Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. április 13.
"Nagy Pál Ijesztő irományok címen számol be a Magyarok Világszövetsége elleni "kollektív nyilatkozatról", amelynek szerzői azt állítják, hogy az MVSZ "elvesztette a nemzet többségének bizalmát", mert nem áll pártok felett. Valójában nyilvánvaló pártérdekek szolgálatában ugrottak most porondra az összmagyarság legtekintélyesebb tömörülése ellen, írja Nagy Pál. Az fáj nekik, hogy nem sikerült kizárólagos befolyásuk körébe vonni az MVSZ-t. A másik írás József Ilonáé, a Kurírban jelent meg, eddig csak Németh János ítélte el a Romániai Magyar Szóban. A "közéleti légkörfertőzés itthoni kismesterei" közé tartozik Török Menyhért, aki Új totalitarizmus felé /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ címen kifejtette, hogy nem szavazna olyan politikai alakulatra, amelynek vezetői között van Tőkés László, inkább egy modern román pártra. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./ Előzmény /József Ilona cikkéről/: 828. sz. jegyzet.- MVSZ ellen: 571,625, 724. sz."
1995. április 14.
Ápr. 11-én Kolozsváron újból összeült az RMDSZ etikai bizottsága, a hírzárlat miatt keveset lehetett megtudni. A Tőkés László-Nagy Benedek ügyhöz kapcsolódva Tokay György és Borbély Imre ügyét tárgyalták. Az SZKT-döntés után hozzák nyilvánosságra a döntést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
1995. április 21.
"Ápr. 20-án megkezdődött Debrecenben az Egyetemes Magyar Református Konvent - Konzultatív Zsinat alakuló ülése, amelyen a világ magyar reformátusságát képviselő egyházi személyek vesznek részt. Az egyházi szervezet lelkészi elnökévé a küldöttek Csiha Kálmán kolozsvári püspököt választották, a világi elnök Szabó István, az Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka lett. A zsinat létrejöttének két "hajtómotorjaként" elismert püspök, Tőkés László nagyváradi és Hegedűs Lóránt, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke nem jutott be a vezetésbe, a küldöttek módosították az alapszabályt, létrehozták az ügyvezető elnöki tisztet. Ügyvezető elnökké Hegedűs Lórántot választották meg, Tőkés Lászlónak felkínálták a tiszteletbeli elnöki címet, de ő ezt visszautasította. Tőkés László úgy értékelte, hogy "az egyházban is visszarendezési folyamatok mennek végbe", az egyházi megújulási folyamat megtorpant. Nem fogadta el azt, hogy a Zsinat elutasította a politizálást. "Vak, aki nem látja, hogy a kisebbségi helyzetben mennyire fontos az egyháznak e politikai többletfunkcióját betölteni, éppen az emberi, a közösségi és a vallási jogok védelmében" - mondta Tőkés László püspök az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23., Magyar Nemzet, ápr. 21./ "
1995. április 24.
"A Magyarok Világszövetsége választmánya tanácskozott ápr. 21-23-a között, a sajtóban megfogalmazott politikai és pénzügyi vádaskodásokat visszautasította a testület. Csoóri Sándor elnök rávilágított arra, hogy nem a rágalmak háborúja a cél, hiszen a belső viszályokat szító mesterkedések olyan megosztottsághoz vezethetnek, amelyek az egész magyarság kárára válhatnak. Dobos László beszámolt a szlovákiai helyzetről, melynek célpontjában a szlovákiai magyarság áll. Tisztújítás is történt, Jakabfy Ernő lemondása után Bagi Lajos svájci ügyvédet, a Máltai Lovagrend egyik vezetőjét választották meg a nyugati magyarság képviselőjének. Püski Sándor Németh Magda helyére került. Az intéző bizottság új elnöke Borbély Imre, az RMDSZ képviselője lett. Patrubány Miklós elnökségi tag az MVSZ Erdélyi Társasága nevében nyilvánosságra hozott egy nyilatkozatot, mely a nemzeti kisebbségek és a nyugati emigráció között keletkezett eltávolodásra hívja fel a figyelmet. Ápr. 23-án átadták az MVSZ érdemrendjeit, melyet az idén négyen kaptak meg: Tőkés László püspök, Gombos Gyula író, Magyaródi Szabolcs és a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./ Csoóri Sándor elnök elmondta, hogy a Magyarok III. Világtalálkozójára meghívták a jelenlegi kormánykoalíció, az akkori ellenzék kiválóságait, Konrád Györgyöt, Esterházy Pétert, Demszky Gábort. Ők azonban nem jöttek el. - Az áprilisi választmányi ülés megnyitójáról Dobos László a révkomáromi tiltakozó nagygyűlésre indult. Megalapozottnak bizonyult tehát az MVSZ és a kisebbségek képviselői közötti tanácskozás után kiadott állásfoglalás: "Amennyiben a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződés nem tartalmazza és nem szavatolja az illető nemzeti közösségek autonóm intézményrendszerét, az MVSZ nem támogatja az alapszerződések aláírását." - állapítja meg a beszámoló írója, Tófalvi Zoltán. A választmány határozata értelmében megszűnt Timkó Iván elnökségi tanácsadó tisztsége. A magyarság hosszú távú elképzeléseit, Marácz László (Hollandia) és a zürichi Sebestyén Imre közös tervezetét vitaanyagként elfogadták azzal, hogy a jövőre esedékes világtalálkozón "Magyarságtudat és nemzeti stratégia" lesz a központi téma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./ A támadások óta százezerrel nőtt a taglétszám. /Magyar Nemzet, ápr. 24./"
1995. április 25.
"Tőkés László püspököt nem választották be a Magyar Református Egyház zsinatába. A zsinati atyák nem támogatják az egyházi reformot. Érzékelniük kellene, hogy az egyházközösség velejéig rothadt, és megújulást követel, állapította meg. "Elköteleztem magam az autonómiatörekvések és az egyházi reform mellett." /Új Magyarország, ápr. 25./ A Kurír durván, minősíthetetlen hangon kommentálja a történteket. /Meruk József: Tőkés László püspök már az övéinek se kell. = Kurír, ápr. 25./"
1995. április 26.
"Az Adevarul támadta a magyar diplomata útlevéllel Romániába látogatókat A nemzeti vagyon rablása - diplomata útlevéllel címmel, név szerint kiemelve Pataki Bálintot. A határőrség olyan információt kapott, hogy kisszobrokat és kegyszereket akarnak kivinni az országból. A vámtisztviselők mégis átengedték őket, megmagyarázhatatlan módon. Ugyancsak magyar diplomaták XVI. századi kéziratokat akartak kivinni az országból. A vámtisztviselők visszaküldték a szállítmány, amelyet Tőkés Lászlóhoz vittek. /Adevarul (Bukarest), ápr. 26./ Ugyanerről ír hosszú cikket a Crisana is, az autó rendszámát közölve /DCD-033/. A határőrség kérésére, hogy nyissa fel a csomagtartót, a diplomata ideges lett, a lap a diplomata fényképét is mellékeli. A durva vádakat tartalmazó "Az erdő és a bérencek. A forint, az ördög csábítása!..." című cikk két szerzője, Eugen Miron és Petru Sandor felteszi a kérdést: miért nem vizsgálta meg a vámtiszt Pataki Bálint csomagjait. /Crisana (Nagyvárad), ápr. 28./ Valójában megalapozatlan vádaskodásról van szó. Pataki Bálint valójában Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője."
1995. április 29.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 27-én Kolozsváron ülésezett. Tudomásul vette, hogy az RMDSZ kongresszusán történő elnökválasztásra beérkezett jelöléseket: Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László püspököt, Kónya Hamar Sándor és Borbély Imre képviselőket is javasolták. Takács Csaba ügyvezető elnök beszámolt Kovács László külügyminiszterrel ápr. 24-én Budapesten folytatott megbeszéléséről, amelyen Markó Béla szövetségi elnökkel együtt vett részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2., Magyar Nemzet, ápr. 29./
1995. április 29.
Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László püspököt, Kónya Hamar Sándor és Borbély Imre képviselőket is javasolták az RMDSZ elnöki tisztségére a szervezet máj. 26-án kezdődő kongresszusa előtt. /Magyar Nemzet, ápr. 29./
1995. május 2.
"Bodor Pál A prédikátor című, Tőkés Lászlót elítélő cikkét publikálta, hosszan idézve Gabriel Andreescut, aki elismeri a püspök emberi nagyságát, majd hozzáteszi: "ő nem tárgyal, prédikál." Bodor Pál ezt mondja tovább, kifejtve, hogy "Tőkés László engesztelhetetlen, mert talán úgy érzi, a túlerővel szemben alulmaradt nemzet történelmét éljük. Romantikus politikus..." "Türelmetlen, mert elkéstünk." "Elhitte például, hogy Hankiss Elemér nem jó magyar, és püspöki - vagy inkább: egyszemélyi közéleti sztrájkot hirdetett ellene. Talán rádöbbent azóta, hogy megtévesztették. Vajon ugyanolyan nyilvánosan megkövette már?" Bodor így folytatja ítélkezését: "Az önvédelem szép nacionalizmusa csak akkor termő, nemes, megmentő, ha nem szektásodik. Ha a nemzeti ökuménia erősebb és türelmesebb az eretneküldözésnél." /168 Óra, máj. 2./ "
1995. május 4.
Tőkés László püspök máj. 4-én véget ért tíznapos amerikai látogatásán szorgalmazta, hogy a washingtoni kormány vegye fontolóra, miként tudná előmozdítani a hivatalos keretekben megvalósuló román-magyar párbeszédet. A szenátus, a képviselőház és a kormányzat képviselőivel tárgyalt. A püspök utazását a Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány szervezte. Tőkés László utazásának legfőbb célja volt adományokat gyűjteni a református tanügyi intézetek részére, mindenekelőtt a szatmári Rákóczi Kollégium felépítésének támogatása. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Clevelandben több jótékonysági vacsorán vett részt, az egyiket a clevelandi Bocskai István Kör szervezte, élén Berta László elnökkel, ez a társaság támogatja az erdélyi református egyházat. Tőkés László washingtoni programját a Human Rights Foundation /HHRF/ szervezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
1995. május 5.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy nem fogadja el a jelölést a szövetségi elnöki tisztségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7., Magyar Hírlap, máj. 5./
1995. május 6.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke amerikai látogatásáról elmondta, hogy Dodd, Lugar szenátorok, Funderbuck és Gilman és más képviselők jobban, a Fehér Háznak a térséggel foglalkozó képviselői kevésbé támogatták a püspök kérését, hogy a legnagyobb kedvezmény elvét ne automatikusan hosszabbítsák meg, hanem az ismert követelmények felülvizsgálata alapján. A magyar kisebbség mindig békés eszközökkel lép fel, hangsúlyozta. Tőkés szóba hozta a bebörtönzött Cseresznyés Pál és az alaptalan vádak alapján száműzetésbe kényszerített Kincses Előd ügyét. Beszélt az egyházi ingatlanok visszaadásáról és a magyar oktatás problémájáról. Daniel Fried elnöki tanácsadó ismét pontos listát kért és kapott a problémákról. Tokay Györggyel folytatott vitájáról elmondta, hogy mesterséges a mérsékelt-radikális ellentét, és ez a kongresszuson nem vezet szakadáshoz. /Füzes Oszkárnak, a Népszabadság tudósítójának beszámolója, azonos szöveggel: Szabadság (Kolozsvár), máj. 6., Népszabadság, máj. 6./
1995. május 9.
Máj. 7-én Nagyváradon az újvárosi református templomban megtartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött meg az immár negyedik alkalommal megrendezett Varadinum ünnepségsorozat. Az istentiszteleten megjelent Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök, valamint ott voltak az RMDSZ megyei és területi vezetői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
1995. május 10.
"Az RMDSZ SZKT ülésén, Marosvásárhelyen /ápr. 5-6./ a küldöttek nem tudták véglegesíteni az autonómia körüli kérdéseket, ez a kongresszusra maradt. Haladást értek el a programtervezet és a szervezeti szabályzat kidolgozásában, egyes pontok véglegesítése ugyancsak a kongresszusra maradt. Az SZKT elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint a testület "megelégedéssel szerzett tudomást az ET parlamenti közgyűlésének 508/1995. sz. határozatáról, amely nem csupán megerősíti az 1201/1993. sz. ajánlást, hanem a benne foglaltakat saját megfigyelő és ellenőrző tevékenységének alapelvévé emeli." Bizonyos, hogy az említett dokumentum "alkalmazása és a román belső jogrendbe való beépítése nagyban elősegítheti az etnikum-közi konfliktusok elkerülését..." Az SZKT ülésén Frunda György szenátor a strasbourgi parlamenti ülésszak és az 1201-es ajánlás körül kialakult viharról számolt be, Tőkés László tiszteletbeli elnök pedig amerikai útjáról, amelynek során tájékoztatta az amerikai kongresszusi tagokat és az emberjogi illetékeseket a romániai magyarság helyzetéről. Borbély Imre képviselő az SZKT ülésén nyilvánosságot kapott nyílt levelében támadta meg Markó Béla szövetségi elnököt, akit azzal vádolt, hogy egyensúlypolitikát próbál folytatni az autonomisták és a mérsékeltek, a neptunosok között, de gyakorlati politikájával az utóbbiakat támogatja, továbbá nem ítélte el a Tőkés Lászlót támadó Nagy Benedek képviselőt. Markó Béla válasz nélkül hagyta a vádakat, azzal, hogy nem tereli személyes síkra az elnökválasztási kampányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., 9., Magyar Nemzet, máj. 8., Magyar Hírlap, máj. 9./ Szász János élesen elítélte Borbély Imre levelét, bolsevik eredetű elvnek mondta, hogy Borbély Imre biztosítani kívánja Tőkés László helyét az RMDSZ-ben. Borbély írása: "pápaválasztások előtti hitiratokra emlékezető levél". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"
1995. május 11.
"Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, egyúttal a Magyar Nemzet bukaresti tudósítója kommentálta a történteket. Az SZKT legutóbbi ülésén nem tudta véglegesíteni a legfontosabb dokumentumokat. A különböző csoportosulások között ellentétek vannak. Borbély Imre levelében éles támadást intézett Markó Béla elnök ellen és visszalépésre szólította fel az elnököt. "A nyílt levél tovább gazdagítja azt a politikai irodalmat, amelynek kiemelkedő csúcsai Tőkés Lászlónak a Neptun-konfliktust kirobbantó írása, Szőcs Gézának a Tokay György ellen írt, közvetlenül a brassói kongresszus előestéjén terjesztett pamfletje, vagy az újabb keletű, szintén a nagyváradi püspök nevéhez fűződő, a Nagy Benedek csíkszeredai képviselőt "kiátkozó" közleménye. Ezeknek a címzettje valójában nem egy-egy személy volt, hanem az RMDSZ más véleményen levő, egyesek által mérsékeltnek vélt szárnya", akiket a magyar érdekeket elárulóknak neveztek. /Magyar Nemzet, máj. 11./"
1995. május 17.
Máj. 11-én - a Varadinum keretében - felavatták az RMDSZ Várad-újvárosi körzetének székházát, ahol megnyílt Tolnay Tibor festőművész kiállítása. Máj. 13-án tartották meg a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban a Keresztény Orvosok Szövetségének éves közgyűlését, több mint száz orvos részvételével, az RMDSZ-székházban pedig kiosztották a Szent László-pályázat díjait, amelyen 58 pályázó vett részt Erdélyből. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 531. sz./ Máj. 14-én volt Nagyváradon a Varadinum`95 zárónapja. Koszorúzással emlékeztek meg Szent László szobra előtt halálának 900. évfordulójáról, majd misét celebrált Paskai László bíboros, szentbeszédet mondott Szendi József veszprémi püspök, igét hirdetett Tőkés László püspök. A vendégeket Tempfli József katolikus püspök köszöntötte. Az ünnepségen jelen volt Rudas Ernő bukaresti nagykövet, Csoóri Sándor vezetésével a Magyarok Világszövetsége küldöttsége, Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, Markó Béla és több RMDSZ-képviselő, továbbá Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Vasile Hosu nagyváradi görög katolikus püspök. Este a színházban bemutatták a Szent Lászlóról szóló A lovag király című szertartásjátékot. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./
1995. május 17.
"Az Erdélyi Napló közölte először Borbély Imre Markó Bélához írt nyílt levelét, melyet a szerző az SZKT máj. 5-6-i ülésén ismertetett a megjelentekkel. Borbély Imre levelében elmarasztalja Markó Bélát, az SZKT szövetsége elnökét a következő ügyekben: Neptun, Nagy Benedek Tőkés László ellenes röpirata, "egyensúly"-politika, Atlanta, autonómia. A levél azzal végződik, hogy a felsoroltak miatt Markó Béla vonja le a szükséges következtetéseket. A szerkesztőség kérésére Markó Béla reagált a levélre: emlékeztetett arra, hogy megfogadta, elnökjelölt társai erkölcsi-politikai viselkedését minősíteni nem fogja. Ennek ellenére hozzátette: "elnökjelölt képviselő kollégám rosszízű vádiratot próbál fabrikálni ellenem", majd kitért arra, hogy a szenátus febr. 13-án 104 szavazattal nyilatkozatot fogadott el ellene az autonómiakérdésben, a nemzetállam kérdésében, a Romániában élő magyar közösség jogfosztottságának kérdésében vallott álláspontjáért. Ez a nyilatkozat elolvasható a hivatalos közlönyben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ A Romániai Magyar Szó nem volt hajlandó közölni Borbély Imre nyílt levelét, ahogy a szerkesztőség közölte /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./, csak a levélre reagáló, azt elítélő hozzászólásoknak adott teret. "
1995. május 19.
Máj. 18-án Tőkés László püspök Csíkszeredába látogatott, útjára elkísérte dr. Csapó József szenátor és Tamás Sándor jogász, a püspöki hivatal munkatársa. Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök hivatalában fogadta Tőkés Lászlót és beszámolt a püspöknek az Európai Régiók Gyűlése munkálatairól. A helyi Corvina Könyvesházban a püspök Ideje van a szólásnak című könyvét dedikálta, majd találkozott az RMDSZ tagságával. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy körbejárja Székelyföldet, találkozik az önkormányzati vezetőkkel. Összefoglalta az autonómia-politika alakulását. Dr. Csapó József az autonómia-tervezetekről szólt, majd Borbély Imre képviselő ismertette Markó Bélához intézett nyílt levele tartalmát, megírásának indítékait. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./
1995. május 19.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ tájékoztatója szerint Nagy Benedek képviselőt az RMKDP fegyelmi bizottsága utolsó figyelmeztetésben részesítette Tőkés László ellen írt röpirata miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
1995. május 30.
"RMDSZ IV. kongresszusa, Kolozsvár. Máj. 26-án megkezdődött Kolozsváron az RMDSZ IV. kongresszusa. Markó Béla elnök tartott beszámolót, számba véve az előző, brassói kongresszus /1993. jan./ óta eltelt két évet. A szervezet nyitott és demokratikus jellegét hangsúlyozta. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ Tőkés László kifejtette, hogy megtorpanás mutatkozik az autonómia-politikában, felerősödött az autonómiaellenesség, az RMDSZ-en belül is. "A Neptunon keresztül vezető út a PER budapesti konferenciája által immár magyar kormányzati támogatással halad előre." Megítélése szerint ki kell dolgozni a háromszintű autonómiaprogramot, ki kell tűzni a belső választásokat, folytatni kell az alulról elkezdett autonóm közösségépítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ Az üdvözlő beszédek hangsúlyozták a tanácskozás fontosságát. Tabajdi Csaba államtitkár örvendetes ténynek nevezte, hogy a romániai magyarság legitim érdekvédelmi szervezete jelen van a törvényhozásban és azon kívül is. Hosszú vita folyt az RMDSZ programjáról, végül elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. Megtörtént az elnökválasztás, Markó Bélát újraválasztották /226 szavazattal/, a két másik jelölt jóval kevesebb voksot kapott: Kónya Hamar Sándor 57-et, Borbély Imre 51-et. Megerősítették Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét. A kongresszus több mint 30 órás ülés után ért véget, egész éjszaka folyt a tanácskozás. Elhatározták, hogy két év múlva rendkívüli kongresszust hívnak össze. Az RMDSZ közleményében összegezte a kongresszus eredményeit: elfogadták az új programot, az alapszabályzatot és a belső választások egyes alapelveit. A kongresszus két oktatási tárgyú nyilatkozatot fogadott el, az egyik tiltakozik az ellen, hogy az oktatási törvénytervezet szenátusi vitájában a kedvezőtlenebb, az anyanyelvi oktatást korlátozó változatot próbálják elfogadtatni. A másikban a kongresszus felemelte szavát az ellen, hogy megakadályozzák az RMDSZ csaknem félmillió aláírással benyújtott saját oktatási törvényjavaslatának megvitatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ A kongresszuson elfogadták a nemzeti kisebbség elnevezés helyett a nemzeti közösség önmeghatározást. Az alapszabály elfogadása azért fontos, mert eddig ez hiányzott a szervezet életéből. Nagy Benedek a kongresszushoz fellebbezett kizárása miatt, végül is a kizárás előtti legsúlyosabb büntetést szavazták meg a jelenlevők, amely minden RMDSZ-tisztségétől való megfosztását jelenti. Képviselői mandátumát viszont mindez nem érinti. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"
1995. június 3.
"A trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából a Magyarok Világszövetsége, a Rákóczi Szövetség és a Hunyadi Szövetség négynapos nemzetközi konferenciát szervezett Budapesten "Békeszerződések és nemzeti közösségek Európában" címmel. Az első napon, jún. 1-jén jelentette ki Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: A trianoni szerződésről beszélni, annak a magyarság életére és történetére gyakorolt súlyos következményeiről megemlékezni nem kárhoztatott irredentizmus, hanem a lehető legtermészetesebb dolog. Tőkés László elismeréssel szólt a Magyarok Világszövetségének kezdeményezéséről, amely egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kiépítését tűzte ki célul. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke kifejtette, hogy a magyarság egyetemes kultúráján alapuló nemzetkoncepciót kell kidolgozni. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ "
1995. június 3-4.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nagy elismeréssel nyilatkozott az RMDSZ kolozsvári kongresszusáról, amely megerősítette az előző, a brassói kongresszus téziseit, vállalta a területi autonómiát. Markó Béla a folytonosság hordozója, kifogástalanul képviselte az autonómia ügyét, Tőkés László elismeréssel fogadta újraválasztását. Markó Béla beszámolójából egyedül a Neptun-ügy említésének a hiányát kifogásolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3-4./
1995. június 8.
Igazi gyutacsot rejtettek a Tőkés László püspöknek címzett csomagba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Az utóbbi napokban Markó Béla, Paul Philippi, a romániai Német Demokrata Fórum vezetője és Nicolae Gheorghe, egy romaszervezet elnöke kapott hasonló csomagot, ezekben azonban nem volt töltet. /Magyar Hírlap, jún. 8./
1995. június 14.
Az első könyvbombát Markó Béla, az RMDSZ elnöke kapta máj. 31-én, Ausztriából érkezett, a következőt jún. 1-jén Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke, jún. 6-án Tőkés Lászlónak és Nicolae Gheorghenak, a Roma Szövetség elnökének küldtek hasonlót. Közülük csak Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének küldtek robbanószerkezettel ellátott bombát. Értesítették a rendőrséget, a tűzszerészek felrobbantották a bombát, amelyet Tőkés László püspöknek szántak. A merénylet-kísérlet szervesen beleilleszkedik abba az erkölcsi-politikai propaganda-hadjáratba, melyet a szélsőséges nacionalista és volt kommunista körök, másfelől a román kormányzat és a volt szekuritate folytatnak, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jún. 8-i közleményében. Ez előző években halálos fenyegetések is születtek. A mostani likvidálási kísérlet összefüggésben áll az 1994. dec. 2-án az osztrák titkosszolgálat által nyilvánosságra hozott halállistával. Az RMDSZ kongresszusát követően felerősödött a magyarellenes propaganda. A közleményben a hazai és nemzetközi közvélemény védelmét kéri a püspök és családja számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./
1995. június 14.
"Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével készített interjút Kozma Szilárd. Az elmúlt rendszer nagy rombolást végzett az emberi autonóm tudatformák szintjén, a hagyományos magyar nemzeti kisközösségek hagyományos kohéziója is csökkent. A legnagyobb kiábrándulást a jogos autonómiatörekvéseket "szégyenként rejtegető székelyföldi szenátorok és képviselők" okozták. Egyes magyar képviselők, szenátorok gáncsolják, belülről bomlasztják az autonómiapolitikát. A román népet kommunista tudatformákkal rendelkező vezetői évek óta a kollektív tudat személytelen arctalanságában tartják, ezért fél az autonómiaformáktól. /Orient Expressz (Bukarest), jún. 14./"
1995. június 17-18.
"Jún. 15-én Kolozsvárra látogatott Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, találkozott Grigore Zanc megyei prefektussal, Funar polgármesterrel és az ellenzéki pártok, köztük az RMDSZ képviselőivel. A látogatás után tartott sajtóértekezletén a nagykövet kifejtette, hogy a kollektív jogokat nemcsak az amerikai, hanem a Horn-kormány sem támogatja, elutasította a területi autonómia gondolatát. Funar "bizonyos kijelentéseit" szélsőségesnek nevezte, hasonlóképpen értékelte Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyes beszédeit, mondván, az ilyen retorika "csak növeli a feszültséget". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./ "
1995. június 20.
Jún. 17-én Szilágykrasznán tartották meg a harmadik Partiumi Önkormányzati Konferenciát. Az értekezlet előtt a megjelentek Tőkés László püspök igehirdetését hallgatták meg. Négy megyéből érkeztek képviselők, polgármesterek és tanácsosok. Vida Gyula RMDSZ-képviselő elmondta, hogy a megjelent négy megye /Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy/ 1,8 millió lakosából közel 500 ezer magyar. Az országos 11,1 %-os munkanélküliséget meghaladó Szilágy megyében /18,2 %/. Magyari László Nándor, az RMDSZ önkormányzati kérdésekkel foglalkozó alelnöke kifejtette, hogy a szövetség és az önkormányzatok között nincs alárendelés, de köztük laza a kapcsolat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ A konferencia résztvevői nyilatkozatban tiltakoztak a kormány azon döntése ellen, hogy a megszüntetett közigazgatási egységek visszaállítására csak a prefektusok tehetnek javaslatot, a helyi lakosságot erről nem kérdezik meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
1995. július 3.
"Jún. 30-án és júl. 1-jén tartotta alakuló ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla tájékoztatót terjesztett elő a IV. kongresszus óta eltelt idő szervezeti eseményeiről, a bel- és külpolitikai fejleményekről. Titkos szavazással megválasztották az Állandó Bizottságot, elnöke Dézsi Zoltán, alelnökök: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt, titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ügyvezető elnöki tisztségében, hozzá tartozik a most megválasztott gazdasági igazgató, Birtalan József. A főosztályok élén álló ügyvezető alelnököket megerősítették tisztségükben. Az oktatásügyi törvény nyomán kialakult helyzetet is megvitatták, az SZKT 11 tagú válságstábot hozott létre, amely kidolgozza javaslatait. Az SZKT ülésén Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott arra, hogy a tanügyi törvénnyel az asszimilációs politika folytatódik. Egy ellenállási és polgári engedetlenségi cselekvési program kidolgozását javasolta, ez lenne a Lármafa mozgalom. A román kormánynak az oktatási rendszer átalakításához nemzetközi pénzügyi támogatásra van szüksége, állapította meg Markó Béla RMDSZ-elnök, azért siettek a tanügyi törvénnyel. Azonban a megszületett törvény semmi támogatást nem érdemel. Az SZKT felhívást adott ki, kifejtve, hogy a romániai magyar nyelvű közösséget hetvenöt esztendeje az erőszakos asszimiláció legváltozatosabb módszereivel próbálják felszámolni. Ennek legújabb bizonyítéka a parlament által elfogadott oktatási törvény, amely megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a magyar szakoktatást, megtiltja önálló magyar egyetem és főiskola létesítését és az anyanyelvi felvételizést. Az SZKT felhívja Románia elnökét, kormányát, felelős politikai erőit, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, a román közvéleményt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni, Magyarország kormányát, hogy "emelje fel szavát minden fórumon a minket sújtó elnyomás ellen", az Európa Tanácsot, az EBESZ-t s az ENSZ-et, hogy ne hagyják a helyzetet elmérgesedni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 565. sz./"
1995. július 7,
Tőkés László püspök júl. 6-án nyilatkozatot tett közzé a magyar-román alapszerződés tárgyában, megállapítva, hogy az új oktatási törvény arculcsapását jelenti a kisebbségi jogoknak és demokráciának, ellentmond az európai emberjogi normáknak, valamint az ET vonatkozó előírásainak, amelynek teljesítését Románia magára vállalta. A jún. végén elfogadott, hátrányosan megkülönböztető tanügyi törvény nyílt kihívást jelent a magyar-román alapszerződés ellen, olvasható a nyilatkozatban, egy ilyen törvény egyik legfőbb akadályát képezi az alapszerződés aláírásának. Tőkés László síkraszállt a román-romániai magyar párbeszéd folytatásáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 569. sz./
1995. július 17.
"A két nagyváradi püspök, Tőkés László és Tempfli József júl. 12-én kelt közös körlevélben szólította fel híveit arra, hogy minél többen vegyenek részt júl. 27-én a debreceni Nagytemplomban a Magyarok Világszövetsége szervezésében tartandó ökumenikus nagygyűlésen, hogy közösen tiltakozzanak a román és szlovák tanügyi törvények ellen, kiálljanak az anyanyelvű és egyházi iskolák mellett, ezzel is bizonyságot téve "népünk közösségi összetartozásáról". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16., Népszabadság, júl. 17./ "