Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Vajas Gréta
1 tétel
2016. november 14.
Egyháztörténeti továbbképzés és Drágffy-bál Erdődön
Drágffy Gáspár születésének ötszázadik évfordulója alkalmából, Erdőd református templomában, egyháztörténeti tanácskozással emlékeztek meg, nemcsak a reformációt pártoló volt főispánról, hanem a reformációról és az első Kárpát-medencei zsinatról, melyet éppen Erdődön szerveztek meg 1545-ben. Az esemény az ötödik alkalommal megrendezett Drágffy-bállal zárult.
A 16. században Erdődön valószínű lelkészképzés is folyt, szombaton pedig az erdődi református templomban egy kicsit teológiai tanteremmé változott, azon belül "egyháztörténet-laboratóriummá." Rácz Ervin házigazda lelkész köszöntése után Forró László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője hirdette Isten szavát az első hitvallás alapján: „Egyszer, amikor magában imádkozott, vele voltak a tanítványok, és megkérdezte őket: Kinek mond engem a sokaság? Ők így válaszoltak: Keresztelő Jánosnak, de némelyek Illésnek, némelyek pedig azt mondják, hogy a régi próféták közül támadt fel valamelyik. Akkor azt kérdezte tőlük: És ti kinek mondtok engem? Péter pedig így felelt: Az Isten Krisztusának." (Lk 9,18.20) Péter után sokan mások is megvallották hitüket, így tettek az erdődi atyák is, amikor megfogalmazták tizenkét tételüket.
Az igehirdetést követően a Bízz Band istendicsőítése, Vajas Gréta és Suhart Evelin zongorajátéka, Lukács Gabriella és Waldraf Balázs szavalata tette ünnepélyesebbé az alkalmat.
Dr. Buzogány Dezső a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyháztörténet-tanára a tanácskozás első előadásán az I. erdődi zsinat teológiájáról szólt. Mindenekelőtt tisztázta, hogy a reformáció nem más, mint az Ige hirdetése. A zsinat tizenkét pontja közül kettőt vizsgált meg tüzetesebben az előadó, az ötödiket, mely arról szól, hogy bár a jó cselekedetek nem vezetnek megigazuláshoz, mégis szükségesek, mégpedig három okból: Isten parancs, így az Ő dicsősége is, felebarátaink épüléséért, és saját hitünk bizonyságára. Az előadó a nyolcadik pontra tért még ki, mely a keresztyén szabadság négy fokozatát taglalja.
Thoroczkay Sándor történelemtanár a Drágffyiakról szólt, felvázolva a család történetét. Póti Eduárd a Szatmárnémeti Református Gimnázium történelemtanára reformáció gyermekkoráról beszélt. Stefan Berci baptista pásztor románul tartott rövid előadást méltatva a reformációt, Kereskényi Sándor irodalomtörténész a reformáció magyar kultúrára való hatásáról beszélt, szintén röviden. Az előadók a tanácskozás idejére kinyomtatott füzetben írnak részletesebben a megnevezett témáról.
Dr. Buzogány Dezső a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyháztörténet-tanára a tanácskozás első előadásán az I. erdődi zsinat teológiájáról szólt. Mindenekelőtt tisztázta, hogy a reformáció nem más, mint az Ige hirdetése. A zsinat tizenkét pontja közül kettőt vizsgált meg tüzetesebben az előadó, az ötödiket, mely arról szól, hogy bár a jó cselekedetek nem vezetnek megigazuláshoz, mégis szükségesek, mégpedig három okból: Isten parancs, így az Ő dicsősége is, felebarátaink épüléséért, és saját hitünk bizonyságára. Az előadó a nyolcadik pontra tért még ki, mely a keresztyén szabadság négy fokozatát taglalja.
Thoroczkay Sándor történelemtanár a Drágffyiakról szólt, felvázolva a család történetét. Póti Eduárd a Szatmárnémeti Református Gimnázium történelemtanára reformáció gyermekkoráról beszélt. Stefan Berci baptista pásztor románul tartott rövid előadást méltatva a reformációt, Kereskényi Sándor irodalomtörténész a reformáció magyar kultúrára való hatásáról beszélt, szintén röviden. Az előadók a tanácskozás idejére kinyomtatott füzetben írnak részletesebben a megnevezett témáról.
Az est tovább része Erdőd város rendezvénytermében zajlott, ahol a Kása Melinda és Kása Zsolt által felkészített fiatalok és a Röpike Néptánccsoport lépett fel. Az Amulett Zenekar hozta a formáját, kitűnően szórakoztatott. Elismerés jár a maroknyi erdődi gyülekezetnek a szervezésért és köszönet a Reformáció Emlékbizottságának a támogatásért.
szatmar.ro
Drágffy Gáspár születésének ötszázadik évfordulója alkalmából, Erdőd református templomában, egyháztörténeti tanácskozással emlékeztek meg, nemcsak a reformációt pártoló volt főispánról, hanem a reformációról és az első Kárpát-medencei zsinatról, melyet éppen Erdődön szerveztek meg 1545-ben. Az esemény az ötödik alkalommal megrendezett Drágffy-bállal zárult.
A 16. században Erdődön valószínű lelkészképzés is folyt, szombaton pedig az erdődi református templomban egy kicsit teológiai tanteremmé változott, azon belül "egyháztörténet-laboratóriummá." Rácz Ervin házigazda lelkész köszöntése után Forró László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője hirdette Isten szavát az első hitvallás alapján: „Egyszer, amikor magában imádkozott, vele voltak a tanítványok, és megkérdezte őket: Kinek mond engem a sokaság? Ők így válaszoltak: Keresztelő Jánosnak, de némelyek Illésnek, némelyek pedig azt mondják, hogy a régi próféták közül támadt fel valamelyik. Akkor azt kérdezte tőlük: És ti kinek mondtok engem? Péter pedig így felelt: Az Isten Krisztusának." (Lk 9,18.20) Péter után sokan mások is megvallották hitüket, így tettek az erdődi atyák is, amikor megfogalmazták tizenkét tételüket.
Az igehirdetést követően a Bízz Band istendicsőítése, Vajas Gréta és Suhart Evelin zongorajátéka, Lukács Gabriella és Waldraf Balázs szavalata tette ünnepélyesebbé az alkalmat.
Dr. Buzogány Dezső a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyháztörténet-tanára a tanácskozás első előadásán az I. erdődi zsinat teológiájáról szólt. Mindenekelőtt tisztázta, hogy a reformáció nem más, mint az Ige hirdetése. A zsinat tizenkét pontja közül kettőt vizsgált meg tüzetesebben az előadó, az ötödiket, mely arról szól, hogy bár a jó cselekedetek nem vezetnek megigazuláshoz, mégis szükségesek, mégpedig három okból: Isten parancs, így az Ő dicsősége is, felebarátaink épüléséért, és saját hitünk bizonyságára. Az előadó a nyolcadik pontra tért még ki, mely a keresztyén szabadság négy fokozatát taglalja.
Thoroczkay Sándor történelemtanár a Drágffyiakról szólt, felvázolva a család történetét. Póti Eduárd a Szatmárnémeti Református Gimnázium történelemtanára reformáció gyermekkoráról beszélt. Stefan Berci baptista pásztor románul tartott rövid előadást méltatva a reformációt, Kereskényi Sándor irodalomtörténész a reformáció magyar kultúrára való hatásáról beszélt, szintén röviden. Az előadók a tanácskozás idejére kinyomtatott füzetben írnak részletesebben a megnevezett témáról.
Dr. Buzogány Dezső a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyháztörténet-tanára a tanácskozás első előadásán az I. erdődi zsinat teológiájáról szólt. Mindenekelőtt tisztázta, hogy a reformáció nem más, mint az Ige hirdetése. A zsinat tizenkét pontja közül kettőt vizsgált meg tüzetesebben az előadó, az ötödiket, mely arról szól, hogy bár a jó cselekedetek nem vezetnek megigazuláshoz, mégis szükségesek, mégpedig három okból: Isten parancs, így az Ő dicsősége is, felebarátaink épüléséért, és saját hitünk bizonyságára. Az előadó a nyolcadik pontra tért még ki, mely a keresztyén szabadság négy fokozatát taglalja.
Thoroczkay Sándor történelemtanár a Drágffyiakról szólt, felvázolva a család történetét. Póti Eduárd a Szatmárnémeti Református Gimnázium történelemtanára reformáció gyermekkoráról beszélt. Stefan Berci baptista pásztor románul tartott rövid előadást méltatva a reformációt, Kereskényi Sándor irodalomtörténész a reformáció magyar kultúrára való hatásáról beszélt, szintén röviden. Az előadók a tanácskozás idejére kinyomtatott füzetben írnak részletesebben a megnevezett témáról.
Az est tovább része Erdőd város rendezvénytermében zajlott, ahol a Kása Melinda és Kása Zsolt által felkészített fiatalok és a Röpike Néptánccsoport lépett fel. Az Amulett Zenekar hozta a formáját, kitűnően szórakoztatott. Elismerés jár a maroknyi erdődi gyülekezetnek a szervezésért és köszönet a Reformáció Emlékbizottságának a támogatásért.
szatmar.ro