Kötelező lesz Kolozsváron a magyar nyelvű helységnévtábla
Bírósági végzés kötelezi Kolozsvár önkormányzatát arra, hogy magyarul is feltüntesse a város nevét a helységnévtáblákon. A pert egy holland alapítvány kezdeményezte, Monica Trofin bíró pénteken helyt adott a keresetnek. A döntés nem végleges.
A holland alapítvány azzal érvelt, hogy Kolozsváron egy jelentős nemzeti kisebbség él, amely meghatározó szerepet töltött be a település fejlesztésében. Ugyanakkor vállalta, hogy az új helységnévtáblák felszerelésének költségeit fedezi.
Ugyanez az alapítvány pert nyert már a tordaszentlászlói rendőrautók magyar feliratozásának ügyében is. Horváth Anna Kolozsvár alpolgármestere a transindex megkeresésére elmondta, nincs tudomása a perről, de a bíróság döntése reménykeltő, hiszen a közigazgatási törvénynek egy többféleképpen értelmezhető előírása kapcsán született egy bírósági álláspont, ami akkor is fontos, ha az igazságszolgáltatásnak nem a legfelsőbb szintjén hozták azt meg.
Kifejtette, kormányzati szinten sincs konszenzus arról, hogy azok a települések, ahol a nemzeti kisebbség aránya 20% alá süllyed, elveszítik-e nyelvi jogaikat. Horváth Anna üdvözölte a civil kezdeményezést, és elmondta, a civil szféra részéről érkező kezdeményezések sokszor előrevihetik azokat az ügyeket, amelyekben politikai szinten nem sikerül előrelépni.
marosvasarhelyiradio.ro, Erdély.ma

Indoklás: helységnévtábla 20% alatt is
A Kolozs Megyei Bíróság közölte annak a határozatnak az indoklását, amelyet a kolozsvári kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése kapcsán indított perben hoztak július 11-én.
Monica Trofin bíró úgy ítéli meg, a közigazgatási törvény értelmében a helyhatóság valamely kisebbség 20 százalékos aránya fölött köteles ugyan kihelyezni a táblákat, de ezalatt nem tiltja a jogszabály az intézkedést. A bíró ugyanakkor úgy ítéli meg, a kétnyelvű feliratozás vonatkozásában a helyhatóság az illetékes, s a kolozsvári városháza feliratozhatja a város nevét a kisebbség nyelvén is anélkül, hogy ezzel valamely jogszabályt megszegne. A polgármesteri hivatal szóvivője azt állítja, a törvény szerint a városházának kötelessége megfellebbezni a bírói határozatokat. (Képünkön: az Acum-Most mozgalom által elhelyezett, és a városháza által eltávolított helységnévtábla)
Szabadság (Kolozsvár)

Táblaügy
A Kolozs Megyei Törvényszék minapi ítélete megerősítette, hogy Romániáról igen nehéz jogállamként beszélni főleg kisebbségi kérdésben. Már jó ideje megfigyelhető, hogy a nemzetiségek jogainak csorbítására az igazságszolgáltatást használják fel a hatóságok, és ebben a játszmában egyre kevesebb beleszólása van a politikumnak. Nem volt meglepő, hogy a 2000-es évek elején a Funar vezette kolozsvári polgármesteri hivatal önkényes módon megtagadta a helyi közigazgatási törvény alkalmazását, és nem szerzett érvényt annak a kötelezettségnek, hogy Kolozsvár határában magyarul is kiírja a város nevét a hivatalos román elnevezés mellett, ugyanis az 1992-es népszámlálás szerint még 20 százalék fölötti volt a magyar lakosság számaránya.
Némiképp felderengett a remény sugara 2014 júliusában, amikor a most elutasító ítéletet hozó törvényszék egyik bírónője, Monica Trofin a magyarság számára kedvező elsőfokú ítéletben megállapította: a polgármesteri hivatalnak ki kell írnia magyarul is a város nevét. A bírónő úgy indokolta akkori döntését, hogy a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséről önkormányzati döntés is született 2002-ben, emellett a törvény nem tiltja, hogy a 20 százalék alatti kisebbségek nyelvén is ki lehessen írni a város nevét, és erre számos pozitív romániai példával érvelt. A történetet azóta ismerjük, az ügy másodfokon bukott meg formai okok miatt és került vissza elsőfokra, a törvényszék pedig másodszor már a korábbi döntéssel ellentmondó ítéletet hozott Alexandrina Nan bírónő révén.
Borbély Tamás. Szabadság (Kolozsvár)