"Mihályfalvi Katalin igazgatónő öt éve tanít Vajdakamaráson, a többségében magyarok lakta faluban. Az idei tanárgárda mind fiatal és lelkes oktatókból áll, akik lelkiismeretesen végzik nevelői hivatásukat. 1998-ban még összevont osztályok működtek a gimnáziumban, három évvel később csak két osztály működött összevonva, és egy évre rá sikerült mind a négy szintet külön választani. Az elemi iskolában 36 diák tanul, a gimnáziumban pedig 42. Csupán hat elsős van az iskolában, és a jelek szerint az elkövetkező tanévekben fennáll annak a veszélye, hogy nem indul első osztály. Jövőre csak két tanítónőnek lesz állása a faluban, mivel mind a négy elemi osztály önállósága megszűnik. Nehéz úgy jó eredményeket elérni, hogy minden évben változnak a tanárok. Az iskolában vannak már számítógépek, van nyomtató, szkenner, tévékészülék, videó. A Kallós Alapítvány is segítette őket. Márciustól iskolai lapjuk is van, a Schulee-lap. Az iskola veszélyben van. Néhány év, és megszűnhet, pedig az egyetlen magyar nyelvű iskola a környéken. Ide nemcsak a falubeli gyerekek járnak, hanem a magyarpalatkaiak is. Ugyanakkor ide járhatnának a keszüi diákok, és a környező falvak még elvétve megmaradt magyar gyerekei. A nagy gond a szállítással van. Sem a magyarpalatkai, sem a keszüi gyerekeknek nincs rá lehetőségük, hogy a szállításért fizessenek; különben sincs szállítási eszköz. A magyarpalatkai református lelkész saját személygépkocsijával hozza-viszi a hat falujabeli gyereket. Jövőre azonban kilenc palatkai gyerek jönne a vajdakamarási iskolába. Ők már nem férnének be a kiskocsiba. Az iskola az idei tanévben öt ötödikes keszüi gyermeket veszített el, szintén a közlekedési gond miatt. Vajdakamarásnak nagy szüksége lenne tehát egy mikrobuszra. Az igazgatónő elmondta: a megyétől hiába várnak támogatást, mivel Magyarkályán, a községközpont tavaly kapott egy mikrobuszt a községi iskolák használatára. A magyarkályáni iskola azonban kisajátította a közlekedési eszközt, Vajdakamarás pedig hoppon maradt. Az elkövetkező években összevonhatják a gimnáziumi osztályokat, és esetleg teljesül a magyarkályáni iskola igazgatójának az a terve, hogy a vajdakamarási önálló magyar iskolát a községközpontba költöztesse. /Valkai Krisztina: Veszélyben a Mezőség magyar gimnáziuma. Látogatóban a vajdakamarási iskolában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./"

"Máj. 26-án a Jagamas János Művelődési Házban került sor a második alkalommal megszervezett Mérai Napok ünnepélyes megnyitójára. Dr. Sárosi Artúr, a Diakónia Keresztyén Alapítvány igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, köztük a falu testvértelepülésének, az anyaországi Tarnaméra községnek a képviselőit, illetve a Németországból érkezetteket. A megnyitón Varga György a mérai bivalytenyésztésről értekezett, majd Tötszegi Tekla tanárnő Kalotaszeg jellegzetességeiről beszélt. Voltak sportvetélkedők is. A türei kézműves találkozó résztvevői szintén átjöttek megtekinteni a tájházat. A Mérai Hagyományőrzők Egyesületének telkén kézműves foglalkozások zajlottak. Másnap az ünnepi műsoron a református egyházközség vegyeskara, az iskola tanulói, valamint a hagyományőrzők gyermek- és felnőtt táncosai és népdalénekesei léptek fel. /Valkai Krisztina: Hagyományőrzés, gazdasági felzárkózás és mulatás. Második Mérai Napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/"

"A XIV. Szent László-napi kórustalálkozóra került sor jún. 28-én Tordaszentlászlón. Idén huszonöt kórus jött el az eseményre, nem csupán Erdélyből, de az anyaországból és a Vajdaságból is. Tordaszentlászló, Kolozsvár, Budakeszi, Magyarfenes, Bálványosváralja, Balassagyarmat, Nagybecskerek, Szentmihály, Szeghalom, Marosvásárhely, Nagyenyed, Inaktelke, Mákófalva, Nádasdaróc és Bogártelke, Marosújvár, Sepsiszentgyörgy, Kajántó, Aranyosgyéres, Mohács, Gödöllő, Magyarlóna, Szentendre női-, férfi- vagy vegyeskarai léptek fel. Pap Géza, az Erdélyi Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. A templomkertben az összéneklésre kijelölt kórusok a Himnuszt, a Székely Himnuszt, illetve Rákóczi Ferenc imáját énekelték el Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének vezénylésével. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke kitért a kórustalálkozó tizennégy éves történetére, és hangsúlyozta a zenei anyanyelvünk rendkívüli fontosságát nemzeti kultúránk megőrzéséért folytatott harcban. /Valkai Krisztina: Kórustalálkozó Tordaszentlászlón. Huszonöt kórus lépett fel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték Szépkenyerűszentmártonban a falu napját. A csaknem háromszáz lélek évről évre visszavárja a közülük elszármazottakat. Ilyenkor, nyár derekán közel ötszázan gyűlnek össze. Aug. 8-án László Miklós fotókiállításával és Fábián Gyula helytörténeti előadásával kezdődött a rendezvény. Másnap a templomban Tőkés László beszélt, délután felléptek a Hargita megyei Szentegyháza táncosai, a Kaláka és a buzai néptáncegyüttesek fiataljai. Még Nyíregyházáról is érkeztek hagyományőrzők. /Valkai Krisztina, Erkedi Csaba: Falunapi rendezvények Szépkenyerűszentmártonban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

"Szépkenyerűszentmárton szórványközségben idén immár a negyedik református gyermektábort szervezték meg. A tábor kezdeményezője és szervezője Kiss Ildikó nyugdíjas tanítónő, aki Kanadából jár haza nyaranta. Kiss Ildikó hat éve él Kanadában, Torontóban. A nyugdíjas tanítónő tagja egy gyermekmissziónak, amely az erdélyi magyar gyermekotthonokat, iskolákat és szórványkollégiumokat segíti adományokkal. Ő szervezi immár negyedik éve a református egyház égisze alatt működő tábort. A fő cél a magyar nyelv gyakorlása. Ezt népi játékokkal, népdalok és mondókák tanulásával érik el. Ezek mellett kézműves foglalkozások is voltak. /Valkai Krisztina: Negyedik református gyermektábor a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"Népviseleti felvonulással, ünnepi szentmisével, valamint a Diákművelődési Házban megtartott ünnepi zárógálával ért véget aug. 17-én, vasárnap az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó. A táncoló ifjúság, a színes kavalkád sokakat megállított Kolozsvár főterén. Néhány perc erejéig a különböző tánccsoportok bemutatták táncaikat, majd tovább haladva bevonultak a főtéri Szent Mihály-templomba, ahol fél tizenkettőkor vette kezdetét az ünnepi szentmise, amelyet dr. Czirják Árpád érseki helynök celebrált. Czirják Árpád prédikációjában elmondta: A haza mi vagyunk, a haza addig él, amíg vannak bátor, elkötelezett katonái. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beszédében hangsúlyozta: Szent István király volt, és szent lett. Szent lett, mert nagy király volt, és nagy király, mert nagy ember, de olyan pogánynak született és kereszténnyé lett magyar is, ki kereszttel oszlatta el az ázsiai sorstalanságot, és adott európai sorsot a magyarságnak. A következő napokban a meghívott néptáncegyüttesek Maros és Hargita megyében vesznek részt az ottani Szent István-napi ünnepségeken. Az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó ünnepi nyitógálájának Magyarfenes kultúrháza adott otthont aug. 15-én. A gála előtt történt meg a népviseleti felvonulás: a falu Kolozsvár felőli végétől a központig vonultak fel a néptánctalálkozóra érkezett csoportok, melyet három népviseletbe öltözött lovas és egy régi falusi időket idéző fogat vezetett. A református templomban ökumenikus istentisztelet volt. A kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, egyben a néptánctalálkozó társszervezője, kezdte meg a csoportok táncbemutatóját. Őket követte a nyolc vendégegyüttes: a magyarországi Vokányi Német Nemzetiségi Együttes, a vajdasági Cirkalom Néptáncegyüttes, a dél-bánáti Maroknyi Néptáncegyüttes, a felvidéki Új Hajtás Néptáncegyüttes, a Pélmonostor Néptáncegyüttes Horvátországból, a Gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, a Deer Hana Folk-Group Izraelből és a Hasder Folk Art Foundation Ciprusból. A nyitógálán résztvevő együttesek aug. 16-án különböző Kolozs megyei helységekben léptek fel. Helyet adott a néptánctalálkozói ünnepségnek Mákófalva, Györgyfalva, Bánffyhunyad, Méra, Kisbács, Kalotaszentkirály és Aranyosgerend. /Köllő Katalin, Szentes Szidónia, Valkai Krisztina: Ezer esztendőn át tündöklő csillag. Szent István-napi rendezvények Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"

"Széken a Bertalan-napi gyászünnepségre, aug. 24-én idén is teljes létszámban gyűlt össze a település és a környék népe. Az elszármazottak is hazajöttek, hogy az itthonmaradottakkal együtt emlékezzenek az 1717-es gyászos Bertalan-napi tatárjárásra, amikor az akkori város szinte teljes lakossága kipusztult, s mintegy száz lélek maradt a tatárdúlta helységben. A túlélők fogadalmat tettek, hogy a Bertalan-napi gyászos eseményről minden évben hármas istentisztelettel és böjttel emlékeznek meg. Ugyanakkor 1759-ben született egy emlékeztető, ún. Memoriálé is, amelyet minden Bertalan-napkor felolvasnak a templomban Isten megbocsátását és segedelmét kérve. Az első istentisztelet után megnyitották Pécsi L. Dániel heraldikus címerkiállítását, amelyen bemutatták a nemrég elkészült széki címert. A kiállítást Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnöke nyitotta meg. A harmadik istentiszteleten Tőkés László püspök hirdette az igét. Az eseményen jelen voltak magyarországi és hazai politikusok, a helyi és megyei tanácsok képviselői, közéleti személyiségek. /Valkai Krisztina: Bertalan-napi gyászünnepség Széken. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"

"Északmezőségi egyházkerületeket és falvakat látogatnak meg idei táboruk során a Marosvásárhelyi Református Kántortanító-képző Főiskola diákjai. Az intézmény minden nyáron megszervezi diákjai számára az egyházszolgálati és népismereti mozgótábort. A tíznapos tábor során különböző erdélyi néprajzi és szórványvidékekre látogatnak el, olyan helyekre, ahol az intézmény diákjai elhelyezkedhetnek a főiskola befejezése után. A tábort Barabás László, a főiskola tanárigazgatója kezdeményezte. Ő kíséri el a diákokat. Az idei táborozás során Szamosújvár, Dés, Bethlen és Beszterce városok környéki falvakat keresik fel. Templomokat, parókiákat, kultúrotthonokat látogatnak meg, gyűjtőmunkát végeznek a falvakban. Voltak Vicében, Apanagyfaluban, Várkuduban, Magyarborzáson, még Cegő, Feketelak és Mezőveresegyháza szerepel az úticélok között. Kiadványban szeretnék megjelentetni a gyűjtött anyagot. /Valkai Krisztina: Járják az országot a leendő kántortanítók. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"

"Első Torockói Vásárnapokra került sor szept. 13-án a Székelykő lábánál fekvő községben. Az esemény szervezője a Román Lepkészegyesület, a támogató szervezet pedig a csíkszeredai Partnership Alapítvány volt. A legtöbb kézműves termék helyi jellegű volt: festett bútorok, varrottasok, szőttesek, rongyszőnyegek.. A főszervező, Rákosi László professzor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem biológus professzora, a Román Lepkészegyesület elnöki tisztsége mellett egy most megalakult természetvédelmi társaság tisztségét is viseli. Az újólag alakult Erdélyért Természetvédelmi Társaság célja Erdély tájainak, flórájának és faunájának a megőrzése, minél több terület természeti rezervátummá való nyilvánítása. A professzor kifejtette, hogy ökológiai ösvényt terveznek a falu központjából a Székelykő csúcsáig: kitűzik a fákra, növényekre a tudományos és népi elnevezésüket, valamint részletes leírást is adnak róluk. Rengeteg olyan növényfaj honos itt, amely más helyen nem található meg Romániában, és több mint ezer lepkefaj él a hegyoldalon. A végső cél könyvecske kiadása magyar, román és német nyelven, amely a helyi természeti viszonyokat mutatná be: a gazdag növény- és állatvilágot, a geológiai jellegzetességet. /Valkai Krisztina: Első Torockói Vásárnapok a Székelykő lábánál. Vásárfiában nem volt hiány. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./"

"Tizenegyedik alkalommal szervezték meg a szórványdíjak átadását okt. 4-én a Kis-Szamos mente Tőki völgyében, a felsőtőki református szórványgyülekezet templomában. Az istentisztelet után adták át a Czelder Márton- és a Földes Károly-díjat. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke röviden ismertette a díjakat. Mint mondotta, tíz évvel ezelőtt alapította a Diaszpóra Alapítvány a két díjat, hogy kitüntethessék azokat, akik a maguk közösségében mindent megtesznek az anyanyelv és a hit megmaradásáért, gyarapodásáért. Czelder Márton, a díj névadója, havasalföldi és regáti misszionárius volt a tizenkilencedik század második felében. Ő volt az, aki a Kárpátokon túli területeken először szervezett református gyülekezeteket. Földes Károly mezőségi tanító és igehirdető volt, aki egész életében vállalta a megmaradásért való harcot. A díjak idei kitüntetettjei Bíró Sándor tiszteletes és Czinege Sándor agrármérnök, felsőtőki egyházgondnok volt. Bíró Sándor az Esztényi Református Missziói Egyházközségben kezdte el lelkészi pályafutását, amelyhez a felsőtőki gyülekezet is tartozik. Az esztényi szolgálat után a gyergyószentmiklósi gyülekezethez került, amely szintén szórványgyülekezetnek számít Székelyföld katolikus vidékén. Szórványban való tevékenységéért, odaadó szolgálatáért Czelder Márton-díjjal tüntették ki. Czinege Sándor kicsiny egyházközségének - ma már csupán tizenhét lelkes - gondozásáért, önfeláldozó munkájáért kapta meg a Földes Károly-díjat. Jenei Tamás a Diaszpóra Alapítvány alelnöke, a díjak egyik alapítója hangsúlyozta: azokat tüntetik ki e nagy értékű díjakkal, akik részt vesznek az otthonteremtésben, s összekovácsolják a többieket is. Vetési László elmondta, hogy az idei díjkiosztási ünnepség rendhagyó volt. Első alkalommal választottak kis gyülekezetet a díjátadás helyszínéül, és ugyancsak először történik meg, hogy egy gondnokot saját gyülekezetében tüntessenek ki a Földes Károly díjjal. /Valkai Krisztina: Szórványdíjakat adtak át Felsőtőkön. Sokadalom az omladozó kis templomban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./"

"Immár nyolcadik alkalommal gyűltek össze Vicében a néphagyományokat tisztelők és kedvelők okt. 25-én megszervezett Hagyaték Népzene- és néptánctalálkozóra. Tizenkilenc csoport jelentkezett és mindegyik megjelent. Az ökumenikus istentiszteletet előtt a csoportok felvonultak a falu központjába. Felléptek a bálványosváraljai és a cegőtelki egyházi kórusok. A találkozón elsőként az Óradnáról érkezett Havasi Gyopár Fúvószenekar lépett színpadra. Utánuk következtek: a vicei Vitszit néptáncegyüttes, az almásmálomi Almavirág, az apanagyfalui Hagyományőrzők, a magyarnemegyei Pipacs együttes mezőségi táncokkal, a Kék Ibolya csoport Bethlenből, a bálványosváraljai tánccsoport, a Tacsi Általános Iskola magyar népdalokkal, az Árvalányhaj együttes Besztercéről, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Földműves Énekkar Szépkenyerűszentmártonból, a Magyarpalatkai Hagyományőrző Tánccsoport, a várkudui Hagyományőrző Népdalkör, a dési Aranyeső, magyarborzási Gyökerek, valamint a szamosújvári Kiskaláka. András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Együttes elnöke, a Vicei Fesztivál főszervezője elmondta: szívesebben nevezik ezt az eseményt találkozónak fesztivál helyett, mert a cél az, hogy a résztvevő települések egymás hagyományait tiszteljék, és egymással baráti kapcsolatokat alakítsanak ki. /Valkai Krisztina: Nyolcéves a Vicei Néptánctalálkozó. Egyre értékesebb a Hagyaték népzene- és néptánc-repertoárja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"

"Bánffyhunyadon az RMDSZ-es tanácsosok tiltakozása ellenére a többség megszavazta a 2-es ortodox parókia által kért utcai kereszt felállítását a Budai Nagy Antal utcában. Tekintettel arra, hogy az utca lakosságának kilencven százaléka magyar, az RMDSZ-es város-atyák úgy érzik, a tanácsi döntés provokatív és sértő a bánffyhunyadi magyar kisebbség számára. /Valkai Krisztina: Ortodox kereszt a magyar utcában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"A környék egyetlen magyar nyelvű általános iskolája, a vicei, évekig mostoha körülmények között harcolt a fennmaradásért. Ez a kép sajnos nagyon is jellemző az erdélyi vidéki iskolákra. Az anyagilag egyáltalán nem ösztönzött tanárok csak egyéb lehetőség hiányában vállalják el egy-egy évig a kényelmetlen és rendkívül költséges ingázást. A 2003-2004-es iskolai tanévkezdés kérdéses volt Vicén. Mikrobusz hiányában ugyanis lehetetlen lett volna a környék falvaiból beszállítani a diákokat; a településen meg nincs annyi gyermek, hogy a tanintézményt működtetni lehessen. Negyvennégy diák tanul az öt-nyolc osztályban, közülük huszonheten ingáznak Mezőveresegyházáról, Magyarborzásról és Kékesről. Végül kaptak egy nyolcszemélyes kisbuszt az RMDSZ országos elnökségének jóvoltából. A tanári gárda szintén ingázik. A hét pedagógus közül csak három szakképzett. Az új igazgatónő fegyelmet tart a diákok és tanárok körében. Az iskolának két épülete van. Bár a régi épületre igencsak ráférne a tatarozás, az önkormányzat nem utalt ki pénzt javítási munkálatokra. Észlelhető a pozitív változás a már elért eredményekben is. Az iskola jó minősítést kapott. Az iskolán kívüli tevékenységek is megszaporodtak ebben a tanévben. Bábszínházba és városnézésre vitték a kisiskolásokat Kolozsvárra. Az iskola Wass Albert nevét viseli. 2001 októberében volt a névadóünnepély; akkor még állt az iskolaudvaron felállított kőtalapzaton az író mellszobra. Ma a katolikus templomban áll a szobor, szebb napokra várva. /Valkai Krisztina: Marad a kő, marad a vicei iskola. Az idő meghozta az eredményeket is. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

Második alkalommal szervezte meg a Kallós Zoltán Alapítvány az országos népdalvetélkedőt márc. 6-7-én. A vetélkedőn 15–24 éves fiatal népdalénekesek mérhették össze tudásukat. A zsűri tagjai Kallós Zoltán, Szép Gyula, Kostyák Alpár és Törökné Csorja Viola voltak. A verseny színvonala magas szintű volt, emiatt nehezen tudták kiválasztani a nyerteseket. Kallós Zoltán kiemelte, hogy a versenyzők felkészültek és tehetségesek. /Valkai Krisztina: Dalos hét vége Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Vice falu neve összekapcsolható az immár hagyománnyá vált Hagyaték népzene- és néptáncfesztivállal, továbbá Wass Albert, Szent István és Rákóczi Ferenc szobrával. Oroszhegyi Erika vicei református lelkész Dani Rubinka helybeli tanítónővel hagyományőrző kört alapítottak. Hetente jönnek össze, megjelennek a zenészek, azután az asszonyok régi népviseletben. Wass Albert szobrának talapzata áll az iskola előtt. A szobor a templomban várja a jobb időket. /Valkai Krisztina: Gyere el a fonóba! Feltámadó hagyományőrzés Vicében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Hatodik alkalommal szervezte meg a hét végén a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete az Erdélyi Szőlőhegyek országos borversenyt. Ez az ország egyik legnagyobb és legrangosabb ilyen rendezvénye. Az idei versenyt Tordaszentlászlón tartották, a Tamás Bisztróban. A versenyt Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke nyitotta meg, üdvözölve a megmérettetés elnöki tisztjét betöltő dr. Csávossy Györgyöt és az elnökség tagjait. /Valkai Krisztina: Erdélyi Szőlőhegyek borverseny Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

A Téka Alapítvány Szamosújváron szervezte meg az egész hét végén át tartó IX. Ifjúsági Néptáncfesztivált. A fesztivál keretében sor került a Téka Néprajzi Múzeumának a felavatására, amelyhez Lengyel Mária néprajzkutató adta a kiállítási anyagot, negyven évi gyűjtőmunkájának darabjaiból. A néptáncfesztivál máj. 7-én Széki esttel kezdődött, 8-án zajlott a gálaműsor. Nyolc együttes lépett fel: a mezőbándi Komlód, a széki Szalmakalap, a dési Aranyeső, a kolozsvári Zurboló, Ördögtérgye, valamint a Báthory Líceum együttese, a szamosújvári Kaláka és a sepsiszentgyörgyi Mereklye Zenekar ifjú zenészei. A néprajzi múzeumot a Téka Ház melletti raktárhelyiségben rendezték be. A Téka Alapítvány már tíz éve a hagyományos népi kultúra továbbéltetésével foglalkozik. /Valkai Krisztina: IX. Ifjúsági Néptáncfesztivál Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Máj. 22-23 között harmadik alkalommal szervezett Mérai Napokat a Diakónia Keresztény Alapítvány a helyi RMDSZ, valamint a református egyház és iskola segítségével. Magyarországi, német és holland vendégek is érkeztek. A Jagamas János Művelődési Házban került sor az ünnepélyes megnyitóra. Varga György iskolaigazgató Méra történetéről tartott előadást, Tötszegi Tekla pedig a mérai népviseletet mutatta be. A vásározók szőttesek, varrottasok, cserépedények, gyöngyök, faragott tárgyak közül válogathattak. Volt gyermekprogram, kézműves foglalkozás és sportvetélkedő. A vendégek megtekinthették a tájházat. Fellépett a kisbácsi néptánccsoport, illetve a mérai hagyományőrzők kis- és nagy csoportja. /Valkai Krisztina: Méra. Gazdag, hangulatos műsor várta a III. Mérai Napok résztvevőit. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Ötödik alkalommal szervezték meg Kalotaszegen a Régiók Találkozója nevet viselő rendezvényt, amelynek során Erdély népművészeti alkotói állították ki munkáikat. Voltak szakelőadások, ismerkedés kalotaszegi falvakkal, életmű díjak átadása, tájház látogatás, népzene- és néptánc előadások, táncházi mulatság. Az esemény szervezője a Bokréta Kulturális Egyesület volt, társszervező pedig az Inaktelki Református Egyházközség. Jún. 19-én átadták az életmű díjakat Nyárszón, majd Sárvásáron. Az egyiket Viskán László népi bútorfestőnek (post mortem), a másikat pedig Péntek Erzsébetnek, a pártakészítés mesterének. Délután volt a népművészeti kiállítás megnyitója az inaktelki művelődési házban. Neves néprajzkutatók tartottak előadást. Jún. 20-án, vasárnap istentisztelet után a helyi kórus egyházi énekeket adott előt. A tájházban beszédet mondott Tifán Irénke, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke, valamint Kudor István. A találkozót a Kalotaszeg Hagyományőrző csoport szervezte, amelyet 2003 áprilisában Bokréta Kulturális Egyesület néven jegyeztettek be mákófalvi székhellyel. Az egyesület elnöke Kovács Pali Ferenc, mákófalvi bútorfestő, alelnöke pedig Kudor István bánffyhunyadi fafaragó művész. /Valkai Krisztina: Régiók Találkozója Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Jún. 27-én emlékezett Detrehemtelep közössége a település fennállásának centenáriuma mellett a református templom építésének tizedik évfordulójára. Az eseményre hazalátogattak a telepről elszármazottak is. Pap Géza püspök hirdette az igét. A templomszentelés 1994. szept. 11-én volt. Keszeg Vilmos professzor bemutatta a településről készült és általa szerkesztett monográfiát. /Detrehemtelep. Adatok Detrehemtelep történetéhez /Hiperborea, Torda/. A szerző maga is detrehemtelepi származású. A századfordulón tucatnál több település megépítésére vagy kiegészítésére (hozzátelepítésre) került sor. Így jött létre Torda–Aranyos vármegyében Felsődetrehem hozzátelepítése, későbbi nevén: Detrehemtelep. A templom bejáratánál márványtáblát lepleztek le. Szövege a következő: "A telepes elődök és Darányi Ignác (1849–1927), a telepítési törvény atyja emlékére állította a 100 éves Detrehemtelep lakossága." /Valkai Krisztina: Alapításának századik esztendejét ünnepelte Detrehemtelep. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

A Kolozs megyei tanfelügyelőség adatai szerint a megyében 71 százalékos az érettségi sikerarány. A kolozsvári magyar iskolák diákjai idén két központban vizsgáztak: a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban, ahol a brassais diákok mellett a Báthory István és az Apáczai Csere János Líceum tanulói számára tartották a felmérőt, valamint az összes egyházi iskolát egyesítő központban, az Ortodox Kollégiumban. Az utóbbiban vizsgáztak tehát a Református és Unitárius Kollégium, valamint a Római Katolikus Gimnázium diákjai. Az Apáczai Csere János Líceumnak 73 érettségiző diákja volt; kilencnek nem sikerült átmenő jegyet kapnia. A Báthory-líceum 93 diákja közül 89-en vették sikeresen az akadályt. A Brassai Líceumban főleg az esti osztályok rontották az eredményt: a 193 diák közül húszan nem jelentek meg valamelyik vizsgán. A magyar egyházi iskolák közül az Unitárius Kollégium érte el a legjobb sikerarányt: a huszonnégy vizsgázó diák mindegyike átmenő jegyet ért el. A Református Kollégium és a Római Katolikus Gimnázium egy-egy diákja bukott meg csupán a vizsgákon: az előbbiben ötvenen, az utóbbiban huszonhárman álltak érettségi elé. /Valkai Krisztina: Hetvenegy százalékos az érettségi sikerarány a megyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Kolozs megyében összesen 4452 líceumi hely van a kilencedik osztályokban. Ebből mindössze 392 magyar. Az adatbázis nem tartalmazta az egyházi iskolák helyeinek számát, így a három kolozsvári magyar egyházi iskola helyeiről még nincsenek adatok. A megye négy másik városában – Bánffyhunyadon, Désen, Szamosújváron és Tordán – szintén van egy-egy magyar osztály. /Valkai Krisztina: Elosztották a nyolcadikosokat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

A Lyceum Alapítvány 1999-ben jött létre azzal a céllal, hogy a Báthory István Elméleti Líceumot támogassa, és hagyományait ápolja. Székely Tibor vállalkozó látja el az elnöki tisztséget, Vizi Imre, az iskola volt igazgató-helyettese az alelnökit és egyben ügyvezetőit, Farkas Zoltán ügyvéd az alapítvány jogászának tisztségét. Tőkés Elek igazgató helyet adott az alapítvány "irodájának" az iskola egyik titkárságán. Az alapítvány egyik legkiemelkedőbb megvalósítása a torockói Ifjúsági Alkotó- és Üdülőház kialakítása. Tervezik még egy ház felépítését a telken. Az alapítvány segítette az iskolát különböző ösztöndíjak és pályázatok formájában, jogi személyként eredményesen pályázott az iskola érdekében. Elnyert tizenhat millió lejt a Mocsáry Lajos Alapítványtól a kisegítő osztályokban folyó oktatás anyagi feltételeinek javítására, 1160 dollárt az Illyés Gyula Közalapítványtól az iskola hangosító berendezésére. Ezenkívül évente megszervezi az alapítvány nyári diáktáborokat a Balatonra, Pécsre, Budapestre és a Velencei-tóhoz. /Valkai Krisztina: Ötéves a Lyceum Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Erdély-szerte szaporodnak a népművészeti táborok. A néptánctáborok mellé sorra felzárkóznak a tárgyi népi művészetet, kézművességet népszerűsítő táborok. Idén második alkalommal bútorfestő tábor zajlik Mákófalván. Az oktató Kovács Pali Ferenc, a híres, egyben az utolsó mákófalvi bútorfestő. Kovács Pali Ferenc ragaszkodik a hagyományokhoz: kék alapra festi a sajátos kalotaszegi motívumokat. – A faluban bútorfestő iskola működött az ezernyolcszázas évek végétől a második világháborúig. /Valkai Krisztina: Bútorfestő tábor Mákófalván – második alkalommal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Júl. 25-én ünnepelte Magyarvista a település első írásos említésének 775. évfordulóját. Dr. Kozma Zsolt igehirdetésével, istentisztelettel kezdődött az ünnepség, majd a faluközpontban, a Kós Károly tervezte emlékműnél tisztelegtek a vistaiak a két világháborúban elesett falubeliek emléke előtt. Beszédet mondott többek között a vistai születésű András János irodalomtörténész, Kovács István polgármester és Vekov Károly parlamenti képviselő. A helyi református énekkar is fellépett. Kovács István polgármester pozitívan értékelte, hogy a színtiszta magyar faluközösség végre felébredt. A szervezők képeslapot jelentettek meg a templomról. Elhangzott a falu, valamint a templom rövid története, és ismét fellépett az énekkar. Utána lovas, hintós, szekeres díszfelvonulás kezdődött: a népviseletbe öltözötten végigvonultak a falu főutcáján. /Valkai Krisztina: 775 éves Magyarvista. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Szept. 9-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megalakult a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. A szövetség létrehozásának gondolata az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által szervezett civil fórumokon merült fel. A jelenlévők elfogadták a szövetség alapszabályzatát, majd megválasztották Egri István elnököt, valamint Bodó Barna és Kolumbán Gábor alelnököket. /Köllő Katalin: Civil érdekvédelmi szövetség alakult. Törvényes megoldás a közös problémákra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ A VI. Civil Fórum plenáris ülésekkel folytatódott. /Valkai Krisztina: Szövetségbe tömörült a civil szféra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Egri István, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke elmondta, hogy a szövetség felvállalja az erdélyi magyar civil szféra képviseletét. A szövetség nem akarja átvenni a pénzosztó hatalmat, csak beleszólási jogot akar. A jelenlegi támogatási rendszernél rosszak az elosztási szempontok, nincs átláthatóság, nyilvánosság. /Valkai Krisztina: Először szakmailag kell felnőni. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Kilencedik alkalommal szervezték meg szept. 25-én a Hagyaték – Vicei Fesztivált. A hagyományőrzők zászlókkal, énekszóval vonultak be a katolikus templom és a kultúrotthon előtti térre. Fellépett az óradnai és a nagysármási fúvószenekar, majd a népdallal, néptánccal és népi játékokkal bemutatkozó gyerek- és felnőttcsoportok Cegőtelkéről, Magyarnemegyéről, Bethlenből, Válaszútról, Apanagyfaluból, Szépkenyerű-szentmártonból, Bálványosváraljáról, Désről, Ördöngösfüzesről, Szent-mátéról, Felőrből, Várkuduból és Vicéből. Végül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elkápráztatta a nézőközönséget. /Valkai Krisztina: Népdallal, néptánccal a szemerkélő esőben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

Visszautasította az RMDSZ helyi szervezete által felajánlott oklevelet Oláh József, a Kolozs megyei Kisbács református lelkésze az RMDSZ tizenötödik születésnapi ünnepségén. Oláh József elmondta, több oka volt annak, hogy visszautasította a helyi RMDSZ elismerő emléklapját: „Úgy érzem, magánszemélyként semmit nem tettem az ifjúsági házért, lelkipásztorként pedig csak a kötelességemet teljesítettem, amikor segítettem. Lelkiismeretem ellen cselekedtem volna, ha elfogadom az oklevelet attól a szervezettől, amely bele próbált szólni az egyházam ügyeibe” – jelentette ki a református lelkipásztor. Tavaly karácsonykor a helyi RMDSZ elnöke negyedmagával megjelent a parókián, és a tervezett ünnepség módosítását kérte. „A presbiterek jelenlétében kioktattak, hogyan kell megszervezni egy református karácsonyi ünnepséget” – jelentette Oláh József. Deák Ferenc, a helyi RMDSZ elnöke nem kívánta kommentálni az esetet. /Valkai Krisztina: Oláh József nem vette át az emléklapot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

Összesen 178 iskolai tábort tartanak számon Romániában, azonban mindössze a fele kapta meg a működési engedélyt az idei nyárra. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke elmondta, az évtizedekkel ezelőtt létesített táborok többsége felújításra szorul, sok helyen nem teljesítik a működtetéshez szükséges minimális feltételeket: nincs ivóvíz, a mosdók és mellékhelyiségek nem felelnek meg az egészségügyi feltételeknek, a szobák bútorzata és a konyhai felszerelés elavult, némely esetben maga az épület sem biztonságos. /Valkai Krisztina: Sürgős tatarozásra szorulnak az iskolatáborok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./