Bemutatta minisztereinek listáját Dacian Cioloş
Brüsszelben dolgozó szakember, nagykövet, volt szociáldemokrata miniszter és a magánszférában tevékenykedő menedzser is lehet az új, szakértői román kormányban, amelynek névsorát vasárnap délután ismertette Dacian Cioloş kijelölt kormányfő.
A korábban uniós mezőgazdasági biztosként tevékenykedő kijelölt miniszterelnök közölte: a kabinetben a magánszférában, a romániai vagy az európai közigazgatásban dolgozó szakemberek, illetve különböző civil szervezetekben tevékenykedő, menedzseri tapasztalatokkal rendelkező személyek is helyet kapnak. Felhívta a figyelmet: a nemi egyensúlyra is odafigyelt, így a kabinet egyharmada nő. „Számos fiatalt, és jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező személyt is beválogattam, akik nyitottak a párbeszédre” – jegyezte meg Cioloş, hozzátéve: fontos szempont volt a feddhetetlenség is.
A kabinetben nem kaptak helyet a leköszönő ügyvivő kormány tagjai, kizárólag a kijelölt kormányfő által kiválasztott, politikai szerepet nem vállaló személyekről van szó.
A névsor ismertetését követően Cioloş előbb a Szociáldemokrata Párt (PSD), majd a Nemzeti Liberális párt (PNL) vezetőivel egyeztetett, hétfőn pedig a többi párttal találkozik.
A kormány hivatalba lépéséhez az szükséges, hogy a ma és várhatóan hétfőn esedékes parlamenti szakbizottsági meghallgatásokat követően a parlament két háza együttes ülésén bizalmat szavazzon az új kabinetnek. Ez várhatóan nem okoz problémát, mivel gyakorlatilag mindegyik párt elfogadhatónak nevezte Cioloş személyét és a szakértői kormány gondolatát, még a Szociáldemokrata Párt (PSD) is, amely ugyanakkor azt akarja, hogy a kabinet minden projektről külön egyeztessen a pártokkal.
Egyébként a kormánynévsor bejelentését megelőzően, még szombaton – útban a törökországi g20-as csúcs felé – rövid bukaresti kitérőt tett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, akik a kijelölt miniszterelnökkel találkoztak. A megbeszélésekről Cioloş elmondta: a romániai politikai helyzetről, valamint az új kormány programjáról tárgyaltak, különös tekintettel a költségvetésre, mivel Bukarest ennek kapcsán alkut szeretne Brüsszellel.
Mint ismeretes, a szakértői kormány annak nyomán vált szükségessé, hogy Victor Ponta miniszterelnök lemondott a bukaresti Colectiv nevű szórakozóhelyen kitört tűzvész miatt kitört kormányellenes tüntetések után, és a parlamenti pártok úgy döntöttek: a jelenlegi közhangulatban nem vállalják a politikai kormányzás felelősségét. Ponta eddigi kormánya Sorin Cîmpeanu ügyvivő kormányfő, oktatási miniszter irányításával a Cioloş-kormány hivatalba lépéséig marad a helyén.
A Cioloş-kormány névsora:
Costin Grigore Borc – miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter – jelentős menedzseri tapasztalattal bír, jelenleg a a CRH – a volt Lafarge – vezérigazgatója;
Vasile Dâncu – miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszter – szociológus, volt szociáldemokrata szenátor, egykori távközlési miniszter;
Lazăr Comănescu – külügy, jelenleg államfői tanácsadó, 2008-ban már volt külügyminiszter;
Mihnea Motoc – védelem – jelenleg londoni nagykövet, korábban Románia ENSZ-, illetve európai bizottási nagykövete volt;
Petre Tobă – belügy – rendőri karriert futott be, jelenleg országos rendőrfőkapitány, volt belügyi államtitkár;
Anca Dragu Paliu – pénzügy – pénzügyi elemző az Európai Bizottság mellett, tíz évig az IMF romániai irodájában tevékenykedett;
Marian Popescu – közlekedés – a Román Vasúttársaság (CFR) ügyvezető menedzsere, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik;
Cristina Guseth – igazságügy – a Freedom house jogvédő szervezet munkatársa, a jogállamiság megerősjtését célzó projektek fűződnek a nevéhez, a korrupcióellenes küzdelem egyik élharcosa;
Adrian Curaj – oktatás – szakterülete az oktatás menedzsmentje, a a Világbank, az UNESCO és az Európai Bizottság tanácsadója volt;
Claudia Ana Moarcăş – munkaügy – több mint 25 éves tapasztalat a témában
Andrei Baciu – egészségügy – fiatal sebész, külföldi, kórházmenedzseri tapasztalattal;
Achim Irimescu – mezőgazdaság – Románia európai bizottsági képviseletén dolgozik, afrármérnök, volt mezőgazdasági államtitkár;
Victor Vlad Grigorescu – energia – 39 éves, az Electrica igazgatótanácsi tagja, szintén Románia EB-képviseletén tevékenykedett;
Aura Răducu – európai uniós alapok – az EB REGIO-osztályán dolgozott, ma az EBRD szakértője;
Cristina Paşca Palmer – környezetvédelem – az Európai Bizottságnál tevékenykedik;
Marius Bostan – távközlés – szakirányú tapasztalat;
Vlad Alexandrescu – művelődés – a Bukaresti Tudományegyetem tanára, volt luxemburgi nagykövet;
Elisabeta Lipă – sport és ifjúság – evezős olimpiai bajnok, az evezős szövetség és a Dinamo sportklub elnöke;
Violeta Alexandru – szociális párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter – a Közpolitikai Intézet igazgatója
Ioan Dragoş Tudorache – a miniszterelnöki kancellária vezetője – jogász, az ENSZ munkatársa volt Koszovóban, jelenleg az Európai Bizottság mellett tevékenykedik;
Dan Stoenescu – határon túli románokért felelős tárca nélküli miniszter – diplomata, jelenleg a madridi nagykövetség munkatársa;
Cristian Ciprian Bucur – parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter – jelenleg is a parlamenti adminisztráció tagja.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Bizalom a szakértőknek (Beiktatták a Cioloş-kabinetet)
Nagy többséggel szavazta meg a parlament tegnap Dacian Cioloş kijelölt miniszterelnök kormányának beiktatását, amelyben a miniszteri posztok többségét a pártoktól független – a magánszférából, európai intézményekből és a civil társadalomból érkező – szakértők töltik be. Este az új kormány huszonkét tagja letette a hivatali esküt Klaus Johannis előtt, az államfő beszédében arra figyelmeztetett, a jövő őszi parlamenti választásokig lehetősége van a romániai politikai osztálynak a megújulásra, és „nagyon jó volna”, ha ezt az esélyt kihasználnák.
A Cioloş-kabinet még el sem kezdte munkáját, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma máris nyílt levélben kéri a miniszterelnököt, hogy a kormányprogramba foglaljanak be több olyan intézkedést, amely a három megyében kisebbségben élő román közösségek védelmét szolgálja. Parlamenti támogatás
A Cioloş-kormánynak és programjának a szükséges 274 helyett 389 törvényhozó szavazott bizalmat. A technokrata kormány beiktatását a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója is támogatta, a titkos voksoláson mégis 115 ellenszavazat gyűlt össze, kétszer annyi, mint ahány mandátummal a szakértői kormány ellen nyíltan állást foglaló kisebb pártok, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége és a Román Demokrata Párt rendelkezik. A parlamenti szavazáson nem vett részt Victor Ponta lemondott miniszterelnök, a nagy hiányzók közt tartják számon még a volt liberális pártvezért, Crin Antonescut. Liviu Dragnea, az SZDP elnöke arra figyelmeztette Cioloşt, hogy a szociáldemokraták addig támogatják kormányát, amíg megőrzi politikai semlegességét. Kijelentette: a Ponta-kormány megemelt fizetéseket és nyugdíjakat, kisebb adókat és az általa örököltnél kevesebb adósságot hagy utódjára. A NLP társelnöke, Alina Gorghiu kifejtette: azt várja a Cioloş-kormánytól, hogy vessen véget a közpénzek politikai célokra való felhasználásának, de nem kéri tőle, hogy az SZDP embereit az NLP embereire cserélje a közigazgatásban. Gorghiu szerint, azért volt szükség technokrata kormányra, mert az emberek csalódtak a politikusokban, és a választásokig hátra lévő évben a politikustársadalomnak meg kell újulnia. Az NLP partnerséget és szükség esetén „őszinte kritikát” ígért Cioloşnak. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is arra figyelmeztette a parlamentet, hogy a társadalmi elégedetlenség a képviseleti demokráciát veszélyezteti, és erre nem lehet más válasz, mint azoknak a korrekcióknak a meghozása, amelyeket az emberek joggal kérnek számon a politikusokon. Kijelentette: a Cioloş-kormánytól a hatályos törvények betartatását várja, beleértve a kisebbségvédelemre vonatkozókat, ugyanakkor olyan kormányzati intézkedéseket, amelyek révén a lakosság érezheti a gazdasági növekedés előnyeit. Az RMDSZ megszavazza a Cioloş-kabinet beiktatását, a további támogatásról pedig az egyes tervezetekről folytatandó egyeztetések alapján esetenként fognak dönteni – tette hozzá. Cioloş parlamenti beszédében kifejtette: kormánya a közigazgatás hatékonyságát akarja javítani, valamint visszaszerezni a társadalom bizalmát az állami intézmények számára, és megerősíteni a demokráciát. Azt ígérte, hogy a kabinet munkáját az átláthatóság, a felelősségvállalás, a párbeszédre való nyitottság fogja vezérelni. A technokrata miniszterelnök a jövő évi választások korrekt megszervezését, a társadalmi párbeszédet, a korrupció elleni harcot, a költségvetési egyensúly és gazdasági növekedés fenntartását és az emberi erőforrások menedzsmentjének javítását nevezte prioritásainak. Az új kormány
A Cioloş-kormánynak 22 tagja van, ezek a következők: Vasile Dâncu miniszterelnök-helyettes, fejlesztési és közigazgatási miniszter; Costin Grigore Borc miniszterelnök-helyettes, gazdasági, kereskedelmi és turisztikai miniszter; Lazăr Comănescu külügyminiszter; Petre Tobă belügyminiszter; Mihnea Ioan Motoc védelmi miniszter; Anca Dana Dragu Paliu pénzügyminiszter; Achim Irimescu földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter; Victor Vlad Grigorescu kis- és középvállalkozásokért és üzleti szféráért felelő miniszter; Adrian Curaj oktatásért és tudományos kutatásért felelős miniszter; Vlad Alexandrescu művelődésügyi miniszter; Aura Carmen Răducu európai alapokért felelős miniszter; Raluca Prună igazságügyi miniszter; Cristina Paşca Palmer környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter; Claudia Ana Moarcăş munkaügyi, családügyi, szociális védelemért és idősekért felelős miniszter; Marius-Raul Bostan informatikai miniszter; Patriciu Achimaş-Cadariu egészségügyi miniszter; Elisabeta Lipă ifjúsági és sportügyi miniszter; Marian Dan Costescu közlekedésügyi miniszter; Victoria-Violeta Alexandru társadalmi párbeszédért felelős miniszter; Dan Stoenescu határon túli románokkal való kapcsolattartással megbízott miniszter; Ciprian Bucur parlamenttel való kapcsolattartással megbízott miniszter; Ioan Dragoş Tudorache a miniszterelnöki kancellária vezetője. Esély a megújulásra
A miniszterelnök és a miniszterek esti eskületétele után tartott beszédében Klaus Johannis kiemelte, a román társadalom megváltozott, mások elvárásai is, mint huszonöt vagy akár tíz évvel ezelőtt, és a krízis oka éppen e társadalmi változásban keresendő. A parlamentben elhangzott beszédekre utalva kifejtette, sem kormányzati, sem parlamentáris, sem politikai jellegű krízisbe nem került az ország, hanem a választópolgárok bizalma rendült meg a politikai osztályban, és ez a legsúlyosabb formájú válság. Ezért felszólította a pártokat, az elkövetkező egy évben, míg a Cioloş-kormány vezeti az országot, lehetőségük lesz visszafordulni választóikhoz, és reményét fejezte ki, hogy ezt a rendkívüli alkalmat nem szalasztják el. Az új kormány tagjainak egyébként azért is gratulált, hogy a jelen körülmények között volt bátorságuk elvállalni a különböző tárcák irányítását. Románok kisebbségben
Miután október 3-án a Hargita megyei románok marosfői találkozóján a Székelyföldön számbeli kisebbségben élő románok egy memorandumot fogadtak el, melyben az ügyeikkel foglalkozó kormányhivatal felállítását követelték, most ugyanezzel a kéréssel nyílt levélben fordultak Dacian Cioloş miniszterelnökhöz. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma azt kívánja, a kormányprogramba foglaljanak be több olyan intézkedést, amely a három megyében élő román közösségek védelmét szolgálja. Egy saját költségvetéssel rendelkező kormányfőosztályt kérnek, amelyet a miniszterelnöknek közvetlenül alárendelt államtitkár vezet, és amelynek feladata a székelyföldi románság támogatása. Azt is kérik, hogy a központi költségvetésből biztosítsanak számukra finanszírozást kulturális és vallási projektekre. A fórum vezetői gazdasági-fejlesztési stratégia kidolgozását is sürgetik Kovászna és Hargita megye számára, rámutatva: csak új munkahelyek teremtésével és a meglevők megtartásával lehet megállítani a román fiatalok elvándorlását. Hangsúlyozzák, a térségben élő 400 ezer román nevében szólalnak fel 33 Kovászna, Hargita és Maros megyei román civil szervezet ernyőszervezeteként.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Két új miniszter
Dragoş Tudorachét, a miniszterelnöki hivatal eddigi vezetőjét belügyminiszterré, Paul Gheorghiut, a miniszterelnök eddigi kabinetvezetőjét pedig a miniszterelnöki hivatal vezetőjévé nevezte ki tegnap Klaus Iohannis államfő.
A két tisztségviselőt Dacian Cioloş kormányfő jelölte, miután a korrupciógyanúba keveredett eddigi belügyminiszter, Petre Tobă múlt héten bejelentette lemondását. Iohannis tegnap a távozó tárcavezető felmentéséről szóló elnöki rendeletet is aláírta. A Mediafax értesülése szerint az elnök ma jelenti be, hozzájárul-e, hogy a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást folytasson Tobă ellen. Az alkotmány szerint hivatalban lévő vagy volt kormánytag ellen csak az államfő – ha pedig törvényhozó az illető, a parlament – jóváhagyásával lehet bűnvádi eljárást indítani. Tudorachét Brüsszelből hozta magával Cioloş szakértői kabinetjébe. A jogi végzettségű Tudorache romániai bírói karrierjét hagyta ott 2002-ben a nemzetközi intézményekben (EBESZ, EU) betöltött különböző tisztségekért, a román miniszterelnöki hivatal élére való kinevezése előtt, 2015 márciusa és novembere között az Európai Bizottság migrációs és uniós belügyek főigazgatóságának koordinációs és stratégiai igazgatója volt. Az új belügyminiszter feladata lesz egyebek mellett a december 11-ére kiírt parlamenti választás megszervezése.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Átalakítják a belügyi tárca hírszerzését
A szolgálatot érintő botrányok miatt Dragoş Tudorache belügyminiszter két héten belül a belügyi tárca Belső Hírszerzési és Védelmi Osztályának (DIPI) átalakítására vonatkozó javaslatot terjeszt a kormány elé.
A tárcavezető tisztázni kívánja a szolgálat hatásköreit, és paralmenti ellenőrzés alá akarja helyezni. „Célom, hogy legtöbb két héten belül javaslatot tegyek a kormánynak, valamint a többi illetékes intézménynek egy első reformtervre. Először is tisztázni akarom a DIPI hatásköreit, hogy ne fedjék egymást más, a hírszerzésben illetékes állami szervekével. Másodsorban parlamenti ellenőrzés alá akarom helyezni a DIPI-t, vagy ahogy az intézményt hívni fogják, ennek nyomán átláthatóbban működne, és a parlamentnek tartozna felelősséggel" – közölte Dragoş Tudorache belügyminiszter egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
Az intézkedések előzménye, hogy az utóbbi hetekben a DNA nyomozásai számos rendellenességre derítettek fényt a DIPI-n belül. A legutóbbi vizsgálat nyomán az osztály hat korábbi vezetője és 18 további munkatársa ellen indítottak bűnvádi eljárást korrupció gyanúja miatt. A nyomozás Petre Tobă korábbi belügyminisztert is érintette, aki lemondott a belügyi tárca éléről azt követően, hogy a DNA bűnpártolással gyanúsította meg.
Egy másik ügyben, amelyben már vádat is emeltek egy másik volt belügyminiszter, Gabriel Oprea, egy volt DIPI-vezető, Nicolae Gheorghe és több más munkatárs ellen, a vád szerint törvénytelenül költötték el a Belső Hírszerzési és Védelmi Osztály számára kiutalt pénzeket.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Átszervezik a belügyi titkosszolgálatot
Katonai intézményként szervezik újjá a korábbi belügyi titkosszolgálatot (DIPI), miután a szervezet számos egykori és jelenlegi vezetője korrupciós botrányba keveredett. Erről tegnapi ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a kormány.
A DIPI helyébe lépő Belső Elhárítási Egység (DGPI) feladata lesz leleplezni és megakadályozni azokat a fenyegetéseket, amelyek a belügyi szervek hatékonyságát és a közrendet veszélyeztetik, de a szervezett bűnözés, korrupció terén nem lesz már hatásköre. A megszerzett ilyen jellegű információk „hasznosításánál” a DGPI-nek együtt kell működnie más belügyi szervekkel. A DGPI nem folytathat önállóan bűnvádi eljárást, nem eszközölhet letartóztatásokat, nem lesznek már saját fogdái. A DIPI vagyona, levéltára, költségvetése egy hónapon belül átkerül az DGPI-hez. A fegyveres testület parancsnokát a belügyminiszter nevezi ki a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) jóváhagyásával. A tegnap elfogadott rendelet felszámolja a hatásköri átfedéseket a rendőrséggel, a Román Hírszerző Szolgálattal és a belügyminisztérium korrupcióellenes igazgatóságával (DGA). Egyes források szerint a DIPI 2500 alkalmazottja közül 1800-at vesz át az új belügyi elhárítás, 700-at pedig átirányítanak a DGA-hoz és a bevetésekre szakosodott különleges rendőri alakulathoz (DOS). A militarizálás egyebek mellett azt jelenti, hogy megszűnik a 30 százalékos „korrupcióellenes” bérpótlék – írja a Mediafax. Dragoș Tudorache belügyminiszter azzal indokolta a DIPI „militarizálását”, hogy ez segít a fegyelmet és a feddhetetlenségi követelményeket nemcsak az alkalmazás feltételeként, hanem a szervezet működtetése során is érvényesíteni. Elődje, Petre Toba éppen a DIPI-botrány miatt kényszerült lemondásra szeptember elején, miután a korrupcióellenes ügyészség azzal gyanúsította meg, hogy megtagadta néhány önkényesen államtitokká minősített irat titkosításának feloldását, és így akadályozta a DIPI korrupt vezetőinek felelősségre vonását.
A korrupcióellenes ügyészség a belügyi titkosszolgálat 18 vezetője ellen indított eljárást, mert állítólag saját használatra vásároltak a szolgálat pénzén olyan javakat, amelyeknek semmi közük nem volt az operatív munkához, a beszerzésről készült jelentéseket pedig titkosították. Ugyancsak a DIPI pénzén vásároltatott magának luxusautót Gabriel Oprea volt belügyminiszter, állítja az ügyészség, ez az ügy májusban került bíróság elé.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Katonai intézménnyé alakul a belügyi titkosszolgálat
Katonai intézményként szervezik újjá Romániában a korábbi belügyi titkosszolgálatot (DIPI), miután a szervezet számos egykori és jelenlegi vezetője korrupciós botrányba keveredett. Erről tegnapi ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a kormány.
A DIPI helyébe lépő Belső Elhárítási Egység (DGPI) feladata lesz leleplezni és megakadályozni azokat a fenyegetéseket, amelyek a belügyi szervek hatékonyságát és a közrendet veszélyeztetik, de a szervezett bűnözés, korrupció terén nem lesz már hatásköre. A megszerzett ilyen jellegű információk "hasznosításánál" a DGPI-nek együtt kell működnie más belügyi szervekkel.
A DGPI nem folytathat önállóan bűnvádi eljárást, nem eszközölhet letartóztatásokat, nem lesznek már saját fogdái. A DIPI vagyona, levéltára, költségvetése egy hónapon belül átkerül az DGPI-hez. A fegyveres testület parancsnokát a belügyminiszter nevezi ki a legfelső védelmi tanács (CSAT) jóváhagyásával. A tegnap elfogadott rendelet felszámolja a hatásköri átfedéseket a rendőrséggel, a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI), és a belügyminisztérium korrupcióellenes igazgatóságával (DGA).
A Mediafax hírügynökség szerint a DIPI 2500 alkalmazottja közül 1800-at vesz át az új belügyi elhárítás, 700-at pedig átirányítanak a DGA-hoz, és a bevetésekre szakosodott különleges rendőri alakulathoz (DOS). A militarizálás egyebek mellett azt jelenti, hogy megszűnik a 30 százalékos "korrupcióellenes" bérpótlék – írta a Mediafax.
Dragos Tudorache belügyminiszter azzal indokolta a DIPI "militarizálását", hogy ez segít a fegyelmet és a feddhetetlenségi követelményeket nemcsak az alkalmazás feltételeként, hanem a szervezet működtetése során is érvényesíteni.
Elődje, Petre Toba éppen a DIPI-botrány miatt kényszerült lemondásra szeptember elején, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) azzal gyanúsította meg, hogy megtagadta néhány önkényesen államtitokká minősített irat titkosításának feloldását, és így akadályozta DIPI korrupt vezetőinek felelősségre vonását.
A DNA a belügyi titkosszolgálat 18 vezetője ellen indított eljárást, mert állítólag saját használatra vásároltak a szolgálat pénzén olyan javakat, amelyeknek semmi közük nem volt az operatív munkához, a beszerzésről készült jelentéseket pedig titkosították. Ugyancsak a DIPI pénzén vásároltatott magának luxusautót Gabriel Oprea volt belügyminiszter, állítja a DNA, ez az ügy már májusban bíróság elé került.
Népújság (Marosvásárhely)

Közösen járőröznek a román és a szerb határőrök
A román és a szerb belügyi egységeknek az államhatár térségében történő közös járőrözéséről írt alá egyezményt csütörtökön Dragoș Tudorache és Nebojsa Stefanovic belügyminiszter – tájékoztatott honlapján a bukaresti belügyminisztérium.
A megállapodást a Dacian Cioloș miniszterelnök és szerb kollégája, Aleksandar Vucic találkozója keretében írták alá a temesvári közigazgatási palotában. A közös járőrözés – az MTI által ismertetett közlemény szerint – a schengeni ajánlásoknak megfelelően erősíti meg a közös határszakasz ellenőrzését.
A belügyminiszterek megbeszélésén Dragoș Tudorache az Európai Unió és Szerbia közötti toloncegyezmény tárgyában való együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Mindkét miniszter jónak minősítette az információcsere által megvalósuló együttműködést, mely arra irányul, hogy leküzdjék a terrorizmust és a radikalizálódást, a gazdasági bűnözést, a jövedékiadó-köteles termékek csempészését és a vámszabályok megsértését.
Az MTI emlékeztet: október végén a román határrendészet szóvivője panaszolta el a Digi 24 hírtelevíziónak, hogy Szerbia rendre elutasítja az államhatár térségében román oldalon elfogott illegális bevándorlók visszafogadását, és ez feszültséget okoz a két ország között. A televíziós riportban elhangzott: a szerb-román határ térségében idén elfogott mintegy háromszáz határsértő közül Szerbia mintegy kétszáz visszafogadását elutasította. A szerb hatóságok arra hivatkoztak, hogy ezekben az esetekben nem teljesültek a toloncegyezményben előírt feltételek – magyarázta a szóvivő. A határsértők többsége Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkezett.
Krónika (Kolozsvár)