, jegyzeteket, riportokat tartalmaz. Bölöni Domokos egyik olyan köztetszést arató írását olvasta fel, amely valamilyen okból kifolyólag nem került be a két nyomdafestékszagú könyvébe:„Bindász rontja a tempert!”
Az eseményt Vass Lajos citerajátéka és a Szent György-kórus éneke tette hangulatosabbá. Záróakkordként szeretetvendégségre került sor, a közönség tagjai a frissen vásárolt könyveket dedikáltatták a szerzőkkel.
Nemes Gyula
Székelyhon.ro

Megemlékezés Marosszentgyörgyön
Kicsi a marosszentgyörgyi római katolikus templom, de jó látni, amikor hétköznap is tele van ünneplőkkel. Így volt ez március 19-én, az emlékezés 25. évfordulóján.
Baricz Lajos plébános házigazda köszöntötte az egybegyűlt emlékezőket, majd kezdődött az ige-istentisztelet, melynek keretében Baricz Lajos római katolikus plébános, Sütő István nyugalmazott református lelkipásztor és Kiss Csaba János unitárius lelkész hirdették az alkalomnak megfelelően Isten igéjét. Az Úr imáját egymás kezét – és lélekben minden magyar kezét – megfogva imádkozták, és köszöntötték egymást a béke jelével.
Az ezt követő ünnepi programban Pataki Ágnes A fogoly katona udvarhelyszéki balladát adta elő, Lőrincz József (Kóka) a kiállásukért börtönbüntetésre ítéltek nevében beszélt, Orbán Balázs, az egykori Nemzeti Megmentési Front elnöke a marosszentgyörgyi eseményekről számolt be, dr. Kincses Előd ügyvéd az akkori és mostani helyzet hasonlóságáról, dr. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke a helytállás fontosságáról, Sófalvi Szabolcs polgármester pedig a múlt sebeiről és a jelen előrehaladásról szólt. Az egyes felszólalók között az egyházközség énekkara (Orbán Balázs és Vas Lajos – citera), a Jubilate ifjúsági énekcsoport (Simon Csenge és Janka – hegedű, Fábián Lehel – gitár, Simon Kinga – furulya) énekelt Simon Kinga vezetésével, valamint Pataki Ágnes előadta Baricz Lajos Szabadon című versét. A templomi megemlékezés a nemzeti imával és a három lelkész áldásával zárult.
A katolikus temető sírkertjébe vonultak ezután a jelenlévők, ahol a sírmegáldás után Tóth Árpád sírjánál három gyertyát gyújtottak: az itt eltemetett Tóth Árpád emlékére testvére, Tóth Ibolya, a Magyarországra menekült és ott eltemetett Puczi Béla emlékére özvegye, Puczi Mária, Szilveszter Kiss Péter emlékére lánya, Szabó Szilveszter Magdolna.
A három mártír emlékére dr. Csige Sándor Zoltán Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa, dr. Sándor Krisztina az EMNT nevében helyezte el Tóth Árpád sírjára a tisztelet és hála koszorúit. A megemlékezés a két himnusz eléneklésével ért véget.
A sebek idővel begyógyulnak, de látszik a helyük. A lélek sebeit a megbocsátás orvosolja. Bár szeretnők elfelejteni a rosszat, mégis hálás emberi érzés az emlékezés, a megemlékezés.
(Szentgyörgyi)
Népújság (Marosvásárhely)

Szellemi táplálék Marosszentgyörgy ünnepén
A község napjai alkalmából kettős esemény tartottak csütörtök este a marosszentgyörgyi romai katolikus plébánia tanácstermében.
Telt ház előtt nyitotta meg a könyvbemutatóval egybekötött fotókiállítást az est házigazdája, Baricz Lajos plébános-költő. Sófalvi Szabolcs polgármester kifejtette: a Szent György Napok keretében a legfontosabbak azok a rendezvények amelyek szellemi táplálékot nyújtanak. „Mi szerencsés helyzetben vagyunk mert nem kell messze földről meghívjunk fotósokat, táncosokat, énekeseket, írókat, festőket, hanem csak szét kell nézünk a magunk háza táján, és megtalálni az értékeinket. A polgármester mint egy kertész látja a burjánokat a kertjében, de látja virágokat is. Könnyű dolgunk van, mert sok szép virágunk van, csak össze kell gyűjtenünk őket, és én ezt tartom fontosnak, hogy a helyi értékeinket hozzuk elő” – mondta el a községvezető.
Az est folyamán Fülöp Jenő marosszentgyörgyi, AFIAP-díjazott fényképész munkáiból Akiket fog a figura címmel nyílt tárlat. A fotóművész Kibéden, Alsósófalván, a Székely-mezőségen, Csíkban és Gyergyóban a farsangi rendezvények alkalmával készített fényképeit tárta az érdeklődők elé. „Farsangkor fotózni egyrészt könnyű, mert minden a művész elé van tárva, mint egy színdarabban, mint egy utcaszínházban. De ugyanakkor nehéz is, mert a pillanat elszáll, résen kell lenni, a megfelelő időpontban kell exponálni. Fülöp Jenő festményei olyanok, mint a festmények. Sikerült olyan képeket készítenie, amelyek bármelyik néprajzi albumban beleillenének” – fejtette ki méltatásában Barabás László néprajzkutató.
Az est következő mozzanataként Molnár Éva tanárnő Moldován Irén marosszentgyörgyi kolléganője újabb könyvét mutatta be. „Szerencsés a szerző, mert emlékeket őrzött meg az édesapjáról, de az édesanyjáról is. Bencze Árpád arra kérte lányát, hogy vigyázzon az emlékeire, és ő ezt meg is tette” – mondta a könyvet méltató tanárnő. Moldován Irén Édesapám című könyve Bencze Árpádnak az 1940-es évek elején a magyar királyi testőrség soraiban, Horthy Miklós kormányzó közvetlen közelében szerzett szép élményeit, majd a háború és a hadifogság borzalmait tárja az olvasó elé.
A rendezvényt a marosszentgyörgyi romai katolikus kórus fellépése, valamint Vass Lajos és Orbán Balázs citerajátéka tette színesebbé.
Nemes Gyula
Székelyhon.ro

XVI. Végvári Falunapok és Testvértelepülések Találkozója
„Megérdemlik ezt a háromnapos ünnepet!”
Az elmúlt hét végén 16. alkalommal szervezték meg a Végvári Falunapok és Testvértelepülések Találkozója háromnapos rendezvénysorozatot, amelynek a kedvezőtlen időjárás ellenére több száz résztvevője volt. A falunapok alkalmából sikeresen bemutatkozott az újraalakult, helyi fiatalokból verbuválódott Végvári Torna Club (VTC) futballcsapat és az Önkéntes Tűzoltó Egyesület fiatal csapata.
Péntek este a magyarországi Farkas-Jenser Balázs, valamint Varga Feri és Balassy Betty koncertjeivel rajtolt a háromnapos rendezvénysorozat a végvári piactéren. A végvári fiatalok a szakadó esőben is kitartottak és kiválóan szórakoztak a koncerteken, majd DJ Mark Nova szabadtéri diszkójában. Velük tartottak a röszkei (Magyarország) néptánccsoport fiataljai is, akiket Csáki Károly végvári polgármester külön meghívott a szabadtéri koncertekre és ők lelkesen válaszoltak a meghívásra.
Szombat reggel a futballpályán esős időben került sor az idén eltávozott G. Szabó Mihály végvári sportember emlékére megszervezett labdarúgó kupa mérkőzéseire. A mini focibajnokságot a Végvári Torna Club (VTC) futballcsapat nyerte, a Június 1 Vállalat, Vukova és Nitzkyfalva csapatait megelőzve.
Délután a Pataki Árpád tűzoltó parancsnok vezette Önkéntes Tűzoltó Egyesület fiataljai tartottak látványos bemutatót Végvár főutcáján, nagy közönségsikert aratva. A végvári fiatal tűzoltók nemrég egy megyei bajnokságon harmadik helyezést értek el.
A hagyományos bográcsfőző versenyre az esős idő miatt idén csak nyolc csapat nevezett be. A Márki Antal (Röszke) főszakács vezette csapat bográcsában disznópörkölt, Szabó Szabolcs bográcsában marhagulyás, Cs. Nagy Áronéban borjúpaprikás, míg Tóth Béla bográcsában „szilaj bikából” főzött marhapörkölt rotyogott. Két bográcsban főzte a marha- illetve sertéspörköltet az Álmosdi Lászlóné főszakács vezette szeged-kiskundorozsmai csapat. Szőke Csaba és Horváth Tibor bográcsában szintén illatos marhapörkölt rotyogott. A kilencedik méretes üstben versenyen kívül főzték a végváriak a sertéspörköltet a vendégek számára. A főzőverseny résztvevőit és a Falunapok közönségét a végvári Szarvas Lajos nótacsokorral ajándékozta meg.
A Kele Sándor vezetésével megszervezett nemzetközi bográcsfőző verseny eredményhirdetésére az esti műsor keretében került sor. A szakértő zsűri a szeged-kiskundorozsmai Álmosdi család főztjét nyilvánította győztesnek. Álmosdi Lászlóné főszakácsot az a megtiszteltetés érte, hogy jövőre a Falunapok alkalmából ő főzheti a bográcsost a végvári vendégeknek (mintegy 100 személynek!). A bográcsfőző verseny második helyét Tóth Béla (Végvárért Alapítvány), a harmadikat G. Szabó László (Végvár) érdemelte ki.
A Végvári Falunapok háromnapos rendezvénysorozatának csúcspontja volt a hagyományos felvonulás és a szombat esti kulturális műsor. A főutcán zajló felvonulás résztvevőit a falu apraja-nagyja nagy tapssal köszöntötte. A felvonulók a temesvári Elin fúvószenekar zenéjének ritmusára meneteltek, nem hiányoztak a sorból az Önkéntes Tűzoltók, a VTC labdarúgói és a népviseletbe öltözött végvári néptáncosok sem.
A piactéren egybegyűlt nagyszámú közönséget Csáki Károly polgármester és Horváth Béla röszkei alpolgármester köszöntötték. „Bármilyen szűkös a költségvetésünk, a Falunapok megszervezéséről nem mondhatunk le, hiszen a végváriak megérdemlik ezt a háromnapos rendezvénysorozatot!”, mondta a végvári polgármester, aki megköszönte a szervezőknek áldozatos munkájukat és a támogatóknak az önzetlen segítséget.
A Păștean Erika iskolaigazgató konferálásával lezajlott ünnepi műsor keretében fellépett az Elin fúvószenekar, majd a végvári Csűrdöngölő és Szederinda néptánccsoportok fergeteges lőrincrévi és marossárpataki táncokat adtak elő, vastapsot aratva. A legkisebbek Rece – Fice tánccsoportja dél-alföldi táncokkal örvendeztette meg a közönséget, akárcsak a röszkei Ezüstfás néptánccsoport, amely dél-alföldi és nyírségi táncával aratott elismerést. A röszkei Farkas Csamangó Norbert kalotaszegi legényes szólója virtuóz teljesítmény volt! A közönség kedvencei voltak a Kiscsillagok és Holdfény moderntánc csoportok, amelyek látványos műsorral örvendeztették meg a közönséget. A változatos műsorból a helybéli Tóth Izabela jóvoltából nem hiányoztak a népszerű pop-rock slágerek sem. Befejezésül a temesváriak és az aradiak kedvencei, Éder Enikő és Borsos Pál, valamint Kiss Attila mutatták be tartásos, rendkívül színvonalas zenés műsorukat, amelyből nem hiányoztak a közkedvelt Tetem-tangó, a megzenésített versek és a saját szerzemények sem. Az est a végvári éjszakába nyúló sikeres utcabállal zárult, a talpalávalót a 4+2 Asszinkron zenekar szolgáltatta.
„Van összetartás Végváron”
Csáki Károly végvári polgármester a Nyugati Jelennek elmondta: a helyi civil szervezetek minden évben besegítenek a Falunapok szervezésébe. „A Riveto Egyesület, a Végvárért Alapítvány, a Pro Community Ifjúsági Egyesület, a Református Egyház, a kisgazdák, de magánszemélyek is anyagi eszközökkel vagy termékekkel járulnak hozzá a Falunapok sikeréhez – nyilatkozta lapunknak Csáki Károly. – Az a fontos, hogy van összetartás Végváron! Akkor is meg tudnánk szervezni a Falunapokat, ha az önkormányzat nem tudna besegíteni, ennek csak örülni tudok. Van a végvári civil szervezetekben akarat és lelkesedés, támogatnak bennünket minden alkalommal, bármilyen rendezvényünk van!”
Azt is megtudtuk: sikerült a Végvár községhez tartozó két román falu, Sipet és Kádár lakosságát is bevonni a Falunapok rendezvényeibe. „Pénteken a fiatalok számára szerveztünk pop-rock koncerteket, arra is eljöttek a román fiatalok. Szombaton megtartjuk a hagyományos rendezvényeinket, bográcsfőzéssel, sportvetélkedőkkel, felvonulással, kulturális műsorral, vasárnap este pedig román zene szól Végvár főterén, így mindenkit kielégítünk. Jönnek is a kádáriak, sipetiek, sőt a berényiek is jönnek a szomszéd faluból! Tavaly vasárnap nagyobb közönségünk volt, mint szombaton, a románság is rájött, hogy komolyabban megszervezzük a falunapokat, és szívesen vesznek részt a rendezvényeinken.” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Csáki Károly polgármester.
„Hazaérkeztünk Végvárra!”
„A testvér az testvér, a szó szoros értelmében. Mindig úgy jövök Végvárra, mintha a testvéreimhez jönnék. A Végvár táblánál a feleségemnek mindig mondom: hazaérkeztünk! És ezt szívemből mondom, úgy is érzem! – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Horváth Béla, Röszke testvértelepülés alpolgármestere. A röszkeiek és a végváriak kölcsönösen részt vesznek egymás Falunapján. „Amikor nálunk indultak a Falunapok, meghívtuk a testvértelepüléseinket is, köztük a végváriakat is. Azután náluk is beindult ez a kezdeményezés, és minden alkalommal örömmel jövünk ide, eleinte mi adtuk át a tapasztalatainkat, most már mi is tanulunk a végváriaktól!” – mondta Horváth Béla. A két település közötti kapcsolat kulturális szinten, a néptáncmozgalom kapcsán erősödött meg. A röszkeiek a kezdetektől fogva, önzetlenül elvállalták a szegedi táncoktatók Végvárra szállítását és ez a mai napig működik. „Most újítani szeretnék, hiszen Röszkén a sportkörnek is elnöke vagyok – tette hozzá Horváth Béla. – Örömmel értesültem róla, hogy újból beindult a labdarúgás Végváron, amelynek nagy múltja volt, de időközben megszűnt. Most jelképesen 11 futball-labdát hoztam ajándékba az egyesületnek. Úgy képzelem el ezt az együttműködést, hogy oda-vissza alapon barátságos mérkőzéseket játszhatnánk, akár a Falunapok alkalmából. A labdarúgásban fontos a harmadik félidő is, meccs után egy birkapörkölt, egy-két sör mellett jó hangulatban elbeszélgethetnénk a végvári focistákkal”. Horváth Béla lapunk olvasóinak azt is elmondta: személyesen 15. alkalommal vesz részt a Végvári Falunapokon, és olyan családdal hozta itt össze a Jóisten, hogy rendes testvéreivel nincs olyan jó kapcsolata, mint ezzel a végvári családdal, a közösséggel. „Szívesen jövök ide, itt jól érzem magam, kikapcsolódok, mások itt az emberek – mondta a röszkei alpolgármester – úgy érzem, hogy otthon Magyarországon könnyű magyarnak lenni, aki itt magyar, az a MAGYAR!”
A XVI. Végvári Falunapok vasárnap délelőtt ünnepi istentisztelettel és a vendégek búcsúztatásával folytatódott. Az esti utcabálon Anculia-Kiss Nicoleta és Atty szórakoztatták a községbeli fiatalokat.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

"Ne csak lakhelyük, fészkük legyen"
Marosszentgyörgyi magyar közösségek találkozója
Első alkalommal rendezik meg a hétvégén a marosszentgyörgyi magyar közösségek találkozóját. A pénteken és szombaton zajló rendezvénysorozat keretében a szentgyörgyi civil szféra és a helyi kulturális élet képviselői, illetve a népi kézművesmesterek is bemutatkoznak, a gazdag program egy dalcsoport, több néptánccsoport és egy zenekar műsorát, baranta- és huszárbemutatót, illetve könyvbemutatót, beszélgetést és előadásokat is magába foglal.
– Hogyan született az ötlet? – kérdeztük Sófalvi Szabolcs polgármestert.
– A helyi Kolping Családdal, a Marosszentgyörgyi Ifjúsági Egyesülettel és a 21. Gr. Petki Dávid cserkészcsapattal közösen szervezett találkozó ötletét régóta fontolgatjuk. Egyrészt abból indultunk ki, hogy az elmúlt időszakban sokan költöztek ide, és fontos lenne az újonnan jötteket is bevonni a közösség életébe, megismertetni velük a helyi értékeket, hogy ne csak egy lakhely legyen, hanem igazi fészekké váljon számukra Marosszentgyörgy. Másrészt a községben számos civil szervezet és kulturális alakulat, tánccsoport, énekkar működik, őket is szeretnénk közelebb hozni egymáshoz. Fontos célkitűzésünk ugyanakkor a fiatalok, illetve azon réteg megszólítása, amely eddig távol maradt a rendezvényeinktől – mondta a községgazda.
A találkozó pénteken délután 5 órakor kezdődik a helyi kultúrotthonban. A megnyitón beszédet mond Sófalvi Szabolcs, dr. Csige Sándor Zoltán, Magyarország csíkszeredai konzulátusának vezető konzulja, a Kolping Család részéről pedig Székely Szilárd, majd lelkészi áldások következnek. A továbbiakban bemutatkoznak a helyi civil szervezetek, amelyekkel Merre tovább, marosszentgyörgyi magyarság? címmel lesz beszélgetés.
Szombaton délelőtt 10 órakor a római katolikus templomban ökumenikus istentisztelettel indul a nap, ekkor a három magyar történelmi egyház képviselőinek jelenlétében zászlófelvonásra is sor kerül. A kulturális műsor 11.30-kor kezdődik, a Czinige zenekar, a Kis Táltosok és a Táltos, illetve az Öreg Fenyő tánccsoport is látható majd a színpadon, Vass Lajos és Orbán Balázs citerázik, Kelemen Barbara Karolina és Kádár Barna Zsolt népdalokat énekel. 16 órakor táncház kezdődik a Czinige zenekarral, tánctanítás is lesz kicsiknek és nagyoknak, 17 órakor pedig a Jubilate Deo dalcsoport lép közönség elé. A templomudvaron közben népi kézművesmesterek műhelyeibe látogathatnak el az érdeklődők, a szalmafonást, korongozást, faragást, a mézeskalács-díszítést, a bőrdíszművességet, vályogtégla- készítést, bogozást, nemezelést ki is lehet próbálni, akárcsak a kádár-, mészáros-, hentes-, kovácsmesterséget. A plébániaudvar út felőli részén jurta várja majd a jelenlevőket, kenyérsütés, alma- és szőlőpréselés is lesz itt. Kora délután kezdődnek a különféle bemutatók, 12.45-től és 15.45-től a baranta-, 14.15- től a huszárbemutató, közben íjászkodni is lehet.
A programban előadások is helyet kaptak. 11.30-kor a tanácsteremben Szénégető István plébános a házasságról és a családról, 14.30-kor Balla Ede a magyar Szent Koronáról beszél. 16 órakor ugyanitt könyvbemutatóra várják az érdeklődőket, dr. Ambrus Tünde A székely falutízes című munkáját Székely Szilárd ismerteti.
A marosszentgyörgyi magyar közösségek találkozójának fővédnöke Bakó Pál ferences szerzetes.
Népújság (Marosvásárhely)

Festőtábor a hit témájában
Vasárnap szentmisével zárult Marosszentgyörgyön a Szent Lukács festőtábor. A harmadik alkalommal megszervezett rendezvény témája ez alkalommal a hit volt, illetve Márton Áron püspök életútja – mondta Czirjék Lajos, a tábor művészeti vezetője.
A legtöbben Márton Áronról festettek portrét. Az alkotókat a szervezők egy tematikus kirándulással is meglepték: a Márton Áron-év jegyében a nagy hatású püspök szülőfalujába, Csíkszentdomokosra látogattak, ahol a püspök emlékházát tekintették meg, de Gyergyószentmiklósra, Ditróba, Gyergyóalfaluba, Csíksomlyóra, Csíkszeredába is eljutottak az egynapos út során, ahol elsősorban azokat a helyszíneket nézték meg, amelyek Márton Áron nevéhez, illetve életéhez szorosan kötődnek. A festőket így a püspök szülőháza, szülőfalujának és környékének tájai is megihlették.
Marosszentgyörgyön ez volt a harmadik alkalommal megszervezett alkotótábor. Első évben egyházi jelképeket, a következő esztendőben a község területén, a környező falvakban található egyházi épületeket örökítették meg a résztvevők. Az idén a hit, jövőre a remény, míg azt követően a szeretet lesz a központi téma. Természetesen lehet mást is festeni a vallásos témák mellett, például a helyszín, a környék, egy-egy életesemény is ihletően hat a résztvevőkre – magyarázta Czirjék Lajos, aki elmondta, idén a dokumentálódás után az alkotók inkább bent dolgoztak, a látottakat és hallottakat a műteremben dolgozták fel.
A tábor záróeseményét a vasárnap délelőtti szentmisét követően tartották a marosszentgyörgyi plébánia tanácstermében, ahol Czirjék Lajos és Baricz Lajos plébános nyitotta meg a kiállítást házigazdaként. Közreműködött az egyházközség énekkara, citerán Orbán Balázs és Vass Lajos kísérte a kórust. Az idei Szent Lukács Alkotótábor résztvevői Abonyi Mária, Albert Katalin, Takács Judit, Balázs Krisztina, Czirjék Lajos, Kelemen Tibor, Ana-Maria Crișan, Dávid Gyöngyvér, Pădurean Klára, Kovács Ágnes, Fábián Margit, Kakasi Irén, Gheorghe Pădurean, Mózes Katalin, Gáspár Mária, Kárp Klára, Neagoi Zsófia, Sándor Ovidia és Soós Emma voltak. A tárlat egy hónapon át látogatható
Antal Erika |
Krónika (Kolozsvár)

Vass Áron, a makfalvi szobrász
Egy méltatlanul elfeledett székely szobrászt ajánlok a tisztelt olvasók figyelmébe, akit az állatszobrai tettek leginkább híressé. Az ember azt hinné, hogy a padlások már nem rejtegetnek kincseket, miközben minap a Mester egyik eddig ismeretlen munkájáról törölgette a port Csonta Ferenc csókfalvi barátom. 
Először ismerkedjünk meg az alkotóval. Vass Áron Makfalván született 1891. január 17-én, Vass Lajos és Albert Julianna 13. (!) gyermekeként. Iskoláit a makfalvi Wesselényi-féle népiskolában végezte, ahol hat osztály abszolválásáról szerzett bizonyítványt. A továbbtanulás vágya ez időben igen nagy volt benne, de szülei hazarendelték a  Székelyudvarhelyi Kő- és Agyagipari Szakiskolából. Ezt követően csak az olvasás maradt számára az egyetlen vigasz és kitörési lehetőség, de a szobrászkodást sem hagyta abba, folyamatosan alkotott, kitapasztalta a különböző anyagokban rejlő lehetőségeket, szerszámokat vásárolt és kísérletezett a formákkal. Nem látogatott műtermeket és nem vett órákat nagy mesterektől. Igazi művészeti iskolája a nagy természet volt, a maga örök szépségeivel, mestere pedig a veleszületett tehetség. Állatszobrai mellett, melyek nevét ismertté tették, kompozíciós témákkal is foglalkozott mint Medvetáncoltató, Szántó székely, Székely fazekas, Üstfoltozó cigány.  Az 1920-as évektől kezdődően több városban volt kiállítása: Kolozsvár, Nagyvárad, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Torda. Szobrai azonban eljutottak Olaszországba, Hollandiába és Argentínába is.   A Ferguson traktort és jó cimboráját, a csókfalvi Csonta Endre komáját 1934-ben "fogalmazta" szoborba, de az alkotás sokáig a padlástérben húzódott meg. Nem csoda, hiszen a kulákvilág igencsak megtépázta Endre barátját, pedig keménykötésű székely gazda volt, aki egykönnyen nem adta fel a harcot az elvtársakkal szemben. A mester eredetileg a traktor mellett állva mintázta meg lelki jó barátját. Időközben a kíváncsiskodó gyerekkezeknek köszönhetően az agyagból készült kormányos kidőlt a gép mellől. Az alkotás restaurálásra szorul, de így is egy remekmű. A padlás kidobta magából, hogy mások is lássák. 
Ki tudja, hány nagyszerű alkotás várja még a padlások zegzugában, hogy újra láthassa a nagyközönség!?   A Mester, a makfalvi állatszobrász viszont nagyobb hírverést érdemelne. Vass Áron életének 89. évében, 1979. október 24-én hunyt el Makfalván. 
Balázs Árpád
eloszekelyfold.com

IX. Őszirózsa Népdalvetélkedő Újszentesen
„Legyen a zene mindenkié!”
A Temes megyei Újszentesen október 20–22. között kilencedik alkalommal szervezték meg az Őszirózsa Országos Magyar Népdalvetélkedőt, előkészítő–VIII. osztályos diákok számára. A Nemzeti Oktatási Minisztérium égisze alatt lezajlott rangos népdalvetélkedőn Románia 13 magyarlakta megyéjéből közel 130 diák vett részt. A zsűritagok egyöntetű véleménye szerint az Újszentesi Őszirózsa Népdalvetélkedő színvonala, a gyermekek felkészültsége és a szervezés szempontjából egyaránt, évről évre emelkedik, az idei vetélkedő minden szempontból felülmúlta az eddigieket!
Az ország magyarlakta megyéiből érkezett mintegy 130 kisdiák négy korcsoportban és négy helyszínen mérte össze népdaléneklési tudományát.
Az Újszentesi Polgármesteri Hivatal dísztermében a legkisebbek, az előkészítő–I–II. osztályosok, az Újszentesi Általános Iskola sporttermében a III–IV. osztályosok (ők voltak a legtöbben!), az Újszentesi Általános Iskola nagy épületében az V–VI. és a VII–VIII. osztályosok mutatták be egyenként két népdalból álló műsorukat. Amíg a zsűri meghányta-vetette a verseny tapasztalatait, és döntött a helyezésekről, addig a gyermekek temesvári hajókiránduláson és városnézésen vettek részt, az újszentesi és temesvári házigazdák jóvoltából.
Szombat este került sor az ünnepélyes díjkiosztásra, amelyre rendhagyó módon nem a Kultúrotthonban, hanem az újszentesi Sportcsarnokban került sor. A IX. Őszirózsa Népdalvetélkedő díjkiosztó ünnepségét és gálaműsorát a Bokréta hagyományőrző csoport citerazenekarának műsora nyitotta meg. A sportcsarnok nézőterét megtöltő gyermekeket, felkészítő tanárokat, szülőket és vendégeket a szervezők nevében Dénes Ildikó, az Újszentesi Általános Iskola igazgatóhelyettese köszöntötte. „A Népdalvetélkedőn fellépett valamennyi gyermek kiválóan szerepelt, a mezőny rendkívül erős volt, így elmondhatjuk, hogy valamennyien a verseny nyertesei! – mondta Dénes Ildikó – ez a díjkiosztó ünnepség jó alkalom lesz arra, hogy a vadonatúj színpadot is felavassuk, amelyet egy román–szerb határon átnyúló pályázat forrásaiból vásárolt a községháza.”
Következett a várva-várt díjkiosztó ünnepség, először a legkisebbeket szólította a színpadra Kiss Ferenc Temes megyei tanfelügyelő. Bár a zsűri legszívesebben minden versenyzőnek díjat adott volna, a versenyszabályzat szerint csak három díjat és 4-5 dicséretet kaphattak a versenyzők, a résztvevők számának függvényében. Az előkészítő–II. osztályosok közül a paptamási (Bihar megye) Bacsó Ágnes kapott első díjat, a brassói Ceaus Martina (Brassó megye) második díjat és a sepsiszentgyörgyi Szentes Ágnes (Kovászna megye) harmadik díjat. A négy dicséret közül az egyiket a pécskai (Arad megye) Köles Réka érdemelte ki, ami ebben a rendkívül erős mezőnyben kiváló eredmény! A szervező iskola, Szentes város, a Vass Lajos Népzenei Szövetség, a Romániai Magyar Dalosszövetség külön díjakkal jutalmazott még hét versenyzőt.
A III–IV. osztályosok mezőnye volt a legnépesebb, ezért ebben a korosztályban volt a legnagyobb a küzdelem a legjobb helyezésekért. Került itt néhány legény, akik derekasan helyt álltak, és elvittek a 8 minisztériumi díj közül 4-et. Az első helyen a sepsiszentgyörgyi (Kovászna megye) Balázs Gergő végzett, a másodikon a dicsőszentmártoni (Maros megye) Doszlop Tamás, míg a harmadik helyezést a nyárádszeredai (Maros megye) Siklódi Réka szerezte meg. A szervező iskola különdíját Nagy Natália (Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár) érdemelte ki.
Az V–VI. osztályosok korcsoportjában a gyergyószentmiklósi (Hargita megye) Antal Csenge bizonyult a legjobbnak, a második helyet a nagyváradi (Bihar megye) Miklós Anna Erzsébet, a harmadik díjat a székelyudvarhelyi (Hargita megye) Geréb Ajnácska érdemelte ki. A nyolc különdíj közül a szentesi iskola különdíját kapta Makkai Gergő-Botond, a Temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumtanulója. A VII–VIII. osztályosok versenyét a székelykocsárdi (Fehér megye) Szakács Imelda-Melina nyerte, második lett a pusztinai (Bákó megye) Catana Alina, harmadik a csíkszentdomokosi (Hargita megye) Székely Edvin. Dicséretet szerzett Temes megyének Stan Lilla-Aliz, a Bartók Béla Elméleti Líceum tanulója.
A IX. Őszirózsa Népdalvetélkedő díjazottjai elsősorban a tömbmagyarság soraiból kerültek ki, de néhány díj azért Bihar, Bákó, Brassó és Fehér megyébe is jutott. A házigazdák ezúttal csak egy dicséretet és két különdíjat tudtak itthon tartani, Arad megyének is csak egy dicséret jutott.
Tóth Guttmann Emese zenetanár, karnagy, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke, zsűritag a Nyugati Jelennek elmondta: a négy korcsoportban külön-külön zsűrizték a diákokat, egyaránt értékelve a felkészülést, az intonálást, a szövegmondást, az előadásmódot és a kiállást. A versenyfelhívásban az is szerepelt, hogy lehetőleg mindenki népviseletben jelenjen meg, de ezt a zsűri külön nem pontozta. „Nagy öröm volt a zsűri számára, hogy mindenki tájegységének megfelelő népviseletben énekelt, és tiszta forrásból merítettek mind a népdal, mind a viselet esetében. A mezőny nagyon magas színvonalú volt, a gyerekek kiválóan fel voltak készítve, ezért dicséret jár a felkészítő tanáraiknak is. A többségben élő megyékből több, a szórványból kevesebb versenyző volt, de a minőségben ez egyáltalán nem volt érezhető! Előremutatóan emelkedik az újszentesi verseny színvonala, minden területen, a szervezést is beleértve. Kodály Zoltán szavaival élve, most a kettős évforduló alkalmából, hisz Kodály születésének 135 évfordulóját ünnepeljük és halálának 50 évfordulójáról emlékezünk meg, elmondhatjuk, hogy Legyen a zene mindenkié! A mai nap tükrözte, hogy itt Erdélyben milyen szépen művelik a népdaléneklés műfaját”
A díjkiosztó ünnepség közös fotóval és közös énekléssel ért véget a 130 versenyző és a zsűritagok számára. Felemelő érzés volt hallgatni a mintegy 150 torokból felcsendülő, tiszta forrásból merített magyar népdalokat. Köszönet a szervezőknek (Nemzeti Oktatási Minisztérium, Temes megyei Tanfelügyelőség, Újszentesi Általános Iskola, Újszentesi Helyi Tanács, Temes Megyei Tanács) ezért a gyönyörű élményért! Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)