„Soha ennyire érdekes”
Az államelnöki választások még soha nem voltak ennyire érdekesek, mint az idén, tekintve a jelöltek nagy számát, vélte Emil Boc volt kormányfő tegnapi sajtótájékoztatóján. „Soha nem volt még 14 jelöltünk az állam legmagasabb tisztségére, és ezek közül kettő nő” – mondta Boc.
Az államelnöki választások versenyébe 14 jelölt szállt be a törvény megszabta határidőig, azaz szeptember 23-án 24 óráig, benyújtva jelöltetését a Központi Választási Irodához.
A jelöltek a következők: Victor Viorel Ponta (PSD-UNPR-PC Választási Szövetség), Klaus-Werner Iohannis (PNL-PDL Keresztény-liberális Szövetség), Monica Luisa Macovei, Călin Popescu Tăriceanu és Teodor Meleşcanu független jelöltek, Elena Udrea (Népi Mozgalom Párt).
Benyújtották még jelöltetésüket Kelemen Hunor (RMDSZ), Szilágyi Zsolt (Erdélyi Magyar Néppárt), Dan Diaconescu (Dan Diaconescu féle Néppárt), Corneliu Vadim Tudor (PRM), Constantin Rotaru (Szocialista Alternatíva Párt), William Brânză (Román Ökologista Párt), Mirel Mircea Amariţei (Prodemo Párt) és Gheorghe Funar független jelölt.
A Központi Választási Irodának a jelöltetések benyújtását követő 48 órán belül kell iktatnia avagy elutasítani a jelöltetéseket.
A jelöltetések beiktatását vagy elutasítását követő 24 órában a jelöltek, politikai pártok és szövetségek és a választók megóvhatják a Központi Választási Iroda eme döntéseit.
Az óvásokat írásban kell benyújtani az Alkotmánybírósághoz.
Nyugati Jelen (Arad)

Üzenet az új államfőnek: tartsák be nagyapáik ígéretét
Ha a jelenlegi román politikai vezetők nagyapái önrendelkezést ígértek a magyarok nagyapáinak, akkor azt az unokák szinten tartsák be – fogalmazott az MPP elnöke, Biró Zsolt.
A Magyar Polgári Párt elnöke, Biró Zsolt október elsejei marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján ismételten elmondta: a romániai magyarság számára tét nélkülinek tartja az államfőválasztást, egyrészt azért, mert a november másodikai első fordulóban csak akkor hirdethetnek győztest, ha a tizennégy jelölt egyike megszerzi a választási névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár felének plusz egy személynek a voksát, másrészt azért, mert a romániai társadalom nem érett meg arra, hogy magyar nemzetiségű államfőt válasszon.
„A választási részvétel pótcselekedet, hiszen a román társadalmat például az autonómiatervezet vagy az alkotmánymódosító javaslatok közvitája kapcsán is meg lehetne szólítani. Az MPP ötpontos alkotmánymódosító javaslatcsomagját tegnap (szeptember 30-án – szerk. megj.) elküldtük a két magyar jelöltnek, Szilágyi Zsoltnak és Kelemen Hunornak, és elküldjük a további tizenkét indulónak is. A következő Victor Ponta lesz, mert ő már elindította kampányát, és programjában a román egységről beszélt az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra alpozva. Márpedig az MPP azt szeretné, hogy a 100 évvel ezelőtti ígéretek váljanak valóra” – mondta Biró Zsolt.
Hozzátette, Romániában 18 elismert nemzeti kisebbség létezik, közöttük a mintegy 1,2 milliós magyarság, így nem lehet kizárólag a románajkúak érdekeit képviselni. Elmondta, a tizennégy jelölt között nincs olyan, aki esélyes és a magyarság számára elfogadható lenne, hiszen sem Victor Ponta, sem Klaus Johannis programjában nem esik szó a kisebbségek ügyeiről. Továbbá az RMDSZ-szel kötött megállapodás a magyar ügyekre vonatkozik, az államfőválasztást pedig nem tartja ilyennek, ezért ez nem is szerepelt az egyeztetések napirendjén.
„Azt szeretnénk, ha a nemzeti közösségeket államalkotó tényezőként ismernék el az alkotmányban. Az RMDSZ is ezeket az elveket célozta meg, de a mi újításunk abban áll, hogy mi az ígéretekre hivatkozunk. És ha már Victor Ponta beszélt arról, hogy a családjában mekkora esemény volt 1918. december 1., említette erdélyi felmenőit, akkor a Ponta nagyapja által az én nagyapámnak tett ígéretet az unokák szintjén váltsák be” – fogalmazott a politikus, aki azt szeretné, hogy az alkotmánymódosítás és az ötpontos javaslatcsomag kerüljön az államfőválasztási kampány középpontjába.
Sepsiszentgyörgyre november végén
Ennek nyomatékosítására november utolsó hétvégéjén Sepsiszentgyörgyön szerveznek nagyméretű tiltakozást, hogy számonkérjék a be nem tartott ígéreteket. A rendezvény logisztikai kidolgozása még zajlik – mondta Biró –, és várják a civil szervezetek, az egyházak és az összes erdélyi magyar politikai párt képviselőit is, hogy továbbítsák az üzenetet: a december 1-jei nyilatkozat szellemében tartsák be a kisebbségek jogait az Európai Unió-tag Romániában. „Amit akkor a 20. század eleji politikai nyelven megfogalmaztak, az a 21. században azt jelenti: autonómia. Ha valaki tehát ma megkérdőjelezi az autonómiához való jogot, az a gyulafehérvári nyilatkozatot kérdőjelezi meg. November végére lesz új államfő, így neki is megmutathatjuk, hogy a magyar közösség nem tágít, ragaszkodik az önrendelkezéshez” – mondta az MPP elnöke.
Kikre voksolhatunk november 2-án?
A tizennégy államfő-jelölt a szavazólapon található sorrendben: Kelemen Hunor (RMDSZ), Klaus Johannis (Keresztényliberális Szövetség – ACL), Dan Diaconescu (Dan Diaconescu-féle Néppárt – PPDD), Victor Ponta (Szociáldemokrata Párt – PSD), William Brânză (Román Ökológus Párt – PER), Elena Udrea (Népi Mozgalom Pártja – PMP), Mirel Mircea Amariţei (Prodemo), Teodor Meleşcanu (független), Gheorghe Funar (független), Szilágyi Zsolt (EMNP), Monica Macovei (független), Constantin Rotaru (Szocialista Alternatíva Pártja – PAS), Călin Popescu Tăriceanu (a Liberális Reformpárt – PLR által támogatott független), Corneliu Vadim Tudor (Nagy Románia Pártja – PRM).
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

Nyílnak a román ügynökakták, nagy a zaj
Teodor Melescanu, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója szerint az államfőnek minden információ rendelkezésére áll, de ügynöklistáját a SIE nem köteles felfedni előtte.
Az államfői tisztségre pályázó volt kémfőnök kedden sajtóértekezleten reagált Traian Basescu előző napi nyilatkozatára, amikor a jobboldali elnök egy interjúban bejelentette: a szociáldemokraták elnökjelöltje, Victor Ponta kormányfő 1997 és 2001 között a SIE titkos ügynöke volt. Az elnök azzal támasztotta alá állítását, hogy Ponta – a Legfelső Védelmi Tanácsot megkerülve – állítólag kormányhatározatot írt alá, amelynek értelmében nemcsak az aktív ügynök listája minősül államtitoknak, de immár volt ügynökeiket sem fedhetik fel a titkosszolgálatok.
Basescu azzal vádolta Melescanut, hogy SIE-igazgatóként segített Pontának eltitkolni múltját. „Az államfőnek bármilyen államtitokhoz hozzáférése van. Azzal, hogy (Melescanu) ezt megtagadta, megengedhetetlen precedenst teremtett a szolgálat történetében” – méltatlankodott Basescu.
Melescanu elismerte, hogy nem adta ki Basescunak a SIE ügynöklistáját, de arra hivatkozott, hogy a törvény értelmében a szolgálat forrásairól senki sem szerezhet tudomást, mert a szolgálat „belügye”, hogyan szerzi meg az információkat.
Sajtóértekezletén sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta Ponta állítólagos ügynökmúltját. A volt kémfőnök azt javasolta az újságíróknak, találkozzanak harminc év múlva: akkor majd válaszol nekik a SIE-vel kapcsolatos kérdéseikre. Melescanu szerint bárki, aki kilép a szolgálattól, harmincéves titoktartási kötelezettséget vállal. Kérdésre válaszolva hozzátette: Basescunak nem kellett ilyen kötelezettségvállalást aláírnia.
Melescanu kifejtette: bármelyik volt SIE-ügynök felfedése kárt okoz a szolgálatnak, mert a „baráti és nem baráti” külföldi rokonintézmények újraértékelik az illető ténykedését azokban az országokban, ahol járt, és abból indulnak ki, hogy ellenséges küldetése volt. A volt kémfőnök szerint ezzel magyarázható az, hogy a volt ügynökök listáját is államtitokká minősítették. Basescu viszont jelzésértékűnek találta, hogy éppen a Ponta-kormány hozott erről határozatot.
Hazugozzák egymást a román fejesek
Ponta „merő hazugságnak” minősítette Basescu állításait, és azt mondta: amióta 1995-ben elvégezte a jogi egyetemet, „betartotta a törvényeket, a hazáját szolgálta”, és ezt fogja a jövőben is tenni.
Az államfői tisztségre 14 jelölt pályázik Romániában. A felmérések szerint az államfői tisztség sorsa a két legesélyesebb jelölt, Victor Ponta és Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség jelöltje között dőlhet el a novemberi elnökválasztás második fordulójában. Az államfő támogatását élvező Elena Udrea a közvélemény-kutatások szerint a harmadik-negyedik helyen áll, de támogatottsága nem éri el a tíz százalékot.
MNO.hu

Pont(a) kém
Traian Băsescu nem hazudtolja meg önmagát, mandátuma véghajrájában is képes világraszóló botrányt kirobbantani, az utolsó száz méteren még egyszer rendesen megkavarja a román politika mocsarának ugyancsak piszkos állóvizeit.
Victor Ponta miniszterelnök, államfőjelölt a Külföldi Hírszerző Szolgálat ügynöke volt 1997 és 2001 között – nyilatkozta az elnök egy hétfő esti televíziós műsorban. Nem véletlen elszólás volt, nem is az újságíró zsenialitásának köszönhető vallomás, hanem jól előkészített bejelentés, melyet délután megelőzött a két legfontosabb jelölt – Ponta és Johannis – elleni éles támadás. Traian Băsescu harcba lendült tehát, kedvencét, Elena Udrea támogatottságát szeretné magasabbra srófolni, üt, vág, senkit nem kímél.
Nehéz azonban lemérni, valójában kinek árt és kinek használ a nagy leleplezés. Egyértelmű célpontja Teodor Meleşcanu, aki, mint kiderült, megtagadta az információt tőle, az állam első emberétől, politikai játékoknak szolgáltatta ki az irányítása alatt levő hírszerző szolgálatot. S aki amúgy is Udreától vihet szavazatokat, tehát jobb, ha bukik. Ő a jobboldal tartalékosa is, ha Johannist mégis elgáncsolná a feddhetetlenségi ügynökség, Meleşcanu előléphetne Ponta fő ellenfelévé – ám ha célba érnek Băsescu vádjai, jelentősen csökkennek esélyei. Idejében, jól célzott ütéssel igyekezett őt hatástalanítani az államfő.
Ponta esetében kérdéses, visz-e el voksokat az elnöki bejelentés. Hívei bizonyára nem hátrálnak, de még a bizonytalanok esetében sem valószínű, hogy sokat nyom a latban a tény, miszerint ügynökként tevékenykedett. Választottak már meg bizonyítottan szekusbesúgót is, korrupcióért elítéltet, ezek alapján nem valószínű, hogy tömegeket tántorít el az elnöki leleplezés, sőt, a hazáját szolgáló James Bond-imázs akár kedvezhet is Pontának. Hogy mit takar mindez, és akár törvénytelenség, összeférhetetlenség is lehet mögötte – az már kevesebbekhez jut el. Traian Băsescu nagy leleplezése mégis több egyszerű kampánycsörténél. Egyáltalán nem mellékes az ügy nemzetközi lecsapódása, hisz az a tény, hogy az ország miniszterelnöke egykoron, ifjú korában kémként tevékenykedett, megdöbbentheti külföldi kollégáit, s ami fölött itthon sokan könnyedén átsiklanak, ellenérzést válthat ki nyugatabbra, tovább rombolhatja Románia amúgy is törékeny hitelét. Ha államelnöknek is megválasztják, minden bizonnyal még nagyobb lesz a határon túli döbbenet.
Victor Ponta mindent tagad, mit is tehetne. Idejében jelezte, amúgy sem mondhatna semmit, a törvény tiltja az ügynökök önleleplezését. Legjobb védekezés a támadás alapon, híveivel együtt megkérdőjelezik Traian Băsescu épelméjűségét, folytatódik az egyre mocskosabb sárdobálás. S mi ebben a kémekkel, botrányokkal tarkított cirkuszban kapkodhatjuk a fejünket: van még egyáltalán valaki, aki kiérdemelheti voksunkat a második fordulóban?
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Victor Ponta: tikos ügynök és/vagy jó hazafi?
Traian Băsescu végül bejelentette: Victor Ponta az az államfőjelölt, aki korábban a titkosszolgálatoknak is dolgozott. Az elnök azonban konkrét bizonyítékokkal nem szolgált. Azt sem tudni, hogy rendelkezik-e adatokkal állítása alátámasztásához, és azért nem hozza nyilvánosságra ezeket, mert ez törvényellenes.
Bizonyítékok helyett – gyanúokok
Traian Băsescu két gyanúokból indult ki. Az első az egykor a Szociáldemokrata Pártban tevékenykedő, jelenleg független szenátor, Valer Marian 2013-ban Victor Pontához intézett interpellációja. Ebben a honatya nyíltan rákérdez Victor Pontára, igaz-e, hogy 1997-ben, még ügyészként a Külföldi Hírszerző Szolgálat tábornoka, Cornel Biriş beszervezte ügynöknek, és az „Árnyékok” vagyis „H” ügyosztály fedés alatt lévő embere volt?. Valer Marian arra is választ várt Victor Pontatól, hogy a hírszerző szolgálat embereként maffiaellenes szakképzésben vett-e részt, azzal a feladattal, hogy megfigyelje Carla del Ponté volt maffiaellenes ügyészt, később a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló Bűnvádi Bíróság főügyészét.
A Szatmár megyei szenátor egyébként amolyan „egzotikus” politikus hírében áll, ám tény, kapcsolatban van olyan emberekkel, akiktől megszerezhet mások számára hozzáférhetetlen információkat. Valer Marian különben 2010 és 2014 között 11 interpellációt nyújtott be Emil Boc, Mihai Răzvan Ungureanu és Victor Ponta kormányfőkhöz. Mindegyik interpellációjára választ kapott – erre, a 2013 szeptemberében megfogalmazott kérdéssorra azonban Victor Ponta nem válaszolt.
Traian Băsescu állítását alátámaszthatja az a körülmény is, hogy Victor Ponta igen gyorsan emelkedett felfelé a szakmai illetve a politikai ranglétrán. A jelenlegi kormányfő 1995-ben végezte el az egyetemet, ám már 1998-ban – amikor a szociáldemokraták nem voltak kormányon – máris a Legfelsőbb Bíróság ügyésze lehetett. Emellett, mint ahogy a Gândul kiderítette: Ponta az államfő által emlegetett periódusban, 1997 és 2001 között többet volt külföldön, mint idehaza, és emiatt az ügyész kollégái a háta mögött „Nagykövetnek” nevezték.
Victor Ponta ellen vall az is, hogy Traian Băsescu állításának megfelelően kormányhatározatot írt alá, amely immár nem csak a tényleges, hanem a volt ügynökök kilétének felfedését is megtiltotta. A jogszabályt a Legfelsőbb Védelmi Tanács megkerülésével hozták nyilvánosságra, ráadásul a Külföldi Hírszerző Szolgálat nemrégiben lemondott és jelenleg államfőjelöltként induló igazgatója, Teodor Meleşcanu államtitokra hivatkozva nem adott választ Traian Băsescu arra a kérdésére, hogy vannak-e a kormánytagok között korábbi ügynökök.
Victor Ponta öngólt lőtt?
Az államfő leleplezése nyomán Victor Ponta néhány korábbi kijelentése is igazolni látszik a gyanút. A miniszterelnök ugyanis az Băsescu állítására, miszerint az államfőjelöltek között van egy korábbi ügynök is, leszögezte: politikai szempontból elnök nyilvánvalóan nem rá gondolt, hiszen ilyen szempontból ellenőrizte a kormány tagjait, így megbizonyosodhatott volna afelől, hogy közöttünk nincs ügynök. Csakhogy Traian Băsescunak éppen az államtitokra hivatkozó Teodor Meleşcanu ellenszegülése miatt nem nyílt erre lehetősége, azaz nem sikerült ellenőriznie, vannak-e vagy nincsenek ügynökök a kabinetben.
Victor Ponta nemrégiben azzal is érvelt, hogy ha valaki Oroszországnak vagy Észak-Koreának kémkedett volna, az valóban probléma lenne. Ha azonban az ország iránti kötelességének tett eleget, akkor dicséretet érdemelne. Ezzel a kijelentésével feltehetően biztos terepet akart magának biztosítani, bármi is történjék.
Pontát vagy Udreát segítette?
Traian Băsescu bejelentését követően tömegesen érkeztek a politikusi reagálások. Ezek nagyrészt két nagy csoportba oszthatók. Vannak, akik úgy vélik, hogy a „leleplezéssel” az államfő nagyban elősegítette Victor Pontát az államfői székhez vezető úton. A Külső Hírszerzési Szolgálatnak dolgozó miniszterelnököt igen sokan jó hazafinak, amolyan hősnek tekintik majd, aki jó szolgálatot tett országának. Ez az érvelés alátámasztja azt a feltételezést is, hogy Traian Băsescu és Victor Ponta már régóta együtt dolgoznak, amire jól utal az államfő kemény támadása Klaus Iohannis és Teodor Meleşcanu ellen.
Mások ezzel szemben azonban úgy gondolják, ilyenfajta együttműködés nem létezik kettejük között. Traian Băsescu nyílt támadást intézett Victor Ponta ellen, hogy ezzel megkönnyítse védence, Elena Udrea esetleges bejutását az államfő-választások második fordulójába.
Robert Cazanciuc igazságügyi tárcavezető viszont „egyszerű kampánybeszédnek” minősíti Traian Băsescu vádját. Szerinte mindez akkor lenne komoly és törvénybe ütköző, amennyiben politikai rendőri tevékenységet folytató személy súgott volna be embereket a Securitáténak.
Hajmeresztő vádak
Tavalyi interpellációjában Valer Marian a titkosszolgálati múlt mellett számos más váddal is illeti Victor Pontát. Egyebek között megismétli a kormányfő ellen már korábban is elhangzott állítást, miszerint 1990-ben Párizsban csőlakó életmódot folytatott, illetve a francia fővárosban homoszexuális kapcsolata volt a Külföldi Hírszerző Szolgálat álcázott tisztjével, Marin Bobeicával. Valer Marian arra is rákérdez, részt vett-e Victor Ponta „szexuális orgiákon” a Târgu Jiu-i Ana és a bukaresti Rin Grand Hotel szállodákban, illetve része volt-e a turceni-i hőerőmű lenyúlásában barátja, Dan Şova ügyvédi irodáján keresztül.
Interpellációjában Valer Marian azt állítja, hogy Victor Ponta Adrian Năstase kormányfő ellenőrző testületének vezetőjeként mindenképpen rá akarta venni Cristian Panait ügyészt arra, tartóztassa le a Bihar megyei ügyészség ügyészét, megbosszulva ezzel azt, hogy az ügyész kőolajcsempészés vádjával őrizetbe vette a Szociáldemokrata Párt egyik fő szponzora, Bihar megye akkor prefektusa, Adrian Tarău fiát. Ennek kapcsán a szenátor felteszi a kérdést: volt-e köze Victor Pontának Panait öngyilkosságához? Valer Marian ugyanis Panait nagynénjétől – akinél az ügyész lakott – úgy tudja, hogy Panait utolsó szavai ezek voltak: „A gazember Ponta ölt meg”. 
Bogdán Tibor
maszol.ro

Băsescu: a román és a francia titkosszolgálatok beleavatkoztak az államfőválasztásba
Az államfőválasztásba való beavatkozással vádolta meg a román és a francia titkosszolgálatokat Traian Băsescu elnök.
Băsescu azt követően nyilatkozott erről, hogy fényképek jelentek meg az interneten az általa támogatott Elena Udrea államelnök-jelöltről, amint februárban Párizsban szabadidejét töltötte egy vezető ügyésznővel, aki Udrea állítása szerint a barátnője.
A kiszivárogtatott képek mellett a két hölgy nevére kiállított szállodai számlák is megjelentek. A román média úgy értelmezte a képeket, hogy ezek a Băsescu által támogatott Udrea és az ügyészek közötti szoros kapcsolatot akarják leleplezni. A PSD többször azzal vádolta az államfőt, hogy az ügyészség az ő utasításaira vizsgálja ki a korrupciós ügyeket.
Băsescu nem nevezte meg konkrétan, hogy melyik intézményekre gondolt, úgy fogalmazott, hogy egy román és egy francia titkosszolgálatot gyanít az ügy mögött, szerinte ugyanis a számlákat csak ők szerezhették meg. Băsescu leszögezte, nem hagyja annyiban a dolgot, és hivatalos úton kér tájékoztatást, mert szerinte arról van szó, hogy egy román állampolgár kémkedési akció áldozatául esett. Victor Ponta miniszterelnök szerint Băsescu nem teheti meg államelnökként, hogy általánosít, és szerinte meg kellene neveznie, pontosan melyik titkosszolgálatokat gyanúsítja.
Titus Corlățean külügyminiszter is a külügy honlapján pénteken közzétett közleményben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az államelnök "nyilvánvaló" politikai megfontolásból a francia állam egyik intézményét gyanúsítgatja. Corlățean szerint Băsescu súlyosan megsértette a diplomácia íratlan szabályait, és alaptalanul ártott a román-francia stratégiai partnerségi viszonynak.
Corlățean szerint Románia nemzeti érdekeinek hosszú távon ártanak azok a kijelentések is, amelyek az állambiztonsági szervek hitelrontására és megfélemlítésére irányulnak.
Băsescu az elnökválasztási kampány során többször felhívta a figyelmet arra, hogy a román politikumnak hatékonyabban kellene ellenőriznie a titkosszolgálatokat, amelyek az elmúlt tíz évben nagyon megerősödtek, és hatékonnyá váltak a végrehajtott reformoknak köszönhetően. Băsescu szerint a jelenlegi parlamenti ellenőrzés nem hatékony, és fennáll a veszély, hogy maguk a titkosszolgálatok ellenőrzik majd a politikusokat, a hírszerzési szervek pedig ezáltal túl nagy hatalomra tesznek szert. (mti)
Transindex.ro

Elemző: világos, miért szavazott kevés magyar az elnökválasztáson
Várható volt az államfőválasztás első fordulójának eredménye, és az sem okozott meglepetést, hogy a magyar nemzetiségű jelöltekre viszonylag kevesen szavaztak – véli Illyés Gergely politikai elemző. Papírforma szerint alakult a vasárnapi romániai államfőválasztás első fordulója – mondta a 180 percben Illyés Gergely politikai elemző. Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök mintegy tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterrel, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltjével szemben. Ők ketten jutottak a romániai elnökválasztás november 16-án megrendezendő második fordulójába.
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa szerint legfeljebb a Ponta és Johannis után következő jelöltek gyenge, 6 százalék alatti eredménye okozott meglepetést. Hozzátette: a második fordulóban utóbbiak szavazói dönthetik el a végeredményt.
A harmadik helyen Calin Popescu Tariceanu, a PSD-vel együttműködő, új liberális pártot szervező szenátusi elnök végzett 5,46 százalékkal, ő biztosan Ponta támogatására kéri majd a híveit, kérdés azonban, hogy liberálisként hallgatnak-e rá. A negyedik a távozó Traian Basesscu államfő által támogatott Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Elena Udrea lett 5,17 százalékkal, az ő választói valószínűleg a továbbiakban Klaus Johannist támogatják, akárcsak az ötödik Monica Macovei néppárti EP-képviselő (4,51 százalék) hívei. A Keresztény-liberális Szövetség jelöltjének tehát mindenképpen nagyobb a növekedési tartaléka – mérlegelt az elemző.
Illyés Gergely szerint a magyar jelöltek eredményei is megfelelnek a papírformának. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a részeredmények szerint a szavazatok 3,66 százalékát, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje a voksok 0,58 százalékát kapta. Ez nagyjából a 2009-essel megegyező eredmény. Ez a realitás, a magyar választópolgárok számarányukhoz képest nyilván kisebb mértékben vesznek részt a romániai elnökválasztáson, mint a parlamenti vagy önkormányzati választásokon. Ennek oka, hogy mindenki pontosan tudja, magyar jelöltből nem lesz államfő, ami pedig demobilizál – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a magyar jelöltek kinek a támogatására buzdítják majd a híveiket, Illyés Gergely azt mondta, figyelembe kell venni, hogy az RMDSZ éppen kormányon van a Victor Pontát indító szociáldemokratákkal, az EMNP pedig valószínűleg Klaus Johannist pártolja a második fordulóban – mondta az elemző.
hirado.hu / Kossuth Rádió, 180 perc
Erdély.ma

Maradt a papírforma: Ponta és Johannis a második fordulóban
Alacsonyabb részvétel a magyarok lakta megyékben
A felmérések beigazolódtak az államfőjelöltek sorrendjét illetően: a legtöbben Victor Pontára szavaztak, második Klaus Johannis, a harmadik legtöbb szavazatot állítólag Calin Popescu Tariceanu érte el, meglepetésként, hiszen Elena Udrea illetve Monica Macovei szerepelt harmadikként az előzetes felmérésekben.
A különböző exit-poll adatok szerint a szavazatok a következőképpen oszlanak meg:
 CSCI: Victor Ponta - 40%, Klaus Johannis 31- %, Monica Macovei - 5 %, Călin Popescu Tăriceanu - 6 %, Elena Udrea - 5 %; Kelemen Hunor 4%;
CSOP: Victor Ponta - 38,2%, Klaus Iohannis -  32,1%, Monica Macovei -  6%, Călin Popescu Tăriceanu -  6%, Elena Udrea -  6%; Kelemen Hunor 4,3;
IRES: Victor Ponta - 41,5%, Klaus Iohannis - 31,2%, Călin Popescu Tăriceanu - 5,3%, Elena Udrea - 5,1%, Monica Macovei - 4,5%, Kelemen Hunor 3,5%;
Sociopol: Victor Ponta - 40%, Klaus Iohannis - 31%, Călin Popescu Tăriceanu - 6%, Elena Udrea - 5% Monica Macovei - 4%, Kelemen Hunor 4%.
A részvételi eredmények azt mutatják, hogy kevesebben vettek részt a mostani államfőválasztáson, mint 2009-ben, ezen belül is a többségében magyarok lakta megyékben a szavazási kedv az országos átlag alatt maradt. (A Központi Választási Iroda (BEC) közlése szerint este 7-kor a részvételi arány 48,89 százalék volt. 2009-ben a választók 49,97 százaléka adta le a voksát 19 óráig. Továbbra is a déli megyék vezetnek, ami a jelenlétet illeti, a legtöbben Olt és Teleorman megyében mentek el szavazni. Az erdélyi megyékben a részvétel ezúttal is alacsonyabb.)
Külföldről több rendellenességet jeleztek a szavazás során: hosszú sorok alakultak ki a folyamat lassúsága miatt, spanyolországi tartományokból pedig olyan hírek érkeztek, miszerint lefizették a szavazókat, ajándékokkal megpróbálták megvesztegetni őket. Emiatt az „Egyesülve Megmentjük Csoportosulás” Bukarestben a külügyminisztérium előtt tiltakozást készült szervezni a külföldön élő román szavazókkal való szolidaritásból. Több politikus – Monica Macovei és Catalin Predoiu – kérte, hogy mondjon le a kormány a szavazás rossz megszervezése miatt, lévén, hogy a kabinetet terheli a felelősség a külképviselőetek működéséért.
Kelemen Hunor jónak értékeli eredményét
Jónak ítélte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azokat az eredményeket, amelyeket a vasárnapi államfőválasztás exit poll felmérései jeleztek számára. Kelemen Hunor támogatottságát 3,5 és 4,3 százalék között mérték a közvélemény-kutatók. A politikus az urnazárás utáni sajtótájékoztatóján úgy értékelte, hogy sikerült eljuttatni az RMDSZ üzenetét a választókhoz. Megjegyezte: olyan településeken is kapott szavazatot, ahol nem élnek magyarok, ez azt jelenti, hogy hiteles programmal állt a társadalom elé. Elmondta, a kampány lezárul, véget ér, de a munkát folytatni kell, éppen ezért a program ismertetése, népszerűsítése is folytatódik a következő időszakban.
Az RMDSZ az elkövetkező napokban dönt arról, hogy mit tanácsol választóinak a két hét múlva tartandó második fordulóra - tette hozzá a szervezet elnöke. „Bármelyik exit poll felmérés azt jelzi, hogy megerősödött a szövetség és a választók közötti kötelék” - jelentette ki. Úgy vélte, hogy a szavazók a szövetség erejét, hátterét biztosítják a munka folytatásához.      Kelemen Hunor az MTI kérdésére úgy vélte, a székelyföldi megyékben azért maradt az országos átlag alatt a választói aktivitás, mert az elnökválasztást nem tartották egy időben a parlamenti voksolással.      „2009-hez képest jelentős változás nem történt, imitt-amott sikerült jobban mozgósítani” - jelentette ki. A politikus nagy tévedésnek nevezte, hogy 2003-ban ötévesre hosszabbították az elnöki mandátumot, és ezzel eltolódott a parlamenti választások és az államfőválasztás időpontja. Hozzátette, ez a körülmény nemcsak azért rossz, mert megnehezíti az RMDSZ számára a mozgósítást, hanem azért is, mert állandó kampányban tartja az országot.
Számolják a szavazatokat: nőtt a részvételi arány a 21 órai adatok szerint
Az urnazárás időpontjában mért adatok szerint a szavazásra jogosultak 52,31%-a élt vasárnap szavazati jogával, a Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint. 9.563.768 személy szavazott, ebből 8.524.042 személy szerepel az állandó választási jegyzéken. A BEC éjjel 2 órakor jelenti be az első részleges eredményeket, az éjfélig összesített választási irodai adatok alapján. 2009-ben 21 órakor 53,52%-os volt a részvételi arány. Vidéken a szavazásra jogosultak 56,30%-a, városon 51,50%-a szavazott.   
Szabadság (Kolozsvár)

Körvonalazódik az államfőválasztás végeredménye
A szavatok 98,3 százalékának megszámlálása után közölt hivatalos részeredmény szerint Victor Ponta és Klaus Johannis jutott be az államfőválasztás második fordulójába 40,33, illetve 30,44 százalékos támogatottsággal, a harmadik hely pedig a Călin Popescu Tăriceanué. Cikkünk folyamatosan frissül.
11.10: A Központi Választási Iroda 98,3 százalékos feldolgozottságnál közölt adatai szerint a következő eredmények születtek az államfőválasztás első fordulójában:Kelemen Hunor - 3,50% Klaus Iohannis - 30,44% Dan Diaconescu - 3,99% Victor Ponta - 40,33% William Branza - 0,45% Elena Udrea - 5,18%  Mirel Mircea Amaritei - 0,08% Teodor Melescanu - 1,10% Gheorghe Funar - 0,48% Szilágyi Zsolt - 0,56% Monica Macovei - 4,46% Constantin Rotaru - 0,30% Calin Popescu Tariceanu - 5,40% Corneliu Vadim Tudor - 3,66%
10.10: Folyamatosan érkeznek a megyei választási irodáktól a megyénkénti végleges eredmények (százalékok).
Hargita megye: Kelemen Hunor - 62,97, Szilágyi Zsolt - 10,9, Klaus Johannis - 10,76, Victor Ponta - 8,13;
Maros megye:  Kelemen Hunor - 22,96, Klaus Johannis - 32,02, Victor Ponta - 26,49;
Kolozs megye: Kelemen Hunor - 7,58, Klaus Johannis - 42,53, Victor Ponta - 23,79;
Brassó megye: Klaus Johannis - 39,0, Victor Ponta - 30,75
maszol.ro

Erdélyben tarolt Johannis (Államfőválasztás)
Nem hoztak számottevő változást a vasárnapi államfőválasztás első fordulójának kimenetele kapcsán a tegnap nyilvánosságra hozott végső eredmények. A Központi Választási Iroda adatai szerint Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök mintegy tízszázalékos előnnyel (40.33 százalék) zárta az első fordulót Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterrel, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség jelöltjével (30.44 százalék) szemben. A tegnap közzétett eredmények a többi jelölt sorrendjén sem változtatnak. Érdekes ugyanakkor a két döntőbe került jelölt támogatottságának megoszlása megyénként, mely szerint Johannis mögött az erdélyi, partiumi és bánsági megyék sorakoznak fel, míg Pontát a Kárpátokon kívüliek támogatják.
A Központi Választási Iroda által nyilvánosságra hozott eredmények az exit poll-adatokhoz képest annyiban térnek el, hogy biztossá vált, az első forduló harmadik helyezettje Călin Popescu Tăriceanu, a Szociáldemokrata Párttal együttműködő, új liberális pártot szervező szenátuselnök 5,46 százalékkal. Tăriceanu vasárnap még szoros versenyben volt a Népi Mozgalom Párt elnökével, Elena Udreával – akinek alakulatát a távozó Traian Băsescu államfő támogatja. Udrea a voksok 5,17 százalékát szerezte meg. Ötödik a függetlenként induló Monica Macovei néppárti EP-képviselő lett 4,51 százalékkal, míg a hatodik helyen Dan Diaconescu populista médiamágnás végzett 3,94 százalékkal.
Ami a magyar jelölteket illeti, a 98,3 százalékos feldolgozottságnál Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje a szavazatok 3,6 százalékát (327 918 szavazat) kapta meg, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államfőjelöltje a voksok 0,58 százalékát (52 809 szavazatot). Az RMDSZ számításai szerint Erdély-szinten Kelemen Hunor 84 százalékot, Szilágyi Zsolt pedig 16 százalékot szerzett, a Néppárt ehhez képest 14 százalékot jelentett be saját jelöltjét illetően. A többi román jelölt közül az idegengyűlölőnek tartott Nagyrománia Párt alapító elnöke, Corneliu Vadim Tudor 3,65 százalékot szerzett, illetve Teodor Meleşcanu független jelölt, a Külföldi Hírszerző Szolgálat volt igazgatója valamivel több, mint egy százalékot kapott. A döntőbe jutott két jelölt – Victor Ponta és Klaus Johannis – a leadott szavazatok alapján elég markánsan megosztja az országot, előbbire a választási iroda alkalmazottjai szerint elsősorban a Kárpátokon kívüli megyékben voksoltak – kivételt képez Hunyad megye –, míg Johannisra a bánsági, partiumi és erdélyi megyékben szavaztak többen, leszámítva Hargitát és Kovásznát. Johannist a legnagyobb arányban Szeben megyében támogatták, itt a rá leadott szavazatok megközelítették az összvoksok 70 százalékát, míg Ponta nem érte el a húsz százalékot. A nagyszebeni polgármester emellett Beszterce-Naszód, Arad, Temes, Brassó, Maros és Bihar megyében ért el jelentős eredményt. A végső adatok szerint egyébként Pontára mintegy 3.5 millióan, míg Johannisra 2,672 millióan voksoltak az urnákhoz járult közel 9 millió 584 ezer szavazóból.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Államfőválasztás: szövetséges kerestetik
Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke 40,44 százalékkal, Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje pedig a szavazatok 30,37 százalékát megszerezve jutott az államfőválasztás második fordulójába – közölte kedden a Központi Választási Iroda (BEC) a vasárnapi első forduló végeredményét bejelentve.
A harmadik Călin Popescu Tăriceanu 5,36 százalékkal. A további sorend: Elena Udrea (5,20), Monica Macovei (4,44), Dan Diaconescu (4,03), Corneliu Vadim Tudor (3,68), Kelemen Hunor (3,47), Teodor Meleşcanu (1,09), Szilágyi Zsolt (0,56), Gheorghe Funar (0,47), William Brânză (0,45), Constantin Rotaru (0,30), Mircea Amariţei (0,08). Kelemen Hunor 329 727, Szilágyi Zsolt 53 146 szavazatot kapott.
Képben Tăriceanu és az RMDSZ
Zajlik a szövetségesek keresése a második fordulóra. Victor Ponta miniszterelnök a Szociálliberális Unió (USL) Călin Popescu Tăriceanu volt liberális pártelnök, exkormányfő pártjának, a Liberális Reformpártnak (PLR) a bevonásával történő újjáélesztésére tett javaslatot azon a kedd délutáni koalíciós egyeztetésen, amelyen az államfőválasztás vasárnapi első fordulója eredményeit elemezték ki, és amelyen javaslatot tett a miniszterelnök személyére arra az esetre, ha a második fordulóban őt választják államfővé.
Ponta három jelöltet is megnevezett, ugyanakkor Tăriceanut nevezte meg első számú miniszterelnök-jelöltjeként, mint olyan személyt, aki garantálja a 16 százalékos egységes adókulcsot, a tb-járulék csökkentését, a nyugdíjak és a bérek emelését.
Hozzátette: a másik jelöltje, amennyiben Tăriceanut nem fogadják el a partnerek, George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) korábban a PSD-ben politizáló igazgatója. Azt sem zárta ki ugyanakkor, hogy Florin Georgescu, a jegybank alelnöke személyében technokrata kormányfő lesz. Tăriceanu kedden kijelentette: Pontát támogatja, pártja pedig belép a kormányba.
A PSD koalíciós partnere, az RMDSZ támogatására is számít, ugyanakkor Tánczos Barna, a szövetség szenátusi frakcióvezető-helyettese kijelentette: az RMDSZ mérlegelni kívánja a döntést, hiszen koalíciós partnere szociáldemokrata, ellenfele, Klaus Johannis viszont egyrészt szintén kisebbségi, hiszen szász, másrészt az RMDSZ-hez hasonlóan az Európai Néppárt tagja.
Rámutatott: az RMDSZ döntését az is befolyásolja majd, kit nevez meg miniszterelnök-jelöltként Ponta. Mindemellett megjegyezte, hogy a szövetség felfogása a magyarság jövőjéről, a nemzeti önazonosság, a kultúra és a hagyományok megőrzéséről eltér attól, ahogyan Johannis képviselőné a szászok érdekeit.
Leszögezte: szerinte Johannis nem tekinthető egyik kisebbség képviselőjének sem, mivel programjában és nyilvános megszólalásaiban sem tett említést a kisebbségi ügyekről. Márpedig ebben az esetben nem képviselőheti a magyar közösség érdekeit – vélekedett Tánczos.
Johannis egyébként kedd kora este a regionalizáció kapcsán kijelentette: nem támogatja az etnikai alapú regionalizációt.
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kifejtette: az RMDSZ a helyi szervezetekkel történő egyeztetés után csütörtökön dönti el, kit támogat a második fordulóban. Szerinte nincsenek jó opciók, csak opciók vannak.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn este elmondta, a szervezet csütörtökön a Szövetségi Állandó Tanács ülésén dönti el, kit támogat, a döntés pedig számos tényezőtől függ.
A PRM Pontát támogatja
Klaus Johannis ugyanakkor azt jelentette be, hogy nem hajlandó egyik kiesett jelölttel sem alkudozni a második körös támogatásról, ehelyett közvetlenül az emberektől kéri a támogatást.
A kormányon levő UNPR annál inkább: bejelentették, hogy megállapodást kötöttek Corneliu Vadim Tudorral arról, hogy a Nagy-Románia párt (PRM) Pontát támogatja a második körben. Teodor Meleşcanu is közölte: Ponta mellé áll a második körben, hogy együtt biztonságosabbá tehetik az országot.
Megszólalt a második fordulós támogatás ügyében Elena Udrea, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke is, aki 5,17 százalékkal a negyedik helyen végzett vasárnap. Kijelentette: a PMP nem bocsátkozik alkuba, ugyanakkor nem kizárt, hogy saját álláspontot fogalmaz majd meg a jelöltekről.
Az EPP Johannis mellett
Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke még hétfőn arra buzdította a néppárt romániai tagjait, hogy a második fordulóban Klaus Johannist támogassák. Az EPP elnöke támogatásáról biztosította Johannist és a néppárt valamennyi romániai tagját, így a PMP-t és az RMDSZ-t is arra buzdította, Johannist segítsék győzelemre.
„A történtek alapján arra buzdítom a néppárt valamennyi romániai tagját, hogy Johannist támogassák. Az eredménye azt igazolja, hogy erős és versenyképes jelölt, aki győzni fog két hét múlva” – olvasható a közleményben.
Fontosnak nevezte a jobbközép szavazók mozgósítását, és azt is, hogy Johannis a többi romániai EPP-tagok jelöltjei által felvetett célokat is felkarolja a második fordulóban. „A jobbközép pártoknak egységeseknek kell maradniuk, ha győzni akarunk november 16-án” – olvasható a közleményben.
Ponta ismét kijátssza a nacionalista kártyát
Példátlanul durva stílusban támadt rá Klaus Johannisra Victor Ponta kedden a PSD megyei vezetőivel folytatott videóértekezleten: többek között azt állította, egyedül „az Erdély elszakítását akaró” Szilágyi Zsolt támogatja.
A miniszterelnök szerint Johannis „egy dolog, aki a dolgokhoz szól, míg ő „román, aki a románokhoz szól.” A rá kis arányban szavazó erélyi románokhoz szólva arra buzdította őket, a második körben szavazzanak rá, mivel az ő projektje „egész Romániáé.” Szerinte meg kell győzni az embereket, hogy rá szavazzanak, mivel Tăriceanu, Meleşcanu, Diaconescu, Vadim Tudor és a többi jelölt szavazóit is képviselőni fogják.
„Az egyetlen jelölt, aki már jelezte, hogy Johannist támogatja, Szilágyi Zsolt, aki el akarja szakítani Erdélyt” – mondta Ponta, hozzátéve: nem fogadnak el külföldi utasításokat az EPP-től, amely szerinte 2012-ben is gúnyt űzött a románokból. Szilágyi úgy reagált: Ponta eszelős kijelentéseket tesz, és hamis információkkal próbálja manipulálni a közvéleményt.
Corlăţean: az ellenzék a hibás a külföldi voksbotrányért
Az államfőválasztás első fordulóját megnyerő szociáldemokrata jelölt, Victor Ponta ellenjelöltjeire próbálta hárítani Titus Corlăţean külügyminiszter a felelősséget azért, mert a vasárnapi szavazás idején több romániai külképviselőeten is botrány tört ki, mivel a nagy tömeg és a lassú ügyintézés miatt nem szavazhatott mindenki, aki élni akart alkotmányos jogával.
Corlăţean szerint Ponta egyes ellenfelei szervezetten irányították a nagykövetségekre szimpatizánsaikat, hogy mesterségesen felduzzasszák az előttük kígyózó sorokat, és ezáltal botrányt okozzanak. A külügyminiszter azt állította, Németországból, Stuttgartból és Münchenből kapott erre vonatkozó információkat.
A Központi Választási iroda és a miniszter egyébként kedden egyeztettek arról, hogy a második fordulóra megnöveljék a szavazófülkék számát és egyszerűsítsék a választási procedúrát a külképviselőeteken.
Egyébként Párizsban – ahol vasárnap este a felháborodott szavazni akarók betörtek a nagykövetség épületébe – hétfőn este mintegy százan tüntettek a külképviselőet előtt az ellen tiltakozva, hogy korlátozták a szavazati jogukat.
Eközben a német parlament alsóháza, a Bundestag Európa-ügyi bizottságának elnöke levélben fordult Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, azt állítva: tudomására jutott, hogy a nagykövetségek utasítást kaptak: akadályozzák a szavazási folyamatot. Mint közismert, öt évvel ezelőtt a külföldön élő romániaiak elsöprő többsége a jobbközép jelöltre voksolt, az utasítással most ezt próbálták megakadályozni.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Megvannak a végleges eredmények: Kelemen Hunor 3,47 százalékon
Bejelentette a Központi Választási Iroda az elnökválasztás első fordulójának végleges eredményeit: a 9 485 340 érvényes leadott szavazat 40,44 százalékát Victor Ponta, 30,37 százalékát Klaus Johannis szerezte meg. A többi jelölt, sorrendben:
Călin Popescu-Tăriceanu: 5,36% Elena Udrea: 5,2% Monica Macovei: 4,44% Dan Diaconescu: 4,03% Corneliu Vadim Tudor: 3,68% Kelemen Hunor: 3,47% Teodor Melescanu: 1,09% Szilágyi Zsolt: 0,56% Gheorghe Funar: 0,47% William Brânză 0,45% Constantin Rotaru: 0,30% Mirel Mircea Amariţei: 0,08%
Az RMDSZ jelöltje 329 727 szavazatot kapott, az EMNP jelöltje 53 146 szavazatot. (hírszerk.)
maszol.ro

Romániai elnökválasztás - Végeredmény: többen voksoltak magyar államfőjelöltre, mint legutóbb
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Többen voksoltak magyar államfőjelöltre a vasárnapi romániai elnökválasztás első fordulójában, mint a legutóbbi, 2009-es elnökválasztáson - derült ki a vasárnapi szavazás végeredményéből, amelyet kedden ismertetett a központi választási iroda.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke 329 727 szavazatot kapott, ami az érvényes voksok 3,47 százalékát teszi ki, míg Szilágyi Zsoltra, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjére 53 146-on szavaztak: ez az érvényes voksok 0,56 százaléka. Idén tehát összesen 382 873-an voksoltak magyar jelöltre (4,03 százalék), tízezerrel többen, mint legutóbb.
A 2009-es elnökválasztáson Kelemen Hunor volt az egyedüli magyar jelölt: akkor 372 674 voksot (3,83 százalék) kapott.
Idén az elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 53,17 százaléka járult az urnákhoz: a részvétel kevéssel elmaradt a legutóbbi elnökválasztás első fordulójában regisztrált 53,52 százalékos részvételtől. A magyarlakta megyékben a részvétel mindkét esetben kisebb volt, mint az országos átlag.
A november 16-án megrendezendő második fordulóban az érvényes voksok egyszerű többsége dönti el, hogy a két versenyben maradt jelölt - Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök, illetve Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje - közül ki lesz-e Románia következő elnöke.
Victor Ponta több mint tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Johannisszal szemben: a baloldali jelölt a voksok 40,44 százalékát, míg a jobboldal versenyben maradt jelöltje a szavazatok 30,37 százalékát szerezte meg vasárnap.
Harmadik helyen Calin Popescu Tariceanu, a PSD-vel együttműködő, új liberális pártot szervező szenátusi elnök végzett 5,36 százalékkal, negyedik a távozó Traian Basescu államfő által támogatott Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Elena Udrea 5,2 százalékkal, ötödik Monica Macovei néppárti EP-képviselő 4,44 százalékkal, hatodik Dan Diaconescu populista médiamágnás 4,03 százalékkal.
Corneliu Vadim Tudor, az idegengyűlölőnek tartott Nagy Románia Párt alapító elnöke 3,68 százalékot, Teodor Melescanu független jelölt, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója 1,09 százalékot szerzett.
(MTI), Bukarest

A vörös sarló
Az elnökválasztások első fordulójának térképe az elmúltakat idézte fel hallucinatórikus erővel, Erdély kékbe borult – itt nyerni tudott Johannis –, az ó-királyság, Moldva és Dobrudzsa viszont változatlanul vörös – s ez a vörös sarló körbefogja Erdélyt –, a szociáldemokrata vörös bárók, a párt klientúrája (saját jól felfogott érdeké­ben) mozgósítani tudta a helyi hatalmasságoknak kiszolgáltatott „híveket”.
A másik felismerés ugyancsak az előző választások első fordulójának képét idézi: igen, a két nagy tábor, a jobboldal és a baloldal között dől el minden. Nem szívesen használjuk a jobb- és baloldalt – hiszen a romániai politikai pártok ideológiája nem sokban különbözik, céljuk is ugyanaz: ki kerül közelebb a nagy országos húsosfazékhoz –, de jobb momentán nincs.
A „független” jelöltek – Monica Macovei vagy Teodor Meleşcanu – láthatólag labdába sem igen rúgtak, s nagy kérdés, volt-e értelme megosztani az amúgy is eléggé szétszabdalt, egymással is harcban álló jobboldalt? Láthatólag Elena Udrea – akinek személye, ha nyer, biztosíthatta volna Traian Băsescu politikai túlélését – vagy a volt miniszterelnök, Călin Popescu Tăriceanu – aki abban bízott, hogy sikeres kormányzását még nem felejtették el, de hát a választók memóriája rövid, s a hála igazán nem politikai kategória – sem tudta túllépni árnyékát, ám ők Johannistól vettek el voksokat.
Ez az első forduló, amelyet beárnyékolt a diaszpórában folyó szavazási kutyakomédia. A helyzeten jobb szervezéssel lehetne ugyan változtatni, de kérdéses, a diaszpóra szavazói mennyiben dönthetik el a végeredményt. A nagy talány tehát, mi történik a második fordulóban, kékül-e itt-ott ama bizonyos vörös sarló. (A kalapácsról most nem beszélünk, azzal majd az új elnök fog a fejünkre ütni, s minden úgy marad, ahogyan mindég is volt Levantéban!)
Leszámítva az Iliescu által óriási fölénnyel megnyert első elnökválasztást, Romániában a második fordulóban sokszor fordult meg az eredmény. Năstase, ne feledjük, 2004-ben több mint tíz százalékkal vezetett, Băsescu mégis győzni tudott. A kérdés tehát az, hogy ismétlődik-e a protesztszavazás, tud-e fordítani Johannis, aki meglehetősen merev, nem tipikusan román politikus, láthatólag nem háttéralkukban gondolkodik, azt reméli, a józanság és a realitás feltárása elég lehet a győzelemhez. De most elkerülhetetlenek lesznek a két jelölt közötti tévéviták, kissé fel kellene pörögnie Pontával szemben, aki gátlástalan. Johannist a liberális pártot szétziláló és önmagát a politikából kiíró Crin ANtonescu találta ki, nem biztos, hogy a legjobb döntés volt, de ez van. A romániai szavazónak mindig a kisebbik rosszat kell választania.
Bogdán László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szükség van a folytatásra!
Az államelnök-választás első fordulója nem hozott meglepetést, minden az előzetes várakozások, a papírforma szerint alakult. A második fordulóba azok jutottak tovább – Ponta és Iohannis –, akik mögött a jelenleg legerősebb pártok, leghatékonyabb pártgépezetek állnak. A vasárnapi szavazás elsősorban a külföldön észlelt rendellenességek kapcsán hívta fel magára a világ figyelmét, a szavazókörök előtt kígyózó sorokban állók jelentős részének nem adatott meg a voksolás lehetősége. A helyzet értékelésekor nyilvánvaló ellentmondásba került a kormányfő és helyettese, amiből arra következtethetünk, hogy titkolnak valamit, hogy szerepük volt a dolgok ilyetén alakulásában. Ádázabb verseny csupán a harmadik helyért folyt, merthogy korábban általában a legerősebb kieső szavazótábora volt a királycsináló, döntötte el a győztes kilétét. Meglepetésre az álliberális Tăriceanu lett a bronzérmes, annak ellenére, hogy „lombikban” fogant pártja szinte csak a parlamentben létezik. A nagy vesztesnek az „elnöki párt” jelöltje, a Băsescu-kedvenc Elena Udrea számít, aki ellen minden eszközt bevetettek ellenfelei, beleértve az ex-férje korrupció-gyanús ügyleteit. Az igazságügyi reform „anyjának” tekintett Macovei eredményét sokak szerint nagyban befolyásolta a külföldi szavazás szándékolt akadályoztatása. Nyilvánvaló kudarcként, az erdélyi magyar politikai osztály bukásaként értékelhető az alacsony magyar részvétel. Az a tény, hogy mára durván számítva mindössze 400 ezren hajlandók magyar pártokra voksolni azt bizonyítja, hogy a magyarság több mint fele megcsömörlött, távol tartja magát a politikától, a közélettől. Amíg ennek okaira nem találják meg a megfelelő választ, a megoldást, komolyabb változás nem várható.
Az RMDSZ jelöltje – minden arra irányuló igyekezet ellenére, hogy sikerként állítsák be a vasárnapi eredményt – közel ötvenezerrel kevesebb voksot kapott, mint 2009-ben. 1996-hoz képest pedig, amikor először indított saját jelöltet az államelnök-választáson, a felére esett a voksokban kifejezett támogatottsága. Ha ennek ellenére az RMDSZ-ben úgy tesznek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, ha nem vonják le a megfelelő következtetéseket, ha nem korrigálják a nyilvánvaló hibákat, akkor előbb-utóbb visszafordíthatatlanná válhat a helyzet a „szövetségben”. Az általános szokás szerint a választások lezárultával minden vesztes párt vagy jelölt igyekszik relatív sikerként beállítani, kommunikálni saját eredményét. Ezzel a gyakorlattal szakítva az EMNP két legfőbb vezetője, Toró T. Tibor elnök, illetve Szilágyi Zsolt alelnök egyaránt kudarcként értékelték a választási eredményt, és bejelentették lemondásukat. A tájainkon eddig példa nélküli lépés sokakat meglepett, de sokan fogadták szimpátiával az önkritika, a felelősségvállalás eme szokatlan megnyilvánulását.
Bár értékelendő az említett vezetők karakán magatartása, talán mégsem kellene elsietni a dolgot, az illetékes grémiumnak legalábbis jól meg kellene gondolnia: elfogadja-e vagy sem a lemondásokat. Az erdélyi magyar jobboldali politizálás fordulóponthoz érkezett. A hangsúlyt most az önvizsgálatra, az elemzésre, s végül annak tisztázására kell fektetni, hogy merre, kivel és hogyan tovább. Mert szerintem nyilvánvaló: szükség van a folytatásra. Ha más nem, az RMDSZ naponta bizonyítja ezt.
Szentgyörgyi László
kozpont.ro

Burkolt RMDSZ-bírálat Joseph Daultól
Burkoltan bírálta az RMDSZ-t kedden Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, aki azért érkezett Bukarestbe, hogy Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje mellett kampányoljon, és a jobbközép pártok vezetőivel tárgyaljon.
A francia politikus azt követen, hogy a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) székházában Johannisszal tárgyalt, újságírói kérdésre válaszolva véleményt nyilvánított arról is, hogy egyes jobbközép pártok nem támogatják egyértelműen Johannis elnökké választását.
Daul rámutatott: volt olyan párt, amely megmagyarázta, hogy jobb, ha nem támogatják közvetlenül Johannist, a közvetett támogatás hasznosabb, és ezt számadatokkal is igazolták, ezért elfogadta. Ezzel a Népi Mozgalom Pártra (PMP) utalt, amelynek elnöke, Elena Udrea csak annyit mondott a választóinak: menjenek el szavazni, és voksoljanak Ponta ellen.
Ugyanakkor az RMDSZ álláspontjára utalva – nem ejtve ki a szervezet nevét – úgy fogalmazott: „Másoknak azt mondtam, hogy ez nem normális.” „A jobbközép családnak egységesnek kell lennie. De tudják milyen ez, a népes családokban mindig van egy fenegyerek (enfant terrible), de azon vagyunk, hogy a család egységes maradjon” – mondta Daul.
Mint ismeretes, az RMDSZ nem állt ki egyik jelölt mellett sem, hanem azt javasolta szavazóinak, hogy a lelkiismeretük szerint szavazzanak. Ugyanakkor Kelemen Hunor Victor Ponta és a PSD érdemeit méltatta, Johannist pedig keményen bírálta. Kelemen kedden is jelezte: az RMDSZ álláspontja változatlan. Daul viszont már korábban arra szólította az EPP romániai tagpártjait, hogy Johannist támogassák.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára múlt héten úgy nyilatkozott a Krónikának: Kelemen Hunor még a választás első fordulója előtt arról tájékoztatta Dault, hogy az RMDSZ kisebbségi pártként nem érzelmi, hanem racionális alapon választja ki, kit támogat, Daul pedig ezt megértette.
Daul egyébként Johannis érdemeiről szólva emlékeztetett: maga is egy község polgármestereként kezdte, és a polgármesteri tapasztalat a legjobb ahhoz, hogy valaki országos politikus legyen. Ezzel arra utalt, hogy Johannis Nagyszeben polgármestere. Daul szerint Johannis államfővé választása lehet a garancia arra, hogy Romániában független marad az igazságszolgáltatás, érvényesül a jogállamiság és folytatódik a korrupció elleni harc.
Daul reggel Traian Băsescu államfővel találkozott, majd Aurelian Pavelescuval, a parasztpárt elnökével tárgyalt, megpróbálva meggyőzni, hogy a jobbközép Klaus Johannist támogassa az államfőválasztás második fordulójában. Pavelescu azonban közölte: egyik jelöltet sem támogatja, és alkotmányos monarchiát szeretne. Daul találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, valamint Monica Macovei független EP-képviselővel, aki már Johannis mellé állt, és Elena Udreával, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnökével is.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Tőkés: a kommunizmus restaurációja fenyeget
A jobboldali elnökjelölt, Klaus Johannis megválasztására buzdította az erdélyi magyarokat szerdai nyilatkozatában Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatában Tőkés László úgy vélekedett, Romániában huszonöt évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után is a kommunizmus restaurációja fenyeget. Az európai parlamenti képviselő szerint a „Victor Ponta vezette utódkommunisták a bukott nacionálkommunizmus restaurációján fáradoznak, s az államelnöki szék megszerzésével totális hatalomkoncentrációra törekszenek”.
Az európai parlamenti képviselő opportunistának nevezi Kelemen Hunor RMDSZ-elnök múlt csütörtöki nyilatkozatát, melyben a magyarok lelkiismeretére bízta a szavazást. Tőkés szerint a szövetségi elnök megelőlegezi Victor Ponta választási győzelmét, amikor „taktikus módon azért nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, mert kormánykoalíciós partnerével nem akar szembekerülni.
„Ezért nyilvánvaló módon demobilizálni kívánja a magyar választókat, sőt még ennél is tovább megy: miközben Klaus Johannist elmarasztalja, Pontára és szocialista pártjára csupa jó szavakat veszteget. Teszi ezt az európai és a néppárti értékek ellenében, dacára annak, hogy kampányfotóin Orbán Viktor miniszterelnökkel parolázik, Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke pedig Klaus Johannis támogatására szólítja fel a választókat” – fogalmazott közleményében Tőkés.
Az EMNT-elnök úgy vélte, az erdélyi magyarság azzal „kölcsönözhetne nagyobb esélyt a demokratikus román erők választási győzelmének, ha az RMDSZ előző döntését felülvizsgálná, és a magyar polgári erőkkel összefogna, az erdélyi magyarság pedig egységesen felsorakozna Klaus Johannis elnöksége mellett”.
Mint ismeretes, Joseph Daul keddi bukaresti látogatása alkalmával úgy fogalmazott, Klaus Johannisnak, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltjének államfővé választása lehet a garancia arra, hogy Romániában független marad az igazságszolgáltatás, érvényesül a jogállamiság és folytatódik a korrupció elleni harc. Az EPP elnöke burkoltan az EPP tagsággal rendelkező RMDSZ-t is bírálta amiatt, hogy választói belátására bízta a döntést.
Az európai néppárt szerdai brüsszeli csoportülésén egyébként Theodor Stolojan EP-képviselő is sajnálatosnak nevezte, hogy az EPP-hez tartozó romániai pártok között nincsen teljes egység a választási forduló küszöbén a jelöltek támogatását illetően.
Utalt arra, hogy Elena Udrea, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke Ponta-ellenes szavazatra szólította fel választóit, de ez nem jelenti azt, hogy Johannist támogatja. Hasonló Ponta-ellenes, de Johannist sem támogató álláspontra helyezkedett az EPP egyik legrégebbi romániai tagpártja, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt is. A néppárti tagok közül egyedül Monica Macovei EP-képviselő jelentette ki, hogy Johannisra adja voksát.
Krónika (Kolozsvár)

Korrupcióval vádolt ­főügyész
Alina Bica főügyész, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság vezetőjének őrizetbe vételéhez kérte a Legfelső Bírói Tanács hozzájárulását tegnap este a Korrupcióellenes ügyészség. Alina Bicát hivatali visszaéléssel gyanúsítják, kihallgatásra a korrupcióellenes ügyészséghez az utcáról vitték be.
A vád szerint Alina Bica 2011-ben, a vagyonvisszaszolgáltatási hatóság államtitkáraként részt vett egy bizottságban, mely arról döntött, 150 millió euró kárpótlást ítélnek meg Gheorghe Stelian (Elena Udrea volt férje, Dorin Cocoşhoz közel álló) üzletembernek egy természetben vissza nem szolgáltatható fővárosi területért, amelyet azonban jóval árán felül értékeltek fel. A bizottság másik tagját, Dragoş Bogdant szintén kihallgatta tegnap a korrupcióellenes ügyészség, harmadik tagját, Lăcrămioara Alexandrut már korábban őrizetbe vették. Alina Bicát 2013 májusában nevezte ki az államfő a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság élére Victor Ponta javaslatára, aki akkor ideiglenesen az igazságügyi miniszteri tisztséget is betöltötte. Személye legutóbb akkor foglalkoztatta a sajtót, amikor Párizsban készült fényképek jelentek meg róla egy blogon (pár óráig, később törölték), amelyeken Elena Udrea, a Népi Mozgalom Pártja jelenlegi elnöke társaságában látható.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A visszaszolgáltatások botrányai
Hét végén letartóztatták Alina Bicát, a szervezett bűnözéssel és terrorizmussal foglalkozó ügyészség főügyészét, kocsiját a csúcsforgalomban állították meg a rendőrök, így vitték a korrupcióellenes ügyészségre.
Kiderült, hivatali visszaéléssel vádolják egy 2011 márciusában zajlott visszaszolgáltatási ügyben, amikor az igazságügyi minisztérium államtitkáraként tevékenykedett. A külföldi hírügynökségek a sors iróniájának tartják, hogy pontosan a szervezett bűnözéssel foglalkozó főügyészt vádolják korrupcióval. Ráadásul az ügyet három és fél éve jegelik, nem tudni, mitől lett hirtelen ilyen sürgős Bica lekapcsolása. 
Az ügyben korábban már őrizetbe vették Lăcrămioara Alexandrut és Dragoş Bogdant, az Adó- és Pénzügyi Hivatal volt alelnökeit – akik szintén a korrupcióval vádolt bizottság tagjai voltak –, s letartóztatták Emil Nuţiut, a földterület értékét felbecsülő szakembert. A kommunizmus kárvallottjainak visszaszolgáltatási ügyeiben már számtalan botrány tört ki, ez csak a jéghegy csúcsa. Kiderült, egy Gheorghe Stelian nevű, telekspekulációkkal vádolt üzletember úgyszólván bagóért vásárolta fel a kárpótlásban már nem nagyon reménykedő érintettektől a Floreasca negyedben lévő telkeket és adta el húsz-harmincszoros áron. Ebben az ügyben, mivel állami épületek voltak a hatalmas telken, kárpótolták Steliant, 150 millió eurót fizettek ki neki. A vád szerint lefizette az illetékeseket, akik körülbelül 62 millió euróval túlértékelték a telket, és így megkárosították az államot. Kiderült, amiről már eddig is rengeteget cikkezett a fővárosi sajtó, hogy egész maffiacsoport „szakosodott” a visszaszolgáltatási ügyekre, egy másik ügyben Dorel Cocos, Elena Udrea volt férje közvetített (értsd összehozta a bizottság tagjaival az üzletembert), aki miért, miért nem, de hatott rájuk, s 60 millió helyett 90 millió eurót zsebelt be. A közvetítésért a szintén letartóztatott Cocosnak tízmillió eurót perkált le.
Szép történetek, nem igaz? Stelian különben néhány év alatt hasonló visszaszolgáltatási ügyek révén mesés vagyonra tett szert. Az érintettek köre egyre terjed, a villámok már Elena Udrea közelében csapkodnak. A politikus tagadta, hogy tudomása lett volna volt férje és Gheorghe Stelian kapcsolatáról, közben fényképek jelentek meg tavaszi párizsi kirándulásáról, amint barátnőjével, Alina Bicával bevásárol. A titkosszolgálatok már akkor figyelték a főügyészt. Ebből következően másról is szó lehet. Sok szakértő a hét végén úgy vélekedett, nincs kizárva az sem, hogy a szervezett bűnözéssel és terrorizmussal foglalkozó ügyészség és a korrupcióellenes ügyészség rivalizálásáról van szó, Laura Codruţa Kövesi most sakkot adott Alina Bicának, akit azóta 30 napos előzetesbe helyeztek és lemondott minden tisztségéről, de tagadja a vádakat, a letartóztatások pedig folytatódnak.
Bogdán László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A korrupció pókhálói
A Korrupcióellenes ügyészség és az ambiciózus Laura Codruţa Kövesi főügyész – kihasználva a választás és Klaus Johannis beiktatása közötti időt – kész tények elé akarja állítani a közvéleményt a Romániát behálózó korrupciót illetően.
Először beindult a vizsgálat a visszaszolgáltatások körüli botrányok kapcsán. A Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség vezetőjét és számos más személyt letartóztattak, hivatali visszaéléssel, befolyással való üzérkedéssel, csalással vádolják őket. Fény derült a telekspekulációs hálózat létére is. A gyanúsítottak köre egyre tágul, kiderült, „Stelica” és társai nevetséges áron felvásárolták a nagyrészt idős áldozatok területeit, akik örültek az aprópénznek is, hiszen már nem is reménykedtek abban, hogy valaha visszakapják jogos, a kommunista állam által eltulajdonított területeiket. De kiderült az is – ezért bővül az érintettek köre –, hogy miután Elena Udrea fejlesztési miniszterhez került az országos kataszter, az „okos fiúk” és szakértőik tanulmányozni kezdték, kiderítve, hogy számos nagy múltú bojári családnak már nem élnek az örökösei, ezért telekkönyveket, okiratokat, pecséteket, végrendeleteket hamisítva örökösöket „gyártottak”, akiknek az állam fizetett, nagyon sokszor a szakértők által felülértékelt áron.
Közben Kövesi szorgalmazta a mentelmi joguk mögé bújó képviselők és szenátorok kiadatását, s számos személy ellen indult meg befolyással való üzérkedés és adócsalás vádjával az eljárás. De a Korrupcióellenes Ügyészség nem állt meg itt, letartóztatták a szervezett maffiaként működő „aszfaltkirályokat”, akik magukhoz kaparintva az utak aszfaltozásáról szóló megbízatásokat busás vagyonra tettek szert. De folytatódik a vörös és narancssárga bárók elleni hadjárat is. Szerdán korrupció gyanúja miatt kihallgatásra citálták Titu Bojint, a Temes Megyei Tanács elnökét, ezzel párhuzamosan pedig vizsgálatok folytak a megyei tanács székhelyén, a Bánsági Vízügyi Igazgatóságnál és a megye tizenhét polgármesteri hivatalánál. Bojint, a traktoristából önképzéssel tanácselnöki pozícióba jutó vörös „bárót”, aki 2001 és 2011 között a vízügyi igazgatóságot vezette, most csúszópénz elfogadásával és befolyással való üzérkedéssel gyanúsítják. Akárcsak a Buzău megyei bárót, aki a Mikulást várta, de helyette az ügyészek érkeztek, akik egyébként a Hunyad Megyei Tanácsnál is vizsgálódnak, az illegális visszaszolgáltatások miatt pedig Brassó, Bákó és Kovászna megyében is.
Hogy az ügyek – például a visszaszolgáltatási botrány – hol állnak meg, meddig mennek el a kérlelhetetlen ügyészek, majd kiderül, de a szálak magasra, igen magasra vezetnek.
Bogdán László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az új év kilátásai
Nem tudni, miért is, de egy régi román szólás úgy tartotta: „új esztendő, új király”, pedig akkorjában királyaik sem voltak, csak vajdáik. Most lenne királyuk, de még sincs, lenne trónörökös is fölös számban, de az sincs igazán. Így mi vagyunk az egyetlen királyos köztársaság, s a hazatelepedett Hohenzollernek a köztársaságos királyok. Udvartartással, minden egyéb kellékkel, de hatalom nélkül.
Hát királyunk – igazi! – nincs, de van annál több lottón nyert politikusunk, s ha nem vigyázunk, pártunk is annyi lesz, hogy megszámolni is bajos lészen. Szerencsére ez csak a választások körül érzékelhető, különben a számos pártocskák békésen hibernálnak. Egyik-másik viszont igazi kivétel, romániai kuriózum, mondhatnánk: románikum, hiszen meg sem született, s máris kormányoz. Ilyen Tăriceanu liberális reformer gyülekezete.
Különben a pártoknak is olyan a természete, mint minden élőlénynek vagy élőlényekből szerveződött társulásnak e teremtett világban: születnek, felnőnek, virulnak, sorvadnak, majd meghalnak. Előbb-utóbb. Úgy tűnik, hogy a nagy csatavesztés után például a szocdemek most a sorvadás és a lombhullatás időszakába léptek, s ha nem is múlnak ki nyomtalanul és dicstelenül rövidesen, a tavaszi kongresszusokon nagy jégzajlások fognak esni, és fejek hullani. Kérdés, hogy ezt a ma még kormányzó egész vircsaftot ki fogja kézhez venni?
A jobboldal vezető pártja, a liberálisokból és demokratákból összeboronálandó „nagy párt” kétségtelenül kormányzati szerepre áhítozik, s erre reális esélyei vannak. Ezért nincs reális esélye Monica Macovei táborának, nemhogy a megerősödésre, de még a pártalakításra sem. De van a Népi Mozgalom Pártjának, melyet Elena Udrea már most tálcán kínál fel Traian Băsescu volt államelnöknek, s ahogyan a ravasz matrózt ismerjük, nem fogja azt visszautasítani, s akár komoly tényezővé is teheti a népi mozgalmasokat. De bizonyosan ki fog múlni a közeljövőben Dan Diaconescu csőcselék-pártja, a nagyromániások már kölcsönökből és koldulásból sem maradnak fenn, s az RMDSZ-nek is csipkednie kell magát, ha parlamenti tényező akar maradni.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Feddhetetlenség
Szédületes iramot diktál a Korrupcióellenes ügyészség, szinte nincs nap, hogy valamely magas rangú tisztségviselőt, volt vagy jelenlegi minisztert, államtitkárt, szenátort, képviselőt vagy önkormányzati vezetőt ne idéznének be kihallgatásra, vennének őrizetbe.
Sorra érkeznek a hírek vádemelésekről, s bár továbbra is igen hosszú idő múlva, de születnek a gyakorta elmarasztaló ítéletek. Hogy csak az elmúlt néhány nap történéseit idézzük fel: elérte a korrupcióellenes harc Traian Băsescu exállamfő egykori kedvenceit, a volt demokrata-liberális nagyágyúkat: Elena Udreát, Adriean Videanut, börtönbüntetésre ítélték Codruţ Şereş és Nagy Zsolt volt minisztert, vádat emeltek a sepsiszentgyörgyi bíró, Ördög Loránd ellen, elítélték a volt Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettest. Minthogy az 1989-es változást követő vadkapitalista időkben, a soha véget nem érő átmenet korában inkább ahhoz voltunk hozzászokva, hogy a mindent behálózó korrupció ellen nincs, aki felléphetne, a közpénzeket gátlástalanul lenyúló vezetők érinthetetlenek, az országban folyó szabadrablásnak nem lehet gátat vetni, kicsit amolyan Robin Hood-szerűnek tűnik most az ügyészség tevékenysége. Azt a képzetet keltik ugyanis, hogy az embereket kizsákmányoló, korrupt, gazdag politikusokra lecsapnak, és végre győz az igazság. Kétségkívül, vannak olyan ítéletek, amelyeket nem akarunk elfogadni, nem érzünk igazságosnak – a Mikó-ügyben született döntést például, de sokakban Nagy Zsolt börtönbüntetése is döbbenetet váltott ki. Az is vitathatatlan, hogy gyakorta oly látványosan járnak el az ügyészek, mintha nem is a potenciális korrupciós bűncselekmény feltárása lenne a cél, hanem maga az akció, a fekete álarcos karhatalmi erők felvonulása a kamerák kereszttüzében. Mégis, nehéz szót emelni e vélt vagy esetleg valós túlkapások ellen. A politikai osztály hitelét vesztette, a sokat szajkózott politikai lejáratásra való hivatkozás mára egyszerűen nevetségessé vált, hiszen bebizonyosodott: az ügyészség nem ad a párthovatartozásra – ehhez közelít egyébként e védekezés RMDSZ-es változata, mely szerint azért vizsgálódnak némely tagjuk ellen a hatóságok, mert magyar. S bár igazuk lehet azoknak, akik szerint e hajsza kicsit azzal a veszéllyel jár, hogy a fürdővízzel együtt a gyermeket is kidobják, azaz a korrupcióellenes küzdelemben ártatlanok is áldozatul esnek, mindenekelőtt azon kellene elgondolkodnunk, miként jutottunk idáig. Mert ha a politikai osztály feddhetetlen maradt volna, aligha tartóztatnának le naponta egy-egy magas rangú tisztségviselőt. Mindez pedig hatványozottan érvényes a magyar vezetőkre, akiknek a romániai igazságszolgáltatásban ma sem ritka – lásd zászlóperek, utcanévtáblák esetét –, alkalomadtán alig burkolt magyarellenes hangulattal, megnyilvánulásokkal is szembe kell nézniük. Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ki marad szabadon?
Ami az utóbbi hetekben, napokban történik Romániában, az egy hetvenes-nyolcvanas években felkapott hazai politikai favicc poénját juttatja eszembe, miszerint a sokoldalúan boldog Romániából menekülők azt javasolgatják egymásnak, hogy az utolsó szökevény ne feledje el leoltani a villanyt. Most nem menekülnek Romániából, csak elhagyják rendre, akik nem tudnak megélni sehogyan ebben az új és sajátos demokráciában, a politikusok viszont egyáltalán nem menekülnek, hiszen nekik többnyire igen jól megy, s ha tolvajkodásaikért mégis hurokra kerülnek, hiába futnak Thaiföldig és Amerikáig, onnan rövid úton visszazsuppolják őket. A híres „vasfüggöny” lebontásának ennyi haszna mindenképpen volt: menni mehetsz, de vissza is zavarhatnak…
Járványos kór ütötte fel a fejét a hazai politikusok táborában, nem is egy, de mindjárt kettő: a tolvajkodás olyan ragadósan fertőzővé vált, hogy abból nagyon kevesen maradtak ki, de megjelent egy vészes szövődmény is, a sűrű letartóztatásoké. Ez utóbbi úgy kezdett aratni politikusaink körében, mint az afrikai négerek között az Ebola. Kíméletlenül, mondhatni, s ha eddig sokan megúszták, hát horogra kerülnek azok is, mert a vizsgálódó ügyészek kitalálták, hogy a vádalku a leghatásosabb fegyver lehet a nagy gazemberkedések szövevényes szálainak felfejtésében, s aki hajlandó „dalolni”, az esetleg könnyebben megússza.
Így lépett elő a nagy korrupciós ügyek főszereplőjévé az egykori távközlési miniszter, bizonyos Gabriel Sandu, aki most futószalagon szállítja az ügyészségnek a politikus és tolvajkodó cimborái elleni vádakat és bizonyítékokat. Hogy ezekben mennyi az igazság, és mennyi a költészet, azt most még nehéz megítélni, de azt már jól lehet látni, hogy alig marad valaki talpon a híres politikai osztályból. Ez pedig még egy dolgot bizonyít: politikusaink némelyike még a hivatásos rablóknál is hitványabb, mert még zsiványbecsület sincs bennük.
Érdekes, hogy nem nagyon lepnek meg az újabb és újabb letartóztatások, legfennebb egy-két esetben. Ezek közé tartozik Elena Udrea ügye és Emil Boc meggyanúsítása. Előbbi – úgy tűnik! – nem vált el elég korán maffiózó hitvesétől, s véle kell buknia, a volt miniszterelnök pedig már azzal és azért is inkriminálható, hogy ennyi tolvaj miniszternek volt a főnöke.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Udrea ellentámadásban: feljelentette a SRI-vezért
Ellentámadásba lendült Elena Udrea volt fejlesztési miniszter, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, aki azonban az ellene csütörtökön pénzmosás és hamis vagyonbevallás leadása gyanúja miatt indított bűnvádi eljárás miatt felfüggesztette magát a pártelnöki tisztségből.
A politikusnő az ellene felhozott vádakra reagálva pénteken este a HotNews hírportálnak adott interjúban közölte: feljelentést tett Florian Coldea, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ügyvivő igazgatója ellen, mert őt sejti az ellene indult „lejárató” kampány mögött.
Udrea szerint tavaly nyáron Sebastian Ghiţă, a SRI-hez közel álló korábbi vezető szociáldemokrata pártiüzletember-politikus, aki gyakran találkozott Coldeával, egy kávézóban közölte vele, hogy Coldea gyűlöli őt, mivel a SRI mellett „alternatív információforrásként” szolgált Traian Băsescu decemberben leköszönt államfő számára.
Hozzátette: nem volt ugyan baráti viszonyban Ghiţával, de az többször is ellátta hasonló, bizalmas információkkal, vélhetően azért, mert egyszerre akart jóban lenni Băsescuval és pártbeli elöljárójával, Victor Ponta miniszterelnökkel is. A politikusnő szerint Alina Bica, a Szervezettbűnözés- és Terrorizmusellenes Ügyosztály (DIICOT) – időközben előzetes letartóztatásba helyezett – főügyésze arra panaszkodott, hogy Coldea nyomást gyakorolt rá több ügyben, így Ioan Niculae üzletember ügyében is.
Udrea azt is állította, hogy ő maga is közbenjárt Pontánál a Băsescu emberének tartott Laura Codruţa Kövesi kinevezése érdekében az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) élére, ugyanakkor Coldea is emellett lobbizott a vonakodó kormányfőnél, mivel jó viszonyban van a jelenlegi DNA-főügyésszel.
Ponta erre úgy reagált: sem Udreával, sem más politikussal nem egyeztetett a főügyész személyéről, Kövesi pedig azt mondta: nem ez az első alkalom, hogy egy gyanúsított rágalmazó kijelentéseket tesz vele kapcsolatban, ezért nem kívánja kommentálni az ügyet. A SRI is jelezte: nem kíván reagálni egy gyanúsított állításaira.
Udrea amúgy azt is állította, hogy a SRI nem támogatta Alina Bica – akivel baráti viszonyban áll – kinevezését a DIICOT élére, mert nem állt elég közel a hírszerzéshez. Azt mondta: Bica panaszkodott is neki, hogy a kinevezése után a SRI nem volt hajlandó őt az ügyosztálya által vizsgált ügyekkel kapcsolatos információkkal ellátni.
Elena Udrea egyúttal azt is elmondta, hogy a vesztegetési ügyekben közvetítéssel vádolt exférje, Dorin Cocoş egyszer Florian Coldea utasítására 500 ezer eurót vitt Ghiţának, hogy azt a jelenlegi kormány szócsövének számító hírcsatornájára, a România TV-re fordítsa.
Mint ismeretes, Udrea ellen azért indított eljárást pénzmosás és hamis vagyonbevallás leadása miatt a DNA, mert a gyanú szerint tudott férje vesztegetési ügyeiről. Miután felfüggesztette magát a pártelnöki tisztségből, helyette ideiglenesen Eugen Tomac irányítja a PMP-t. Udreának – akit bírói felügyelet alá helyeztek – tilos elhagynia Bukarestet, és hetente kétszer jelentkeznie kell a rendőrségen. Ez először pénteken történt meg.
Újabb eljárások Alina Bica és Dorin Cocoş ellen
Előzete letartóztatásba helyezte pénteken a DNA Alin Cocoşt, Dorin Cocoş üzletember – Elena Udrea volt fejlesztési miniszter, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke volt férje – fiát az Alina Bica ellen zajló eljárás kapcsán.
Mint ismeretes, Bicát azzal vádolják, hogy még 2011-ben, a restitúciós bizottság tagjaként elintézte, hogy egy üzletember számára a valós ár háromszorosát, több mint 377 millió lejt fizessék ki kárpótlásként egy 13 hektáros bukaresti telekért. Az ügyben közvetítőként eljáró Dorin Cocoşt már korábban őrizetbe vették, most azonban a fiát, Alint is vizsgálati fogságba helyezték, miután kiderült, hogy ő is részt vett a vesztegetési ügyben.
Ráadásul az ebben az ügyben is vizsgálati fogságba helyezett Bica és Cocoş ellen egy másik restitúciós ügyben is eljárás indult – a vád szerint Cocoş 16 millió eurót kapott, hogy közbenjárjon Bicánál két visszaszolgáltatási ügy rendezésében.
Bica ellen egy másik ügyben is eljárás indult: a gyanú szerint 2006-ban az ügyben eljáró ügyészként megvesztegették, hogy próbálja elkenni egy bűncselekményekkel vádolt üzletember, Ovidiu Tender ügyét. A DNA azt állítja: 2013-as kinevezése óta Bica Tender érdekeinek rendelte alá a DIICOT-ot. Ügyészségi források szerint Tender feljelentést is tett Bica ellen, mondván: meg kellett vesztegetnie őt. Ebben az ügyben előzetes letartóztatásba helyezték Bica korábbi tanácsadóját, Florentin Mihăilescut is.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Kiüti a politikusokat a Bute-gála?
Az Országos Korrupcióellenes ügyészség hétfőn kérte, hogy a parlament vonja meg Elena Udrea képviselő mentelmi jogát a Bute-gála ügyben, amelyben hivatali visszaéléssel, hamis okirat illetve nyilatkozat felhasználásának kísérletével vádolják indokolatlan előnyök, valamint uniós költségvetésből származó meg nem illető alapok szerzése céljából.
Udrea tegnap Facebook oldalára ki is írta, hogy nyugodtan vonják meg tőle politikustársai a mentelmi jogot, hogy majd a bíróság előtt bizonyíthassa be ártatlanságát.
Szabadság (Kolozsvár)

A korrupció rákfenéje
Mindenkinek, még a nyomozó hatóságoknak is ajánlatos kellő fenntartásokkal kezelni Elena Udrea leleplezésnek szánt vádjait, ezzel együtt ha csak a fele is igaz az ellenzéki politikus állításainak, az katasztrofális képet fest a román államapparátus működéséről.
A Traian Băsescu volt államfő bizalmasának, egyfajta alternatív hírszerző szolgálatának számító Udrea először is saját magát leplezte le azzal, hogy az ellene indult bűnvádi eljárás hatására – korábbi amnéziája dacára – hirtelen emlékezni kezdett, előzetesben lévő dúsgazdag exférje kiket vesztegetett meg.
A korrupcióellenes ügyészségtől már tudjuk, hogy magas rangú politikusokat, a volt feleség révén most már azt is, hogy állítólag a titkosszolgálat második emberének közvetítésével egy, a kormányfőhöz közel álló szenátornak, médiamogulnak is jutott a kenőpénzből. Az egykori gazdasági és fejlesztési miniszter kései kitárulkozása kísértetiesen hasonlít arra, amikor egy hosszú időn keresztül zavartalanul ténykedő maffiahálózat, szervezett bűnbanda tagjai hirtelen hajba kapnak egymással, egyesek pedig utánam az özönvíz felkiáltással sorra kezdik „feldobni” a társakat.
Elképzelhető, mekkora rémület vette hatalmába most a valaha Udrea holdudvarába tartozó, kicsit is sebezhető közszereplőket, és az sem tűnik véletlennek, hogy a SRI igazgatója a botrány kirobbanása előtt mindössze néhány nappal látta elérkezettnek a pillanatot a távozásra.
Egy nemzet számára tragédiát jelent, ha vezetőit az ügyészségről bilincsben látja távozni. Az igazságszolgáltatás által alkalmazott kemoterápiát azonban nem szabad abbahagyni, amíg még észlelhető a korrupció rákos daganata – állapította meg a napokban az ügyészségi hadjárat kapcsán Cătălin Predoiu volt igazságügy-miniszter.
Napról napra világosabb, hogy a korrupció rákfenéje áttéttel a teljes hazai társadalmat megmételyezte, élen a politikai osztállyal, a gyógyulási folyamat során pedig elengedhetetlen kellékké vált a bilincs kattanása. A várt megtisztulás azonban csak akkor következhet be, ha a korrupcióellenes küzdelem közepette senki nem bizonyul érinthetetlennek.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Radikális nacionalizmussal vádolták Szabó Ödönt
Azon melegében válaszolt pénteken délelőtt Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő Cristian Bodea, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Bihar megyei szenátora vádjaira, ugyanis a két politikus egy óra eltéréssel tartott külön-külön sajtótájékoztatót.
A liberális szenátor radikális nacionalistának nevezte Szabó Ödönt, és a képviselőt okolta amiatt, hogy Bihar megyében elakadtak a PNL-RMDSZ tárgyalások. Bodea olvasatában az „úgynevezett” tárgyalás nem is volt valódi tárgyalás, az RMDSZ-eseknek el kellett volna fogadniuk a nagyváradi alpolgármesteri tisztséget, és megszavazniuk Ioan Mang Szociáldemokrata Párti (PSD) megyei tanácsi alelnök lecserélését egy liberális alelnökre.
Bodea „hallomásból" úgy tudja, hogy Szabó Ödön Radikális nacionalista követelésekkel állt elő, például azzal, hogy a nagyváradi polgármesteri hivatalban és a megyei tanácsnál az alkalmazottak egyharmada magyar legyen, illetve azzal, hogy a nagyváradi terelőutat Hegyközpályi felé építsék meg.
A liberális politikus azt mondta, hogy a megye északnyugati részén élnek a magyarok, mindazonáltal az RMDSZ-nek gazdasági érdekeket kellene figyelembe vennie a beruházásoknál. Bodea szerint valójában Szabó Ödönék tisztségében akarják tartani a szociáldemokrata alelnököt, holott meg kellene érteniük, hogy a pénz nem a kormánytól jön a megyébe, hanem az uniós pályázatok nyomán. A szenátor egyébként elismerte: nem látott semmilyen dokumentumot, csak „hallott” dolgokat a pártja berkeiben a tárgyalásokról.
Bodea ismert a magyarellenességéről
Jelen pillanatban az egyetlen bizonyítottan szélsőséges politikus a megyében Cristian Bodea, akit az Országos Diszkriminációellenes Tanács figyelmezetésben részesített magyarellenes kijelentései miatt – mondta Szabó Ödön, miután idézték neki a liberális szenátor szavait. „Bodea talán frusztrációból ismételgeti a magyarellenes kijelentéseket” – tette hozzá a képviselő.
Az RMDSZ-PNL tárgyalásairól elmondta: nem nyilatkozik az egyeztetés részleteiről, az RMDSZ részéről ugyanis eddig sem nyilatkoztak és nem is szivárogtattak erről a sajtónak. Szabó Ödön a liberális szenátort a „bihari politika Elena Udreájának” nevezte. Mint mondta, nem tarja helyesnek, hogy olyan ember akarja megmondani, miként képviselje a saját közösségét, aki maga is diszkriminál. Hozzátette: egy érdekképviseleti szervezet nevében elvekről is egyeztetni kell, nem csak tisztségekről.
A sajtótájékoztatón egyébként jó hírt jelentett be Szabó Ödön: A Hivatalos Közlöny 2015/83-as számában megjelentek a 2014/126. számú törvény módosításának alkalmazási normái, így mindazok, akik a gyermeknevelési támogatás mellet jövedelemre tettek szert és felszólítást kaptak a segély visszafizetésére, kérelmezhetik a felmentést a befizetési kötelezettség alól, abban az esetben pedig, ha már fizettek, visszaigényelhetik a pénzt. Bihar megyében több mint ezer, országosan több tízezer érintettje van a módosításnak. Bihar megyében a szükséges típuskérvényt igényelhetik személyesen az RMDSZ megyei székházába, a biharmegye@rmdsz.ro emailcímen és a 0259/432-884-es telefonszámon.
Fried Noémi Lujza
maszol.ro

Ki is vezeti most a Román Hírszerző Szolgálatot?
Eddigi viszonylagos névtelensége után hirtelen az újságok első oldalára került Florian Coldea, a Román Hírszerző Szolgálat ügyvivő igazgatója. Nem biztos, hogy örvend a hirtelen jött népszerűségnek, hiszen egyrészt egy titkosszolgálat vezetője – akárcsak az intézmény – inkább a névtelenséget kedveli, másrészt viszont Elena Udrea vádjai hívták fel rá a figyelmet.
Zöldségárus, terrorelhárító…
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ügyvivő igazgatója, a 44 éves Florian Coldea az Arad megyei Tornován született. Korábban korábban még egy alkalommal szerepelt neve az újságok első oldalán: a Bagdadban elrabolt három román újságíró kiszabadításában való részvétele miatt – akkoriban a munkatársai maguk között csak „007-es ügynöknek” nevezték.
Florian Coldea ipari szakközépiskolát végzett, szüleinek állítása szerint pedig a család ARO-típusú terepjáróval zöldséget árult a piacon. Másfél évet tanult a temesvári műegyetemen, tanulmányait azonban abbahagyta, mivel több vizsgán sem kapott átmenő jegyet.
Eléggé „későn érő” diák volt: csupán 25 éves korában, 1996-ban végezte el a Mihai Viteazul Hírszerző Akadémia pszicho-szociológia karát. Az első államvizsgán szintén megbukott, csak második nekifutásra volt sikeres. Igaz, nemsokára doktori címet is szerzett, katonai hírszerzési témakörben. Hírszerzői sikerében – ugyancsak bukaresti lapértesülés szerint – nagy szerepet játszott egyik rokona, az 1989 előtt a Securitate terrorelhárító egysége, az USLA parancsnokhelyettesi tisztségét betöltő Dan Gheorghe, aki „átmentette” magát a Román Hírszerző Szolgálatba, ahol egyébként a csausiszta-szárny” egyik képviselőjének ismerték.
Florian Coldea politikai vonalon Traian Băsescu embere volt, „hátországát” a Demokrata Liberális Párt két, hangadó aradi politikusa, Gheorghe Falcă és Gheorghe Seculici biztosította. A Román Hírszerző Szolgálat honlapján közölt életrajzából kiderül, hogy hírszerzőként „komplex antiterrorista küldetésekben, akciókban és műveletekben vett részt a Román Hírszerző Szolgálat külföldi partnereivel együtt”.
Kis ideig a SRI Terrorizmust Megelőző és Leküzdő Felügyelőségén dolgozott, és már 33 évesen az ország legfontosabb titkosszolgálata igazgatójának, George Maiornak az első helyettese lett. Politikai megfigyelők szerint „felfelé bukásában” – egykori szekus protektora mellett – nagy szerepet kapott az elrabolt román újságírók kiszabadításában játszott szerepe. Erről konkrét adatok ugyan nincsenek, az ügycsomót Traian Băsescu jó időre titkosította, a román sajtó szerint azonban Florian Coldea egyike volt a kiszabadításukra irányuló akció vezetőinek.
Furcsa cetlik
Florian Coldea neve azonban számára kellemetlenebb esetekben is felmerült. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt akkori elnöke 2007-ben két fénymásolattal bizonyította, hogy Traian Băsescu államfő felkérésére a titkosszolgálatok munkatársa kompromittáló anyagokat gyűjtött az alkotmánybíróság tagjairól, pontosabban Ion Predescuról, Nicolae Cochinescuról és Aspazia Cojocaruról. Mircea Geoană szerint a fénymásolatokon Coldea aláírása szerepelt, ezért a pártelnök kérte az államfő, a SRI teljes vezetősége lemondását, illetve Florian Coldea vád alá helyezését.
A későbbi vizsgálatok bebizonyították, hogy a fénymásolatok eredetije valóban Florian Coldea íróasztaláról származnak, és maga sem tagadta, hogy a „cetlik valahogy elkallódtak”. A fénymásolatok végül is semmit sem bizonyítottak, mert arra is fény derült, hogy a SRI semmilyen jelentést nem készített az alkotmánybíróság említett tagjairól. A kivizsgálások idejére Florian Coldeát felfüggesztették tisztségéből, ám végül minden megoldódott George Maior megállapításával, miszerint „a Román Hírszerző Szolgálat nem végzett politikai rendőri tevékenységet”.
Florian Coldea öt hónappal a botrány kirobbanása után ismét elfoglalhatta titkosszolgálati tisztségét, mi több, Traian Băsescu jóvoltából 2008-ban dandárparancsnoki, 2012-ben vezérőrnagyi, 2014-ben pedig altábornagyi rangot kapott.
500 ezer eurót kért?
Korábban is terjedtek olyan hírek, hogy Florian Coldea a dâmboviţai hatalmat szolgáló, kulisszák mögötti szálak mozgatója, mi több, a romániai igazságszolgáltatást is befolyásolni tudja. Erre nincsenek bizonyítékok, ám most a SRI ügyvivő igazgatóját Elena Udrea most azzal vádolja, hogy volt férjétől, Dorin Cocoştól az altábornagy 500 ezer eurót kért – készpénzben – a szociáldemokrata Sebastian Ghiţă televíziójának támogatására.
A több dossziéban is a legkülönfélébb bűncselekményekkel megvádolt Elena Udreának arról is tudomása van, hogy Victor Ponta Coldeát leváltotta volna tisztségéből, ha megnyeri az államfőválasztást. Florian Coldea ugyanis – Udrea szerint – Klaus Johannist támogatta. Elena Udrea szerint egyébként minden gondja-baja a Florian Coldeával való konfliktusából származik. Igaz, erre semmilyen bizonyítéka sincs.
Mindezek kapcsán Florian Coldeát hétfőn hallgatja meg a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság.
Bogdán Tibor
maszol.ro

A bárányok nem hallgatnak
Van ennek a DNA-féle tisztogatási forgatókönyvnek valami pszicho-thriller jellege.
Mintha a korrupcióellenes ügyészség attól félne, hogy hamarosan elmúlik a telihold hatása, ezért egyszerre akarja 25 év politikai, gazdasági bűntényeit felgöngyölíteni, pánikot keltve a román közéletben. Csak Elena Udrea ellen egy nap alatt három letartóztatási kérelmet bocsátottak ki. A Băsescu-rendszer egykor érinthetetlennek tűnő kulcsfigurája azonban nem adja olcsón a bőrét, nem hallgat. Nyilatkozik, vádaskodik, további jól ismert neveket rántva maga után a sárba. Egyesek szerint közel van a pillanat, amiko önvédelem címen épp Traian Băsescuról hoz nyilvánosságra olyan információkat, amelyek lényegesen megkönnyítik majd a DNA dolgát, amikor majd a volt államfő nyaka kerül sorra.
Szabadság (Kolozsvár)

Románia egy szekus állam?
Napok óta csak Elena Udrea és szövevényes-zavaros ügye folyik a romániai médiából, ami egyrészt azért nem baj, mert a politikusnő – ellentétben a legtöbb itteni politikussal és más fennforgóval – egy rendkívül dekoratív jelenség, ráadásul jól neveltnek és illedelmesnek tűnő ember, akinek semmilyen mocsok, semmilyen alpári sértés, szitok, blődség nem hagyja el a száját akkor sem, ha egyesek igyekeznek felbosszantani.
De azért sem baj, hogy sokat szerepelt mostanság, mert olyan dolgokat mondott ki a ma regnáló hatalomról, a szuverén, egységes, oszthatatlan román nemzetállamról, amiket szinte mindenki tudott-sejtett, de nem kevesen mertek kimondani.
És azért érdemes odafigyelni arra, hogy mit mondott és mit mond Udrea, amíg még mondhat, mert hosszú évek óta belülről látta-látja ennek az államnak, ennek a velejéig korrupt, romlott, degenerált maffiarendszernek a bugyrait. Amit tudatosan vagy csak óvatlanul, esetleg félelmében kikotyogott, az mind megerősíti ama tudásunkat, hogy ezt az országot 1989-ben a kommunista politikai rendőrség egyik szárnya kaparintotta meg és irányítja azóta is. A Securitate és utódszervezetei az élet minden területét behálózták Romániában, és behálózzák ma is, sőt dominálják, irányítják és alakítják. Egy szerteágazó politikai bűnszövetkezet tartja kezét a társadalom nyakán, s ha kell, fojtogatja, de persze meg nem öli, mert élősködik rajta és profitál belőle.
Elena Udreát azért kell bezárni és elhallgattatni, hogy ne „fecsegjen” tovább. A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) pedig azért kell tisztára mosni, mert ez a szervezet és vele együttműködő klikkek szervezik és működtetik az államot, ami talán rögvest összeomlana, ha megszűnne a korrupció, ha érvényesülne a társadalmi igazságosság és a jogbiztonság, ha elkezdene valóban működni a politikamentes igazságszolgáltatás. Ha megtörténne a múlttal való szembenézés és leszámolás. Márpedig a „maffiának” egyetlen célja: a törvényesség látszatát keltve a háttérben működtetni azt a gépezetet, ami kívülről egy demokratikus jogállamot láttat, belül viszont a pénz, vagyon, hatalom, szigorú hierarchia világa, masinériája.
Egy fecske nem csinál nyarat, s hát maga Elena Udrea sem egy Szent Johanna, de azért már akadt tegnap olyan fővárosi román újság, amelyik le merte írni: csak a vak nem látja, hogy ebben az uniós országban valójában a titkosszolgálat felügyeli az ő felügyeletével megbízott parlamenti bizottságot, sőt az egész törvényhozást és az állami apparátust. És miért lenne ez alól kivétel a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás? Vagy az élet bármely pászmája?
R. Balogh Mihály
itthon.ma