"Zsakó János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott vegyészprofesszora, több száz tudományos dolgozat, ezenkívül szak. és népszerűsítő könyvek szerzője, 25 éve tagja egy nemzetközi folyóirat, a Journal of Thermal Analysis szerkesztőbizottságának. A professzor hangsúlyozta, hogy a romániai magyarságnak jogos igénye, hogy önálló magyar főiskolai hálózattal rendelkezzen. Nyilvánvaló, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen működő magyar csoportoknak be kell épülniük az új Bolyai Egyetembe. "A tudományos kutatásban ez a szétválás nem okozna semmilyen megrázkódtatást. Közös tudományos témákat akadály nélkül tovább lehetne folytatni." /Várhelyi Csaba: A szétválás nem okozna megrázkódtatást. Beszélgetés Zsakó János vegyészprofesszorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

Március 11-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az erdélyi magyar tudományos élet legrangosabb egyesületi eseményén Egyed Ákos elnök vázolta az elmúlt négy esztendő munkájának legjelentősebb eredményeit. Az EME helyzete stabilizálódott. Nem mondott le elsődleges feladatairól: az anyanyelven történő tudományművelésről, az erdélyi tudományos ismeretek hagyományának ápolásáról. Önállósodott a Matematikai és Informatikai Szakosztály, megalakult az Agrártudományi Szakosztály. Állandó fórummá nőtte ki magát a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat, az EME-t együttműködési megállapodás köti a Magyar Tudományos Akadémiához. A munkatervben helyet kapott a szervezet könyvtári anyagának elektronikus feldolgozása, az EME 150 éves fennállása megünneplésének előkészítése, az 1956-os magyarországi forradalom romániai eseményeit feltáró bizottság munkába állása stb. A hozzászólásokban volt, aki a Rhédey-házbeli központi könyvtár állományának bővülésére hívta fel a figyelmet (Újvári Mária főkönyvtáros), és volt, aki nagyobb gazdasági hatékonyságot, minél kevesebb meddő gyűlést sürgetett (Gyenge Csaba alelnök). Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztály vezetője, több gazdasági önállóságot követelt az egyes szakosztályok számára, és azt, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszerzése érdekében kérjenek politikai támogatást. Az elnöki válaszból kiderült: Ha minden szakosztály autonómiát kapna, széthullna az EME. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy Székelyföldön a román állam az erdők visszaszolgáltatásának elodázásával valóságos genocídiumot hajt végre, mert az ottani lakosság középosztályának megélhetése került ezáltal veszélybe. A közgyűlés elfogadta a létrejövő Kutatóintézet szervezeti szabályzatát. Elfogadott felhívásuk értelmében összehangolt eljárást indítanak az EME államosított gyűjteményeinek visszaigénylésére. Ezek az ingó javak jelenleg a Központi Egyetemi Könyvtár, az Állami Levéltár, a Történelmi Múzeum, a Művészeti Múzeum és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tulajdonában találhatók. Az EME vissza akarja szerezni a tulajdon- és felügyeleti jogot ezen tudományos kutatási értékek fölött, ehhez kérik az RMDSZ és a hazai közvélemény támogatását, szükség esetén a nyugati világ segítségét is igénybe fogják venni. Tiszteleti tagokat választottak /Antal Árpád irodalomtörténész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gazda Klára néprajzkutató, Péter Mihály orvosprofesszor/. A Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, Monok István (főigazgató, Országos Széchenyi Könyvtár) életműdíjként nyújtotta át Jakó Zsigmond professzornak az újonnan létrehozott Teleki József–díjat, amelyet ötévente adományoznak az erdélyi, partiumi, máramarosi és bánsági magyarság történetét, néprajzát, szociológiai értékeit legigényesebben feltáró munkák szerzőinek. A közgyűlés második alkalommal osztott ki Mikó Imre–emlékplaketteket. Ezúttal Vizi E. Szilveszternek /a MTA elnökének/, Czirják Árpádnak, Murádin Lászlónak, Soó Tamásnak és Várhelyi Csabának. A tisztújítás eredményeként az új elnökség: Egyed Ákos elnök, Brassai Zoltán, Péntek János, Sipos Gábor, Gyenge Csaba alelnökök, Bitay Enikő főtitkár, Farkas Mária gazdasági tanácsos, Bányai József jogtanácsos, Somai József ellenőr. A választmány, a szokásos évi egyharmados megújítása során, a következő tagokkal cserélődött: Gaal György, Fejér Tamás, Kovács András, Csomortáni Magdolna, Jakó Zsigmond, Balla Árpád, Bocskay István, Feszt György, Bódizs György, Feyné Vincze Mária, Vallasek Magdolna, Kolumbán József és Farkas Zoltán. /Ördög I. Béla: Az EME tisztújító közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Tanévnyitó a székelyudvarhelyi Csaba Királyfi Népfőiskolán 
Elkezdődött az első tanév Székelyudvarhelyen a Csaba Királyfi Népfőiskolán. Az előadások célja a székely nemzettudat erősítése és a magyarság őstörténetéhez kapcsolódó vallási, nyelvi hagyományőrzés, és politológiai ismeretek átadása. 
A rovásírás tanítását, illetve a székelység ősi kultúrának ápolását már több tematikus rendezvényen felvállalta a Csaba Királyfi Népfőiskolát útjára indító Székely Pajzs Egyesület. Ezt a tevékenységet próbálja folytatni a Népfőiskolában, amelyben tervek szerint három éven át kétheti rendszerességgel tartanak majd előadásokat.
A meghívott előadók főleg olyan témákról beszélnek, amikről az iskolákban nem vagy csak ritkán lehet tanulni. 
Az Egyesület vezetője, Waum Péter elmondta, hogy ők azt próbálják bemutatni, hogy hogyan éltek, miben hittek, milyen világnézetük volt a székelyek őseinek, a hunoknak.
Duna Tv, Híradó
Erdély.ma

Emlékezés – Aki életét a kémiának szentelte Várhelyi Csaba emlékére (1925–2015)
Várhelyi Csaba 1925. szeptember 28-án, Kézdivásárhelyen született. Ugyanott érettségizett 1944-ben. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogászként kezdte el, majd az ostrom után hazatért, és 1945 és 1948 között a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Természettudományi Karán folytatta vegyészként és fejezte be 1949-ben. 1949 és 1959 között a Bolyai Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékén tanársegéd, 1959 és 1988 között a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tanársegéd, egyetemi főmunkatárs, majd adjunktus. 1999-ben a román tanügyi minisztérium „tiszteletbeli egyetemi professzor” címmel tüntette ki. 1961-ben megszerezte a kémiai tudományok kandidátusa fokozatot.
1994-ben Soros-ösztöndíjban részesült. 1995-ben az MTA Koordinációs Kémiai Munkabizottsága Budapesten tudományos üléssel ünnepelte meg 70. születésnapját. A BME Zemplén Géza emlékérmének tulajdonosa (2000). Az Erdélyi Múzeum Egyesület Mikó Imre emlékéremmel ismerte el munkásságát. 2009-ben az MTA Arany János-díjjal tüntette ki. Tudományos munkája során átmenetifém-vegyületek szintézisével, szerkezetének és kémiai tulajdonságainak sokoldalú vizsgálatával foglalkozott. Számos Co(III)-származékot állított elő. Dimetil-glioximmal képzett komplex fémvegyületek spektroszkópiai és termikus vizsgálata, ezek szubsztitúciós reakcióinak kinetikája és mechanizmusa volt a fő kutatási területe. Közel 2000 új vegyületet, új egyszerű és vegyes ligandumú vegyületet állított elő és ezek komplex vizsgálatát végezte el. Majdnem 400 diplomamunka elkészítését irányította. Kutatómunkája eredményeiről mintegy 400 tudományos publikációja jelent meg. Összes dolgozatainak száma: 520. Hat könyv szerzője, illetve társszerzője, közöttük a Szervetlen kémiai kísérletek (Technikai Kiadó, Bukarest, 1959), Az atomok és molekulák világa (társszerző: Zsakó János, Tud. Kiadó Bukarest, 1963) és a román nyelvű Pszeudohalogenidek a króm koordinációs kémiájában (Cs. Várhelyi, I. Gănescu, D. Oprescu, A. Popescu, Ed. Meridian, Craiova, 1993) című monográfiáké. Három nemzetközi szabadalom tulajdonosa.
Liptay György. Szabadság (Kolozsvár)