Többezer aláírás gyűlt a marosvásárhelyi Bernády György iskolanévért
Több ezer aláírás gyűlt azért, hogy Bernády György nevét viselje egyik marosvásárhelyi általános iskola. A 2-es iskola szülői akciócsoportja ugyanis már hetek óta elindította az on-line petíciót, amelyben kéri, hogy a város híres polgármesterének, Bernády Györgynek nevét kapja az iskola. Marosvásárhelyen ugyanis a tizenhárom általános iskola közül egy sem visel magyar nevet. Az aláírásgyűjtés október végéig folyik, ettől a héttől személyesen is alá lehet írni az íveket.
Szabó Márton a marosvásárhelyi 2-es Számú Iskolában végezte az elemi iskolát az 1950-es években. Ő is aláírásával támogatja a 2-es iskola átnevezését. Azt mondja, a lakosság tegye meg amit tud, amit már nem, azt bízza a politikusokra. Szerinte a magyar lakosság megérdemelné, hogy magyar nevet kapjon az iskola.
Szabó Márton aláíró: „Majdnem fele-fele, mondjuk 45% magyar és 55% román, akkor megérdemlünk mi is egy pár iskolát elnevezni.”
Ettől a héttől indította el a Civil Elkötelezettség Mozgalom a személyes aláírást is, azoknak, akik nem tudnak az on-line petícióhoz férni. Aki szintén nevét adná ahhoz, hogy az iskola Bernády Györgyről legyen elnevezve, megteheti a CEMO székhelyén, a Radnai utca 26 szám alatt, kedden és csütörtökön 11-15 óra között.
Közben az on-line aláírásgyűjtés is folytatódik, ahol kevesebb, mint egy hónap alatt 6300 aláírás gyűlt össze.
Vargancsik Iringó szóvivő, Marosvásárhelyi 2-es Iskola szülői akciócsoportja: „Szeretnénk, ha minél többen bekapcsolódnának ebbe az aláírásgyűjtésbe, mert a kerekasztal-megbeszélésen meg szeretnénk mutatni ezeket, az aláírásokat. Nagyon szép kommentárok érkeznek, nagyon sokan kötődnek ehhez az iskolához, szeretnék, ha elérné a célját a mi nyomásgyakorlásunk, de végül is nem mi vagyunk, akik tehetünk ennek érdekében, és ezért szeretnénk találkozni november elején az RMDSZ politikusokkal.”
Vargancsik Iringó hozzátette, Marosvásárhelyen eddig az iskolanévadások nagyjából politikai vonalon mentek, ezért kérik a magyar politikusok segítségét ehhez az ügyhöz. Javaslatokat várnak a politikumtól, hogyan lehetne eredménye ennek a nyomásgyakorlásnak. Eddig csak a helyi RMDSZ-es politikusok jelezték, hogy megjelennek a november eleji kerekasztal-beszélgetésen.
Székely Varga Edina
Erdély Tv
Erdély.ma

Tudományos konferencia a művészet és oktatás kapcsolatáról
A művészet eszközeinek az oktatásban való felhasználásáról, a kreativitás fejlesztéséről az iskolában, a rajz-, zenei- és vizuális oktatás fontosságáról, az esztétikai nevelésről folytak az előadások, majd kommunikációt elősegítő gyakorlatokkal ismerkedtek a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Tanárképző Intézete által ebben a témakörben első alkalommal megszervezett konferencián.
"A célunk nem a szeparatizmus, nem vagyunk nacionalisták", hanem a kulturális értékek megőrzése, megértést kérünk ezeknek a kisebbségeknek – húzta alá a német politikus, világossá téve, hogy a néppárt a jövőben is a kisebbségek pártján fog állni. 
A tudományos diákköri konferencián azokra a kérdésekre keresték a szakemberek és az egyetemi hallgatók a választ, hogy fejleszthető-e a művészetek iránti érzékenység, tanítható-e a művészet, milyen oktatási módszerek alkalmazhatóak a művészetek átszármaztatására, a napjainkban zajló művészeti jelenségekre felkészít-e az iskola, vagy mi számít korszerű művészeti oktatásnak?
Vargancsik Iringó, a Művészeti Egyetem óraadó tanára, a szervezők egyike elmondta, az a tapasztalat, hogy eléggé másodrangú tantárgyként kezelik már a középiskolában is a művészeti tantárgyakat, a zenét, rajzot, festészetet, más nincs is jóformán, nagyon ritka a drámakör vagy az olyan más művészeti foglalkozás, ahol egy kicsit ki tud bontakozni a fiatal. Miközben minden kutatás alátámasztja a művészeti nevelés fontosságát, azt, hogy a jövő szempontjából mennyire nem elhanyagolható a művészet eszközeinek használata az iskolai oktatásban.
„Nem tudjuk, mit hoz a jövő, de azt mondja egy amerikai professzor, hogy 65 százaléka a munkahelyeknek olyan lesz a mai óvodáskorúaknak, amiről nem is tudjuk megfogalmazni, hogy mi az, tehát nem tudjuk azt most mi megmondani, hogy milyen munkaterületeken kell majd elhelyezkedniük a mai fiataloknak, és éppen ezért nagyon szükséges a kreatív, a divergens gondolkodás, miközben az iskolában pont azt sulykoljuk, hogy csak az a jó, ha egy konkrét irányba, meghatározott pontra összpontosul a gondolkodás” – magyarázta a szakember.
A Művészeti Egyetem a Babeș-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kihelyezett pedagógusképző szakával együttműködve szervezett konferencián az esztétikai érzékenység kisiskoláskori fejleszthetőségéről értekezett Bakk-Miklósi Kinga egyetemi docens, míg Lazsádi Csilla Terápia és nevelés 3D-ben témájú dolgozatát mutatta be, majd Vargancsik Iringó A kreativitás fejlesztésének a lehetőségei az iskolában című munkáját ismertette. A diákok tudományos dolgozatai többek közt a személyiség genetikai és környezeti eredetéről és a tehetségről szóltak, a táncban rejlő nevelési lehetőségekről óvodás és kisiskolás korban, a gyermekek szocializációs folyamata és a média kapcsolatáról, a képzőművészeti- és zenei oktatás fontosságáról, az esztétikai nevelésről a Montessori-pedagógiában.
A konferencia második részében három csoportban szervezett drámakörön kommunikációt elősegítő gyakorlatokat sajátítottak el a résztvevők a színművész tanárképzős hallgatók által vezetett foglakozásokon.
Antal Erika 
Székelyhon.ro,