A Temesvári Csiky Gergely Színház március 20-án mutatja be Line Knutzon kortárs dán szerző Közeleg az idő című abszurd komédiáját a színház Stúdió termében. Az újvidéki László Sándor, az előadás rendezője először dolgozik Temesváron. A produkció létrejöttében másik két újvidéki művész: Góli Kornélia dramaturg és Varga Tamás színművész is közreműködött. /Pataki Zoltán: Abszurd komédia bemutatója a Stúdió színpadán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

Március 27-én, a színház világnapján a Csiky Gergely Színház újból műsorra tűzi Line Knutzon kortárs dán szerző Közeleg az idő című abszurd komédiáját, László Sándor újvidéki színházigazgató rendezésében. A sikeres előadás műhelymunka eredménye, az újvidéki csapat – László Sándor rendező, Góli Kornélia dramaturg és Varga Tamás színművész, a Csiky Gergely társulat színészei és Liana Iancu közös alkotása. „/Pataki Zoltán: A kommunikáció korában – tanuljunk meg kommunikálni egymással! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

Kreatív együttlét
Idén Lendva látta vendégül a Kultivált, a Kárpát-medencei Kulturális Ifjúsági Fesztivált. Az erdélyi, a vajdasági, a horvátországi és a felvidéki fiatalok a házigazda muravidékiekkel – összesen közel százan – az egész rendezvény alatt rendkívüli kreativitást mutattak zenei tudásban és a hagyományőrzésben, a szabadtéri installációépítésben és az óriásplakát készítésében. Felvállalva a „ha hozok, akkor kapok” koncepciót ki-ki a legjobb formáját hozta, de ami mindennél fontosabb volt, az összetartozás érzése, mely lépten-nyomon megmutatkozott.
Egymás értékeinek a megismeréséért
A csütörtöktől szombatig tartó Kultivál (Kárpát-medencei Kulturális Ifjúsági Fesztivál), a Kárpát-medence öt régiójának közös fesztiválja idén a szüreti rendezvénysorozatok keretében Lendvára invitálta a fiatalokat. Az erdélyi, a vajdasági, a horvátországi és a felvidéki fiatalok a házigazdának számító muravidékiekkel három felejthetetlen napot tölthettek együtt a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet főszervezésében.
A rendezvény a Kolozsvári Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet, a dunaszerdahelyi Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és az eszéki HMDK társszervezésével, összefogásával valósult meg. A Bánffy Központ udvarán tartott megnyitón Kepe Kocon Lili, az MNMI igazgatója szólt először az egybegyűltekhez, aki tolmácsolta Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának vezetője üdvözlő gondolatait is, majd Horváth Ferenc, a muravidéki magyar közösség elnöke, valamint Soós Mihály-Misi, a lendvai magyar önkormányzat alelnöke köszöntötte a majdnem teljes „vertikum” közel száz kisebbségi magyar fiataljait, akik nem jöttek üres kézzel, hanem elhozták kultúrájuk egy szeletét, a hagyományőrzés és a művészeti megnyilvánulások, a zenei és képzőművészeti hagyomány folytatásának újabb alkotásait, az önkifejezés újabb kori produktumait. A megnyitó műsorban Pál Péter verssel, a drávaszögi Passegio lánypáros két középkori tánccal, Resóczky Roland és Várkonyi Csilla néptánccal mutatkozott be, a Bánffy Galériában pedig a résztvevő régiók fotókiállítása volt megtekinthető. Az első est színházi előadással – az Egy&Más Vándorszínház a színházteremben bemutatta az Olvadó jégcsapok című drámát – és koncerttel zárult – a Kontrabant együttes zenélt a „Faházban”.
A Kultivál keretében pénteken összeült az intézetek és intézmények vezetőiből álló Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal is. Ezen a négy régió képviseletében Huszár László (Felvidék), Széman Péter (Erdély), Varga Tamás (Vajdaság) és Kepe Kocon Lili (Muravidék) a közeljövőben a közművelődési területen zajló történéseket és cselekvési programot foglalta össze. Huszár László például a felálló, a kultúrában, valamint a nemzeti örökség őrzésében munkálkodó Értéktár Bizottságok munkájának a követését, ezek segítését tartotta fontosnak kiemelni. Ennek fontosságát a többi régió is megerősítette, hiszen az identitásnak és a magyarságtudatnak fontos bástyái ezek, felkarolásuk, őrzésük kötelező minden régióban, különösen ott, ahol van is mit felmutatni.
Az összhangpróba már az említett Kontrabant-koncerten elkezdődött, ahol Somi Béláék valódi etno-multikulturális zenei csemegével szolgáltak. A fiatalok az egész rendezvény alatt rendkívüli kreativitást mutattak a zenei tudásban és a hagyományőrzésben, a lendvai parkban zajló installációépítésben és az óriásplakát készítésében, mely egy-egy specifikus vajdasági-muravidéki és felvidéki specifikum kiemelésével lett teljes. A fiatalok felvállalták a „ha hozok, akkor kapok” koncepciót, így ki-ki a legjobb formáját hozta a pénteki délutáni fellépéseken a Bánffy Központban és az éjszakába nyúló hosszúfalui zenés bulin. S ami mindennél is fontosabb volt: az összetartozás érzése, mely lépten-nyomon megmutatkozott.
Bence Lajos
Népújság (Lendva)

Palicson tanácskoznak a Kárpát-medencei magyar értéktárak képviselői
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet által szervezett, a Vajdasági Magyar Értéktárat bemutató kétnapos szakmai rendezvény szombaton Palicson folytatódott. Az egykori fürdővárosban megrendezett kerekasztal-beszélgetésen az egész Kárpát-medencéből részt vettek és bemutatkoztak a külhoni értéktárak.
Szellemi, emberi, tárgyi és természeti kincsünket gyűjti és rendszerezi a Vajdasági Magyar Értéktár Bizottság a magyarországi Hungaricum Bizottsággal közösen. Szombaton a palicsi Kisvendéglő konferenciatermében ezzel kapcsolatosan, össz kárpát-medencei szakmai napot szerveztek.
Fontos, hogy minden Kárpát-medencei külhoni értéktár képviselője egy közös rendezvényen ossza meg eddigi tapasztalatait és a felmerülő kérdéseket – emelte ki köszöntőjében Varga Tamás, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Vajdasági Magyar Értéktár Bizottság elnöke, aki elmondta, már több minden bekerült a délvidéki értéktárba is.
Varga Tamás, elnök, VMMI, Vajdasági Magyar Értéktár Bizottság: „Például a Kupuszina vagy a doroszlói népviselet vagy a gömölye vagy a vajalja vagy tényleg sorolhatnám most, 64 olyan határon túli érték van, külhoni érték van, amit most nem sorolnék fel. A Vajdasági Magyar Értéktár minden településen azzal foglalkozik, hogy ezeket az értékeket felfedezze, meglássa bennük az értékeket.”
Ezeket jelöli, majd elbírálásra kerülnek és később közzéteszik őket az ertektar.rs weboldalon. Ebből lesz egy értéktár-piramis és egy-egy értékből később hungarikum válhat. Ezeknek elsősorban eszmei értékük van. Vannak olyan értékek, amelyek már nem kerülhettek be az értéktárba, mert elvesztek: szokások vagy valamilyen tudás.
Már ötéves a magyar hungarikumokról és értékekről szóló jogszabály – mondta a szakmai programot vezető Szakáli István Lóránd, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár. Több mint ezer helyi értéktár működik szerte a Kárpát-medencében. A szombati szakmai napot nem véletlenül szervezték Palicson.
Szakáli István Lóránd, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár, Magyarország: „Olyan helyen vagyunk, ahol a kultúrának, a magyar múltnak az emlékei, minden sarkon ránk köszönnek, úgyhogy azt gondolom, hogy ennél jobb helyszínt nem is találhattunk volna a mai eseménynek.”
A külhoni értéktárakból is bekerülhetnek értékek a hungarikumok közé. A szervezők szerint ez hamarosan meg is valósul. A hungarikumokról szóló jogszabály mindent értéknek tart, ami egy adott közösségnek fontos. pannonrtv.com