"Nov. 10-én Kolozsváron, a Bretter Kör találkozóján Varga Melinda költő mutatkozott be. A vitaindítót László Noémi tartotta. Elhangzott az is. Hogy Varga Melinda verseiben talán túl sok a homályos fordulat, érthetetlen szókapcsolat - éppen, mert a szövegek mondandójához az olvasónak kevés köze van. Az est végkicsengése az volt, hogy Varga Melinda ígéretes tehetség. A gyergyószentmiklósi költőnő, jelenleg bölcsészhallgató bevallása szerint pillanatnyi hangulatokat, impressziókat önt szavakba, képekbe. /F. I.: "Mivel eszik a női lírát?". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

A Literátor Klub 2005 őszén jött létre Kolozsváron, egyfajta versfelolvasó műhelyként, ahol a verseket sokkal inkább megbeszélik, mint megvitatják – mondta el Karácsonyi Zsolt. A klub március 23-ai meghívottja a Bulgakov irodalmi kávéházban Király László költő volt, aki néhány még nem publikált művét olvasta fel. Utána még négy alkotó olvasta fel vereseit (Váradi Nagy Pál, Vass Csongor, Horvát Előd Benjámin, Varga Melinda). /-kb-: Literátor Klub a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Magyar költészet Szlovákiában témakörben tartották Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör legutóbbi rendezvényét. Az est vendége Balázs F. Attila, az Szőrös Kő irodalmi folyóirat kiadója és H. Nagy Péter, a kiadvány főszerkesztője volt. H. Nagy Péter a felvidéki magyar irodalmi lapok tevékenységéről számolt be, kiemelve, hogy a Szőrös Kő alternatívabb formában próbál az irodalomhoz közelíteni. Folyóiratukban az irodalmi szövegeken kívül színikritikát és tudományos írásokat is közölnek, ezenkívül a szlovákiai magyar pályakezdő íróknak is teret biztosít a bemutatkozásra. Balázs F. Attila a szlovákiai magyar könyvkiadás helyzetéről beszélt. Elmondása szerint a szlovákiai magyar irodalmi élet az erdélyihez hasonló struktúrák szerint működik, azzal a különbséggel, hogy Felvidéken sokkal jelentősebb pénzösszegekkel támogatják a könyv- és folyóirat-kiadást, mint Romániában. /Varga Melinda: Szlovákiai irodalom a Bulgakovban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Körön bemutatták Bréda Ferenc Elszállt szitakötő című könyvét. A tíz novellából álló könyv a pozsonyi AB ART Könyvkiadónál látott napvilágot idén. /Varga Melinda: Elszállt szitakötő a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

December 14-én Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban bemutatták Selyem Zsuzsa 9 kiló. Történet a 119. zsoltárra című prózakötetét. László Noémi rendkívül jól megszerkesztett kötetnek nevezte a 9 kilót, amely a héber abc betűire építve van ciklusokba tagolva, s épp olyan, mint egy „felhőkarcoló”. Hozzátette: a kötet olvasása közben nehéz rájönni, hogy éppen ki meséli a történeteket. /Varga Melinda: „Átlyuggatott valóság” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

December 16-án tartotta évzáró gálaestjét az Erdélyi Magyar Írók Ligája Kolozsváron, amelynek keretében kiosztották az idei irodalmi kitüntetéseket is. Az idei zetelaki írótáborban megalapított Pelenka-díj az erdélyi magyar írók szaporodását hivatott támogatni, az elsőt már a táborban átvehette Farkas Wellmann Éva, most pedig Karácsonyi Zsolt és Szántai János. Az Irodalmi Jelen szokás szerint három díjat osztott, a vers kategóriában idén Karácsonyi Zsoltot tüntette ki, a prózadíjat Kukorelly Endre kapta, a kritika-díjat pedig Kántor Lajos. Márkus Barbarossa János jelentette be az Avantgardrobe-díjat, amelynek célja, hogy alternatív, az irodalomhoz kötődő műfajokat díjazzon. Idén Bereményi Géza szövegíró kapta a díjat, illetve Csillag István grafikus, illusztrátor. A Méhes György-díj debütdíját idén Noszlopi Botond vihette haza Csendrapszódia című kötetéért, a Méhes György nagydíjat, az Év Könyve Díjat Szőcs Géza kapta Liberté 1956 című kötetéért. Sor került a szintén újonnan alapított Mátyás Király díj odaítélésére is. Olyanok kapják meg, akik generációkat fognak össze írásaikkal: az elismerésben Fodor Sándor részesült. Az évadzáró irodalmi hét keretében bemutatták Balázs Imre József Vidrakönyv című verseskötetét is, amely a Koinónia Kadó gondozásában az Éneklő borz sorozatban jelent meg. /Varga Melinda: Kiosztották az E-MIL díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Március 5-én Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Körön bemutatták Bréda Ferenc legújabb esszékötetét: Diva Deva /Grinta Könyvkiadó, Kolozsvár/. Karácsonyi Zsolt szerint a szerző mitológiai térképet épít fel, elmeséli a magyarság különböző kultúrákkal való ütközését, bemutatja Erdély fontos történelmi és kulturális központjait. /Varga Melinda: A mágikus Diva Deva. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Kolozsváron Bretter György Irodalmi Kör vendégeként első kötetes szerzőt köszöntöttek, Pethő Lorand Nimfasztriptíz (Grinta, 2007) című verseskötetét Papp Attila Zsolt mutatta be. /Varga Melinda: Egy balkáni Catullus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Kolozsváron április 2-án a Bretter György Irodalmi Körön Váradi Nagy Pál prózájával ismerkedhettek meg az érdeklődők. A meghívott írásait Burus János Botond mutatta be. Váradi Nagy Pál a Másnapos irodalmi csoportosulás alapító tagja, valamint a kolozsvári Echinox magyar oldalainak társszerkesztője. /Varga Melinda: Modernkedő Urbia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör meghívottja Szőcs István irodalomkritikus volt, aki másféle megközelítéssel tárgyalt kulturális és művészeti kérdéseket. Szőcs István elmondta: 50 éve nem vett részt irodalmi körök rendezvényein, amikor ilyen jellegű események részvevője volt, mindig rossz szájízzel távozott onnan. Elmondta: az emberek nem tudnak különbséget tenni nyelvtörténet és néptörténet, nemzetpolitika és aktuálpolitika között. Szőcs István szerint a nyelvek kapcsolatban vannak az emberi mivolt lényegével, létezik a nem rokon nyelvek közt is átjárhatóság, azonos látásmód. Hozzátette: a nyelveknek a nyelvészeti szempontokon kívül van költői hasonlatossága is. Szerinte kultúránk tele van meghamisított, átírt állításokkal. Az irodalomkritikus szerint mindig is létezett egy magasabbrendű és egy populáris kifejezés forma, ahogy a vallás területén is van népies és teologikus megközelítés. /Varga Melinda: Nonkonformista nézetek a kultúrában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Gazda József a Tűz októbere című interjúkötetét mutatták be június 15-én Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. A meghívott másfajta megközelítésben beszélt az 1956-os forradalom eseményeiről. A kötet alulnézetből láttatja a kommunista megtorlást, elhelyezi térben és időben, ami történt. A meghívott beszámolt utazásairól, élményeiről, a magyar emigránsokkal való kapcsolatteremtésről. Gazda József elmondta, a téma már az 1970-es években foglalkoztatta, a gyűjtési folyamat, a beszélgetés az emberekkel ekkor kezdődött el. Ezek a munkák nem is interjúk, inkább beszélgetések, állapította meg a szerző. Jaj mik történtek, jaj mik is történtek című kötete, amely 1997-ben látott napvilágot 1100 ilyen beszélgetést tartalmaz. Javarészt ezek a munkák a Ceusescu-korszak idején készültek. Nagyon kevés interjúalanya zárkózott el a beszélgetéstől, készek voltak nyilatkozni ‘56-os élményeikről. /Varga Melinda: Kegyetlenül őszinte kötet 1956-ról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Bemutatták Kolozsváron Marosán Tamás Legyőztem az egészséget! /Grinta Kiadó, Kolozsvár című humoreszk-kötetét. Az utóbbi húsz-harminc év kultúrájában ritkaságnak számít a jó humorista – jelentette ki Bréda Ferenc, az est moderátora. Ezt a műfajt Bajor Andor, Sinkó Zoltán művelték régebben, most pedig Marosán Tamás első kötetével jelentkezett. Marosán Tamás 1996 és 1997 között a Mutáns című szatirikus lap társszerkesztője és kiadója volt. 1999 és 2006 között az Erdélyi Református Egyházkerület jogtanácsosa. A Kolozsvári Rádió Körhinta műsorának külső munkatársaként is dolgozik. /Varga Melinda: A humor fékpedálja az Angyalokban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Könyvritkaságnak számító kötetet mutattak be június 25-én Szent Mihály Caritas összejövetelén. Jancsó Miklós kolozsvári színész A megfizetett taps /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című könyve mindössze 150 példányban látott napvilágot. A kötetet a kiadó igazgatója, Tőkés Elek ismertette. Jancsó Miklós kötete a színház közéleti szerepéről szóló cikkeit tartalmazza. /Varga Melinda: A megfizetett taps gyönyörűsége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Teltházzal zárta 2006-2007-es évadját a Kolozsvári Magyar Opera társulata. A kétrészes műsor első felében opera-, a második felében pedig operett-részletek hangzottak el. /Varga Melinda: Teltházas évadzáró gála. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Maraton jellegű felolvasással kezdődött október 1-jén Kolozsváron a Bretter Kör évadnyitó találkozója a Bulgakov kávéházban. Márkus-Barbarossa János Fidelius törperegényének kéziratát olvasta fel Köllő Csongor színművészeti hallgató. A könyv nyomtatásban még nem látott napvilágot. Márkus-Barbarossa János elmondása szerint a könyv először német nyelven fog napvilágot látni, csak utána kerül sor a magyar nyelvű publikálásra. A felolvasott szöveg hallatán jól kirajzolódik néhány kolozsvári irodalmi figura alakja, jelleme, tevékenysége. A történet főszereplője, kulcsfigurája Fidelius, köré csoportosul még néhány jellegzetes szereplő. /Varga Melinda: Évadnyitó a Bretter-körön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Különleges bábelőadásnak adott helyett a kolozsvári Bulgakov kávéház október 14-én, vasárnap. Az Excalibur (Báb) Theátrum az Oidipusz Kolonoszban című darabot vitte színre K. Kovács István rendezésében. A maszkok mögött Demeter Ferenc, bábszínész bújik meg, aki megpróbálja játékával a színház és a bábszínház találkozását közvetíteni az egybegyűlteknek. /Varga Melinda: Oidipusz maszk mögött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Kiállítással egybekötött könyvbemutató volt október 20-án Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. Csomortáni Gál László és György Attila voltak az est vendégei. Csomortáni Gál László munkái a népművészetből ihletődnek, a fába faragott, rajzolt motívumai ritkaságnak számítanak a mai képzőművészeti életben. A képzőművész munkáit György Attila méltatta. György Attila Boszorkányok feltámadása, Harcosok könyve kötetéről szóló beszélgetést Orbán János Dénes moderálta. György Attila a Boszorkányok feltámadása című könyvével valósággal berobbant a magyar irodalomba. Ennek tudható be a könyv újrakiadása is. /Varga Melinda: Táltosok, harcosok, boszorkányok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Kolozsváron a Bretter György Irodalmi kör ülésén bemutatták Bréda Ferenc Golania Magna Secunda /Irodalmi Jelen, Arad, 2007/ című esszékötetét. Újrakiadásról van szó, először a Golania Magna 2005-ben látott napvilágot a Grinta Kiadónál. -A mi kultúránkban a mitokritika csak most kezd gyökeret verni. Marginális műfaj – jellemezte Bréda a mitokritikát. A könyv többek között két olyan szerzőről is szólt, akiknek a könyv születésekor még nem adták ki kötetüket (Muszka Sándor és Márkus András), a Bretter-körökön elhangzott szövegeikből inspirálódott az író. /Varga Melinda: Golania Magna Secunda. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában tartották az Érmelléki borospincék című rendezvényt. Az érmelléki borpincékről készült kiállítás anyagát Borbély Gábor és Sófalvi István állították össze. A gyűjtemény könyv formájában is napvilágot látott a partiumi Prolog Kiadó gondozásában. A monográfia anyagát Sófalvi István fotózta. A Partiumban működő Prolog Kiadó más kiadványokat is bemutatott, köztük Kovács Rozália Érmihályfalvi temetők története című kötetét. A szerző szerint egy közösség jellemét az is meghatározza, hogy miként gondozza a temetőt. A szerző tárgyalja a csónak alakú fejfákat is, a nyolcvanas évekből való az utolsó ilyen jellegű fejfa. Kovács Rozália még két kötetet hozott magával: A nagycsaládok, fényes idők Érmihályfalván és Barangolás múltban és jelenben. Mindkettő helytörténeti vonatkozású munka. Dánielisz Endre kötetei ugyancsak érdekes néprajzi, helytörténeti munkákat tartalmaznak. A szarutól a fésűig kötete a kisiparosok életformájáról mesél. A Galíciától a Garda-tóig c. könyve világháborús katonatörténeteket, nótákat foglal magába. Bemutatták az 1956 emlékezete Biharban című munkát, továbbá A nagyváradi egészségügy története című, A nagyváradi tudóspüspökök című kötetet. A „Turulmadaras emlékműveink” kötet 50 turulmadaras emlékművet tárgyal, zömében világháborús emlékművekről van szó. A Prolog Kiadó öt éve működik, nagyobbrészt néprajzi témákkal foglalkozó kiadványokat jelentet meg. /Varga Melinda: A borpincéktől a csónak alakú fejfákig. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Tizedik születésnapját ünnepelte Kolozsváron az Insomnia, a Szentegyház utcai kávéház, az egyetemisták és művészek törzshelye. Egy hetes ünneplést szerveztek, gazdag programmal, október 19–28-a között. Könyvbemutatóktól a kiállításig, a különböző műfajú zenekarok produkciójáig széles volt a skála. A záróbulin találkozhattak az érdeklődők a moldvai csángó népzenét játszó Serege együttessel, valamint fellépett a jól ismert Tarisznyás együttes is. /Varga Melinda: A tízéves Insomnia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör meghívottja Venczel Péter, zeneszerző, a kolozsvári Magyar Opera tagja volt. Venczel Péter pályáját oboistaként kezdte, utána tért rá a zongorára. Teatrológia szakon szerzett egyetemi diplomát. Ezután került kapcsoltba az operával és kezdett el rockoperát komponálni. /Varga Melinda: Zenés Bretter-kör. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Egy év telt el azóta, hogy Nagy Koppány Zsolt megnyerte az aradi Irodalmi Jelen folyóirat regénypályázatát a Jozefát úr, avagy a regénykedés című művével, november 24-én Kolozsváron bemutatták Nagy Koppány Zsolt Nagyapám tudott repülni /Magvető Kiadó, Budapest/ című novelláskötetét. A Magvető sorozatot indított fiatal prózaírók támogatására, két erdélyi szerző könyve került a sorozatba az egyik Nagy Koppányé, a másik egy Vida Gábor kötet. /Varga Melinda: A bérolvasás titkai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

A megszokottól eltérő módon zajlott az évadzáró a Bretter körben december 10-én Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban: bárki hozhatott magával műveket, klasszikusokat, kortársat, sajátot is, mindezt felolvasta, de a szerző nevét nem fedte fel. Ezt követően szavazással döntötte el a hallgatóság, hogy az illető szerzemény pokolba, mennyországba vagy a purgatóriumba kerül. /Varga Melinda: Anonim szerzők Brettere. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör eddigi, a Bulgakov irodalmi szalonjában megtartott körök helyszíne ezután a pince lesz, ez sokkal családiasabb hangulatot ad. Elindul egy ún. Golania Magna felolvasó-sorozat, amelyre minden második héten kerül sor. A felolvasóest-sorozatot Karácsonyi Zsolt indította el. A költő készülő verseskötetéből olvasott fel néhány szemelvényt. A beszélgetés alapfonalát a sámán- és váteszköltő közti különbség képezte. Kiderült, hogy Karácsonyi Zsolt sámánköltő. /Varga Melinda: Egy sámánköltő jelenései. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Brassói szerzőt látott vendégül január 26-án Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör. Józsa Attila Változatok sors-szimfóniára című kötetét mutatták be. A szerző verseit László Károly színművész méltatta. Józsa Attila főleg társadalmi, istenes és szerelmi témájú verseket ír. Román nyelven is versel. A könyvbemutató után Murányi Tóni és zenekara lépett színre. /Varga Melinda: Egy sorsszimfónia játékai a Bretteren. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

XVIII. századi írók kerek asztala című beszélgetésre, szellemtörténeti játékra került sor Kolozsváron a február 18-án tartott Bretter György Irodalmi Körön. Az est meghívottja Egyed Emese költő, irodalomtörténész volt, aki a kor hangulatát illusztrálandó, XVIII. századból származó könyveket hozott magával. A meghívott beszélgetőtársa Bréda Ferenc volt. Elmondása szerint Egyed Emese komoly kutatásokkal foglakozik az irodalomtörténet prérijén, ez a fajta tevékenysége kuriózumnak számít. Egyed Emese külön feladatot látott Barcsay Ábrahám és a felvilágosodás világában. Barcsay világában a szelídséget, a békét, egyfajta tehetetlenséget vélt felfedezni, aki kevés művet hagyott maga után, de az nagyon inspiratív. Egyed Emese mesélt a XVIII. századi kordivatról, hogyan kapcsolódik össze a kultúra a személyességgel, milyen kapcsolatban áll egymással az olvasás és a felidézés. /Varga Melinda: Kalandozás a XVIII. század irodalmába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Kolozsváron a Bretter Kör találkozóján Láng Orsolya verseit mutatták be. Bréda Ferenc ígéretes tehetségnek nevezte a szerzőt, véleménye szerint nagy irodalmi karrier áll előtte. /Varga Melinda: Ígéretes tehetség a Bretter körön. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Kolozsváron a március 10-i Bretter György Irodalmi Kör meghívottja egy pályakezdő szerző volt. Papp Zakor Ilka, a Báthory-líceum végzős diákja prózai írásokat hozott magával. A fiatal szerző novellái már megjelentek a Korunk folyóiratban. /Varga Melinda: Barokkos próza a Bretteren. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12/

Németh Zoltán költő, irodalomkritikus köteteit /Állati nyelvek, állati versek és Parti Nagy Lajos kismonográfia/ mutatták be március 11-én Kolozsváron, a Tranzit házban. A Kalligram pozsonyi irodalmi folyóirat volt főszerkesztőjével Balázs Imre József beszélgetett. Németh Zoltán elmondta, tág kulturális köröket bejáró lapot próbált összeállítani, amelybe határok nélkül belefér minden irodalom. /Varga Melinda: A húsnyelv és állati versek szimbólumai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Japán professzor tartott előadást Kolozsváron a Bulgakov Irodalmi Kávéházban. Hukaya Sitosi a mai Japán kultúrájáról, művészetéről, aktuális társadalmi problémáiról beszélt. Japánban nőtt a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények száma. Japánban a képzőművészet a legerősebb művészeti irányzat. Érdekességként jegyezte meg, hogy a japán nyelv nyílt szótagos, akárcsak a magyar. /Varga Melinda: Japán, ahogy még nem ismertük. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./