Cotroceni-ben az Unió elnöke
„Azért jöttem Bukarestbe, hogy közelebbről is megismerjem Romániát” – jelentette ki tegnap este Herman Van Rompuy, az Európai Unió újdonsült elnöke, miután Traian Băsescu államfővel tárgyalt a Cotroceni-palotában.
A belga politikus beszámolója szerint a román elnökkel elsősorban az EU aktuális gazdasági kérdéseiről, illetve a tagállamok miniszterelnökeinek és államfőinek soron következő tanácskozásáról is egyeztettek, amelyet – kezdeményezésére – február 11-én tartanak.
Rompuy hangsúlyozta, az Európai Tanács legközelebbi, informális ülésein arra próbálnak majd megoldásokat keresni, miként lábalhatnak ki a gazdasági válságból az EU tagállamai. Hozzátette, céljuk az, hogy az Unió országainak gazdasága idén legalább kétszázalékos átlagnövekedést érjen el. „Célunk a hosszú távú gazdasági stabilitás elérése, hogy lépést tudjunk tartani a világ nagyobb gazdaságaival” – fogalmazott Herman van Rompuy tegnap este Bukarestben.
Elmondta, a február 11-i EU-csúcs is ezt a célt szolgálja. „A gazdasági talpra állás, valamint az új év új kihívásainak a megoldása lesz a prioritásunk” – tette hozzá az elnök. Hozzátette, szükségét érzi annak, hogy az Unió országainak vezetőivel jó, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot alakítson ki. „Ez mind a mandátumom hatékonysága szempontjából, mind az eredményes együttműködés miatt fontos” – hangsúlyozta az Európai Unió elnöke.
Herman Van Rompuy már korábban bejelentette, hogy február 11-re soron kívüli találkozóra Brüsszelbe hívta az EU-tagországok állam- és kormányfőit. A megbeszélés témája a gazdasági válság mellett a káros éghajlatváltozás elleni fellépés lesz. Utóbbira vonatkozóan azt emelte ki, hogy a múlt havi koppenhágai konferencia tapasztalatainak felhasználásával, az EU egységének fokozásával kell megpróbálni elérni az ambiciózus célkitűzéseket.
Az Unió gazdasági helyzetével kapcsolatban Van Rompuy elmondta, hogy most már közép- és hosszú távon kell gondolni, és ennek érdekében dönteni kell a 2020-ig ívelő növekedési programról. Mint mondta, hosszú távon sem egyértelműen kedvezőek a gazdasági kilátások.
Fleischer Hilda. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

„Mindannyian Isten gyermekei vagyunk”
„Mindannyian Isten gyermekei vagyunk és ebben a szellemben kell tanácskoznunk” – jelentette ki Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke ma, Brüsszelben az európai Vallási Vezetők Találkozóján.
2010. július 19-én az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európa Tanács elnökei – José Manuel Barroso, Jerzy Buzek és Herman Van Rompuy –, valamint közvetlen munkatársaik, köztük Tőkés László, az EP egyházakkal való kapcsolattartásért felelős alelnöke, a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni hatékony küzdelemről egyeztettek Brüsszelben kontinensünk vallási vezetőivel. Hozzávetőleg húsz magas rangú keresztény, zsidó, muzulmán, illetőleg szik és hindu vallási vezető fogadta el José Manuel Barroso elnök meghívását az egyeztető tárgyalásra.
Mint ismeretes, 2009. december 1-jén életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelyben – az intézményes reformokon túlmenően – az EU elismeri az egyházak önazonosságát és autonómiáját, valamint Európa történetében, illetve a társadalmi életben betöltött sajátosan fontos szerepüket. Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkelye előirányozza, hogy azUnió intézményei „nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet” tartsanak fenn az európai egyházakkal és egyházi szervezetekkel. A keretszerződés ezen kitétele új minőséget kölcsönöz az uniós–egyházi párbeszédnek, hiszen mind ez ideig jobbára az európai vezetők személyes nyitottságán és jóindulatán múlott a kapcsolattartás.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Sokmillió európai polgár él társadalmi kirekesztettségben, holott Európa a világ egyik legtehetősebb régiója.” Leginkább az idősebb, illetve a fiatal korosztályok érintettek ebben a tekintetben – mondotta, majd kijelentette: „Az egyházak és a vallási közösségek fontos társadalmi szolgálatot végeznek tagállamainkban. Ha le akarjuk küzdeni a szegénységet, elengedhetetlenül fontos nagy múltú és széleskörű tapasztalataikra építenünk.”
Jerzy Buzek EP-elnök felvezetőjében bemutatta az Európai Parlament vallási és egyházi ügyekkel megbízott alelnökét, Tőkés László erdélyi képviselőt, akit a diktatúrák elleni küzdelem, illetve tágabb értelemben az emberi jogokért való következetes kiállás élharcosaként jellemzett. Az ő példájából, egyházának a Ceaușescu-rezsim megbuktatásában vállalt szerepéből, valamint több más, hasonló esetből is kitűnik, hogy az egyházak társadalmi szerepvállalása minő fontossággal bír – mondotta, majd így folytatta: „Világiaknak és egyháziaknak valamennyi – helyi, országos és európai – szinten együtt kell működniük, hogy véget vethessünk a szegénységnek és a társadalmi kirekesztettségnek. Elsőbbségi célkitűzésünk, hogy helyreállítsuk a társadalmi és gazdasági biztonságot. Az egyházaknak ebben döntő szerepük lehet, hiszen a közösségek és egyének életében végzendő szociális munka terén hatalmas tapasztalatra tettek szert. Tapasztalatuk és tudásuk talán sohasem volt értékesebb, mint a jelenlegi válsághelyzetben.” Buzek elnök ugyanakkor bejelentette, hogy idén szeptemberben, az Európai Parlamentben kezdeményezésére e témakörben konferenciát szerveznek, amelyre konkrét javaslatokat vár. „Mindannyian Isten gyermekei vagyunk” – zárta beszédét a lengyel – protestáns – elnök.
Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnökearra hívta fel a figyelmet, hogy amikor szegénységről beszélünk, akkor nem struktúrákról, hanem emberekről van szó, akik mindezt közösségben élik meg, következésképpen emberközpontúan és közösségben kell gondolkoznunk – mégpedig a legfontosabb transzcendentális elemre, „a szeretetre” alapozva.
Ehhez kapcsolódva Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke a szeretetből fakadó átfogó cselekvési stratégia megalkotását sürgette, és rámutatott: nem a szegényeket, hanem a szegénységet kell legyőznünk.
Tudnivaló, hogy az Európai Vallási Vezetők Csúcsértekezletére ez alkalommal immár hatodízben került sor, Brüsszelben. Idén, A Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Évében – 2010 a Szegénység Elleni Európai Platform létrehozása céljából az EU-intézmények széles körű párbeszédbe kezdtek, melybe az ebben leginkább illetékes egyházakat, illetve vallási közösségeket is bevonták. A körvonalazódó stratégia alapelemei:emelni kell a foglalkoztatás szintjét, konkrét célokat szükséges kitűzni a készségek elsajátítását ösztönző és a szegénységelleni küzdelmet elősegítő ún. „inkluzív növekedés” területén, biztosítani kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót azáltal, hogy segítjük a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőket, és képessé kell tenni őket arra, hogy aktív társadalmi szerepet játsszanak. A konkrét célkitűzések között szerepel, hogy azEU 2020-as Stratégiája keretében 20 millióval csökkenjen a nélkülözésnek kitett lakosok száma;az iskolából kimaradók arányát10% alá kell levinni, és el kell érni, hogy az ifjú nemzedék legalább 40%-a részesüljön felsőoktatási képzésben.
A jelen lévő, 14 tagállamból – Franciaország, Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Olaszország, Hollandia, Görögország, Románia, Bulgária, Ciprus, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Dánia – érkező egyházi vezetők támogatásukról biztosították azEurópa2020 Stratégia társadalmi és oktatási célkitűzéseit. Javasolták, hogy az európai intézmények erősítsék meg kapcsolatos stratégiáikat, különösképpen a munkapiaci lehetőségek, a célirányosabb tagállami szociális szolgáltatások és az oktatási-képzési esélyegyenlőség terén. Az egyházi képviselők hangsúlyozták, hogy továbbra is elkötelezetten végzik társadalmi szolgálatukat a szociális kohézió, a szolidaritás és az európai civil elkötelezettség erősítése érdekében. Kiemelték, hogy a jelenlegi nemzetközi válság csak úgy győzhető le, hogyha az ember és a társadalmi igazságosság marad az európai politika figyelmének középpontjában.
A magas rangú vallási vezetők valamennyien szóhoz jutottak a tanácskozáson, illetve a találkozót záró munkaebéden. A felszólalók között szerepeltek – többek között –Christopher Hill anglikán püspök, a canterbury érsek képviselője, Bernhard Felmberg, a Német Protestáns Egyház (EKD) küldöttje, Emmanuel franciaországi metropolita, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) elnöke, II. Ieronymos, Görögország érseke, Adrianus van Luyn rotterdami püspök, az Európai Közösség Püspök Konferenciája Tanácsának (COMECE) elnöke, valamint a zsidó és a muzulmán vallási közösségek képviselői. Első ízben vettek részt a találkozón a hindu és a szík közösségek vezetői, akik szintén építő módon szóltak hozzá a közös „európai projekthez”.
A tanácskozást sajtótájékoztató követte, melyen a három európai elnök foglalta össze a csúcstalálkozó tanulságait és következtetéseit. Tőkés László alelnök külön és kiemelten hívta fel a figyelmet a volt vasfüggöny túloldalán élők nyomorúságos helyzetére, mely nem csupán a jelenlegi általános gazdasági válságnak tulajdonítható, hanem egyben a kommunista korszak egyenes következménye és öröksége. Erdélyi képviselőnk Európa fokozott mértékű szolidaritását kérte a volt szovjet tömb országainak „szegényei és kirekesztettjei” iránt – köztük is különösképpen az elnyomatást szenvedő nemzeti kisebbségek, valamint a mélynyomorban élő cigányság védelmében.
Az MTI-nek adott nyilatkozatában a volt királyhágómelléki püspök – kérdésre válaszolva – a keleti kommunista ateizmus, ezzel párhuzamosan pedig a nyugati szekularizmus és vulgáris materializmus egymást erősítő romboló hatására mutatott rá, mely súlyos értékválságot idéz elő az egész kontinensen. „Ár ellen úszva”, az egyházaknak ezen sokrétű – emberi és erkölcsi – válság leküzdésére kell szövetkezniük.
A csúcstalálkozó befejezéseképpen sorra kerülő munkaebéden gyakorlatilag tovább folytatódott a reggel elkezdődött felszólalások sora. Tőkés László alelnök köszöntő beszédében az uniós–egyházi párbeszéd hagyományának kialakulására tekintett vissza, felidézve Jaques Delors volt Európai Bizottság-i elnök ’80-as évekbeli kezdeményezését a tudományos, a kulturális és a vallási élet képviselőivel való párbeszéd beindítására. Akkor, a kommunizmus bukásának történelmi pillanatában nyílt meg a lehetőség „öreg kontinensünk” újraegyesítésére, és az egyesülés útjának jelentette újabb fontos állomását Manuel Barroso bizottsági elnök hagyományteremtő kezdeményezése a vallási vezetők csúcstalálkozójának megalapítására – hangsúlyozta Tőkés László, ugyanakkor javaslatot téve arra, hogy az Európai Parlament Elnöki Hivatala mellett önálló hivatal alakuljon az egyházakkal fenntartott kapcsolatok és párbeszéd intézményesítése céljából.
A munkaebéd során az egyházi képviselők mellett az Európai Bizottság több meghívott biztosa is felszólalt, nevezetesen Vivienne Redding, Antonio Taiani, Maros Sefcovic és Andor László EB-tárcavezetők.
Záróösszegzésében Jerzy Buzek elnök az együttműködés rövid-, közép- és hosszútávú feladatait vázolta. Herman Van Rompuy a nap legfontosabb eredményének magát a találkozó létrejöttét nevezte. José Manuel Barroso – frappáns módon – „az Államot” és „a Piacot” két olyan „istennek” – bálványnak – nevezte, melyeket Európa nem követhet. erdon.ro

Röviden
Európai megoldást nemzetiségi kérdésekben
Németh Zsolt szerint Magyarország elvárja szomszédaitól, hogy az ott élő magyarság problémáit az európai normák szellemében oldják meg.
"Ami azt jelenti, hogy az adott esetben olyan megoldásokat szorgalmazunk, amelyek maximálisan figyelembe veszik az európai intézmények ajánlásait, illetve olyan megoldásokat, amelyek figyelembe veszik az alapvető európai normákat" ― jelentette ki a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára tegnap Pozsonyban, miután találkozott szlovák partnerével, Milan Jezovica külügyi államtitkárral. Németh és Jezovica mint az európai és az euroatlanti integrációs, valamint más nemzetközi kérdésekkel foglalkozó magyar―szlovák vegyes bizottság társelnökei tárgyaltak Pozsonyban.
Az EU-elnökség lehetőség is
Az uniós elnökség posztja nemcsak kihívást jelent egy tagállamnak, hanem lehetőséget is, hogy bebizonyíthassa, képes az EU ügyeinek kezelésére ― mondta Herman Van Rompuy, az Európa Tanács elnöke tegnap Budapesten. Az Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: az elnökség arra is jó alkalom Magyarországnak, hogy elérje, a jövő fél év után ne mindig új tagállamként emlegessék az unióban.
Visszaszerezné az Európai Unió számára a bővítés lendületét Orbán Viktor a 2011 első fél évében esedékes magyar EU-elnökség idején. A kormányfő szerint az EU párját ritkítóan nehéz fél év előtt áll, de önmagában ez "bennünket, magyarokat a legkevésbé sem rettent vissza ettől a munkától, sőt, igazából étvágyat csinál hozzá".
Németh Zsolt Bugár Bélával találkozott
A Magyar Koalíció Pártja és a Híd magyar―szlovák polgári párt elnökeivel, Berényi Józseffel és Bugár Bélával is találkozott tegnapi pozsonyi látogatása során Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. ,,Nagyon fontosnak éreztem, hogy találkozzam mind Berényi Józseffel, mind Bugár Bélával. Ők (Bugárék) különösen fontosnak tartják, hogy kormánypártként a magyar érdekeket is hangsúlyosan képviseljék" ― nyilatkozott magyar újságíróknak Németh Zsolt. "Azt gondolom, az a feladatunk, hogy kialakítsuk azt a speciális együttműködést, ami egy ilyen vegyes párttal is kialakítandó. Egyelőre a Kárpát-medencében ez egy újszerű és egyedülálló helyzet, de azt gondolom, hogy a felvidéki magyarság érdekében mindenfajta együttműködést meg kell ragadnunk" ― szögezte le az államtitkár. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen: a MOGYE-ügy rendezése a magyar közösség 22 éves kérésének beteljesülése
A jövő héten sorra kerülő bizalmatlansági indítványról egyeztetett Kelemen Hunor szövetségi elnök és Mihai-Răzvan Ungureanu miniszterelnök csütörtökön Marosvásárhelyen. A kétoldalú találkozót a kormányfő kezdeményezte, aki a koalíció pártjaival és képviselőivel találkozott. Az RMDSZ elnökével való megbeszélésen közös álláspont kialakításáról döntöttek a jövő héten sorra kerülő bizalmatlansági indítványról. Kelemen Hunor hangsúlyozta: „az RMDSZ-nek az az álláspontja, hogy egy jogállamban a kormánynak a törvények betartásáért kell síkra szállnia. Az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványnak rossz a kiindulási pontja, hiszen a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetem magyar főkarának a megalapításáról szóló kormányhatározat éppen a törvényességet állítja helyre. Az egyetem szenátusa volt az, amely nem alkalmazta az oktatási törvény előírásait, ezt korrigáltuk mi, szintén törvényes lehetőséget alkalmazva a kormányhatározat elfogadásával. Az ellenzék azon kijelentései, amelyek etnikai szegregációra vagy politikai zsarolásra vonatkoznak, teljes mértékben elfogadhatatlanok és felelőtlenek, más céljuk nem lehet, csupán a román és magyar közösségek közötti ellentét szítása”. Az RMDSZ elnöke hozzátette, a szövetség számára kiemelten fontos volt a MOGYE ügyének a rendezése, hiszen az erdélyi magyar közösség 22 éves kérését tudta teljesíteni. Az RMDSZ parlamenti képviselői jelen lesznek ugyan, de nem fognak szavazni a bizalmatlansági indítványról – mondta Kelemen Hunor. A kormányfővel való kétoldalú találkozón szóba került továbbá az ET elnökének, Herman van Rompuy-nak az április 25-i látogatása, amelynek során az ET elnöke a képviselők és szenátorok előtt mond beszédet a Parlamentben.
(hírszerk.) Transindex.ro

Kemény bírálatok érik a román balliberális kormány jogállamiságot sértő intézkedéseit
Traian Băsescu felfüggesztése után vezető európai politikusok súlyos bírálatokkal illették a román balliberális kormányt, amelyet Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kemény hangon elmarasztalt az elmúlt időszakban foganatosított intézkedései miatt. A bukaresti parlament pénteki döntését a Velencei Bizottság vizsgálja.
A rendszerváltás óta példátlan össztüzet zúdítottak a világ nagyhatalmai a Victor Ponta vezette román kormányra, aggodalmukat fejezve ki az utóbbi napok bukaresti fejleményei miatt. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács (ET) elnöke Máltán tett pénteki látogatása során nyilvánosan elítélte Romániát, aggodalmának adva hangot a bukaresti balliberális kormánykoalíció határozatai miatt az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság kapcsán. Az EU állam- és kormányfőit tömörítő testület soros belga vezetője közölte, a témában egyeztetni fog Victor Pontával és a tisztségéből felfüggesztett Traian Băsescuval is. Közben Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára kételyeinek adott hangot az államfő leváltási kísérletének törvényességét illetően, és bejelentette: a Velencei Bizottsághoz (VB) fordult annak kivizsgálására, hogy mennyire összeegyeztethetők a román kormány és a parlament határozatai a demokrácia és a jogállamiság elvével.
A strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet égisze alatt működő, független alkotmányjogászokból álló VB elnöke már szerdán bírálta a kormánynak azokat a „próbálkozásait”, hogy nyomást gyakoroljon az alkotmánybíróságra és csorbítsa a testület függetlenségét. Gianni Buquicchio felszólította Romániát – amely tagja a Velencei Bizottságnak –, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben saját alkotmányát, valamint a bírói függetlenségre és a jogállamiságra vonatkozó nemzetközi normákat.
Tovább késhet a schengeni csatlakozás
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete után Martin Harris brit nagykövet is arra intette a román koalíciót, tartsa tiszteletben az alkotmány előírásait, az alapvető állami intézményeket, valamint a bíróságok – beleértve az alkotmánybíróságot – ítéleteit. A francia kormány rendkívül éles hangvételű bírálatát követően, állást foglalt a belpolitikai fejleményekről a német kabinet is. Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője közölte: Berlin rendkívül aggódik a bukaresti politikai reformok miatt, és erős kételyei vannak ezek legitimitását illetően. A német illetékes konkrét említést tett arról, hogy a Ponta-kormány sürgősségi rendelettel csorbította az Alkotmánybíróság hatáskörét, ennek nyomán a talárosok már nem alkalmazhatnak normakontrollt a parlament által jóváhagyott törvények fölött. Seibert közölte, ezeket az intézkedéseket minden bizonnyal figyelembe veszi az EU az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus közelgő jelentésében, de akkor is, amikor napirendre kerül Románia schengeni csatlakozása. Ezzel egy időben a német külügyminiszter attól tart, hogy Romániában a belpolitikai összeütközések miatt sérülnek az EU alapvető értékei, s a közös értékek sérelme akár az ország uniós integrációja lezárását is megkérdőjelezheti. Guido Westerwelle a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung vasárnapi német lapnak hangsúlyozta: nem érdemes arra számítani, hogy a német kormány „egyszerűen nem vesz tudomást” a romániai fejleményekről. Szerinte új módszereket kell kidolgozni a közös értékek védelmére, „olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek révén gyorsabban léphetünk fel közösen, ha egy EU-partnerország durván semmibe veszi az értékközösség betűjét vagy szellemét”. A bukaresti alkotmánybíróság védelmében már korábban felszólaló Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, a testület egyik alelnöke a frankfurti lapnak kifejtette: az uniós együttműködésben a „jól működő és független igazságszolgáltatási rendszer a kölcsönös bizalom alapvető feltétele”. Hozzátette: „ennélfogva növekvő aggodalommal szemlélem a romániai fejleményeket”. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, német szociáldemokrata politikus a lapnak azt állította, a román kormány nem sértette meg ez EU működéséről szóló szerződést. Szerinte a Ponta-kormány „eljárása jogszerű”. „Ha viszont egy vizsgálat az európai jogi normákkal való öszszeférhetetlenséget állapít meg, cselekedni fogunk, és ebben az esetben mindegy, hogy miként hívják a miniszterelnököt” – mondta Schulz. Hannes Swoboda, az EP szociáldemokrata frakciójának vezetője korábbi, a bukaresti szocialistákat mentegető nyilatkozatához képest már keményebben foglalt állást a hétvégén, közölve: „gondosan tanulmányozzák” a román belpolitikai helyzetet, amiben „határozott romlás” állt be, és mindenkitől megkövetelik, hogy betartsa az uniós normákat. Immár másképp látják román elvbarátaik ténykedését a magyar szocialisták is, akik az európai szocialistákkal karöltve egy héttel ezelőtt még megakadályozták, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzze a „román kérdés” megvitatását. Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő a Hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: osztja Laurent Fabius francia külügyminiszter álláspontját, miszerint az európai normák betartására hívta fel Pontát. Tabajdi szerint legkorábban szeptemberben kerülhet az EP napirendjére Románia ügye. A Románia schengeni csatlakozását hosszú ideje ellenző, sőt megakadályozó Hollandia külügyminisztériuma az alaptörvény és a hatályos jogszabályok betartására szólította fel Bukarestet, közölve, a németalföldi ország figyelemmel követi a romániai politikai fejleményeket.
Államcsínyt emleget az Európai Néppárt
Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában kifejtette: Washington szerint a NATO-tag Romániában veszélybe került a hatalmi ágak szétválasztásának elve, az Európai Tanács pedig megbízta egyik szakértői testületét, hogy vizsgálja meg, megfelel-e az európai demokratikus normáknak a román államfő leváltását célzó eljárás. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos közleményt is szentelt a bukaresti fejleményeknek, amelyek a tárca szerint alaposan gyengítik a független állami intézményeket, például a bíróságokat. Washington súlyos lépésnek nevezte Băsescu felfüggesztését, egyúttal felszólította a Ponta-kabinetet, tartsa tiszteletben az európai és a transzatlanti közösségeket egyesítő alapelveket és értékeket. Rendkívül keményen bírálják a román kormányt az európai kereszténydemokraták is. Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke „a teljhatalom irányába tett gátlástalan lépésnek” nevezte az államfő felfüggesztését, ugyanakkor Joseph Daul, az EP néppárti frakcióvezetője egyenesen úgy fogalmazott: a román államelnöknek és a két házelnöknek a házszabály, a törvények és az alkotmány megszegésével történt eltávolítása államcsínynek tekinthető. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke telefonon fejezte ki aggodalmait Victor Pontának, akinek ezen a héten Brüsszelben személyesen kell számot adnia kormánya intézkedéseiről. Hétvégi közleményében az EB kifejtette: elsősorban azon lépések miatt aggódik, amelyek „korlátozni szándékoznak olyan független intézmények tényleges hatáskörét, mint az alkotmánybíróság”, és amelyek kockáztathatják az évek alatt elért haladást. „A jogállamiság, a demokratikus ellenőrzési és kiegyensúlyozási lehetőségek, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége az európai demokrácia sarokkövei, és nélkülözhetetlenek az Európai Unión belüli kölcsönös bizalomhoz” – áll a közleményben, amely arra figyelmeztet, hogy a kormánypolitikának és a politikai lépéseknek ezeket az elveket és értékeket tiszteletben kell tartaniuk. A bizottság megerősítette azt is, hogy az igazságügyi reform és a korrupcióellenes fellépés haladását a mostani fejleményektől függetlenül is vizsgálja, és hamarosan jelentést ad ki az elmúlt öt évben e területeken végzett román munka értékelésével.
Ponta stabilitásról beszél
Ponta maga is megerősítette, hogy csütörtökön Brüsszelbe utazik, ahol arról akarja tájékoztatni az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy Románia „visszafordíthatatlanul elkötelezett” a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. „Több ízben beszéltem már európai partnereinkkel: aggodalmaik és kérdéseik legitimek, és a kormány kötelessége minden szükséges biztosítékot megadni arra vonatkozóan, hogy Románia jogállam, és az is marad, amely betartja az alkotmányosság európai szabványait” – szögezte le a miniszterelnök. A Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke úgy vélekedett, hogy a politikai válságtól függetlenül Románia stabil ország marad, egyúttal ígéretet tett arra, hogy az államfő leváltásáról megszervezendő népszavazásig nem tervez és nem támogat semmilyen személycserét az alkotmánybíróság, a bíróságok, a korrupcióellenes ügyészség, a feddhetetlenségi ügynökség és a titkosszolgálatok vezetőségében, és szavatolja ezek stabil működését. Ponta arról biztosította az ország hitelezőit, hogy a politikai válság ellenére a román kormány teljesíti a nemzetközi pénzintézetekkel szemben vállalt kötelezettségeit, folytatja a szerkezeti reformokat.
Die Presse: Ponta „bolsevik tisztogatása”
Bő terjedelemben foglalkozik a bukaresti fejleményekkel a világsajtó. „Victor Ponta eltökéltnek tűnik abban, hogy bolsevik típusú tisztogatások révén bebetonozza hatalmát” – írja a Die Presse című konzervatív osztrák napilap Ponta puccsa című írásában. Osztrák elemzők szerint a szociáldemokrata kormányfő arra számíthat, hogy az európai konzervatívok éppúgy kitámadják, mint tették azt a szocialisták az utóbbi hónapokban Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetében. A magyarországi helyzettel hasonlítja össze Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora a The New York Times amerikai liberális napilap honlapján az elmúlt napok romániai belpolitikai fejleményeit, megállapítva, mindkét országban megkísérlik kiiktatni a hatalom alkotmányos fékeit. A Románia az új Magyarország? című elemzés szerzője szerint „noha a nyomorúságot nem helyénvaló összemérni, a magyarországi helyzet sokkal súlyosabb, mint a romániai, legalábbis egyelőre”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap Román válság című vezércikkének szerzője úgy véli: legfőbb ideje, hogy az EU pontosan akkora figyelmet fordítson Bukarestre, mint ahogy tette azt Budapest esetében, hiszen szerinte Románia uniós tagsága „óta nem emelkedett ki a korrupció mocsarából, amelyben az inkább palotaforradalmat, mintsem demokratikus forradalmat jelentő »rendszerváltás« óta van”.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Ponta Brüsszelben magyarázkodik
Bukarest a schengeni csatlakozást is kockáztatja
A román kormány tiszteletben tartja Románia alkotmányát, illetve az uniós normákat – jelentette ki tegnap Brüsszelben Victor Ponta Hannes Swobodával, az EP szocialista frakciójának vezetőjével tartott közös sajtóértekezleten. A miniszterelnök az est folyamán Martin Schulz európai parlamenti elnökkel találkozott, ma pedig José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel és Herman Van Rompuy-jal, az Európai Tanács elnökével tárgyal.
Ponta elmondta azt is: ha mégis sérültek EU-normák, ami senkinek nem állt a szándékában, akkor ezt meg fogják változtatni – idézi az MTI a miniszterelnököt. Elismerte: kormánya valóban gyorsan cselekszik, „azért, hogy újra rendbe tegye az országot, talán egyesek ízléséhez képest túlságosan is gyorsan”, mondta.
Brüsszeli útjára Victor Pontát elkísérte a román igazságügyminiszter, Titus Corlăţean is, aki szerdán Viviane Redinggel, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökével folytatott megbeszélést. Ezt megelőzően Reding újságíróknak nyilatkozva súlyos aggodalmának adott hangot, ami a romániai helyzetet illeti, és közölte, hogy a biztosok testülete jövő szerdai ülésén megvitatja Bukarest ügyét. Az alelnök szerint, ha nem szilárdítják meg újra a jogállamiságot megbízható biztosítékokkal és tényleges tettekkel Romániában, akkor megkérdőjeleződnek az elmúlt évek eredményei, és az ország éveket vesztegethet el az unióba történő teljes mértékű betagozódás folyamatában.
Románia 2007-es EU-csatlakozása óta uniós monitoring eljárás alatt áll, amelynek az a célja, hogy figyelemmel kísérjék az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem folyamatát. Reding most arra figyelmeztetett, hogy a jogállamiság megszilárdításának elmaradása esetén ez a monitoring eljárás akár még évekig fennmaradhat, valamint további késedelmet szenvedhet a belső határellenőrzés nélküli utazást lehetővé tevő schengeni övezethez való román csatlakozás ügye.
Szabadság (Kolozsvár)

Közlemény
, 2012. szeptember 6–7-én, az Európai Néppárt (ENP) két olasz tagpártjának a meghívására az Európai Parlament Néppárti Frakciójának Elnöksége Firenzében tartotta kihelyezett bővített ülését, illetve hagyományos, évenkénti tanulmányi napjait. A tanácskozás második napján, szeptember 7-én, pénteken José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is jelen voltak és előadást tartottak az „európai projekt válságáról”, illetve „a szociális piacgazdaság védelméről”.
A gazdasági válságról szóló panelt Joseph Daul frakcióvezető nyitotta meg, azt hangsúlyozván, hogy „a problémát nem Európa okozza, hanem – éppen ellenkezőleg –: Európa a választ jelenti a súlyos válságra”.
Barroso elnök alapozó előadásában rámutatott, hogy a kezdeti pénzügyi válság a továbbiakban gazdasági, szociális, politikai, sőt bizalmi válsággá szélesedett ki, melyre – a demokrácia viszonyai között – „politikai választ” kell közös erővel találnunk. Ebben az értelemben szólva, valóban „több Európára” („more Europe”) van szükség, ami egyben „jobb Európát” („better Europe”) is jelent, melynek megvalósítása révén az Unió és tagországai megerősödve kerülhetnek ki a sokrétű válságból. Beszédében a Bizottság elnöke síkraszállt az európai és nemzeti demokrácia alapvető értékei, a szabadság, a jogállamiság és az emberi jogok, továbbá Európa egységének megőrzése és a szociális piacgazdaság fenntartása mellett. A rövid- és hosszútávú válságkezelés sikeréhez az Európai Néppárt „a szolidaritás és a felelősségvállalás szintézisének a megteremtésével” járulhat hozzá – jelentette ki az elnök. Kérdésre válaszolva, hozzátette: „A válság kezelésére nem elégségesek – az egyes tagországokban alkalmazott – belpolitikai eszközök, hanem európai eszközökre van szükség”.
A tanulmányi napokhoz szorosan kapcsolódott a Néppárti Frakció – szintén hagyományossá vált – sorrendben immár 15. konferenciája az Egyházakkal és vallási intézményekkel folytatott párbeszéd (Dialogue with Churches and Religious Institutions) keretében. Emlékezetes, hogy a megelőző intézményes néppárti–egyházi párbeszéd helyszínéül, tavaly novemberben Esztergom szolgált.
Az európai gazdasági válság és annak következményei című tanácskozást pénteken délután Jan Olbrycht lengyel EP-képviselő, az ENP-frakció kultúrák közötti párbeszédért és vallási ügyekért felelős alelnöke nyitotta meg. Joseph Daul frakcióvezető üzenetét is tolmácsolva, azt hangsúlyozta, hogy: „a Néppárt az egyetlen olyan európai parlamenti politikai csoport (frakció), mely – a keresztény-demokrácia révén – közvetlenül kapcsolódik a keresztény értékekhez, amelyek egyben egyetemes értékek”.
A vendéglátók nevében Mario Mauro és Giuseppe Gargani olasz néppárti delegációvezetők szóltak az egybegyűltekhez. Az előbbi az egyházak politikai és szociális megoldásokhoz való hozzájárulását méltatta, az utóbbi pedig „a politikusok keresztény inspirációjának” a fontosságáról szólt. A firenzei érsekség képviseletében Claudio Maniago vikárius üdvözölte a résztvevőket.
A párbeszéd első ülésszakának előadói között szerepeltek: Othmar Karas osztrák képviselő, EP-alelnök, Gino Battaghia, az Olasz Római Katolikus Püspökkari Konferencia ökumenikus igazgatója, Aimilianos Bogiannou európai ortodox egyházi képviselő, Joseph Levi firenzei főrabbi, Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) vezető képviselője, valamint Katharina von Schnurbein, az EB politikai tanácsadója. A tanácskozás központi témáját a Lisszaboni Szerződés európai–vallási párbeszédre vonatkozó 17. cikkelyének a gyakorlatba ültetése képezte.
Az előadók közül többen is elismeréssel szóltak arról, hogy a nevezetes 17. cikkely jelentéstévője Tőkés László európai alelnök volt. Tudnivaló, hogy az Európai Parlament Elnöksége az egyházi párbeszéd intézményesítésére vonatkozó határozatát idén januárban fogadta el. Az EP Bürójában az egyházi ügyek jelenlegi felelőse Surján László alelnök, aki a délutáni tanácskozás záróbeszédét tartotta.
A hozzászólások rendjén erdélyi képviselőnk elismeréssel szólt arról, hogy az európai néppárti frakcióban megerősödni látszik a keresztény értékek iránt elkötelezett „keresztény-demokrata szárny”. Az európai–egyházi párbeszéd gyakorlatba ültetéséről szóló zárójelentéséről szólva, elégtétellel hangsúlyozta, hogy – pártállásuktól függetlenül – az EP Elnökségének valamennyi tagja egyhangúlag szavazta meg/fogadta el az erre vonatkozó határozatot.
A párbeszéd természetét illetően erdélyi képviselőnk egykori előterjesztésének azt a pontját idézte, mely szerint a párbeszédnek konkrét politikai témákra kell irányulnia. Ebben az értelemben nyújtott tájékoztatást a szeptember 1-jei, sepsiszentgyörgyi tüntetésről a visszaállamosított Székely Mikó Református Kollégium ügyében, mely egységes módon maga mellé állította az erdélyi római katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházakat. Romániai magyar egyházaink egymás iránti testvéri szolidaritással fordultak szembe a posztkommunista visszarendeződés útján járó Victor Ponta-kormánnyal, és szálltak síkra a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi tulajdon visszaszolgáltatása mellett.
Tőkés László ennek kapcsán egyházi párbeszédet és együttműködést szorgalmazott annak érdekében, hogy a görögországi macedónok, a szerbiai vlahok, valamint a romániai csángómagyarok szabadon használhassák anyanyelvüket templomaikban, illetve istentiszteleteiken.
Az egyházi–politikai párbeszéd másnap, szeptember 8-án, szombaton a hírneves Santa Croce Bazilika refektóriumában folytatódott.
Carlo Casini levezető elnök, az EP Alkotmányjogi Bizottságának vezetője elsőként Mario Mauro olasz néppárti delegációelnöknek adta meg a szót, aki XVI. Benedek pápa Caritas in Veritate enciklikáját idézve, az etika és politika keresztény-demokrata felfogás szerinti összefüggéseiről értekezett.
Othmar Karas képviselő előadásában radikális, strukturális gazdasági változások szükségességét hangsúlyozta az Európai Unióban.
Anna Zaborska szlovákiai delegációvezető a gazdasági válsággal együtt – és részben annak következményeként – a helyzetet súlyosbító európai spirituális válságról szólt.
Az ezzel együtt járó „antropológiai válságra” mutatott rá Carlos Simon Vasquez, a Szentszék családügyi szakértője az európai demográfiai helyzet vonatkozásában, határozottan kiállva a házasság – mint egy férfi és egy nő kapcsolatán alapuló – közössége mellett.
Hölvényi György egyházügyi államtitkár a mélyreható magyarországi szociális, munkaügyi reformokról, továbbá a hátrányos helyzetű emberek – köztük a cigányok – „szociális befogadásának” (social inclusion) a konkrét programjairól nyújtott tájékoztatást.
A muzulmánok képviseletében Izzedin Elzir olaszországi egyesületi vezető különösképpen az Európába bevándorló hitsorsosainak a súlyos problémáival foglalkozott.
Pjotr Mazurkiewicz atya, az EU Püspökkari Konferenciája Bizottságának (COMECE) főtitkára előadásában a különböző neműek természetes kapcsolatán alapuló házasságot vette védelmébe, a háromgyermekes családmodell mellett érvelve az Európában előállott demográfiai válság leküzdése érdekében.
A konferencia vitáját megnyitó beszédében Tőkés László, vallási ügyekben illetékes volt EP-alelnök az 1989-es temesvári felkelés emlékét idézte fel, melynek hátterében – egyebek mellett – szintén egy súlyos gazdasági válság húzódott meg. De nem csupán a Ceauşescu-rezsim tartotta éhen, sötétségben és hidegben országa népét, hanem az egész kelet-közép-európai térség társadalmait hasonló válság sújtotta, melyből a '89-es rendszerváltoztató mozgalmak mutattak kiutat – mondotta. Othmar Karas véleményét osztva, erdélyi képviselőnk a jelen helyzetben is gyökeres, strukturális gazdasági, gazdaságpolitikai átalakulásokat sürgetett az EU-ban. Ez kiváltképpen létkérdésnek számít a volt szovjet tábor országai számára, amelyekben a kommunizmusból örökölt súlyos gazdasági örökséget a jelenlegi európai válság következményei tetézik – mutatott rá képviselőnk.
A párbeszédben álló egyházakra helyezve a hangsúlyt, Tőkés László a szükséget látó, szenvedő emberekkel sorsközösséget vállaló egyházak hite általi „inspiráció” fontosságát emelte ki a politikusok felfogásában, a gazdasági és a szociális politikában. A megszorító intézkedések nem elégségesek, többre van szükség: a szeretet, a szolidaritás, a humanizmus „politikájára”. Az egyházak erkölcsi kötelessége és mindenkori hivatása erre – is – felhívni a puszta statisztikákban és tárgyias gazdasági, pénzügyi megoldásokban gondolkozó, nem egyszer a nélkülöző emberek mindennapi gondjaitól, bajaitól is elidegenedett politikusok, illetve politikai intézmények figyelmét – mondotta erdélyi képviselőnk, aki mindezek kapcsán az erdélyi – magyar – egyházak közösségi szolgálatára, valamint a sokrétű válságot többszörösen megszenvedő, többségi diszkriminációnak alávetett nemzeti kisebbségek sajátos gondjaira is kitért.
Szolidaritás és felelősség – a néppárti tanulmányi napok, valamint az egyházi–politikai párbeszéd központi üzenete tömören és lényegretörően ezzel a két szóval foglalható össze.
Firenze – Nagyvárad, 2012. szeptember 9.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

Mértékletes és felelős viselkedést!
Minden romániai politikai erőt, legyen akár kormányon, akár ellenzékben, mértékletességre és felelősségteljes viselkedésre szólít fel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke abban a közleményben, amelyet azután tett közzé pénteken, hogy találkozott Traian Băsescu román államfővel.
Brüsszeli látogatásával kapcsolatban, Traian Băsescu a sajtónak kijelentette: az ő kérésére iktatták be a hivatalos látogatást azzal a céllal, hogy néhány Romániát, de az Európai Uniót (EU) is érintő időszerű kérdést vitassanak meg.
José Manuel Barroso közleményében arra kéri a romániai politikai erőket, hogy összpontosítsanak az ország intézményes és politikai stabilitásának helyreállítására. Az EB elnöke és a román államfő a megbeszélést követően nem tartottak közös sajtótájékoztatót: Barroso közleményt bocsátott ki a találkozóról.
Az EB elnöke tudatja, hogy Traian Băsescuval megtárgyalták a romániai politikai fejleményeket és a napirenden lévő európai kérdéseket. Barroso aggodalmának ad hangot a közelmúlt romániai eseményei miatt és annak kapcsán, amilyen visszhangot azok Európában kiváltottak. A bizottság vezetője leszögezi: az EB nem enged abból, hogy minden tagállamtól elvárja, hogy tiszteletben tartsa a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az alkotmánybíróság döntéseit. Barroso kifejti továbbá, hogy véleménye szerint Romániának stabil politikai és jogi keretekre van szüksége hitelessége, gazdasági és pénzügyi helyzete megőrzéséhez.
Barroso hangsúlyozza továbbá, hogy Bukarestnek folytatnia kell erőfeszítéseit az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (EEM) által meghatározott célok teljesítése érdekében. Az EEM-et azért hozták létre, mert Románia (és Bulgária) előtt 2007-es csatlakozásakor még számos megoldatlan feladat állt az igazságügyi reform, a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolása területén. Az EEM az ezeken a területeken elért fejlődést hivatott ellenőrizni, José Manuel Barroso pedig megerősítette, hogy a bizottság a következő hónapokban is folytatja az ellenőrzést.
Az EU-bizottság elnöke és a román államfő az Európai Unió 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretével kapcsolatban közös közleményében kifejti: egyetértenek abban, hogy nagyratörő költségvetésre van szükség, amely hasonlóan „ambiciózus” kohéziós politikát tesz lehetővé az uniós versenyképesség és a növekedés beindítása érdekében.
Traian Băsescu most először jár Brüsszelben azóta, hogy a nyáron az elmozdítása érdekében tartott népszavazás eredménytelenül zárult, amit a román alkotmánybíróság is megerősített.
A nap folyamán a román államfő találkozott az Európai Tanács elnökével, Herman van Rompuyjal és Viviane Reding igazságügyi biztossal is.
Szabadság (Kolozsvár)

Az EU, az RMDSZ és a magyar érdek
„Az alapvető kérdés nem az, hogy milyen módon értem meg a világot, hanem az, hogy milyen mélyen értem meg.” (Hermann Keyserling)
A 2013-as év a kérdőjelek, a változások és a jövőelképzelések éve volt. A szövetségkötések és a regionális gazdaságpolitikák szerepe megnőtt, s vele együtt térségünk geostratégiai jelentősége is. Amerika, Oroszország, Kína és Európa egyaránt szerepet játszik ma térségünkben, s ha ehhez hozzátesszük az országonként különbözőképpen jelentkező gazdasági válságot, igen színes képet kapunk.
Ami 2014-et illeti, az erdélyi magyarság három veszélynek van kitéve. Ezek: a szélsőbal és a szélsőjobb térnyerése, valamint a maradiságba rejtőzés. Perspektíva tekintetében mindhárom zsákutca. Közös vonásuk a közösségsorvasztás, az önkritikára való képtelenség és a pszeudoismeretekbe való zárkózás. Politikusaink és vezetőink olykor nehezen viselik, hogy mérlegre álljanak. Isten segítse őket, hogy az új esztendőben ezt megtegyék. És adjon bölcsességet az erdélyi magyarságnak, hogy ne üljön fel többé az ismerethiányát kihasználó látszatoknak.
Az EU problémája
2008 után a szabad és közös Európa szépreményű álma szétporladt. „Csalódást hozott az ideál, melybe annyi nép fektette bizalmát, s ezt az európai politika felelőseinek nincs bátorságuk bevallani” – mondta Ivan Krastev bolgár politológus. Ennek nyomán felerősödött az euroszkepticizmus, melyet a lényegi kérdéseket kerülő elitek és a velük összhangban menetelő véleményipar mesterkélt alternatívákkal igyekszik ellensúlyozni.
A mértékadó orgánumok szerint Európa bajaira a politikai unió az egyetlen megoldás. Ez a következtetésük viszont elfogultságra utal többek közt azért, mert nem veszik komolyan az alternatívákat, és a betegség okairól nem vagy legfennebb felületesen értekeznek. Osztjuk a „gyógypirulát”, de nem tudjuk, mitől szenved az entitás. Ez nonszensz, sőt veszélyes attitűd. Mégis ez a fajta mentalitás uralta 2013-ban az európai diskurzust.
A diagnózist nem pótolhatja végzettség, státus, bankszámla vagy hatalmi befolyás. Embereket meg lehet győzni velük, de betegséget aligha. Hiába ígéretes a csomagolás, helytálló diagnosztika nélkül csak erősödni fog a dekadencia. A kérdés inkább az, hogy miért nem értik ezt a trendlovagok? Nem hinném, hogy intelligenciahányadosuk akadályozza őket ebben. Lehet, hogy a karrierjüket féltik, vagy olyan érdekekhez ragaszkodnak, amely gyógyulás helyett uralkodni akar.
Murphy szerint mindenki addig kapaszkodik fel a ranglétrán, amíg eljut egy pozícióba, amelyhez már nem ért, és ott megmarad. Nos az EU fejlődése kétségtelenül elérte ezt a szintet. Ezt támasztja alá, hogy a felelősséget a brüsszeli bürokraták elutasítják. Olyankor sem hajlandók felelni a tetteikért, amikor súlyos dolgokról van szó. Magatartásukra jellemző Neelie Kroes digitális területért felelős biztos asszony viselkedése, aki egy koncepciós perre emlékeztető eljárásban meg akarta publikusan alázni Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest. Tette csak úgy házisárkány módra.
Minősíthetetlen magatartása felett az Európai Bizottság (EB) – szokott módon – szemet hunyt. Wilfried Martens, az Európai Néppárt volt elnöke azonban lemondásra szólította fel, de a hatalomittas Kroes elnézést sem kért, nemhogy lemondjon. Egy másik példa Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztosé, aki éveken át „nem látta” a pénzügyi tornádók közeledtét vészjelző adatsorokat, összevissza prognosztizált, és rossz gazdaságpolitikájával tetemes károk kialakulásához járult hozzá. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke lemondásra szólította fel Rehnt, aki szokásos módon válaszolt: nem mond le, hanem továbbra is „függetlenül” végzi feladatát.
Vagy ott van a közismerten kettős mércével operáló Viviane Reding igazságügyi biztos, aki a zárt ajtós Bilderberg-tanácskozáson elmondta – utólag kiszűrődött – tervét, miszerint ha a 2014-es magyarországi választásokon a jelenlegi kormánypártok nyernek, akkor választási csalással fogják őket vádolni. De ne feledkezzünk meg Herman Van Rompuyról, az Európai Tanács elnökéről sem, aki globális fanatizmusától hajtva periodikusan félrebeszél, például hogy az euró stabilitást hozott. És a sor folytatható. Lemondás? Senki.
Brüsszel gordiuszi csomóját az önkényes bürokrata vezetés és a radikalizálódó baloldal jelenti. Ezért aki gyümölcsöző Európában érdekelt, annak a tagállamokra való mutogatás előtt a fejnél kellene kezdenie a takarítást. „Mi a pokolt gondolnak, kik maguk?” – kérdezte tőlük Nigel Farage brit EP-képviselő, aki szerint a bürokraták abbéli kétségbeesésükben, hogy megőrizzék álmukat, el akarják távolítani a demokrácia még meglévő nyomát is a rendszerből. Tegyük hozzá, hogy a rendszer ezt megengedi nekik. És ezt a betegséget ők úgy hívják, hogy demokrácia.
Dávid vagy Góliát Európája?
Ha egy esztelen hitelspirálba került vállalat éveken át félrevezető trükkökkel takargatja veszteségtermelő mechanizmusait, a kitudódás után a vezetésnek mennie kell. A befektetőket hidegen hagyná a régi vezetés perspektívákról és közös erőfeszítésekről szóló további hablatyolása. A 2013-as EU-t a kivizsgálatlan okok, új mesék és régi vezetés jellemzi. Ebben a felállásban a „még több Európát”, „a régiók Európáját”, „politikai uniót”, „Európai Egyesült Államokat” szlogengyűjtemény nem más, mint a „még több kontroll” megannyi formája, mely előremenekülést jelent egy álszent és érinthetetlen EB égisze alatt.
Pedig a felelősségvállalás minden időtálló konstrukció előfeltétele. Az EB felelősségének nyilvános megvitatása a gyógyulást szolgálná. Ahol viszont a hatalom megtartása és a kontroll kibővítése a fő cél, ott ez nem számít. Ilyen helyzetben csak emberidegen konstrukcióról beszélhetünk.
Dávid Európája viszont az élet Európája, mely idegen a szellemi részegségtől. A becsület és egyenesség Európája, mely a hitben megélt valóságról szól. Vele szemben áll a látszat bűvöletébe kapaszkodó önteltség Európája. Ez Góliáté, a struccpolitika hőséé, mely az öncélú hatalomnak ad még több erőt. Eszerint a fej büdösödhet, reformra csak a tagországok szorulnak. És bár a tagállamokban nem ritka, hogy a brüsszeli hibák töredékéért menesztik a minisztereket, a balliberális trendőrök által vezetett véleményiparnak eszébe sem jut az EU-bürokraták helyzetét megkérdőjelezni.
Inkább jobboldali szélsőségesekkel riogatnak, és a nemzetállamokat használják bűnbaknak. Emlékszünk, milyen vehemensen követelte ez a sajtó a plágiumváddal illetett német hadügyminiszter és Schmitt Pál magyar köztársasági elnök lemondását? És milyen halk szavú volt a nagyságrenddel többet plagizáló Victor Ponta román kormányfő esetében? A brüsszeli trend uralkodni akar, és kettős mércével operál. Nem érti, hogy a hatalomcentrált attitűd nem vezet jóra. Mert Góliát napjai meg vannak számlálva. Az agyoncsodált lúzer (vesztes) az idők mérlegén halott. Pihesúlyú senki volt, maradt és lesz. Aki rá fogad, az halottban reménykedik.
Magyar–román békés együttélés
És akkor most nézzünk szét egy kicsit a házunk tájékán. Kezdjük a hozzánk is begyűrűzött nemzetállam-problémával. Ez valójában álprobléma, és a diagnózispótló szlogenvilág részét képezi. Mi szüksége beteg kontinensünknek még több demagógiára? A nemzetállam elavultságáról papoló állítások tudományosan fenntarthatatlanok, a néppárti vonal lejáratásán fáradozó balliberális manipulációk megnyilvánulásai.
Ebben utaznak egyes RMDSZ-es politikusok is, tevékenyen részt vállalva a „mindegy milyen” hatalmi trend meghonosításában. Azt nem tudom, hogy a naivitás vagy a demagógia hitelesebbé tétele az oka, amiért egyenlőségjelet tesznek például a román sovinizmus és a nemzetállam közé. De az köztudott, hogy a korrektség a mesét meseként tünteti fel, nem valóságként. Akik nem ismerősek a kérdésben, a román valóság tapasztalatával a tarsolyukban könnyen elhiszik, hogy itt valami szélsőségesről, rosszról van szó.
Nem így van. A nemzetállam egy természetes keret, mely önmagában se nem rossz, se nem jó. Nem a keret a hibás a román sovinizmusért (1), hanem az abban utazó románok. Na persze a felelősségnek a rendszerre történő áthárítása pillanatnyilag kényelmes megoldást jelent az érintettek számára, de a struccpolitika ártalmas. Mert ha lemegy a nap, a strucc feneke megfázik. Pozitív példát jelent az a nép, mely ezt a természetes keretet a másság és az esélyegyenlőség tiszteletével (pl. az önrendelkezés elfogadása) tölti be. Ezt a közös célt szolgálná, ha százévnyi félretájékoztatás után román etnikumú polgártársaink korrekt információkhoz juthatnának a magyar kérdésben, elősegítendő a két nép békés, értékteremtő együttélését.
RMDSZ-problémák
Murphy szerint nem nagy dolog levinni a lovat a folyóhoz, de arra rávenni, hogy háton ússzék, már valami. Az RMDSZ kis lépések politkája erről szól: „mi majd rávesszük a lovat, hogy háton ússzék”. 24 év alatt ez a politika nem jött be. „Talán holnap…” Szerintem ehhez kevés a jószándék. Kellenek hozzá kötelek meg autósdaru is. És még mindig nem biztos, hogy a ló boldog lesz. Ezért hasznosabb lenne az energiákat praktikusabb stratégiába fektetni.
Fennállása óta az RMDSZ következetesen legitimizálta a román kisebbségpolitika korrektségét a nemzetközi porondon. Ugyanakkor alig tett valamit a médiateret domináló magyargyűlölet ellensúlyozása érdekében. A kerekasztal-beszélgetéseket sugárzó tévéműsorok tele voltak román politikusokkal, ám magyarba legfennebb teliholdkor ütköztünk. Arról nem is beszélve, hogy a 6,5 százalékot képező adófizető magyaroknak továbbra is 1,5 százaléknyi műsoridő (az is hétköznap délután) jut a román köztévében. Egy elszigetelt véleménytől eltekintve nem tudok olyanról, hogy a „minden a hatalom” filozófiájú (2) RMDSZ ezt a diszkriminációt valaha is felvetette volna.
A sajtóban hasonló a kép. Ezért volt feltűnő, hogy Orbán Viktor lejáratására ebben a vérszegény felállásban is került energia. Asztalos Csaba és Magyari L. Nándor ugyanis román nyelven írtak terjedelmes cikkeket a magyar miniszterelnök ellen (3) a budapesti balliberálisok eszköztárával operálva. Üres lózungokkal támadni Magyarország miniszterelnökét a „minden a hatalom” vonatkozásában, ez érthető.
Elvégre a gyűlöletkeltéssel, hamis videók gyártásával és a spekulatív szuperprofitot büdzsésegélyben részesítő balliberális Gyurcsány–Bajnai–Mesterházy-vonal is a Góliát-istenítő érdekcsaládhoz tartozik. Madarat tolláról, embert barátjáról. Akár Bukarestből, akár Brüsszelből füttyent Góliát, a bukaresti RMDSZ demokratikus haptákban ereszkedik fél térdre. Nem csoda, hogy a magyar nemzetért kiálló Dávidot az arrogáns nagyság csicskásai lenézik. „Aki nincs velünk, az nem számít.” Emlékszünk, mikor az RMDSZ főtitkára azt nyilatkozta a májusi kongresszuson, hogy azon mindenki részt vett, aki számít? Kontextus: a kongresszusra a többi erdélyi magyar párt nem kapott meghívót.
Mit kíván a magyar érdek?
Egy bölcs párt meghallja az idők változásra hívó szavát. Tisztában van vele, hogy a rövid távú veszteségeken túl csak nyerhet azáltal, ha önkritikát gyakorol, és az öndicsőítő Góliát magaslatairól szerényen az érvek talajára ereszkedik.
Ideje felébredni. Az erdélyi magyar szavazók létszámának folyamatos csökkenése mély kiábrándulást tükröz és ébredésért kiált. A bukaresti arrogancia nem érti az üzenetet, de az RMDSZ pozitív oldalát alkotó képviselők igen. Mert – elvileg legalábbis – a magyarok nem a morzsaosztogató Góliát kegyeit keresik, hanem Dávid testvéreiként szeretnének élni.
2013 végén az RMDSZ kapitális hibát vétett: a „fekete keddként” elhíresült parlamenti ülésen a frakció együtt szavazott az USL-lel a büntető törvényköny módosítása, a maffiarendszer támogatása mellett (4). Ezzel a parlamenti képviselők történelmi tettet hajtottak végre, rátéve a pontot az i-re. Bekerültek a negatív Ponta-spirálba, és elérték, hogy rájuk is úgy tekintsenek Brüsszelben, mint hiteltelen ágyasokra.
Milyen érdekérvényesítő koefficienssel rendelkezhet ezután egy ilyen vezetés? Hogyan érhetnek el valós eredményeket azok, akik önmagukat lejáratták, zsarolhatók, rossz stratégiát követnek, és a nemzetmegvető balliberális szemléletet promoválják?! Csak a nyaka véres – tartja a mondás. 24 év alatt az RMDSZ minden határt átlépett, mely a dâmboviţai mentalitástól elválasztotta. Személy szerint csak remélni tudom, hogy az erdélyi magyaroknak nem lesz több idejük holtvágány-filozófiákban reménykedni, és önsorvasztó hiábavalóságokat szolgálni. Élni akarunk, vagy Góliát morzsáiért könyörögni? Ez itt a kérdés (2014-ben), válasszatok!
Lőrinczi Lóránd
Jegyzetek:
1 Egy példa: Román világháború (Krónika, 2013. szept. 13.)
2 Részletek: Markó Béla, az EU és az igazság (Krónika, 2013. szept. 6.).
3 Részletek: Mi szükség volt erre? (Krónika, 2013. augusztus 9.)
4 A lépést az EU, az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Hollandia is kőkeményen elítélte.
Krónika (Kolozsvár),

Autonómiasztori
Nem protokollátogatás végett kereste fel Traian Băsescu a múlt héten Brüsszelben Herman Van Rompuyt, az Európai Tanács elnökét. A román államfő mindenekelőtt a Moldovai Köztársaság európai közeledését fenyegető veszélyekre hívta fel az EU általános politikai irányait meghatározó csúcsszerv vezetőjének figyelmét.
Tételesen arra, hogy a volt szovjet tagköztársaság – amely a tavaly novemberi vilniusi csúcson aláírta a társulási megállapodást az EU-val – integrációjának útjában jelentős akadálynak számítanak a Dnyeszter menti szakadár terület, valamint a gagauz autonóm tartomány részéről megnyilvánuló függetlenségi törekvések.
Miközben az Oroszországon kívül senki által el nem ismert Transznisztria két évtizede kikiáltotta függetlenségét, és hallani sem akar Moldováról, Gagauzia az uniós csatlakozást, az esetleges román–moldovai egyesülést ellenzi, mindenesetre a Prut menti ország önállóságában érdekelt, ez szavatolja ugyanis a kilencvenes években kivívott autonómiáját. Ezeknek a területeknek a státusa egyformán aggasztja a Moldova „bekebelezését" vizionáló Băsescut és az egyesülés eszméjét csendben támogató román kormányt.
Jól tudják: az EU-ba az önrendelkezéssel bíró Gagauziával, valamint esetleg Transznisztriával bemasírozó Moldovai Köztársaság olyan újabb példával szolgálna az Unióban a területi-etnikai autonómiára, amelyet Bukarest hevesen elutasít. Könnyű elképzelni, mekkora riadalmat okozott a román illetékesek körében Iurie Leancă moldovai kormányfő napokban tett felajánlása, miszerint Chișinău hajlandó katalán mintájú önrendelkezést biztosítani a szakadár Tiraszpol számára.
Bukarestet mindez veszélyes és kínos helyzetbe sodorja, hiszen eléggé furcsán venné ki magát, ha az erdélyi magyar, valamint székely autonómiatörekvések megerősödésétől tartva hirtelen megakasztaná a keleti testvérek európai menetelését. Viszont a románok szorult helyzete kiváló alkalom arra, hogy az erdélyi magyarok még hangsúlyosabban vessék fel önrendelkezési igényüket nemzetközi szinten. Katalónia, Skócia, Baszkföld céljainak széles körű népszerűsítéséből okulva itt lenne az ideje megtanulni „eladni" az európai és világsajtónak a magyar autonómia sztoriját.
Rostás Szabolcs |
Krónika (Kolozsvár),

Európa következő éveiről döntenek
Brüsszeli vacsorán találkoztak tegnap este az uniós állam- és kormányfők. A múlt heti EP-választások után elindul az új ciklus, július elején összeül az új Európai Parlament, de a tagországok vezetői tegnap már megkezdték az informális egyeztetést. Sőt, az üzengetéseken, nyilatkozatokon keresztül sokan már elmondták, kivel és hogyan képzelik el az EU-t. A magyar miniszterelnök akár kulcsszereplő is lehet a folyamatban – írta a Hvg. hu.
Az Európai Parlament júliusi alakuló üléséig a Euronews szerint kétszer is találkoznak a tagországok állam- és kormányfői. Meg kell állapodniuk ugyanis a következő Európai Bizottság vezetőjéről, de parlamenti elnököt, tanácselnököt és külügyi főmegbízottat is választanak. Az EP-választásokon az Európai Néppárt szerezte meg a legtöbb mandátumot, a második helyen pedig a szocialisták végeztek. Mindkét pártcsalád előzetesen megnevezte csúcsjelöltjét: a néppártiak Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfőt, a szocialisták pedig Martin Schulzot, az EP eddigi német elnökét szánják az Európai Bizottság élére.
A volt luxemburgi miniszterelnök jelölésével kapcsolatos vitába szállt be Hír TV-s nyilatkozatával a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor azt mondta, hogy a luxemburgiak részéről delegált eddigi európai uniós biztos (Viviane Reding) Magyarországnak csak ártott az elmúlt időszakban. „Miért is kellene nekünk egy Luxemburgból érkező európai biztost támogatnunk ezek után?” – kérdezte az interjúban. Jean-Claude Juncker hétfő délelőtt Brüsszelben erre úgy reagált, hogy az ügy az Európai Néppárt és a Fidesz problémája, illetve Orbán érvelése nem volt elegáns. Orbán Viktor tegnap este azt mondta a brüsszeli vacsora előtt, hogy a személyi kérdések még távoliak, az EU vezetőinek most Európa következő 4–5 évéről kell dönteniük, illetve a lényegi kérdéseket kell tisztázni, Magyarország számára pedig a legfontosabb ilyen kérdés az alkotmányos identitás kérdése. Hasonlóan nyilatkozott korábban az Európai Tanács elnöke is, amikor meghívta a keddi vacsorára a tagországok vezetőit: Herman Van Rompuy jelezte, hogy nevekről dönteni még túl korai lenne. Az EP frakcióvezetői azonban tegnapi tanácskozásukon megállapodtak abban: közösen felszólítják az Európai Tanácsot, hogy Junckernek adjon tárgyalási mandátumot, amelynek birtokában először a néppárti csúcsjelölt kezdhetné meg az egyeztetéseket az EP-frakciókkal.
Orbán változást sürget
A magyar miniszterelnök a tegnapi informális vacsora előtt arról is nyilatkozott, hogy az elmúlt időszakban az uniós intézmények szerinte felhatalmazás nélkül folyamatosan próbáltak mindig kicsit túlmenni azokon a határokon, amelyeket az uniós jog számukra megszab. „Ennek véget kell vetni. Ezért nem támogatjuk az automatikus jelölést sem” – mondta Orbán Viktor, aki szerint az uniós szerződést pontosan, szigorúan, „jogi kíméletlenséggel” be kell tartani, a lopakodó szerződésmódosítást pedig abba kell hagyni. „Európában sok mindennek meg kell változnia, ha azt akarjuk, hogy ez a kontinens sikeres legyen. Több tisztelettel kell lennünk egymás iránt. A nemzetállamoknak is több tiszteletet kell adni, az európai pártoknak is, meg időnként a vezetőknek is” – mondta Orbán Viktor.
Angela Merkel német kancellár tegnap esti érkezésekor annyit mondott, hogy széles támogatói hátteret kell biztosítani az Európai Parlamentben a leendő bizottsági elnöknek. Merkel arra számít, hogy a tagországok csúcsvezetői most megbízzák Van Rompuyt a parlamenttel való konzultáció megkezdésével. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt mondta, hogy támogatja hivatali elődje, Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére. Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő ugyanakkor azt hangoztatta, hogy svéd részről soha nem támogatták a csúcsjelölt állításának a gondolatát, és ezen az estén „bizonyosan nem neveznek meg senkit”, csupán elkezdik a folyamatot. Jyrki Katainen finn és Mark Rutte holland kormányfő egyaránt arról beszélt érkezéskor, hogy először azt kell megvitatni, mik lesznek az új összetételű Európai Bizottság fő feladatai a következő időszakban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)