Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Tőzsér János
3 tétel
2015. február 10.
Együttműködési megállapodást kötött a Szent István Egyetem és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet
Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá kedden a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem (SZIE) rektora és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke.
A felsőoktatási intézmény MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az öt évre szóló stratégiai együttműködési megállapodást alapján a partnerek közös célja elősegíteni a Kárpát-medencei egységes gazdasági, kulturális és oktatási tér kialakítását.
A felek együttműködnek a térséget érintő fejlesztési koncepciók összeállításában, továbbfejlesztésében, különös tekintettel az emberi erőforrások fejlesztésére és a kutatási, tudományos tevékenységre. A stratégiai megállapodás lehetőséget biztosít gyakornoki, szakdolgozói, képzési együttműködésekre is - írták, hozzátéve: a Szent István Egyetem az intézményben létrejött értékek megőrzése mellett felelősséget vállal a jövő nemzedékének minőségi oktatásáért.
A közlemény szerint Tőzsér János, a SZIE rektora kiemelte, hogy az egyetem és a kutatóintézet a közös célok megvalósítása érdekében összehangolt fejlesztési forrásszerző tevékenységet folytat, beleértve az uniós, az állami, az önkormányzati, a gazdasági és civil erőforrások lehetőségeit. A kutatóintézet munkatársait meghívják vendégoktatóknak, az egyetem kihelyezett tanszék létesítését tervezi.
Szász Jenő, az NSKI elnöke a nemzetegyesítést megalapozó törvények elfogadását követően a kutatóintézet küldetésének tartja, hogy elkezdődjön a - gazdasági és természeti erőforrásnál is fontosabb - Kárpát-medencei magyar közösségek megerősítése, s e folyamatban a fiatalokkal való foglalkozás a legfontosabb. Ebben a törekvésükben példaként tekintenek a Szent István Egyetemre, melynek jogelődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem a külhoni magyar szakemberek anyanyelvű felsőoktatásának elindítójaként negyed századdal előtte járt a mai elképzeléseknek. Budapest, (MTI) -
2015. május 16.
Együttműködési lehetőségekről egyeztettek
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke több eseményen vett részt Székelyföldön. Pénteken a Csíki Sör Manufaktúrába látogatott, ahol együttműködési lehetőségekről egyeztettek Tánczos Barna szenátorral, illetve Tőzsér Jánossal, a magyarországi Szent István Egyetem rektorával.
„Olyan lehetőségekről beszéltünk, amelyek hosszú távon a székely gazdák, a székelyföldi egyetem és a magyarországi partnereink közötti együttműködésnek az alapját képezhetik” – vezette fel Tánczos Barna az egyeztetés tartalmát, a csíkszentsimoni sörgyár udvarán megtartott sajtótájékoztatón. Mint kiderült, több témát is átbeszéltek, amelyeknek folyamatban van a részletes kidolgozása és elindítása. Ezekre a projektekre szeretnének közösen, akár több ország összekapcsolásával, vagy külön-külön helyi, illetve uniós forrásokra pályázatokat előkészíteni. Tánczos elárulta, hogy többek között mesterképzés elindításáról is beszéltek a Szent István Egyetem segítségével, például Kolozsváron köztisztviselők számára.
Agrárgazdasági információk átadása
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, valamint a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke a tudás megosztásának fontosságát hangsúlyozta. „Az egyetemek együttműködése, a különböző szakmai szervezetek információbázisának közös felhasználása segít minket abban, hogy versenyképesek legyünk a Kárpát-medencében, Európában és a nemzetközi piacokon is” – emelte ki. Mint magyarázta, elsősorban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által létrehozott tanácsadó rendszer mögött lévő tudásbázis, azaz az agrárgazdasági, pénzügyi és piaci információk összességének hasznosítását, elérhetővé tételét szeretnék megvalósítani határon átívelő programok keretében, hogy az itteni vállalkozások is tudjanak profitálni belőle.
Terítéken a medve és a krumpli
Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora a megbeszélt témák kapcsán hozzáfűzte, szó esett a medvekérdésről is. Mint részletezte, gyakorlatilag olyan, több országot magába foglaló projektet indítanának, amely segít felbecsülni a medvék számát korszerű, molekuláris genetikai DNS-technológiákat felhasználva. Továbbá elmondta, érdemesnek találják foglalkozni három generáción át nemesített krumplifajtákkal is, amelyek ellenállók különböző betegségek ellen. „Amikor a burgonyanemesítésben bizonyos cégek uralják a piacot, akkor a saját érdekünk ezt tenni, hogy ne kelljen mástól átvenni” – szögezte le.
Együttműködés az egyetemekkel
„Lehetőségem volt meglátogatni a Sapientia EMTE, valamint a Szent István Egyetem vidékfejlesztési és agrármérnöki szakok hallgatóinak közös terepgyakorlatát. A Csíki Sör Manufaktúra jó példaként szolgál arra, hogy a vállalkozás szféra hogyan tud együttműködni az egyetemmel” – osztotta meg a rektor, utalva arra, hogy a csíkszentsimoni sörgyár termékét a Sapientia egyetem élelmiszer-mérnöki szakának segítségével, tanárok és diákok fejlesztették ki.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro
2016. szeptember 24.
A Székelyföldi felsőoktatás negyed évszázada
Jubileumi tanévnyitó ünnepséget tartott pénteken Csíkszeredában a Gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) az első kihelyezett Székelyföldi képzésének 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen több neves anyaországi elöljáró is felszólalt.
A Márton Áron Főgimnázium díszterme adott otthont az eseménynek, amely azért is volt különleges mivel negyed évszázada indította el a felsőoktatási intézmény az első kihelyezett agrár tagozatát Csíkszeredában. Idén 40 vidékfejlesztési agrármérnök és 25 vadgazda mérnök mesteris hallgató kezdte meg a tanulmányait.
A tanévnyitó Palkovics László oktatási államtitkár ünnepi köszöntőjével kezdődött. Az elöljáró kihangsúlyozta, ami negyed évszázada még csak a reményt jelentette a Székelyföldi fiataloknak, ma már valósággá vált. Hiszen, 25 évvel ezelőtt – a magyar nyelvű képzések és az anyanyelven való tanulás lehetőségén túl – sikerült elindítani, a határon túli magyar értelmiség újrateremtésének a lehetőségét. A külhoni magyarság esélye a tanulásban rejlik, a legnagyobb lehetőség a fiatalság számára pedig az elsajátítható és a munkaerőpiacon hasznosítható széleskörű ismeretek megszerzése. E képzéseken belül lehetőség nyílik mindezekre – fogalmazott az oktatási államtitkár.
Nagy István parlamenti államtitkár beszédében kiemelte, a Gödöllői Szent István Egyetem jogelődje a Gödöllői Agrártudomány egyetem volt az első felsőoktatási intézmény, amely Székelyföldön és azon is belül Csíkszeredában magyar nyelvű képzést indított negyed évszázada. „Azóta ezernél is több diploma került kiosztásra Székelyföldön, korszerű elméleti és gyakorlati ismereteket, illetve piacképes tudást biztosítva a tanulni vágyó fiatalságnak” – taglalta Nagy István. Megjegyezte, közös érdek, a határon túli magyarság szellemi, gazdasági és kulturális fejlődése, amelyhez a magyar kormány lehetőségeihez mérten minden támogatást megad.
Ezt követően Tőzsér János a SZIE rektora köszöntötte az elsőéves hallgatókat, és nyújtott történeti áttekintést a kihelyezett képzés elmúlt negyed évszázadáról. Utána Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora intézett néhány mondatot a jelenlévőkhöz, egyebek mellett pedig beszélt felsőoktatás fontosságáról és az egyetemeknek a régióban betöltött meghatározó szerepéről. Az ünnepséget Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnökének szavai zárták. Az elöljáró elmondta, a Szent Isván Egyetemen megszerzett tudással a hallgatók a világ bármely pontján megállják helyüket, de a legfontosabb, hogy itt Székelyföldön is anyanyelven sajátíthatják el ezt a tudást a fiatalok.
Molnár Rajmond |
maszol.ro