Szórványhelyzet: zsugorodó nemzethatárok
Demográfiailag és gazdaságilag mára a szórvány meggyengült, intézményei fogyatkozóban vannak – mutatott rá a Szórványtanács elnöke a Kettős kisebbségben – előretolt vagy visszamaradt „helyőrségek”? címmel szerdán Budapesten rendezett fórumon.
Bodó Barna politológus szerint ugyanakkor az identitás, a magyarnak megmaradás intézményfüggő. A kolozsvári Sapientia-egyetem tanára kiemelte: vissza kell hozni a nyelv státusát, ne érezzék a kisebbségben élők, hogy nyelvük másodrendű. Ha nem tudatosan viszonyulnak a nyelvhez, nem lehet megőrizni – hangsúlyozta. Kitért arra, hogy ha nemzetpolitikában akarnak gondolkodni, akkor először azt a kérdést kell megfogalmazni, hogy kit tartanak magyarnak, illetve mi az identitástudat és a magyarságtudat – mondta. Értelmezése szerint a szórvány a nemzet határa, és ha nem tekintik annak, és nem támogatják megmaradásában, akkor a nemzet folyamatosan zsugorodik. Mindenkit, aki magát magyarnak vallja, tekintsünk magyarnak – szólított fel. Schöpflin György politológus arról beszélt, hogy akkor ismerjük meg saját magunkat, ha szembenézünk saját sokszínűségünkkel. Úgy véli, sokszor intoleránsak vagyunk a nem budapestiekkel, a határon túliakkal és a külhoniakkal. Ha meg akarjuk érteni, mi a szórvány, ne csak magunkat nézzük, hanem más szórványokat is – fogalmazott. Felidézve a 2004. december 5-i népszavazást, azt mondta, hogy a társadalom jelentős része nem nagyon akarja befogadni a határon túliakat. Udvarhelyi Zsófia, a CDU-CSU parlamenti frakciójának brüsszeli munkatársa arról a lehetőségről beszélt, amely által egy másik kultúra szépségét fel lehet ismerni amellett, hogy valaki megőrzi magyarságát. A magyarok azért, mert kisebb nemzet, mint a német vagy az angol, félnek a másságtól – vélekedett.
Krónika (Kolozsvár)