Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Ujfalusi Jenő
1 tétel
2011. június 6.
Centenáriumi ünnepség a Márton Áron Gimnáziumban
Szoboravatással, emléktábla-állítással és könyvkiadással ünnepelte Csíkszereda polgármesteri hivatala, s Hargita Megyei Tanács, illetve a Római Katolikus Főegyházmegye a Márton Áron és a Segítő Mária Gimnáziumnak otthont adó iskolaépület átadásának 100. évfordulóját.
A centenáriumi ünnepségen a városi, megyei, egyházi elöljárók mellett szép számban voltak jelen az iskola volt diákjai is – sokaknak ez az alkalom nyújtott lehetőséget a sok év utáni viszontlátásra. Mivel az időjárás nem kedvezett a kültéri események elkezdésének, az utolsó programponttal, az iskola körbejárásával, a felújítási munkálatok megtekintésével kezdődött az ünnepély. Ezt követően mindenki bevonult az erre az alkalomra a 100 évvel ezelőtti formájában rekonstruált díszteremkápolnába, ahol az ünnepi beszédek hangzottak el. Borboly Csaba, a megyei közgyűlés elnöke a Bukarestben egyre többet emlegetett Székelyföldre utalva elmondta, a székelyek létezésének legjobb példája a Márton Áron Gimnázium. „Azt kívánom a jövőre nézve, hogy töltsék meg élettel az iskolát, hogy bármit és bármikor mondanak Bukarestben, ne legyen igaz” – jelentette ki.
Darvas Kozma József esperes-plébános, az épülettulajdonos Római Katolikus Egyház képviselője rövid történelmi sétára hívta az egybegyűlteket, amely során bemutatta az egyház és az iskola kapcsolatát, felhívva a figyelmet a krisztusi üzenetre: „Tegyetek tanítványokká minden embert!” Mint mondta, Jézus Krisztus óta a tanítás az egyház feladatává vált. „Iskola nélkül egy nép nem tud meglenni, nem tud fölemelkedni” – hangsúlyozta az egyházi elöljáró. Az ünnepségen jelen lévő véndiákok közül a legidősebb, a 90 éves Erőss István szólt az ünneplőkhöz. Felidézte, a bécsi döntést megelőző 1940-es éveket, amikor még Brassóban román nyelven kellett vizsgáznia a gimnázium 25 tanulójának.
Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója az iskoláról, a 100 éves épületről mint identitásunk meghatározó részéről, közös múltunk egyik jelentős darabjáról beszélt. „Nehéz feladat nemhogy felnőni hozzá, de méltóképpen viseltetni ezzel a gyönyörű épülettel szemben” – mondta. Varga kijelentette, az iskola jóvoltából az a hely a szülőföld szellemi térképén kitüntetett helyen van. Tamás Levente, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója rámutatott, 2010-ben pontosan június 5-én írták alá az iskola felújításáról szóló szerződést – 2011. június 5-én pedig már elkészült az épület egyik szárnya, amit az egybegyűltek is megtekinthettek. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere felidézte az elmúlt 100 év eseményeit, megemlítve a világháborút, azt, hogy 1948-ban „kiűzték Jézus Krisztust az épületből”, illetve hogy mivel 1916–1917-es tanévben nem fogadott diákokat az iskola, a 100 év alatt csupán 99 nemzedék ballagott el a gimnáziumból.
Miután az időjárás is kedvezőbbé vált, az iskola udvarán gróf Mailáth Gusztáv Károly és Márton Áron püspököt ábrázoló szobrok mellé két új került: egyik Mikó Bálintot, néhai főispánt, illetve az iskolát építtető bizottság elnökét ábrázolja, másik pedig Ujfalusi Jenőt, aki a gimnázium építése idején volt a polgármestere Hargita megye központjának. Az esemény záróakkordjaként a polgármester elmesélte, 1911. június 5-én este a felavatott gimnázium minden ablakában egy-egy gyertyát gyújtottak – ezt tegnap este, a régmúlt példájára megismételték.
Forró Gyöngyvér
Krónika (Kolozsvár)
Szoboravatással, emléktábla-állítással és könyvkiadással ünnepelte Csíkszereda polgármesteri hivatala, s Hargita Megyei Tanács, illetve a Római Katolikus Főegyházmegye a Márton Áron és a Segítő Mária Gimnáziumnak otthont adó iskolaépület átadásának 100. évfordulóját.
A centenáriumi ünnepségen a városi, megyei, egyházi elöljárók mellett szép számban voltak jelen az iskola volt diákjai is – sokaknak ez az alkalom nyújtott lehetőséget a sok év utáni viszontlátásra. Mivel az időjárás nem kedvezett a kültéri események elkezdésének, az utolsó programponttal, az iskola körbejárásával, a felújítási munkálatok megtekintésével kezdődött az ünnepély. Ezt követően mindenki bevonult az erre az alkalomra a 100 évvel ezelőtti formájában rekonstruált díszteremkápolnába, ahol az ünnepi beszédek hangzottak el. Borboly Csaba, a megyei közgyűlés elnöke a Bukarestben egyre többet emlegetett Székelyföldre utalva elmondta, a székelyek létezésének legjobb példája a Márton Áron Gimnázium. „Azt kívánom a jövőre nézve, hogy töltsék meg élettel az iskolát, hogy bármit és bármikor mondanak Bukarestben, ne legyen igaz” – jelentette ki.
Darvas Kozma József esperes-plébános, az épülettulajdonos Római Katolikus Egyház képviselője rövid történelmi sétára hívta az egybegyűlteket, amely során bemutatta az egyház és az iskola kapcsolatát, felhívva a figyelmet a krisztusi üzenetre: „Tegyetek tanítványokká minden embert!” Mint mondta, Jézus Krisztus óta a tanítás az egyház feladatává vált. „Iskola nélkül egy nép nem tud meglenni, nem tud fölemelkedni” – hangsúlyozta az egyházi elöljáró. Az ünnepségen jelen lévő véndiákok közül a legidősebb, a 90 éves Erőss István szólt az ünneplőkhöz. Felidézte, a bécsi döntést megelőző 1940-es éveket, amikor még Brassóban román nyelven kellett vizsgáznia a gimnázium 25 tanulójának.
Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója az iskoláról, a 100 éves épületről mint identitásunk meghatározó részéről, közös múltunk egyik jelentős darabjáról beszélt. „Nehéz feladat nemhogy felnőni hozzá, de méltóképpen viseltetni ezzel a gyönyörű épülettel szemben” – mondta. Varga kijelentette, az iskola jóvoltából az a hely a szülőföld szellemi térképén kitüntetett helyen van. Tamás Levente, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója rámutatott, 2010-ben pontosan június 5-én írták alá az iskola felújításáról szóló szerződést – 2011. június 5-én pedig már elkészült az épület egyik szárnya, amit az egybegyűltek is megtekinthettek. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere felidézte az elmúlt 100 év eseményeit, megemlítve a világháborút, azt, hogy 1948-ban „kiűzték Jézus Krisztust az épületből”, illetve hogy mivel 1916–1917-es tanévben nem fogadott diákokat az iskola, a 100 év alatt csupán 99 nemzedék ballagott el a gimnáziumból.
Miután az időjárás is kedvezőbbé vált, az iskola udvarán gróf Mailáth Gusztáv Károly és Márton Áron püspököt ábrázoló szobrok mellé két új került: egyik Mikó Bálintot, néhai főispánt, illetve az iskolát építtető bizottság elnökét ábrázolja, másik pedig Ujfalusi Jenőt, aki a gimnázium építése idején volt a polgármestere Hargita megye központjának. Az esemény záróakkordjaként a polgármester elmesélte, 1911. június 5-én este a felavatott gimnázium minden ablakában egy-egy gyertyát gyújtottak – ezt tegnap este, a régmúlt példájára megismételték.
Forró Gyöngyvér
Krónika (Kolozsvár)