Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Vágner Ákos
1 tétel
2014. február 21.
Tematikus tanulmányút partiumi és közép-erdélyi gazdák számára
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete szervezésében, a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával összesen 9 erdélyi kistérségi gazdaegyesület 42 képviselője járt a közelmúltban Heves megyében, kétnapos tanulmányi úton.
Arad, Szatmár, Szilágy, Máramaros, Aranyosszék, Kalotaszeg, Mezőség, Érmellék és Dél-Bihar térségek kisgazdái nyerhettek betekintést az Eger környéki mezőgazdálkodásba.
A tanulmányút első állomásaként Szihalom településen, az 1200 hektáron gazdálkodó Tóbi János családi gazdaságát tekinthették meg. A telepen a szántóföldi növénytermesztés teljes technológiai láncát végigkövethették: a gépparkot, a szerelőműhelyt, a gabonatárolókat egyaránt megtekintették.
A következő helyszín a Kerecsend–Demjén cégcsoport által működtetett Egri Korona Borház volt, ahol a borászat és szőlőtermesztés mellett egy komposztálóüzem, egy konzervgyár és egy gombafarm teljes működésébe nyerhettek betekintést. A Demjén településen található Egri Korona Borház tulajdonosa szívélyesen meginvitálta a gazdákat egy következő látogatásra is. Gazdasága 500 hektár termőterületet foglal magába, melyből 267 hektár szőlő.
Ványi Attila, az Érmelléki Gazdák Egyesületének elnöke a tanulmányút végén elmondta: „Nagyon tanulságos volt, és örülök, hogy részt vehettünk rajta. A legérdekesebbnek talán a gombafarm bizonyult, amely egy meglepően jövedelmezőágazata a gazdálkodásnak. Fontosnak tartom, hogy az általuk alkalmazott technológia átvételével próbáljunk meg itt, az Érmelléken is kiépíteni és fejleszteni gazdaságainkat. Úgy gondolom, az általunk létrehozott egyesületnek, fel kell vállalnia az olyan típusú tevékenységeket, mint amelyeket az ottani társulás végez.”
Arad megyéből kisjenői és ágyai gazdák vettek részt, úgy gondolják, hogy sikeres volt a tanulmányút, mivel sok hasznos tapasztalatot szereztek. ,,Mi kisebb családi gazdaságokat működtetünk. Tanulságos volt látni, hogy 1200 hektáron miképpen tartható fenn egy családi gazdaság. Léteznek mintagazdaságok, ezek példájára építkezve, itthon is lehet vállalkozni. Ez a jövőkép, errefelé kell haladni” – tette hozzá Kelemen Gáspár, az Aradi Egyesület titkára.
A tanulmányút csoportvezetője Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetője volt, aki elmondta: „Fontos tapasztalatokat szereztünk a magyarországi gazdálkodók önszervezéséről. Egyértelmű, hogy nekünk is saját kezünkbe kell venni a sorsunkat, és magyarországi példát kell követnünk”. A tanulmányút megszervezésében jelentős segítséget nyújtott Vágner Ákos, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei igazgatója, aki a meglátogatandó helyszínekre tett javaslatai mellett hasznos tanácsokkal látta el a kisgazdákat.
[Forrás: az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtószolgálata]
Nyugati Jelen (Arad),