Fő kritérium a jó munkavégzés
Létszámcsökkentés a közigazgatásban
A közigazgatási intézmények dolgozói hetek óta bizonytalan helyzetben vannak, az általános, 25 százalékos bércsökkentés mellett többüknek a munkaszerződését is felbontják. Legtöbb esetben még nem tudni pontosan, ki marad és kinek kell mennie, az önkormányzatok zöme a hónap végi tanácsülésen dönti el, miként módosítják a szerkezeti felépítést. Az elbocsátások csak a megye városaiban több száz közhivatalnokot érintenek.
Mint ismeretes, a június 30-i 63-as számú kormányrendelet előírja a közigazgatási intézmények karcsúsítását, ami az alkalmazottak egy részének az elbocsátását vonja maga után. A 63-as kormányrendelet a július 2-i Hivatalos Közlönyben jelent meg, ettől számított 40 napon belül kell a kormánynak eljuttatni a létszámcsökkentésre vonatkozó adatokat, a helyi tanácsi határozattal jóváhagyott módosított organo-gramokat.
Ki megy és ki marad?
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban a jelenlegi 719 alkalmazottból közel 30-at kell meneszteni – tájékoztatta lapunkat Aurel Trif sajtószóvivő. – Az elbocsátások nem érintik a hivatal alárendeltségébe tartozó intézmények személyzetét (iskolaorvosi rendelők, bölcsődék, állatkert), kivéve az anyakönyvi hivatalt, ahol öt dolgozótól válnak meg, valamint a közösségi rendőrséget, ahol 110 alkalmazottnak bontják fel a munkaszerződését – fejtette ki a szóvivő, aki szerint az állás nélkül maradók kiválasztásakor elsősorban hatékonysági kritériumokat vesznek majd figyelembe. A létszámcsökkentés által módosított személyzeti felépítés jóváhagyás végett a július végi soros ülésen kerül a tanácsosok elé, majd a prefektúra augusztus közepéig eljuttatja ezeket a kormányhoz.
A Maros Megyei Tanácsnál valamint a hozzá tartozó intézményekben dolgozók közül várhatóan 189 személytől válnak meg – közölte a napokban Szabó Árpád alelnök.
Tegnap a megye több városában is a létszámcsökkentés ügyében tárgyaltak az önkormányzati képviselők. Dorin Danesan, Segesvár elöljárója közölte, a jelenlegi 224 alkalmazottból 17-et kell elbocsátaniuk. – Közülük nyolcan nyugdíjba mehetnek, az osztályvezetők pedig a munkavégzés minősége alapján eldöntik, hogy kiket menesztünk – fogalmazott a polgármester.
– Dicsőszentmártonban a polgármesteri hivatal 205 alkalmazottja közül 34-nek mennie kell ahhoz, hogy illeszkedjünk az előírt személyzeti létszámhoz – magyarázta Szabó Albert alpolgármester, aki szerint még nem tisztázódott, hogy kik maradnak állás nélkül. Várhatóan a hónap végi tanácsülésen állítják össze a kritériumrendszert.
– A megengedettnél nincs több alkalmazottunk, ám mégis lesznek elbocsátások a személyzeti költségek csökkentése végett – tudtuk meg Maria Precuptól, Szászrégen alpolgármesterétől. A hivatal 247 személyt foglalkoztat (beleértve a hozzá tartozó intézmények személyzetét is), a létszámcsökkentés pedig legtöbb 30 személyt érint majd.
Egyesek megússzák
– A radnóti önkormányzat alkalmazottainak a száma nem haladja meg a prefektusi rendeletben előírtat, emiatt nem kényszerülünk arra, hogy valakit is elbocsássunk – állítja Simona Turcu alpolgármester. Szerinte a kisvárosra vonatkozó megengedett létszám 88 fő, ezen felül vannak a személyi gondozók, akiket nem menesztenek.
Erdőszentgyörgyön hasonló a helyzet. Tar András, az önkormányzat vezetője kifejtette, az előírások szerint 53 alkalmazottal dolgozhatnak, ám a hivatal jelenleg is csak 27 dolgozót foglalkoztat, így fel sem merül a létszámcsökkentés.
A tiltakozásnak nem volna értelme
Amint köztudott, több száz közigazgatási dolgozó marad állás nélkül. Mi a szakszervezet álláspontja ez ügyben? – kérdeztük Virgil Macesant, a közigazgatásban dolgozókat tömörítő országos szakszervezet alelnökét. – A törvény törvény, emiatt jelen esetben semmiféle tiltakozásnak nem volna értelme. Annyit tehetünk, hogy figyelemmel kísérjük a kritériumrendszer összeállítását, amely alapján kiválasztják azokat, akiket elbocsátanak. Például az elmúlt pénteken tárgyaltunk a közösségi rendőrök ügyében, és egyetértettünk azzal, hogy figyelembe veszik a szakmai teljesítmény mellett azt is, ha valaki egyedüli családfenntartó – fogalmazott az érdekképviseleti országos tömb alelnöke.
Menyhárt Borbála. Népújság (Marosvásárhely)

Nincs engedély az RMOGYKE számára!
Magukon viselik az egyetem történetét
Marosvásárhely polgármesteri hivatala másodszorra sem engedélyezte a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) nyilvános rendezvényét. Az engedélyeket kibocsátó bizottság megtiltotta a szervezőknek, hogy információs sátrat állítsanak fel a város főterén.
A szervezők ezúttal nem tüntetésre kértek jóváhagyást, hanem a virágóra mellett állítottak volna fel augusztus 27-szeptember 3. között egy 8x3 méteres sátrat, plakátot helyeztek volna ki az egyetem történetéről. A lakosságot a román és a magyar tagozat helyzetének időbeni alakulásáról, a magyar tagozat elsor- vasztásának okairól és az önálló magyar tagozat létrehozásának szükségességéről szerették volna tájékoztatni. Augusztus 17-i beadványukban hangsúlyozták, rendezvényükre meghívják a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem aktív és nyugdíjas (román és magyar) egyetemi oktatóit is. Az engedélyezőbizottság tegnapi gyűlésén az orvosi öltözetben megjelent Ádám Valérián, az RMOGYKE ügyvezető igazgatója abban a reményben vett részt, hogy ezúttal nem tüntetésről lévén szó, az illetékesek rábólintanak a rendezvényre. Tévedett: a bizottság (Trif Aurel, Mateescu Stefan, Moldovan Daniel, Porav Cristian, Rad Nicuºor, Pop Ioan Florin, Florea Florin) ezúttal is elutasította beadványukat, megtiltva a sátor felállítását. Arra hivatkoztak, hogy az egyesületet nem hatalmazta fel az egyetem szenátusa arra, hogy tájékoztassák a polgárokat az intézmény történetéről, ezért kétség merül fel az előadók objektivitásával kapcsolatosan, a magyar tagozat helyzete romlásának okait elemezni illetve az önálló magyar tagozat létrehozásának szükségességét megállapítani az egyetem szenátusának hatáskörébe tartozik, továbbá a szóban forgó időszakban zajlik Marosvásárhelyen a Félsziget fesztivál, amelyen mintegy 60-65 ezer személy vesz részt, márpedig az 1991. évi 60-as törvény értelmében tilos két párhuzamos rendezvény szervezése, függetlenül azok jellegétől. És nem utolsósorban a bizottság arra hivatkozott, hogy a Rózsák terén nagyszabású munkálatok folynak, emiatt sem időszerű ott sátrat emelni. A Népújság kérdésére Ádám Valérián elmondta, a bizottsági tagok azt ajánlották, a főtér helyett az egyetem udvarán állítsák fel az információs sátrat, ám ehhez a szenátus engedélye kell, márpedig annak megszerzésére esély sincs. A szervezők ezért plakát helyett öltözékükre nyomtatják a MOGYE, annak magyar tagozata történetéről szóló tájékoztató szövegrészeket, és tovább folytatják sétájukat a főtéren, ezt ugyanis nem tilthatja be senki.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

Ellopták Borsos Tamás szobrát Marosvásárhelyen
Ellopták a marosvásárhelyi vár Petőfi tér felőli bejáratánál felállított Borsos Tamás-szobrot, Kiss Levente alkotását. A városvezetés ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést.
Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának igazgatója, Aurel Trif elmondta, valószínű, hogy a szobrot ellopták, de „a feljelentés megtörtént és a nyomozás már el is kezdődött".
Sajnos nem ez az első eset a szobor eltulajdonítására: két évvel ezelőtt már egyszer ellopták a bronzból készült műalkotást, akkor a rendőrségnek sikerült megtalálni a tetteseket.
Borsos Tamás 1566. június 14-én született. Jegyző, 1599-től főbíró, majd 1605-től fejedelmi táblabíró volt Marosvásárhelyen. Ő kezdeményezte a marosvásárhelyi vár építését. (szerk.) Erdély.ma

Ráfanyalodott Marosvásárhely polgármestere a kétnyelvűségre
Nem csitul a harc a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a Maros Megyei Tanács között – írja a vasarhely.ro. Dorin Florea polgármester ugyanis kétnyelvű levelet mellékelt az úniós élelmiszercsomagok mellé, amelyben a megyei intézményt járatja le.
A Maros Megyei Tanács elnöke, Ciprian Dobre azt állítja, hogy a polgármesteri hivatal közpénzből próbálja lejáratni a megyei intézményt. Az európai uniós élelmiszercsomagra jogosultak ugyanis az élelmiszerek mellé egy borítékot is kaptak. A kétnyelvű levelekben pedig az olvasható: „szerettük volna, ha ezek az élelmiszerek már korábban az Önök éléskamrájába kerültek volna, de a megyei tanács munkamódszerei miatt ez nem volt lehetséges”.
Dobre megengedhetetlennek tartja, hogy a polgármesteri hivatal az önös politikai céljaira használja fel azt a közel nyolcezer embert, aki rá van szorulva az uniós élelmiszercsomagokra.
Dorin Florea a sajtó megkeresésére nem volt hajlandó nyilatkozni. „Sokkal fontosabb dolgaim vannak, mint az ilyen levelek” – üzente Aurel Triftől. A városháza sajtószóvivője kijelentette: azért tartották fontosnak az érintettek tájékoztatását, mert rengetegen érdeklődtek a polgármesteri hivatalnál a segélycsomagok késéséről. Trif hangsúlyozta: Marosvásárhelyen más városokkal ellentétben közel egy hónapot késtek az uniós élelmiszercsomagok.
Ciprian Dobre szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón a „nagy leleplezés” mellett azt is közölte: számításaik szerint a kiosztásra szánt közel 8000 boríték, illetve levél nyomtatása megközelítőleg 14 ezer lejbe került a városi önkormányzatnak. „Ennyi pénzből 14 ezer kilogramm lisztet vagy akár 4600 kilogramm cukrot is vásárolhattak volna a rászorulóknak” – fogalmazott Dobre, aki felszólította a Polgármesteri Hivatalt, közölje: kinek volt az ötlete és ki engedélyezte a levelek kiosztását. Bejelentette azt is: kérni fogja ezeknek a személyeknek a lemondását.
maszol/vasarhely.ro

A református egyház bepereli a marosvásárhelyi városházát
Három éve százezer euróval tartozik a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal az Erdélyi Református Egyházkerületnek egy száz négyzetméteres „erőszakkal elkért” területért. De nem ez az egyetlen tartozása, hiszen a Bolyai Farkas Gimnáziumnak otthont adó kollégiumi épületért sem fizeti a bérleti díjat, mi több, arra sem mutat hajlandóságot, hogy az egyházzal közösen uniós pénzekre pályázzon a tanintézet felújítása érdekében.
A saroképületet két méterrel kellett bennebb vinni a városháza követelése miatt.
A marosvásárhelyi Kálvin Otthon pénteki átadásán Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke bejelentette: hamarosan beperelik a városházát, így próbálva behajtani egy 2010-es adósságot.
Két méter széles földsávért tartoznak
A Székelyhon kérdésére a püspök elmondta, a volt Jókai (jelenleg Mihai Eminescu) utcában vásároltak meg egy ingatlant, amelyet az állam szolgáltatott vissza a tulajdonosnak. Oda terveztették meg az öregotthonnak és nyugdíjas lelkészeknek fenntartott lakrészeknek helyet adó épületegyüttest. A városháza az előzetes építkezési engedély kibocsátásakor nem, csak a végleges építkezési engedély igénylésekor jelezte, hogy szüksége van egy területrészre a Marasti utcával való kanyar kiszélesítése érdekében. „Az ingatlan, amelynek helyére mi a Kálvin komplexumot terveztettük, évekig állami tulajdonban volt, nem értem, hogy miért nem intézkedtek akkor. Nekünk nagy anyagi erőfeszítésbe került a városháza által igényelt 103 négyzetméteres területet átadni, mivel teljesen át kellett terveztetni az épületegyüttest, a falakat két méterrel be kellett vitetnünk. 2010-ben azt mondták, hogy a végleges építkezési engedélyt csakis így kaphatjuk meg, így más választásunk nem volt. Szerződést kötöttünk, amelyben a városháza vállalta, hogy az átadott területért kártérítést fizet, majdnem 100 ezer eurót. Ezt az összeget 2010 végéig kellett volna kifizesse, de még ma sem tette meg. Azt hiszem, senki nem vádolhat minket türelmetlenséggel, hogyha ma azt mondjuk: nem tudunk tovább várni és bepereljük a városházát, követelve a szerződésben foglalt összeg kifizetését” – nyilatkozta Kató Béla.
A városháza sajtófelelőse, Aurel Trif megkeresésünkre szűkszavúan csak annyit válaszolt: ha valóban tartoznak, a szerződés pedig érvényes, és hiteles, akkor biztos ki fogják fizetni a benne szereplő összeget.
A közös pályázást sem támogatják kellőképpen
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal nemcsak a fent említett összeggel tartozik az Erdélyi Református Egyházkerületnek, hanem a Bolyai Farkas Gimnázium által elfoglalt épület bérleti díjával is. Kató Béla elmondta, nem elég, hogy a városháza évek óta nem fizet rendszeresen, jelenleg is évekkel el van maradva, az épület felújítási tervének megvalósítását sem támogatja. „A vonatkozó törvények azt írják elő, hogy az egyházak kötelesek a polgármesteri hivatalokkal közösen pályázni a felújításra szükséges pénzösszegekre. Míg Sepsiszentgyörgyön és Nagyenyeden ezt meg tudtuk tenni, és uniós pénzalapokból újítottuk fel a kollégiumokat, Marosvásárhelyen nem találtunk partnerre. Egyedül készítettük el a pályázathoz szükséges előtanulmányt, ami 200 ezer euróba került, hogy esélyünk legyen 2014-ben uniós pénzalapokat lehívni a kollégium épületének teljes felújítására. Reméljük, hogy a városvezető hajlandó lesz legalább aláírni a közös pályázatot – hangoztatta az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
Simon Virág
Székelyhon.ro

Florea-kijelentés miatt tiltakoznak
Az RMDSZ Maros megyei elnöke, Brassai Zsombor és az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke, Jakab István is tiltakozik egy Dorin Floreának tulajdonított, a magyarokat sértő kijelentés miatt.
A Népújság szerint szerdai sajtótájékoztatóján Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester azt mondta, hogy „fogyatékosok lesznek a magyar tanulók”, ha nem vegyes tannyelvű iskolába járnak, és nem tanulnak meg jól románul beszélni. Brassai Zsombor csütörtöki blogbejegyzésében hangsúlyozta: „a magyarok nem attól tanulnak meg helyesen románul, ha olyan iskolákba járnak, amelyekben kultúrájukat, anyanyelvüket, történelmi tudatukat, tradícióikat csak fogcsikorgatva megtűrik. Nem. A magyarok akkor tanulnak meg helyesen románul, ha tiszteletben tartják anyanyelvük tekintélyét, s a román nyelvet idegen nyelvként, az idegen nyelv tanításának sajátos módszertanával tanítják meg nekik!”
Jakab István szerint Dorin Florea polgármester tettei és nyilatkozatai egyértelműen jelzik, hogy nem alkalmas és nem méltó Marosvásárhely vezetésére. „Az a polgármester, aki nem képes felfogni, mi történt Marosvásárhelyen 1990. március 20-án, aki nem vonja le a következtetést a Forgatag száműzéséből, aki nem tanul Lakó Péterfi Tünde megbüntetésének esetéből, aki nem látja be, hogy a székely zászló elleni jogtalan küzdelme milyen veszélyekkel jár, az a tűzzel játszik! Marosvásárhely lakói elzavarják azt a polgármestert, aki a város jövőjének ellensége” – fogalmaz közleményében Jakab.
Florea állítólagos kijelentései kapcsán Lakó Péterfi Tünde is nyílt levelet juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyben tiltakozik a városvezető sértő megjegyzése miatt. „Meddig tűrjük ezt szó nélkül? Mikor hozzuk végre tudomására, hogy ezt nem teheti? Azt hiszem, hogy a jóérzésű román ajkú városlakók is beláthatják, hogy szörnyű helyzetben van Marosvásárhely, mert egy olyan polgármester vezeti, aki még a szavait sem képes megválogatni, amikor a város lakosságához szól! Személy szerint én ezt nem tűrhetem szó nélkül. Tiltakozásképpen pénteken délután négy órától kiállok a városháza elé, egy neki címzett, de bárki által elolvasható levéllel. Fél ötig fogok ott állni, azután a levelet beadom a portásnak. Remélem nem csak elolvassa, de meg is szívleli majd a benne foglaltakat. Aki szeretne csatlakozni, megteheti” – hangoztatta Lakó Péterfi Tünde.
„A polgármester szavait rosszul értelmezték, hiszen ha mondta is azt, hogy a kizárólag magyar iskolában járó gyerekek fogyatékosok, akkor sem arra értette, hogy nincs kezük és lábuk, hogy sérültek, hanem, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek azáltal, hogy nem román társakkal együtt tanulnak. Hangfelvételünk a sajtótájékoztatóról nincs” – mondta Aurel Trif, a városháza sajtószóvivője.
Simon Virág
Székelyhon.ro

EMNP: fogyatékosoknak nevezte a magyar gyerekeket Dorin Florea
Bocsánatkérésre szólította fel december 5-én, csütörtöki közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) marosvásárhelyi szervezete Dorin Florea polgármestert, amiért szerdai sajtótájékoztatóján állítólag fogyatékosoknak, félszegeknek nevezte a magyar iskolákba járó diákokat. Az EMNP a diszkriminációllenes tanácsnál is panaszt tett.
A Néppárt az kifogásolja, hogy az elöljáró rosszindulatú nyilatkozatokkal illette a történelmi egyházakat a visszaszolgáltatott iskolai ingatlanok állapotával kapcsolatosan, „megfeledkezve arról, hogy a polgármesteri hivatal több éves nemtörődömsége és bérelmaradása következtében” nincs anyagi fedezet a javításokra.
„Az a polgármester, aki nem képes felfogni, mi történt Marosvásárhelyen 1990. március 20-án, aki nem vonja le a következtetést a Forgatag száműzéséből, aki nem tanul Lakó Péterfi Tünde megbüntetésének esetéből, aki nem látja be, hogy a Székely zászló elleni jogtalan küzdelme milyen veszélyekkel jár, az a tűzzel játszik!” – fogalmaz a közlemény.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szóvivője szerint Dorin Florea nem használta a "fogyatékos" kifejezést a sajtótájékoztatón. Aurel Trif a maszol.ro-nak elmondta: az elöljáró arról beszélt, hogy a magyar diákok számára hátrányt (románul: handicap) jelent, ha magyar iskolába járnak, mert így nehezebben sajátítják el a román nyelvet, míg a kétnyelvű iskolákban ezt könnyebben megtehetik.
maszol/közlemény

Hangfelvétel Floreáról: a magyar iskolában tanuló magyar diák "fogyatékos lehet"
Valóban a „fogyatékos” (handicapat) kifejezést használta Dorin Florea egy sajtótájékoztatóján a magyar iskolába járó gyerekek kapcsán – derült ki a sajtótájékoztatón készült hangvelvételről.
A marosvásárhelyi polgármester arról beszélt: a magyar diákok is tudják azt, hogy ha építésznek vagy ügyvédnek készülnek, tökéletesen kell ismerniük a román nyelvet. „Milyen lenne az az ügyvéd aki azt mondja, hogy „nem tudom, nem beszél …” – ez nem megy. A magyar diák fogyatékos is lehet emiatt” – mondta Dorin Florea.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szóvivője lapunknak tagadta, hogy Dorin Florea a „fogyatékos” kifejezést használta volna. Aurel Trif csütörtökön azt állította: az elöljáró azt mondta, hogy a magyar diákok számára hátrányt (románul: handicap) jelent, ha magyar iskolába járnak, mert így nehezebben sajátítják el a román nyelvet, míg a kétnyelvű iskolákban ezt könnyebben megtehetik.
A sajtótájékoztatón elhangzottak miatt Dorin Floreat bocsánatkérésre szólította fel az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) marosvásárhelyi szervezete, és a diszkriminációllenes tanácsnál is panaszt tett.
A Transindex portálon közölt írásában Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára úgy vélekedett: „Florea ravasz politikus, ezért kétértelműen fogalmaz: a mondatában szereplő handicapat szó jelenthet hátrányt, de fogyatékosságot is”. Kovács szerint nem Florea az első román politikus, aki a magyar iskolások jövője miatti „baráti”, „segítőkész” aggodalomba csomagolva döngöli földbe a magyarokat. „Annak ellenére, hogy az irodája nem a Dâmbovița partján van, Florea sok-sok év alatt kiválóan megtanulta, hogy a román-magyar viszonyt/feszültséget/súrlódásokat kihasználva, miként lehet népszerűségi pontokat szerezni” – írta az RMDSZ főtitkára.
maszol.ro

Szabadsága alatt menesztették a marosvásárhelyi állatkert magyar igazgatóját
A marosvásárhelyi polgármester, Dorin Florea, menesztette Kopacz András állatkertigazgatót. Peti András alpolgármester a Marosvásárhelyi Rádiónak azt nyilatkozta: nincs tudomása arról, milyen okból kell távoznia Kopacz Andrásnak az igazgatói tisztségből.
Az állatkert vezetőjét, aki most pihenőszabadságát tölti, távollétében menesztették.
Aurel Trif, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal sajtószóvivője, megkeresésünkre azt nyilatkozta, hogy Kopacz András esetében nincs szó leváltásról. Mivel ideiglenesen volt kinevezve, ezt a kinevezést most visszavonták. Aurel Trif az új igazgató nevét is elárulta: Horia Horatiu, a Megyei Sporthorgász- és Vadászegyesület volt vezetője.
marosvasarhelyiradio.ro, Erdély.ma

Szándékos egynyelvűsítés a Piroska-sétányon
A 2012 szeptemberében átadott somostetői Piroska-sétány kétnyelvű tábláit sem kímélik a garázdálkodók. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal illetékesei azt állítják: „mindig baj van” a magyar nyelvű feliratokkal.
Rongálják a kétnyelvű turisztikai táblákat címmel nemrég cikkeztünk arról, hogy a Maros völgyében tönkreteszik a kétnyelvű irányjelző táblákat. A Székelyhon.ro-n a szóban forgó cikkhez az egyik hozzászóló a következőket írta: „A Maros Megyei Sürgősségi Kórház és a Somostető között létrehozott, erdőt átszelő Piroska-sétány Somostető felőli bejáratát jelző tábla magyar nyelvű fele megrongált, kiolvashatatlan, megalázó minden magyar embernek (…) Ezt ki javítja, cseréli ki?” – teszi fel a kérdést az olvasónk.
Elmentünk a marosvásárhelyi családok körében népszerű sétányhoz, és valóban: a sétány állatkert felőli bejáratánál lévő fatáblán kivésték a magyar feliratot; egyik oldalán a Platoul Corneşti, másik oldalán pedig csak az Alee Promenadă felirat látszik (a Somostető, illetve sétány szavak csak nyomokban).
„Egy rosszindulatú állampolgár tehette, kicseréljük őket” – mondta portálunknak Aurel Trif, a polgármesteri hivatal sajtószóvivője, amikor engedélyt kértünk, hogy megkeressük a kérdésben illetékes Mircea Moldovant, a közszolgáltatásokért felelős ügyosztály igazgatóját.
„Összefirkálták, már megrendeltük az új táblákat” – vágott a szavunkba az illetékes igazgató, amikor elkezdtük ismertetni megkeresésünk okát. „Mit csináljunk, gyakran megtörténik, állandóan problémáink vannak a feliratokkal” – adta tudtunkra az igazgató. „Csak időbe telik, amíg elkészülnek” – folytatta. Kérdésünkre, hogy mennyibe, az igazgató elismételte: „Megrendeltük, amikor elkészülnek, felszereljük őket”, majd hozzátette, gondolkodtak azon is, hogy a tábla érkezéséig vegyék le a jelenlegit, de ennek nem láttak értelmét az új elkészültéig.
Egy további felvetésünkre, miszerint a Piroskát ábrázoló, csak román nyelvű tanácsokat, üdvözléseket tartalmazó táblákat (pl. Bun venit în natură – Isten hozott a természetbe, Odihneşte-te, timpul e la dispoziţia ta – Pihenj a rendelkezésedre álló időben), lehetséges lenne-e magyarul is kihelyezni, Moldovan elmondta: „Voltak magyar nyelvű fémtáblák is, de ezeket ellopták, lesznek újak. Biztos az elkövető hazavitte, mert szépek voltak” – tette hozzá félig viccesen.
Harmadik felvetésünkre, miszerint miért olyan szemetes a sétány környéke (szemétkupacok fogadtak ugyanis a kukák mellett és a fák tövében), Moldovan elmondta, hetente takarítják a környéket, amivel ezen a héten kissé késésben vannak, de hamarosan, még ma kiküldi a hivatal alkalmazottait, hogy takarítsák el a szemetet.
Vass Gyopár, Székelyhon.ro

Máris megrongáltak egy vásárhelyi magyar utcanévtáblát
Alig került ki Marosvásárhely néhány épületére pár valós kétnyelvű utcanévtábla, máris megrongáltak egyet közülük. Kedden a Mátyás király téren, a Turbina-árok mellett akadtunk olyanra, amelyen a magyar nyelvű felirat egy részét piros-sárga-kék alapú lehúzós képpel takarták le.
A matricán az „Uniţi sub tricolor” (Egyesülve a trikolór alatt) felirat olvasható. Huszonöt évvel ezelőtt, 1990 véres márciusát megelőzően szintén a Corvin Mátyás nevét hirdető táblát mázolták le elsőként a városban.
A Turbina-híd mellett lévő kiskocsma kerítésén található tábla mostani megcsúfolásáról nem tudtak az illetékesek, sem az italozóban üldögélők. Peti András alpolgármester viszont megígérte, hogy akárcsak a folyamatosan lefestett helységnévtáblákat, az utcanévtáblákat is letisztítják vagy kijavítják.
A csere folyatódik, de milyen iramban?
Mint arról beszámoltunk, az önkormányzat illetékesei múlt héten több olyan egynyelvű táblát cseréltek ki, melyeken a magyar személyiségek neve mindössze románosított vagy németesített változatban jelent meg. Néhány napja a Strada Gheorghe Doja alatt a Dózsa György utca felirat is olvasható; hasonlóan jártak el a Paul Chinezunak átkeresztelt Kinizsi Pállal, a Matei Corvinnak nevezett Mátyás királlyal, valamint a Franz Lisztként írt Liszt Ferenccel.
Kérdésünkre, hogy mikor olvashatjuk magyarul szentjeink, például István király, valamint a 19. századi mócvidéki bányászmozgalom vezetőjének, Varga Katalinnak a nevét, Peti András azt ígérte: hamarosan.
„Naponta két-három utcába kerül ki új, kétnyelvű tábla” – fejtette ki az alpolgármester, aki szerint várhatóan szeptember derekára az összes vásárhelyi köztéren kétnyelvű táblák tájékoztatják majd a járókelőket.
Ezzel szemben a táblacserével megbízott városházi igazgató, Florian Moldovan azt állítja, hogy jóval hosszabb folyamatról van szó, amely csupán 2015-ben ér véget. „Mindez költségvetésfüggő” – adott hangot a hivatal álláspontjának a lapunk által megkérdezett Aurel Trif városházi szóvivő is.
A kétnyelvűséget szorgalmazó Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) vezetője, Szigeti Enikő attól tart, hogy néhány kicserélt utcatábla után az önkormányzat, forráshiányra hivatkozva, lezárja az ügyet.
„Tapasztalataink azt mutatják – például a kétnyelvű iskolanévtáblák ügye –, hogy a városháza egyik időhúzó érvelése a kétnyelvűség témakörben a forráshiányra való hivatkozás” – fejtette ki lapunknak Szigeti. A Cemo-aktivista szintén cáfolta Peti András állítását, miszerint naponta több feliratot is lecserélnek: mint mondta, információik szerint a táblákat készítő cég nem kapott több rendelést.
RMDSZ-siker idegen hátszéllel
Miközben a valós kétnyelvű utcanévtáblák megjelenését múlt héten saját sikereként tálalta az RMDSZ helyi vezetősége, kiderült, hogy Dorin Florea polgármestert az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) kötelezte az ügy mielőbbi intézésére.
A Cemo a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! elnevezésű civil érdekérvényesítő csoport szakmai tanácsadójaként májusban feljelentette Marosvásárhely polgármesterét és Maria Cioban jegyzőt, mivel diszkriminatívnak tartotta a csak román nyelven kiírt utcaneveket. A CNCD július 31-én meghozott döntése értelmében az egynyelvű marosvásárhelyi utcanévtáblák sértőek a marosvásárhelyi magyar közösségre nézve.
A diszkriminációellenes testület figyelmeztetésben részesítette Floreát és Ciobant, továbbá hat hónapos határidőt szabott ki a valós kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztésére. A tanács ugyanakkor felszólította a polgármesteri hivatalt, hogy amennyiben az utcanévtáblák elkészítése nincs befoglalva a kiadások közé, mielőbb módosítsa az idei költségvetést.
Egyébként a Strada Gheorghe Doja – Dózsa György utca felirat kihelyeztetésére még 2012 őszén az Erdélyi Magyar Néppárt tett egy nem mindennapi kísérletet. A szervezet vezetői, Portik Vilmos, Jakab István és Boros Zoltán egy kész táblával állítottak be az RMDSZ Dózsa utcai székházába, és félbeszakítva a szövetség sajtótájékoztatóját, arra kérték a párt szenátor-, illetve képviselőjelöltjét, Frunda Györgyöt és Kerekes Károlyt, hogy mielőbb helyezzék ki azt az iroda külső falára.
A néppárti küldöttséget ingerült hangnemben kitessékelő Frunda György akkor úgy vélekedett, hogy „az EMNP táblája nem helyes, ugyanis a törvény azt írja elő, hogy az utcanév csak azon a nyelven legyen kiírva, amilyen a névadó nemzetisége”.
„A következetesség szép erény: akkor nem tetszett ez a kompromisszumos változat az RMDSZ-nek, most meg ezzel dicsekszik” – fogalmazott a szövetség múlt heti nyilatkozataira reagálva Portik Vilmos, a néppárt megyei elnöke.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

Hivatalnoki amnéziát okozó kétnyelvűsítés
Egyáltalán nem tartják be, vagy csak részlegesen teljesítik a kétnyelvű táblák kihelyezésével kapcsolatos ígéreteiket a marosvásárhelyi önkormányzat illetékesei. Amikor hónapokkal ezelőtti vagy akár másfél éve tett nyilatkozataikkal szembesítettük őket, kiderült, hogy nem is emlékeznek arra, amit – valószínűleg a sajtó és a közvélemény megnyugtatására – hirtelenjében válaszoltak. 
Gabriela Oşant, a városháza iskolákért felelős igazgatóját év elején arról kérdeztük, mikorra kétnyelvűsítik az összes marosvásárhelyi tanintézet homlokzati feliratait? Oşan akkor – mint 2014. január 29-ei lapszámunkban beszámoltunk róla – azt mondta, hogy legtöbb tíz napon vagy két héten belül be szeretnék fejezni a tavaly késő ősszel elkezdett akciót.
Hozzátette: kis fennakadást okoz annak a négy, műemlék épületben működő gimnáziumnak az esete, melyek homlokzatára nem két egyszerű, de kirívónak számító kék színű táblát, hanem odaillő pannót szeretnének kihelyezni. Ennek mérete és alakja mind a négy iskolaépület esetében különbözik. Oşan a Bolyai Farkas Gimnáziumra, az Alexandru Papiu Ilarian, az Unirea és a művészeti iskolára célzott.
Kilenc hónapja az igazgató azzal nyugtatgatta az olvasókat, hogy a szakemberekkel és a tanintézetek vezetőivel közösen keresik a megoldást az ügyben. Azt is megígérte, hogy a közeljövőben a sportcsarnokokra is új, kétnyelvű feliratokat helyeznek ki.
Mindebből a mai napig semmit nem láttunk, holott kilenc hónap alatt ennél nagyobb dolgokat is meg lehet valósítani. Erre maga Oşan a példa, aki a közelmúltban édesanya lett. Helyettese, Horaţiu Lobonţ megvallotta, nincs tisztában a táblacserék ügyével, de hamarosan utánanéz.
Még várni kell a magyar tájékoztatóra 
Az iskolanévtáblákhoz hasonlóan a gyalogosoknak szánt, érintőgombbal ellátott jelzőlámpák ügye is feledésbe merült. A Dózsa György út Béga utca és a kémiai gimnázium közötti szakaszán másfél évvel ezelőtt, 2013. március végén helyezték üzembe a villanyrendőröket. Azóta a gyalogosok számára biztonságosabb az átkelés, hiszen a lámpák tartóoszlopain elhelyezett készülék gombját megnyomva kell megvárniuk a zöld jelzést.
Egy héttel a rendszer működésbe helyezése után tettük szóvá a városházán, hogy a járókelők ugyan elégedettek, ám kifogásolják, hogy az érintőgombok melletti információs tábla kizárólag román nyelvű, míg a szerkezet románul és angolul figyelmezteti a járókelőket arra, hogy még várniuk kell.
Amint arról 2013. április 4-ei lapszámunkban beszámoltunk, Aurel Trif, a polgármesteri hivatal szóvivője azzal próbált ránk cáfolni, hogy „mindenki elégedett”. A városházi illetékes ugyanakkor megígérte, hogy hamarosan kétnyelvűre cserélik az összes figyelmeztető táblát. „Az információs táblákat ideiglenes jelleggel helyeztük ki, a közeljövőben lecseréljük kétnyelvűekre” – mondta többek között.
Aurel Trif újabb megkeresésünkre, amikor szembesítettünk a másfél évvel ezelőtti nyilatkozatával, meglepettnek mutatkozott. „Mondtam én ilyesmit? Nem emlékszem” – volt az első reakciója, majd telefonon tudakozott az ügyről Florian Moldovan igazgatónál. Kollégája elmondta, valóban tervben van a táblák cseréje, de csak 2015-ben.
Leállt az utcanévtáblák cseréje
Ha beigazolódott volna Peti András alpolgármester lapunknak tett, augusztus 5-ei lapszámunkban leközölt állítása, miszerint az önkormányzat naponta két-három utcában cseréli le a névtáblát, a folyamat már befejeződött volna.
Ehhez képest, Peti nyilatkozatával ellentétben, azóta egyetlen új, kétnyelvű utcanévtáblát sem helyeztek ki. Sőt időközben eltüntették a Kós Károly utca egyik feliratát. Ilyen körülmények között a városban még mindig csak a Dózsa György utat, a Kinizsi Pál utcát és a Mátyás király teret hirdeti új, kétnyelvű tábla.
Még a Liszt Ferenc utcát sem sikerült újratáblázni, amelyről augusztus elején az RMDSZ vezetői azt állították, hogy a Franz Liszt elnevezés alá felkerült a zeneszerző és zongoraművész magyar neve. Lapunk megkeresésére Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos vállalta, hogy még a napokban – saját költségén – kitéteti az új táblát.
Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) vezetője már augusztusban félőnek tartotta, hogy a néhány kicserélt utcatábla után az önkormányzat, forráshiányra hivatkozva, lezárja az ügyet.
„Tapasztalataink azt mutatják – például a kétnyelvű iskolanévtáblák ügyében –, hogy a városháza egyik időhúzó érvelése a kétnyelvűség témakörben a forráshiányra való hivatkozás” – fejtette ki Szigeti. A CEMO-aktivista augusztus elején is cáfolta az RMDSZ-es alpolgármester állítását, miszerint naponta több feliratot is kicserélnek, mondván, hogy a táblákat készítő cégtől megtudta, nem kaptak rendelést újabb kétnyelvű feliratokra.
Lapunk hétfőn újból megkereste Peti András alpolgármestert, aki egyrészt a közbeszerzési eljárás bürokratikus bonyodalmaival magyarázta a munkálatok megtorpanását, másrészt úgy vélte, kár lenne elsietni, hisz a 2007-ben készült utcanévlistán több fordítási hiba is van.
„Egyfelől meg kell hirdetnünk a táblakészítésre a közbeszerzési eljárást, másfelől ki kell javítanunk a fordításba becsúszott hibákat” – mondta az elöljáró. Igaz, az új lista akkor is elkészülhetett volna, ha az önkormányzat már 2007-ben nekilát a fordítások ellenőrzésének, és minden héten csupán egyetlen utcanevet korrigál.
Felvetésünkre, hogy a javított lajstrom elkészültéig miért nem lehetne a Secuilor Martiri alá kiírni a Székely Vértanúkat vagy a Sfîntul Ioan alá a Szent János nevet olyan körülmények között, hogy az efféle elnevezések fordítása nem képezheti vita tárgyát, az alpolgármester úgy vélekedett, hogy előbb-utóbb csak elkezdődik a táblacsere. Eközben a város utcáiban a lakók kezdeményezésére kezdenek megjelenni a kétnyelvű utcanévtáblák.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Bojkott a városi tanácsban
Mindaddig, amíg az utcanévtáblák ügye rendeződik
A marosvásárhelyi tanács múlt csütörtöki ülését nem tudták megtartani, ugyanis nem volt meg az ehhez szükséges jelenlét. Az RMDSZ-frakció tagjai ugyan ott voltak, de bojkottálták a gyűlést: a napirendi pontok megszavazásakor kikapcsolták a szavazókészüléket. A tanácsülésről hiányzott Ioana Roman demokrata párti képviselő, illetve még mindig betöltetlen a mandátumáról korábban lemondott Ciotlaus Ionela helye. Dorin Florea polgármester sem jelent meg az ülésen, üzenetét a sajtószóvivő olvasta fel. Peti András alpolgármester, az RMDSZ frakcióvezetője kijelentette: mindaddig bojkottálják a tanácsülést, amíg a polgármester napirendre nem tűzi az RMDSZ által előterjesztett újabb határozattervezetet a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében.
A tanácsülés előtt kerítettek sort a lakásgazdálkodási vállalat részvényesi gyűlésére, amikor az RMDSZ-frakció még szavazott, a tulajdonképpeni ülést azonban jelenlét hiánya miatt nem tartották meg. A napirendi pontok megszavazása előtt ugyanis az RMDSZ-tanácsosok kikapcsolták a szavazókészüléket, így nem volt meg az egyszerű többség a tanácsülés megtartásához, amelyen pedig legalább két vitatott határozattervezetről kellett volna szavazni: a parkolási szabályzat módosításáról és az ASA focicsapattal való társulásról. Peti András alpolgármester magyar és román nyelvű felszólalásában hangsúlyozta, bár az elmúlt időszak feszültségei, amikor természetellenes dolgok történtek az utcanévtáblák kihelyezése során, arra sarkalltak volna minden magánszemélyt, hogy határozottan emelje fel a szavát, az RMDSZ elsősorban tárgyalás útján, politikai eszközökkel kívánja képviselni a marosvásárhelyiek érdekeit. "Bár mindenki azt várta el, hogy szélsőségesen lépjünk fel, nem tettük, nem erre jogosított fel a marosvásárhelyi magyar közösség, hanem arra, hogy itt, a tanácsban nevezzük meg a problémákat, emeljük fel a szavunkat, megoldásokat kínáljunk. Tizenöt éve megoldatlan a kétnyelvű utcanévtáblák ügye, a türelmünk végéhez értünk: nemcsak a lakosság, mi is. Várjuk a megoldást, amihez mi a törvényes feltételeket megteremtettük, költségvetést szabtunk, mindent elkövettünk, hogy kikerüljenek e táblák. A helyi rendőrségtől a lakosság alázatosságot vár el, azt várja el, hogy partnere legyen, hogy szolgálja a közösséget nemcsak az utcanévtáblák, de a kerékpársávok, a zöldövezet megóvása ügyében is. Felháborítónak, hihetetlennek és főként erkölcstelennek tartjuk, hogy a helyi rendőrség 50.000 lejes bírsággal fenyegessen olyan kisnyugdíjasokat, akik havi 300 lejből kénytelenek megélni! Nem kérhetjük a helyi rendőrparancsnok leváltását, mert nem mi neveztük ki, nem voltunk benne a versenyvizsga-bizottságban, nincs lehetőségünk visszavonni, de kérjük, számoljon be a lakosságnak arról, hogy milyen jogszabályok alapján milyen cselekmények miatt helyezett kilátásba ekkora büntetést, mit tesz azért, hogy partnere legyen a közösségnek, milyen megelőző kampányokat kezdeményezett nemcsak a reklámtáblák ügyében, hanem más esetekben is, a bíróságon milyen eredményeket ért el azokban a perekben, amelyek táblaügyben indultak ellene. Remélem, a polgármester úr figyelembe veszi a lakossági észrevételeket és a jelentésünket" – nyilatkozta Peti András. Az alpolgármester bejelentette, hogy újabb határozattervezetet terjesztenek elő, ami, remélik, tényleg pontot tesz a táblaügyre, és átnyújtották minden tanácsosnak a kétnyelvű feliratok kihelyezésének támogatására összegyűjtött 15.000 aláírást is. Peti András hangsúlyozta: "a mi türelmünk is elfogyott, de továbbra is békés, tárgyalásos úton igyekszünk megoldani a kérdést" – tette hozzá.
Válaszként Bretfelean Valentin, a helyi rendőrség igazgatója kijelentette: a kétnyelvű feliratozás a 2007. évi 371-es helyi tanácsi határozat alapján történik, amely előírja, hogy a mellékletben szereplő megnevezések alkalmazása tanácsi határozat alapján történik majd. "2007 óta egyetlen határozatot sem fogadtak el a helyzet szabályzására. Sehol a világon Berlintől Rómáig és Moszkvától Madridig nem lehet utcákat vagy hivatalos intézményeket feliratozni a helyi tanács engedélye és törvényes keret nélkül. A bírság jelentős, elismerem, de nem a mi hibánk, hogy ilyenek a törvények Romániában, mi ezeket kell alkalmazzuk. Ha nem tesszük, bűncselekményt követünk el" – jelentette ki a rendőrparancsnok. Bretfelean szerint így is nagy megértést tanúsítottak, hisz a törvény nem nyújt lehetőséget a figyelmeztetésre, de azért jártak el így, hogy esélyt adjanak a jogszabályok betartására. "Nem róttunk ki bírságot senkire, és úgy gondolom, nem is fogunk. Nem az az érdekünk, hogy elvegyük az emberek pénzét, hanem az, hogy rávegyük őket, tartsák be a törvényt" – tette hozzá.
Sabau Olimpiu képviselő, egy hullámhosszon Bretfelean Valentinnal, megjegyezte: szerinte a helyi rendőrség "túl szelíd volt". Aurel Trif sajtószóvivő a tanácsülésről hiányzó Dorin Florea polgármester üzenetét olvasta fel, aki egyoldalú, a nyomásgyakorlás érdekében véghezvitt bojkottal vádolta meg az RMDSZ-frakciót, ami károsan érinti a város nagy projektjeit és elfogadhatatlan egy multikulturális városban, amelynek harmóniára van szüksége.
Peti András újságírói kérdésre elmondta, az újonnan benyújtott határozattervezet tartalmazza a javított és kiegészített utcanévlajstromot, a jogi keretet. Abból kiindulva, hogy az emberek a megoldást várják, azon a tanácsülésen ott leszünk, ahol ezt a tervezetet megvitatják és szavaznak, ám mindaddig, míg nem kerül napirendre, bojkottálni fogjuk a tanácsüléseket. A polgármesteren múlik, mikor tűzik napirendre az RMDSZ tervezetét – tette hozzá.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)