Visszavonják lemondásukat a miniszterek, ideiglenesen tisztségben maradnak
A Grindeanu-kabinet volt miniszterei vélhetően visszavonják lemondásukat, és az új kormány beiktatásáig ideiglenesen ellátják tisztségüket - nyilatkozta szerda este Lia Olguţa Vasilescu. Vasilescu azt mondta, bizonyos minisztériumok tevékenysége teljesen megbénult a miniszterek lemondása óta, mivel egyeseknek közülük nem állt módjukban átruházni hatáskörüket. „A fejlesztési minisztériumot például teljesen szétbomlasztották ezekben a napokban. Sevil Shhaideh lemondása után testületileg menesztették az államtitkárokat, eddig példátlan helyzetet idézve elő. Senkinek nincs aláírási joga. Ki írjon alá európai alapokért? A portás? Mi, miniszterek mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy az új kormány hivatalba iktatásáig el kell látnunk tisztségünket” - fogalmazott Lia Olguţa Vasilescu a Románia TV műsorában. Hozzátette, úgy érzi, munkaügyi miniszterként teljesítette a kormányprogramban előírtakat, ezért arra számít, hogy az elkövetkezőkben is ő vezetheti a tárcát. Lia Olguţa Vasilescu szerint a miniszterek egy része azért nem teljesített az elvárásoknak megfelelőn, mert Sorin Grindeanu kormányfő akadályozta őket. (agerpres) Transindex.ro

Bemutatjuk Mihai Tudosét, a PSD-ALDE kormányfőjelöltjét
Támadható politikust, az ötven éves Mihai Tudosét javasolja a PSD-ALDE kormányfőnek. A szociáldemokraták elnöke, Liviu Dragnea szerint a többi jelölt – Olguța Vasilescu, Carmen Dan, Mihai Fifor, Adrian Țuțuianu és Marcel Colacu – nem vállalta el a megbízatást.
Mihai Tudose már korábban is tagja volt a kormánynak: Victor Ponta és Sorin Grindeanu kabinetjében is a gazdasági tárca vezetője volt. A Grindeanu-kormányt kiértékelő PSD-s jelentésben azok között a miniszterek között szerepelt, akik hat hónapos tevékenységük alatt semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni.
Úgy tűnik azonban, hogy a Ponta-kormány tárcavezetőjeként működése már sikeres volt – legalább is olyan szempontból, hogy ebben az időszakban felesége cége pénzes közbeszerzéseket nyert. De azért a Grindeanu-kabinetben sem volt tétlen: lapforrások szerint 2015 és 2017 között felesége vállalata több millió eurós szerződéseket kötött az állammal.
Magánegyetemen végzett
Mihai Tudose 1995-ben végzett a bukaresti Dimitrie Cantemir Keresztény Egyetem jogi és közigazgatási karán. 1992 és 1999 között szenátusi irodavezető volt, 1999-2000 között a brăilai Farex Rt jogtanácsosaként ténykedett. 2000-ben került be a parlamentbe. Pártján belül a brăilai várposi, majd a Brăila megyei szervezet vezetője is volt.
2007-ben az amerikai Georgetown Egyetemen fegyveres konfliktusok elemzésére és megoldására képesítő szaktanfolyamon vett részt. 2013-ban a Román Hírszerző Szolgálathoz tartozó Hírszerzési Akadémia tanára lett, miután 2006-ban elvégezte az ugyancsak a legfőbb romániai hírszerzés keretében működő Országos Felsőfokú Biztonsági Kollégium nemzetbiztonsággal kapcsolatos tanfolyamát. A parlament gazdasági, reformügyi és privatizációs szakbizottságát is vezette.
Plágium – és „túl szoros” kapcsolatok a hírszerzéssel
Miniszterként teljesítménye szürke volt. A sajtó figyelmébe először 2015-ben került, amikor a Hírszerzési Akadémián elnyert doktori címe kapcsán plágiummal vádolták meg a disszertációja miatt. A doktorátust egyébként szintén plágiummal vádolt Gabriel Oprea vezette.
Mihai Tudose többek között állítólag Ion Iliescu és Traian Băsescu munkáinak részleteit vette át idézőjel nélkül dolgozatába. Ion Iliescu 2008-as isztambuli beszédéből, illetve Traian Băsescu 2007-ben, a Románia Védelmi Stratégia kidolgozása alkalmából elhangzott üzenetéből vett át részleteket, anélkül, hogy hivatkozott volna a forrásra.
A gyanú szerint a doktori disszertáció egyharmada plágium. Ráadásul figyelmetlen is volt: megtörtént, hogy egy-egy plagizált részlet háromszor-négyszer is megismétlődött a dolgozatban. Emellett a lábjegyzetek jó része is „hamis”: az idézett oldalakon az eredeti szerzők egészen másról értekeznek. A vádak szerint legalább 50 oldal a dolgozatból szó szerinti – idézője nélküli –, vagy csak apró módosításokkal átvett idézet.
Mihai Tudose természetesen tagadta a plágium vádját, bár azt elismerte, „két három oldalt másoktól vett át, de korántsem szó szerint”. Mint mondta, mindehhez megkapta a szerzők beleegyezését. A botrány miatt 2016-ban Mihai Tudose kérte, mondhasson le doktori címéről.
A kormányfőjelöltet még párttársainak egy része is azzal gyanúsítja, hogy a kelleténél is szorosabb kapcsolatokat ápol a Román Hírszerző Szolgálattal. Egyébként hobbija a sakk, az irodalom, a kirándulások és a bélyeggyűjtés. 
Bogdán Tibor maszol.ro

Mihai Tudose a miniszterelnök-jelölt (Új kormány alakul)
A szociálliberális koalíció Mihai Tudose gazdasági minisztert javasolta miniszterelnöknek, a Népi Mozgalom Pártja pedig Siegfrid Mureşan EP-képviselőt. Klaus Iohannis államfő tegnap délután politikai súlyuk sorrendjében hívta egyeztetésre a parlamenti pártokat, és este nyolckor bejelentette, hogy elfogadja a parlamenti többség jelöltjét.
Az államfő döntését azzal indokolta, hogy az SZDP belsejéből kitört politikai válság nagyon ártalmas Románia gazdaságára és megítélésére nézve, ezért nagyon gyorsan véget kell vetni neki. Hozzátette: az ellenzék nem tett más komoly javaslatot, és nincs közöttük semmiféle egyezség; végül arra kért minden pártot – és nem csupán a hatalmon levőket –, legyenek rajta, hogy még a hét folyamán új kormánya legyen Romániának. Mihai Tudose lapzártáig nem nyilatkozott, Liviu Dragnea SZDP-elnök szerint azonban a parlament már csütörtökön tisztségbe iktathatja az új kabinetet, az új miniszterek pedig még aznap este letehetik a hivatali esküt.  Az SZDP végrehajtó bizottságában csaknem egyhangúlag (négy tartózkodással) fogadták el a Tudose jelöltségét, amelyet a koalíció kisebb pártja, az LDSZ is jóváhagyott. Az SZDP elnöke, Liviu Dragnea eredetileg – a megyei szervezetek elnökeivel, képviselőkkel és más párttagokkal való egyeztetések után – több lehetséges kormányfő-jelöltre tett javaslatot (Lia Olguţa Vasilescu, Carmen Dan, Mihai Fifor, Adrian Ţuţuianu, Marcel Ciolacu), de – Tudose kivételével – valamennyien visszaléptek. A pártok vezetői egyébként keveset, bő negyedórákat töltöttek az államfőnél.
Kicsoda Tudose
Mihai Tudose az SZDP–LDSZ miniszterelnök-jelöltje a Grindeanu- és a Ponta-kormány gazdasági minisztere volt. 1995-ben diplomázott a Dimitrie Cantemir Keresztény Egyetem jogi és közigazgatási karán. 2006-ban nemzetbiztonsági posztgraduális képzést végzett a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Intézetében. Ugyanebben az évben poszt­graduális szakképzést is végzett a bukaresti Országos Védelmi Intézetben. 2010-ben doktorált hadtudományból és hírszerzésből az RHSZ akadémiáján, később ott is tanított. 2016-ban azok között volt, akik a plágiumvádak miatt kérték doktori diplomájuk visszavonását.  Az SZDP-n belül több tisztséget is betöltött az elmúlt 25 évben, az Országos Tanácsnak például 1994 óta tagja. 2004–2008 között a Brăila városi szervezet elnöke volt, 2014–2015-ben a megyei alakulatot vezette. 2015 óta a párt alelnöke. 2014–2015-ben a Ponta-kormány gazdasági, kereskedelmi és turisztikai minisztere volt. Ötödik képviselői mandátumánál tart. Vagyonnyilatkozata szerint egy brăilai lakás van a birtokában, két Mercedes típusú személygépkocsi, és egy 30 ezer euróra becsült bélyeggyűjtemény.
Ellenzéki kifogások
Az ellenzéki pártok kifogásokat fogalmaztak meg az SZDP jelöltjével szemben: a plágiumgyanús doktori dolgozat és a hírszerzési intézettel való kapcsolata mellett gyenge teljesítményét is felróják neki. Az NLP elnöke, Ludovic Orban  kijelentette: Dragnea jelentésében látta, hogy semmit sem valósított meg a kormányprogramból, két dolognak kezdett neki a 17 pontból. „Ha nem volt jó gazdasági miniszternek, nem értem, miért lenne jó miniszterelnöknek” – nyilatkozta. Orban új parlamenti többség létrehozásával is megpróbálkozott – tárgyalt az MRSZ, az NMP, még az LDSZ vezetőivel is –, de nem járt sikerrel, ezért továbbra is az előrehozott választásokat tartja megoldásnak, mert szerinte a december 11-én megválasztott többség elveszítette legitimitását. Az NLP és az MRSZ küldöttsége más jelöltet nem javasolt a kormányfői tisztségbe, de Tudose kinevezésével nem értenek egyet. Elek Levente, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) ügyvivő elnöke azt nyilatkozta, hogy semmilyen formában nem támogatnak egy SZDP-s kormányt, más összetételű kormányról azonban lehet szó, ha az igazságügyi minisztert az MRSZ adja. Az NLP azt kérte még, hogy Sevil Shhaideh ne legyen tagja a következő kormánynak, mert a regionális fejlesztési, közigazgatási és európai alapok ügyvivő minisztere nem jelent meg a parlament előtt, hogy elszámoljon a helyi fejlesztések országos programjában kiutalt pénzekről. Az NMP délelőtt még Traian Băsescu volt államfő jelölését lebegtette, de végül a vajdahunyadi Siegfrid Mureşan mellett döntött, aki „Macron és Trudeau generációja” és az Európai Néppárt szóvivője.  Az RMDSZ nem mond le a parlament elé terjesztett törvénytervezeteiről, az újonnan alakuló kormánnyal is párbeszédre törekszik, továbbra is társadalmi paktumot szorgalmaz a román többség és a nemzeti kisebbségek között – hangoztatta Kelemen Hunor tegnap, miután Klaus Iohannis államfő fogadta a szövetség küldöttségét. Valószínűsítette, hogy az RMDSZ bizalmat szavaz majd Mihai Tudose kormányának, erről azonban a szövetség parlamenti frakciója hoz formális döntést. Hozzátette: a parlamenti többség joga és felelőssége kormányozni. Mi nem leszünk része a következő kormánynak, ez biztos, ilyen szándék nem létezik. Van egy együttműködésünk a többséggel, négy évre szól, és minden parlamenti ülésszak végén mérleget készítünk -- magyarázta. Kérdésre válaszolva kifejtette: azt szeretnék elérni, hogy részt vegyenek a kisebbségeket érintő döntésekben, mert a helyzet nem rózsás, amíg Berlinben az államfő modellértékű megoldásokról beszélt, itthon országos magyarellenes hisztéria tombolt.
Dragnea megvédi emberét
Az elmúlt években semmiféle jelét nem látta annak, hogy a miniszterelnöki tisztségre jelölt Mihai Tudose kettős irányítás alatt állna, azaz hogy a Román Hírszerző Szolgálatnak is dolgozna – válaszolta az államfőnek kormányfő-jelölttel szemben támasztott erkölcsi és feddhetetlenségi kritériumairól érdeklődő újságíróknak Liviu Dragnea SZDP-elnök. Elismerte, hogy Tudose alkalmasságával kapcsolatban a párton belül is kételyek merültek fel, az SZDP több tisztségviselője amiatt aggódott, hogy Tudose a titkosszolgálatok embere lehet. Dragnea kifejezte meggyőződését, hogy a vád alaptalan. Azzal érvelt: kollégája volt egy korábbi kormányban is, és ha külső befolyás alatt állna, akkor ő azt megérezte volna. A jelölt plágiumgyanú miatt megkérdőjelezett doktori címével kapcsolatban Dragnea azt mondta: nem szakértője a kérdésnek, de Victor Pontát is plágiummal gyanúsították, és attól még szerinte jó kormányfő volt. Tudose nem a nagyobb jövedelemért doktorált, és az adott körülmények között jobbnak látta, hogy ne vigye bíróságra az ügyet, hanem a törvénynek megfelelően kérvényezze a doktori cím vissza­vonását – mondotta. Azt sem találta problémának, hogy a Grin­deanu-kormány tevékenységének kiértékelésekor a Mihai Tudose vezette gazdasági tárca sem szerepelt valami fényesen, a tervezett intézkedések közül állítólag egyet sem teljesített határidőre: szerinte a kormány épületében akadtak el Tudose kezdeményezései. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megvan az új kormány összetétele
szavazta a PSD országos végrehajtó bizottsága az új kormány névsorát. A végrehajtó bizottság egyhangúlag fogadta el a miniszterek névsorát. Az új kabinetnek három miniszterelnök-helyettese lesz, közülük egy tárca nélküli miniszter. Livi Dragnea PSD-elnök be is jelentette a miniszterek névsorát.
Ezek között vannak olyanok, akik a Grindeanu-kormány tagjai is voltak, és új nevek is (utóbbiak kiemelve): Miniszterelnök: Mihai Tudose
Miniszterelnök-helyettesek:
fejlesztési miniszter: Sevil Shhaideh
környezetvédelmi miniszter: Graţiela Gavrilescu
tárca nélküli miniszterelnök-helyettes: Marcel Ciolacu (képviselő, a PSD Buzau megyei elnöke) belügyminiszter: Carmen Dan
külügyminiszter: Teodor Meleşcanu
védelmi miniszter: Adrian Țuţuianu (a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke)
pénzügyminiszter: Ionuţ Misa (az ANAF konstancai igazgatója)
igazságügyi miniszter: Tudorel Toader
mezőgazdasági miniszter: Petre Daea
munkaügyi miniszter: Olguţa Vasilescu
gazdasági miniszter: Mihai Fifor (a PSD szenátusi frakcióvezetője)
energiaügyi miniszter: Toma Petcu
szállításügyi miniszter: Răzvan Cuc
kkv-kért felelős miniszter: Ilan Laufer (államtitkár)
egészségügyi miniszter: Florian Bodog
kulturális miniszter: Lucian Romascanu (szenátor, korábban a Cancan és a Libertatea bulvárlapok menedzsere és a KanalD tévécsatorna igazgatója)
vízügyi és erdőgazdálkodási minisztérium: Doina Pana (ugyanezt a tisztséget korábban a Ponta-kormányban is betöltötte)
oktatási miniszter: Liviu Pop (szenátor, korábbi társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter, tanügyi szakszervezeti vezető)
kutatási miniszter: Lucian Georgescu (államtitkár)
ifjúsági miniszter: Marius Alexandru Dunca
turisztikai miniszter: Mircea Dobre
a határon túli románokért felelős miniszter: Andreea Păstârnac
a parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter: Viorel Ilie
európai alapokért felelős miniszter: Rovana Plumb
európai ügyekért felelős miniszter: Victor Negrescu (EP-képviselő) (hírszerk.) Transindex.ro

Fejvesztett kormányzás
Ahogy telnek a napok, úgy válnak semmivé újabb és újabb pontok a kormányprogramból. Abból a dokumentumból, amelyet Liviu Dragnea Szentírásként emlegetett, amelynek minden passzusát megszögeltnek mondotta. Az első, tavaly ősszel a kampányban bemutatott zseniális program átvedlése még hónapokba tellett, s megbukott egy kormányfő is, mert állítólag képtelen volt megvalósítani a sok nagyszerű ötletet.
Aztán az új miniszterelnökkel kaptunk egy alaposan átgyúrt tevékenységi tervet, melyet egy nagyon okos szakértőkből álló munkacsoport dolgozott ki egyetlen éjszaka alatt. Csakhogy, amint kiszivárogtak tételei, hatalmas felháborodás kerekedett, Dragnea és új kormányfője nem győzött visszakozni, hisz nemcsak a hazai vállalkozók, szakértők szedték darabokra, de a külföldiek is felhördültek, az amerikai nagykövet személyes látogatáson jelezte, elfogadhatatlannak tartanak több tervezett intézkedést.
De lássuk csak, mi történt az új kormány beiktatása és a legújabb program megszavazása óta eltelt bő tíz napban. Negyvennyolc óra sem kellett, kiderült, hogy a legnagyobb felháborodást kiváltó, üzleti forgalomra kivetett adó következményeit még elemzik, csak akkor alkalmazzák, ha tényleg hatékony. A nyereséget külföldre menekítő multik ellen találták ki, de ha tönkreteszi hazai vállalkozások sokaságát, akkor inkább eltekintenek tőle – ígérték. A szolidaritási adó bevezetése sem biztos, még utánanéznek, az egészségkárosító termékekre szánt sarcról senki, talán még kitalálói sem tudják, pontosan mire gondoltak: a cukorra, a dohányra vagy az alkoholra? Bőszen tagadták a még fel sem kent új pénzügyminiszter elszólását a magánnyugdíjpénztárak államosításáról, Dragnea egyenesen butaságnak minősítette, aztán kiderült, a legszorgalmasabb munkaügyi miniszter, Lia Olguța Vasilescu mégis vizsgálódik, csapatával elemzi, mi történik a polgárok pénzével, ha nem az állam teszi rá a kezét. S most, egész frissen megtudhattuk: a 2000 lejes minimálbér valójában nem lesz több 1550 lejnél. A bumfordi, nyers miniszterelnök pedig lehordta az újságírókat, hogy miért teszik fel újra és újra ugyanazt a kérdést, mit nem lehet ezen érteni, ők csak az új globális adózáshoz igazították a minimálbért, amikor az alkalmazott fizeti a hozzájárulásokat, ezért jelent meg a programban megjelölt összeg. Egy olyan új adózási rendszerhez, melyről szintén nem sokat tudni, tanulmányozási, kísérletezési fázisban van.
A szociáldemokraták nagy ígéretekkel nyertek választásokat, most pénzre volna szükségük, hogy fedezni tudják vállalásaikat. De ígértek szakértelemet is – az vajon merre bujkál? Fejvesztett kormányzásukban egy miniszterelnök már fejét veszítette. Mi jön még? Napról napra tragikusabb uralgásuk komikuma. Nevetségesebbnél nevetségesebb helyzeteket teremtenek, ám félő, a következményektől arcunkra fagy a mosoly.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megnyirbálnák a rendőr- és szekusnyugdíjakat
Sürgősségi rendelettel kívánja módosítani a kormány a speciális nyugdíjakról szóló törvényt – közölte kormányzati forrásokra hivatkozva a Hotnews portál.
A dokumentumon titokban, szűk körben dolgoznak Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter vezetésével. A portál azt is tudni véli, hogy Liviu Dragnea valójában emiatt kérte jövő hétre a rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását. A rendelettervezet értelmében radikálisan változna a rendőrök, katonák és titkosszolgálati alkalmazottak nyugdíjának kiszámítási módja, akik így jóval kisebb járandóságban részesülnének, mint a jelenlegi törvény alapján.
A változtatásokról szóló hírek hatására az elmúlt hetekben tömegesen távoztak nyugdíjba a belügyi és védelmi tárca alkalmazottjai, de a titkosszolálatoktól is sokan a nyugdíjazást választották. A Hotnews szerint éppen ezért jelenleg rendkívül feszült a hangulat a rendőrség, a katonaság és a titkosszolgálatok berkein belül: az érintettek attól félnek, hogy kevesebb pénzt kapnak. Egyesek büntetőintézkedésként értelmezik a kormány szándékát, mások arra világítanak rá: az államkassza hiányának fedezésére pénzre van szükség, a speciális nyugdíjakra pedig rengeteg elmegy. Az egyelőre kérdéses, hogy Mihai Tudose kormányfő elfogadja-e a rendeletet jelenlegi formájában.
Az intézkedések nem érintik a bírákat és az ügyészeket, de nem kizárt, hogy ők következnek majd. Az intézkedésről a Legfelső Védelmi Tanács kedden esedékes ülésén is tárgyalnak.
Háromszék; Erdély.ma

Lefaragják a különnyugdíjakat
A kormány módosítani akarja a fegyveres szervek alkalmazottjainak nyugellátását, mivel a jelenlegi rendszer tarthatatlanná vált – erősítette meg Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke tegnap, a kormánykoalíció vezetőinek ülése után. Dragnea szerint egyetlen, már megállapított nyugdíj sem fog csökkenni, de azok a katonák és rendőrök, akik a jogszabály hatályba lépése után vonulnak nyugállományba, már nem kaphatnak fizetésüknél nagyobb járandóságot, különleges nyugdíjukat pedig utólag már csak az infláció mértékében növelik, nem pedig minden, az illető ágazatot érintő béremelés alkalmával.
Liviu Dragnea hangsúlyozta, a jelenleg érvényben levő törvény lehetővé teszi, hogy a katonák és rendőrök különnyugdíja sok esetben több mint kétszerese legyen a fizetésüknek, illetve hogy az ágazatot érintő béremelések alkalmával tovább nőjön. A pártelnök szerint, amennyiben nem változtatnak ezen, tarthatatlanná válik a rendszer. Jelenleg hozzávetőlegesen hatmilliárd lejt kell a különnyugdíjak kifizetésére fordítani, az egységes bértörvény által előírt bérkorrekciók után ez az összeg akár 15 milliárd lejre nőhet. Hozzátette: amint a kormány elkészül a különnyugdíjakról szóló törvényt módosító rendelettel, a parlament rendkívüli ülésszakra ül össze. A bukaresti sajtó szerint máris komoly „vérveszteséget” okozott a különleges nyugdíjak lefaragásának híre: a jogosult rendőrök, katonák és hírszerzők tömegesen kérik nyugdíjazásukat, amióta kiszivárgott, hogy szeptember közepétől a nyugállományba vonulók már a jelenleginél jóval kisebb nyugdíjat fognak kapni. A rendőrszakszervezetek tudni vélik, hogy a speciális nyugdíjak legalább 15 százalékkal csökkennek. Carmen Dan belügyminiszter tízszázalékos béremelés ígéretével próbálta tegnap a rendőrök elégedetlenségét leszerelni, a tömeges nyugdíjazási kérésekkel súlyosbított létszámhiányt pedig, mint mondta, további négyezer állás meghirdetésével akarja pótolni.
Romániában a bírák és ügyészek, a katonák, a rendőrök, a titkosszolgálati ügynökök, a törvényhozók, pilóták, diplomaták, pénzügyőrök és alkotmánybírák kapnak – az illető ágazat számára hozott törvények értelmében – speciális állami nyugdíjat. Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter szerint százezer kivételezettnek akkora járandóságot fizetnek, mint a társadalombiztosítási rendszerben lévő négymillió nyugdíjasnak, ezt azonban a statisztikai hivatal az adatok hiányára hivatkozva nem erősítette meg. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elégedetlenek a pedagógusok a jövő évtől esedékes béremeléssel
Hancescu: "Ilyen bérek mellett aligha fogják vonzónak tartani a pedagógusi pályát a fiatalok”
Lemondanának a fejkvótáról a pedagógus-szakszervezetek, azt kérik a kormánytól, hogy ne a helyi önkormányzatoktól, hanem a pénzügyminisztériumtól kapják a pénzt.
Az 50 százalékos bruttó béremelés, amelyben a tanügyi alkalmazottak részesülnek jövőre, nettóban mindössze 25 százalékos növekedést jelent, ezért a szakszervezetek azt kérik a kormány képviselőit, találjanak megoldást arra, hogy nagyobb arányban nőjenek az ágazati bérek.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke, Simion Hăncescu szerint a Victoria-palotában tartott hétfői egyeztetésen Ionuț Mișa pénzügyminiszter megerősítette, hogy az 50 százalékos bruttó fizetésemelés ellenére a tanügyben dolgozók nettó bére 2018. január 1-jétől mindössze 3 százalékkal, márciustól pedig 22 százalékkal nő. Ennek oka, hogy a járulékok befizetésének kötelezettsége áthárul a munkáltatóról az alkalmazottra.
"Ha a nettó bér 50 százalékkal nőne, akkor számíthatnánk arra, hogy a jól teljesítő és a szakma iránt elhivatottságot érző fiatalokat sikerül erre a pályára csábítani. De ha csak 50 lejt kapnak pluszba, nem hiszem, hogy megéri nekik a tanügyben elhelyezkedni, minden bizonnyal a magánszektorban próbálnak majd szerencsét" — mondta Simion Hăncescu, akit az Agerpres idéz.
A hétfői tanécskozáson a pénzügyminiszter mellett részt vett még a tárgyaláson Mihai Tudose kormányfő, Liviu Pop tanügyminiszter, Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter és Puiu Lucian Georgescu kutatási és innovációs miniszter is.
Az egyeztetésen tárgyaltak egy új, 2018. szeptember 1-jétől alkalmazandó tanügyi törvény szükségességéről, valamint a tantervek módosításának esedékességéről is.
A FSLI közleménye szerint körvonalazódni látszik egy fontos újítás, miszerint az oktatási intézmények közvetlenül a szaktárcától kapnák a finanszírozást, nem a helyi önkormányatok közvetítésével, ahogyan az jelenleg történik. A Mediafax által ismertetett FSLI-közleménye szerint vita tárgya volt a fejkvóta-rendszer is, a szakszervezet ennek eltörlésére tett javaslatot. Szabadság (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: 2018-at nem tudjuk megúszni
Az Orbán-Dragnea egyeztetésről, a közigazgatási törvény esélyeiről, a Fidesz-pártiságról és 2018-ról kérdeztük az RMDSZ elnökét.
- A legutóbbi műsorban azt mondta, hogy annak a parlamenti megállapodásnak, amelyet a PSD, az ALDE és az RMDSZ kötött, szakítópróbája lesz a közigazgatási törvény módosítása. Úgy tűnik, hogy nem áll túl jól ez a dolog jelenleg.
- Az őszi ülésszak alatt a 215-ös törvény módosításának a sorsáról a képviselőház ilyen vagy olyan döntést fog hozni. Október 20-a körül jár le a hallgatólagos jóváhagyás. Én azt is el tudnám képzelni, hogy hallgatólagos jóváhagyással átkerüljön a szenátusba, mert a szenátus a döntőház, vagy a júniusi kompromisszumos megoldás továbbvitelét is el tudom képzelni, amellyel a küszöböt nem 10 százalékosra, hanem 15 százalékra csökkentenék, és az alternatív küszöbnél a nagyvárosok maradnának, illetve a szankcióknál voltak még kompromisszumos javaslatok.
Ki fog derülni, hogy mit dönt a PSD-ALDE, hogy mennyire bátrak lesznek. Mert itt inkább az a kérdés, hogy mennyire lesznek bátrak. Így a szeptemberi előzetes beszélgetésekből én azt láttam, azt tapasztaltam, hogy minden egyes olyan szakbizottsági vita előtt és után, amelyen a 215-ös szóba került, például a munkaügyi bizottságban, ahol jóváhagyták úgy, ahogy mi beterjesztettük, rögtön – elsősorban a liberális párt felől és a liberális párthoz köthető médiában – nagyon erős támadás éri a kormánykoalíciót, hogy eladták a magyaroknak Erdélyt, hogy hazaárulók, hogy nemzetárulók, és ettől a szociáldemokrata képviselők, különösen az erdélyi képviselők megijednek, és előszobáznak a pártelnöknél, hogy ezt nem lehet, mert nekik haza kell menniük, és őket otthon majd felkötik vagy elhajtják. Ami egyébként nem igaz, ez egy túlzás, de ezt a nyomást érezzük szeptemberben minden egyes kísérletnél.
Azt kértem a koalíció vezetőitől, hogy legyenek bátrak, ugyanis azt gondoljuk, hogy a nyelvi küszöb 20 százalékról 15 százalékra csökkentése, a nyelvhasználati jogoknak az ilyen értelemben való kibővítése semmiféle értelemben nem sérti a román érdeket, a román közösségtől nem vesz el semmit. Azt is bebizonyítottuk statisztikailag, hogy a 15 százalékos küszöbnél 40-41 közigazgatási egység kerülne be a törvény hatálya alá. Most 370-380 közigazgatási egység tartozik a törvény hatálya alá, tehát nem volna egy lényeges, nagy, erőteljes változás. Az igaz, hogy akkor, amikor a nyelvhasználat területeit bővítjük, ott van egy jelentősebb bővülés, tehát az utcanévtáblákra, a hely- és az irányjelző táblákra, a prefektúrára, a különböző dekoncentrált intézményekre is kiterjedne a nyelvhasználat. Azt gondolom, hogy ez helyes, ez korrekt, de radikálisan nem forgatná föl az országot.
De azt látjuk, hogy ennek a nyomásgyakorlásnak ebben a kontextusban most nehezen tudnak ellenállni. Meglátjuk. Nem akarnék előre kiabálni semmit, nem akarnék semmit megelőlegezni addig, amíg tárgyalunk. Amíg ezt a kérdést vitatjuk, addig, azt gondolom, hogy nem szabad semmit előre kijelenteni. Másrészt viszont a képviselőház első ház, tehát a képviselőházi döntés csak részben előlegezi meg a szenátusi vitát, de semmiképpen nem jelent végleges döntést. Persze az is logikus, hogy ha egy parlamenti többség egy kérdésben egyféleképpen dönt a képviselőházban, az a parlamenti többség néhány hónappal később nehezen elképzelhető, hogy teljesen más döntést hozzon, vagy radikálisan más döntést hozna, mint a képviselőházban hozott. Vannak pillanatok, amikor úgy érzem, hogy fog ez menni, de vannak pillanatok, amikor én is úgy érzem, itt ez a nacionalista hisztéria olyan mértékben rányomja a bélyegét minden egyes politikai projektnek a kivitelezhetőségére, hogy nem lehet továbblépni. Kérdeztem a liberálisoktól, hogy miért csinálják ezt, mitől félnek, mi a problémájuk? Azt a választ kaptam, hogy hát ők a kormánykoalícióval harcolnak, meg hogy a kormánykoalíciót kell legyőzni. Én ezzel egyetértek, ez rendben van, a demokráciában így kell lennie, de mondtam, hogy ne a mi ügyeinkkel, ne a magyar kártyát fölhasználva próbálják legyőzni a kormánykoalíciót, találjanak valami egyebet. Gazdasági kérdések, közpolitikák, oktatás, szociális kérdések, nyugdíj, infrastruktúra, egészségügy, igazságszolgáltatás, millió példa, millió lehetőség van. Nekik nincs fantáziájuk. A liberális párt ma egy dolgot tud: déltől, az ebéd utántól vacsoráig éhségsztrájkot folytatni azért, hogy ne legyen nyelvhasználati küszöbcsökkentés és azért, hogy legyen az egyesülés ünneplésére minél több pénz. Ennyi tudnak, a fantáziájuk eddig terjed. Mindenhol magyarveszélyt látnak, és mindenhol azt gondolják, hogy ha egy magyar ember, egy magyar politikus egyet köhint, akkor az azért van, mert Erdélyt el akarja szakítani Romániától. Ez egészen pontosan így néz ki, ezt nem lehet lakkozni, ezt nem lehet és nem érdemes finomítani.
- Liviu Dragnea PSD pártelnök nyilatkozata sokat sejtet. Ő azt mondta, hogy ez a kérdés most nem aktuális, nem kellene most ezzel foglalkozni. Jellemzően olyan típusú kérdéseknél szokott ez lenni a retorika – például a női kvóta esete vagy a bejegyzett élettársi viszony – amiket a politikum, ha tehetné, az idők végezetéig elnapolna és nem foglalkozna vele, mert tudja, hogy nagy a társadalmi ellenállás ezekben a témákban. Hogyan kommentálná ön Dragneának ezt a nyilatkozatát?
- Nincsenek különösebben nagy kétségeim azt illetően, hogy ha most történetesen épp a liberálisok lennének kormányon és ők nyerték volna meg 2016-ban a választásokat, akkor az ellenzékben lévő szociáldemokraták lényegesen másképp viselkednének. Nekem ilyen illúzióim nincsenek, talán soha nem is voltak. Az biztos, hogy az, akivel mi valamennyi időt együtt kormányoztunk vagy együttműködtünk a parlamentben, az a magyar kérdéshez mindenképp árnyaltabban, ha nem is sokkal barátságosabban állt hozzá, mint az, akivel nem volt szerencsénk együttműködni ilyen vagy olyan okok miatt. Rengeteg példát lehetne hozni a ’97-es első kormányba lépéstől egészen a 2013-as, ’14-es kísérletünkig, beleértve azt az időszakot is, amikor a Năstase kormányt kívülről támogattuk, és úgy indultunk, hogy azt mondta Năstase, hogy amíg ő miniszterelnök, addig nem lesz Szabadságszobor, aztán meg ő miniszterelnökként jóváhagyta, aláírta, és a Szabadságszobor köztéren fölállíttatott Aradon. A probléma az, hogy a mostani Nemzeti Liberális Párt, amely az egykori Demokrata Pártból és az egykori Nemzeti Liberális Pártból állt össze, semmilyen formában nem hasonlít ahhoz, amit ismertünk: sem a PD-hez, sem a PNL-hez. Kikoptak, elmentek azok az emberek, akikkel nekünk az együttműködési tapasztalatunk mást mutathatott volna. Messze vagyunk nemcsak a Tăriceanu-féle liberális párttól, amellyel együtt kormányoztunk 2004 és 2008 között, messze vagyunk attól, amelyet még Antonescu jelentett a liberális pártnak, pedig az már azért egy komoly fordulatot vett, de attól is messze vagyunk, amit a két társelnök, Vasile Blaga és Alina Gorghiu jelentett, és akikkel lehetett normálisan egyeztetni és beszélgetni. Egy olyan új nemzedék jött, egy olyan új politikai elit került a Nemzeti Liberális Párt élére, akikkel nem tudunk ebben a pillanatban mit kezdeni. Egyszerűen mert nagyon-nagyon magyarellenesek. A PSD-ben is volt egy váltás, egy komoly váltás, de közülük nagyon sok emberrel mi együtt dolgoztunk az elmúlt években. De nincsenek kétségeim, hogy egy Codrin Stefănescu vagy egy Olguța Vasilescu hogyan viselkedne, ha elengednénk a gyeplőt, azért ennyire naiv nem vagyok.
- Milyen az új miniszterelnökkel az RMDSZ viszonya, mennyire találják meg a szót?
- Az új miniszterelnököt 2000 óta ismerjük, akkor került be a parlamentbe. Ő egy nagyon darabos és nagyon kezelhetetlen ember. Mindig úgy tűnik, mintha meg lenne sértődve a világra, a mimikája ezt sugallja, ahogy beszél, ezt sugallja, de egy nagyon közvetlen ember. Nem szereti kerülgetni a dolgokat, amit gondol, azt ki is mondja, ezért néha brutálisnak tűnik, de az elmúlt két és fél hónapban, hiszen még csak ennyi van a miniszterelnöki múltjában, azt kell mondani, hogy szót tudtunk érteni, és legutóbb a katolikus iskola ügyében, amikor egyeztettünk, hogy mi legyen, hogy legyen, akkor ő nagyon nyitottnak mutatkozott, hogy az OECD tagság rendezését követően törvénnyel valamilyen módon, sürgősségi kormányrendelettel vagy törvénytervezettel ezt a kérdést rendezzük, mert azon a véleményen volt, hogy egy iskola semmiféle értelemben nem jelenthet veszélyt senki számára – ezt egyébként nyilvánosan is elmondta. Egy közösség, családok, gyerekek döntése kell legyen, hogy milyen iskolába akarnak járni. Ha a törvény lehetővé teszi, akkor a kormánynak, az államnak is lehetővé kell tennie a gyakorlatba ültetését. Ez az eddigi tapasztalatunk, hogy később mi lesz, azt nem tudom. Megtanultam, hogy előre ne igyak a medve bőrére, de igyekszünk, hogy ezt az ígéretet, ezt a hozzáállást érvényesítsük.
- Nemrég lezajlott egy telefonbeszélgetés Liviu Dragnea és Orbán Viktor között a római katolikus iskola ügyében, és úgy tűnik, ez volt a fordulópont, bár a következményeit még mindig nem látjuk. Volt-e az RMDSZ-nek szerepe abban, hogy létrejött ez a beszélgetés?
- Nézze, a legfontosabb az, hogy van egy nyitottság mindkét fél részéről, hogy beszéljenek. Igen, én igyekeztem ezt a beszélgetést tető alá hozni a szerény eszközeimmel. Így került erre sor, mert úgy éreztem, hogy az nem normális, hogy ne legyen a két állam között, a két állam vezetői között párbeszéd semmiféle formában. Néha van ugyan egy-egy külügyminiszteri találkozó, de hát azok annyira felszínesek, és a diplomácia (főleg Európának ebben a sarkában) ugye nem mindig azt jelenti, amit az ember első látásra gondolna. Én javasoltam Liviu Dragneának, hogy beszéljen Orbán Viktorral, mert Dragnea nekem azt mondta, hogy az iskola kérdését meg akarja oldani, és, akárcsak Tudose miniszterelnök, akivel egyeztettek, úgy gondolja, hogy erre a következő tanévig megoldást kell keresni. Akkor azt mondtam, vegye fel a kapcsolatot a magyar miniszterelnökkel, mondja el neki ezt, és kérje az OECD-hez a támogatást. Sokszor mondtuk, hogy a román-magyar kapcsolatokban az RMDSZ képes közvetíteni és szerepet játszani, ugyanakkor mindenkinek az az érdeke, hogy ez a viszony a következő időszakban ne romoljon. Ha lehet, akkor javuljon. Ebben az időszakban láthatta mindenki, hogy nem a legjobb, hisz kölcsönös nyilatkozatokból mindenki többet tudna az asztalra tenni, mint amennyit az asztal egyébként elbírna. Ezen javítani kell, hisz egy nehéz időszak következik.
Romániának az volt az érdeke, hogy bekerüljön ebbe a szelekt klubba, amit OECD-nek hívnak. Ettől nem változik meg az élet radikálisan egyik napról a másikra, de ebben a fejlett országok kapnak helyet. Magyarországnak sem érdeke, hogy a magyar gazdasági kapcsolatok is elmérgesedjenek, és én azt gondolom, hogy ezért nagyon fontos volt, hogy egy közös nevezőt találjon a két ország vezető politikusa, akik meghatározzák nagy mértékben a dolgok menetét.
Nem egy, hanem két beszélgetés volt. Ebben állapodtak meg a múlt héten, hogy az OECD tagságot Magyarország támogatni fogja, Románia pedig megoldja ezt a problémát. Liviu Dragneaval azóta már beszélgettem, és készítünk egy törvénytervezetet, remélem, hogy ez tíz-tizenöt napon belül elkészül, amely az iskola létrehozására vonatkozik, azt leegyeztetjük a kormány jogászaival és szakembereivel. Ezt vagy sürgősségi eljárással végigvisszük decemberben a parlamenten, vagy sürgősségi kormányrendeletet kérünk, ugyanis február végéig kell az iskolahálózatokat elkészíteni, javaslatként megfogalmazni, és abban már benne kell lennie az iskolának, mint jogi személyiségnek, intézményként. Másképp ismét elcsúszhatunk az időhiány miatt, a határidőkitolás sosem szerencsés. Elég hamar ki kell tehát derüljön, hogy Liviu Dragnea komolyan gondolta-e az ígéretét, amit tett Orbán Viktornak, és akarom remélni, hogy igen. Mert ha nem, akkor a baj tetőződni fog.
- Nem fogja befolyásolni ennek a törvénytervezetnek a sorsát az, hogy jelenleg nehéz megmondani, hogy létezik-e vagy nem a római katolikus iskola Marosvásárhelyen. Ugye egyesek azt mondják, hogy megszűnt jogilag az intézmény, mások pedig, hogy fel van függesztve a tevékenysége, de maga az intézmény létezik egyébként.
- Ezek olyan jogi viták, amelyekkel én a jelen pillanatban nem kívánok sokat foglalkozni, mert nem tudjuk megoldani. Ahány jogász, annyi vélemény van. Én azt mondom, hogy ma ez az iskola nem létezik. Lehet, hogy valahol a levegőben, valahol a kozmoszban létezik, és fel van függesztve, de ilyen jogi intézmény, hogy római katolikus iskola a marosvásárhelyi, Maros megyei iskolahálózatban nincs. Tehát létre kell hozni. Ez nem jelenti azt, hogy az elindított perek, eljárások nem folytatódnak. Ha az új iskolát létrehozták és működik, akkor ezeknek a pereknek a kimenetele teljesen mellékes. Vissza lehet lépni belőle, abba lehet hagyni, születhetnek döntések, mert nem mindenik az iskola létére vonatkozik, tehát én ezt a kettőt nem kötném össze. Ha összekötjük, és megvárjuk ennek a három, négy, öt pernek a kimenetelét, és majd ahhoz igazítjuk a terveinket és céljainkat, akkor lehet, hogy 2019-ben és 2020-ban is arról fogunk vitatkozni, hogy létezik-e az iskola. Ezzel nem kell foglalkozni, ezt zárójelbe kell tenni. Nem zavarja azt, hogy egy új törvényt elfogadjunk, és a következő tanévtől el kell indítani egy új jogi intézményt. Ez nem ugyanaz kell legyen, ami most perben van, és nem tudjuk róla, hogy létezik vagy nem létezik. A néven kell változtatni, hogy ez ne okozzon később semmiféle problémát. Lehet azt mondani, hogy II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Iskola. Pont.
- Térjünk át 2018-ra. Még van néhány hónap addig, de már van egy csomó olyan dolog, ami beindult 2018 kapcsán. Akár azt is mondhatnánk, hogy Románia számára reálpolitikai szempontból nem lesz egy nagyon fontos év, hiszen nem lesznek választások, de itt van a centenárium. Ugyanakkor Magyarországon választások lesznek 2018-ban és van egy harmadik olyan ügy is, amelynek 2018-ban lesz a kifutása: a Minority SafePack aláírásgyűjtés, amely egy európai polgári kezdeményezés, és azt célozza, hogy az Európai Uniónak is legyenek hatáskörei kisebbségi ügyekben. Ez a három téma egy csomagban az RMDSZ idei év végi kommunikációjának a nagy részét képezi. A regisztráció kapcsán az RMDSZ is kampányol, biztatja a magyarországi választásokon való részvételre a magyarokat, sőt, egyes politikusok már azt is megfogalmazták, többek közt ön is, hogy melyik az a magyarországi politikai szervezet, amelyet támogatnak. Ez számomra azért furcsa, mert ugye egyelőre még a regisztrációról beszélünk, és a kampányig van némi idő.
- Nagy meglepetésekre, gondolom, senki nem számít. Ha jogod van szavazni, részt venni a választásokon, mindegy, hogy az milyen állampolgársághoz kötődik, én nem mondtam mást soha, mint hogy ezzel a joggal élni kell. A román állampolgársághoz köthető szavazati joggal is, a magyar állampolgársághoz köthető szavazati joggal is, ha valakinek van más állampolgársága, amerikai, francia, azzal is. Ettől nem kell elmenekülni, ez nem bűn, nem vétek, nem hiba: ha ezt a jogot megkapta valaki, akkor ezzel éljen. Sőt, én azt mondom, hogy ha megkapta, akkor mindig éljen vele, ne legyen soha kivétel az alól, hogy elmegy szavazni. Hogy a magyarországi választásokon regisztrálni kell, ez a magyarországi törvény. Lehet, hogy ennél egyszerűbb megoldást is lehet találni, vagy lehetett volna találni, de ebben a pillanatban szükséges a regisztráció. Ez az erdélyi magyar emberek szempontjából picit macerás, mert nem szoktak ehhez hozzá: itt ugye nincs olyan, hogy előbb regisztrálsz és akkor szavazhatsz. Ezért segítünk, ezért mondjuk azt, hogy a regisztrációt mindenki tegye meg, mert másképpen hiába akarna szavazni, nem tud. Attól még ha közben meggondolja magát, nem kötelező szavaznia, ha regisztrált, de ahhoz, hogy szavazzon, kell regisztrálnia. Igen, ezért segítünk, ezért tájékoztatást nyújtunk. A kérdés másik oldala, hogy kire érdemes szavazni, kire kell szavazni. Ha azt nézem – és most csak azt tudom nézni –, hogy nemzetpolitikai szempontból a szóba jöhető alternatívák közül ki mit tett le az asztalra az elmúlt négy évben, az elmúlt nyolc évben, akkor számomra nincsen alternatíva. Ha azt nézzük, hogy ki hogyan viszonyult a határon túli magyar ügyekhez az elmúlt években, akkor megint azt mondom, hogy a dolog egyértelmű. És vehetjük sorra az összes szereplőt, aki indulni szándékszik a választásokon, bár nem áll szándékomban végigvenni őket, mint ahogy közvélemény-kutatásokról sem akarok beszélni – bár mondjuk az erdélyi magyar emberek nagy többségének a hangulatát, véleményét ismerem, hisz mérjük, és ott megint csak egyértelműek a dolgok.
Ha csak a nemzetpolitikai víziót, stratégiát nézzük, akkor az én opcióm egyértelmű. Én ezt világossá tettem, én ettől nem félek, nem bújok el. Van sok érvem emellett egyébként. A másik pedig az, hogy segítséget kaptunk. Igen, annak idején 2014-ben, 2016-ban Orbán Viktor eljött Szatmárnémetibe, velem együtt sajtótájékoztatót tartott, és arra biztatta az embereket, hogy menjenek el szavazni, és szavazzanak a Szövetség embereire. Morálisan azt nagyon nehéz fölépíteni, hogy ha segített neked valaki, és most segítséget kér tőled, akkor azt mondod, hogy „hát tudod, ez most kicsit bonyolultabb itt nálunk”, és megpróbálsz elbújni ez elől. Morálisan sem lehet másképpen közelíteni ehhez.
Harmadik szempontként azt gondolom, hogy az erdélyi magyar emberek mindegyike, aki választani, szavazni fog, egészen pontosan tudja, hogy milyen opciója van, függetlenül attól, hogy én mit gondolok. Én egy percig sem hiszem azt, hogy ráerőltetné az RMDSZ vagy én magam az opciómat bárkire, aki szavazni akar. Én nem hiszem, hogy ott ülne János bácsi, és azon tűnődne, hogy kire szavazzon, ott van előtte a szavazócédula, majd beüti az internetbe, hogy mit mondott Kelemen Hunor, ja, igen, akkor odaszavazok. Én azt gondolom, hogy az erdélyi magyar emberek mindegyike, aki a szavazáson részt vesz, már most tudja, hogy kire fog szavazni: Fidesz-KDNP-re, MSZP-re, DK-ra, Jobbikra, Momentumra, LMP-re. Ilyen értelemben nem hiszem, hogy bárkit befolyásolnánk, de az a tisztességes, hogy az én véleményemet, főleg, ha meg tudom érvelni, a közvélemény előtt elmondjam, ha megkérdeznek, ha erre valaki kíváncsi.
Ez ilyen egyszerű, nem kell túlfilozofálni, hogy az egyenlő távolság meg közelség, meg hogy mi volt ezelőtt nyolc évvel, és mi tizenkét évvel. Ezelőtt nyolc évvel nem volt állampolgárság. A lényeg az, hogy ezt kontextusban kell nézni, 2017-2018 kontextusában. Ennyi.
- De fontos szempont, hogy bárki lesz kormányon a következő négy, nyolc, húsz évben Magyarországon, ugyanúgy tudjon viszonyulni a határon túli magyarokhoz.
- Jó lenne. Ha valaki azért sértődik meg, mert nekem van egy politikai véleményem, azzal nem tudok mit kezdeni. Én a politikai véleményekre nem szoktam megsértődni, egyetértek vagy nem értek egyet, főleg politikusként. Szerintem ez butaság. Persze, mi abban vagyunk érdekeltek, hogy egy erős Magyarország legyen a régióban, érdekérvényesítésében hatékony legyen a régióban és nemcsak, hogy a nemzetpolitikai víziója ne szorítkozzon néhány kulturális rendezvény támogatására, mert nem ebből áll a nemzetpolitika a 21. században, és még sorolhatnám hosszan az érveket, de ezt nem mi döntjük el. És ha valaki azt gondolja Magyarországon, hogy az erdélyi magyarokat kell hibáztatni azért, mert ilyen vagy olyan eredmény lesz Magyarországon, az énszerintem egészen rossz pályán van. Nehogy már az a néhány százezer szavazat döntse el, hogy Magyarországon mi fog történni. Egy-két mandátumot tud ez befolyásolni, nem többet. Ma pedig nem úgy néz ki, hogy egy-két mandátumon múlna a magyarországi választások kimenetele, de ezzel megint nem akarok foglalkozni, a politikai elemzők ezt megteszik. De ha van egy véleményünk, akkor azt nyugodtan, érvekkel alátámasztva elmondhatjuk, és ezért senkinek nem kell megsértődnie.
- Jelenleg is zajlik a Minority SafePack aláírásgyűjtése, amelynek az egyik motorja európai szinten az RMDSZ, amely 250 ezer aláírás gyűjtését vállalta. Mennyire tud rámozdulni a szervezet most erre?
- Van nekünk egy tapasztalatunk arról, hogy ez hogy működik. Persze, amikor itteni választásokról van szó, akkor ez egy sokkal szorosabb, rövidebb határidő alatt kell megtörténjen, mert nem lehet elkezdeni egy évvel előtte. Ez a hosszú idő az embereket el is lazítja egy kicsit, hogy van még idő, van még idő. De nekünk megvan ebben a jó értelemben vett tapasztalatunk, tudjuk, hogy hogyan kell aláírást gyűjteni, ott vannak az önkénteseink, ott vannak a különböző helyi, megyei, területi szervezetekben az embereink, le tudjuk osztani, mivel tudjuk, hogy melyik település, melyik terület, melyik megye mennyi aláírást tud összegyűjteni. Mert nem lehet annál többet kérni, mint amennyi megvalósítható. Ennek az anyagi vonzata minimális, nem kerül sokba. Vannak olyan kisebb költségek, amelyeket kell állni, de az erőforrás szempontjából ez a legkevesebb.
Az erdélyi aláírásgyűjtés beindult, és jól megy. Ennek van egy online és van egy papíralapú aláírásgyűjtési lehetősége, és bízom abban, hogy ezt a 200-250 ezres határt tudjuk tartani. Ennél sokkal többre van szükség Európában, mi ennyit tudunk hozzátenni. Ha minden egyes tagállamban, ahol élnek őshonos kisebbségek, ha egy picit fölülteljesítenek a kvótán, akkor meglesz az egymillió aláírás.
Azt is látni kell, hogy mi többet vállaltunk, mint amennyi arányosan ránk jutna, de rögtön hozzá is teszem, hogy ha sikerül nekünk eredményt elérni a Minority SafePackkel az Európai Unióban, ha sikerül ezt a kérdést bevinni a döntéshozatalba, az elsősorban a mi érdekünk. A dél-tiroliak, ahhoz képest, ami nekik ma van, sokat nem kapnak. Kapnak, de kevesebbet. Vagy a finnországi svédek, vagy a dánok Németországban. Elsősorban a közép-kelet-európai államokban, a volt kommunista államokban élő őshonos kisebbségek számára jelentene ez egy jelentős változást. Ilyen szempontból a túlvállalásunk érthető, de azon vagyunk, és arra biztatunk mindenkit a tagállamokban, hogy próbáljanak a kvóta fölött gyűjteni.
Talán a szolidaritási rész a legfontosabb, hogy azok is szolidárisak velünk, akik ettől a kezdeményezéstől radikális változást, jobbulást nem várnak. És azok is szolidárisak velünk, akik még nincsenek az EU-ban, de az unió fele tart az államuk. Ezt a fajta kisebbségi szolidaritást kell szerintem hangsúlyozni és értékelni, mert erre nem volt példa az elmúlt 40-50 évben, hogy egy európai szintű, ilyen típusú, őshonos kisebbségek közötti szolidaritás kialakuljon.
- Közép-Kelet-Európa kapcsán: érződik, hogy itt van nagyobb súlya a kezdeményezésnek, Románia és Szlovákia a fő ellenzői a Minority SafePacknek, miközben Magyarország a fő támogatója. Augusztusban derült ki, hogy Románia újabb pert indított az EU luxemburgi bíróságán, gyakorlatilag ismét megpróbálja megállítani a Minority SafePacket. Nagyon furcsa volt ennek kapcsán, hogy melyik szerv, intézmény, vagy a kormányból konkrétan ki kezdeményezte ezt a pert. Derültek ki azóta konkrétumok?
- Azt tudjuk, hogy a külügyminisztériumból jött a kezdeményezés, és azt is, hogy a korábbi miniszter asszony, Ana Bircea kabinetjéből. Ezt nyilván az iktatószám alapján tudjuk. Azt is tudjuk, hogy bekerült több alkalommal a kormány elé a memorandum, amiben arra kéri a felhatalmazást a külügy, hogy Romániát berántsa ebbe a perbe. Hogy jóváhagyta-e Grindeanu? Ő azt mondja, hogy nem, mások azt mondják, hogy igen – ezt nem tudjuk, met nem férünk hozzá ezekhez a dokumentumokhoz. A lényeg az, hogy eljutott a luxemburgi bíróságra a Románia által benyújtott kereset, tehát valaki ezt letette, jóváhagyta. Ki fog majd derülni az is, hogy aláírta-e Grindeanu. Én azt gondolom, hogy aláírta, annak ellenére, hogy ő ezt tagadja. Vagy nem figyelt oda, vagy ködösít.
De nem is ez a kérdés tulajdonképpen, mert ezen már túl vagyunk, hanem az a kettős beszéd, amit Románia folyamatosan folytat a kisebbségi ügyben is. Itthon és a nagyvilágban különösen azt mondja, hogy mi a mennyországban élünk, velünk olyan jól bánnak, hogy ilyen már nincs is, hogy nálunk modellértékű a kisebbségvédelem. Közben meg egy ilyen kérdést elmeszel és megtámad, és beszáll a perbe, tehát ugyanazt az attitűdöt, politikát folytatja a külügyminisztérium, mint Ceausescu, hogy vannak kérdések, amelyek belpolitikai kérdések, azokba ne szóljon bele senki. Hogy hogyan bánunk a kisebbségekkel, az egy ilyen kérdés. Én meg azt mondom, hogy nem. Hogy hogyan bánik a többség a kisebbséggel, egy nemzet a vele együtt élő nemzeti kisebbségekkel, az mindig európai ügy. Amikor nem volt európai ügy, amikor nem figyeltek erre oda, abból mindig konfliktusok, feszültségek adódtak, és ezért én azt gondolom, hogy az európai stabilitás, béke, jólét, fejlődés szempontjából fontos, hogy az európai tagállamokban a többség-kisebbség viszony rendezve legyen, és hogyha lehet, akkor egységesen legyen rendezve, mondjuk úgy, mint Dél-Tirolban, vagy úgy, mint a finn-svéd viszony. Ezek a jó megoldások. Ha ettől Románia elzárkózik, akkor azt jelenti, hogy még mindig nem értette meg, vagy nem akarja megérteni, hogy a világ változott, hogy a világ milyen irányba megy. Ez a román érdeket sehol nem sértené, hogyha nekik nincs egy olyan rejtett szándékuk, hogy a kisebbségeket továbbra is asszimilálják, fölszámolják, akkor meg miért nem engedik, miért nem hagyják? A szuverenitás rengeteg olyan eleméről, ami ennél sokkal fontosabb, lemondtak Brüsszel javára, és helyesen tettek, amikor lemondtak, hiszen az EU-ba való belépés ezt jelentette. Aki az eurozónába bejutott, az a nemzeti valutájáról is lemondott: ez sokkal jelentősebb kérdés, mint az, hogy a kisebbségek ügyét egy vagy több direktívával európai uniós szinten rendezik-e vagy sem. Ilyen értelemben mondom én, hogy a Ceausescu által megcsontosított állásponttól nem tudott szabadulni a külügyminisztérium. Ezt a pert is meg fogjuk nyerni.
- Beszéltünk már arról, hogy Európában és Magyarországon miről fog szólni 2018, Romániában viszont egyértelműen a centenáriumról. Azt, hogy mire számíthatunk, valószínűleg jól előrejelzi, hogy az ön kijelentése, miszerint az erdélyi magyarok nem tudnak ünnepelni december elsején, óriási vihart kavart a román médiában, amely pofozógépként viselkedett.
Ezt nem először mondjuk, és nem is utoljára, többek közt a kongresszuson is elhangzott. Az, hogy most augusztusban felkapták, és több héten keresztül ezzel próbáltak engem a médián keresztül legyilkolni, csak az érdekessége a történetnek. Ez nem jelenti azt, hogy nem tiszteljük mások ünnepét, és nem fogadjuk el, de a közös ünneplésre sok okot nem találnánk. Ha valami változik, szólok, de egyelőre nem változott semmi. Ha én lennék a román állam, vagy ha én dönthetnék a román állam helyett, akkor azt mondanám, hogy egy erős állam, egy magabiztos nemzet száz évvel a gyulafehérvári ígéretek után itt az ideje, hogy betartsa a kisebbségek irányába tett ígéreteit. Főleg, hogy két-három kisebbséget nagyon durván asszimilált vagy eladott, a németeket, zsidókat, svábokat. Azt mondanám, hogy hát nincsen semmi félnivalóm, rejtegetni valóm, nincsenek hátsó szándékaim. A történelmi megbékélést száz év után elindítom, és azt mondom igen, azt ígértük, hogy anyanyelven rendezhetitek ügyeiteket, ügyintézésben, oktatásban, kultúrában, igazságszolgáltatásban. Tessék, itt vannak ezek a törvénytervezetek, itt van egy törvénycsomag, fogadjuk el, lépjünk előre, nézzünk tovább, hogy 2018 után mi van, 2019-ben, 2020-ban, mert együtt fogunk élni. Tetszik vagy nem tetszik, ez a közös országunk, a közös hazánk.
Én úgy látom, hogy a román politika ettől még nagyon messze van, továbbra is kimondatlan félelmek mozgatják. Ezért az augusztusi interjúmban és az azt követő vitában, ami Andrei Plesuval volt, mondtam még valamit, ami felett elsiklott a román társadalom, a román politikai elit. Hogy üljünk le, beszéljük meg a problémáinkat. Mondjuk ki, hogy mi, magyarok – nem akarok én a többi kisebbség nevében beszélni, nem tehetem meg – hogy miért gondoljuk azt, amit gondolunk, mitől félünk. Mondja el a román többség, hogy velünk kapcsolatosan milyen – vélt vagy valós – félelmei vannak. Ha a félelmeket fel tudjuk számolni, le tudjuk bontani, akkor a bizalmat könnyebben föl lehet építeni. Nézzük meg, hogy amit mi kérünk, az a román érdeket hol sérti, miben veszélyezteti. Kevesebb lesz a román irodalom? Kevesebb lesz a román kultúra? Sérül a román nemzeti identitás? Én ezt nem hiszem. De ezekről ma nem akar senki beszélni.
Ha volt valamilyen szándékom még ezzel az interjúval, akkor épp ez volt, hogy egy ilyen párbeszédet kiprovokáljon. Egy-két újságíró erre nagyon halványan ráharapott, hogy van egy ilyen javaslat is, kezdjünk ezzel valamit, nézzük meg, hogy komolyan gondolta-e egyrészt, másrészt pedig gondolkodjunk el, hogy készen állunk-e egy ilyen párbeszédre mi, román közvéleményformálók, román elit, román értelmiségiek, román politikusok, mindegy, mert ezt a párbeszédet több szinten kellene folytatni. De úgy látom, hogy ez ma kevésbé fontos. Ahogy közeledünk 2018-hoz, sajnos, úgy látom, a racionalitásból egyre kevesebb van, az észérvekkel egyre kevesebbet lehet kezdeni. Ennek ellenére 2018-at nem tudjuk megúszni, nem lehet egy olyan sürgősségi kormányrendeletet hozni, hogy Romániában 2017 után 2019 következzen. Transindex.ro

Minden irányból támadják a kormány által „kirobbantott” fiskális forradalmat
Multiellenes hangulatban zajlott le a Tudose-kabinet szerdai ülése, amelyen – többnapos halasztás után – végül sürgősségi kormányrendelettel fogadták el a 2018-as évtől tervezett adópolitikai módosításokat.
A „fiskális forradalom” meghirdetői szerint ugyanis a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselői eleinte egyetértettek a kormány által tervezett adóügyi módosításokkal, s csak azt követően fogalmazták meg az első bírálatokat, hogy kiderült, a szociálliberális koalíció szigorúan fel kíván lépni az ellen, hogy bizonyos cégek kiviszik az itt megszerzett profitot Romániából. Mint Mihai Tudose fogalmazott, azóta hallani kritikus hangokat, hogy „egyes multik idegesek lettek”.
A miniszterelnök ugyanakkor a kormányülés első, sajtónyilvános részében gratulált Ionuț Mișa pénzügyminiszternek az új adópolitikához, meglátása szerint ugyanis az a tény, hogy a nap folyamán egyes bankok elengedték alkalmazottaikat, hogy azok részt vehessenek a kormánypalota elé összehívott tüntetésen, azt mutatja, hogy a kabinet jó úton jár. „Talán ők is fognak adót fizetni” – jegyezte meg. Utalva a Renault tulajdonában levő Dacia autógyár alkalmazottainak előző napi nagyszabású tiltakozó megmozdulására pedig leszögezte: nem mehet tovább az a gyakorlat, hogy miközben a szakszervezet autópályákat követel, a vállalat kiviszi a profitot az országból. Ionuț Mișa közben azt emelte ki, hogy a kormány nem tesz egyebet, mint átemeli a romániai törvények közé az Európai Unió 1164-es irányelvét, ami az adóügyi kötelezettségek elkerülése ellen lép fel. Meglátása szerint pedig ez extra bevételéket hoz fog hozni az ország költségvetésbe, ami a polgárokra nézve is jótékony hatással bír majd, hiszen több jut például kórházakra, autópályákra.
Mi is változik?
Ionuţ Mişa pénzügyminiszter különben szerdán is ismételten azt hangsúlyozta a kormány intézkedéscsomagja kapcsán, hogy annak elfogadása nyomán 2018-tól nőni fog az alkalmazott fizetése, miközben a munkáltató sem fog többet befizetni az államkasszába a jövedelemadó csökkentése és a társadalombiztosítási járulékok munkaadóról munkavállalóra való áthárítása következtében.
Mişa kifejtette: a sokat vitatott tervezet előnyös lesz a lakosság számára, de a Romániában működő cégek számára is. Mint részletezte: az első módosítás értelmében 16-ról 10 százalékra csökken az alkalmazottak, nyugdíjasok, egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező magányszemélyek, valamint a szerzői jogdíjakból, magánrendelők, albérletek, kamatok, díjak, mezőgazdasági tevékenységek révén szerzett jövedelmek adója. Kivételt képez az osztalékadó, amely 5 százalékos marad.
A társadalombiztosítási hozzájárulások 39,25 százalékról 37,25 százalékra csökkennek, és ezentúl nem a munkáltatót, hanem a munkavállalót terhelik. „Le akarom szögezni, hogy ez a három intézkedés összességében az alkalmazott nettó jövedelmének növekedéséhez vezet, anélkül, hogy a munkáltatónak több pénzt kellene fizetnie az államkasszába” – magyarázta a pénzügyminiszter. A szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendelet ugyanakkor egymillió euróra emelte azt a küszöböt, ami alatt a cégeknek nem társasági adót kell fizetniük, hanem az üzleti forgalmuk után adóznak, mint ahogy a megosztott áfafizetésről is döntöttek, és egy 2,25 százalékos munkabiztosítási járulékot is kivetettek.
Az intézkedéscsomagban a minimálbér bruttó értékének a jelenlegi 1450 lejről 1900 lejre történő emelése is szerepel, a gyermekgondozási díj (gyed) minimális összege pedig a jelenlegi 1233 lejről 1250 lejre nő. A kormány ugyanakkor arról is döntött, hogy 640 lejre nő a szociális nyugdíj, a nyugdíjpont érteke pedig 1100 lej lesz 2018. július elsejétől, ám ezzel párhuzamosan a kötelező magánnyugdíjalapba befolyó összeget 5,1 százalékról 3,7-re csökkentik. Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a százalékarány csökkentése nyomán „a jelenlegi nominális érték nem sérül”.
„Pontosabban, jövőre is ugyanakkora összeget fognak a cégek átutalni a kötelező magánnyugdíjalapba, mint idén. Azért van szükség a százalékarány csökkentésére, mivel a bruttó fizetések 20 százalékkal nőni fognak” – érvelt korábban Vasilescu.
Tiltakozó civilek és szakszervezetek
A kormányülés idejére közben mintegy 200 személy gyűlt össze a bukaresti Győzelem téren, a kormánypalota előtt. A tiltakozás a Facebookon szerveződött, a kezdeményezők a román gazdaság fekete szerdájának nevezték november 8-át. PSD, vörös pestis”, „Le, le, le a hazug kormánnyal”, „Börtönbe velük” – skandálták az egybegyűltek, akik elmondásuk szerint attól félnek, hogy negatívan fognak rájuk hatni a kormány által tervezett adóügyi intézkedések. A tiltakozó akción részt vett Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke is, aki az összesereglett újságíróknak elmondta, az ombudsmanhoz készül fordulni a kormány által elfogadott intézkedések ügyében, s reméli, hogy a „nép ügyvédje” az alkotmánybíróságtól fog jogorvoslatot kérni.
Az ellenzék is mozgolódik
Alighogy elfogadta ugyanakkor a kormány az adópolitikai módosításokat, Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke bejelentette, az alakulat képviselői is szenátorai is csatlakoznak a Győzelem tériekhez.
A legnagyobb ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke eközben közölte, hétfőn bizalmatlansági indítvány beterjesztését fogja javasolni, elfogadása érdekében pedig valamennyi parlamenti párttal egyeztetést kezdeményez. Kijelentésével az RMDSZ-re, illetve a nemzeti kisebbségek frakciójára, valamint az egyetlen csoportosuláshoz sem csatlakozott honatyákra is utalt, nélkülük ugyanis semmiképp nem lenne meg a kormánybuktatáshoz szükséges szavazatszám.
Kivár az állásfoglalással az RMDSZ
A közvitára bocsátott tervezethez képest módosításokkal fogadta el a kormány a sürgősségi rendeletet, ezért az RMDSZ-nek át kell vizsgálnia a dokumentumot, csak azután dönthet, hogy támogatja vagy sem” – fejtette ki szerdán délután a Krónika megkeresésére Erdei Dolóczki István képviselő, az alsóház pénzügyi bizottságának tagja. Azt mondja, erre egy-két nap alatt sor kerül.
Mint elmondta, a személyes véleménye az, hogy a jövedelemadó csökkentése jó döntés, hiszen „még a pénzügyminiszter is szeret kevesebb adót fizetni”, ám meg kell nézni, hogy az önkormányzatok költségvetésében okozott kiesést miként pótolják. „Helyi szinten nagyok az elvárások, biztosítani kell a közvilágítást, aszfaltozni kell, de mindehhez pénz kell” – mutatott rá a szatmári politikus.
Hozzátette, a tb-járulékok csak a munkavállaló általi befizetésének az a pozitívuma, hogy egyszerűsíti a bürokráciát, viszont biztosítékokat kell találni, hogy az alkalmazottak nettó jövedelme ne csökkenjen. „Azt a húsz százalékot eddig is befizette a munkaadó az államkasszába, most oda kell adnia a munkavállalónak, és nem teheti ezt az összeget zsebre” – fogalmazta meg Erdei Dolóczki. Az ellenzék által felvetett bizalmatlansági indítványról az RMDSZ-es képviselő kifejtette, jól meg kell fontolni, hiszen „nem elég megbuktatni egy kormányt, azzal is számolni kell, hogy kik kerülnek majd a helyükre, hogy érdemes-e egy újabb politikai válságot kirobbantani”.
Másokkal megfizettetett választási ígéretek
A Szociáldemokrata Párt a nagyvárosok pénzéből próbálja fedezni a választási ígéreteit” – szögezte le kérdésünkre Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Meglátása szerint a személyi jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra történő csökkentését mindenképpen támogatja, mert fontosnak tartja, hogy több pénz maradjon az emberek zsebében, ám megfelelő kompenzációs mechanizmus híján ennek a nagyvárosok lehetnek a vesztesei. „A jelenleg birtokomban levő információk alapján úgy tűnik, hogy a kisebb települések nem veszítenek, sőt akár nyerhetnek is a módosításból, ám a nagyvárosok egyértelmű vesztesek” – szögezte le a polgármester.
Közölte, hosszas tárgyalások után a kormány előrukkolt egy kompenzációs rendszerrel, ám ez nem fogja a megyei jogú városok teljes veszteségét pótolni. Mint részletezte, az egész csomagot abból kiindulva dolgozták ki, hogy 2016. december 31-én rengeteg pénz, országos szinten 11 milliárd lej maradt az önkormányzatok számláin, ez a pénz hiányzott a gazdaságból. Így a személyi jövedelemadó csökkenése miatt kiesett pénzt annak függvényében kompenzálják, hogy egy önkormányzatnak az elmúlt év végén mennyi pénz maradt meg a számláján.
Ez úgy néz ki – magyarázta a székelyföldi politikus –, hogy a számlán maradt összeg fele és a hiányzó összeg közötti különbözetet fizeti a kormány. Tehát ha egy városnak hiányzik hárommillió lej a személyi jövedelemadóból visszaosztott összegből, ám tavaly a számláján maradt hatmillió lej, akkor nem kap semmi kompenzálást, ezt úgy is le lehet fordítani, hogy elvesz az állam az önkormányzattól hárommillió lejt, illusztrálta Antal Árpád.
Kitért arra is, hogy a polgármesterek a kormány tagjaival és vezető politikusaival lefolytatott keddi találkozón felhívták a miniszterelnök figyelmét: az összegek azért maradtak a számlákon, mert a különböző procedúrák olyan bonyolultak, hogy nem tudják a beruházásaikat megfelelő módon lebonyolítani.
„Még ha működésbe lendül a kompenzációs rendszer, akkor is veszítünk, hiszen a kormány azt vállalta, hogy 2018-ban a 2017-es szintig egészíti ki ezt az összeget. Csakhogy a személyi jövedelemadóból befolyt pénzek minden évben növekedtek, Sepsiszentgyörgy esetében idén 13,8 százalékkal, tehát már így is veszítünk” – fejtette ki az elöljáró.
Antal Árpád az egyeztetés során azt is elmondta, hogy a nagyvárosok művelődési intézményeit a központi költségvetésből a minisztériumok finanszírozzák, míg a közepes és kisebb városok saját költségvetésből fedezik ezeket a kiadásokat. Elmondása szerint a kormány képviselői egyetértettek vele abban, hogy ez így nem méltányos, és megígérték, hogy az év végéig találnak valamilyen megoldást.
Gyengíti a lejt a „fiskális forradalom”
Öt év nem volt olyan gyenge a román deviza az egységes európai fizetőeszközhöz képest, mint szerdán: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiadott referencia-árfolyam 4,6198 lej/euró volt. Már a bankközi ülésszak kezdetén meghaladta az euró árfolyama a 4,6 lejes szintet, egészen 4,6345 lej/euróig is megugrott valamivel 10 óra előtt. 2012 nyarán egyébként azzal magyarázták a román deviza hirtelen gyengülését, hogy népszavazást írtak ki Traian Băsescu akkori államfő menesztésére. A mostani értékvesztés mögött pedig a szakértők szerint az adópolitika módosítása áll. Bálint Eszter, Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

Számonkérnék a lovas csendőrök jelenlétét
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) végrehajtó bizottsága arról döntött, hogy a parlament elé hívja Carmen Dan belügyminisztert, amiért vasárnap lovas csendőrök is megjelentek a fővárosi tüntetésen. A csendőrség parancsnoka szerint azonban nem minősül incidensnek a lovak bevetése.
Ludovic Orban úgy véli, a lovas csendőrök vasárnapi jelenléte túlkapás volt, amely a békésen tüntetők testi épségét veszélyeztette. Iulian Dumitrescu, a szenátus védelmi szakbizottságának elnöke azt nyilatkozta, azért hívják be Carmen Dant a szakbizottság mai ülésére, mondja el, ki hozott olyan döntést, hogy lovas csendőrök jelenjenek meg a tüntetésen. „Ha Carmen Dan miniszter hozott ilyen döntést, az NLP sürgősen kérni fogja lemondását, ha Carmen Dan nem tudott róla, és a csendőrség vezetője döntött erről, akkor ennek megfelelően fogunk intézkedni” – mondta a szenátor.
Sebastian Cucoş, a csendőrség parancsnoka szerint azért használnak lovakat tüntetésekkor, mert így nincs szükség annyi csendőrre. „Képzeljék csak el: a felvonulók tömege ilyenkor több száz méteres sorokban kígyózik, ami azt jelentené, hogy sok embert kellene kivezérelnünk. (…) A rendvédelmi szerveknek lóhátról sokkal jobb a rálátásuk a tiltakozókra” – magyarázta. Hozzátette, a ló az egyetlen állat, amely nem lép rá az emberre. „Jól felkészített állatok, sok éve dolgoznak a csendőrségnél, idomítottak, és a zajt, a stresszes helyzeteket, a tömeget, a könnygázakat is tűrik. (…) Ezek az állatok nem veszélyeztetik senkinek az életét vagy testi épségét” – mondta Sebastian Cucoş.
Az igazságügyi törvények tervezett módosításainak visszavonását, az adóügyi intézkedésekről szóló rendelet parlamentbeli elutasítását, továbbá a kormány, valamint a két házelnök lemondását több tízezer ember követelte vasárnap országszerte, a fővárosban több mint húszezren, Nagyszebenben hétezren, Brassóban háromezren vonultak utcára.
A tüntetésről lenézően nyilatkozott Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter, akinek bevallása szerint nincs véleménye a tüntetésekről. „Az ő dolguk (a tüntetőké), mit tesznek a szabad idejükben” – mondta. Arra a felvetésre, hogy a Szociáldemokrata Párt főtitkára, Codrin Ştefănescu bejelentette, olyan ellentüntetés szervezésén gondolkodik, amelyet „a Marsról is meghallanak”, azt válaszolta Vasilescu: „Szervezzen!” Mihai Tudose miniszterelnök pedig azt a következtetést vonta le, hogy a kormánynak folytatnia kell a tervezett intézkedések gyakorlatba ültetését, Ionuţ Mişa pénzügyminiszternek azonban gyakoribb és jobb magyarázatokkal kell szolgálnia arról, hogy „sem a versenyszférában, sem az állami szektorban nem fognak csökkenni a bérek, kivéve néhány esetet – azokét a közalkalmazottakét, akiknek nagyon nagy a fizetésük. (…) Szükség van egy kis társadalmi igazságszolgáltatásra, mert az nem helyénvaló, hogy egy közalkalmazottnak háromszor akkora bére legyen, mint az államfőnek” – fogalmazott Tudose. Erdély.ma