ÜZLETI KONFERENCIA KOLOZSVÁRON
Utópia vagy a hagyományos modell újraértelmezése?
Ebből az alapállásból igyekeztek körüljárni a közösségi gazdaság trendi irányzatát a Romániai Magyar Üzleti Egyesület által a múlt hét végén Kolozsváron rendezett üzletember-konferencián.
A Romániában befektetett magyarországi tőke túlnyomó részét képviselő Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) évi négy alkalommal, különböző helyszíneken rendezett konferenciái nemcsak új partnerek megismerését teszik lehetővé, hanem naprakész információkat is igyekeznek kínálni a legfontosabb gazdasági, mezőgazdasági, jogi, adózási, oktatási kérdésekről. Pataki Gábor, a Sharing Economy Szövetség Magyarország alapító-elnökének a Közösségi gazdaság mint erőforrás – hatékony, együttműködésen alapuló fogyasztás címmel meghirdetett előadására a romániai magyar üzleti világ sok szegmensének közel száz képviselője volt kíváncsi.
A közösségi gazdaságként ismert gazdasági-szociális rendszer – amely az árukhoz, szolgáltatásokhoz, adatokhoz és tudáshoz való közösségi hozzáférést teszi lehetővé – népszerűségének gyors növekedésének motorját az egyre fejlettebb on¬line technológiák képezik. Az előadásból és az azt követő véleménycseréből azonban az is kiderült, hogy a kihasználatlan termékek és szolgáltatások elosztásához, megosztásához és újrahasznosításához szükséges információáramlat önmagában nem elegendő közösségek összekovácsolásához. A hatékonyságnövelő rendszer nagymértékben bizalomra épül, s bár éppen ez a tényező a legfőbb szűrő, elterjedését erőteljesen befolyásolják a generációs tudati különbségek, a különböző térségek közösségi kultúrája.
Ezt pontozta az Élő Szövet Alapítvány elnöke, Kolumbán Gábor A hagyományos tulajdonjogtól a közösségi gazdaságig című előadása. A mérnök-közgazdász – aki a székelyföldi Énlakán igyekszik megvalósítani egyfajta „low-tech” életformát – tapasztalatai megosztásával igyekezett példázni azt a folyamatot, amelyen a kis falusi gazdasági közösségek átmennek. Bár a hajdani rendtartó székely faluközösség már menthetetlenül a múlté, a közösségi tudat ma is külön „személyként” él egy településen, meghatározza a legfontosabb dolgokat, esetenként pedig káros módon zár össze a kívülről érkező kezdeményezések ellen.
Vágvölgyi Gusztáv-Pabló nyíregyházi tréner, facilitátor, coach a türkiz forradalom túlélésének esélyéről beszélt. Így titulálja a személyi tudatossági szintről a transzperszonális tudatosság felé való haladás átmeneti korát. Szerinte a technológia fejlődése műszaki elmagányosodáshoz vezet, az emberi intelligenciát meghaladó mesterséges intelligencia pedig kiszámíthatatlan társadalmi változásokhoz vezethet. Példaként említette, hogy az automatizálás rohamos fejlődése alapjaiban rengeti meg a munkaerőpiacot, előrejelzések szerint 2020-ig a jelenlegi szakmák és az azokban dolgozók munkahelyének 12 százaléka, 2030-ig pedig 50 százaléka szűnik meg.
A Szatmárnémetiben november közepén rendezendő következő RMÜE-konferencia díszmeghívottja Kemény Dénes, a magyar vízilabda-válogatottat korábban három olimpiai aranyat szerző szövetségi kapitánya, a Magyar Vízilabda-szövetség jelenlegi elnöke lesz.
Csinta Samu / Magyar Idők (Budapest)