A Fehér megyei Magyarbece színtiszta magyar falu templomának harangja augusztus 30-án hagyományteremtő rendezvényre gyűjtötte össze a település dolgos népét. Megszervezték az első Magyarbecei Művelődési Napot. Az oroszlánrészt Lovász István lelkész és Türi Zsolt községi tanácsos vállalta magára, akiket a falu sok lelkes lakójának önzetlen munkája segített. Az egésznapos ünnepség istentisztelettel kezdődött az ősi református templomban. A közel kétszáz gyülekezeti tag Gruzda Jánosra emlékezett, aki 1914 és 1924 között a falu lelkésze volt. Gruzda János festőművészt valósággal elvarázsolta a gyönyörű táj. Neki állítottak emléket a mai beceiek a templom belső falán elhelyezett szerény márványtáblával. /Józsa Miklós: Művelődési nap Magyarbecében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Kolozsváron kezdődik az RMKT Vándorgyűlése
XX. alkalommal szervezik meg idén a Közgazdász Vándorgyűlést, amelynek színhelye ezúttal Kolozsvár lesz. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), a kolozsvári BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karával együttműködve szeptember 23-a és 25.-e között szervezi meg a társaság egyik legjelentősebb szakmai rendezvényét. 
Arról, hogy mire számíthatnak az idei Vándorgyűlés résztvevői, Keresztúri Zsolt, a kolozsvári szervezet elnöke beszélt a Paprika Rádiónak. „A Vándorgyűlés az RMKT egyik legjelentősebb rendezvénye, egy szakmai konferenciáról van szó. Az ország egész területéről gazdasági szakemberek, könyvelők, pénzügyi vezetők, menedzserek találkoznak, hogy megvitassák az aktuális gazdasági helyzetet. Az idei rendezvény témája: Iránykeresés a változó gazdasági környezetben. Több szekcióülés lesz, több mint 30 előadót és 300 résztvevőt várunk.
A vándorgyűlés programja szerint a délelőtti órákban lesznek a plenáris előadások, 6 plenáris előadónk lesz, ezt követik a délutáni szekcióülések. Az idei Vándorgyűlés minden eddiginél nagyobb méretű, hiszen 20. alkalommal rendezzük meg" – mondta Keresztúri Zsolt. Mint mondta, azért éppen Kolozsvár ad otthont a XX. Vándorgyűlésnek, mivel az RMKT megalapításának ötlete 21 évvel ezelőtt innen indult, ugyanakkor az akár Erdély fővárosának tekinthető Kolozsváron található a szervezet székhelye is. A Vándorgyűlésre szeptember 20-ig lehet jelentkezni www.vandorgyules.rmkt.rohonlapon.
Paprika Rádió. Erdély.ma

Sikerélményre szükség van a szakmában és magánéletben egyaránt
Interjú Kereszturi Zsolttal, az OTP Bank Románia Kolozsvári, főtéri fiókjának vezetőjével
Kereszturi Zsolt tizenhárom éve fejezte be az alapképzést a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karán, és nyolc éve vezeti az OTP Bank Románia Kolozsvári főtéri fiókját. Sokat tanult az üzleti élet szigorú írott és íratlan szabályaiból, követelményeiből. Az alábbi interjúban tapasztalatairól vall.
– Kérem, vázolja röviden eddigi életpályáját. Mennyi idő alatt jutott el az OTP Bank Románia fiókigazgatói tisztségébe?
– 2003-ban végeztem az egyetemi alapképzést a Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán. Már diákkoromban elkezdtem dolgozni, kezdetben életbiztosítási ügynökként az egyik piacvezető cégnél. Ez az állás jelentette számomra az alapokat, itt szereztem értékesítési tapasztalatot, ügyfelekkel való kapcsolatokat és vonzalmat a pénzügyi szektor irányába. 2005 áprilisában pont a Szabadság napilapban olvastam, hogy az OTP Bank belépett a romániai piacra, felvásárolva egy kisebb kereskedelmi bankot. Megjelent egy álláshirdetés, vállalati kapcsolattartót kerestek, s feltétel volt a magyar nyelvtudás meg az értékesítési tapasztalat. Jelentkeztem a hirdetésre, és felvettek. Három évig dolgoztam ebben a pozícióban. Vállalati ügyfelekkel tartottam a kapcsolatot, feladataim közé tartozott az ügyfélakvizíció, pénzügyi elemzés és hitelnyújtás, a meglévő portfólió adminisztrálása. 2008 januárjában, mikor megüresedett a fiókvezetői szék a kirendeltségben, ahol dolgoztam, én is megpályáztam a pozíciót, sikerrel. Azóta az OTP Bank Románia Kolozsvári főtéri fiókját vezetem.
– Mikor érezte, hogy már nem elegendő az, amit másoktól tanult, hanem abból is meríteni kell a hétköznapok során, amit a saját bőrén tapasztalt?
– Igazából állandóan így érzem, szerintem az ember legtöbbet a saját bőrén tanul, a tapasztalataiból és sajnos a hibáiból is. Szerencsére az egyetemen, majd később a munkahelyeimen is minőségi képzésben volt részem, mindkét cég sokat fektetett az alkalmazottak képzésébe. De nagyon fontos, hogy az elméleti képzést hogyan ülteted gyakorlatba, hogyan alkalmazod a saját élethelyzeteidben, a konkrét mindennapi feladatokban, másképpen az információ és a tudás elvész. A tapasztalatot pedig semmi sem írja felül. Az elején nehéz volt ellátni a fiókvezetői feladatokat, mert komplex és nagy felelősséget igénylő pozíció. El kellett telnie pár évnek, ameddig kényelmesen éreztem magam, a szó pozitív értelmében. Rengeteg olyan helyzet, probléma adódik, amelyre nincs bevett gyakorlat, módszertan, tehát csakis a személyes tapasztalatodon múlik, hogyan sikerül megoldani.
– A mai hazai pályakezdők könnyebb vagy nehezebb helyzetben vannak, mint ezelőtt tíz, húsz évvel?
– Összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben vannak szerintem, mint az én generációm volt, vagy az előttünk levőké. Először is jobb képzésben részesülnek az egyetemeken, lehetőségük van reális szakmai gyakorlatokra különböző vállalatoknál. Az egyetem elvégzése közben s mellett rengeteg plusz forrás van, ahol elméleti és gyakorlati tudásukat kibővíthetik, gondolok itt diákköri vetélkedőkre, szakkollégiumokra stb., külföldi csereprogramokra. Ugyanakkor Kolozsvár, de akár Románia gazdasága is látványosan fejlődött, számos olyan cég jelent meg a piacon, ahol pályakezdőket foglalkoztatnak, és ahol ők naprakész tudást meg tapasztalatot nyerhetnek. Nem csak a multikra, az IT-ra meg a különböző üzleti folyamatok kiszervezésével (BPO) foglalkozó cégekre gondolok, hanem szerintem azóta már számos olyan hazai tőkével rendelkező közepes és nagyvállalat van, ahol nagyon szép karriert lehet befutni.
– Miből kell több manapság egy vállalkozás beindításához: szaktudásból, bátorságból, rátermettségből vagy kezdőtőkéből? Netán inkább az informáltság, kapcsolatok, türelem, szerencse fontosabb?
– Mindezekből szükség van egy jó adaggal, de elsősorban nagyon fontos, hogy legyen egy jó ötletünk és egy célunk, amit meg szeretnénk valósítani. Ezenkívül szükség van bátorságra, vállalkozó szellemre, kockázatvállalási hajlandóságra s persze nem árt, ha némi pénzügyi tudással is rendelkeznek. Főleg pályakezdőknek ajánlom, hogy próbálkozzanak, merjenek vállalkozni, mert nincs mit veszíteniük, később sokkal nehezebb lesz. Lehet, hogy kudarcba fullad egy-két próbálkozásuk, de megvan a siker lehetősége is.
– Mi motiválja leginkább: a szakmai elégtétel, újabb kihívások, rendezett családi élet, anyagi biztonság?
– Nagyon fontosnak tartom mind a szakmai életünkben és munkánkban, mind a magánéletben a sikerélményt. Fontos egy nehéz projekt, egy kihívás megvalósítása után az elismerés, a siker megünneplése. Ez az, amiből merítek az elkövetkező periódusra, aminek egyben újabb kihívást is kell jelentenie. Persze megvan a mindennapi rutinmunka, de szerencsére olyan téren dolgozom, ami az elmúlt 10 évben folyamatosan újabb kihívásokat hozott számomra. Sokszor újra kellett értékelni az addigi megvalósításokat, újra fel kellett találnom magam szakmailag, új szellemi erőforrásokat kellett felfedezni olyankor, amikor azt gondoltam, hogy elfogyott az energiám. Az anyagi biztonság egy nem elhanyagolandó szempont, és egy szükséges feltétel ahhoz, hogy az ember közép és hosszú távú stratégiában tudjon gondolkodni.
– A mai erdélyi magyar fiatalok miben higgyenek a legnagyobb mértékben: önmagukban és alkalmazkodó képességükben a romániai nehézkes, illetve világpiaci gyorsan változó gazdasági fejleményekhez, vagy a „csak azért is megmutatom” kitartásukban?
– Olyan világban élünk, amelyben hihetetlen gyorsasággal változik a napi realitás, új trendek jelennek meg, új iparágak, szolgáltatások, s ráadásul mindez globálisan. Részben az új technológiák hatására is úgy érezzük, hogy felgyorsult az idő, s az állandóan világhálóra kapcsolt életünkben könnyű elveszíteni az irányt, hogy honnan jöttünk és hova tartunk. Nagyon fontosnak tartom, hogy egy mai fiatal megőrizze és magával vigye azt a kulturális örökséget, hátteret, amiből származik, ugyanakkor előre kell nézni, alkalmazkodni kell a modern világhoz, különben elveszünk. Azt tudom tanácsolni, fedezzük fel magunkban, hogy mi az, ami motivál, szabjunk meg magunknak célkitűzéseket, és ezek mellett következetesen tartsunk ki. És feltétlenül bízzunk önmagunkban, képességeinkben, kitartásunkban, mert akkor nyitott számunkra a jövő.
ÖRDÖG I. BÉLA
Szabadság (Kolozsvár)

Kopogtat ajtónkon a negyedik ipari forradalom
Kolozsváron tartotta vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság
Hétvégén tartotta a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) huszonhatodik vándorgyűlését. A minden évben más-más helységekben megtartott szakmai találkozó idén az Ipari forradalom 4.0 címet viselte, és arra kereste a választ, vajon miként fog kinézni a jövő gazdasága. Péntek délután a kar aulájában a megnyitóra, négy plenáris előadásra, és díjkiosztásra került sor. Szombaton hat szekcióban összesen huszonegy előadás hangzott el hazai és külföldi szakemberektől. Megtudtuk: várakozáson felüli élénk érdeklődés mutatkozott a rendezvényük iránt, a háromszáz résztvevő Erdélyen kívül Magyarországról, Szlovákiából, Szerbiából érkezett.
A vándorgyűlés köszöntőkkel kezdődött. Keresztúri Zsolt RMKT-alelnök és Szász Levente dékánhelyettes arról a műszaki fejlődésről beszélt, amely annyira átalakítja mindennapjainkat. Kecskés Tibor magyar konzul emlékeztetett: kormánya szívén viseli a külhoni magyarság gazdasági helyzetét, olyan programokat támogat, amelyek elősegítik a szülőföldön való boldogulást, a kétoldali együttműködést. Csatlós Pál RMKT-elnök arról beszélt: a negyedik ipari forradalom a szemünk láttára bontakozik ki a kiberfizikai rendszerek révén, ez pedig változást fog hozni a gazdaság minden területén.
Az első plenáris előadásban Konrad Kaschek (igazgató, Robert Bosch Kft., Kolozsvár) a világban és Kolozsváron is végbemenő technikai fejlődésről értekezett, amely egyre okosabb gépeket dob be a termelésbe, és a cégeket eredményesebb partnerségre, a versenytársakra való szorosabb odafigyelésre készteti. Szász Levente a globális ellátási láncok trendjeiről beszélt. Gyakori, hogy ugyanaz a termékkomponens sok országot cserél, míg elkészül a végtermék. A költségek közelítik a fejlett országokét: pl. Kínában a munkaerő ára megkétszereződött, és a mi régiónkban is ez a tendencia. Jövőre a világ összértékének a felét az 1990-ben még fejlődőkként ismert országok fogják adni. Pleschinger Gyula (elnök, Magyar Közgazdász Társaság, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja) előadásának címe Digitális átállás a pénzforgalomban – a sikeres alkalmazkodás öt pontja volt. Szerinte a hagyományos technológiák nem támogatják az innovatív fizetési szolgáltatásokat, a virtuális pénzeket. Magyarországon új szabályozásokat dolgoztak ki, ami fokozza a bankok közti versengést. Ennek lemaradói és nyertesei lesznek.
Czakó Erzsébet (egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem) a globalizáció visszahatásait vette számba. Olyan folyamatról van szó, ami kölcsönös függésre és körültekintésre vezet a gazdasági szereplők világában. A globalizációnak hullámai, korszakai vannak, de két paradoxonja is: egyszerű terméket sem lehet együttműködés nélkül előállítani, és bizonyos témákban felértékelődik az országok szerepe. A világgazdaság átrendeződik: Kína és India nagyon elindult a fejlődés útján.
Az előadó a negyedik ipari forradalomban a változást rögösnek, de elkerülhetetlennek látja, amelyben a sokszínűvé válás, a szétaprózódás és a társadalmi felelősségek megoszlása, minden szakma átértékelődése rajzolódik ki.
Rácz Attila (IT+Klaszter) beszélt az 5. Székelyföldi IT§C és innovációs konferenciáról. A sepsiszentgyörgyi rendezvény húszévi lemaradás behozatalát kívánja szolgálni.
Az est végén hagyományosan díjazták a Közgazdász Fórumban tavaly megjelent legnívósabb írás fiatal szerzőjét. Ezt most két kolozsvári érdemelte ki: Benedek Botond és Rácz Béla Gergely. A Wesselényi Miklós – díjat az RMKT korábbi elnöke, jelenlegi tiszteletbeli elnöke, Szécsi Kálmán kapta meg. Laudációt Somai József mondott. Ördög Béla / Szabadság (Kolozsvár)

A technológiai fejlődés volt az RMKT vándorgyűlésének fő témája
Az elmúlt 25 év megváltoztatta a világot, ezt a változást hívják 4. ipari forradalomnak – többek között ez állt az RMKT 16. vándorgyűlésének középpontjában, az előadók pedig egyetértettek abban, hogy ennek a folyamatnak vesztesei és nyertesei egyaránt lesznek, így a közös cél a nyertes oldalára állni.
A világ az elmúlt 20 évben szinte észrevétlenül óriásit változott, a számítógépek kapacitása a sokszorosára nőtt, a világhálót ma már emberek tömegei használják, a jövő gazdasági fejlődése elképzelhetetlen a mesterséges intelligencia nélkül – hangzott el a többek közt a Romániai Magyar Közgazdász Társaság hétvégén megtartott 16. Vándorgyűlésén.
A kolozsvári rendezvény megnyitóján elsőként Keresztúri Zsolt, az RMKT kincses városi szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Emlékzetetett, utoljára 2011-ben tartották a vándorgyűlést Kolozsváron, az azóta eltelt időszakban a kincses város jelentős technológia fejlődésen ment keresztül, Erdély gazdasági fővárosa lett. A technológiai fejlődés átalakította hétköznapjainkat, erről szólnak az előadások a konferencián, amelynek összesen 304 résztvevője van.
A rendezvénynek helyt adó Babeș–Bolyai Tudományegyetem nevében dr. Szász Levente, a közgazdasági kar dékánhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Kerekes Tibor konzul pedig köszöntőbeszédében hangsúlyozta: a magyar kormány kiemelten tekint a gazdasági fejlesztésekre. Csatlós Pál, az RMKT elnöke arról értekezett: eddig három ipari forradalom zajlott le, az első gépesítette a termelést, a második az áram és a futószalag megjelenésével tömegesítette a termelést, a harmadik ipari forradalmat pedig a mikrocsippel a számítógépek megjelenése hozta el. Ezekben az a közös, hogy valamennyinek komoly gazdasági következményei voltak, gazdasági birodalmak születtek és estek össze. Ami a jelent illeti: éppen azt a kort éljük, amikor a virtuális és a fizikai valóság közötti határ végleg elmosódik, el fog érkezni a pillanat, amikor gépek bölcsebbek lesznek, mint mi, ez pedig a gazdaság valamennyi terén változást fog hozni – fejtette ki az RMKT elnöke. Ami pedig a 4.0-ás ipari forradalmat illeti megjegyezte: mint minden forradalomnak, ennek is lesznek nyertesei és vesztesei. „Igyekezzünk a nyertes oldalára állni” – összegezte a konferencia lényegét. Hasonlóképpen vélekedik Konrad Kaschek, a Bosch Kft. nemeszsuki gyárának igazgatója, aki szintén azt emelte ki, hogy az elmúlt években rengeteg változás történt szép csendben, ezért szinte senki sem vette észre, hogy valamennyi változás egy irányba mutat. Húsz évvel ezelőtt az internet lassan kezdett terjeszkedni, ma ott tartunk, hogy szinte mindenkinek van internet-hozzáférése, a számítógépek teljesítménye megduplázódott. Ma már a GPS elterjedésének köszönhetően tömegesen használnak navigációs rendszereket. A Bosch valamennyi gyártósorainak, minden egyes gépének tudja a pontos koordinátáit függetlenül attól, hogy az egyes gyárak épp a világ melyik részén vannak. A ma gyártott autókban pedig egyre több a beépített érzékelő, amelyek képesek csatlakozni az internetre. Mint részletezte: a dolgok internete már létezik, az autók tudnak már kommunikálni egymással, ezért csak idő kérdése, amíg automatikussá nem válik az autók vezetése. Az elmúlt 25 év megváltoztatta a világot, ezt a változást hívják 4. ipari forradalomnak” – fogalmazta meg a jelenség egyszerű és közérthető meghatározását az óriáscég vezetője. Mint részletezte: amit ma láttunk, az a teljes fizikai világ fúziója az informatika virtuális világával. A gépek egyelőre az emberektől függetlenül (elsősorban biztonsági előírások miatt) dolgoznak a gyártósorokon, azonban közeleg az idő, amikor az emberek és a gépek együtt dolgoznak majd. A kortárs csúcstechnológia ugyanis egyre több intelligenciával ruházza fel a tárgyakat. A gépek képesek lesznek személyre szabott termékeket gyártani automatikusan. Konrad Kaschek úgy látja, adatvezérelt világ jön, ha meg akarjuk érteni, túl akarjuk élni, akkor újra kell indítanunk önmagunkat, mint egy számítógépet.
Az igazgató szerint ugyanakkor ennek az adatvezérelt világnak a fő erőforrása – ő eredetileg az „üzemanyag” kifejezést használta – az emberek lesznek. Mégpedig a jól képzett, iskolázott emberek lesznek a társadalom üzemanyaga, nem a kőolaj – jósolta a német fizikus (mert nemcsak vállaltvezető, hanem tudós, kutató is). Kaschek szerint ugyanakkor attól nem kell tartani, hogy a gépek átveszik az irányítást az emberek fölött, a gépeket ugyanis felkészült, elit oktatásban részesült emberek fogják irányítani. A sakkban és a góban (megj: intuitív stratégiai táblajáték, nálunk kevésbé ismert) már a számítógépek nyernek, de nem ez minden, amire az ember képes. Érzelmi intelligenciával ugyanis csak az ember rendelkezik, ne becsüljük ezt alá, mert ebben rejlik a kreativitás, ez vezet új termékekhez” – magyarázta. Meglátása szerint a mesterséges intelligencia ugyanakkor egy csomó mindent meg fog változtatni. A munkagépek rugalmasak lesznek, a gyártósorok képesek lesznek új termékeket létrehozni, önállóan mást gyártani. Ezt azért úgy kell elképzelni, hogy a mesterséges intelligenciával rendelkező számítógép megkapja, hogy mi az új termék, és önállóan átrendezi úgy a gyártósort, hogy azonnal hozzá tud látni a munkához. Innentől kezdve a gyártás elköltöztetése tulajdonképpen adatköltöztetés lesz. A mesterséges intelligenciák optimalizálni fogják az energiafogyasztást, saját biztonsági rendszereket generálnak, lesznek olyan alkalmazások, amelyek képesek lesznek a saját hibáikból tanulni – folytatta a jóslatok sorát Kaschek. Hozzáfűzte: ezzel együtt az ember irányítása nélkül semmi nem fog történni. A jövő munkavállalóinak ugyanakkor minél több számítástechnikai ismerettel kell rendelkezniük. Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)