Külhoni magyar hallgatónak tart továbbképzést a nemzetpolitikai államtitkárság - Magyarok a Kárpát-medencében - képzések, vállalkozások, munkaerőpiac címmel tart szakmai hétvégét és továbbképzést külhoni magyar főiskolai és egyetemi hallgatók számára péntektől vasárnapig Simontornyán a nemzetpolitikai államtitkárság.
Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban azt írták: a munkaerőpiaci igények változása nagyban befolyásolja az oktatás rendszerét, nőtt az igény a jól képzett szakemberek iránt, és a fiataloknak korszerű tudást kell kapniuk. Az oktatási és a gazdasági rendszer közötti igények egymáshoz közelítése mellett olyan kezdeményezésekre is szükség van, amelyek segítik a megszerzett kompetenciák gyakorlatban történő hasznosítását.
A szakmai hétvége a továbbképzés mellett a határon túli magyar közösségek megmaradását is szolgálja, találkozásuk elősegíti a fiatalok közti együttműködést, a magyar-magyar kapcsolatok erősítését.
A résztvevőket beküldött önéletrajz és motivációs levél alapján, előzetes pályázatás útján választották ki, így a konferenciára 80 külhoni magyar főiskolai és egyetemi hallgató érkezik: Erdélyből 40, a Vajdaságból 18, Kárpátaljáról 12, a Felvidékről 9, Horvátországból 1 diák. A hallgatók érdeklődési körüket és felsőfokú tanulmányaikat tekintve vegyes összetételűek: orvos-, jogász-, közgazdász- és politológusjelölt is van a résztvevők között.
A háromnapos konferencia keretében, a szakmai program nyitányaként péntek este vitaestet tartanak, amelyen a hallgatók kifejthetik véleményüket a brexit - az EU-ból való kilépés és a budapesti olimpia témákban. Felszólal Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. Szombaton a résztvevők megismerhetik a Budapest 2024-es olimpiai pályázatot, a meghívott előadók között szerepel Kovács Zoltán kormányszóvivő. Szombaton előadást tart Gulyás Gergely, az Országgyűlés és a Fidesz alelnöke. Szombat délután bemutatkozik Valentínyi Katalin, a Példakép Alapítvány elnöke és a külhoni magyar Példaképek.
(MTI)

Fiatalokon segítettek – Erdélyi vállalkozó az Év Példaképe
A külhoni magyar fiatal vállalkozók éve programra elkülönített 750 millió forintos keretből több mint kétezer fiatal szakmai és 117 fiatal anyagi támogatását sikerült megvalósítani.
A régiókon belüli és a régiók közötti együttműködés ösztönzéséről szól a külhoni magyar fiatal vállalkozók szempontjából a 2017-es év – véli Szilágyi Péter. A nemzetpolitikai helyettes államtitkár a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve program záró konferenciáján, pénteken Budapesten kiemelte: a programra szánt 750 millió forintos keretből több mint kétezer fiatal szakmai és 117 fiatal anyagi támogatását sikerült megvalósítani. Rámutatott: a céljuk az volt, hogy ösztönözzék a külhoni magyar fiatalokat, hogy saját vállalkozást indítsanak, és segítsék azokat, akik már ezen az úton járnak.
A helyettes államtitkár kijelentette: különleges volt a tavalyi év, hiszen olyan fiatalokkal találkoztak, akiknek a hozzáállása, elhivatottsága garancia számukra, hogy a Kárpát-medencében hosszú távú, biztos gazdasági növekedésről beszélhessünk. Az általuk közvetített frissesség, tenni akarás, innováció mellett a hagyományok és a szülőföld tisztelete "olyan kivételes egység, amely tele van erővel" – fogalmazott Szilágyi Péter. Kitért arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet decemberi plenáris ülése döntött arról, hogy 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve legyen. Az idei program elemeit úgy alakítják, hogy a családi vállalkozások problémáira nyújtsanak megoldásokat, de a fiatal vállalkozókról sem feledkeznek meg – ígérte. Jelezte: február végén tartják nyitórendezvényüket, utána tavasztól újra Kárpát-medencei körutat, a nyáron képzést szerveznek, pályázatot hirdetnek.
A most közölt háttéranyag szerint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. tenderére 967 pályamunka érkezett. A nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások 3 és 6 millió forint közötti, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók pedig 3 és 4,5 millió forint közötti támogatásra nyújthatták be igényüket. A legtöbb pályázat a szolgáltatóipar és a növénytermesztés területén volt, de kiemelkedő helyen szerepelt a feldolgozóipar és az egészségügy is. A 750 millió forintos keretből eredetileg 525 milliót különítettek el, de tekintettel a nagy érdeklődésre, a támogatási keretösszeget 600 millió forintra emelték. A támogatás intenzitása 100 százalék.
Erdélyi az Év Példaképe
A 2016-os Év Példaképe fődíját Weber Tibor Rudolf kolozsvári építési vállalkozó, a Weberbrau Kft. tulajdonosa vehette át pénteken a Pesti Vigadóban. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár az ünnepségen elmondta, a Példakép Alapítvány – csatlakozva a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága által meghirdetett a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve programhoz – a korábbi évekkel ellentétben az idén külhoni vállalkozók között osztotta ki díjait. A civil kezdeményezésre létrejött alapítvány öt olyan magyar vállalkozót díjazott a határon túlról, aki tevékenységével példa lehet a kortársai számára – tette hozzá az államtitkár.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Példakép Alapítvány idei kiadványába 30 külhoni magyar fiatal vállalkozó került be. Az ő munkájuk és életútjuk "egyértelműen megmutatja számunkra, hogy a szülőföld termékeny talaj, hiszen olyan fiatal magyar vállalkozók élnek és dolgoznak határainkon túl is, akik szülőföldjükön szeretnének boldogulni". Valentinyi Katalin, az alapítvány létrehozója kiemelte, egyik legfontosabb céljuk vált valóra azáltal, hogy a magyar sikertörténeteket már nemcsak Magyarország határain belül, a magyarországi fiatal vállalkozók, hanem a Kárpát-medence minden magyarja között keresték. 
Az MKB Bank által támogatott fődíj mellett az alapítvány különdíjasa lett az erdélyi Esztány István, az Esztány Táska alapítója. A Magyar Nemzeti Bank különdíjasa pedig a kolozsvári Pillich-Wright Gyöngyvér, a Bridge Language Study House Egyesület vezetője lett.
Krónika (Kolozsvár)

„Az építkezés kultúránk része, identitástudatunk kivetülése”
A Példakép Alapítvány magyar sikertörténeteket keresve 2013-ban indította el vállalkozói pályázatát, és miután a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2016-ot a Külhoni Magyar Fiatal Vállalkozók Évének nyilvánította, azt tavaly kifejezetten határon túli fiatal magyar vállalkozók számára hirdették meg. A példaképek között számos erdélyi, ezen belül több kolozsvári fiatalt találunk sőt, az Év Példaképe Fődíjat is kolozsvári vállalkozó, Wéber Tibor Rudolf nyerte el a január végi gálán. Kicsiben és egyedül kezdte, garázsfelújítással, de néhány év alatt cége, a Weberbau Kft. már irodaházakat, típusházakat épít, restaurálási munkálatokat végez. Őt kerestük fel, illetve vele beszélgettünk el vállalata székhelyén, már amennyire az ügyfelek hagyták, hiszen egymásnak adták a kilincset. Ahogyan az bármely sikeres vállalkozónál megszokott jelenség, pláné egy ilyen díj megszerzése után…
Az Év Példaképe pályázat eredményét idén januárban a Pesti Vigadóban hirdették ki, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárnak és Valentínyi Katalinnak, a Példakép Alapítvány alapítójának, valamint a verseny legjobb harminc résztvevőjének a jelenlétében. Potápi hangsúlyozta: „a Példakép Alapítvány idei 30 külhoni magyar fiatal Példaképének munkája és életútja egyértelműen megmutatja, hogy a szülőföld termékeny talaj, hiszen olyan fiatal magyar vállalkozók élnek és dolgoznak határainkon túl is, akik szülőföldjükön szeretnének boldogulni.”
„Én szeretem ezt a várost”
– Kolozsváron születtem 1983-ban – meséli Wéber Tibor Rudolf, az Év Példaképe fődíjasa. – Én még az a fiatal nemzedék vagyok, aki saját bőrén megtapasztalta mind a két rendszert. Aminek nagyon örülök, mert látom a különbséget, tudom értékelni azt, ami most van, és ami régen nem volt. Annak idején mi gyerekként nem jutottunk játékszerekhez, és milyen nagy öröm volt kapni egy golyóstollat vagy egy kulcstartót. Ezt a mai kiskorúak nem tudják elképzelni.– Mikor jelent meg érdeklődésed a szakma iránt? Véletlen volt, vagy tudatos választás?– Édesapám építőmérnök, ami még nem számított döntő tényezőnek, de sokat nyomott a latban. Otthon gyakran találkoztam a tervrajzaival, nyaranta kivitt magával terepre, diákmunkásként már kint dolgoztam. A zeneóvoda után beirattak a 3-as számú líceumba, az a mai Apáczai elődje volt. De nyolcadik végéig párhuzamban végeztem a zeneiskolát is, fuvolaszakon. Tizenegyedik végén felmerült a klasszikus kérdés: mi lesz belőled, fiam? És akkor édesapám munkáján keresztül az érdeklődés az építőipari kivitelezés felé vitt engem. Mert az építkezés egy férfinak látványos dolog. Felvételiztem a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karára 2002-ben. Az öt év alatt már dolgoztam, igaz, nem a szakmában, hanem egy irodaszékeket gyártó cégnél eladási ügynökként, marketinges emberként. Nagyon sokat lehetett ott tanulni, de nem volt az én szakmám.
– A mai egyetemisták jelentős hányada végzés után azonnal veszi a sátorfáját Nyugatnak. Nálad ez nem merült fel?
– Nem gondoltam arra, hogy valahol máshol folytassam az életet. Én szeretem ezt a várost.
Ördög Béla
Szabadság (Kolozsvár)