Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Vadász István
3 tétel
2006. augusztus 11.
A trianoni diktátum után az erdélyi magyarság nehéz helyzetbe került. Az új hatalom fő csapása a nyelv és ezen keresztül a kultúra és a nemzeti tudat megőrzése ellen irányult. 1935-ben az alapfokú iskolák száma 112-re csökkent, a középfokúaknak pedig csak a fele maradt meg. Felsőfokon nem volt magyar nyelvű oktatás, az új uralom első tíz évében 304 románul tanuló magyar diplomás jött ki az egyetemekről! Olyan megyékben mint Csík, Szatmár nem volt állami magyar iskola. Az egyházak vállára nehezedett a fiatalság magyar szellemben és nyelven való oktatása. Egymás után születtek magyar lapok. Nagybányán a Krizsán P. Pál szerkesztette Nagybánya megjelent minden vasárnap. A Nagybánya és Vidéke minden szombaton jelent meg, Révész János szerkesztésében. A református egyház az Egyházi híreket adta ki, és volt egy időnként megjelenő sportközlöny is, az Egyesületi Értesítő (kiadta a Phönix és a CSB), Vadász István szerkesztésében. Kifejezetten kulturális hetilap nem volt a városban. Dr. Sasi Nagy Béla hozzájutott olyan adatokhoz, amelyekkel eddig tudtával Nagybányán sem foglalkozott senki. Az adatok a városi levéltár anyagából Balogh Béla levéltáros jóvoltából egészültek ki. Az adatok a máramarosszigeti Kárpáthy Zoltán munkásságáról szólnak, aki költő, újságíró és köztisztviselő is volt. Ő hozta létre 1930-ban Nagybányán a Csütörtök című hetilapot. Kárpáthy Zoltánnak /1901. július 4. – 1960. november 13./ 1928-ban jelent meg Az élet rohan c. verseskötete Máramarosszigeten (Hermes Nyomda), közben közölt a kolozsvári Keleti Újságban is. 1930-ban elhatározta, hogy politikai-szociális tartalmú hetilapot indít Nagybányán. 1930. júniusában beadta a kérvényt a szatmári prefektushoz. Július 17-én megjön a válasz Szatmárnémetiből: a prefektus engedélyezi Kárpáthy Csütörtök c. lapjának a kiadását. A lap megjelenését igazolja, hogy Kárpáthy 1930. szeptember 27-én kérte 800 lej kifizetését, ami megtörtént. November 12-én 810 lejről nyújtott be nyugtát, amit másnap kifizettek (levéltári adatok). Ezeken túl nincs semmiféle más adat a lapról. Egyetlen példányt sem sikerült felkutatni. Ebben a korban Nagybánya magyarsága még négy újságot olvashatott anyanyelvén. Ma az a kettő, ami van, sem fogy el mind. Az igényes írásoknak ma már kevés az olvasója, de azok nélkül elvész a nyelv, a kultúra. /Dr. Sasi Nagy Béla: Helyi sajtótörténeti kuriózumok. Ki volt Kárpáthy Zoltán? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 11./
2014. március 18.
’48-as honvédtisztnek állítottak obeliszket Diószegen
Bihardiószegen már szombaton megkezdődtek a szabadságharc évfordulójához kapcsolódó megemlékezések. A hegyaljai temetőben obeliszket avattak Csellei Károly ’48-as honvédtiszt emlékére.
“A hazafiság Isten szerint való érzés” – írja Karácsony Sándor. Ez a mottó állt a március 15.-i ünnepség meghívóján, mely szombaton délután a bihardiószegi református templomban kezdődött. Nemzeti ünnepünk alkalmával a Gróf Széchenyi István Huszárszázad megalakulásának 5. évfordulóját ünnepelte. Nem mindennapi eseménynek lehettek részesei a jelenlevők, a huszárok felvonulásával kezdődött az ünnepség, akik Kossuth-nótákat énekelve vonultak át a parókiáról a templomba. Ott Oláh Attila tépei (Hajdú Bihar megye), Bihardiószeg testvérgyülekezetének lelkésze hirdette Isten igéjét. Ezt követően Mados Attila polgármester, Jakab László helyi és Vadász István tépei főgondnokok köszöntötték a jelenlevőket. Megható pillanat volt, amikor Vadász István a tépei gyülekezet nevében egy kardot ajándékozott Gellért Gyula lelkipásztornak közelgő nyugdíjba vonulása alkalmából, a gyülekezetnek pedig egy zászlót nyújtott át emlékbe. Ünnepi műsorok következtek: a furulyacsoport és ifjúság, valamint az Asók István Református Énekkar szolgálata.
Koszorúzás
A Himnusz eléneklése után a templomkertben folytatódott az ünnepség, ahol a viharos szél ellenére a hagyományőrző citerazenekar, az említett énekkar és a huszárok ajkáról ismert huszárnóták hangzottak el. Eskütételre is sor került: a Gróf Széchenyi István Huszárszázad új tisztjeinek esküjét bevette G.Kiss Géza huszár őrnagy. Felvonulás és koszorúzás következett Szilágyi Jolán vezetésével, a koszorúzás állomásai: az 1848-as kopjafa, Kossuth Lajos mellszobra, Simonyi József óbester domborműve, Széchenyi István emléktáblája. Az ünnepség Csellei Károly, 1848-49-es honvédtiszt obeliszkjének avatásával, megáldásával és koszorúzásával ért véget a Hegyaljai temetőben. Avatóbeszédet mondott Adorján Csaba huszár őrnagy és Csontos János huszár százados. Isten áldása legyen mindazoknak életén, akik e szép ünnepet megszervezték, megvalósították és azoknak életén is, akik az időjárás kiszámíthatatlansága ellenére is eljöttek, hogy méltóan emlékezzünk magyar nemzetünk hallhatatlan hőseire. “Magyar jövendőt – Isten kegyelméből – csak erős nemzettudattal valósíthatunk meg.” (Gellért Gyula)
Ghitea Angéla kántor
erdon.ro,
2017. október 22.
Idei utolsó találkozójukat tartották a hagyományőrzők
Idén már nem találkoznak többször a partiumi hajdú és kuruc hagyományőrzők, akik szombaton Hegyközszentmiklóson tartották második táborukat és közgyűlésüket. A találkozóra kevesen jöttek el, a napirendi pontokra azonban így is sor került.
A Hegyközszentmiklóst körülvevő dombok erdeinek fái, bokrai már felöltötték szemet gyönyörködtető, a sárga, a vörös és a barna számtalan árnyalatában pompázó őszi ruhájukat, és az időjárás is, bár nem volt az előző napokéhoz hasonló meleg, kedvezett a II. Partiumi Hajdú és Kuruc Tábor és Közgyűlés megtartásának. A szervezők ezúttal Hegyközszentmiklósra várták a hagyományőrzőket, kik az egykori Nyíri-kúria, későbbi TSZ-székház ma magánkézben lévő épületének udvarán sorakoztak fel. A Gellért Gyula ny. lelkész, hagyományőrző ezredes előzetes reményei, illetve a neki tett ígéretekhez képest jóval kevesebben voltak, de jöttek Diószegről, Hegyközszentimréről, Kisvárdáról, Élesdről, Székelyhídról, Tépéről – volt, ahonnan csak egy-egy személy, máshonnan kisebb csoport. A szabadtéri istentiszteleten Miklós Csaba csatári lelkész volt az igehirdető, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy az ősz, szeptember-október az emlékezés hónapja számunkra, amikor sok egykori küzdelemről esik szó. A magyarság egy olyan nép, mely csak bizonyos nyomás alatt tudja az értékeit felmutatni, fejtette ki, hozzátéve: ehhez mindig erős kezű uralkodókra, vezetőkre is szükség volt. Hogy a küzdelmek végre sikerhez vezessenek, ahhoz arra van szükség a lelkész szerint, hogy „visszataláljunk Istenhez, az egyházhoz, a szolgálathoz, a magyarságunkhoz”, ekkor lesz értelme a hagyományőrzésnek is.
Eskütétel
A továbbiakban Gellért Gyula vette át a program vezetését, mely az őszi ellenőrzési seregszemlével folytatódott. Ez hajdanán a hajdúk/kurucok fegyverzetének, lovainak, lószerszámainak ellenőrzését jelentette, most ez a mustra nem tartott sokáig a megjelentek számából eredően (lovas nem is volt), de az erre hivatott rang-viselők elvégezték. Utána öten tettek esküt, a II. Rákóczi Ferenc partiumi kuruc dandár tagja lett Nagy Mátyás (Felvidék), Dezső János (Élesd), Miklós Csaba, Mészáros Károly (Csatár) és Birizdó József (Tépe). A hagyományőrzés határok felettiségének jegyében Vadász István h.ö. dandártábornok egy kardot adott át a felvidéki Nagy Mátyásnak, a Kisvárdáról érkezett hagyományőrzők pedig egy nemzeti zászlót a dandárt képviselő Vadász Istvánnak. A rendezvényeken mindig jelenlévő diószegi Kuruc Gabriella (kit tinédzser kora ellenére már neve is predesztinál erre a hagyományőrzésre) egy úgynevezett ujj-nélküli köpenyeget vehetett át kitartása jutalmául Gellért Gyulától. Minden momentumot a háromszoros vivát-kiáltás kísért, sőt, az utóbbi kard-, zászló és köpenyeg átadására még a déli harangszó is megkondult.
További tervek
Az esemény ezen pontján a szabadtérről a kúria egyik melléképületébe költözött, ahol előbb Oláh Attila tépei lelkész Bocskai Istvánról tartott vetített képes előadást, részletezve a fejedelem életútját, vallásos életét és a korabeli jogszabályokat. Meleg Vilmos színművész hazafias töltetű vers-csokra után Gellért Gyula kinevezéseket, előléptetéseket jelentett be – a vivát csak azoknak szólt, akik jelen is voltak. A közgyűlés folyó ügyeinek sorában kiderült: a hagyományőrzők nem szűkölködnek tervekben, hiszen kuruc énekkar és zenekar, lovas egyesület, az asszonyoknak hímzőkör, a fiataloknak alkotótábor létesítése van tervbe véve, hiszen, ahogyan Gellért Gyula (nem csak most) megfogalmazta: a fiataloké mellett az úgynevezett felnőttnevelés is rendkívül fontos. A hagyományőrzők idén már nem találkoznak szervezett formában, ám még tervezik részvételüket az október 28-án Budapesten tartandó II. Rákóczi Ferenc-ünnepségen. A vázolt tervek megvalósításának majd jövő tavasszal vágnak neki. A szombati találkozót közös ebéd zárta Hegyközszentmiklóson. Rencz Csaba / erdon.ro