Tőkés László a balesete miatti gyógykezelés után Magyarországról hazatért Nagyváradra. Ezen a napon megindult ellen a támadás: a parlamentben a Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetője, Vasile Vacaru szenátor államellenes tevékenység vádjával bűnvádi eljárást követelt ellene. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

A MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ Országos Választmánya nyilatkozatban utasította vissza, hogy az a katonatiszt kezdeményezett bűnvádi eljárást Sütő András ellen, aki tétlenül nézte az író és más személyek ütlegelését, továbbá a szenátusban Vasile Vacaru szenátor követelését, hogy indítsanak bűnvádi eljárást Tőkés László ellen. /A MISZSZ Országos Választmányának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó, dec. 12./ Ugyancsak tiltakozott nyilatkozatban tiltakozott a Sepsi Református Egyházmegye: lelkészértekezletükön elítélték Tőkés László püspökkel kapcsolatban Vasile Vacaru szenátor minősíthetetlen vádaskodását. /Tiltakozás a minősíthetetlen vádaskodás ellen. = Romániai Magyar Szó, dec. 12./

Az amerikai kongresszus Emberjogi Bizottságának társelnökei, Tom Lantos és John Porter Iliescu elnöknek írt nyílt levelükben megdöbbenésüket és felháborodásukat fejezték ki amiatt, hogy Vasile Vacaru szenátor, a Nemzeti Megmentési Front szenátusi csoportjának elnöke javaslatot nyújtott be a parlamentnek, arra vonatkozólag, hogy Tőkés László püspök és Sütő András ellen indítsanak bűnvádi eljárást. Mind Tőkés László, mind Sütő András a Kongresszus tagjaival való találkozásuk során szorgalmazták a Románia iránti érdeklődést, és sürgették a demokratikus változások támogatását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

"Vasile Vacaru szenátor interpellációjában hevesen elítélte a Romániai Magyar Szó napilapot, melyben "az aberráció körébe tartozó címek jelennek meg", felmutatta a lap máj. 22-i számát, az egyik címben szerepel: lesz-e nemzetiségi parlamentünk? Vacaru megkérdezte: külön parlamentet akarnak? Verestóy Attila szenátor reagált erre: az RMDSZ dokumentumaiban nem szerepel ez a kifejezés /nemzetiségi parlament/, inkább arról van szó, hogyan nevezzék el a kongresszuson megválasztásra kerülő tanácsot. Nincs szó külön parlamentről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26./ "

"A Nemzeti Megmentési Front és három támogatója /Román Demokratikus Agrárpárt, Nemzeti Liberális Párt - Fiatal Szárny, Romániai Ökologista Mozgalom/ szept. 5-én a képviselőházban a szélsőbal-és jobboldali erők tevékenységének betiltását kérte. Közleményük a Román Kommunista Párt, a Szocialista Munkapárt és "minden más, ideológiájában vagy tevékenységében kommunista vagy fasiszta eredetű politikai szervezet törvényességének kivizsgálását" indítványozta. A front nem sorolta a szélsőséges erők közé a Vatra Romaneascát. Szabó Károly szenátor a parlamentben az RMDSZ nevében tiltakozott a Vatra Romaneasca által külföldön terjesztett, a magyar kisebbséget befeketítő pamfletje ellen, mert az fasiszta és rasszista jellegű. Radu Ceontea, a Vatra alapítója hamisítványnak nevezte a pamfletet, Vasile Vacaru, a front szenátusi bizottságának elnöke hevesen a Vatra védelmére kelt, a betiltásának a felvetését is elképesztőnek nevezve. /Szabadság (Kolozsvár), szept.6., MTI/"

"Petre Roman a parlamentben elmondott beszédében szóba hozta a magát "emigráns erdélyi kormánynak" nevező csoport budapesti fellépését. A román nagykövet tájékozódott: a magyar kormány jelentéktelennek ítéli meg az ügyet. Petre Roman bejelentése felhördülést váltott ki a parlamentben. Radu Campeanu, a Nemzeti Liberális Párt vezetője elfogadta a magyar külügyminisztériumi nyilatkozatot, hogy ez nevetséges kezdeményezés, Vasile Vacaru szenátor szerint viszont ezt komolyan kell venni, azonban a románság kész testével megvédeni az ország integritását. (Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, MTI/"

"A képviselőházban és a szenátusban az okt. 14-i ülésen hevesen vádolták az RMDSZ-t: az ország területi egysége ellen tör, el akarja adni az országot. A vitát a tévé is közvetítette. Egyesek a hadsereg beavatkozását kérték Hargita és Kovászna megyében, többen az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelték. A képviselőházi ülésen Petre Turlea képviselő kifejtette: "A magyar irredenták nekikezdtek Erdély Magyarországhoz való csatolását célzó tervük véghezvitelének." Polgárháborút akarnak Erdélyben, állította. Nem maradt el tőle Ioan Gavra, de az ellenzék soraiból is vehemens támadás zúdult az RMDSZ-re, Iulia Leo Minza a hadsereg bevetését is elfogadná. Tokay György RMDSZ-képviselő hajnalban jutott szóhoz a parlamentben és kifejtette, hogy Románia édes hazája minden fiának, az RMDSZ elítél minden merényletet a román nemzeti állam területi integritása ellen. A helyi autonómia nem jelenti az állam szétforgácsolását. A szenátus ülésén elsőként Verestóy Attila kért szót, tisztázta, hogy a székely területi autonómia nem szerencsés kifejezés, ebben nincs szó szeparatista szándékról. Emlékeztetett, hogy ő javasolta a területi szeparatizmus tiltásának szerepeltetését az alkotmányban. A székelyföldi csoportot nem támogatja sem a lakosság, sem az RMDSZ vezetősége. Hiába volt azonban Verestóy felszólalása, egymás után jöttek az elítélő kirohanások. Vasile Vacaru szenátor Iacobescu szenátorral egyetemben Tőkés László ellen fordult, követelve, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ hozza nyilvánosságra a róla szóló információkat, hogy "az egész nép ítélkezhessen". Eljárást követelt Tőkés László ellen, továbbá mindenfajta emlékező ünnepség betiltását. Romulus Vulpescu szenátor az RMDSZ betiltását és bizonyos személyek példás megbüntetését követelte. Nem hiányzott Radu Ceontea sem, aki szerint Ceausescu idején a magyar kisebbség kivételezett helyzetben élt. A következő szónokok már arról beszéltek, hogy a magyarság primitív, az RMDSZ kérjen bocsánatot az elkövetett bűnökért. Gheorghe Dumitrascu a "székely testvérekhez" fordult, akiket a magyarok mindig pajzsul használtak, hangsúlyozta: csak a románok értik meg a székelyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./"

A parlament két házának együttes ülésén elfogadta a Hargita-Kovászna jelentést. Ioan Gavra egységpárti képviselő a rá jellemző agresszív hangon beszélt. Javasolta: foglalják határozatba, a parlament kérje a hatóságoktól, vizsgálják ki a magyar szélsőséges csoportok románellenes cselekedeteit, az elüldözöttek pedig részesüljenek kárpótlásban. Vasile Mois, a szenátus alelnöke azt követelte, hogy a parlament ne csak tudomásul vegye a jelentést, hanem foglaljon állsát ebben a kérdésben. Lépjn az igazságszolgáltatás is. Az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Tokay György kifejtette, hogy ez a jelentés alkotmányellenes, diszkriminatív. A jelentés nem más, mint nem ellenőrzött vélemények tömege. Vasile Vacaru szanátor kérte a hozzászólások felfüggesztését és a határozati javaslat megszavazását. Kérését elfogadták. Az RMDSZ ellenszavazata mellé tartózkodással és ellenszavazattal a liberális és parasztpártiak is felsorakoztak. Kozsokár Gábor szenátusi alelnök a történtekről kifejtette: a megbeszéléseken ő végig hangoztatta, hogy enek a határozatnak nincs semmiféle jogosultsága. /Béres Katalin: A Har-Kov jelentés epilógusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15-16./ Az RMDSZ parlamenti csoportja közleményben tiltakozott ezen határozat ellen, mert ebben a magyarságot kollektív bűnösként akarják a vádlottak padjára ültetni. Diszkriminatív az a döntés, hogy csak két megyére terjedt ki a vizsgálat. Tiltakoztak továbbá azért, mert többségi határozattal megakadályozták az RMDSZ ellenvéleményének a parlament elé terjesztését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

"A szenátusban Vasile Vacaru szenátor újból kirohant Tőkés László püspök ellen, megkérdezve, milyen minőségben ad interjúkat külföldi lapoknak, milyen alapon avatkozik Románia politikai életébe, meddig lehet még tűrni "az ő Messiás-Sátán ügyleteit, buzdításait törvényeink lábbal tiprására." Meddig tűrik a román nép elleni durva támadásokat? - tette fel a kérdést. Romulus Vulpescu szenátor megjegyezte: még tavaly figyelmeztetett, hogy Tőkés László polgárháborút szít az országban, de nem hallgattak rá. Gheorghe Dumitrascu szintén felszólalt, az ország függetlensége jegyében tiltakozott az ellen, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Csíkszeredán távoktatást kezdett. /Béres Katalin: A szenátusban "napirendi pont". Tőkés László, Gödöllő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ "

Új párt, a Nemzeti Megmentési Front-December 22 Párt jelentette be alapító szándékát Bukarestben. Vasile Vacaru, a Nemzeti Megmentési Front szenátusi csoportjának elnöke kivált eddigi pártjából, a Frontból és ennek az új, Iliescu elnököt támogató csoportnak az egyik alapítója lett. /Pesti Hírlap, ápr. 1./

"A kormányzó Demokratikus Nemzeti Megmentési Front bukaresti szervezetének konferenciáján a Ion Solcanu és Vasile Vacaru szenátorok által vezetett "kemény vonal" erőteljesen bírálta a mérsékeltek vezéralakjaként ismert Adrian Nastaset. Elsősorban azzal vádolták Nastaset, hogy része volt abban, hogy a kamara elfogadta a külföldi beruházók földvásárlását engedélyező törvényt. Ezzel kiárusítják az országot, hangoztatták, hiszen a románság legnagyobb ellensége, a magyarok, a magyar milliomosok kezébe kerülne a föld. A törvényt egyébként a szenátus elutasította. A vádakra Nastase úgy felelt, hogy amennyiben ellenzik elveit, akkor lemond. /Magyar Hírlap, jún. 22./"

Ceausescu születésnapját /jan. 26./ Adrian Paunescu szenátor, a Szocialista Munkapárt alelnöke napilapjában, a Vremeában verssel és vallomásokkal köszöntötte. A dicsőítő cikkírók között van két kormánypárti szenátor, Gheorghe Dumitrascu és Vasile Vacaru, a szenátusi frakció vezetője. /Magyar Nemzet, jan. 27./

"A román állam nagyobb figyelmet szentel a határon túli románok kérdésének. 1993. jan. 1-jétől a Külügyminisztérium keretében kialakították a határon túli románokkal való kapcsolatok ápolásának igazgatóságát. 1993. januárjában az Oktatásügyi Minisztériumban is külön osztály létesült a határon túli románok számára. Már előzőleg a kormány az 1992/93-as tanévre a következő létszámot állapította meg külországi diákok romániai iskoláztatására: Bulgária 70, Jugoszlávia 210, Magyarország 125, Albánia 70, Görögország 35 hely. 1993 februárjában megalakult a Bulgáriai Vlachok Egyesülete. 1993. okt. 8-án a rádióban Sandu Criestea-Timoc író és történész, a bulgáriai és jugoszláviai vlachok vezéregyénisége kijelentette: "Csak azok a népek maradtak fenn, amelyeknek volt anyaországuk, és az támogatta is őket." - 1993. szept. 29. - okt. 3-a között zajlott le Mamaia fürdőhelyen a keleti románság első konzultatív összejövetele a Román Kulturális Alapítvány szervezésében, ahol tizenegy országból érkezett negyven küldött. Megállapították, hogy a környező államok hibájából az ott élő románokat a teljes asszimiláció fenyegeti. 1993. okt. 9-én pedig Herkulesfürdőn nyílt meg a Román Szellemiség I. kongresszusa, tizenhat ország ötszáz küldöttjével. A díszelnökségben ült - többek között - Adrian Nastase, Gheorghe Funar, Adrian Paunescu, Gheorghe Dumitrascu, Vasile Vacaru és Doru Ioan Taracila /jelenleg belügyminiszter/. A Cuvantul vezércikke /1993/43./ szerint azért volt szükség erre a másodikra Herkulesfürdőn, hogy szaboltálja az elsőt, a hivatalos kirakatpolitikát megtestesítő rendezvényt. Herkulesfürdőn az elnökségben az agresszív nacionalisták jelen voltak. /A Hét (Bukarest), okt. 14./ "

A szenátus nov. 13-i ülésén emlékeztek meg Corneliu Coposu parasztpárti elnök haláláról. Vasile Vacaru, Coposu hajdani leggátlástalanabb ellenfele most nagy tirádákat zengett az elhunytról./Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

"Márc. 12-én Melescanu külügyminiszter találkozott a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar vezette delegációjával. Az RNEP képviselői kifejtették, hogy előbb Moldovával és Ukrajnával kell megkötni az alapszerződést és csak azután Magyarországgal. A találkozó után Melescanu kijelentette, hogy továbbra is élvezi az RNEP támogatását a szomszédokkal folyó tárgyalásokon, az RNEP kifejtette azokat az elveket, amelyek szükségesek a szerződésekben. "Ezek egyébként azok elvek, amelyeket hirdetünk, és amelyek megfelelnek az európai normáknak" - mondta a külügyminiszter. Funar szerint az RMDSZ márc. 13-18-a között 300 rendezvényt szervez "románellenes jelleggel". "Ezt nem hagyhatjuk válasz nélkül" - jelentette ki. Melescanu szerint viszont az RMDSZ rendezvényein kevés hivatalos magyarországi személy vesz részt és bizonyos visszafogottság tapasztalható részükről álláspontjuk nyilvános hirdetésében. Az RNEP küldöttsége találkozott Virgil Magureanuval, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, ahol felhívták a figyelmet az RMDSZ márc. 15-i megemlékezésekre. Magureanu arra kérte az RNEP-t, hogy ne uszítsák a román lakosságot ebben az időszakban. Az SRI igazgatója kijelentette, hogy az ünnepségek civilizált légkörben zajlanak le, az SRI semmilyen rendkívüli intézkedést nem tesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./ A sajtóban újabb részletek látnak napvilágot a megbeszélésről, a Cronica Romana szerint a magyar irredenta erők "gazdasági elszakadást" is előkészítenek, ezt bizonyítja Magureanu szerint az, hogy az RMDSZ Hargita és Kovászna megyékbe irányítja a részvényvásárlásra kiosztott kuponokat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a hírszerzés vezetőjének találkozóját az RNEP-vel abból a célból, hogy annak kérésére felvilágosítást adjon az RMDSZ-ről, egy párt belügyeibe való beavatkozásának minősítette. Vasile Vacaru, az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke hasonlóképpen vélekedett és közölte, bizottsága magyarázatot kér Magureanuról. Magureanu azonban nem jelent meg a bizottság előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Adrian Nastase ugyancsak helytelenítette ezt a találkozót, az elnöki hivatal szerint viszont az ilyen találkozók bizonyos pontig természetesek. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./"

"A szenátus ápr. 29-i ülésén Vasile Vacaru, a volt kormánypárt /TDRP/ szenátora politikai nyilatkozatában elítélte Frunda György szenátornak az Európa Parlament Románia monitorizálása feltételes lezárását is tárgyaló strasbourgi felszólalása során tett ama állítását, miszerint a korábbi román kormányzat xenofób, antiszemita, kisebbségellenes beállítottságú, neokommunista színezetű hatalom volt. A válaszadás jogán Frunda György ismételten felvállalta kijelentését, emlékeztetett a romániai magyarságot, az RMDSZ-t, a hazai cigányságot, az amerikai nagykövetet személy szerint ért nacionalista-soviniszta vádaskodásokra, de a privatizálási folyamat akadályozására is. Kijelentette, hogy ezeknek az európai nyilvánosság előtt köztudottnak számító, sajnálatos vétségeknek az őszinte elismerése csak növelheti Románia újabban elnyert hitelességét és a válságból való kijutás esélyeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 30., 1018. sz./"

"Rég nem hallatott magáról Vasile Vacaru szenátor. A minap bejelentette, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság tagjaként rendelkezik egy listával, amely 156 olyan nevet tartalmaz, akik Románia rovására idegen hatalmaknak kémkedtek. Az SRI a múlt héten tette közzé a tevékenységéről szóló jelentését, ebben célzások vannak bizonyos "hazaárulási estekre", de nevek említése nélkül. /Kém hátán kém. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./"

Huszadik születésnapját ünnepli az RMDSZ
1990
Április 21–22.
– Az RMDSZ I. Kongresszusa az Egységben az erő jelszó jegyében Nagyváradon. Felhívással fordul az Ideiglenes Nemzeti Egységtanácshoz és Románia kormányához, tegye haladéktalanul vizsgálat tárgyává az országban a kisebbségi kérdés kezelésében kialakult állapotokat, és haladéktalanul foglaljon állást a kisebbségek kérdésének valóban demokratikus rendezése érdekében. Megválasztják az országos elnökség tagjait: Domokos Géza elnök, Szőcs Géza főtitkár, Béres András, Markó Béla, Formanek Ferenc, Szilágyi Zsolt, Cs. Gyímesi Éva, Csutak István, Bodó Barna, Kántor Lajos, Zonda Attila, Toró T. Tibor, Erőss Péter, Nagy Béla, Verestóy Attila, Sylvester Lajos, Vida Gyula, Kolumbán Gábor, Káli Király István tagok. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László.
Május 10.
–Az RMDSZ közleményében kijelenti, nem kívánja elkötelezni tagságát egyik államelnökjelölt személye mellett sem. Arra kéri választóit, menjenek el szavazni, és szavazzanak a visszarendezés ellen.
Május 15.
– Szőcs Géza RMDSZ-főtitkár nyilatkozatban teszi közzé a választási adatok feldolgozásával kapcsolatos aggályait.
Május 20.
– Parlamenti és elnökválasztások. Ion Iliescu a szavazatok 85,07 százalékával elnök lesz. A képviselőházban az RMDSZ 991 601 szavazatot (7,23%, 29 mandátum), a szenátusban 1 004 353 szavazatot (7,20%, 9 mandátum) kap.
Május 27.
– Az RMDSZ országos elnöksége a közvélemény tudomására hozza: a kormánynak az 1990/1991-es tanév megszervezésére vonatkozó 521/1990.05.12 Határozata ellentétes az érvényben lévő tanügyi törvénnyel. Beadvánnyal fordul az állam vezetőihez. Rámutat: ez a határozat visszalépés a diktatúra időszakához képest. A rendelet a kisebbségi jogokat korlátozó intézkedéseket vezet be az oktatásban (leszögezi, hogy az oktatás minden szinten román nyelven történik; „a nemzeti kisebbségek számára feltételeket teremtenek az anyanyelv elsajátítására és esetenként anyanyelvű képzésre”; az egyetemi oktatás fejezetében szó sincs a magyar nyelvű egyetemi oktatásról stb.).
Június 7.
– Demény Lajos tanügyminiszter-helyettest, marosvásárhelyi útja során, a helyi Nemzeti Megmentési Front és a Vatra Românească képviselői megakadályozzák abban, hogy a tanfelügyelőségen eleget tegyen hivatali feladatának.
Június 13–14.
– Bukarestben a rendőrség eltávolítja az Egyetem térről a demokratikus reformok gyorsítását több hete követelő tüntetőket, többszáz személyt őrizetbe vesznek. Miron Cozma vezetésével, Zsil-völgyi bányászok érkeznek Bukarestbe, a rend helyreállításának ürügyével behatolnak és törnek-zúznak, ártatlan járókelőket és tüntető diákokat kegyetlenül bántalmaznak.
Június 16.
– Az RMDSZ vezetősége a június 13–15-i bukaresti eseményekkel kapcsolatban tiltakozik Szilágyi Zsolt és Zsigmond László RMDSZ-képviselők indokolatlan bántalmazása ellen.
Június 20.
– Beiktatják a Petre Roman által vezetett új kormányt.
Június 27.
– Adrian Moţiu államtitkár semmisnek nyilvánítja a Demény Lajos tanügyminiszter-helyettes által kiadott rendeleteket. Deményt július elején fölmentették tisztségéből, de szenátorként alelnöke lett a szenátus oktatásügyi bizottságának.
Július 5.
– A helyi közigazgatási törvénytervezet vitája során a képviselőházban heves ellenállásba ütközik az a szakasz, amely lehetővé tenné a határozatok kisebbségi nyelven történő megjelentetését.
Július 9.
– Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Aradon, Kolozsváron és Bukarestben a Vatra Românească szervezésében összejöveteleket tartanak a kisebbségek anyanyelvű oktatása ellen, a román tanulók „hátrányos helyzetbe” kerülése miatt.
Július 20–21.
– Az RMDSZ országos választmánya nyilatkozatban foglalkozik a marosvásárhelyi márciusi események résztvevőivel szemben indított egyoldalú büntetőjogi eljárás visszásságaival. Míg Sütő András támadói közül senkit sem azonosítanak, a büntetőeljárási szervek több magyar és cigány nemzetiségű személyt tartóztattak le és ítéltek szabadságvesztére.
Július 30.
– Domokos Géza nyílt levelet intéz Iliescu elnökhöz, amelyben ismételten kéri, hogy a prefektúrák felállításakor vegyék figyelembe a helyi magyar lakosság által beterjesztett javaslatokat
Augusztus 13.
– Marosvásárhelyen újabb magyarellenes tüntetést szervez a Vatra Românească, amelyen jelszavakat skandálnak késő éjjelig, megfélemlítve a lakosságot.
Szeptember 11.
– Az RMDSZ parlamenti csoportja interpellációban tiltakozik az oktatási miniszter azon telefonutasítása ellen, amely az érvényben lévő törvényben biztosítottak ellenére megfosztja a tanulókat az anyanyelven történő felvételizés jogától.
Szeptember 15.
– Az oktatási minisztérium magyar líceum megnyitását engedélyezte Aradon. Szept. 10-én Gheorghe Gîrbovan megyei prefektus kijelenti, hogy nem engedélyezi a líceum megnyitását. Tokay György képviselő tiltakozásul ülősztrájkba kezd. Sikerül elérnie, hogy szeptember 17-én mégis meginduljon a tanítás.
Október 4.
– A szenátus határozata értelmében a székelyföldi vonatokon rendőrségi és katonai járőrök tartanak ellenőrzést, azzal a mondvacsinált ürüggyel, hogy megvédjék a román utasokat a helybeli lakosok atrocitásaival szemben.
Október 6.
– Engedélyezik az aradi megemlékezést az 1848-1849-es magyar szabadságharc vértanú tábornokaira. Utólag a román kormány a Magyar Külügyminisztérium egy jegyzékére válaszolva úgy értékeli, hogy a rendezvény nemzeti uszításhoz, a román nép érzéseit sértő megnyilatkozásokhoz vezetett.
Október 9.
– Az RMDSZ képviselői tiltakozásul kivonulnak a parlamenti ülésről, mert a gazdasági társaságok törvénytervezete szerint ezek vezetője csak román lehet. Végül az RMDSZ által javasolt változatot fogadják el, amelyben a románt román állampolgárságúra cserélik.
November 2.
– Radu Ceontea és Adrian Moţiu (PUNR) szenátor javaslatára a szenátus napirendre tűzi egy bizottság felállítását, amely kihallgatná azokat a románokat, akik 1989. december 22. után távozásra kényszerültek Hargita és Kovászna megyéből.
December 1.
– A román nemzeti nap alkalmából Gyulafehérváron kerül sor a parlament szabadtéri, ünnepi ülésszakára. Szőcs Géza főtitkár közbekiabálással, fütyüléssel keltett hangzavarban próbálja elmondani a toleranciáról szóló beszédét. A román ellenzék sem jut szóhoz. A hangulatkeltésben részt vesz – a televíziós felvételen is láthatóan – Petre Roman miniszterelnök is.
December 2.
– Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozik a december 1-jei incidens ellen. Követeli, kormányfői minőségével összeegyeztethetetlen magatartásáért Petre Roman megbízatásának visszavonását.
December 5.
– A Nemzeti Megmentési Front (FSN ) frakcióvezetője, Vasile Văcaru szenátor államellenes tevékenység vádjával bűnvádi eljárást követel Sütő András és Tőkés László ellen.
1991.
Február 4.
– A közszolgálati televízió nemzetiségi nyelvű adásidejének csökkentése ellen nyilatkozatban tiltakozik az RMDSZ.
Február 22.
– Domokos Géza RMDSZ-elnök a parlamentben ismerteti a szövetség álláspontját az alkotmánytervezet első cikkelyével kapcsolatban. Kifogásolja azt a meghatározást, hogy Románia „egységes nemzeti állam”. Az RMDSZ és a többi nemzetiség parlamenti csoportja javaslatai az alkotmány tervezetéhez: a hatalom köteles biztosítani a nemzeti kisebbségek védelmét, a román állam alapja nem a román nép egysége, hanem a román nép és a nemzeti kisebbségek egysége. Több paragrafus átdolgozását kérik (pl. azt, hogy ne legyen büntetendő a nemzeti és etnikai szeparatizmusra való felhívás), és azt, hogy a kisebbségek használhassák anyanyelvüket a közigazgatási szervek előtt.
Május 24–26.
– Marosvásárhelyen megtartják az RMDSZ II. Kongresszusát. Domokos Géza marad az elnök, Tőkés László a tiszteletbeli elnök, Szőcs Géza a politikai, Kolumbán Gábor a gazdasági alelnök.
Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T.Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György. A kongresszus felhívást tesz közzé, melyben a kommunista nómenklatúra és a Securitate érdekösszefonódására és a hatalmi struktúrák továbbélésére mutat rá. Egy másik felhívást a magyarországi pártokhoz intéznek, kérve a magyar kisebbségpolitika pártérdekeken felülemelkedő stratégiájának kidolgozását.
Június 1.
– A Maros megyei prefektus, egy 1968-as törvényre hivatkozva, elrendeli, hogy a megyében szereljék le a kétnyelvű helységnévtáblákat, és cseréljék ki azokat románra.
Június 12.
– A képviselőház tanügyi bizottságában ismertetik az 1991/521. sz. kormányhatározat 1991/92-es tanévre aktualizált szövegét. Eszerint vegyes lakosságú térségekben akkor is kötelező román osztályokat indítani, ha a tanulók létszáma kevesebb tíznél. Románia földrajzát, történelmét és a műszaki tárgyakat románul kell tanítani a kisebbségi iskolákban is.
Június 25.
– A Kolozs megyei tanfelügyelőség néhány nappal a középiskolai felvételi vizsgák előtt közzéteszi a következő évi beiskolázási tervet. Ezek szerint a Báthory István, Brassai Sámuel és Apáczai Csere János líceumokban, ahol 1990-ben visszaállították a magyar nyelvű oktatást, most újból román osztályok indítását tervezik. A kolozsvárihoz hasonló gondjaik vannak a nagyváradi magyaroknak is.
Június 26.
– Iliescu elnök fogadja az RMDSZ küldöttségét. Szóvá teszik az iskolaügyben kilátásba helyezett újabb korlátozásokat, a földrajz, illetve a történelem kötelezően román nyelven való oktatásának kérdését szélsőséges nacionalista erők aggasztó térnyerését, az állambiztonsági törvény tervezetében a szeparatizmus önkényes értelmezésének veszélyét, és azt, hogy a szükségesnél kevesebb magyar nyelvű osztályt terveznek indítani. Felvetik, hogy a nagyarányú tanárhiányt csak a Bolyai Tudományegyetem visszaállításával lehetne pótolni.
Július 6.
–Kolozsváron alakuló ülését tartja az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa (KOT). Felhívást intéz az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet genfi Kisebbségi Konferenciájához, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. Ugyancsak felhívással fordulnak a román kormányhoz és pártokhoz, egy interetnikus problémákat tárgyaló kerekasztal létrehozását szorgalmazva.
(Részletek az RMDSZ, eseménynaptárából) Forrás: Szabadság (Kolozsvár)