Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Vásárhelyi László
4 tétel
2001. február 16.
"Jan. 21-én Szatmárcsekén tartották meg Magyar Kultúra Napja rendezvényeinek nyitányát. A hagyományos ökumenikus istentisztelettel kezdődő ünnepségen Nagy László, a Tiszántúli Református Egyházkerület Gyulán szolgáló főjegyzője és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek hirdette az igét. Beszédeikben a hit, nemzet és hazaszeretet elválaszthatatlan hármas egységét hangsúlyozták. A Kölcsey Társaság idei emlékplakettjével Vásárhelyi László néptáncost, koreográfust tüntették ki. A Magyar Kultúra Napja alkalmával Szatmárcsekén eddig kitüntetettek közül (többek között Makovecz Imre építész, Kányádi Sándor költő, Szabó István filmrendező és Csoóri Sándor költő ) Vásárhelyi László az első, aki kötődik e tájhoz és településhez. A 78 éves táncművész és koreográfus gyermekkorának nyarait Szatmárcsekén töltötte. Vallomása: "Számomra Szatmárcseke, Szatmár egész vidéke szent föld. Hiába jött a siker, öt világrész bebarangolása, Szatmárcseke maradt nekem a hazám." /Muzsnay Árpád: Vásárhelyi Lászlót Szatmárcseke mellett Szatmárnémeti is magáénak tekinti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"
2011. június 6.
Kézdivásárhelyi csillag született
A 14 éves kézdivásárhelyi László Attila meghódította Magyarországot és a Kárpát-medencét, a nézői szavazatoknak, no meg természetesen átütő tehetségének hála szombat este megnyerte az RTL Klub műsora, a Csillag születik döntőjét.
A magyarországi kereskedelmi televízióban talán még soha ennyiszer el nem hangzott a céhes város neve, s Attilának köszönhetően most olyanok is hallhattak Háromszékről, Székelyföld, Erdély eme szegletéről, akik eddig nem is sejtették, hogy itt is élnek magyarok. László Attila kapcsán sokszor hangzott el, legkisebb királyfiként indult vándorútra, és valóban mesés módon sikerült megszereznie a győzelmet. Amikor először feltűnt a tehetségkutató műsor előselejtezőiben, a zsűri már felismerte benne a lehetséges győztest – ennek akkor Szirtes Tamás suttogva bár, de hangot is adott – mégis hatalmas és egyáltalán nem egyszerű utat kellett megtennie a szombat esti eredményhirdetésig. Maga sem hitte, hogy megtörténhet ez a csoda, és 14 évesen magáénak tudhatja a dicsőséget, nem véletlenül ismételgette az eredményhirdetés után: Nem hiszem el, ezt nem hiszem el. Attilának a virtuóz táncos csapatot, az April Projectet (ők a zsűritől a maximális 40 pontot kapták), a zseniálisan harmonikázó Szabó Ádámot és Krizbai Tecát sikerült maga mögé utasítania a közönség SMS-szavazatainak köszönhetően. Ő kapja tehát a 12 millió forintos fődíjat, a személyautót, az egzotikus nyaralást és a Sony Music lemezszerződését, no meg egy olyan karrierlehetőséget, amelyet ilyen fiatalon nagyon kevesen remélhetnek. Szép volt, Attila!
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A 14 éves kézdivásárhelyi László Attila meghódította Magyarországot és a Kárpát-medencét, a nézői szavazatoknak, no meg természetesen átütő tehetségének hála szombat este megnyerte az RTL Klub műsora, a Csillag születik döntőjét.
A magyarországi kereskedelmi televízióban talán még soha ennyiszer el nem hangzott a céhes város neve, s Attilának köszönhetően most olyanok is hallhattak Háromszékről, Székelyföld, Erdély eme szegletéről, akik eddig nem is sejtették, hogy itt is élnek magyarok. László Attila kapcsán sokszor hangzott el, legkisebb királyfiként indult vándorútra, és valóban mesés módon sikerült megszereznie a győzelmet. Amikor először feltűnt a tehetségkutató műsor előselejtezőiben, a zsűri már felismerte benne a lehetséges győztest – ennek akkor Szirtes Tamás suttogva bár, de hangot is adott – mégis hatalmas és egyáltalán nem egyszerű utat kellett megtennie a szombat esti eredményhirdetésig. Maga sem hitte, hogy megtörténhet ez a csoda, és 14 évesen magáénak tudhatja a dicsőséget, nem véletlenül ismételgette az eredményhirdetés után: Nem hiszem el, ezt nem hiszem el. Attilának a virtuóz táncos csapatot, az April Projectet (ők a zsűritől a maximális 40 pontot kapták), a zseniálisan harmonikázó Szabó Ádámot és Krizbai Tecát sikerült maga mögé utasítania a közönség SMS-szavazatainak köszönhetően. Ő kapja tehát a 12 millió forintos fődíjat, a személyautót, az egzotikus nyaralást és a Sony Music lemezszerződését, no meg egy olyan karrierlehetőséget, amelyet ilyen fiatalon nagyon kevesen remélhetnek. Szép volt, Attila!
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. október 15.
Tőkés: az erdélyi magyarság felelőssége, hogy vállalja identitását a romániai népszámláláson
Az erdélyi magyarság felelőssége, hogy vállalja identitását a hamarosan kezdődő romániai népszámláláson, és ne folytatódjék számbeli apadása - mondta szombaton este Zilahon elhangzott beszédében Tőkés László.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke az EMNT és a nemrég bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) népszámlálási kampányának zárórendezvényén fejtette ki gondolatait.
A koncerttel egybekötött ünnepségen Tőkés László az MTI-nek elmondta: az erdélyi magyar politikai és közélet túlságosan Kolozsvárra és Székelyföldre összpontosította a figyelmet, Magyarországon egyenesen azt hiszik sokan, hogy Erdély és Székelyföld egymás szinonimája. Ezért tartották a Szilágyságban, Zilahon a kampányzáró rendezvényt - mondta -, mert ez a helyszín tipikus áldozata volt a Ceausescu-rendszer homogenizációs politikájának. Ennek nyomán fokozatosan elrománosították a Szilágyságot, Zilahra valóságos demográfiai csapást mértek - mondta az EMNT elnöke, emlékeztetve: 1910-ben az ottani magyar lakosság még 75 százalékot, 1992-ben viszont már csak 20 százalékot tett ki. Eközben a román lakosság létszáma jelentősen nőtt, nagyrészt a betelepítések eredményeként, vagyis a demográfiai arányok mesterséges megváltoztatásának európai normákba ütköző folyamata ment végbe - állapította meg Tőkés László.
A rendezvényen elhangzott beszédében az EMNT elnöke hangsúlyozta: a mostani népszámlálás idején "össze kell gyűjteni az erdélyi magyarság maradékát", amely nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt két évtizedben is. Ennek érdekében az EMNT szövetséget keresett a Romániai Magyar Demokrata Szövetségben, a civil szférában és az egyházakban.
Tőkés felhívta a figyelmet a magyarság felelősségére is.
"Saját felelősségünk, hogy vállaljuk-e identitásunkat, vagy a magyarság kivándorol, beolvad, és folytatódik e közösség természetesnek egyáltalán nem mondható apadása" - mondta.
A mostani népszámlálásnak Tőkés szerint az az eszmei célja, hogy felmérhessék: Erdélyben a magyarság képes lesz-e az önépítkezés útján újból talpra állni, kiharcolnia jövőjét.
A rendezvényen bejelentették, hogy az EMNT történelmi pályázatot hirdet, amelynek célja, hogy feltárják Zilahnak és általában a Szilágyságnak a román homogenizációs politika által okozott pusztulását.
Az ünnepség másik szónoka, Gergely István, a csíksomlyói Csibész Alapítvány elnöke beszédében hangsúlyozta: "Isten ébresszen öntudatra bennünket, ébredjünk rá arra, hogy kik vagyunk. Ébredjünk rá arra, mit jelent az, hogy egy közösség tagjai vagyunk" - mondta, hangsúlyozva: nem szabad hagyni, hogy ez a közösség pusztán csak "tömeggé" váljon.
A közönség a beszédek után a magyarországi Tabáni István és a kézdivásárhelyi László Attila koncertjét hallgatta végig.
A szervezők az MTI-nek elmondták: az EMNT-EMNP a népszámlálási kampánya során első hullámban 340 000 kétoldalas szórólapot, majd második hullámban egy négyoldalas "népszámlálási útmutatóból" százezer darabot juttatott el az erdélyi magyarok számára. Több ezer plakáton hívták fel a polgárok figyelmét a szerintük nemzetpolitikai fontosságú népszámlálásra, ezek között több száz kétnyelvű plakátot is találunk, amelyeket szórványban, illetve az úgynevezett peremvidékeken ragasztottak ki. A kampányban felhasználták az internet által biztosított lehetőségeket is, különösen a Facebook-ot.
Garzó Ferenc
MTI
Az erdélyi magyarság felelőssége, hogy vállalja identitását a hamarosan kezdődő romániai népszámláláson, és ne folytatódjék számbeli apadása - mondta szombaton este Zilahon elhangzott beszédében Tőkés László.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke az EMNT és a nemrég bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) népszámlálási kampányának zárórendezvényén fejtette ki gondolatait.
A koncerttel egybekötött ünnepségen Tőkés László az MTI-nek elmondta: az erdélyi magyar politikai és közélet túlságosan Kolozsvárra és Székelyföldre összpontosította a figyelmet, Magyarországon egyenesen azt hiszik sokan, hogy Erdély és Székelyföld egymás szinonimája. Ezért tartották a Szilágyságban, Zilahon a kampányzáró rendezvényt - mondta -, mert ez a helyszín tipikus áldozata volt a Ceausescu-rendszer homogenizációs politikájának. Ennek nyomán fokozatosan elrománosították a Szilágyságot, Zilahra valóságos demográfiai csapást mértek - mondta az EMNT elnöke, emlékeztetve: 1910-ben az ottani magyar lakosság még 75 százalékot, 1992-ben viszont már csak 20 százalékot tett ki. Eközben a román lakosság létszáma jelentősen nőtt, nagyrészt a betelepítések eredményeként, vagyis a demográfiai arányok mesterséges megváltoztatásának európai normákba ütköző folyamata ment végbe - állapította meg Tőkés László.
A rendezvényen elhangzott beszédében az EMNT elnöke hangsúlyozta: a mostani népszámlálás idején "össze kell gyűjteni az erdélyi magyarság maradékát", amely nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt két évtizedben is. Ennek érdekében az EMNT szövetséget keresett a Romániai Magyar Demokrata Szövetségben, a civil szférában és az egyházakban.
Tőkés felhívta a figyelmet a magyarság felelősségére is.
"Saját felelősségünk, hogy vállaljuk-e identitásunkat, vagy a magyarság kivándorol, beolvad, és folytatódik e közösség természetesnek egyáltalán nem mondható apadása" - mondta.
A mostani népszámlálásnak Tőkés szerint az az eszmei célja, hogy felmérhessék: Erdélyben a magyarság képes lesz-e az önépítkezés útján újból talpra állni, kiharcolnia jövőjét.
A rendezvényen bejelentették, hogy az EMNT történelmi pályázatot hirdet, amelynek célja, hogy feltárják Zilahnak és általában a Szilágyságnak a román homogenizációs politika által okozott pusztulását.
Az ünnepség másik szónoka, Gergely István, a csíksomlyói Csibész Alapítvány elnöke beszédében hangsúlyozta: "Isten ébresszen öntudatra bennünket, ébredjünk rá arra, hogy kik vagyunk. Ébredjünk rá arra, mit jelent az, hogy egy közösség tagjai vagyunk" - mondta, hangsúlyozva: nem szabad hagyni, hogy ez a közösség pusztán csak "tömeggé" váljon.
A közönség a beszédek után a magyarországi Tabáni István és a kézdivásárhelyi László Attila koncertjét hallgatta végig.
A szervezők az MTI-nek elmondták: az EMNT-EMNP a népszámlálási kampánya során első hullámban 340 000 kétoldalas szórólapot, majd második hullámban egy négyoldalas "népszámlálási útmutatóból" százezer darabot juttatott el az erdélyi magyarok számára. Több ezer plakáton hívták fel a polgárok figyelmét a szerintük nemzetpolitikai fontosságú népszámlálásra, ezek között több száz kétnyelvű plakátot is találunk, amelyeket szórványban, illetve az úgynevezett peremvidékeken ragasztottak ki. A kampányban felhasználták az internet által biztosított lehetőségeket is, különösen a Facebook-ot.
Garzó Ferenc
MTI
2017. január 15.
Különdíjat kapott a tusnádfürdői néptáncos
Egyedüli erdélyi versenyzőként vett részt a tusnádfürdői Melles Endre táncos, a Háromszék Táncegyüttes tánckarvezetője a hétvégén Békéscsabán 23. alkalommal megtartott Országos Szólótáncfesztivál döntőjén.
A szombat esti gálaműsoron a tusnádfürdői táncos a Martin György Néptáncszövetség különdíjában részesült. Melles Endre a kötelező táncokon kívül – nyugati palóc verbunk, sűrű és ritka tempó – őrkői öreges és rományos táncot mutatott be a versenyen. Az Országos Szólótáncfesztivál a néptáncmozgalom szólistáinak kétévente ismétlődő, az egész Kárpát-medencére kiterjedő rangos eseménye, amely 1974-ben jött létre Magyarországon, Vásárhelyi László koreográfus kezdeményezésére. A döntőbe jutott versenyzők páros és férfi szóló kategóriában méretettnek meg, az Aranygyöngyös, illetve Aranysarkantyús táncos cím elnyeréséért.
Székelyhon.ro
Egyedüli erdélyi versenyzőként vett részt a tusnádfürdői Melles Endre táncos, a Háromszék Táncegyüttes tánckarvezetője a hétvégén Békéscsabán 23. alkalommal megtartott Országos Szólótáncfesztivál döntőjén.
A szombat esti gálaműsoron a tusnádfürdői táncos a Martin György Néptáncszövetség különdíjában részesült. Melles Endre a kötelező táncokon kívül – nyugati palóc verbunk, sűrű és ritka tempó – őrkői öreges és rományos táncot mutatott be a versenyen. Az Országos Szólótáncfesztivál a néptáncmozgalom szólistáinak kétévente ismétlődő, az egész Kárpát-medencére kiterjedő rangos eseménye, amely 1974-ben jött létre Magyarországon, Vásárhelyi László koreográfus kezdeményezésére. A döntőbe jutott versenyzők páros és férfi szóló kategóriában méretettnek meg, az Aranygyöngyös, illetve Aranysarkantyús táncos cím elnyeréséért.
Székelyhon.ro