Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. október 14.
"Évadnyitó volt a Látó Irodalmi Színpadán, Marosvásárhelyen, okt. 12-én A Marosvásárhelyről Budapestre áttelepült Vári Attila szerzői estjén bemutatták Kettőskereszt /Mentor, Marosvásárhely, 1996/ novelláskötetét. /"Örök vásárhelyi". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"
1999. január 16.
Vári Attila Erdélyből Budapestre áttelepedett író valamiképpen meg akarta ismételni Orbán Balázs útját. Vári Attila kamerával ismételte meg ezt az utat 1990 és 1993 között, a sorozatot jelenleg szombatonként vetíti az MTV 2. Megdöbbentő, hogy a tíz éve készült beszámoló Székelyföld gazdasági lehetőségeiről jelenleg ugyanúgy érvényes. /Bogdán László: Orbán Balázs nyomában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./
1999. június 28.
"Jún. 22-én Temesváron Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke részvételével ülésezett az Új Ezredév Református Központ építési bizottsága. A munkálatokat irányító dr. Földváry Attila építészmérnök elmondta, hogy folyik a tervezés, illetve a kész tervek kivitelezése. Mintegy 110 000 dollárba került az előkészítő munkálatok és a tervek elkészítése. Tőkés László meglátogatta a most szerveződő Temesvár gyárvárosi református gyülekezet imaházát is, erről utóbb az alábbiakat nyilatkozta: "A templom ügyével szorosan összefügg az új gyülekezet szervezése, hiszen Temesváron ezrek kallódnak, akiknek az összegyűjtése és lelki templommá való felépítése legalább olyan fontos, mint a kőtemplom felépítése. Ezt az új lelkipásztor, az új gyülekezet, az új presbitérium fiatal tagjai végzik, és ez valóságos missziót és evangélizációt jelent a közeljövőben, amely nem annyira látványos, de mégis legalább annyira fontos, mint a templomépítés". Ezt követően az 1989-es temesvári felkelés tizedik évfordulóját előkészítő bizottság ülését tartották Tőkés László, Toró T. Tibor megyei elnök és más RMDSZ-vezetők részvételével. Terítékre került a temesvári református gyülekezet megosztása miatt felszínre került belső ellentét is. Tőkés László hangsúlyozta, hogy 1999 decemberéig ezeknek meg kell oldódniuk, hogy a temesvári gyülekezet "méltó legyen tíz évvel ezelőtti önmagához". /"Legyünk méltók tíz évvel ezelőtti önmagunkhoz" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./"
2000. április 25.
Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében ápr. 25-én bemutatják az Özönvíz című antológiát, amely az 1970-ben Sepsiszentgyörgyön megjelent nagy sikerű Kapuállító nemzedékének állít emléket, és Bogdán László, Czegő Zoltán, Csíki László, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Tömöry Péter, Vári Attila verseit, valamint Bortnyik György korabeli fotográfiáit tartalmazza. Az est házigazdái: Dali Sándor és Kónya Ádám, vendégeik: Bogdán László, Bortnyik György, Farkas Árpád és Kisgyörgy Tamás, a kötet kiadója. /Könyvbemutató a múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
2000. május 22.
Máj. 19- től máj. 21-ig tartott Szatmárnémetiben a Páskándi Géza emlékünnepség. Páskándi Géza 1995. május 19-én hunyt el. Halálát követően Szatmárnémetiben létrejött a Páskándi Géza Baráti Társaság, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban Páskándi Géza dokumentációs központ van. A halála óta eltelt öt esztendő alatt három megemlékezésre került sor és két tudományos ülésszakra, a legutóbbira máj. 20-án. - Máj. 19-én Szatmárnémetiben elhangzott Szugyiczky István színművész Páskándi Géza alkotásaiból álló műsora. Máj. 20-án a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az EMKE és a Páskándi Géza Baráti Társaság közös rendezvényeként tartották meg a Mi nékem az igazság? című, Páskándi Géza életművét bemutató és elemző irodalmi tanácskozást. Tizenkét előadás, értekezés hangzott el. Az előadók között volt Görömbei András irodalomtörténész, Kovács Ferenc, színházi rendező, Bertha Zoltán debreceni egyetemi docens, Láng Gusztáv irodalomtörténész, Pomogáts Béla irodalomtörténész és Vári Attila író, filmrendező. Este Szatmárhegyen folytatódott az ünnepség, a szülőház helyén álló épület falán helyezték el a kegyelet virágait. /Máriás József: Megemlékezés Páskándi Géza halála 5. évfordulóján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 22./ Pomogáts Béla mondott beszédet Páskándi mellszobrának megkoszorúzásakor, a Kölcsey Kollégiumban, ahol egykor a költő is tanult. Az ünnepségen ott volt Szakonyi Károly író, a Páskándi Alapítvány kuratóriumának elnöke is. /(Sike Lajos): Pomogáts Béla a szatmári Páskándi-ünnepségeken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2001. február 27.
"Constantin Ostaficiuc és Marosvári Attila, a Temes és Csongrád megyei önkormányzatok alelnökei a közös infrastrukturális fejlesztési tervek megvalósításáról tárgyaltak. A két szomszédos megye számára - a Csanád-Kiszombor közúti határátkelő megnyitása után - a legfontosabb a közvetlen vasúti összeköttetés helyreállítása. Amióta Jugoszláviában is rendeződni látszik a helyzet, a legkézenfekvőbb a Temesvár-Kikinda-Szeged vasútvonal rehabilitálása, amelynek előkészítésébe vajdasági szakemberek is bekapcsolódnak. Napirenden a Bánságot is átszelő autópálya nyomvonalának véglegesítése: a felek a Szeged-Nagylak-Orczyfalva (Temesvár és Arad között) útvonal érdekében fognak lobbyzni Bukarestben, illetve Budapesten. A találkozón szó esett a Makó-Nagycsanád-Nagyszentmiklós mikro-eurorégión belüli együttműködés fejlesztéséről is. A Csanád-Kiszombor határátkelő kiépítéséről és non-stop megnyitásáról márciusban tárgyalnak a román és a magyar szakemberek. /Helyreállítják a Temesvár-Szeged vasútvonalat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"
2001. június 23.
"Üzleti szempontból sikeres volt az erdélyi könyvkiadók és könyvkereskedők szereplése a budapesti könyvhéten - jelentette ki Ferencz Kornélia, a csíkszeredai Corvina könyvkereskedő cég vezetője. Bencze Tibor, az Erdélyi Magyar Könyvklub igazgatója hasonlóan vélekedett. Ekkora érdeklődés még sosem volt. A legkeresettebb könyvek a helytörténeti kiadványok, a gyermekkönyvek, a szakácskönyvek és a vadászkönyvek voltak. Idén szűknek bizonyult az erdélyi kiadók két sátra. - - A mi forgalmunk idén 1 millió Ft fölött volt, s ez többnyire a két csíkszeredai kiadó, a Pro Print és a Pallas-Akadémia kiadványaiból származott - hangsúlyozta Bencze Tibor. - Ferencz Kornélia külön kitért a Harry Potter-sorozat kiadójával folytatott beszélgetésre, amelyből kiderült, hogy a sorozat négy kötete több mint 300 ezer példányban kelt el eddig, a legújabb kötet példányszáma is meghaladta a 30 ezret. A két csíkszeredai könyvkereskedő kitért arra, hogy a rendezvény sikeréhez nagymértékben járult hozzá a Kossuth Rádió. /Erdélyiek a legsikeresebb könyvhéten. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./ A könyvhéten jelen voltak könyveikkel az erdélyi s az Erdélyből elszármazó írók, s jelen volt a régió történetével. Ilyen volt Balogh László Románia története című nagy összefoglaló munkája (Aula Kiadó) vagy Romsics Ignác A trianoni békeszerződés (Osiris Kiadó). Szilágyi István nagyregénye a Hollóidő (Magvető), amely a török hódoltság korában játszódik, az Erdélyből elszármazott Bartis Attila önéletrajzi motívumokból építkező A nyugalom (Magvető), című regénye, Vári Attila Cselédfarsang (Palatinus) regénye. Kovács András Ferenc új verseskötete a Téli prézli (Jelenkor), a felismerhető jellegzetes KAF-hangvétellel. Sütő András Erdélyi változatlanságok (Kossuth Egyetemi Kiadó), címmel új esszégyűjteménnyel jelentkezett, Kányádi Sándor Virágon vett vitéz (Holnap Kiadó) című, gyermekeknek szóló gyűjteményével volt jelen. Új tanulmánygyűjteménnyel jelentkezett Kántor Lajos (Felnőnek a legkisebb fiúk, Polis), sikere volt Gaál György Kolozsvár című kultúrtörténeti kalauzának (Polis). A Mentor jelentette meg Egyed Emese monográfiáját Bartsay Ábrahám testőríróról (Adieu, édes Bartsaym), érdeklődést keltett a Molter Károly-levelezés második könyve (Argumentum-Polis) és Láng Gusztáv Dsida Jenő-monográfiája (Kriterion), valamint a Vissza a forrásokhoz című interjúgyűjtemény, amelyben fiatal kritikusok, irodalomtörténészek faggatják a Forrás első nemzedékének tagjait - életről, irodalomról. Az Erdélyi Híradó öt kötetben jelentette Méhes György válogatott műveit. A mese- és színműíróként számon tartott Méhes nemrég töltötte be nyolcvanötödik esztendejét. /Erdélyi vonatkozások a könyvhéten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./"
2002. április 13.
A 2001-es Hargita Kalendárium válogatást közölt Mirk László csángó versgyűjteményéből. A csíkszeredai magyartanár, néprajzkutató akkoriban elmondta, hogy hosszú évek során sikerült egybegyűjtenie a csángókról szóló, avagy rájuk utaló lírai alkotásokat. Újságkivágásokból, könyvoldalak fénymásolataiból álló vastag paksamétából válogatott csokornyi verset a kalendárium olvasói számára. Mirk László gyűjteménye megjelent Az ember ott a legfájóbb magyar /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda/címmel, Jékely Zoltán versének címét kölcsönözve. Az előszót Halász Péter írta. A könyv első részében ismeretlen csángó szerzők alkotásai, több évszázada lejegyzett népi alkotások, XIX. és XX. századi gyűjtésekből származó énekek, balladák szövegei, majd kortárs csángó költők ? Lakatos Demeter, Gábor Felicia, Duma-István András, Demse Márton ? versei olvashatók. /Sarány István: Az ember ott a legfájóbb magyar. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./ Alcíme eligazító: Versek a csángómagyarokról. Az első jelentékeny költő, aki említést tesz a csángókról, a Moldvába szakadt magyarokról, Csokonai Vitéz Mihály, aki Marosvásárhelyi gondolatok című nagyívű költeményében említi fel sorsukat. Talán panaszdaloknak is nevezhetnénk a verseket: Csokonaitól Fazekas Mihályon át Kovács Istvánig és Vári Attiláig a magyar költők mindig is igyekeztek vállalni, felmutatni, közérthetővé tenni ezt a sorsot. /Bogdán László: Hallod-e, te sötét árnyék? - egy antológia margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./
2003. január 22.
"A Temes megyei tanács és a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégió (DKMT) elnöke, Dan Ioan Sipos jan. 21-én megbeszélést folytatott Marosváry Attilával, a Csongrád megyei önkormányzat alelnökével. A találkozó témája: melyek lesznek a napirendi pontjai a Szegeden febr. 26-án tartandó megyei önkormányzati elnökök fórumának. Dan Ioan Sipos szerint az eurorégió szabályzatáról és a tagdíjakról kellene dönteni. Sipos és Marosváry végül megegyeztek, hogy az elnökök fórumának teljes jogú tagjai legyenek: a kereskedelmi kamarák és a megyeszékhelyek képviselői. /ifj. Cseke Péter: Egyeztettek a DKMT jövőjéről. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./"
2003. július 25.
"Júl. 24-én tanácskoztak Temesváron a DKMT Eurorégió három adminisztrációjának alelnökei a jövő évi együttműködési programok finanszírozásáról. A megbeszélésen jelen volt Petar Misici, a vajdasági önkormányzat alelnöke, Marosváry Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke és Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács alelnöke. Nemzetközi támogatást kérnek a már hagyományosnak tekinthető Folklór karaván néven ismert kulturális együttműködés bővítéséhez, a rádió- és tévéstúdiók közös adásainak a gazdagításához, és létre kívánják hozni az Eurorégiós Tornászkupát. A kiemelt fontosságú programok között szerepel továbbá az Euroregio nevű közös folyóirat alapítása és rendszeres megjelentetése. Az alelnökök szükségesnek tartanák még az egész térséget kiszolgáló Információs Központ létesítését, valamint egy közös, több nyelvű turistatérkép kiadását. /(S.): A DKMT Eurorégió jövő évi programjai. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./"
2003. augusztus 9.
"Magyari Lajos két Erdélyről szóló könyvet ismertetett. Valóságos irodalomtörténetet írt Bogdán László nemrégiben megjelent könyvében (Oldás és kötés, Felső-magyarországi Kiadó, Szépírás Kiadó, 2003), az erdélyi irodalom hetvenes-nyolcvanas éveinek történetét, s egy kicsit még a kilencvenes évekét is, hiszen csupán akkor láthattak napvilágot a kötetbe válogatott írások. Bogdán csak az eltávozottak egy részét veszi számba e kötetben (az írások ősváltozatai jobbára A Hét című hetilap kilencvenes években kiadott számaiban jelentek meg), de ez a leltár - még hiányosan is! - felér egy szellemi exodus történelmi körképével. Az erdélyi magyar szellemiség a hetvenes és nyolcvanas években nagy veszteségeket szenvedett: csaknem minden második értelmiségi távozott Ceausescu Romániájából: orvosok, jogászok, mérnökök, tanárok, színészek, képzőművészek és írók. Annak idején Kántor Lajos félszáz eltávozott írót számolt össze, ő csak a szépírókat lajstromozta, az újságírók, szerkesztők, szakírók hiányoztak listájáról. Bogdán László tizenhat írót ,,idéz meg" könyvében úgy, hogy vagy megszólaltatja őket, vagy szellemüket - esetleg már csak emléküket! - hívja tetemre e nagy erdélyi spirituális temetésen. A ,,tizenhatok" - Csiki László, Szőcs Géza, Vári Attila, Bodor Ádám, Ágoston Vilmos, Páskándi Géza, Bodor Pál, Deák Tamás, Mátyás B. Ferenc, Molnár H. Vilmos, Panek Zoltán, Kőrössi P. József, Hervay Gizella, Cselényi Béla, Szávai Géza és Kenéz Ferenc - önmagukban is kitennének egy kisebb, de nem elhanyagolható irodalmat, és komoly nevek hiányoznak e névsorból, Kocsis Istváné, Beke Györgyé, Beke Mihályé, Bartos Ferencé, Bréda Ferencé. Tény, hogy ezt a példátlan öncsonkítást soha nem fogja kiheverni az erdélyi magyar irodalom, mert ,,nagy visszatérők" nincsenek (még Szőcs Géza példája sem eklatáns), a kérdés az, hogy mennyire maradtak, maradnak erdélyi magyar írók a Magyarországra (esetleg távolabbra - Veress Zoltán...) áttelepedettek. Horváth Arany könyve /A csillagok nem álmodnak, Romániai Magyar Közgazdászok Társasága, Kolozsvár, 2002/ a mai erdélyi valóságot vallatja, járja a vidéket Kolozsvártól Kézdivásárhelyig, Szászmedgyestől Csíksomlyón, Marosvécsen, Csernátonon át ki egészen a legárvább magyarok, a csángók földjéig. Horváth Arany a teremtő, a bátor embert keresi, aki szembeszáll körülményei ellehetetlenülésével is, s teremteni próbál a már-már rommá vált örökség alapjain. Mint az a magyarigeni lelkipásztor, ki úgy vállalt egy eklézsiát, hogy tudta, négy református híve maradt, s kívülük esetleg még tucatnyi katolikushoz szólhat anyanyelvünkön. /Magyari Lajos: Két könyv Erdélyről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./"
2004. február 26.
A bukaresti tárlat után Marosvásárhelyen, a Bernády Házban láthatók a Kossuth- és Munkácsy- díjas Kő Pál szobrászművész kis méretű szobrai, rajzai, plakettjei, érmei. A millennium évében Budapesten, a Gellért-hegyen felavatták Kő Pál négy méteres Szent Istvánt ábrázoló lovas szobrát. A marosvásárhelyi kiállítást a bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezte, melynek vezetője és munkatársa, Beke Mihály András és Vári Attila is jelen volt a megnyitón. Sütő András egy korábban hozzá írt levelével köszöntötte a művészt. /Máthé Éva: Kő Pál Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2004. március 19.
Szinérváralján a római katolikus egyház végre visszakapta jogos tulajdonát, a templom melletti épületet. A fél évszázad alatt tönkretett épületet őszre helyre kell állítanunk, jelezte Szilágyi Adalbert-Béla helyi RMDSZ-elnök. Ha minden terv szerint fog menni, a következő tanévet már a régi-új iskolában fogják elkezdeni az I-VIII. osztályos magyar tagozatos tanulók, valamint a két magyar óvodáscsoport. /Vári Attila: Visszaszolgáltatták a katolikus egyház szinérváraljai ingatlanát! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 19./
2004. június 5.
Megjelent Vári Attila: Sztálinvárosi idill /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004/ című könyve. Ez a próza groteszk, a kelet-európai léthelyzetek abszurditását leképező képeket rejt. /Új könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2004. július 3.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján a tizenkét részes, Orbán Balázs nyomdokain című, Székelyföldet bemutató tévés-film szerzője Vári Attila. A múlt szombaton Orbán Balázs/Vári Attila nyomdokain Erdővidéket és környékét lehetett bejárni, a hajdani Bardoc- és Miklósvárszék művelődéstörténeti és műemlékvilágát. A szerző gyakran töredezett cserepekből állítja össze és mutatja be a történelmet, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Vári Attila légies realizmusa (Televízió). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./
2004. december 29.
Megjelent az Irodalmi Jelen /Arad/ januári száma. Az E-MIL és az Irodalmi Jelen közös novellapályázatának öt különdíjasa közül három szerző – Csender Levente, Botházi Mária, Molnár Vilmos – novelláját közli a lap. Interjú olvasható a 80 éves Lohinszky Loránd színművésszel. A Könyvkritika rovatban a Pallas–Akadémia Kiadó könyveiről, Balázs Imre József, Závada Pál, Vári Attila és Lőrincz György legújabb könyveiről jegyeznek kritikát. /Megjelent az Irodalmi Jelen januári száma. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./
2005. október 24.
Megjelent Vári Attila: Históriás ének a rendszerváltásra (Díszkiadás) /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című munkája, mely Budapesten 1988-ban írt verseit tartalmazza. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
2005. november 10.
Eltérőek az álláspontok a bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókirodájának megnyitása ügyében. A helybéli várakozások szerint ez év végéig remélhetőleg működni fog az intézmény, a magyarországi kultúrdiplomácia képviselői szerint ez inkább 2006 elején esedékes. Demeter János, Kovászna megye tanácsának elnöke szerint remélhetőleg idén lesz az ünnepélyesen átadás. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Beke Mihály András másként látja a helyzetet. Szerinte diplomáciai jegyzékváltásra is szükség van, ezért az iroda megnyitását reálisabb „2006 legelejére” helyezni. Az iroda működését a bukaresti intézet költségvetéséből fedezik, ez bizonyos pénzügyi források átszervezését feltételezi. A sepsiszentgyörgyi iroda vezetésével kapcsolatban a bukaresti Magyar Kulturális Intézet jelenlegi intézeti titkárának, Vári Attilának a neve került szóba. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóirodájának közlése szerint a fiókirodát leghamarabb jövő év februárjában lehet megnyitni. Az iroda létrehozását jelző, de még nem az avatást jelentő, tavaly november 9-én lezajlott ünnepségen, a távolmaradó Hiller István tárcavezető helyett, Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára volt jelen, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök társaságában. 2004 júliusában Medgyessy Péter kormányfő ígérte meg a bukaresti Magyar Kulturális Központ székelyföldi kirendeltségének Sepsiszentgyörgyre telepítését. Hiller akkor közölte a háromszékiekkel, hogy a 2004-es költségvetésben nincs fedezet az iroda beindítására, ezért az avatóra csak 2005-ben kerülhet sor. Idén áprilisban Schneider Márta, az NKÖM helyettes államtitkára a magyar-román kulturális egyezmény aláírásától tette függővé az intézmény megnyitását. /Idő kell a sepsiszentgyörgyi fiókintézet beindításához. Kulturális iroda – mikor? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2005. november 14.
November 12-én véget ért a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, rendhagyóan sok új kötetet mutattak be, több író dedikált a standok mellett. /Nagy Botond: Bezárta kapuit a könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./ Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh elnöke, a fesztivál igazgatója elmondta sikeres vásárt zárt a céh. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár forgalma megközelítette a másfél milliárd régi lejt, ami, Káli szerint, a város gazdasági potenciáljára való tekintettel tekintélyes összeg. A közönség elsősorban az ismeretterjesztő és történelmi könyveket kereste, de helyenként a szépirodalmi művek iránt is élénk érdeklődést tanúsított. Eljött a pozsonyi Kalligram magyarországi, felvidéki és vajdasági szerzőgárdája: Tolnai Ottó, aki a Költő disznózsírból című, Magyar Irodalmi Díjjal kitüntetett, a Parti Nagy Lajos által vele készített beszélgetéseket tartalmazó kötetet dedikálta, bemutatták Grendel Lajos Mátyás király New Hontban című nagysikerű regényét; Németh Gáborral, Zsidó vagy? című könyve kapcsán, Mészáros Sándor irodalomtörténész beszélgetett. Az erdélyiek közül Láng Zsolt, Demény Péter, Visky András, Lövétei Lázár László dedikált, valamint a csíkszeredai Pallas-Akadémia szerzői: Vári Attila, Ferenczes István, Cseke Gábor, Balázs Imre József. A kolozsvári Polis bemutatta Horváth Andor A szent liget című tanulmánykötetét. A Kalligram Kiadó és a marosvásárhelyi A Hét hetilap közös vállalkozásaként, a pozsonyi kiadó által felajánlott kötetekkel elindították a Kortárs Kulturális Könyvalapot, hogy folyamatosan hozzáférhetővé tegyék az erdélyi olvasók számára is a mai irodalmi, művészeti kiadványok legjavát. /Lokodi Imre: Sikeres vásárt tudhat maga mögött az Erdélyi Magyar Könyves Céh. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2006. január 18.
Hármas könyvbemutatónak adott otthont január 17-én Sepsiszentgyörgyön a Képtár: az olvasók Kozma Mária A jóság síró vágya című regényével, Bíró Béla Határokon innen és túl című esszékötetével és Vári Attila Históriás ének a rendszerváltásra című verseskötetével ismerkedhettek meg. A köteteket a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó jelentette meg. A könyvét ,,Népem múltja: az én jövendőm” mottóval indító Vári Attila elmondta: verseit 1988-ban írta, akkor, amikor ,,örök életre ki volt tiltva Romániából”, Kozma Mária arról beszélt, hogy regényében a hatalom természetrajzát, az alkalmazkodási készséget, illetve a belső, képzeletbeli világ biztonságosságát próbálta vizsgálni, míg Bíró Béla kifejtette, esszéiben, politikai tanulmányaiban arra is kereste a választ, miként viszonyulnak a nyugati értelmiségiek a kisebbségi kérdéshez. /(mózes): Könyvekről a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./
2006. február 25.
Az idén 60 éves Vári Attila új regényének /Vanília, Mentor Kiadó. Marosvásárhely, 2005/ dilemmája az, hogy a leírt, elbeszélt történetek között van-e kapcsolat. Vári elbeszélései éppen azért szerveződnek bizarr regénnyé, mert angol mecénásának írott leveleiben keresetlen őszinteséggel, áttételek nélkül vall dilemmáiról. A regényben kissé nehéz tájékozódni, mert szerzői döntés miatt nincs tartalomjegyzék. Vári őszintén vall dilemmáiról. Egybeesik ez szűkebb hazája, Erdély és városa, történeteinek örök színtere, M. szabad királyi város elhagyásával. „Talajt vesztettem, félek, hogy önmagamat is. Egyelőre nem írok többet, még az a szerencsém, hogy régebbi novelláimból összeállt a Szépirodalmi számára egy kötet…” Vári, ha megtorpanásokkal is, de rendületlenül írja élete fő művét, a 2001-ben megjelent Cselédfarsang című regényét, s mintegy mellékesen megújítja elbeszéléseit. /Bogdán László: A befalazott török, avagy Vári Attila intenzív világa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./
2006. március 4.
Vári Attila hatvanéves, a jubiláló írót köszöntötték március 2-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, a Látó folyóirat estjén. Az író beszélt új, Vanília című regényéről, melyet a Mentor, Káli Király István kiadója jelentetett meg. Vári Attila jó mesélő, több adomát mondott el, többek között gróf Teleki Mihály kommunizmusbeli, álláskereső önéletrajzát idézte: „Őseim szegény jobbágyok voltak, egészen a tizenharmadik századig...”. /Nagy Botond: Ünneplők és adomázók. Vári Attila 60 éves. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./
2006. március 13.
Megjelent Vári Attila kiváló prózaíró és József Attila-díjas költő Idegen ég. Válogatott versek 1970–2004. /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete. A versgyűjtemény a költő 60. születésnapjára jelent meg. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./
2006. április 15.
Vári Attila csodagyerekként, tizenévesen indult, s elsősorban elbeszéléseivel vált ismertté. Első könyvében /A véges nap, 1967/ már zseniális elbeszélések olvashatók, amelyek ma is egy Vári-történetválogatás meghatározó darabjai lehetnének. A kezdet kezdetétől írt viszont verseket is, most megjelentek válogatott versei /Idegen ég. Válogatott versek (1970–2004), Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006/. A játékosság, könnyedség, (ön)irónia a Vári-versek fő jellemzője már a kezdet kezdetétől. Ehhez társul a feltűnő formakészség, a dallamosság. Későbbi köteteiben reagált a nemzetiség és a nemzet megrendítő csapdahelyzeteire. Vári Attila a nyolcvanas évek elején áttelepedett Magyarországra, de verseiben, elbeszéléseiben, évtizedig készülő második regényében (Cselédfarsang, Noran Kiadó, Budapest, 2001) sem lett hűtlen Erdélyhez, s költészetében sokasodtak a magyar sorskérdésekkel foglalkozó nagy versek, így Radnóti tragikus alakját felidéző Érzelmes menetrend, vagy a Kós Károlynak a Házsongárdba címzett levele. /Bogdán László: Idegen ég. Jegyzetek Vári Attila költészetéhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./
2006. május 29.
Románia legnyugatibb csücske, a Temes megyei Óbéba település határában található román–magyar–szerb határ Triplex Confinium emlékműnél a három ország képviselői ünnepelték meg a Duna–Körös–Maros–Tisza Regionális Együttműködés kilencedeik évfordulóját. Május 27-én Tihomir Simic, a Vajdasági Autonóm Tartomány ügyvezető tanácsának alelnöke, Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke és Marosváry Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke mondtak beszédet. Mindhárom fél egyetértett abban, hogy Románia európai uniós csatlakozása megkönnyíti a DKMT együttműködést, és segíti a Vajdaságot is a csatlakozásban. A három ország küldöttsége a vajdasági Magyarkanizsára utazott, ahol megtartották a DKMT zárt ajtó mögötti közgyűlését. /László Árpád: Kilencedik Triplex Confinium találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./
2006. augusztus 26.
A 60–70-es évekbeli Romániáját mutatja be Bányai Éva Sikertörténetek kudarcokkal. Bukaresti életutak /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2006/ című könyvében, melyben az egyéni emlékezés – kollektív emlékezet – történelmi emlékezet egybefonódása követhető nyomon. Az interjúkötet összeállításához a szerző személyesen vagy levélben kereste fel a bukaresti, vagy egy ideig Bukarestben tartózkodó magyar értelmiségieket, akik meghatározói voltak az akkori magyar intézményeknek (Ágoston Hugó, Beke György, Bodor Pál, Csiki László, Demény Lajos, Domokos Géza, Ferencz Zsuzsanna, Gálfalvi Zsolt, Halász Anna, Horváth Andor, Huszár Sándor, Kacsir Mária, Matekovics János, Molnár Szabolcs, Rostás Zoltán, Szász János, Vári Attila). A magyar intézmények létrehozásának célja az volt, a magyar értelmiségieket Bukarestbe költöztessék. A könyv bemutatja, kik voltak a magyar szellemi élet meghatározó egyéniségei; kik voltak a cenzorok, hogyan működött a cenzúra. /Vetési Júlia: „Ember tervez, Központi Bizottság végez…”– bukaresti életutak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2006. október 3.
Bogdán László Domokos Gézával és Vári Attilával látogatta meg Sütő Andrást. Az író elmondta, tervezi Harang a szélben című családregényét. Nem kerülvén el az elmúlt hetven-nyolcvan év tragikus eseményeit sem, amelyek családjában, akárcsak az erdélyi magyarság történetében, olyan nyugtalanítóan ismétlődtek. Kifejtette, hogy szeretné revízió alá venni a vox humana Fábry-szólamát is, amely mifelénk afféle kisebbségi jelszóvá nemesedett, miközben ,,dorongok csattogtak a hátunkon és a fejünkön, és a csontunk törött, és akkor ezt a csontzenét mi ezzel folytattuk, hogy vox humana, vox humana, el egészen addig, hogy már maguk a románok, akik a mi ügyünket az utóbbi években fölfogták, helyzetünket kezdték érzékelni, ennek a drámaiságát kezdték látni, felfogni, maguk a románok tartották különösnek és egyoldalúnak, sőt, szinte megbocsáthatatlanul könyörgőnek, megalázkodónak ezt a testvériségért könyörgő hangvételünket” – idézte egyik kilencvenes, még pesti betegágyán fogalmazott, a Korunk toleranciaszámába készülő vallomását. Sütő arra biztatta Várit is, Bogdánt is, hogy ne kerüljék meg a konfliktusokat, az írók dolga a Trianon utáni tragikus eseményeket leírni, hogy ne maradjon semmi elhallgatott és kimondhatatlan. Sütő András tiltások, tabuk és párthatározatok között mondotta a magáét, hűen egyik legvilágítóbb esszéjében, a Nagyenyedi fügevirágban megfogalmazott hitvallásához: ,,az otthoniak – a sárban maradottak – azt gondolhatják: kiszabadultan a felfelé kapaszkodás útjára léptem. De fülemben a hangjuk, s szándékaimban a fogadalom: nem fölfelé: lefelé török, Uram, vissza azok közé, akik könnyeikkel egész rózsakerteket nevelhetnének”. /Bogdán László: In memoriam: Harang a szélben (Búcsú Sütő Andrástól) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./
2007. május 12.
Negyven éve a fiatal írók, költők, kolozsvári egyetemisták sokszor Lászlóffy Aladárnak a Vörösmarty utcai lakásán gyűltek össze. Ott volt szinte mindenki, akiket azóta második Forrás-nemzedékként emleget az irodalomtörténet. Az Írószövetség kolozsvári székházának gyűléstermében tartották összejöveteleiket, sokszor eljött közéjük Lászlóffy Aladár. Lászlóffy, Ali – ahogyan szólították – képes volt közelharcot vívni szerkesztőkkel, újraolvastatta velük a fiatalok visszautasított kéziratait. Előolvasója, mentora, olykor bábája volt a fiatalabbak születendő írásainknak. Nyitott és rendkívül művelt volt, nemcsak irodalmat lehetett tanulni tőle, hanem a történelmet is. Lászlóffy Aladár néhány nap múlva tölti a hetvenedik évét. /Vári Attila: Lászlóffy Aladár hetven éve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
2007. július 7.
Vári Attila Változatok ütő és védekező hangszerekre című verseskötete 1978-ban jelent meg, megkésve ahhoz, hogy árnyalhatta volna a romániai magyar irodalomban második Forrás-nemzedékként emlegetett költői csoportosulás (Farkas Árpád, Király László, Magyari Lajos, Csiki László, Kenéz Ferenc) lírájáról alkotott képet. Vári Attila több prózakötettel jelentkezett, nemzedéke elbeszélőjeként tartották számon. Most megjelent válogatott kötete /Idegen ég. Válogatott versek, 1970–2004. Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2006/ betekintést ad lírájába. Vári Attila régebben jelezte, hogy novelláiban olyan képek vannak, amelyek először versben fogalmazódtak meg. Az 1980-as évek elején Vári Attila döntésre kényszerült, s hazát választott az anyaországba települve, ami viszont a szülőföld elhagyásával járt. Elszakadni azonban nem tudott tőle. Úgy összegezett a költő, hogy: ,,népem múltja: az én jövendőm”. /Borcsa János: Súlyos könnyűség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./
2007. október 31.
Eddig 51 magyarországi és romániai magyar művész, közéleti személyiség, egyetemi tanár, politikus írta alá azt a felhívást, amelynek címe Temesvártól Brüsszelig, és amellyel Tőkés László EP-képviselővé választását támogatják. Felhívták a figyelmet, történelmi lehetőség előtt áll az erdélyi magyarság, ,,Tőkés László személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját”. A felhívás hangsúlyozta, hogy Tőkés bátor kiállása már alakított történelmet 1989 decemberében, a püspök azóta következetes szószólója az erdélyi magyar önrendelkezésnek.,,Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. ” – áll a felhívásban, melynek aláírói közt van Csoóri Sándor, Gál Kinga, Jakó Zsigmond, Jókai Anna, Lohinszky Loránd, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Nemeskürty István, Szőcs Géza és Vizy E. Szilveszter. /Farkas Réka: Történelmi lehetőség (Értelmiségi felhívás Tőkés támogatására). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./; A dokumentum szövege és történt aláírók névsora /október 25-ig/:Temesvártól Brüsszelig – értelmiségiek felhívása Történelmi lehetőség előtt állnak az erdélyi magyarok: Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját. Tőkés László bátor és következetes kiállása már alakított történelmet: 1989 decemberében rést ütött a hallgatás falán és megbontotta Közép-Kelet Európa legsötétebb diktatórikus rendszerét, esélyt teremtve Románia európai felzárkózásának és az erdélyi magyar feltámadásnak. Azóta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az erdélyi magyarok belső önrendelkezésének, ezen belül a Székelyföld autonómiájának következetes szószólója. Mindeközben folyamatosan szót emelt a romániai demokrácia megszilárdulásáért is, mind a demokratikus elvek posztkommunista korlátozásai, mind pedig az erdélyi magyar politika demokráciadeficites, torz szerkezete ellen. Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. Neki van leginkább esélye átlépni a dolgaink iránt sokszor közömbös vagy érzéketlen Európa politikai ingerküszöbét. Mi, alulírottak, a nemzetünk iránti felelősség jegyében ennek a történelmi esélynek a valóra váltásáért állunk Tőkés László mellé. Meggyőződésünk, hogy európai parlamenti jelenlétével az erdélyi magyar összefogáshoz is közelebb kerülünk, amely nélkül a közösségi autonómiák közjogi kereteinek megteremtése elképzelhetetlen. Hisszük, hogy – ahogyan egykor Temesváron – Tőkés László Brüsszelben is képes kovásza lenni olyan folyamatoknak, amelyek révén Európa visszatalál keresztény gyökereihez, nemzetei közötti szolidaritáshoz, és egy új – igazságosabb és méltányosabb – rend keretében az Unió esélyt teremt a nemzeti közösségek önrendelkezésének. dr. Ábrám Zoltán orvos, egyetemi tanár;Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár;Balázs Éva színművész, egyetemi tanár;Bánffy György színművész;Bíró András közgazdász, egyetemi tanár;Bodó Barna politológus, egyetemi tanár;Boros Zoltán szerkesztő, filmrendező ;dr. Brassai Attila orvos, egyetemi tanár;dr. Brassai Zoltán orvos, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csép Sándor közíró;Csetri Elek történész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csiki Sándor tanár, a Nagycsaládosok Szövetségének elnöke;Csíky Csaba zeneszerző;Csoóri Sándor költő, író;Demény Attila zeneszerző;dr. Dudutz Gyöngyi orvos, egyetemi tanár;Farkas Árpád költő;Földváry Attila építészmérnök, egyetemi tanár;Gábos Zoltán fizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Gál Kinga jogász, Európa parlamenti képviselő;Gazda József író;Geréb Zsolt teológus, egyetemi tanár, a PKE rektora;Gergely András történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, volt nagykövet;Gergely István szobrászművész;György Attila író;Hámori József kutató biológus, egyetemi tanár, az MTA alelnöke, volt oktatási és kulturális miniszter;Hankiss Ágnes pszichológus, író;Herczegh Géza jogász, volt alkotmánybíró;Jakó Zsigmond történész, egyetemi tanár, az MTA tiszteletbeli tagja;Jókai Anna író, költő;dr. Kincses Ajtay Mária orvos, egyetemi tanár;Kincses Elemér színházi rendező;Kincses Előd ügyvéd;Kovács Béla matematikus, egyetemi tanár, a PKE volt rektora;Kristófi János festőművész;Lászlóffy Zsolt zeneszerző, egyetemi tanár;Lohinszky Lóránd színművész, érdemes művész;Makkay József újságíró, főszerkesztő;Makovecz Imre műépítész;Martonyi János jogász, volt külügyminiszter;Melocco Miklós szobrászművész;Murádin Jenő művészettörténész;Nagy-Tóth Ferenc biológus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Neményi Ágnes szociológus, egyetemi tanár;Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész;Pálinkás József atomfizikus, egyetemi tanár, volt oktatási miniszter;Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Péterffy Lajos színművész;Pillich László közíró, a Heltai Alapítvány elnöke;Schöpflin György politológus, egyetemi tanár, Európa parlamenti képviselő;Somai József közgazdász, az RMKT elnöke;Szakáts Béla szobrászművész;Szilágyi Györgyi szociológus, egyetemi tanár, a PKE rektor-helyettese;Szőcs Géza költő;Szűrös Mátyás diplomata, volt köztársasági elnök;Tolnay István filológus, egyetemi tanár, a KREK tanügyi előadótanácsosa;Toró Tibor atomfizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Tőkéczki László történész, egyetemi tanár;Tőkés Béla fizikus, egyetemi tanár;Vizi E. Szilveszter orvos-biológus, az MTA elnöke/Temesvártól Brüsszelig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./