Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2011. április 11.
Borbély László felhívása: „Tőkés László foglalkozzék a magyar összefogással!”
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felhívást intézett Tőkés László EP-képviselőhöz, hogy „foglalkozzék a magyar összefogással, ha a magyar összefogás listáján nyert EP-képviselői mandátumot”, mert a romániai magyar közösség nem akarja egy újabb párt létrehozását.
Borbély pénteki sajtótájékoztatóján leszögezte: a romániai magyarok többsége nem akar újabb magyar pártot, utalva Tőkés Lászlónak az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását célzó kezdeményezésére.
„Egy februári felmérés szerint a magyarok 80 százaléka elutasítja egy új párt létrehozását, nem értenek egyet a magyar közösség megosztásával. És ez nagyon világos üzenet Tőkés László EP-képviselő felé, aki az RMDSZ listavezetője volt – hangsúlyozta Borbély, hozzáfűzve: Tőkésnek magyarázatot kellene adnia arra, hogy az ő felfogása szerint mit jelent a magyar összefogás”.
„Mi egyetértünk azzal, és támogatjuk azt (az összefogást). De, ha ő minden tőle telhetőt megtesz egy új párt létrehozására, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az értesüléseink szerint a Magyar Köztársaság kormányától kapott pénzből létrehozza a Demokrácia Központokat, amelyek eszközök azok számára, akik aláírásokat gyűjtenek az új párt létrehozására, amikor Tőkés azzal foglalkozik, hogy feljelentsen minket a magyar kormánynál, és amikor azt kérdezik, hogy honnan származik a pénz, amelyből a központokat létrehozták, akkor azt mondja, nem tartozik senkire, mert adományokból származik (…). Felhívást intézünk Tőkés Lászlóhoz, hogy foglalkozzék a magyar összefogással, ha a magyar összefogás listáin választották be az Európai Parlamentbe. Ha vannak kételyei, velünk tisztázhatja azokat, azzal a szervezettel, amelynek listáin megválasztották” – fejtette ki Borbély.
Hozzáfűzte: információi szerint a magyar kormány mintegy 800 000 eurót adott a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) a Demokrácia Központok létrehozására.
Tőkés László EP-képviselő azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy kisajátította a magyar és a román kormány által a magyar közösségnek szánt pénzeket, és arra kérte a Szövetséget, számoljon el a pénzek elköltéséről. A magyar kormánytól azt kérte, hogy indítson vizsgálatot az ügyben, az egyházakat arra szólította fel, hogy ne „hagyják magukat megvásárolni” ezekkel az összegekkel.
Az EMNT nemrég közölte, hogy országos szinten összegyűlt az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges 25 000 aláírás.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felhívást intézett Tőkés László EP-képviselőhöz, hogy „foglalkozzék a magyar összefogással, ha a magyar összefogás listáján nyert EP-képviselői mandátumot”, mert a romániai magyar közösség nem akarja egy újabb párt létrehozását.
Borbély pénteki sajtótájékoztatóján leszögezte: a romániai magyarok többsége nem akar újabb magyar pártot, utalva Tőkés Lászlónak az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását célzó kezdeményezésére.
„Egy februári felmérés szerint a magyarok 80 százaléka elutasítja egy új párt létrehozását, nem értenek egyet a magyar közösség megosztásával. És ez nagyon világos üzenet Tőkés László EP-képviselő felé, aki az RMDSZ listavezetője volt – hangsúlyozta Borbély, hozzáfűzve: Tőkésnek magyarázatot kellene adnia arra, hogy az ő felfogása szerint mit jelent a magyar összefogás”.
„Mi egyetértünk azzal, és támogatjuk azt (az összefogást). De, ha ő minden tőle telhetőt megtesz egy új párt létrehozására, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az értesüléseink szerint a Magyar Köztársaság kormányától kapott pénzből létrehozza a Demokrácia Központokat, amelyek eszközök azok számára, akik aláírásokat gyűjtenek az új párt létrehozására, amikor Tőkés azzal foglalkozik, hogy feljelentsen minket a magyar kormánynál, és amikor azt kérdezik, hogy honnan származik a pénz, amelyből a központokat létrehozták, akkor azt mondja, nem tartozik senkire, mert adományokból származik (…). Felhívást intézünk Tőkés Lászlóhoz, hogy foglalkozzék a magyar összefogással, ha a magyar összefogás listáin választották be az Európai Parlamentbe. Ha vannak kételyei, velünk tisztázhatja azokat, azzal a szervezettel, amelynek listáin megválasztották” – fejtette ki Borbély.
Hozzáfűzte: információi szerint a magyar kormány mintegy 800 000 eurót adott a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) a Demokrácia Központok létrehozására.
Tőkés László EP-képviselő azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy kisajátította a magyar és a román kormány által a magyar közösségnek szánt pénzeket, és arra kérte a Szövetséget, számoljon el a pénzek elköltéséről. A magyar kormánytól azt kérte, hogy indítson vizsgálatot az ügyben, az egyházakat arra szólította fel, hogy ne „hagyják magukat megvásárolni” ezekkel az összegekkel.
Az EMNT nemrég közölte, hogy országos szinten összegyűlt az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges 25 000 aláírás.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
2011. április 11.
Elrejtené jelöltjeit az RMDSZ
„Minden megyei szervezetnek már a nyáron tudnia kell, kiket indít a jövő évi parlamenti és helyi választásokon” – jelentette ki a hétvégén Gyergyószentmiklóson Kovács Péter. Az RMDSZ újonnan megválasztott főtitkára ugyanakkor leszögezte, hogy a jelöltek személyét nem kell nyilvánosságra hozni, hogy más pártok ne járathassák le ezeket az embereket. Kovács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alakítandó Erdélyi Magyar Néppártban rejlő veszélyekre is felhívta a figyelmet. Szerinte „Tőkés új játékszerének” egyetlen célja van: minél mélyebbre döngölni az RMDSZ-t.
A tagsággal való közvetlen kapcsolattartásra, a választásokra való felkészülésre hívta fel a tagság figyelmét Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a szövetség Gyergyó Területi Küldöttgyűlésén a hétvégén. „Minden megyei szervezetnek már a nyáron tudnia kell, kiket indít a jövő évi parlamenti és helyi választásokon” – szögezte le Kovács. A főtitkár ugyanakkor leszögezte, hogy a jelöltek személyét nem kell nyilvánosságra hozni, hogy más pártok ne járathassák le ezeket az embereket. Kovács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alakítandó Erdélyi Magyar Néppártban rejlő veszélyekre is felhívta a figyelmet. Szerinte „Tőkés új játékszerének” egyetlen célja van: minél mélyebbre döngölni az RMDSZ-t. „Két törpe egymás vállára állva sem éri el a legfelső ágat, hogy leszedhesse a gyümölcsöt” – érvelt Kovács arra apropózva, hogy a parlamenti választások során a bejutáshoz szükséges választási küszöböt az RMDSZ esélyeit gyengítő Magyar Polgári Párt, illetve az új, létesülő Tőkés-féle párt együttesen sem éri el.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a politikusoknak fontos szerepük van a közhangulat alakításában, nekik kell elmondaniuk az embereknek, hogy „az RMDSZ döntései mögött komoly érvek vannak”. Éppen ezért a területi szervezet tagjait arra buzdította, hogy közvetlen találkozókon hallgassák meg az emberek gondjait, véleményét. „Új fejezet kezdődött ugyanis az RMDSZ életében, és a szövetség célkitűzése, hogy visszatérjen az emberekhez” – szögezte le az újonnan megválasztott főtitkár.
Az ülésen Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök összefogásra szólította fel az egybegyűlteket. „Az RMDSZ-nek nem kell tartania a konkurenciától sem Csíkban, sem Gyergyóban, sem Székelyudvarhely térségében. Nincs szükség Csík–Gyergyó–Udvarhely-konfliktusra” – fogalmazta meg beszédében az RMDSZ-es politikus. A küldöttgyűlésén egyébként meghallgatták és elfogadták Bende Sándor területi elnök éves beszámolóját, SZKT-tagnak választották Mik József borszéki, Laczkó Albert Elemér gyergyóremetei, Gábor László gyergyószárhegyi polgármestereket, illetve Barti Tihamért, az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének elnökét.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)
„Minden megyei szervezetnek már a nyáron tudnia kell, kiket indít a jövő évi parlamenti és helyi választásokon” – jelentette ki a hétvégén Gyergyószentmiklóson Kovács Péter. Az RMDSZ újonnan megválasztott főtitkára ugyanakkor leszögezte, hogy a jelöltek személyét nem kell nyilvánosságra hozni, hogy más pártok ne járathassák le ezeket az embereket. Kovács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alakítandó Erdélyi Magyar Néppártban rejlő veszélyekre is felhívta a figyelmet. Szerinte „Tőkés új játékszerének” egyetlen célja van: minél mélyebbre döngölni az RMDSZ-t.
A tagsággal való közvetlen kapcsolattartásra, a választásokra való felkészülésre hívta fel a tagság figyelmét Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a szövetség Gyergyó Területi Küldöttgyűlésén a hétvégén. „Minden megyei szervezetnek már a nyáron tudnia kell, kiket indít a jövő évi parlamenti és helyi választásokon” – szögezte le Kovács. A főtitkár ugyanakkor leszögezte, hogy a jelöltek személyét nem kell nyilvánosságra hozni, hogy más pártok ne járathassák le ezeket az embereket. Kovács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alakítandó Erdélyi Magyar Néppártban rejlő veszélyekre is felhívta a figyelmet. Szerinte „Tőkés új játékszerének” egyetlen célja van: minél mélyebbre döngölni az RMDSZ-t. „Két törpe egymás vállára állva sem éri el a legfelső ágat, hogy leszedhesse a gyümölcsöt” – érvelt Kovács arra apropózva, hogy a parlamenti választások során a bejutáshoz szükséges választási küszöböt az RMDSZ esélyeit gyengítő Magyar Polgári Párt, illetve az új, létesülő Tőkés-féle párt együttesen sem éri el.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a politikusoknak fontos szerepük van a közhangulat alakításában, nekik kell elmondaniuk az embereknek, hogy „az RMDSZ döntései mögött komoly érvek vannak”. Éppen ezért a területi szervezet tagjait arra buzdította, hogy közvetlen találkozókon hallgassák meg az emberek gondjait, véleményét. „Új fejezet kezdődött ugyanis az RMDSZ életében, és a szövetség célkitűzése, hogy visszatérjen az emberekhez” – szögezte le az újonnan megválasztott főtitkár.
Az ülésen Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök összefogásra szólította fel az egybegyűlteket. „Az RMDSZ-nek nem kell tartania a konkurenciától sem Csíkban, sem Gyergyóban, sem Székelyudvarhely térségében. Nincs szükség Csík–Gyergyó–Udvarhely-konfliktusra” – fogalmazta meg beszédében az RMDSZ-es politikus. A küldöttgyűlésén egyébként meghallgatták és elfogadták Bende Sándor területi elnök éves beszámolóját, SZKT-tagnak választották Mik József borszéki, Laczkó Albert Elemér gyergyóremetei, Gábor László gyergyószárhegyi polgármestereket, illetve Barti Tihamért, az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének elnökét.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)
2011. április 11.
Tőkés-nyilatkozat
Beszéd helyett számokat és tényeket!
A Maros megyei RMDSZ pénteki sajtótájékoztatóján Borbély László által tett kijelentésekre reagált Tőkés László.
Az RMDSZ a hétvégére beindította a nehéztüzérséget, Borbély László és Takács Csaba versenyt harsogva alibiznek, hátha a kellőképpen erős megfogalmazások elfedik azt, hogy a hét konkrét kérdésünkre egyetlenegy konkrét választ sem adtak.
Pedig a leginkább azzal tudnák kifogni a szelet az elszámoltatás vitorlájából, ha egészen egyszerűen közzétennék az igényelt adatokat: ennyit és ennyit kapott az elmúlt öt év alatt az RMDSZ, illetve a Communitas Alapítvány adólejeinkből, erre és erre költötték el, ennyi került visszaosztásra nyílt pályázat útján az erdélyi magyar közösségnek stb., és csatolják a közpénzek fölött diszponáló alapítványok kimutatásait is, bizonyítván, hogy nem szerepel politikus a kifizetések listáján.
Ha minden olyannyira rendben van, ahogy azt egybehangzóan állítják, akkor nem értjük, hogy ez miért annyira nehéz számukra.
Másfelől Borbély László ismételten “meglebegtet” egy 800.000 eurónyi összeget, amit – állítása szerint – a még nem is létező Erdélyi Magyar Néppárt kapott Magyarországról. Nem tudjuk, hogy honnan vette ezt a summát, lehetséges, hogy ez éppen annyi, amennyit az RMDSZ – a korábbi évek gyakorlatával ellentétben – az új magyar kormánytól már nem kap meg alanyi jogon.
Egy csődbe vezetett ország 1996 óta felelős kormánytisztviselőiként önigazoló dicshimnuszokat zengeni pedig egyenesen tragikomikus.
Tőkés László EP-alelnök, az EMNT elnöke
Nagyvárad, 2011
Beszéd helyett számokat és tényeket!
A Maros megyei RMDSZ pénteki sajtótájékoztatóján Borbély László által tett kijelentésekre reagált Tőkés László.
Az RMDSZ a hétvégére beindította a nehéztüzérséget, Borbély László és Takács Csaba versenyt harsogva alibiznek, hátha a kellőképpen erős megfogalmazások elfedik azt, hogy a hét konkrét kérdésünkre egyetlenegy konkrét választ sem adtak.
Pedig a leginkább azzal tudnák kifogni a szelet az elszámoltatás vitorlájából, ha egészen egyszerűen közzétennék az igényelt adatokat: ennyit és ennyit kapott az elmúlt öt év alatt az RMDSZ, illetve a Communitas Alapítvány adólejeinkből, erre és erre költötték el, ennyi került visszaosztásra nyílt pályázat útján az erdélyi magyar közösségnek stb., és csatolják a közpénzek fölött diszponáló alapítványok kimutatásait is, bizonyítván, hogy nem szerepel politikus a kifizetések listáján.
Ha minden olyannyira rendben van, ahogy azt egybehangzóan állítják, akkor nem értjük, hogy ez miért annyira nehéz számukra.
Másfelől Borbély László ismételten “meglebegtet” egy 800.000 eurónyi összeget, amit – állítása szerint – a még nem is létező Erdélyi Magyar Néppárt kapott Magyarországról. Nem tudjuk, hogy honnan vette ezt a summát, lehetséges, hogy ez éppen annyi, amennyit az RMDSZ – a korábbi évek gyakorlatával ellentétben – az új magyar kormánytól már nem kap meg alanyi jogon.
Egy csődbe vezetett ország 1996 óta felelős kormánytisztviselőiként önigazoló dicshimnuszokat zengeni pedig egyenesen tragikomikus.
Tőkés László EP-alelnök, az EMNT elnöke
Nagyvárad, 2011
2011. április 11.
Takács-replika Tőkésnek
„Ezek az olcsó támadások nemcsak a helyhatósági, de a parlamenti választásokon is ellehetetleníthetik az együttműködést. Természetes, hogy a sajtó beszámoltasson bennünket azzal kapcsolatban, hogy a közpénzekből hogyan sáfárkodtunk. Ez magától értetődő téma kellene hogy legyen, nem lejáratási kampány része” – nyilatkozta a Transindexnek Takács Csaba, a Communitas Alapítvány elnöke azokról a vádakról, amelyeket Tőkés László EMNT-elnök fogalmazott meg az RMDSZ pénzügyeivel kapcsolatban.
Az RMDSZ volt ügyvezető elnöke szerint Tőkés és a most szerveződő Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) „arra utazik, lerombolja az RMDSZ hitelét, protesztszavazatokat erőltessen ki”. Hozzátette: ez veszélyes játék lehet, mert mi történik akkor, ha az RMDSZ nem kerül be a parlamentbe, mi lesz akkor, ha nem lesz, aki megvédje a történelmi magyar egyházakat, az iskolákat vagy a magyar embereket a bármikor felkorbácsolható nacionalizmustól.
Takács szerint Tőkés budapesti megrendelésre konfrontálódik az RMDSZ-szel, ahogy tette korábban bukaresti megrendelésre. Hozzátette: az RMDSZ elszámolásai megtalálhatók a pénzügyőrség, számvevőszék, országos választási hivatal archívumaiban vagy a hivatalos közlönyben, akit érdekel, ott megtalálhatja. „Volna-e lehetőség arra, hogy ugyanezt megtekintse a Tőkés László körüli alapítványok, intézmények esetében is?” – tette fel a kérdést a Communitas Alapítvány elnöke. A hét végén Tőkés László ismételten elégedetlenségét fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy nem kapott választ a támogatások elköltését firtató kérdéseire.
Új Magyar Szó (Bukarest)
„Ezek az olcsó támadások nemcsak a helyhatósági, de a parlamenti választásokon is ellehetetleníthetik az együttműködést. Természetes, hogy a sajtó beszámoltasson bennünket azzal kapcsolatban, hogy a közpénzekből hogyan sáfárkodtunk. Ez magától értetődő téma kellene hogy legyen, nem lejáratási kampány része” – nyilatkozta a Transindexnek Takács Csaba, a Communitas Alapítvány elnöke azokról a vádakról, amelyeket Tőkés László EMNT-elnök fogalmazott meg az RMDSZ pénzügyeivel kapcsolatban.
Az RMDSZ volt ügyvezető elnöke szerint Tőkés és a most szerveződő Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) „arra utazik, lerombolja az RMDSZ hitelét, protesztszavazatokat erőltessen ki”. Hozzátette: ez veszélyes játék lehet, mert mi történik akkor, ha az RMDSZ nem kerül be a parlamentbe, mi lesz akkor, ha nem lesz, aki megvédje a történelmi magyar egyházakat, az iskolákat vagy a magyar embereket a bármikor felkorbácsolható nacionalizmustól.
Takács szerint Tőkés budapesti megrendelésre konfrontálódik az RMDSZ-szel, ahogy tette korábban bukaresti megrendelésre. Hozzátette: az RMDSZ elszámolásai megtalálhatók a pénzügyőrség, számvevőszék, országos választási hivatal archívumaiban vagy a hivatalos közlönyben, akit érdekel, ott megtalálhatja. „Volna-e lehetőség arra, hogy ugyanezt megtekintse a Tőkés László körüli alapítványok, intézmények esetében is?” – tette fel a kérdést a Communitas Alapítvány elnöke. A hét végén Tőkés László ismételten elégedetlenségét fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy nem kapott választ a támogatások elköltését firtató kérdéseire.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. április 12.
Kelemen: az EMNT elszámoltatási felszólítása pofoncsapás!
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az utóbbi öt évben elköltött közpénzek elszámolására szólította fel az RMDSZ-t. A Duna Televízió vasárnap esti Heti Hírmondó műsorában Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélt az utóbbi időszak magyar-magyar politikai fejleményeiről. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy levelet írt Orbán Viktornak, amelyben egy találkozót kezdeményez a magyar miniszterelnökkel, a Kereszténydemokrata Néppárttal pedig még a tavasz folyamán sor kerül a kétoldalú találkozóra.
Kelemen szerint igencsak sűrű programja miatt áprilisban már nem kerülhet sor az EMNT vezetőségével való megbeszélésre. A másik ok, amiért az elnök egyelőre nem óhajt találkozni Tőkés Lászlóval, az éppen az utóbbi időben a részükről kapott pofonoknak tulajdonítható. Ilyen pofonként értékelte például az EMNT elszámoltatási igényét is. Azt mondta, az EMNT nincs azon a morális piedesztálon, hogy bárkit is elszámoltatásra szólíthatna fel.
- Mi minden egyes alkalommal elszámoltunk, a Hivatalos Közlönyben minden egyes elszámolásunk megjelent. A nyilvánosságra szánt pénzeknek több mint 60 százalékát nyilvános pályázaton hirdetjük meg, osztjuk szét – válaszolta Száva Enikő kérdésére az RMDSZ elnöke. Ezekhez az elszámolásokhoz bárki hozzáfér, tette hozzá Kelemen. Duna Tv, Heti Hírmondó
Erdély.ma
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az utóbbi öt évben elköltött közpénzek elszámolására szólította fel az RMDSZ-t. A Duna Televízió vasárnap esti Heti Hírmondó műsorában Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélt az utóbbi időszak magyar-magyar politikai fejleményeiről. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy levelet írt Orbán Viktornak, amelyben egy találkozót kezdeményez a magyar miniszterelnökkel, a Kereszténydemokrata Néppárttal pedig még a tavasz folyamán sor kerül a kétoldalú találkozóra.
Kelemen szerint igencsak sűrű programja miatt áprilisban már nem kerülhet sor az EMNT vezetőségével való megbeszélésre. A másik ok, amiért az elnök egyelőre nem óhajt találkozni Tőkés Lászlóval, az éppen az utóbbi időben a részükről kapott pofonoknak tulajdonítható. Ilyen pofonként értékelte például az EMNT elszámoltatási igényét is. Azt mondta, az EMNT nincs azon a morális piedesztálon, hogy bárkit is elszámoltatásra szólíthatna fel.
- Mi minden egyes alkalommal elszámoltunk, a Hivatalos Közlönyben minden egyes elszámolásunk megjelent. A nyilvánosságra szánt pénzeknek több mint 60 százalékát nyilvános pályázaton hirdetjük meg, osztjuk szét – válaszolta Száva Enikő kérdésére az RMDSZ elnöke. Ezekhez az elszámolásokhoz bárki hozzáfér, tette hozzá Kelemen. Duna Tv, Heti Hírmondó
Erdély.ma
2011. április 12.
Új tervek, új vezető a Partiumi Magyar Művelődési Céhben
A magyar költészet napja volt az egyik témája annak a tegnapi sajtótájékoztatónak, amelyet Tőkés László, az EP alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tartott nagyváradi irodájában. Verses gondolatokkal indította a tájékoztatót, röviden beszélt József Attila költészetéről, s rámutatott arra a sajnálatos jelenségre, amelyet mai napig éltetnek egyes magyarországi és romániai magyar szocialista és balliberális pártok vezéralakjai, amikor József Attilát proletár, baloldali költőnek állítják be. A magyar költészet napján fel kell hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy kulturális örökségünk kincseit senki ne sajátítsa ki, ne állítson ezekről valótlanságot. Az EP alelnöke elmondta, március végén Schmitt Pál magyar államelnökkel megállapodtak abban, hogy az UNESCO Világörökség, valamint az Európai Kulturális Örökség mintájára kezdeményezik a aq Programjának beindítását, amely olyan kiemelt jelentőségű történelmi és kulturális helyszíneket foglalna magába, ahová minden magyar embernek illő volna ellátogatni életében legalább egyszer.
Tőkés közölte azt is, hogy március elsejétől a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma új igazgatót nevezett ki az alapítvány által működtetett Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) élére, Mostis Gergőt, a Partiumi Keresztény Egyetem volt hallgatóját és szóvivőjét, aki az elmúlt években tanúbizonyságot tett szervezői rátermettségről. A PMMC volt igazgatójának, Barabás Zoltánnak megköszönték több esztendeig tartó munkáját, ő a következőkben új posztot fog betölteni. Az új igazgató is szót kapott, s röviden ismertette azokat a terveket, amelyeket a jövőben meg szeretne valósítani. Kiemelte azt, hogy meglátása szerint a váradi és talán egész erdélyi magyar kulturális életünk azért laposodott el az elmúlt két évtized alatt, mert sokan a kulturális rendezvényeket egyszerűen a politika eszközévé degradálták. Márpedig ezt nem szabad és nem is lehet megengedni egyetlen politikai vonulatnak sem, sommázott Mostis, hozzáfűzve, azon lesz, hogy a PMMC rendezvényein a kultúra kultúra maradjon, nem pedig a politikusok felvonulási terepe.
Azt is megtudtuk, hogy a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság közösen útjára indítja az Élő Partium elnevezésű honismereti és kulturális turisztikai programot. Ennek célja, hogy felelevenítsék és a köztudatba visszaemeljék a hosszú évtizedekig feledésre kárhoztatott Partiumot.
A sajtótájékoztató után Tőkés László is részt vett azon a koszorúzáson, amire csak a sajtó volt hivatalos. A magyar költészet napja alkalmából József Attila szobránál tisztelgett több magyar szervezet képviselője: János Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Hermán M. János előadó-tanácsos; Mostis Gergő, a PMMC új igazgatója, illetve az EMNT bihari szervezete részéről Török Sándor megyei elnök és Nagy József Barna ügyvezető elnök. Az Erdélyi Magyar Ifjak váradi szervezetét Csomortányi István elnökségi tag képviselte.
Szőke Mária, Reggeli Újság
Erdély.ma
A magyar költészet napja volt az egyik témája annak a tegnapi sajtótájékoztatónak, amelyet Tőkés László, az EP alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tartott nagyváradi irodájában. Verses gondolatokkal indította a tájékoztatót, röviden beszélt József Attila költészetéről, s rámutatott arra a sajnálatos jelenségre, amelyet mai napig éltetnek egyes magyarországi és romániai magyar szocialista és balliberális pártok vezéralakjai, amikor József Attilát proletár, baloldali költőnek állítják be. A magyar költészet napján fel kell hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy kulturális örökségünk kincseit senki ne sajátítsa ki, ne állítson ezekről valótlanságot. Az EP alelnöke elmondta, március végén Schmitt Pál magyar államelnökkel megállapodtak abban, hogy az UNESCO Világörökség, valamint az Európai Kulturális Örökség mintájára kezdeményezik a aq Programjának beindítását, amely olyan kiemelt jelentőségű történelmi és kulturális helyszíneket foglalna magába, ahová minden magyar embernek illő volna ellátogatni életében legalább egyszer.
Tőkés közölte azt is, hogy március elsejétől a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma új igazgatót nevezett ki az alapítvány által működtetett Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) élére, Mostis Gergőt, a Partiumi Keresztény Egyetem volt hallgatóját és szóvivőjét, aki az elmúlt években tanúbizonyságot tett szervezői rátermettségről. A PMMC volt igazgatójának, Barabás Zoltánnak megköszönték több esztendeig tartó munkáját, ő a következőkben új posztot fog betölteni. Az új igazgató is szót kapott, s röviden ismertette azokat a terveket, amelyeket a jövőben meg szeretne valósítani. Kiemelte azt, hogy meglátása szerint a váradi és talán egész erdélyi magyar kulturális életünk azért laposodott el az elmúlt két évtized alatt, mert sokan a kulturális rendezvényeket egyszerűen a politika eszközévé degradálták. Márpedig ezt nem szabad és nem is lehet megengedni egyetlen politikai vonulatnak sem, sommázott Mostis, hozzáfűzve, azon lesz, hogy a PMMC rendezvényein a kultúra kultúra maradjon, nem pedig a politikusok felvonulási terepe.
Azt is megtudtuk, hogy a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság közösen útjára indítja az Élő Partium elnevezésű honismereti és kulturális turisztikai programot. Ennek célja, hogy felelevenítsék és a köztudatba visszaemeljék a hosszú évtizedekig feledésre kárhoztatott Partiumot.
A sajtótájékoztató után Tőkés László is részt vett azon a koszorúzáson, amire csak a sajtó volt hivatalos. A magyar költészet napja alkalmából József Attila szobránál tisztelgett több magyar szervezet képviselője: János Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Hermán M. János előadó-tanácsos; Mostis Gergő, a PMMC új igazgatója, illetve az EMNT bihari szervezete részéről Török Sándor megyei elnök és Nagy József Barna ügyvezető elnök. Az Erdélyi Magyar Ifjak váradi szervezetét Csomortányi István elnökségi tag képviselte.
Szőke Mária, Reggeli Újság
Erdély.ma
2011. április 12.
Magyar Nemzeti Örökség nevű intézmény létrehozását kezdeményezi Tőkés László és Schmitt Pál
Tőkés László tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az UNESCO világörökség-programjának mintájára, illetve az Európai Kulturális Örökség programhoz hasonlóan és ahhoz kapcsolódva jöhetne létre egy olyan intézmény, amely az egyetemes magyar kultúrát támogatná.
Mint ismeretes, a magyar parlament már korábban megszavazott egy olyan kezdeményezést, amelynek alapján anyaországi diákok látogathatják meg az elszakított részeket. Ehhez hasonló programot szervez felnőttek számára a Partiumi Magyar Művelődési Céh, amelynek áprilistól új igazgatója van Mostis Gergő személyében. A számos kulturális rendezvénynek otthont adó Moszkva kávéház vezetőjeként ismert Mostis eddig a Partiumi Keresztény Egyetem közönségkapcsolati referensi tisztjét töltötte be, a PMMC igazgatói székében pedig Barabás Zoltánt váltja. Az Élő Partium elnevezésű honismereti és kulturális-turisztikai program lényege, hogy egyfajta felnőttdiák-csereprogram keretében alakítson ki minél jobb kapcsolatokat az anyaországi érdeklődőkkel, akik aztán megismerhetik a partiumi régió jelentős településeit, amelyek között zarándokhelyek is akadnak, mert a magyar kultúra fontos egyéniségeinek szülőhelyei. „A partiumi térség regionális jellegzetességeinek és népművészetének még fellelhető tárgyi és szellemi örökségét kívánjuk felmutatni. Utazó irodalomórára és etno-, illetve gasztroturisztikai élményutazásra invitáljuk határon innen és túl élő honfitársainkat. Utazásunk az érmindszenti Ady-szülőháztól a Hegyköz műemlék templomain, az Érmellék borpincéin és a nagyszalontai Arany-kúrián át egészen a Bánságig vezetne” – sorolta Mostis Gergő. Tervéhez mind a magyar, mind a román művelődési minisztérium segítségét kéri majd.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
Tőkés László tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az UNESCO világörökség-programjának mintájára, illetve az Európai Kulturális Örökség programhoz hasonlóan és ahhoz kapcsolódva jöhetne létre egy olyan intézmény, amely az egyetemes magyar kultúrát támogatná.
Mint ismeretes, a magyar parlament már korábban megszavazott egy olyan kezdeményezést, amelynek alapján anyaországi diákok látogathatják meg az elszakított részeket. Ehhez hasonló programot szervez felnőttek számára a Partiumi Magyar Művelődési Céh, amelynek áprilistól új igazgatója van Mostis Gergő személyében. A számos kulturális rendezvénynek otthont adó Moszkva kávéház vezetőjeként ismert Mostis eddig a Partiumi Keresztény Egyetem közönségkapcsolati referensi tisztjét töltötte be, a PMMC igazgatói székében pedig Barabás Zoltánt váltja. Az Élő Partium elnevezésű honismereti és kulturális-turisztikai program lényege, hogy egyfajta felnőttdiák-csereprogram keretében alakítson ki minél jobb kapcsolatokat az anyaországi érdeklődőkkel, akik aztán megismerhetik a partiumi régió jelentős településeit, amelyek között zarándokhelyek is akadnak, mert a magyar kultúra fontos egyéniségeinek szülőhelyei. „A partiumi térség regionális jellegzetességeinek és népművészetének még fellelhető tárgyi és szellemi örökségét kívánjuk felmutatni. Utazó irodalomórára és etno-, illetve gasztroturisztikai élményutazásra invitáljuk határon innen és túl élő honfitársainkat. Utazásunk az érmindszenti Ady-szülőháztól a Hegyköz műemlék templomain, az Érmellék borpincéin és a nagyszalontai Arany-kúrián át egészen a Bánságig vezetne” – sorolta Mostis Gergő. Tervéhez mind a magyar, mind a román művelődési minisztérium segítségét kéri majd.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
2011. április 13.
Reding uniós biztos válasza a Székely Mikó Kollégium ügyében
Tőkés László EP-alelnök levélben fordult Viviane Reding jogérvényesülésért felelős uniós biztoshoz a Székely Mikó Kollégium, valamint a romániai Országos Restitúciós Bizottság azon három tagjának ügyében, akik ellen a Nemzeti Korrupció-ellenes Igazgatóság (DNA) eljárást indított amiatt, hogy – állítása szerint – a nevezett sepsiszentgyörgyi Kollégiumot jogsértő módon szolgáltatták volna vissza az Erdélyi Református Egyháznak.
Reding biztosasszony március végi válaszlevelében „udvariasan” megköszönte panaszt tévő képviselőnknek, hogy felhívta a Bizottság figyelmét az általa tapasztalt jogi eljárási hiányosságokra és visszaélésekre. Válasza azonban nem kecsegtet európai uniós szintű közbenjárással az ügy megoldása érdekében, hiszen válaszában mindössze annak megállapítására szorítkozik, hogy az Európai Unió alaptörvényei értelmében a restitúciós ügyek nem tartoznak az Európai Bizottság hatáskörébe. Felvilágosítása szerint az Unió csak abban az esetben élhetne jogorvoslási felszólítással egy tagállam irányában, amennyiben az adott ország egy uniós szintű törvény alkalmazása során követ el kihágásokat vagy sérti meg az Emberi Jogok Európai Chartáját. Az ingatlan visszaszolgáltatásra vonatkozó törvénykezés és ennek gyakorlatba ültetése, a szubszidiaritás elvének megfelelően, tagállami hatáskörbe tartozik. Ennek következtében Románia – és valamennyi tagállam – szuverén döntése az, hogy milyen módon jár el az Európai Uniós csatlakozása előtt eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében – mutatott rá Reding asszony. Tőkés Lászlónak a romániai jogállamisággal kapcsolatosan kifejezett aggodalmaira vonatkozóan az európai biztos válasza valamivel biztatóbb hangot üt meg. Azt emeli ki, hogy a Bizottság számára ismeretes az a tény, miszerint Romániának folytatnia kell az igazságügyi reformot, hiszen 2006-ban vállalt kötelezettségei értelmében záros határidőn belül eredményeket kell felmutatnia a korrupció visszaszorításában, valamint az igazságügyi reform területén. Amint erre a Bizottság 2010. júliusi, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett Jelentése rávilágít, Románia tett ugyan előrelépéseket a 2009-es Országjelentésben felvázolt állapotokhoz és helyzethez képest, mindazonáltal vállalásainak teljesítésében még mindig jelentős hiányosságok észlelhetők. A Bizottságnak továbbra is komoly fenntartásai vannak a romániai igazságügyi eljárások hatékonysága, az igazságszolgáltatási harmonizáció és az igazságszolgáltatás számonkérhetősége tekintetében. Éppen ezért, írja a Biztos, a Bizottság továbbra is megfigyelés alatt tartja és ellenőrizni fogja országunknak ebben a tekintetben kifejtett törekvéseit és eredményeit.
Erdély.ma
Tőkés László EP-alelnök levélben fordult Viviane Reding jogérvényesülésért felelős uniós biztoshoz a Székely Mikó Kollégium, valamint a romániai Országos Restitúciós Bizottság azon három tagjának ügyében, akik ellen a Nemzeti Korrupció-ellenes Igazgatóság (DNA) eljárást indított amiatt, hogy – állítása szerint – a nevezett sepsiszentgyörgyi Kollégiumot jogsértő módon szolgáltatták volna vissza az Erdélyi Református Egyháznak.
Reding biztosasszony március végi válaszlevelében „udvariasan” megköszönte panaszt tévő képviselőnknek, hogy felhívta a Bizottság figyelmét az általa tapasztalt jogi eljárási hiányosságokra és visszaélésekre. Válasza azonban nem kecsegtet európai uniós szintű közbenjárással az ügy megoldása érdekében, hiszen válaszában mindössze annak megállapítására szorítkozik, hogy az Európai Unió alaptörvényei értelmében a restitúciós ügyek nem tartoznak az Európai Bizottság hatáskörébe. Felvilágosítása szerint az Unió csak abban az esetben élhetne jogorvoslási felszólítással egy tagállam irányában, amennyiben az adott ország egy uniós szintű törvény alkalmazása során követ el kihágásokat vagy sérti meg az Emberi Jogok Európai Chartáját. Az ingatlan visszaszolgáltatásra vonatkozó törvénykezés és ennek gyakorlatba ültetése, a szubszidiaritás elvének megfelelően, tagállami hatáskörbe tartozik. Ennek következtében Románia – és valamennyi tagállam – szuverén döntése az, hogy milyen módon jár el az Európai Uniós csatlakozása előtt eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében – mutatott rá Reding asszony. Tőkés Lászlónak a romániai jogállamisággal kapcsolatosan kifejezett aggodalmaira vonatkozóan az európai biztos válasza valamivel biztatóbb hangot üt meg. Azt emeli ki, hogy a Bizottság számára ismeretes az a tény, miszerint Romániának folytatnia kell az igazságügyi reformot, hiszen 2006-ban vállalt kötelezettségei értelmében záros határidőn belül eredményeket kell felmutatnia a korrupció visszaszorításában, valamint az igazságügyi reform területén. Amint erre a Bizottság 2010. júliusi, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett Jelentése rávilágít, Románia tett ugyan előrelépéseket a 2009-es Országjelentésben felvázolt állapotokhoz és helyzethez képest, mindazonáltal vállalásainak teljesítésében még mindig jelentős hiányosságok észlelhetők. A Bizottságnak továbbra is komoly fenntartásai vannak a romániai igazságügyi eljárások hatékonysága, az igazságszolgáltatási harmonizáció és az igazságszolgáltatás számonkérhetősége tekintetében. Éppen ezért, írja a Biztos, a Bizottság továbbra is megfigyelés alatt tartja és ellenőrizni fogja országunknak ebben a tekintetben kifejtett törekvéseit és eredményeit.
Erdély.ma
2011. április 13.
Magyarnak lenni jó! mozgalmat indított Tőkés László
Tőkés László, az EMNT elnöke már kezdeményezett egy, az egész Kárpát-medencére kiterjeszthető mozgalmat Magyarnak lenni jó! címmel. A cél tehát az, hogy minden magyar ember vállalja bátran nemzeti hovatartozását. A téma felvetődött Tőkés László és Schmitt Pál közelmúltbeli találkozóján is.
Tőkés emellett a magyar örökség programot is az államfő figyelmébe ajánlotta, ami azt támogatná, hogy a mai Magyarország lakosai ellátogathassanak a határokon kívül eső magyarlakta területekre, amelyek szintén részei a magyar örökségnek. Tőkés szerit elfogadhatatlan, hogy Magyarország lakosságának legalább fele nem járt még ezeken a területeken.
Kossuth Rádió
Erdély.ma
Tőkés László, az EMNT elnöke már kezdeményezett egy, az egész Kárpát-medencére kiterjeszthető mozgalmat Magyarnak lenni jó! címmel. A cél tehát az, hogy minden magyar ember vállalja bátran nemzeti hovatartozását. A téma felvetődött Tőkés László és Schmitt Pál közelmúltbeli találkozóján is.
Tőkés emellett a magyar örökség programot is az államfő figyelmébe ajánlotta, ami azt támogatná, hogy a mai Magyarország lakosai ellátogathassanak a határokon kívül eső magyarlakta területekre, amelyek szintén részei a magyar örökségnek. Tőkés szerit elfogadhatatlan, hogy Magyarország lakosságának legalább fele nem járt még ezeken a területeken.
Kossuth Rádió
Erdély.ma
2011. április 14.
Hiteltelen
Csak kapkodom a fejem: hiteles papjaink hosszú sora mellett mennyi hiteltelen is van.
Az egyik a szószékről lángolva beszél a szülőföld szeretetéről, az itthonmaradás erkölcsi felelősségéről, s közben elegánsan „elfelejti”, hogy két gyermekét már rég nyugatabbra rendezte.
A másik a család szentségéről, a házasság szépségéről papol, miközben feleségétől többek között olyan előrángatott okkal próbál válni (írt róla a sajtó!), hogy a román titkosszolgálatnak az ő megfigyelésére beépített embere.
Többektől hallani, hogy X tiszteletes, miközben itthon az Úr szegény szolgáját játssza, szép nyaralót épített a Balatonon. Miből? Abból, amire az olvasó gondol!
Néhány éve lapunk is beszámolt Cs. tiszteletes esetéről, akit a hívek karóval zavartak el az egyik szatmári faluból, mivel hosszú éveken át „lenyúlta” (ellopta!) az egyház pénzét. Mint kiderült, gyermekei nyugati karrierének egyengetésére.
Nem kevés haragost szereztem azzal, hogy nyíltan vallom: papjaink egyáltalán nem jobbak, mint az átlagos ember, és mint maga a társadalom, amelyből vétettek. Ugyanakkor felháborít, hogy egyesek mégis megjátsszák, hogy jobbak, s ezért ők hivatottak a hazai magyarságot vezetni.
Gondoljunk csak Tőkés Lászlóra. Az egykori temesvári hős (akit akkori kiállásáért magam is tisztelek) már rég nem azonos az általunk 89 végén megismert személlyel. Gőg, felfuvalkodottság, önimádat, öntörvényűség jellemzi. Amit a személye körül kialakult sok zűr (az ide-oda való politikai táncolásától és pártalapítási hóbortjától a bulvárlapok csemegéjének számító válásáig) elég meggyőzően bizonyít.
Mint több más, a legújabb trükkös játéka is hiteltelen. Mármint az, hogy elszámoltatja az RMDSZ-t a magyarországi pénzek felhasználásáról. Nem azért hiteltelen, mert nem lehetnek kétesen elköltött pénzek. Hanem azért, mert az ő anyagi ügyeiben is legalább ennyire lehetne turkálni.
Például a szatmárnémeti Rákóczi Kollégium építésére küldött húszezer dolláros amerikai támogatás kapcsán. A tíz éve még létező kuratórium tagjai szerint egyszerűen lekapcsolta, mondván: „Majd megkapjátok kamatostól”. Azóta mind kapják, s a még félig sem kész épület hosszú évek óta ott áll, mint egy romhalmaz, az egyház messzire látszó tehetetlenségének jelképeként, miközben a református gimnázium diákjai a Kölcsey Főgimnázium és a Katolikus Líceum bentlakásába szorultak – már akinek jutott hely.
Persze, ez csak egy tisztázásra váró ügyei közül. S meglehet, nem is a legnagyobb.
Sike Lajos
Új Magyar Szó (Bukarest)
Csak kapkodom a fejem: hiteles papjaink hosszú sora mellett mennyi hiteltelen is van.
Az egyik a szószékről lángolva beszél a szülőföld szeretetéről, az itthonmaradás erkölcsi felelősségéről, s közben elegánsan „elfelejti”, hogy két gyermekét már rég nyugatabbra rendezte.
A másik a család szentségéről, a házasság szépségéről papol, miközben feleségétől többek között olyan előrángatott okkal próbál válni (írt róla a sajtó!), hogy a román titkosszolgálatnak az ő megfigyelésére beépített embere.
Többektől hallani, hogy X tiszteletes, miközben itthon az Úr szegény szolgáját játssza, szép nyaralót épített a Balatonon. Miből? Abból, amire az olvasó gondol!
Néhány éve lapunk is beszámolt Cs. tiszteletes esetéről, akit a hívek karóval zavartak el az egyik szatmári faluból, mivel hosszú éveken át „lenyúlta” (ellopta!) az egyház pénzét. Mint kiderült, gyermekei nyugati karrierének egyengetésére.
Nem kevés haragost szereztem azzal, hogy nyíltan vallom: papjaink egyáltalán nem jobbak, mint az átlagos ember, és mint maga a társadalom, amelyből vétettek. Ugyanakkor felháborít, hogy egyesek mégis megjátsszák, hogy jobbak, s ezért ők hivatottak a hazai magyarságot vezetni.
Gondoljunk csak Tőkés Lászlóra. Az egykori temesvári hős (akit akkori kiállásáért magam is tisztelek) már rég nem azonos az általunk 89 végén megismert személlyel. Gőg, felfuvalkodottság, önimádat, öntörvényűség jellemzi. Amit a személye körül kialakult sok zűr (az ide-oda való politikai táncolásától és pártalapítási hóbortjától a bulvárlapok csemegéjének számító válásáig) elég meggyőzően bizonyít.
Mint több más, a legújabb trükkös játéka is hiteltelen. Mármint az, hogy elszámoltatja az RMDSZ-t a magyarországi pénzek felhasználásáról. Nem azért hiteltelen, mert nem lehetnek kétesen elköltött pénzek. Hanem azért, mert az ő anyagi ügyeiben is legalább ennyire lehetne turkálni.
Például a szatmárnémeti Rákóczi Kollégium építésére küldött húszezer dolláros amerikai támogatás kapcsán. A tíz éve még létező kuratórium tagjai szerint egyszerűen lekapcsolta, mondván: „Majd megkapjátok kamatostól”. Azóta mind kapják, s a még félig sem kész épület hosszú évek óta ott áll, mint egy romhalmaz, az egyház messzire látszó tehetetlenségének jelképeként, miközben a református gimnázium diákjai a Kölcsey Főgimnázium és a Katolikus Líceum bentlakásába szorultak – már akinek jutott hely.
Persze, ez csak egy tisztázásra váró ügyei közül. S meglehet, nem is a legnagyobb.
Sike Lajos
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. április 15.
Kampánymagyar
Nem hiszek a néphülyítésben.
Meggyőződésem, hogy minden felnőttnek megvan a magához való józan paraszti esze, és ha döntéshelyzetbe kerül, akkor tudja, hogy mi áll reményeihez legközelebb.
Három évtizede látom, hogy az élőhelyünk mindennapjait adólejeinkből alakítgatók mindig szerveznek valami figyelemelterelőt, ha nincs megoldásuk a nyomasztó gondokra.
Az átkosban havonta, kéthavonta volt egy-egy bukaresti csődület, amelyek között olykor kiszállt a vezír egy-egy kukorica vagy búzaföldre, vagy elment egy-egy frissen felmosott és festett, eladhatatlan portékát gyártó helyre, hogy utána az újságok tollnokai a világszínvonal megtervezéséről vagy a nyugatiak által megközelíthetetlen terméshozamokról cikkezzenek.
Napjainkban sincs ez másként. De a csábítás sokkal nagyobb és szerteágazóbb.
A népámításra rárakódik a pénzimádat, a disznófejű Nagyúr csábítása, amely már Adyt is reménytelenül sanyargatta.
2012. áprilisának elején teszik le a választásokon induló romániai pártok a jelöltjeik neveit tartalmazó lajstromokat. A nyüzsgés már megkezdődött.
A nagyok kongresszusokkal, elnökválasztásokkal hangolnak.
A romániai magyaroknak is jut belőlük.
Az 1989 karácsonyán kihajtott, már akkor négyszögesített tulipán Déva várát építve Kelement talált magának.
Az induláskor nagy volt a lelkesedés, és szinte minden magyar a tulipánra pecsételt.
Hittük, hogy jobb lesz, és végre a közülünk választottakkal az élen kiegyenesedve jobbra fordul sorsunk.
Huszonegy év után láthatjuk, hogy reményeink nem teljesültek. Olykor az az érzésünk, hogy fikarcnyit sem haladtunk az álmodott úton.
Közösségi összezárás helyett bezárkózunk, magunkba roskadva morzsolgatjuk egyre apróbb búzaszemeinket, zöldség és gyümölcstermesztés helyett pedig a Nagyúr boltjaiban vásároljuk a spenótot és az avokádót.
Nekünk még azt mondták szüleink, hogy tanulj gyermek, legyen belőled valaki, ne kelljen annyit gürcölnöd, mint nekem.
Ma arról ír az újság, hogy a gyermekek a betonkalitka kulcsával a nyakukban lődörögnek az utcán, iskola helyett vendéglőkben töltik a délelőttjeiket, tanulás helyett hajnalig verik a számítógép billentyűzetét, hogy minél több képernyőre festett szörnyet, álkatonát öljenek halomra. Közben a szülők éhbérért melltartópántot varnak, autókormány-kereket vesznek ki az automatából, majd hullafáradtan átalusszák a csomagolt uzsonna helyett pénzzel feltarisznyázott, ízes-színes műeledelt evő egykéjük éjszakai tévézését, aki van, hogy reggel föl sem ébred, így az iskolába el se megy.
Ilyen körülmények között kell, hogy az elöljáróságot fölvállalók hihető jövőt fölvázolva reményt sugározzanak.
Vannak, akik vállalják, és uniós – tehát nem saját – pénzből épített járdákkal, parkokkal ámítanak.
Mások az új oktatási törvény ál jótéteményeit szajkózzák, de annak lényegéről szót sem ejtenek. Ez a törvény ugyanis a helyi pártkatonákra bízza iskoláink sorsát, miközben azok működési feltételeibe a helyi közösség azért sem szólhat bele, mert a kormány nem hagy nekik annyi pénzt, amennyiből megtehetnék. Mindezt – minden romániai magyar közérzetét javítandó – az örökös pártelnök, helyettes miniszterelnök, Markó Béla vezényli. Ha a romániai magyar oktatásért székfényezők továbbra sem a cselekvést részesítik előnybe, akkor tíz év múlva már csak Aradon lesz magyar oktatás, főgimnáziumi besorolású, amely az ötvenes évek Magyar Vegyesének vagy a hatvanas-hetvenes évek Hármasának már árnyékába se lép.
Naponta halljuk, olvassuk a romániai magyar jogászból lett egészségügyi miniszter érdemeit, aki jövőre úgy fog kiszállni székéből, hogy az élet forgatagában a rendszere ellátására szorulók hozzátartozóitól csak szidás, és pénztárca-ürítés a része.
Környezetvédelmi miniszterünket a hajdan kukoricacsövekért bezártak ihlethették, amikor börtönt ígért a nagyok által letarolt fenyvesek fatolvajainak. Közben gőzerővel készíti elő a verespataki aranykitermelést.
Mindeközben Kelemen Hunor nem jut be Orbán Viktorhoz, már nem siet találkozni Tőkés Lászlóval, de a polgári pártos polgármester visszakapta hivatalát, bár pártjuk kongresszusát megfúrta egy tulipános vállalkozó, és fogynak a romániai magyaroknak járó bukaresti lejek az RMDSZ-kasszából.
Mert nekik mi már csak kampánymagyaroknak kellünk, és vagyunk.
Nagy István
Nyugati Jelen (Arad)
Nem hiszek a néphülyítésben.
Meggyőződésem, hogy minden felnőttnek megvan a magához való józan paraszti esze, és ha döntéshelyzetbe kerül, akkor tudja, hogy mi áll reményeihez legközelebb.
Három évtizede látom, hogy az élőhelyünk mindennapjait adólejeinkből alakítgatók mindig szerveznek valami figyelemelterelőt, ha nincs megoldásuk a nyomasztó gondokra.
Az átkosban havonta, kéthavonta volt egy-egy bukaresti csődület, amelyek között olykor kiszállt a vezír egy-egy kukorica vagy búzaföldre, vagy elment egy-egy frissen felmosott és festett, eladhatatlan portékát gyártó helyre, hogy utána az újságok tollnokai a világszínvonal megtervezéséről vagy a nyugatiak által megközelíthetetlen terméshozamokról cikkezzenek.
Napjainkban sincs ez másként. De a csábítás sokkal nagyobb és szerteágazóbb.
A népámításra rárakódik a pénzimádat, a disznófejű Nagyúr csábítása, amely már Adyt is reménytelenül sanyargatta.
2012. áprilisának elején teszik le a választásokon induló romániai pártok a jelöltjeik neveit tartalmazó lajstromokat. A nyüzsgés már megkezdődött.
A nagyok kongresszusokkal, elnökválasztásokkal hangolnak.
A romániai magyaroknak is jut belőlük.
Az 1989 karácsonyán kihajtott, már akkor négyszögesített tulipán Déva várát építve Kelement talált magának.
Az induláskor nagy volt a lelkesedés, és szinte minden magyar a tulipánra pecsételt.
Hittük, hogy jobb lesz, és végre a közülünk választottakkal az élen kiegyenesedve jobbra fordul sorsunk.
Huszonegy év után láthatjuk, hogy reményeink nem teljesültek. Olykor az az érzésünk, hogy fikarcnyit sem haladtunk az álmodott úton.
Közösségi összezárás helyett bezárkózunk, magunkba roskadva morzsolgatjuk egyre apróbb búzaszemeinket, zöldség és gyümölcstermesztés helyett pedig a Nagyúr boltjaiban vásároljuk a spenótot és az avokádót.
Nekünk még azt mondták szüleink, hogy tanulj gyermek, legyen belőled valaki, ne kelljen annyit gürcölnöd, mint nekem.
Ma arról ír az újság, hogy a gyermekek a betonkalitka kulcsával a nyakukban lődörögnek az utcán, iskola helyett vendéglőkben töltik a délelőttjeiket, tanulás helyett hajnalig verik a számítógép billentyűzetét, hogy minél több képernyőre festett szörnyet, álkatonát öljenek halomra. Közben a szülők éhbérért melltartópántot varnak, autókormány-kereket vesznek ki az automatából, majd hullafáradtan átalusszák a csomagolt uzsonna helyett pénzzel feltarisznyázott, ízes-színes műeledelt evő egykéjük éjszakai tévézését, aki van, hogy reggel föl sem ébred, így az iskolába el se megy.
Ilyen körülmények között kell, hogy az elöljáróságot fölvállalók hihető jövőt fölvázolva reményt sugározzanak.
Vannak, akik vállalják, és uniós – tehát nem saját – pénzből épített járdákkal, parkokkal ámítanak.
Mások az új oktatási törvény ál jótéteményeit szajkózzák, de annak lényegéről szót sem ejtenek. Ez a törvény ugyanis a helyi pártkatonákra bízza iskoláink sorsát, miközben azok működési feltételeibe a helyi közösség azért sem szólhat bele, mert a kormány nem hagy nekik annyi pénzt, amennyiből megtehetnék. Mindezt – minden romániai magyar közérzetét javítandó – az örökös pártelnök, helyettes miniszterelnök, Markó Béla vezényli. Ha a romániai magyar oktatásért székfényezők továbbra sem a cselekvést részesítik előnybe, akkor tíz év múlva már csak Aradon lesz magyar oktatás, főgimnáziumi besorolású, amely az ötvenes évek Magyar Vegyesének vagy a hatvanas-hetvenes évek Hármasának már árnyékába se lép.
Naponta halljuk, olvassuk a romániai magyar jogászból lett egészségügyi miniszter érdemeit, aki jövőre úgy fog kiszállni székéből, hogy az élet forgatagában a rendszere ellátására szorulók hozzátartozóitól csak szidás, és pénztárca-ürítés a része.
Környezetvédelmi miniszterünket a hajdan kukoricacsövekért bezártak ihlethették, amikor börtönt ígért a nagyok által letarolt fenyvesek fatolvajainak. Közben gőzerővel készíti elő a verespataki aranykitermelést.
Mindeközben Kelemen Hunor nem jut be Orbán Viktorhoz, már nem siet találkozni Tőkés Lászlóval, de a polgári pártos polgármester visszakapta hivatalát, bár pártjuk kongresszusát megfúrta egy tulipános vállalkozó, és fogynak a romániai magyaroknak járó bukaresti lejek az RMDSZ-kasszából.
Mert nekik mi már csak kampánymagyaroknak kellünk, és vagyunk.
Nagy István
Nyugati Jelen (Arad)
2011. április 18.
Alkotmánymódosítás Kovásznáról (Tanulmányúton Băsescu)
Elkészült az alkotmánymódosítási tervezet, a húsvéti ünnepek után a parlament elé terjeszthetik azt – jelentette be tegnap Kovásznán Traian Băsescu. Az államfő péntek este érkezett magánlátogatásra a fürdővárosba, mint tegnap elárulta: nyugodt helyet keresett, hogy alaposan áttanulmányozza az alaptörvényt módosító tervezetet. Tegnapi sajtótájékoztatóján az elnök ismét elutasította az etnikai alapú autonómia gondolatát, utalt a régióátszervezésre, kiállt Cseke Attila egészségügyi miniszter mellett, és élesen bírálta a Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségére pályázó Vasile Blagát.
Az államfőt Kovásznán a protokollvillában szállásolták el. Vasárnap déli sajtónyilatkozatát követően azonnal vissza is utazott a fővárosba. Látogatását azzal indokolta, hogy nyugalomban akarta áttanulmányozni az új alkotmány tervezetét. Ennek kapcsán elmondta: a dokumentum elkészült, és a húsvéti ünnepek után továbbítják azt a parlamentnek, így május elején hozzák nyilvánosságra a tervezetet. Reményét fejezte ki, 2012 nyarán, az önkormányzati választásokkal egyszerre az alkotmány módosításáról szóló népszavazást is megszervezik. Az alaptörvény tartalmáról elmondta: beépítették a 2008-as referendum eredményeit – akkor egykamarás parlamenti rendszer és a honatyák számának csökkentése mellett foglaltak állást a választók –, egyértelművé tettek bizonyos cikkelyeket. Azt is elárulta: az új alkotmányban szorgalmazza a régiók fogalmának megjelenését, “nagyon jó lesz”, ha a parlament elfogadja ezt. Hozzáfűzte azonban: a régióátszervezésnek nem etnikai, hanem szociális és gazdasági kritériumokon kell alapulnia, elsősorban pedig hasznosnak kell lennie. A régiók átszervezésének szükségességét az államfő az állami apparátussal járó kiadások csökkentésével indokolta, meglátása szerint túl nagy a bürokrácia megyei szinten, túl sok a megyei tanács, és erre lehetne megoldás a regionális átszervezés. Băsescu elmondta továbbá: eddig semmilyen túlzó követelést, feltételtámasztást, zsarolást nem tapasztalt az RMDSZ részéről. Băsescu leszögezte: egyetlen koalícióban sem fogadnak el etnikai alapú autonómiával kapcsolatos célkitűzéseket. “A szélsőségesek nem alhatnak nyugodtan, nem érik el céljukat” – jelentette ki. Az államfő síkraszállt Cseke Attila mellett is, mint mondta, támogatja az egészségügyi miniszter által kezdeményezett reformot, és reméli, hogy ez csak a kezdete a rendszer átalakításának. A Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségéért folyó harcra is utalt, élesen bírálta Vasile Blaga főtitkárt, Emil Boc egyik vetélytársát, amiért nyilvánosságra hozta, hogy találkozott az államfővel. Nem tizedesre van szüksége a pártnak, hanem elnökre – szögezte le, hangsúlyozva: továbbra is Emil Bocot támogatja a párt elnöki tisztségére. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnöknek is kijutott a bírálatból: securitatés propaganda alkalmazásával vádolta őt, amiért korábban azt állította, hogy Orbán Viktorral együtt támogatják a Tőkés László kezdeményezte Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását. Erről egyébként az államfő leszögezte: nem kíván beleszólni a magyar közösség döntésébe, de véleménye szerint a parlamentbe jutás érdekében meg kell találniuk a megoldásokat, hogy egységesen lépjenek fel.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Elkészült az alkotmánymódosítási tervezet, a húsvéti ünnepek után a parlament elé terjeszthetik azt – jelentette be tegnap Kovásznán Traian Băsescu. Az államfő péntek este érkezett magánlátogatásra a fürdővárosba, mint tegnap elárulta: nyugodt helyet keresett, hogy alaposan áttanulmányozza az alaptörvényt módosító tervezetet. Tegnapi sajtótájékoztatóján az elnök ismét elutasította az etnikai alapú autonómia gondolatát, utalt a régióátszervezésre, kiállt Cseke Attila egészségügyi miniszter mellett, és élesen bírálta a Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségére pályázó Vasile Blagát.
Az államfőt Kovásznán a protokollvillában szállásolták el. Vasárnap déli sajtónyilatkozatát követően azonnal vissza is utazott a fővárosba. Látogatását azzal indokolta, hogy nyugalomban akarta áttanulmányozni az új alkotmány tervezetét. Ennek kapcsán elmondta: a dokumentum elkészült, és a húsvéti ünnepek után továbbítják azt a parlamentnek, így május elején hozzák nyilvánosságra a tervezetet. Reményét fejezte ki, 2012 nyarán, az önkormányzati választásokkal egyszerre az alkotmány módosításáról szóló népszavazást is megszervezik. Az alaptörvény tartalmáról elmondta: beépítették a 2008-as referendum eredményeit – akkor egykamarás parlamenti rendszer és a honatyák számának csökkentése mellett foglaltak állást a választók –, egyértelművé tettek bizonyos cikkelyeket. Azt is elárulta: az új alkotmányban szorgalmazza a régiók fogalmának megjelenését, “nagyon jó lesz”, ha a parlament elfogadja ezt. Hozzáfűzte azonban: a régióátszervezésnek nem etnikai, hanem szociális és gazdasági kritériumokon kell alapulnia, elsősorban pedig hasznosnak kell lennie. A régiók átszervezésének szükségességét az államfő az állami apparátussal járó kiadások csökkentésével indokolta, meglátása szerint túl nagy a bürokrácia megyei szinten, túl sok a megyei tanács, és erre lehetne megoldás a regionális átszervezés. Băsescu elmondta továbbá: eddig semmilyen túlzó követelést, feltételtámasztást, zsarolást nem tapasztalt az RMDSZ részéről. Băsescu leszögezte: egyetlen koalícióban sem fogadnak el etnikai alapú autonómiával kapcsolatos célkitűzéseket. “A szélsőségesek nem alhatnak nyugodtan, nem érik el céljukat” – jelentette ki. Az államfő síkraszállt Cseke Attila mellett is, mint mondta, támogatja az egészségügyi miniszter által kezdeményezett reformot, és reméli, hogy ez csak a kezdete a rendszer átalakításának. A Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségéért folyó harcra is utalt, élesen bírálta Vasile Blaga főtitkárt, Emil Boc egyik vetélytársát, amiért nyilvánosságra hozta, hogy találkozott az államfővel. Nem tizedesre van szüksége a pártnak, hanem elnökre – szögezte le, hangsúlyozva: továbbra is Emil Bocot támogatja a párt elnöki tisztségére. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnöknek is kijutott a bírálatból: securitatés propaganda alkalmazásával vádolta őt, amiért korábban azt állította, hogy Orbán Viktorral együtt támogatják a Tőkés László kezdeményezte Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását. Erről egyébként az államfő leszögezte: nem kíván beleszólni a magyar közösség döntésébe, de véleménye szerint a parlamentbe jutás érdekében meg kell találniuk a megoldásokat, hogy egységesen lépjenek fel.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. április 20.
A keresztény értékekről az Európai Parlamentben
Tőkés László EP-alelnök irodájában fogadta az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (COMECE) főtitkárát, Piotr Mazurkiewiczet 2011. április 17-én Brüsszelben, az Európa Parlament épületében.
A főtitkár tájékoztatta az Európai Parlament alelnökét arról, hogy az Anima csoport szervezésében június 29-én a nemzetközi családnap alkalmából rendezvényt tartanak, amelyhez Tőkés László segítségét is kérik. A találkozó második felében a vallási felekezetek és világnézeti közösségek és az unió intézményei közötti párbeszéd jogi alapját megteremtő Lisszaboni Szerződés 17. szakaszának életbe ültetésének konkrét lehetőségeiről esett szó.
Délután a franciaországi Keresztény-Demokrata Párt elnöke, Christine Boutin által vezetett küldöttség látogatott Tőkés László irodájába. A francia kereszténydemokraták aggasztónak tartják az Európában tapasztalható vallásellenességet, és együttműködést kértek az egyházi kapcsolattartással is megbízott Tőkés Lászlótól annak érdekében, hogy a kontinens történelmi keresztény értékei jelen legyenek az európai döntéshozásban. Európai képviselőnk válaszában megerősítette elkötelezettségét, melynek értelmében továbbra is következetesen szorgalmazza a keresztény értékek felvállalását és érvényesítését, ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy most már franciaországi szövetségest is talált ebben az ügyben.
Szerdán, 2011. április 18-án az EP alelnöke Mario Mauro olasz néppárti képviselővel találkozott a vallási felekezetekkel való párbeszéd témájában. Mauro képviselő az elmúlt parlamenti ciklusban az első olyan alelnöke volt a parlamentnek, akinek feladatai között a vallási párbeszéd is szerepelt. Az olasz képviselő beszámolt tapasztalatáról és elmondta, szomorú, hogy mind a Bizottságban, mind pedig a Parlamentben kisebbségben vannak azok, akik a keresztény értékek fontosságát hangsúlyozzák. Éppen ezért, jelezte a volt alelnök, azoknak, akik vállalják ezen értékek képviseletét, szorosabban együtt kell dolgozniuk. Tőkés László a beszélgetés során előrelépésként értékelte, hogy a Lisszaboni Szerződés új jogi alapot teremtett az egyházakkal való kapcsolattartásra, éppen ezért esély mutatkozik arra, hogy az Unió intézményei és az egyházak vezetői között új, tartalmas kapcsolat alakulhat ki, amennyiben a párbeszédet sikerül intézményes garanciákkal megvalósítani.
Ezt követően, Horvátország Állandó Képviseletének vezetője, Branko Baricevic nagykövet látogatta meg Tőkés Lászlót. Európai képviselőnk üdvözölte azt, hogy Horvátország újabb két fejezetet zárt le a csatlakozási tárgyalások során és reményét fejezte ki, hogy ezek lezárása még a magyar soros uniós elnökség idején megtörténhet. Ugyanakkor nem szabad más ország teljesítményéhez kötni a térség országainak EU tagságát, mindegyik országot a maga teljesítménye és érdemei szerint kell megítélni – mutatott rá az erdélyi képviselő. A maga során a horvát nagykövet tájékoztatta Tőkés Lászlót a csatlakozás országa által remélt menetrendjéről és kifejezte nagyrabecsülését annak okán, hogy a soros magyar uniós elnökség prioritásként kezeli Horvátország mielőbbi belépését az Európai Unióba.
Brüsszel, 2011. április 20.
Tőkés László, EP-alelnök Sajtóirodája
erdon.ro
Tőkés László EP-alelnök irodájában fogadta az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (COMECE) főtitkárát, Piotr Mazurkiewiczet 2011. április 17-én Brüsszelben, az Európa Parlament épületében.
A főtitkár tájékoztatta az Európai Parlament alelnökét arról, hogy az Anima csoport szervezésében június 29-én a nemzetközi családnap alkalmából rendezvényt tartanak, amelyhez Tőkés László segítségét is kérik. A találkozó második felében a vallási felekezetek és világnézeti közösségek és az unió intézményei közötti párbeszéd jogi alapját megteremtő Lisszaboni Szerződés 17. szakaszának életbe ültetésének konkrét lehetőségeiről esett szó.
Délután a franciaországi Keresztény-Demokrata Párt elnöke, Christine Boutin által vezetett küldöttség látogatott Tőkés László irodájába. A francia kereszténydemokraták aggasztónak tartják az Európában tapasztalható vallásellenességet, és együttműködést kértek az egyházi kapcsolattartással is megbízott Tőkés Lászlótól annak érdekében, hogy a kontinens történelmi keresztény értékei jelen legyenek az európai döntéshozásban. Európai képviselőnk válaszában megerősítette elkötelezettségét, melynek értelmében továbbra is következetesen szorgalmazza a keresztény értékek felvállalását és érvényesítését, ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy most már franciaországi szövetségest is talált ebben az ügyben.
Szerdán, 2011. április 18-án az EP alelnöke Mario Mauro olasz néppárti képviselővel találkozott a vallási felekezetekkel való párbeszéd témájában. Mauro képviselő az elmúlt parlamenti ciklusban az első olyan alelnöke volt a parlamentnek, akinek feladatai között a vallási párbeszéd is szerepelt. Az olasz képviselő beszámolt tapasztalatáról és elmondta, szomorú, hogy mind a Bizottságban, mind pedig a Parlamentben kisebbségben vannak azok, akik a keresztény értékek fontosságát hangsúlyozzák. Éppen ezért, jelezte a volt alelnök, azoknak, akik vállalják ezen értékek képviseletét, szorosabban együtt kell dolgozniuk. Tőkés László a beszélgetés során előrelépésként értékelte, hogy a Lisszaboni Szerződés új jogi alapot teremtett az egyházakkal való kapcsolattartásra, éppen ezért esély mutatkozik arra, hogy az Unió intézményei és az egyházak vezetői között új, tartalmas kapcsolat alakulhat ki, amennyiben a párbeszédet sikerül intézményes garanciákkal megvalósítani.
Ezt követően, Horvátország Állandó Képviseletének vezetője, Branko Baricevic nagykövet látogatta meg Tőkés Lászlót. Európai képviselőnk üdvözölte azt, hogy Horvátország újabb két fejezetet zárt le a csatlakozási tárgyalások során és reményét fejezte ki, hogy ezek lezárása még a magyar soros uniós elnökség idején megtörténhet. Ugyanakkor nem szabad más ország teljesítményéhez kötni a térség országainak EU tagságát, mindegyik országot a maga teljesítménye és érdemei szerint kell megítélni – mutatott rá az erdélyi képviselő. A maga során a horvát nagykövet tájékoztatta Tőkés Lászlót a csatlakozás országa által remélt menetrendjéről és kifejezte nagyrabecsülését annak okán, hogy a soros magyar uniós elnökség prioritásként kezeli Horvátország mielőbbi belépését az Európai Unióba.
Brüsszel, 2011. április 20.
Tőkés László, EP-alelnök Sajtóirodája
erdon.ro
2011. április 20.
Bolondítás
Bolondítják az erdélyi magyarságot! S ez még enyhe kifejezés. Hallgatom az MR1-Kossuth Rádiót, amint a határon túli magyarok műsorát ismétli. Elsőnek a Mátyás-szobor (újra)avatásáról készült összeállítást adják le. Heten beszélnek. A legelején, látszólag a legfontosabb, Tőkés László, az EMNT titkos szavazással meg nem méretett elnöke, utoljára Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Holott a valóságban, mint a tévében is láthattuk, éppen fordítva volt. Istenem, hát ennyire megmásítja a tényeket a magyar nemzeti rádió, amely minden másnál hitelesebb kellene hogy legyen?! – füstölgök magamban. Lám, a politika irányította média fittyet hány a valóságra, azt helyezi előtérbe, ami gazdája számára fontosabb. Pedig közismert: a volt püspöknek semmi, de semmi köze a szoborcsoport felújításához, annál több Markónak és Kelemennek!
A pesti kormány gyeplőjével működő közszolgálati média el akarja hitetni velünk, hogy ennek a fordítottja igaz. Vagyis mi, akik itt élünk, vakok vagyunk, nem az történik, ami szemünk előtt zajlik és aminek részesei vagyunk, hanem az, amit ők Budapestről láttatni akarnak.
Számos ilyen esetet idézhetnénk, amikor nem a cselekvőket nyomják előre, hanem azokat, akik szép magyar köpenyt öltenek és Pest szája íze szerint szólnak! Akaratlanul is eszünkbe juttatva a Széchenyi mondást: mert valaki magyar, még nem erényes ember!
Az erdélyi magyarság ügyeibe való nyílt pesti beavatkozást (vele azt a játékot, hogy az ő kedveltjeiken kívül a többi magyar véleménye nulla) immár a szélsőjobboldaliak is kezdik unni. Pár napja idéztük az ÚMSZ-ben Vitus Örsöt, a marosvásárhelyi Jobbik Baráti Kör frissen lemondott elnökét: „Elegem van abból, hogy a magyarországi politikusok megpróbálnak beleszólni a mi sorsunkba!”. Említette Markó Béla kongresszusi beszédét: „Ritka jó, higgadt beszéd volt, okosan érvelt amellett: mi jobban tudjuk, mi van velünk”.
Az a pesti illúziókeltés, amely szerint ők megoldják a határon túli magyarok problémáit, például a kettős állampolgársággal, különösen az egyoldalúan tájékozódó egyszerű embereket bolondítja.
Vannak, akik csakugyan elhiszik, hogy most már minden jó lesz, mert hát Pesthez tartozunk, s nem veszik észre: a politika eszközei vagyunk. De még azt sem, hogy Pestnek sem kellő pénze, sem jogi lehetősége nincs ahhoz, hogy bennünket érezhetően támogasson. Ideje józanodni: tetszik, nem tetszik, a mi sorsunk továbbra is itt dől el, ahol élünk és adót fizetünk! Sajnos, de továbbra is sokkal inkább Bukarestben, mint Budapesten.
Sike Lajos
Új Magyar Szó (Bukarest)
Bolondítják az erdélyi magyarságot! S ez még enyhe kifejezés. Hallgatom az MR1-Kossuth Rádiót, amint a határon túli magyarok műsorát ismétli. Elsőnek a Mátyás-szobor (újra)avatásáról készült összeállítást adják le. Heten beszélnek. A legelején, látszólag a legfontosabb, Tőkés László, az EMNT titkos szavazással meg nem méretett elnöke, utoljára Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Holott a valóságban, mint a tévében is láthattuk, éppen fordítva volt. Istenem, hát ennyire megmásítja a tényeket a magyar nemzeti rádió, amely minden másnál hitelesebb kellene hogy legyen?! – füstölgök magamban. Lám, a politika irányította média fittyet hány a valóságra, azt helyezi előtérbe, ami gazdája számára fontosabb. Pedig közismert: a volt püspöknek semmi, de semmi köze a szoborcsoport felújításához, annál több Markónak és Kelemennek!
A pesti kormány gyeplőjével működő közszolgálati média el akarja hitetni velünk, hogy ennek a fordítottja igaz. Vagyis mi, akik itt élünk, vakok vagyunk, nem az történik, ami szemünk előtt zajlik és aminek részesei vagyunk, hanem az, amit ők Budapestről láttatni akarnak.
Számos ilyen esetet idézhetnénk, amikor nem a cselekvőket nyomják előre, hanem azokat, akik szép magyar köpenyt öltenek és Pest szája íze szerint szólnak! Akaratlanul is eszünkbe juttatva a Széchenyi mondást: mert valaki magyar, még nem erényes ember!
Az erdélyi magyarság ügyeibe való nyílt pesti beavatkozást (vele azt a játékot, hogy az ő kedveltjeiken kívül a többi magyar véleménye nulla) immár a szélsőjobboldaliak is kezdik unni. Pár napja idéztük az ÚMSZ-ben Vitus Örsöt, a marosvásárhelyi Jobbik Baráti Kör frissen lemondott elnökét: „Elegem van abból, hogy a magyarországi politikusok megpróbálnak beleszólni a mi sorsunkba!”. Említette Markó Béla kongresszusi beszédét: „Ritka jó, higgadt beszéd volt, okosan érvelt amellett: mi jobban tudjuk, mi van velünk”.
Az a pesti illúziókeltés, amely szerint ők megoldják a határon túli magyarok problémáit, például a kettős állampolgársággal, különösen az egyoldalúan tájékozódó egyszerű embereket bolondítja.
Vannak, akik csakugyan elhiszik, hogy most már minden jó lesz, mert hát Pesthez tartozunk, s nem veszik észre: a politika eszközei vagyunk. De még azt sem, hogy Pestnek sem kellő pénze, sem jogi lehetősége nincs ahhoz, hogy bennünket érezhetően támogasson. Ideje józanodni: tetszik, nem tetszik, a mi sorsunk továbbra is itt dől el, ahol élünk és adót fizetünk! Sajnos, de továbbra is sokkal inkább Bukarestben, mint Budapesten.
Sike Lajos
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. április 21.
Tőkés: Magyarnak lenni Európában – ez a mi munkánk
A húsvétot megelőző nagyböjt hagyományosan a testi-lelki felkészülés és elmélyülés időszaka. Ennek kapcsán Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke válaszolt a Fidelitas kérdéseire. Az 1989-es romániai forradalom hőse 1990-től 2009-ig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke volt. Brüsszelben és Strasbourgban 2007-óta politizál.
Tavaly, a temesvári népfelkelés és forradalom 20. évfordulóján gondoltuk végig ezt a kérdést barátaimmal és harcostársaimmal. Akkor a „Temesvártól Brüsszelig” címet adták a kollégáim az emlékezésnek. Az elmúlt több mint két évtizedet viszont jobban kifejezi az évfordulós rendezvénysorozat jelszó tömörségű főcíme: „Küzdelem és építés”. A kettő egybejátszása írja le gyakorlatilag azt a folyamatot, amelynek – Istennek hála – tevőleges résztvevője lehettem én is – felelte Tőkés László arra a kérdésre, hogy hogyan látja saját életútját két évtized távlatából.
Tőkés László az interjúban elmondta, hosszú utat tettek meg, ám még korántsem értek a végére. Két évtizeddel a rendszerváltozás után „a kommunizmus kísértete még mindig köztünk jár” – mondta, és hozzátette, nap mint nap a múlt visszahúzó árnyaival kell szembesülniük. „Mindennapi életünkben is tetten érhetőek a múltbéli reflexek, gondoljunk csak a köztulajdon elértéktelenedett voltára, vagy akár arra a fajta felelősségáthárításra, melynek tulajdoníthatóan a volt szovjet tömb államai mind a mai napig következmények nélküli országoknak tekinthetők” – emlékeztetett. Hozzátette, hogy nem lehet megkerülni a múlttal való őszinte szembenézést, mert ezzel a jövőt is kockára tennék.
A kettős állampolgárság nem csak szimbolikus
Sok tízezer határon túli magyar kérelmezhette a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítási eljárás keretében, „ez egy nagyon fontos döntés volt, felért egy nemzetpolitikai rendszerváltozással” – vélekedett az EP-képviselő, aki hozzátette, ha csupán mennyiségi megközelítést alkalmazunk, már az is erős érvnek tűnik, hogy tízmillió magyar helyett ezután egy közel tizenötmilliós nemzetről beszélhetünk Európában – s ezáltal már az erős középnemzetek mezőnyébe lépünk előre. „De ennél is fontosabb számunkra az ügy tartalmi oldala. Az egyesülő Európában újbóli történelmi lehetőség adatik, ami egyben erkölcsi korparancs, hogy magyarságunk magára találjon, és millenáris örökségének folytatásaképpen – remélt jövője érdekében – talpra álljon” – felelte Tőkés László a kettős állampolgársággal kapcsolatosan.
Az új alkotmány a szabad Magyarország kulcsa
„Nem építhetjük meg közös magyar hazánkat a 21. században egy, a 20. századot épp lezáró, toldozott-foldozott, ideiglenes alkotmány foglyaként. Többen azt állítják, hogy nem volt alkotmányozási kényszer – ám a kényszer és a kötelesség között lényeges különbség van, és megítélésem szerint a nemzeti kormánynak – ahogyan egyébként az eddigi kormányok mindegyikének – kötelessége volt új megalapozást adni annak, amit szabad Magyarországként elterveztünk, megálmodtunk. Történelmi időket élünk. Nemzeti feltámadásban gondolkozunk és reménykedünk” – mondta el Tőkés László a napokban elfogadott új alkotmánnyal kapcsolatban. Az EP-képviselő úgy véli, hinni kell saját erőinben és abban, hogy ezek az erők összeadódnak.
Véleménye szerint az elfogadott új alaptörvény „emberi s magyar – és ez a lényeg”. „Másfelől olvasom a posztkommunistáknak, vagy a velük a hatalom kedvéért elvtelenül kiegyező áldemokratáknak a fanyalgásait, és önkéntelenül felötlenek bennem ezen kényszeres »véleményvezéreknek« az őszödi beszédet igazoló apológiái. Ellenpontként kívánni sem lehetne jobbat: van egy korszerű alaptörvényünk szemben a hazugság-dömpinggel” – mondta el.
Az Orbán Viktor vezette kétharmados többségnek volt bátorsága felvállalni magyar múltunkat és keresztény gyökereinket, szemben például az Európai Unióval, ahol a kétezer éves keresztény Európát egyfajta félreértelmezett „politikai korrektség” jegyében egyetlen tollvonással áthúzták – szögezte le.
Ez egy komoly feladat, nem lehetett csak úgy letudni
Nemrég egy magyarországi politikus ismerősöm kifakadt, hogy „Európában mindenkinek mindent szabad, kivéve a magyaroknak”. 2011-re nagyjából idáig sikerült letornászni az 1956-ban (és azelőtt) szerzett hírnevünket azáltal, hogy „hazudtunk reggel, délben, este”. Az Orbán-kormány 1956 örököseként nem engedhette meg magának, hogy tájba simulóan „letudja” az EU-elnökséget, hogy példás magaviseletű, ámde önálló elképzelés és akarat nélküli „jótanulóként” elvtelenül alárendelje magát Európa „békediktátumának” – fejtette ki véleményét Tőkés László a soros elnökségről.
A múlt a krisztusi feltámadásban fordulhat jóra
„II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának 300. évfordulóján a kereszt és a feltámadás jegyében idézem meg Nagyságos Fejedelmünk imádságában formát öltött és áldozatos életében gyümölcsözött nemes hitét. Megváltó Istenünkbe vetett élő hittel kérem az Ő gazdag áldását életünkre, nemzetünkre és húsvéti ünnepünkre. Nemzetünk megszenvedett múltja a krisztusi feltámadásban fordulhat jóra” – mondta el Tőkés László azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a Húsvét milyen üzenetet hordoz a 21. században. mno.hu
Erdély.ma
A húsvétot megelőző nagyböjt hagyományosan a testi-lelki felkészülés és elmélyülés időszaka. Ennek kapcsán Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke válaszolt a Fidelitas kérdéseire. Az 1989-es romániai forradalom hőse 1990-től 2009-ig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke volt. Brüsszelben és Strasbourgban 2007-óta politizál.
Tavaly, a temesvári népfelkelés és forradalom 20. évfordulóján gondoltuk végig ezt a kérdést barátaimmal és harcostársaimmal. Akkor a „Temesvártól Brüsszelig” címet adták a kollégáim az emlékezésnek. Az elmúlt több mint két évtizedet viszont jobban kifejezi az évfordulós rendezvénysorozat jelszó tömörségű főcíme: „Küzdelem és építés”. A kettő egybejátszása írja le gyakorlatilag azt a folyamatot, amelynek – Istennek hála – tevőleges résztvevője lehettem én is – felelte Tőkés László arra a kérdésre, hogy hogyan látja saját életútját két évtized távlatából.
Tőkés László az interjúban elmondta, hosszú utat tettek meg, ám még korántsem értek a végére. Két évtizeddel a rendszerváltozás után „a kommunizmus kísértete még mindig köztünk jár” – mondta, és hozzátette, nap mint nap a múlt visszahúzó árnyaival kell szembesülniük. „Mindennapi életünkben is tetten érhetőek a múltbéli reflexek, gondoljunk csak a köztulajdon elértéktelenedett voltára, vagy akár arra a fajta felelősségáthárításra, melynek tulajdoníthatóan a volt szovjet tömb államai mind a mai napig következmények nélküli országoknak tekinthetők” – emlékeztetett. Hozzátette, hogy nem lehet megkerülni a múlttal való őszinte szembenézést, mert ezzel a jövőt is kockára tennék.
A kettős állampolgárság nem csak szimbolikus
Sok tízezer határon túli magyar kérelmezhette a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítási eljárás keretében, „ez egy nagyon fontos döntés volt, felért egy nemzetpolitikai rendszerváltozással” – vélekedett az EP-képviselő, aki hozzátette, ha csupán mennyiségi megközelítést alkalmazunk, már az is erős érvnek tűnik, hogy tízmillió magyar helyett ezután egy közel tizenötmilliós nemzetről beszélhetünk Európában – s ezáltal már az erős középnemzetek mezőnyébe lépünk előre. „De ennél is fontosabb számunkra az ügy tartalmi oldala. Az egyesülő Európában újbóli történelmi lehetőség adatik, ami egyben erkölcsi korparancs, hogy magyarságunk magára találjon, és millenáris örökségének folytatásaképpen – remélt jövője érdekében – talpra álljon” – felelte Tőkés László a kettős állampolgársággal kapcsolatosan.
Az új alkotmány a szabad Magyarország kulcsa
„Nem építhetjük meg közös magyar hazánkat a 21. században egy, a 20. századot épp lezáró, toldozott-foldozott, ideiglenes alkotmány foglyaként. Többen azt állítják, hogy nem volt alkotmányozási kényszer – ám a kényszer és a kötelesség között lényeges különbség van, és megítélésem szerint a nemzeti kormánynak – ahogyan egyébként az eddigi kormányok mindegyikének – kötelessége volt új megalapozást adni annak, amit szabad Magyarországként elterveztünk, megálmodtunk. Történelmi időket élünk. Nemzeti feltámadásban gondolkozunk és reménykedünk” – mondta el Tőkés László a napokban elfogadott új alkotmánnyal kapcsolatban. Az EP-képviselő úgy véli, hinni kell saját erőinben és abban, hogy ezek az erők összeadódnak.
Véleménye szerint az elfogadott új alaptörvény „emberi s magyar – és ez a lényeg”. „Másfelől olvasom a posztkommunistáknak, vagy a velük a hatalom kedvéért elvtelenül kiegyező áldemokratáknak a fanyalgásait, és önkéntelenül felötlenek bennem ezen kényszeres »véleményvezéreknek« az őszödi beszédet igazoló apológiái. Ellenpontként kívánni sem lehetne jobbat: van egy korszerű alaptörvényünk szemben a hazugság-dömpinggel” – mondta el.
Az Orbán Viktor vezette kétharmados többségnek volt bátorsága felvállalni magyar múltunkat és keresztény gyökereinket, szemben például az Európai Unióval, ahol a kétezer éves keresztény Európát egyfajta félreértelmezett „politikai korrektség” jegyében egyetlen tollvonással áthúzták – szögezte le.
Ez egy komoly feladat, nem lehetett csak úgy letudni
Nemrég egy magyarországi politikus ismerősöm kifakadt, hogy „Európában mindenkinek mindent szabad, kivéve a magyaroknak”. 2011-re nagyjából idáig sikerült letornászni az 1956-ban (és azelőtt) szerzett hírnevünket azáltal, hogy „hazudtunk reggel, délben, este”. Az Orbán-kormány 1956 örököseként nem engedhette meg magának, hogy tájba simulóan „letudja” az EU-elnökséget, hogy példás magaviseletű, ámde önálló elképzelés és akarat nélküli „jótanulóként” elvtelenül alárendelje magát Európa „békediktátumának” – fejtette ki véleményét Tőkés László a soros elnökségről.
A múlt a krisztusi feltámadásban fordulhat jóra
„II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának 300. évfordulóján a kereszt és a feltámadás jegyében idézem meg Nagyságos Fejedelmünk imádságában formát öltött és áldozatos életében gyümölcsözött nemes hitét. Megváltó Istenünkbe vetett élő hittel kérem az Ő gazdag áldását életünkre, nemzetünkre és húsvéti ünnepünkre. Nemzetünk megszenvedett múltja a krisztusi feltámadásban fordulhat jóra” – mondta el Tőkés László azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a Húsvét milyen üzenetet hordoz a 21. században. mno.hu
Erdély.ma
2011. április 22.
Húsvéti ajándékosztás a romatelepen
Nagyvárad – Nagypénteken Tőkés László az Európai Parlament alelnöke ajándékcsomagokat osztott a nagyváradi romatelepen lakóknak.
Tőkés László és kísérete valamint a sajtó munkatársai péntek délben mentek ki a nagyváradi Cinka Panna roma lakótelepre, ahol a Roma Párt ngyváradi elnökének, Lakatos Jánosnak az öccse, Lakatos Lajos fogadta őket. Az EP alelnöke százharminc ajándékcsomagot vitt magával, annyit, ahány lakás van a romatelepen. A helyszínen Tőkés László elmondta: „Brüsszelből jövök, ahol nemrégiben fogadta el az Európai Parlament a roma srtratégiát. Szeretettel tolmácsolom maguknak Járóka Lívia magyarországi cigány EP-képviselő asszony üdvözletét, aki ennek az ügynek az előterjesztője volt.” Tőkés jelezte, hogy a cigányság ügye nem áll meg a román-magyar határon, és a stratégia szerint az egész európai cigányság helyzetét javítani kell. Éppen ezért felhívta a figyelmet: „mit érne, ha mi Európában nagy ovációban részesítjük Járóka Líviát, a jelentéstévőt, hogyha a magunk helyén nem teszünk semmit. Ezért alapítottuk Nagy József Barnával a nagyváradi cigánymissziós központot, hogy erőnk szerint segítesünk a romák helyzetén. A gazdasági nyomorúságot mi nem tudjuk enyhíteni alkalmi csomagokkal, de mégis, nagypénteken Krisztus urunk szenvedései arra intenek bennünket, hogy ha ebben a világban van szolidaritás, szeretet, akkor jut mindenkinek egy falat kenyér, és hosszútávon minden meg fog változni.”
Magyar romák
Nagy József Barna a cigánymissziós központ vezetője, aki egyben a nagyváradi Demokrácia Központ vezetője is, megemlítette, hogy Lakatos Lajos volt az első váradi roma, aki magyar állampolgárságért folyamodott. „Itt is fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy mndazoknak a romániai romáknak is jár a magyar állampolgárság, akiknek ősei valaha magyar állampolgárok voltak.” Végezetül Lakatos Lajos roma párt váradi elnökének testvére mondott köszönetet Tőkés Lászlónak, amiért meglátogatta a váradi romatelepet. „Reméljük, hogy a továbbiakban is együtt fogunk tudni működni, mert mindenhonnan jól jön a segítség a romák számára” – fogalmazott. Ezt követően Tőkés László végigjárta a romatelepet, üdvözölte felnőtteket, húsvéti köszöntőket adott át a gyerekeknek, bement néhány házba, hogy képet kapjon arról, milyen életkörülmények között laknak a romák. Mielőtt elment, Tőkés László egy húsvéti éneket tanított meg a roma gyerekeknek.
Pap István
erdon.ro
Nagyvárad – Nagypénteken Tőkés László az Európai Parlament alelnöke ajándékcsomagokat osztott a nagyváradi romatelepen lakóknak.
Tőkés László és kísérete valamint a sajtó munkatársai péntek délben mentek ki a nagyváradi Cinka Panna roma lakótelepre, ahol a Roma Párt ngyváradi elnökének, Lakatos Jánosnak az öccse, Lakatos Lajos fogadta őket. Az EP alelnöke százharminc ajándékcsomagot vitt magával, annyit, ahány lakás van a romatelepen. A helyszínen Tőkés László elmondta: „Brüsszelből jövök, ahol nemrégiben fogadta el az Európai Parlament a roma srtratégiát. Szeretettel tolmácsolom maguknak Járóka Lívia magyarországi cigány EP-képviselő asszony üdvözletét, aki ennek az ügynek az előterjesztője volt.” Tőkés jelezte, hogy a cigányság ügye nem áll meg a román-magyar határon, és a stratégia szerint az egész európai cigányság helyzetét javítani kell. Éppen ezért felhívta a figyelmet: „mit érne, ha mi Európában nagy ovációban részesítjük Járóka Líviát, a jelentéstévőt, hogyha a magunk helyén nem teszünk semmit. Ezért alapítottuk Nagy József Barnával a nagyváradi cigánymissziós központot, hogy erőnk szerint segítesünk a romák helyzetén. A gazdasági nyomorúságot mi nem tudjuk enyhíteni alkalmi csomagokkal, de mégis, nagypénteken Krisztus urunk szenvedései arra intenek bennünket, hogy ha ebben a világban van szolidaritás, szeretet, akkor jut mindenkinek egy falat kenyér, és hosszútávon minden meg fog változni.”
Magyar romák
Nagy József Barna a cigánymissziós központ vezetője, aki egyben a nagyváradi Demokrácia Központ vezetője is, megemlítette, hogy Lakatos Lajos volt az első váradi roma, aki magyar állampolgárságért folyamodott. „Itt is fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy mndazoknak a romániai romáknak is jár a magyar állampolgárság, akiknek ősei valaha magyar állampolgárok voltak.” Végezetül Lakatos Lajos roma párt váradi elnökének testvére mondott köszönetet Tőkés Lászlónak, amiért meglátogatta a váradi romatelepet. „Reméljük, hogy a továbbiakban is együtt fogunk tudni működni, mert mindenhonnan jól jön a segítség a romák számára” – fogalmazott. Ezt követően Tőkés László végigjárta a romatelepet, üdvözölte felnőtteket, húsvéti köszöntőket adott át a gyerekeknek, bement néhány házba, hogy képet kapjon arról, milyen életkörülmények között laknak a romák. Mielőtt elment, Tőkés László egy húsvéti éneket tanított meg a roma gyerekeknek.
Pap István
erdon.ro
2011. május 2.
Kövér: mi nem pénzeljük Tőkést
„Nincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna” – jelentette ki az ÚMSZ kérdésére Kövér László házelnök a hét végén Szatmárnémetiben.
A fideszes politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy jelenleg a magyar kormánnyal szerződésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) úgynevezett demokrácia-központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése. Emellett közismert, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót, az EMNT vezetőjét.
Lapunk úgy tudja: az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az ÚMSZ-nek adott válaszában a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és Délvideket hozta fel példaként. „Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres!” – jelentette ki Kövér László. A Magyar Országgyűlés elnöke Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel és Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott pénteki megbeszélése után tartott sajtóértekezletet Szatmárnémetiben.
A magyarországi politikus a Szatmári béke aláírásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás megnyitására érkezett a Szamos-parti városba. A megnyitón Rákóczi Ferencet idézte: „A szabadság csak azzal biztosított, ha a szomszéd egyetért vele!” Kövér beszédében fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatokat, szerinte a magyar–román együttműködést egyre több területre kellene kiterjeszteni.
Sike Lajos
Új Magyar Szó (Bukarest)
„Nincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna” – jelentette ki az ÚMSZ kérdésére Kövér László házelnök a hét végén Szatmárnémetiben.
A fideszes politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy jelenleg a magyar kormánnyal szerződésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) úgynevezett demokrácia-központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése. Emellett közismert, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót, az EMNT vezetőjét.
Lapunk úgy tudja: az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az ÚMSZ-nek adott válaszában a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és Délvideket hozta fel példaként. „Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres!” – jelentette ki Kövér László. A Magyar Országgyűlés elnöke Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel és Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott pénteki megbeszélése után tartott sajtóértekezletet Szatmárnémetiben.
A magyarországi politikus a Szatmári béke aláírásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás megnyitására érkezett a Szamos-parti városba. A megnyitón Rákóczi Ferencet idézte: „A szabadság csak azzal biztosított, ha a szomszéd egyetért vele!” Kövér beszédében fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatokat, szerinte a magyar–román együttműködést egyre több területre kellene kiterjeszteni.
Sike Lajos
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. május 3.
Kövér László nem tud a pártok anyagi támogatásáról
Kövér Lászlónak nincs tudomása arról, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna – írta hétfő számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ), amely erről kérdezte az Országgyűlés ülnökét.
”Nincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna” – jelentette ki az ÚMSZ kérdésére a házelnök a hét végén Szatmárnémetiben.
A fideszes politikust a lap annak kapcsán kérdezte, hogy – mint a lap fogalmaz – jelenleg a magyar kormánnyal szerződésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) demokrácia központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése. A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót, az EMNT vezetőjét.
A magyar nyelvű bukaresti napilap tudni véli:az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az ÚMSZ-nek adott válaszában Kövér László a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és Délvidéket hozta fel példaként. „Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres!” – jelentette ki Kövér László. A Magyar Országgyűlés elnöke Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel és Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott pénteki megbeszélése után tartott sajtóértekezletet Szatmárnémetiben.
A magyarországi politikus a Szatmári béke aláírásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás megnyitásán vett részt a Szamos-parti városban. A megnyitón Rákóczi Ferencet idézte: „A szabadság csak azzal biztosított, ha a szomszéd egyetért vele!” Kövér beszédében fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatokat, szerinte a magyar–román együttműködést egyre több területre kellene kiterjeszteni.
Erdély.ma
Kövér Lászlónak nincs tudomása arról, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna – írta hétfő számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ), amely erről kérdezte az Országgyűlés ülnökét.
”Nincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna” – jelentette ki az ÚMSZ kérdésére a házelnök a hét végén Szatmárnémetiben.
A fideszes politikust a lap annak kapcsán kérdezte, hogy – mint a lap fogalmaz – jelenleg a magyar kormánnyal szerződésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) demokrácia központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése. A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót, az EMNT vezetőjét.
A magyar nyelvű bukaresti napilap tudni véli:az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az ÚMSZ-nek adott válaszában Kövér László a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és Délvidéket hozta fel példaként. „Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres!” – jelentette ki Kövér László. A Magyar Országgyűlés elnöke Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel és Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott pénteki megbeszélése után tartott sajtóértekezletet Szatmárnémetiben.
A magyarországi politikus a Szatmári béke aláírásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás megnyitásán vett részt a Szamos-parti városban. A megnyitón Rákóczi Ferencet idézte: „A szabadság csak azzal biztosított, ha a szomszéd egyetért vele!” Kövér beszédében fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatokat, szerinte a magyar–román együttműködést egyre több területre kellene kiterjeszteni.
Erdély.ma
2011. május 5.
Kiéheztetés
Nem lehet nem érzékelni azt az idegességet, amely az RMDSZ háza táján mutatkozik akkor, amikor a magyar kormány nem a szövetség érdekeltségi körébe tartozó szervezetre bíz egy-egy népszerű feladatot. Az RMDSZ vezetőinél korábban az verte ki a biztosítékot, hogy a magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatos tanácsadást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra bízták, most pedig az oktatási-nevelési támogatások kiosztása körül forrósodik a levegő.
Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy az Orbán-kormány a Romániai Magyar Pedagógusszövetséghez fordul a pénzosztás feladatával, és ejti a Kelemen Hunor által vezetett Iskola Alapítványt, mely az elmúlt hét évben bonyolította le a támogatás folyósítását. Ha így történne, a Fidesz-kormány ahhoz a szervezethez térne vissza, amelytől a magyarországi balliberális kormányzás idején elvették, és az RMDSZ házi alapítványához menekítették a feladatot. De miért is fűződik ennyi indulat bizonyos feladatokhoz? – teheti fel a kérdést a szemlélő. Az erdélyi magyar polgár szemszögéből ugyanis alig van jelentősége annak, hogy az egyik vagy a másik szervezetnek kell címezni a levelet. A kérdés megválaszolhatatlan, ha nem vesszük figyelembe a tájékoztatói, pénzosztói munka presztízsvonatkozásait és anyagi hátterét. A népszerű feladatok ugyanis a lebonyolítók népszerűségét is öregbítik. Ha Teréz néni arra emlékszik, hogy Kelemen Hunor alapítványához kellett folyamodnia gyermekei oktatási támogatásáért, a szavazófülkében is eszébe juthat a tulipán. Ha Pista bácsinak az marad meg a tudatában, hogy nem boldogult volna a magyar állampolgársági kérvény kitöltésével, ha nem fordul a demokrácia-központhoz, a szavazófülkében Tőkés László pártja fog eszébe jutni. De talán ennél is fontosabb, hogy a magyar állam pénzt is rendel az általa leosztott feladatok elvégzésére. Pénzt, amelyből irodákat, gépkocsikat lehet fenntartani, a párthoz kötődő emberek tucatjainak lehet fizetést adni. Az RMDSZ eddig a Progress és az Iskola Alapítványon keresztül a magyarországi forrásokat fölözte le, a Communitas Alapítványon keresztül pedig a román költségvetés kisebbségi támogatásait zsebelte be. A szövetség mostani magyarországi kiéheztetése talán elvezet oda, hogy előbb-utóbb a romániai magyar közösségen belül is nyílt vita kezdődjék a közpénzek felhasználásáról.
Gazdag Árpád
Krónika (Kolozsvár)
Nem lehet nem érzékelni azt az idegességet, amely az RMDSZ háza táján mutatkozik akkor, amikor a magyar kormány nem a szövetség érdekeltségi körébe tartozó szervezetre bíz egy-egy népszerű feladatot. Az RMDSZ vezetőinél korábban az verte ki a biztosítékot, hogy a magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatos tanácsadást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra bízták, most pedig az oktatási-nevelési támogatások kiosztása körül forrósodik a levegő.
Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy az Orbán-kormány a Romániai Magyar Pedagógusszövetséghez fordul a pénzosztás feladatával, és ejti a Kelemen Hunor által vezetett Iskola Alapítványt, mely az elmúlt hét évben bonyolította le a támogatás folyósítását. Ha így történne, a Fidesz-kormány ahhoz a szervezethez térne vissza, amelytől a magyarországi balliberális kormányzás idején elvették, és az RMDSZ házi alapítványához menekítették a feladatot. De miért is fűződik ennyi indulat bizonyos feladatokhoz? – teheti fel a kérdést a szemlélő. Az erdélyi magyar polgár szemszögéből ugyanis alig van jelentősége annak, hogy az egyik vagy a másik szervezetnek kell címezni a levelet. A kérdés megválaszolhatatlan, ha nem vesszük figyelembe a tájékoztatói, pénzosztói munka presztízsvonatkozásait és anyagi hátterét. A népszerű feladatok ugyanis a lebonyolítók népszerűségét is öregbítik. Ha Teréz néni arra emlékszik, hogy Kelemen Hunor alapítványához kellett folyamodnia gyermekei oktatási támogatásáért, a szavazófülkében is eszébe juthat a tulipán. Ha Pista bácsinak az marad meg a tudatában, hogy nem boldogult volna a magyar állampolgársági kérvény kitöltésével, ha nem fordul a demokrácia-központhoz, a szavazófülkében Tőkés László pártja fog eszébe jutni. De talán ennél is fontosabb, hogy a magyar állam pénzt is rendel az általa leosztott feladatok elvégzésére. Pénzt, amelyből irodákat, gépkocsikat lehet fenntartani, a párthoz kötődő emberek tucatjainak lehet fizetést adni. Az RMDSZ eddig a Progress és az Iskola Alapítványon keresztül a magyarországi forrásokat fölözte le, a Communitas Alapítványon keresztül pedig a román költségvetés kisebbségi támogatásait zsebelte be. A szövetség mostani magyarországi kiéheztetése talán elvezet oda, hogy előbb-utóbb a romániai magyar közösségen belül is nyílt vita kezdődjék a közpénzek felhasználásáról.
Gazdag Árpád
Krónika (Kolozsvár)
2011. május 6.
Tőkés László együttműködést javasol
Már a jövő nyári önkormányzati választásokra együttműködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tőkés László, előválasztásokat kezdeményezve a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már a helyhatósági megmérettetésen közös listát indítana.
Az erdélyi Krónikának adott pénteki interjújában az Európai Parlament egyik alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azzal kapcsolatosan beszélt, hogy az előző napon benyújtották a bukaresti törvényszéken az ő nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges támogató aláírásokat.
Az új párt az erdélyi magyarok politikai eszköze kíván lenni – fejtette ki Tőkés, aki szerint a romániai magyarság megmaradásához elengedhetetlen az önrendelkezés kivívása. Ennek kimunkálásához egy új eszközre is szükség van, ez pedig egy hatékony, kis költségvetésű, modern és európai néppárt lehet – véli az EMNT elnöke, hozzátéve, hogy az EMNP a legmodernebb párt lesz Romániában.
Azzal kapcsolatosan, hogy a romániai magyarság érdekeit e pillanatban már két politikai formáció – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) – is képviseli, a nyilatkozó kifejtette: a sokszínűség, a politikai pluralizmus európai, sőt egyetemes érték. „Mifelénk még mindig az a felfogás dívik, hogy csakis mások ellenében, mások puszta létjogának a tagadásával tudjuk megmutatni a saját erőnket. Mi nem valami vagy valakik ellen, hanem valakiért és valamiért, az erdélyi magyarságért, magyar közösségünk jövőjéért szervezkedünk – és ennek érdekében nem legyőzni, hanem meggyőzni akarjuk a másikat” – hangsúlyozta Tőkés.
Olyan időszakban, amelyben az erdélyi közösség rendkívüli mértékben megosztott, több mint a fele már el sem megy szavazni, vagy netán román pártokra voksol, olyan plurális összefogásra van szükség, amely még azokat is megmozdítja, akik eddig távolmaradásukkal jelezték, hogy megundorodtak a politikától – vallja a politikus, aki szerint az újfajta összefogás nemzeti korparancs, nélküle sem autonómia, sem magyar jövő nem képzelhető el Erdélyben. „Ennek céljából mindenkivel a közös nevező megtalálására törekszünk” – fűzte hozzá.
Az összefogás konkrét lépéseként Tőkés javasolja: a 2011 őszén tartandó romániai népszámlálás után – miután pontosan kiderül, mennyi romániai magyar választó van az országban – előválasztásokat kellene szervezni az erdélyi magyarság körében. Az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már az önkormányzati választásokon közös listát indíthatna – indítványozza az EMNT elnöke.
Arra a kérdésre, hogy milyen következményekkel járna a romániai magyar közösség jogainak érvényesítése szempontjából, ha az RMDSZ egy ciklus erejéig esetleg elesne a bukaresti parlamenti jelenléttől, Tőkés kifejtette: az erdélyi magyarok érdeke, hogy képviselői ott legyenek Románia parlamentjében, de önmagában a parlamenti jelenlét nem minden. „Törvényi garanciákra, törvénysértés esetén érvényesíthető szankciókra, illetve önálló intézményrendszerre van szükségünk” – mondta.
Szerinte ugyanakkor a romániai magyaroknak arról sem szabad megfeledkezniük, hogy ők maguk is sokat tudnak tenni saját sorsuk jobbra fordításáért. „Autonómiát csak önigazgatásra képes közösség képes kivívni magának. Következésképpen téves az az álláspont, hogy a mi gondjainkat majd Bukarestben fogják megoldani” – szögezte le Tőkés László.
hvg.hu
Erdély.ma
Már a jövő nyári önkormányzati választásokra együttműködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tőkés László, előválasztásokat kezdeményezve a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már a helyhatósági megmérettetésen közös listát indítana.
Az erdélyi Krónikának adott pénteki interjújában az Európai Parlament egyik alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azzal kapcsolatosan beszélt, hogy az előző napon benyújtották a bukaresti törvényszéken az ő nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges támogató aláírásokat.
Az új párt az erdélyi magyarok politikai eszköze kíván lenni – fejtette ki Tőkés, aki szerint a romániai magyarság megmaradásához elengedhetetlen az önrendelkezés kivívása. Ennek kimunkálásához egy új eszközre is szükség van, ez pedig egy hatékony, kis költségvetésű, modern és európai néppárt lehet – véli az EMNT elnöke, hozzátéve, hogy az EMNP a legmodernebb párt lesz Romániában.
Azzal kapcsolatosan, hogy a romániai magyarság érdekeit e pillanatban már két politikai formáció – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) – is képviseli, a nyilatkozó kifejtette: a sokszínűség, a politikai pluralizmus európai, sőt egyetemes érték. „Mifelénk még mindig az a felfogás dívik, hogy csakis mások ellenében, mások puszta létjogának a tagadásával tudjuk megmutatni a saját erőnket. Mi nem valami vagy valakik ellen, hanem valakiért és valamiért, az erdélyi magyarságért, magyar közösségünk jövőjéért szervezkedünk – és ennek érdekében nem legyőzni, hanem meggyőzni akarjuk a másikat” – hangsúlyozta Tőkés.
Olyan időszakban, amelyben az erdélyi közösség rendkívüli mértékben megosztott, több mint a fele már el sem megy szavazni, vagy netán román pártokra voksol, olyan plurális összefogásra van szükség, amely még azokat is megmozdítja, akik eddig távolmaradásukkal jelezték, hogy megundorodtak a politikától – vallja a politikus, aki szerint az újfajta összefogás nemzeti korparancs, nélküle sem autonómia, sem magyar jövő nem képzelhető el Erdélyben. „Ennek céljából mindenkivel a közös nevező megtalálására törekszünk” – fűzte hozzá.
Az összefogás konkrét lépéseként Tőkés javasolja: a 2011 őszén tartandó romániai népszámlálás után – miután pontosan kiderül, mennyi romániai magyar választó van az országban – előválasztásokat kellene szervezni az erdélyi magyarság körében. Az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már az önkormányzati választásokon közös listát indíthatna – indítványozza az EMNT elnöke.
Arra a kérdésre, hogy milyen következményekkel járna a romániai magyar közösség jogainak érvényesítése szempontjából, ha az RMDSZ egy ciklus erejéig esetleg elesne a bukaresti parlamenti jelenléttől, Tőkés kifejtette: az erdélyi magyarok érdeke, hogy képviselői ott legyenek Románia parlamentjében, de önmagában a parlamenti jelenlét nem minden. „Törvényi garanciákra, törvénysértés esetén érvényesíthető szankciókra, illetve önálló intézményrendszerre van szükségünk” – mondta.
Szerinte ugyanakkor a romániai magyaroknak arról sem szabad megfeledkezniük, hogy ők maguk is sokat tudnak tenni saját sorsuk jobbra fordításáért. „Autonómiát csak önigazgatásra képes közösség képes kivívni magának. Következésképpen téves az az álláspont, hogy a mi gondjainkat majd Bukarestben fogják megoldani” – szögezte le Tőkés László.
hvg.hu
Erdély.ma
2011. május 6.
Célegyenesben a Tőkés-párt (Benyújtották az aláírásokat)
Élénk sajtóérdeklődés mellett több doboznyi aláírással érkeztek tegnap a bukaresti törvényszékre az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozásának kezdeményezői: Toró T. Tibor vezetésével benyújtották a bíróságra a 29 268 támogató aláírást, valamint az új alakulat bejegyzéséhez szükséges dokumentációt. A bírói testület a 15 napos fellebbezési időszak eltelte után dönt a bejegyzésről, a kezdeményezők szerint legkésőbb júliusra teljes jogú párttá válik az EMNP.
Az aláírások benyújtása előtt a magyar sajtó képviselői számára tartott értekezleten Toró T. Tibor emlékeztetett: az új alakulat létrejöttéről az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttgyűlése tavaly decemberben határozott, akkor döntötték el, hogy szükség van egy modern, európai néppártra, amely pártpolitikai szinten is képviseli az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. A pártbejegyzés folyamatának irányítását kilenctagú testületre bízták, közülük négyen – Toró T. Tibor mellett a székelyföldi régió képviseletében Papp Előd, a közép-erdélyi térség képviseletében Gergely Balázs, illetve a Partium képviseletében Zatykó Gyula – utaztak Bukarestbe tegnap, hogy leadják az összegyűlt aláírásokat. Az aláírásgyűjtés februárban kezdődött, és április végén zárták, a törvény értelmében legalább 25 000 támogató kézjegyet kellett összegyűjteniük 19 megyéből és Bukarestből, ezt a feltételt sikeresen teljesítették, és otthon is maradt még elég ív – magyarázta Toró T. Tibor, aki szerint nem okozhat majd problémát, hogy RMDSZ-tagok is kézjegyükkel támogatták az új alakulat létrejöttét, hiszen az RMDSZ nem pártként határozza meg önmagát, ráadásul az aláírás nem egyenértékű a belépési nyilatkozattal. Mint mondta, alacsony költségvetésű, hatékony pártot szeretnének létrehozni, amely az emberekért van, és amelynek elsődleges célja a közösségi autonómiaformák megteremtése. Azt is elmondta, az új alakulat nem valami és valakik ellen, hanem valami – az autonómiaformák megteremtése – érdekében jött létre, legfőbb szövetségesük pedig a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács lesz, amely a továbbiakban is a maga civil, mozgalmi eszközeivel harcol az említett célokért. Toró szerint nem véletlenül nevezik Tőkés-pártnak az új alakulatot, hiszen éppen azokat az elveket, értékeket vallja és vállalja fel, amelyekért az Európai Parlament alelnöke is küzdött. A szövetségesek közé sorolta továbbá a Fideszt is, mint mondta, a magyar kormánytól nem pénzt, hanem elsősorban tudást, a tapasztalatok átadását várják. Toró fontosnak nevezte, hogy az erdélyi magyarságnak erős és hatékony képviselete legyen mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban. ,,Nyitottak vagyunk mindenfajta megegyezés előtt” – fogalmazott a politikus, de hozzáfűzte: a versenyhelyzet ,,nem ördögtől való”, sőt, mobilizáló tényező lehet, hiszen mozgósíthatja a közéletből kiábrándultakat. Leszögezte: nem ellenségként tekintenek az RMDSZ-re és az MPP-re, de elsősorban e két alakulaton múlik majd, hogy ellenfelek vagy szövetségesek lesznek-e, az EMNP mindesetre kész az együttműködésre az erdélyi magyarságot érintő legfőbb kérdésekben. Emlékeztetett: az RMDSZ-nek az első parlamenti választásokon még egymillió magyar szavazatot sikerült megszereznie, mára ez a szám 400 000 alá csökkent, így közös célként fogalmazta meg a szövetségtől, a politikától elfordult 600 000 magyar megszólítását. A Háromszék kérdésére, hogy ezt konkrétan miként fogják megvalósítani, Toró leszögezte: az Erdélyi Magyar Néppárt a hiteles, tiszta emberek pártja szeretne lenni, nem kérnek az ügyeskedőkből, a politikából meggazdagodni vágyókból, ezért mindazoknak, akik tisztséget vállalnak az alakulatban, vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk, és a továbbiakban el kell számolniuk a közösség előtt az esetleges gyarapodásról. Arról is nyilatkozniuk kell a párt leendő vezetőinek, hogy nem működtek együtt a Securitatéval. Ugyanakkor az EMNP szóba kíván állni az emberekkel, programjukat is így akarják összeállítani, kiemelt figyelmet fordítanak a fiatal nemzedék megszólítására. Lapunknak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum jövőjét firtató kérdésére a politikus elmondta: a következő időszakban felértékelődik majd az EMEF szerepe, hiszen egyenlő felekként ülhetnek majd tárgyalóasztalhoz. Emlékeztetett: az EMEF tulajdonképpen az EMNT édes-gyermeke, hiszen az ő kezdeményezésükre jött létre a magyarság különböző szervezetei közötti egyeztetést szolgáló fórum. Hozzáfűzte: az EMEF 2009-es megalakulása óta soha nem tapasztalták, hogy az RMDSZ kezdeményezte volna annak összehívását, mindig az EMNT-nek kellett kikényszerítenie az egyeztetést. Abban bíznak, ha pártként lépnek fel, nagyobb lesz majd a hajlam a párbeszédre, a megegyezésre, így a nemzeti minimum meghatározásának, a leendő együttműködésnek a kerete lehet az EMEF. A Háromszék kérdésére Toró azt is elmondta: az RMDSZ-en belüli tisztújítás óta a sajtón keresztüli üzengetésen túl konkrét megkeresés nem érte az EMNT-t, de bízik benne, rövidesen változik a helyzet. Azt is elmondta: sokan nézik rossz szemmel az EMNP megalakulását, a magyarság egységére hivatkoznak, de főként azokról van szó, akik veszélyeztetve érzik pozíciójukat, képviseleti monopóliumukat, és nemsokára az ilyen kijelentések helyét is a megegyezést kereső nyilatkozatok váltják fel.
Kelemen: Történelmi hiba az EMNP
Történelmi tévedésnek minősítette az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján előbb leszögezte: ilyen nevű alakulat még nincs is. Szerinte az új párt megjelenése a magyarság megosztottságához, gyengítéséhez vezet. Kelemen hozzáfűzte: nem áll szándékukban megtámadni a törvényszéken a néppárt bejegyzését
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Élénk sajtóérdeklődés mellett több doboznyi aláírással érkeztek tegnap a bukaresti törvényszékre az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozásának kezdeményezői: Toró T. Tibor vezetésével benyújtották a bíróságra a 29 268 támogató aláírást, valamint az új alakulat bejegyzéséhez szükséges dokumentációt. A bírói testület a 15 napos fellebbezési időszak eltelte után dönt a bejegyzésről, a kezdeményezők szerint legkésőbb júliusra teljes jogú párttá válik az EMNP.
Az aláírások benyújtása előtt a magyar sajtó képviselői számára tartott értekezleten Toró T. Tibor emlékeztetett: az új alakulat létrejöttéről az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttgyűlése tavaly decemberben határozott, akkor döntötték el, hogy szükség van egy modern, európai néppártra, amely pártpolitikai szinten is képviseli az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. A pártbejegyzés folyamatának irányítását kilenctagú testületre bízták, közülük négyen – Toró T. Tibor mellett a székelyföldi régió képviseletében Papp Előd, a közép-erdélyi térség képviseletében Gergely Balázs, illetve a Partium képviseletében Zatykó Gyula – utaztak Bukarestbe tegnap, hogy leadják az összegyűlt aláírásokat. Az aláírásgyűjtés februárban kezdődött, és április végén zárták, a törvény értelmében legalább 25 000 támogató kézjegyet kellett összegyűjteniük 19 megyéből és Bukarestből, ezt a feltételt sikeresen teljesítették, és otthon is maradt még elég ív – magyarázta Toró T. Tibor, aki szerint nem okozhat majd problémát, hogy RMDSZ-tagok is kézjegyükkel támogatták az új alakulat létrejöttét, hiszen az RMDSZ nem pártként határozza meg önmagát, ráadásul az aláírás nem egyenértékű a belépési nyilatkozattal. Mint mondta, alacsony költségvetésű, hatékony pártot szeretnének létrehozni, amely az emberekért van, és amelynek elsődleges célja a közösségi autonómiaformák megteremtése. Azt is elmondta, az új alakulat nem valami és valakik ellen, hanem valami – az autonómiaformák megteremtése – érdekében jött létre, legfőbb szövetségesük pedig a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács lesz, amely a továbbiakban is a maga civil, mozgalmi eszközeivel harcol az említett célokért. Toró szerint nem véletlenül nevezik Tőkés-pártnak az új alakulatot, hiszen éppen azokat az elveket, értékeket vallja és vállalja fel, amelyekért az Európai Parlament alelnöke is küzdött. A szövetségesek közé sorolta továbbá a Fideszt is, mint mondta, a magyar kormánytól nem pénzt, hanem elsősorban tudást, a tapasztalatok átadását várják. Toró fontosnak nevezte, hogy az erdélyi magyarságnak erős és hatékony képviselete legyen mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban. ,,Nyitottak vagyunk mindenfajta megegyezés előtt” – fogalmazott a politikus, de hozzáfűzte: a versenyhelyzet ,,nem ördögtől való”, sőt, mobilizáló tényező lehet, hiszen mozgósíthatja a közéletből kiábrándultakat. Leszögezte: nem ellenségként tekintenek az RMDSZ-re és az MPP-re, de elsősorban e két alakulaton múlik majd, hogy ellenfelek vagy szövetségesek lesznek-e, az EMNP mindesetre kész az együttműködésre az erdélyi magyarságot érintő legfőbb kérdésekben. Emlékeztetett: az RMDSZ-nek az első parlamenti választásokon még egymillió magyar szavazatot sikerült megszereznie, mára ez a szám 400 000 alá csökkent, így közös célként fogalmazta meg a szövetségtől, a politikától elfordult 600 000 magyar megszólítását. A Háromszék kérdésére, hogy ezt konkrétan miként fogják megvalósítani, Toró leszögezte: az Erdélyi Magyar Néppárt a hiteles, tiszta emberek pártja szeretne lenni, nem kérnek az ügyeskedőkből, a politikából meggazdagodni vágyókból, ezért mindazoknak, akik tisztséget vállalnak az alakulatban, vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk, és a továbbiakban el kell számolniuk a közösség előtt az esetleges gyarapodásról. Arról is nyilatkozniuk kell a párt leendő vezetőinek, hogy nem működtek együtt a Securitatéval. Ugyanakkor az EMNP szóba kíván állni az emberekkel, programjukat is így akarják összeállítani, kiemelt figyelmet fordítanak a fiatal nemzedék megszólítására. Lapunknak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum jövőjét firtató kérdésére a politikus elmondta: a következő időszakban felértékelődik majd az EMEF szerepe, hiszen egyenlő felekként ülhetnek majd tárgyalóasztalhoz. Emlékeztetett: az EMEF tulajdonképpen az EMNT édes-gyermeke, hiszen az ő kezdeményezésükre jött létre a magyarság különböző szervezetei közötti egyeztetést szolgáló fórum. Hozzáfűzte: az EMEF 2009-es megalakulása óta soha nem tapasztalták, hogy az RMDSZ kezdeményezte volna annak összehívását, mindig az EMNT-nek kellett kikényszerítenie az egyeztetést. Abban bíznak, ha pártként lépnek fel, nagyobb lesz majd a hajlam a párbeszédre, a megegyezésre, így a nemzeti minimum meghatározásának, a leendő együttműködésnek a kerete lehet az EMEF. A Háromszék kérdésére Toró azt is elmondta: az RMDSZ-en belüli tisztújítás óta a sajtón keresztüli üzengetésen túl konkrét megkeresés nem érte az EMNT-t, de bízik benne, rövidesen változik a helyzet. Azt is elmondta: sokan nézik rossz szemmel az EMNP megalakulását, a magyarság egységére hivatkoznak, de főként azokról van szó, akik veszélyeztetve érzik pozíciójukat, képviseleti monopóliumukat, és nemsokára az ilyen kijelentések helyét is a megegyezést kereső nyilatkozatok váltják fel.
Kelemen: Történelmi hiba az EMNP
Történelmi tévedésnek minősítette az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján előbb leszögezte: ilyen nevű alakulat még nincs is. Szerinte az új párt megjelenése a magyarság megosztottságához, gyengítéséhez vezet. Kelemen hozzáfűzte: nem áll szándékukban megtámadni a törvényszéken a néppárt bejegyzését
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. május 6.
Tiszta lapokkal
A romániai politikai életben alighanem egyedülálló az a módszer, amellyel hiteles, tiszta politikusok gyülekezetévé szeretne válni a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt: az alakulat leendő tisztségviselőinek vagyonnyilatkozatot kellene letenniük, és a továbbiakban a közösség előtt kellene elszámolniuk esetleges gyarapodásukról. Így kívánják kiszűrni az opportunistákat, a politizálást saját üzleti céljaikra kihasználókat, az ügyeskedőket, és így akarják megszólítani a politikából, közéletből, pártokból kiábrándultak egyre nagyobb táborát.
Hogy mennyire lesz sikeres az elképzelés, egyelőre nem lehet tudni, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy egyáltalán felmerül a feddhetetlenség iránti igény – a már létező két magyar politikai szervezet ugyanis nem tartotta ezt fontosnak, valamiképpen magánügyének tekintette a politikusok vagyoni helyzetét, s ráadásul az utóbbi időben korrupciós botrányok is rombolták a beléjük vetett bizalmat. A már-már lehetetlennek tűnő küldetés valamiképpen az útra induló legkisebb királyfi történetét idézi: a harmadik, hivatalosan még meg sem született párt próbálkozik olyasvalamivel, ami sem az RMDSZ-nek, sem az MPP-nek nem sikerült. Persze, ezúttal sem biztos a célba érés: a szervezetépítés megannyi buktatója, a romániai politikai élet habitusa, a Dâmboviţa-parti módszerek átszivárgása, a haszonlesők hada, a magyar alakulatok versenyhelyzete és az együttműködési kényszer kettőssége számos botlás, megalkuvás csapdáját rejti magában, amit okosan kell majd kikerülnie az új pártnak. A Tőkés László által vallott értékrend felvállalása, a magyar kormánnyal kiépített partnerség mindenesetre jó vértnek tűnik, mint ahogyan a Toró T. Tibor által tegnap újfent kinyilatkoztatott, a magyar közösség számára fontos ügyekben az együttműködésre való hajlandóság is józan, felelősségteljes magatartásnak látszik. Annál érthetetlenebb viszont a ,,nagyobbik testvér” gőgje: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnapi nyilatkozatában történelmi hibának minősítette a néppárt törvényszéki bejegyzésére irányuló kezdeményezést, és ismét a megosztottság veszélyének álságos retorikájával üzent hadat.
Azt egyelőre csak találgatni lehet, miként alakul majd a magyar szervezetek közötti viszony a továbbiakban. Annyit azonban már a mesékből is tudunk: az járhat csak sikerrel, aki képes megtalálni és megbecsülni szövetségeseit.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A romániai politikai életben alighanem egyedülálló az a módszer, amellyel hiteles, tiszta politikusok gyülekezetévé szeretne válni a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt: az alakulat leendő tisztségviselőinek vagyonnyilatkozatot kellene letenniük, és a továbbiakban a közösség előtt kellene elszámolniuk esetleges gyarapodásukról. Így kívánják kiszűrni az opportunistákat, a politizálást saját üzleti céljaikra kihasználókat, az ügyeskedőket, és így akarják megszólítani a politikából, közéletből, pártokból kiábrándultak egyre nagyobb táborát.
Hogy mennyire lesz sikeres az elképzelés, egyelőre nem lehet tudni, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy egyáltalán felmerül a feddhetetlenség iránti igény – a már létező két magyar politikai szervezet ugyanis nem tartotta ezt fontosnak, valamiképpen magánügyének tekintette a politikusok vagyoni helyzetét, s ráadásul az utóbbi időben korrupciós botrányok is rombolták a beléjük vetett bizalmat. A már-már lehetetlennek tűnő küldetés valamiképpen az útra induló legkisebb királyfi történetét idézi: a harmadik, hivatalosan még meg sem született párt próbálkozik olyasvalamivel, ami sem az RMDSZ-nek, sem az MPP-nek nem sikerült. Persze, ezúttal sem biztos a célba érés: a szervezetépítés megannyi buktatója, a romániai politikai élet habitusa, a Dâmboviţa-parti módszerek átszivárgása, a haszonlesők hada, a magyar alakulatok versenyhelyzete és az együttműködési kényszer kettőssége számos botlás, megalkuvás csapdáját rejti magában, amit okosan kell majd kikerülnie az új pártnak. A Tőkés László által vallott értékrend felvállalása, a magyar kormánnyal kiépített partnerség mindenesetre jó vértnek tűnik, mint ahogyan a Toró T. Tibor által tegnap újfent kinyilatkoztatott, a magyar közösség számára fontos ügyekben az együttműködésre való hajlandóság is józan, felelősségteljes magatartásnak látszik. Annál érthetetlenebb viszont a ,,nagyobbik testvér” gőgje: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnapi nyilatkozatában történelmi hibának minősítette a néppárt törvényszéki bejegyzésére irányuló kezdeményezést, és ismét a megosztottság veszélyének álságos retorikájával üzent hadat.
Azt egyelőre csak találgatni lehet, miként alakul majd a magyar szervezetek közötti viszony a továbbiakban. Annyit azonban már a mesékből is tudunk: az járhat csak sikerrel, aki képes megtalálni és megbecsülni szövetségeseit.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. május 6.
Tőkés László EMNT-elnök a leendő néppárt céljairól
Már a jövő nyári önkormányzati választásokra együttműködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tőkés László, előválasztásokat kezdeményezve a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már a helyhatósági megmérettetésen közös listát indítana. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Krónikának adott interjúban úgy véli: az általa ajánlott újfajta összefogás nélkül sem autonómia, sem magyar jövő nem képzelhető el Erdélyben, a bejegyzés előtt álló EMNP pedig a legmodernebb párt lesz Romániában.
Az Erdélyi Magyar Néppárt alapítását kezdeményező bizottság tagjai csütörtökön benyújtották a bejegyzéshez szükséges iratokat és aláírásokat az illetékes bukaresti bírósághoz. Mi indokolja egy új magyar politikai alakulat létrehozását ma, Romániában? Ön szerint mennyire van fogadókészség az erdélyi magyarok körében az új párt iránt?
– Az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozása nem öncél, hanem az új párt az erdélyi magyarok politikai eszköze kíván lenni. Ezelőtt kilencven esztendővel Kós Károly már „kiáltotta a célt”, a magyarság nemzeti autonómiáját, és a hozzá vezető utat is megmutatta: „Dolgozni kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk” – írta teremtő nekifeszülésében. A Kiáltó Szó közel egyszázados évfordulóján mi ehhez a hagyományhoz nyúlunk vissza: élni akarunk, magyarként akarunk boldogulni szülőföldünkön, tehát dolgozni fogunk, munkára szerveződünk. Semmi többről vagy kevesebbről – erről van szó. A megmaradásunkhoz elengedhetetlen az önrendelkezés kivívása. Ennek kimunkálásához megítélésünk szerint egy új eszközre is szükség van – ezt pedig egy hatékony, kis költségvetésű, ám modern és európai néppártban látjuk. Az EMNP a legmodernebb párt lesz Romániában. Az iránta való igényről elég, ha annyit mondok, hogy közel harmincezer aláírást, fölös csinnadratta nélkül, rendkívüli gyorsasággal gyűjtöttünk össze – rövid idő alatt eleget tudtunk tenni Európa legkirekesztőbb párttörvénye előírásainak.
– A fogadtatáshoz tartozik az is, hogy az EMNP leendő politikai ellenfelei – vagy akár partnerei – nem várják tárt karokkal az új alakulatot. Szász Jenő MPP-elnök például megkésett, felesleges kezdeményezésnek nevezte az Ön pártalapítási szándékát, az RMDSZ pedig egy belső, részletesen nem ismertetett felmérésre hivatkozva állítja, hogy a romániai magyarság 80 százaléka nem akar újabb pártot, nem ért egyet a magyar közösség „megosztásával”. Ezekről mi a véleménye? – Mindenki a maga lovát dicséri – és ez önmagában így is természetes. Túl azonban az önös pártérdekeken, mégiscsak el kell tudnunk fogadni azt, hogy a sokszínűség, a politikai pluralizmus európai, sőt egyetemes érték. Mifelénk még mindig az a felfogás dívik, hogy csakis mások ellenében, mások puszta létjogának a tagadásával tudjuk megmutatni a saját erőnket. Mi nem valami vagy valakik ellen, hanem valakiért és valamiért: az erdélyi magyarságért, magyar közösségünk jövőjéért szervezkedünk – és ennek érdekében nem legyőzni, hanem meggyőzni akarjuk a másikat. Egy olyan időszakban, melyben a tényleges megosztás már olyan mértékeket öltött, hogy erdélyi közösségünknek több mint a fele már el sem megy szavazni, vagy netalán román pártokra voksol – ebben a helyzetben végre már vegyük észre, hogy olyan plurális összefogásra van szükség, mely még azokat is megmozdítja, akik eddig távolmaradásukkal jelezték, hogy megundorodtak a politikától, elkeseredésükben pedig másokra hagyták, hogy sorsukról döntsenek. Az újfajta összefogás nemzeti korparancs, mely nélkül sem autonómia, sem magyar jövő nem képzelhető el Erdélyben. Ennek céljából mindenkivel a közös nevező megtalálására törekszünk.
– A legvehemensebben az RMDSZ bírálja az erdélyi néppárt létrejöttét. Hogyan kommentálja például európai parlamenti képviselőtársa, Winkler Gyula napokban tett kijelentését, miszerint az új alakulat alapítói veszélyeztetik az erdélyi magyarság egységét, és a közösség bukaresti parlamenti képviseletének felszámolásán dolgoznak?
– Winkler Gyula képviselőtársamnak joga van ehhez a véleményéhez, tiszteletben tartjuk az álláspontját, és reméljük, ő is tiszteletben fogja tartani, hogy nekünk erről egészen más az elképzelésünk. Megítélésem szerint csakis így alakulhat ki a párbeszéd, amire oly nagy szüksége van az erdélyi magyarságnak. Az egészséges, építő párbeszédre éppen azért van szükség, mert bukaresti parlamenti jelenlétünk, nem kevésbé pedig az önkormányzati, valamint európai képviseletünk is mindannyiunk közös érdeke. Legyenek bármely párt prominensei, nem a politikusok jövője a lényeges, hanem az erdélyi magyarok szülőföldön való megmaradása és nemzeti jövője. Ezért kell különbséget tennünk a pártegység és a nemzeti egység között. És ezért kell kiindulópontként elfogadnunk, hogy a politikai képviselet nem az önérdek terepe, hanem a köz szolgálatának a kérdése. Nem a politikusoknak kell gazdagodniuk, hanem a közösségnek kellene gyarapodnia.
– Már a pártbejegyzés előtt tapasztalható politikai iszapbirkózás is azt sejteti, hogy a három erdélyi magyar alakulat között nem lesz zökkenőmentes a kapcsolat, holott például a jövő évi romániai törvényhozási választásokra való tekintettel elengedhetetlennek tűnik az együttműködés. Milyen konkrét formáját és lehetőségét látja annak, hogy létrejöjjön az összefogás a magyar szervezetek között a parlamenti jelenlét megőrzése érdekében? – Én a helyhatósági választásokat sem hagynám ki, sőt véleményem szerint elsősorban ezekre kellene figyelnünk, hiszen a legtöbb, a mindennapjainkat legközvetlenebbül érintő döntést éppen az önkormányzatokban hozzák meg. Ami pedig az együttműködést illeti, nem kell feltalálnunk a „magyarviaszt”, van erre is megoldás, csupán az erdélyi magyar közösségen belül már a kilencvenes évek eleje óta megfogalmazott elvárásnak kell eleget tennünk. Javaslatom a következő: 2011 őszén népszámlálás lesz Romániában. Némi költséggel és többletmunkával ezzel párhuzamosan össze tudjuk állítani az erdélyi magyar választók jegyzékét, egyfajta erdélyi magyar nemzeti regisztert. Majd miután „megszámláltattunk”, szervezzünk az erdélyi magyarság kebelében előválasztásokat, amelynek rendjén az emberek eldönthetik, hogy kiket is látnának szívesen képviselőikként. Az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már az önkormányzati választásokon indítson közös listát. Ezt nyugodt szívvel tudnám magyar modellként elfogadásra ajánlani. Délvidéken tavaly léptettek életbe egy ilyen rendszert, mely ha nem is nevezhető tökéletesnek, de működőképes volt. Amúgy az ún. belső választások sajnálatosan meghiúsított, eredeti elképzeléséhez való visszatérésről is beszélhetünk. A magyar modell két lehetséges pozitív hozadékát emelném ki: egy ilyen „elővéleményezett”, közös lista jelentősebb számban megmozdítaná az embereket, másrészt a választási kampányban nem kiáltanának egymásra kígyót-békát a pártok és a jelöltek, hiszen közös munkára készülnek. Tehát a politikai sokszínűségünket is megőriznénk, és az erős, egységes képviselet elve sem sérülne… Könnyű elképzelni, hogy amennyiben ténylegesen módosulni fognak a választási törvények, és – példának okáért – a polgármestereket az első körben, egyszerű többséggel fogjuk megválasztani, összefogásunk milyen sok helyet biztosítana számunkra. Például visszanyerhetnénk Marosvásárhelyt, és jó eséllyel több elöljárót választhatnánk magunknak, mint amennyivel jelenleg együttvéve az RMDSZ és az MPP rendelkezik. Ráadásul az önkormányzati választásokon a koalíciókra érvényes magasabb küszöb megugrása sem jelentene problémát, azt még egy húszszázalékos lakossági arány esetében is könynyedén teljesíteni tudnánk; következésképpen tervünk megvalósításához semmi más, csak kellő politikai akarat szükségeltetik. Mindezeket szem előtt tartva, arra kérem a felelősen gondolkodó politikai szereplőket, hogy fontolják meg javaslatomat, mert ez az erdélyi magyarok érdekét szolgálná. A törvényhozási választásokra is van konkrét elgondolásunk, ám előbb azt kell látnunk, hogy az érdemi összefogásra megvan-e a szükséges közakarat.
– Megakadályozhatja-e a politikai összefogást az EMNT és az RMDSZ között az elmúlt időszakban kirobbant elszámoltatási vita? Ön szerint milyen következményekkel járna a romániai magyar közösség jogainak érvényesítése szempontjából, hogyha az RMDSZ egy ciklus erejéig esetleg elesne a bukaresti parlamenti jelenléttől? – Az első kérdésre azt tudom válaszolni, hogy a közpénzekkel való átlátható és nyilvános elszámolás, főként ha a mi nehezen megkeresett adólejeinkről van szó, nem csupán egyik vagy másik párt belügye. Az erdélyi magyarok közös érdeke és joga tudniuk, hogy pénzüket mire költik el. Nézze: a romániai politikai elit már mindenféle kombinációban vezette országunkat, de végtére mégiscsak odajutottunk, hogy országunk egy csődközeli állapotból iszonyú megszorítások árán, valamint a későbbiekben általunk visszafizetendő kölcsönökből tudott valamennyire kimászni. Ilyenképpen érthető tehát, hogy adófizető állampolgárként mindenkit érdekel, mire is ment el a befizetett pénzünk. Ráadásul a mi adólejeink RMDSZ-nek visszajuttatott része – amelyről most beszélünk – az erdélyi magyarság kultúrájának ápolására és identitásának megőrzésére szolgál. Erről szól az a törvény, amelyre a román politikusok „modellértékűként” szoktak hivatkozni. És lehet, hogy erre is költik. Akkor ellenben nem értem, miért oly nehéz tételesen közzétenni, hogy mire és mennyi pénzt fordítottak. A tényadatok nyilvánosságra hozatala nyomán jogos felvetésünk rögtön tárgytalanná válna... A második kérdésre az előbbiekben részben már válaszoltam. Az erdélyi magyarok érdeke, hogy ott legyünk Románia parlamentjében, de önmagában a parlamenti jelenlét még nem minden. Törvényi garanciákra, törvénysértés esetén érvényesíthető szankciókra, illetve önálló intézményrendszerre van szükségünk. Ezen túlmenően viszont még hadd tegyük hozzá, hogy miközben joggal várunk többet a parlamenti képviselettől, vagy akár a kormányrészvételtől, ezalatt hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy mi magunk is sokat tudunk tenni saját sorsunk jobbra fordításáért. Autonómiát csak önigazgatásra képes közösség képes kivívni magának. Következésképpen téves az az álláspont, hogy a mi gondjainkat majd Bukarestben fogják megoldani. 1989 előtt volt az a szokás, hogy a Román Kommunista Párt helyettünk mindent megoldott, és helyettünk gondolkodott. Hogyha mi nem teszünk meg mindent a közösségünkért, akkor ezt a többségi nemzettől vagy a kormányapparátustól hiába várjuk. Saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat, vagyis meg kell fogni a munka végét – ez a remélt jövendőnk titka.
– Ön vállalna-e tisztséget az Erdélyi Magyar Néppártban?
– Amint közismert, erre nem gondolok. Amiképpen előzőleg mondtam, az EMNP – minden más párthoz hasonlóan – nem több, mint egy eszköz. Én nem egyik vagy másik párt vezetésére, hanem magyar nemzetünk szolgálatára szegődtem. Hiszem és vallom, hogy Erdély és a Székelyföld, a Bánság és a Partium, de ugyanígy a Felvidék, a Kárpátalja vagy a Délvidék egy erős anyaország nélkül nem sokra megy. Vállat vállnak vetve kell megépítenünk a romokat, amint a Próféta mondja, és egységes nemzetként kell fellépnünk Európában. Az 1848-as forradalom 12. pontja, az „Unió Erdéllyel!” – amelyet 2007-ben, kissé átértelmezve, európai jelmondatommá választottam – ekképpen válhat 21. századi, európai megoldássá. Magyarán szólva: „Magyar uniót az Európai Unióban!” – így tudnám tömören összefoglalni a nemzetpolitikánk lényegét. Ennek szellemében dolgozunk az Európai Néppárt magyar delegációjában, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács keretében, a Magyar Állandó Értekezleten, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán, minden lehetséges formában és erőtérben.
– Az Orbán-kormány várhatóan még idén választójogot ad a kettős állampolgársággal rendelkező határon túli magyaroknak. Ön mit támogat: szavazzanak majd anyaországi pártlistára, vagy saját képviselőket delegálhassanak az Országgyűlésbe a külhoniak? – Tudomásom szerint ez még nem egy lefutott ügy. Hagyjuk, hogy a nemzeti kormány, illetve a kétharmados parlamenti többség a maga idejében döntsön ebben a kérdésben. Jó magyar szokás szerint: nem kellene a szekérnek megelőznie a lovakat. És ahogyan az alkotmányozás vonatkozásában is kikérték a külhoni magyarok véleményét, úgy a választójog témakörében is megkérdeznek majd bennünket. Akkor látni fogjuk, hogy milyen megoldások közül választhatunk, és esetleg ki is tudjuk egészíteni azokat. Ennek kapcsán viszont arra hívnám fel a figyelmet: alig másfél évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy nem csupán a magyar állampolgárság megszerzése válik mindennapjaink természetes részévé, hanem már a választójog elnyerésére is gondolhatunk?! A 20. századot ténylegesen lezárva, mi, erdélyiek is egyre inkább hihetjük és remélhetjük, hogy a 21. században „a magyar név megint szép lesz”, és magyarnak lenni végre újból jó lesz. És ez a legfontosabb.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
Már a jövő nyári önkormányzati választásokra együttműködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tőkés László, előválasztásokat kezdeményezve a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már a helyhatósági megmérettetésen közös listát indítana. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Krónikának adott interjúban úgy véli: az általa ajánlott újfajta összefogás nélkül sem autonómia, sem magyar jövő nem képzelhető el Erdélyben, a bejegyzés előtt álló EMNP pedig a legmodernebb párt lesz Romániában.
Az Erdélyi Magyar Néppárt alapítását kezdeményező bizottság tagjai csütörtökön benyújtották a bejegyzéshez szükséges iratokat és aláírásokat az illetékes bukaresti bírósághoz. Mi indokolja egy új magyar politikai alakulat létrehozását ma, Romániában? Ön szerint mennyire van fogadókészség az erdélyi magyarok körében az új párt iránt?
– Az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozása nem öncél, hanem az új párt az erdélyi magyarok politikai eszköze kíván lenni. Ezelőtt kilencven esztendővel Kós Károly már „kiáltotta a célt”, a magyarság nemzeti autonómiáját, és a hozzá vezető utat is megmutatta: „Dolgozni kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk” – írta teremtő nekifeszülésében. A Kiáltó Szó közel egyszázados évfordulóján mi ehhez a hagyományhoz nyúlunk vissza: élni akarunk, magyarként akarunk boldogulni szülőföldünkön, tehát dolgozni fogunk, munkára szerveződünk. Semmi többről vagy kevesebbről – erről van szó. A megmaradásunkhoz elengedhetetlen az önrendelkezés kivívása. Ennek kimunkálásához megítélésünk szerint egy új eszközre is szükség van – ezt pedig egy hatékony, kis költségvetésű, ám modern és európai néppártban látjuk. Az EMNP a legmodernebb párt lesz Romániában. Az iránta való igényről elég, ha annyit mondok, hogy közel harmincezer aláírást, fölös csinnadratta nélkül, rendkívüli gyorsasággal gyűjtöttünk össze – rövid idő alatt eleget tudtunk tenni Európa legkirekesztőbb párttörvénye előírásainak.
– A fogadtatáshoz tartozik az is, hogy az EMNP leendő politikai ellenfelei – vagy akár partnerei – nem várják tárt karokkal az új alakulatot. Szász Jenő MPP-elnök például megkésett, felesleges kezdeményezésnek nevezte az Ön pártalapítási szándékát, az RMDSZ pedig egy belső, részletesen nem ismertetett felmérésre hivatkozva állítja, hogy a romániai magyarság 80 százaléka nem akar újabb pártot, nem ért egyet a magyar közösség „megosztásával”. Ezekről mi a véleménye? – Mindenki a maga lovát dicséri – és ez önmagában így is természetes. Túl azonban az önös pártérdekeken, mégiscsak el kell tudnunk fogadni azt, hogy a sokszínűség, a politikai pluralizmus európai, sőt egyetemes érték. Mifelénk még mindig az a felfogás dívik, hogy csakis mások ellenében, mások puszta létjogának a tagadásával tudjuk megmutatni a saját erőnket. Mi nem valami vagy valakik ellen, hanem valakiért és valamiért: az erdélyi magyarságért, magyar közösségünk jövőjéért szervezkedünk – és ennek érdekében nem legyőzni, hanem meggyőzni akarjuk a másikat. Egy olyan időszakban, melyben a tényleges megosztás már olyan mértékeket öltött, hogy erdélyi közösségünknek több mint a fele már el sem megy szavazni, vagy netalán román pártokra voksol – ebben a helyzetben végre már vegyük észre, hogy olyan plurális összefogásra van szükség, mely még azokat is megmozdítja, akik eddig távolmaradásukkal jelezték, hogy megundorodtak a politikától, elkeseredésükben pedig másokra hagyták, hogy sorsukról döntsenek. Az újfajta összefogás nemzeti korparancs, mely nélkül sem autonómia, sem magyar jövő nem képzelhető el Erdélyben. Ennek céljából mindenkivel a közös nevező megtalálására törekszünk.
– A legvehemensebben az RMDSZ bírálja az erdélyi néppárt létrejöttét. Hogyan kommentálja például európai parlamenti képviselőtársa, Winkler Gyula napokban tett kijelentését, miszerint az új alakulat alapítói veszélyeztetik az erdélyi magyarság egységét, és a közösség bukaresti parlamenti képviseletének felszámolásán dolgoznak?
– Winkler Gyula képviselőtársamnak joga van ehhez a véleményéhez, tiszteletben tartjuk az álláspontját, és reméljük, ő is tiszteletben fogja tartani, hogy nekünk erről egészen más az elképzelésünk. Megítélésem szerint csakis így alakulhat ki a párbeszéd, amire oly nagy szüksége van az erdélyi magyarságnak. Az egészséges, építő párbeszédre éppen azért van szükség, mert bukaresti parlamenti jelenlétünk, nem kevésbé pedig az önkormányzati, valamint európai képviseletünk is mindannyiunk közös érdeke. Legyenek bármely párt prominensei, nem a politikusok jövője a lényeges, hanem az erdélyi magyarok szülőföldön való megmaradása és nemzeti jövője. Ezért kell különbséget tennünk a pártegység és a nemzeti egység között. És ezért kell kiindulópontként elfogadnunk, hogy a politikai képviselet nem az önérdek terepe, hanem a köz szolgálatának a kérdése. Nem a politikusoknak kell gazdagodniuk, hanem a közösségnek kellene gyarapodnia.
– Már a pártbejegyzés előtt tapasztalható politikai iszapbirkózás is azt sejteti, hogy a három erdélyi magyar alakulat között nem lesz zökkenőmentes a kapcsolat, holott például a jövő évi romániai törvényhozási választásokra való tekintettel elengedhetetlennek tűnik az együttműködés. Milyen konkrét formáját és lehetőségét látja annak, hogy létrejöjjön az összefogás a magyar szervezetek között a parlamenti jelenlét megőrzése érdekében? – Én a helyhatósági választásokat sem hagynám ki, sőt véleményem szerint elsősorban ezekre kellene figyelnünk, hiszen a legtöbb, a mindennapjainkat legközvetlenebbül érintő döntést éppen az önkormányzatokban hozzák meg. Ami pedig az együttműködést illeti, nem kell feltalálnunk a „magyarviaszt”, van erre is megoldás, csupán az erdélyi magyar közösségen belül már a kilencvenes évek eleje óta megfogalmazott elvárásnak kell eleget tennünk. Javaslatom a következő: 2011 őszén népszámlálás lesz Romániában. Némi költséggel és többletmunkával ezzel párhuzamosan össze tudjuk állítani az erdélyi magyar választók jegyzékét, egyfajta erdélyi magyar nemzeti regisztert. Majd miután „megszámláltattunk”, szervezzünk az erdélyi magyarság kebelében előválasztásokat, amelynek rendjén az emberek eldönthetik, hogy kiket is látnának szívesen képviselőikként. Az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már az önkormányzati választásokon indítson közös listát. Ezt nyugodt szívvel tudnám magyar modellként elfogadásra ajánlani. Délvidéken tavaly léptettek életbe egy ilyen rendszert, mely ha nem is nevezhető tökéletesnek, de működőképes volt. Amúgy az ún. belső választások sajnálatosan meghiúsított, eredeti elképzeléséhez való visszatérésről is beszélhetünk. A magyar modell két lehetséges pozitív hozadékát emelném ki: egy ilyen „elővéleményezett”, közös lista jelentősebb számban megmozdítaná az embereket, másrészt a választási kampányban nem kiáltanának egymásra kígyót-békát a pártok és a jelöltek, hiszen közös munkára készülnek. Tehát a politikai sokszínűségünket is megőriznénk, és az erős, egységes képviselet elve sem sérülne… Könnyű elképzelni, hogy amennyiben ténylegesen módosulni fognak a választási törvények, és – példának okáért – a polgármestereket az első körben, egyszerű többséggel fogjuk megválasztani, összefogásunk milyen sok helyet biztosítana számunkra. Például visszanyerhetnénk Marosvásárhelyt, és jó eséllyel több elöljárót választhatnánk magunknak, mint amennyivel jelenleg együttvéve az RMDSZ és az MPP rendelkezik. Ráadásul az önkormányzati választásokon a koalíciókra érvényes magasabb küszöb megugrása sem jelentene problémát, azt még egy húszszázalékos lakossági arány esetében is könynyedén teljesíteni tudnánk; következésképpen tervünk megvalósításához semmi más, csak kellő politikai akarat szükségeltetik. Mindezeket szem előtt tartva, arra kérem a felelősen gondolkodó politikai szereplőket, hogy fontolják meg javaslatomat, mert ez az erdélyi magyarok érdekét szolgálná. A törvényhozási választásokra is van konkrét elgondolásunk, ám előbb azt kell látnunk, hogy az érdemi összefogásra megvan-e a szükséges közakarat.
– Megakadályozhatja-e a politikai összefogást az EMNT és az RMDSZ között az elmúlt időszakban kirobbant elszámoltatási vita? Ön szerint milyen következményekkel járna a romániai magyar közösség jogainak érvényesítése szempontjából, hogyha az RMDSZ egy ciklus erejéig esetleg elesne a bukaresti parlamenti jelenléttől? – Az első kérdésre azt tudom válaszolni, hogy a közpénzekkel való átlátható és nyilvános elszámolás, főként ha a mi nehezen megkeresett adólejeinkről van szó, nem csupán egyik vagy másik párt belügye. Az erdélyi magyarok közös érdeke és joga tudniuk, hogy pénzüket mire költik el. Nézze: a romániai politikai elit már mindenféle kombinációban vezette országunkat, de végtére mégiscsak odajutottunk, hogy országunk egy csődközeli állapotból iszonyú megszorítások árán, valamint a későbbiekben általunk visszafizetendő kölcsönökből tudott valamennyire kimászni. Ilyenképpen érthető tehát, hogy adófizető állampolgárként mindenkit érdekel, mire is ment el a befizetett pénzünk. Ráadásul a mi adólejeink RMDSZ-nek visszajuttatott része – amelyről most beszélünk – az erdélyi magyarság kultúrájának ápolására és identitásának megőrzésére szolgál. Erről szól az a törvény, amelyre a román politikusok „modellértékűként” szoktak hivatkozni. És lehet, hogy erre is költik. Akkor ellenben nem értem, miért oly nehéz tételesen közzétenni, hogy mire és mennyi pénzt fordítottak. A tényadatok nyilvánosságra hozatala nyomán jogos felvetésünk rögtön tárgytalanná válna... A második kérdésre az előbbiekben részben már válaszoltam. Az erdélyi magyarok érdeke, hogy ott legyünk Románia parlamentjében, de önmagában a parlamenti jelenlét még nem minden. Törvényi garanciákra, törvénysértés esetén érvényesíthető szankciókra, illetve önálló intézményrendszerre van szükségünk. Ezen túlmenően viszont még hadd tegyük hozzá, hogy miközben joggal várunk többet a parlamenti képviselettől, vagy akár a kormányrészvételtől, ezalatt hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy mi magunk is sokat tudunk tenni saját sorsunk jobbra fordításáért. Autonómiát csak önigazgatásra képes közösség képes kivívni magának. Következésképpen téves az az álláspont, hogy a mi gondjainkat majd Bukarestben fogják megoldani. 1989 előtt volt az a szokás, hogy a Román Kommunista Párt helyettünk mindent megoldott, és helyettünk gondolkodott. Hogyha mi nem teszünk meg mindent a közösségünkért, akkor ezt a többségi nemzettől vagy a kormányapparátustól hiába várjuk. Saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat, vagyis meg kell fogni a munka végét – ez a remélt jövendőnk titka.
– Ön vállalna-e tisztséget az Erdélyi Magyar Néppártban?
– Amint közismert, erre nem gondolok. Amiképpen előzőleg mondtam, az EMNP – minden más párthoz hasonlóan – nem több, mint egy eszköz. Én nem egyik vagy másik párt vezetésére, hanem magyar nemzetünk szolgálatára szegődtem. Hiszem és vallom, hogy Erdély és a Székelyföld, a Bánság és a Partium, de ugyanígy a Felvidék, a Kárpátalja vagy a Délvidék egy erős anyaország nélkül nem sokra megy. Vállat vállnak vetve kell megépítenünk a romokat, amint a Próféta mondja, és egységes nemzetként kell fellépnünk Európában. Az 1848-as forradalom 12. pontja, az „Unió Erdéllyel!” – amelyet 2007-ben, kissé átértelmezve, európai jelmondatommá választottam – ekképpen válhat 21. századi, európai megoldássá. Magyarán szólva: „Magyar uniót az Európai Unióban!” – így tudnám tömören összefoglalni a nemzetpolitikánk lényegét. Ennek szellemében dolgozunk az Európai Néppárt magyar delegációjában, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács keretében, a Magyar Állandó Értekezleten, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán, minden lehetséges formában és erőtérben.
– Az Orbán-kormány várhatóan még idén választójogot ad a kettős állampolgársággal rendelkező határon túli magyaroknak. Ön mit támogat: szavazzanak majd anyaországi pártlistára, vagy saját képviselőket delegálhassanak az Országgyűlésbe a külhoniak? – Tudomásom szerint ez még nem egy lefutott ügy. Hagyjuk, hogy a nemzeti kormány, illetve a kétharmados parlamenti többség a maga idejében döntsön ebben a kérdésben. Jó magyar szokás szerint: nem kellene a szekérnek megelőznie a lovakat. És ahogyan az alkotmányozás vonatkozásában is kikérték a külhoni magyarok véleményét, úgy a választójog témakörében is megkérdeznek majd bennünket. Akkor látni fogjuk, hogy milyen megoldások közül választhatunk, és esetleg ki is tudjuk egészíteni azokat. Ennek kapcsán viszont arra hívnám fel a figyelmet: alig másfél évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy nem csupán a magyar állampolgárság megszerzése válik mindennapjaink természetes részévé, hanem már a választójog elnyerésére is gondolhatunk?! A 20. századot ténylegesen lezárva, mi, erdélyiek is egyre inkább hihetjük és remélhetjük, hogy a 21. században „a magyar név megint szép lesz”, és magyarnak lenni végre újból jó lesz. És ez a legfontosabb.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2011. május 7.
Tőkés együttműködne, de nincs kivel
Már a jövő nyári önkormányzati választásokra együttműködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tőkés László: előválasztásokat kezdeményezne a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján közös listát indítana valamennyi magyar párttal. Ötletét mind az RMDSZ, mind az MPP elutasította.
Az Európai Parlament egyik alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges támogató aláírások benyújtása után a Krónikának elmondta, hogy az új párt az erdélyi magyarok politikai eszköze kíván lenni. A romániai magyarság megmaradásához elengedhetetlen az önrendelkezés kivívása, de ennek kimunkálásához új eszközre is szükség van, ez pedig egy hatékony, kis költségvetésű, modern és európai néppárt lehet – szögezte le, hozzátéve, hogy az EMNP a legmodernebb párt lesz Romániában. A sokszínűség, a politikai pluralizmus európai, sőt, egyetemes érték – felelte arra a felvetésre, hogy a romániai magyarság érdekeit e pillanatban már két politikai formáció is képviseli. Olyan időszakban, amikor az erdélyi közösség rendkívüli mértékben megosztott, több mint fele már el sem megy szavazni, vagy netán román pártokra voksol, olyan plurális összefogásra van szükség, amely még azokat is megmozdítja, akik eddig távolmaradásukkal jelezték, hogy megundorodtak a politikától – vallja a politikus, aki szerint az újfajta összefogás nemzeti korparancs, nélküle sem autonómia, sem magyar jövő nem képzelhető el Erdélyben. “Ennek céljából mindenkivel a közös nevező megtalálására törekszünk” – fűzte hozzá. A romániai magyar előválasztásokat a 2011 őszén tartandó romániai népszámlálás utánra időzítené Tőkés, aki szerint fontos a parlamenti jelenlét, de ez nem minden. Törvényi garanciákra, törvénysértés esetén érvényesíthető szankciókra, illetve önálló intézményrendszerre van szükségünk, de arról sem szabad megfeledkezniük a romániai magyaroknak, hogy ők maguk is sokat tudnak tenni saját sorsuk jobbra fordításáért. “Autonómiát csak önigazgatásra képes közösség tudhat kivívni magának. Téves az az álláspont, hogy a mi gondjainkat majd Bukarestben fogják megoldani” – szögezte le.
Tőkés nem gondolja komolyan a javaslatát, csak “nagy elveket pufogtat”, hiszen az általa vezetett csoportosulás nem kívánt részt venni az RMDSZ által korábban szervezett előválasztásokon – jelentette ki Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, emlékeztetve arra, hogy az RMDSZ huszonegy éven át szervezett előválasztást, amelyen megmérethették magukat a platformok, az ifjúsági szervezetek, bárki, aki ezt akarta. Tőkés számára ez nem volt fontos, amíg az RMDSZ javasolta, sőt, féltek a megmérettetéstől, nem vállalták a közös listát. És ha most közös listát akarnak, akkor miért alapítanak új pártot? – kérdezte.
Szász Jenő, az MPP elnöke más érvekkel utasította el az ajánlatot: szerinte az önkormányzati választás önmagában is előválasztást jelent, és alkalmas lehetőség annak felmérésére, hogy az RMDSZ, az MPP és a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt között milyenek az erőviszonyok, amelyek alapján majd a parlamenti választásokra készülhetnek. Megismételte azt a korábbi felvetését is, hogy az önkormányzati választásokon az RMDSZ jelöltjeivel szemben úgynevezett nemzeti alternatívát kellene felállítani, amely meglátása szerint az MPP, az EMNT (vagy EMNP) és a SZNT által indítandó közös jelölteket jelentené.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Már a jövő nyári önkormányzati választásokra együttműködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tőkés László: előválasztásokat kezdeményezne a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján közös listát indítana valamennyi magyar párttal. Ötletét mind az RMDSZ, mind az MPP elutasította.
Az Európai Parlament egyik alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges támogató aláírások benyújtása után a Krónikának elmondta, hogy az új párt az erdélyi magyarok politikai eszköze kíván lenni. A romániai magyarság megmaradásához elengedhetetlen az önrendelkezés kivívása, de ennek kimunkálásához új eszközre is szükség van, ez pedig egy hatékony, kis költségvetésű, modern és európai néppárt lehet – szögezte le, hozzátéve, hogy az EMNP a legmodernebb párt lesz Romániában. A sokszínűség, a politikai pluralizmus európai, sőt, egyetemes érték – felelte arra a felvetésre, hogy a romániai magyarság érdekeit e pillanatban már két politikai formáció is képviseli. Olyan időszakban, amikor az erdélyi közösség rendkívüli mértékben megosztott, több mint fele már el sem megy szavazni, vagy netán román pártokra voksol, olyan plurális összefogásra van szükség, amely még azokat is megmozdítja, akik eddig távolmaradásukkal jelezték, hogy megundorodtak a politikától – vallja a politikus, aki szerint az újfajta összefogás nemzeti korparancs, nélküle sem autonómia, sem magyar jövő nem képzelhető el Erdélyben. “Ennek céljából mindenkivel a közös nevező megtalálására törekszünk” – fűzte hozzá. A romániai magyar előválasztásokat a 2011 őszén tartandó romániai népszámlálás utánra időzítené Tőkés, aki szerint fontos a parlamenti jelenlét, de ez nem minden. Törvényi garanciákra, törvénysértés esetén érvényesíthető szankciókra, illetve önálló intézményrendszerre van szükségünk, de arról sem szabad megfeledkezniük a romániai magyaroknak, hogy ők maguk is sokat tudnak tenni saját sorsuk jobbra fordításáért. “Autonómiát csak önigazgatásra képes közösség tudhat kivívni magának. Téves az az álláspont, hogy a mi gondjainkat majd Bukarestben fogják megoldani” – szögezte le.
Tőkés nem gondolja komolyan a javaslatát, csak “nagy elveket pufogtat”, hiszen az általa vezetett csoportosulás nem kívánt részt venni az RMDSZ által korábban szervezett előválasztásokon – jelentette ki Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, emlékeztetve arra, hogy az RMDSZ huszonegy éven át szervezett előválasztást, amelyen megmérethették magukat a platformok, az ifjúsági szervezetek, bárki, aki ezt akarta. Tőkés számára ez nem volt fontos, amíg az RMDSZ javasolta, sőt, féltek a megmérettetéstől, nem vállalták a közös listát. És ha most közös listát akarnak, akkor miért alapítanak új pártot? – kérdezte.
Szász Jenő, az MPP elnöke más érvekkel utasította el az ajánlatot: szerinte az önkormányzati választás önmagában is előválasztást jelent, és alkalmas lehetőség annak felmérésére, hogy az RMDSZ, az MPP és a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt között milyenek az erőviszonyok, amelyek alapján majd a parlamenti választásokra készülhetnek. Megismételte azt a korábbi felvetését is, hogy az önkormányzati választásokon az RMDSZ jelöltjeivel szemben úgynevezett nemzeti alternatívát kellene felállítani, amely meglátása szerint az MPP, az EMNT (vagy EMNP) és a SZNT által indítandó közös jelölteket jelentené.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. május 9.
RMDSZ, MPP – nem akarnak előválasztásokat
Elutasítják az erdélyi magyar politikai szervezetek vezetői Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének azon javaslatát, hogy az erdélyi magyar politikai préri résztvevői közös előválasztásokon döntsenek a jövő évi önkormányzati választások jelöltjeiről. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyenesen komolytalannak minősítette az EP-alelnök lapunknak adott nyilatkozatát, míg Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy nyilatkozott, értelmetlen és tét nélküli az előválasztás.
Kelemen Hunor a Krónikának úgy nyilatkozott, nem foglalkoznak azzal, amit az EMNT képviselői a sajtón keresztül üzennek, hiszen az komolytalan.
„Az RMDSZ 2008-ig rendszeresen szervezett belső általános és elektoros előválasztásokat, van ebben gyakorlatunk, sok esetben hasznosnak bizonyult, azonban amikor 2008-ban megjelent Szász Jenő versenypártja, már nem láttuk értelmét” – emlékeztetett a szövetségi elnök. Hozzáfűzte, nem hisz az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőinek, szerinte ugyanis Tőkés László javaslata és a bejegyzés előtt álló párt képviselőinek nyilatkozatai ellentmondanak egymásnak.
„Amikor új pártot jegyeznek be és képviselőik hangoztatják, hogy megméretik magukat az önkormányzati választásokon, nem tudom eldönteni, hogy nekik higgyek vagy a vezetőjüknek” – nyilatkozta Kelemen Hunor.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára eközben úgy véli, Tőkés László javaslata csak kommunikációs trükk, szerinte az EMNT elnöke nem akar előválasztásokat. Szerinte a javaslat komolytalanságát az is jelzi, hogy korábban a Tőkés vezette politikai platformok nem voltak hajlandók részt venni az RMDSZ szervezte belső előválasztásokon.
Az erdélyi magyar előválasztás ötletéért Szász Jenő MPP-elnök sem rajong. „Nem látom értelmét az önkormányzati választásokat megelőző előválasztásoknak, tét nélkülinek érzem, ezzel nem lehet motiválni a választókat” – nyilatkozta a Krónikának a polgári alakulat vezetője. Hozzátette: az előválasztásokat önmagában nem tartja rossz ötletnek, de szerinte erre nem az önkormányzati, hanem a parlamenti választások előtt lenne szükség. A MPP elnöke szerint azonban ebben az esetben sem kell külön előválasztásokat tartani, hanem az önkormányzati választásokat kell a parlamenti választások előválasztásának tekinteni.
„Az önkormányzati választásokon kétpólusú rendszert látok jónak, ahol az RMDSZ a baloldali párt, és vele szemben indul a Magyar Polgári Pártból, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsból és a Székely Nemzeti Tanácsból álló nemzeti alternatíva. Nem hagynám annyiban az RMDSZ húszéves csődpolitikáját” – nyilatkozta Szász. Hozzáfűzte, akkor lenne teljes az „erdélyi magyar rendszerváltozás”, ha a nemzeti oldal képviselői a győztes önkormányzati választásokat követően a parlamentbe is bejutnának.
Krónika (Kolozsvár)
Elutasítják az erdélyi magyar politikai szervezetek vezetői Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének azon javaslatát, hogy az erdélyi magyar politikai préri résztvevői közös előválasztásokon döntsenek a jövő évi önkormányzati választások jelöltjeiről. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyenesen komolytalannak minősítette az EP-alelnök lapunknak adott nyilatkozatát, míg Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy nyilatkozott, értelmetlen és tét nélküli az előválasztás.
Kelemen Hunor a Krónikának úgy nyilatkozott, nem foglalkoznak azzal, amit az EMNT képviselői a sajtón keresztül üzennek, hiszen az komolytalan.
„Az RMDSZ 2008-ig rendszeresen szervezett belső általános és elektoros előválasztásokat, van ebben gyakorlatunk, sok esetben hasznosnak bizonyult, azonban amikor 2008-ban megjelent Szász Jenő versenypártja, már nem láttuk értelmét” – emlékeztetett a szövetségi elnök. Hozzáfűzte, nem hisz az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőinek, szerinte ugyanis Tőkés László javaslata és a bejegyzés előtt álló párt képviselőinek nyilatkozatai ellentmondanak egymásnak.
„Amikor új pártot jegyeznek be és képviselőik hangoztatják, hogy megméretik magukat az önkormányzati választásokon, nem tudom eldönteni, hogy nekik higgyek vagy a vezetőjüknek” – nyilatkozta Kelemen Hunor.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára eközben úgy véli, Tőkés László javaslata csak kommunikációs trükk, szerinte az EMNT elnöke nem akar előválasztásokat. Szerinte a javaslat komolytalanságát az is jelzi, hogy korábban a Tőkés vezette politikai platformok nem voltak hajlandók részt venni az RMDSZ szervezte belső előválasztásokon.
Az erdélyi magyar előválasztás ötletéért Szász Jenő MPP-elnök sem rajong. „Nem látom értelmét az önkormányzati választásokat megelőző előválasztásoknak, tét nélkülinek érzem, ezzel nem lehet motiválni a választókat” – nyilatkozta a Krónikának a polgári alakulat vezetője. Hozzátette: az előválasztásokat önmagában nem tartja rossz ötletnek, de szerinte erre nem az önkormányzati, hanem a parlamenti választások előtt lenne szükség. A MPP elnöke szerint azonban ebben az esetben sem kell külön előválasztásokat tartani, hanem az önkormányzati választásokat kell a parlamenti választások előválasztásának tekinteni.
„Az önkormányzati választásokon kétpólusú rendszert látok jónak, ahol az RMDSZ a baloldali párt, és vele szemben indul a Magyar Polgári Pártból, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsból és a Székely Nemzeti Tanácsból álló nemzeti alternatíva. Nem hagynám annyiban az RMDSZ húszéves csődpolitikáját” – nyilatkozta Szász. Hozzáfűzte, akkor lenne teljes az „erdélyi magyar rendszerváltozás”, ha a nemzeti oldal képviselői a győztes önkormányzati választásokat követően a parlamentbe is bejutnának.
Krónika (Kolozsvár)
2011. május 9.
Versengés kényszerhelyzetekkel
Az új romániai magyar politikai erő, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyeztetése érdekében, a támogató aláírások bírósági benyújtásának pillanata új időszak kezdetét jelenti a romániai magyar politikában.
Olyan új időszak rajtolt, amelyben, mint még eddig soha, a versengésre tevődik át a hangsúly. A Tőkés László által alapítandó néppárt hivatalos bejegyzési kísérletének, illetve folyamatának sorsát nehéz megjósolni, de tény, hogy az aláírások összegyűjtése nem jelentett gondot az új párt létrehozásán fáradozóknak. Sőt, némi meglepetésként gördülékenyen, különösebb botrányba torkolló akadályoztatások nélkül szerezték meg a csaknem 30 ezer aláírást – legalábbis az indítványozók nyilatkozatai szerint. Mindez azt vetíti előre, hogy az RMDSZ nem kívánja nyíltan, közvetlenül megakadályozni az új párt bejegyzését, ugyanis ebből a háborúból a szövetség önmaga is vesztesként kerülne ki még akkor is, ha jogi eszközökkel sikeresen meg tudná akadályozni az új párt létrejöttét.
Amennyiben valóban talpra állhat és elkezdi működését a Tőkés László és a Fidesz által óhajtott új jobboldali erdélyi szatelitpárt, akkor ez bizonyos kényszerhelyzetek megkövesedését jelenti a politikai küzdelemben résztvevő felek számára. Elsősorban az RMDSZ-nek kell szembesülnie ilyen kényszerhelyzettel, hiszen az új párt megjelenése arra ítéli az érdekvédelmi szövetséget, hogy a végsőkig kitartson jelenlegi fő kormányzó partnere, a Demokrata Liberális Párt mellett. Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ-nek mindent el kell követnie azért, hogy kormányon maradjon a 2012-es őszi parlamenti választásokig, és ezt lehetőleg úgy kell megtennie, hogy minimálisra csökkentse az ebből adódó népszerűségveszteséget. Ilyen veszteségnek a veszélye főként akkor merül fel, ha a koalíciós partnerek immár sokadszorra megszegik adott szavukat, és a kisebbségi törvénytervezet az idén sem válik hatályos jogszabállyá. Ebben az esetben az RMDSZ-nek olyan, már-már lehetetlen kommunikációs mutatványt kell végrehajtania, hogy választói előtt elfogadtassa az újabb kudarcot, ugyanakkor olyan remény perspektíváját kell felvázolnia, amely elfogadhatóan megindokolja a kormányon való maradás szükségességét.
Az új párt megjelenése esetén az ellenzékbe vonulás egyelőre kész öngyilkosság az RMDSZ számára, amelynek jelenlegi és egyedüli legstabilabb partnere a PDL. Ennek a partnernek az elvesztése most azért kockázatos, mert egyelőre az ellenzéki pártoknak nincs szükségük a koalíciók stabilitásának biztosítására szakosodott RMDSZ-re. Az ellenzéki pártszövetségnek több mint 50 százalékos a támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint, így a Szociál-Liberális Unió (USL) nem állna szóba komolyan az RMDSZ-szel az ellenzéki vezérek szirénhangjai dacára sem. Az USL számára jelenleg az RMDSZ pusztán egyetlen cél miatt fontos, éspedig azért, hogy a szövetség buktassa meg a jelenlegi kormányt, viszont ezért a szolgálatáért túl keveset ajánlana, hiszen az ellenzék koalíciója egyelőre stabil, és esetleges kormányra kerülésük esetében semmi szükségük nincs még egy újabb partnerre, hiszen már az USL alkotta három párt viszonya sem felhőtlen.
Az RMDSZ kényszerhelyzetéből eredő mozgástér szélessége tehát elsősorban a kisebbségi törvénytervezet elfogadásától függ, valamint attól, hogy a román belpolitikában miként alakulnak az erőviszonyok. Nem kizárt ugyanis, hogy újabb román pártok is megalakulnak a közeljövőben, ami a szavazatok felaprózódásához vezet, ebben az esetben az RMDSZ szerepe ismét felértékelődhet.
Az Erdélyi Magyar Néppárt lehetőségeit korlátozza, hogy az új párt körül egyelőre olyan politikusok sürögnek-forognak, akik korábban már szerepet vállaltak a romániai magyar közéletben. Arcukat jól ismerik a választók, akik azt is tudják, hogy mit tettek le az asztalra, vagy éppen mit mulasztottak el megtenni. Így a néppárt előnyt kovácsolhat új politikai erő mivoltából, és friss lendülettel indulhat neki a küzdelemnek, de az eddig látható politikusoknak a politikai értelemben vett elhasználódottsága egyelőre alaposan megkérdőjelezi sikerüket. A néppárt tehát csak akkor fog tudni nagyot robbantani a romániai magyar belpolitikában, ha olyan új személyeket lesz képes felmutatni, akik valóban ismeretlenek, ám kiemelkedő tehetségük meg erős vágyuk képessé teszi őket a politikai pálya bejárására. Egyelőre nagy kérdés, hogy a Fidesz támogatása elégséges-e ahhoz, hogy eddig „rejtőzködő”, fiatal tehetséges erdélyi magyar politikai elit bukkanjon fel a néppárt kötelékében, ha egyáltalán létezik ilyen.
Az új párt megjelenésével legtöbbet a Magyar Polgári Párt (MPP) fog veszíteni, hiszen ez az alakulat a jelenlegi vezetésével a névtelenségbe süllyedhet, és az önkormányzati választásokon „féltucatnyi településpárttá” töpörödhet, elveszítve a mostani, székelyföldi regionális párti nimbuszát, ami egyelőre még figyelemre méltó partnerré teszi. Az önkormányzati választások előtt kevésbé valószínű, hogy a három fél szövetkezzen egymással. Sem a Tőkés László által javasolt előválasztások, sem a Szász Jenő által indítványozott nemzeti alternatíva mögött nincs olyan kölcsönös, közös érdektér a politikai logika szerint, ami valós kovásza lehetne valamilyen fajta együttműködés kialakulásának. Így a jövő nyári önkormányzati választásokig kegyetlen és kemény versengésre számíthatunk, amennyiben valóban új szereplővel gazdagodik a romániai magyar pártpaletta.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)
Az új romániai magyar politikai erő, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyeztetése érdekében, a támogató aláírások bírósági benyújtásának pillanata új időszak kezdetét jelenti a romániai magyar politikában.
Olyan új időszak rajtolt, amelyben, mint még eddig soha, a versengésre tevődik át a hangsúly. A Tőkés László által alapítandó néppárt hivatalos bejegyzési kísérletének, illetve folyamatának sorsát nehéz megjósolni, de tény, hogy az aláírások összegyűjtése nem jelentett gondot az új párt létrehozásán fáradozóknak. Sőt, némi meglepetésként gördülékenyen, különösebb botrányba torkolló akadályoztatások nélkül szerezték meg a csaknem 30 ezer aláírást – legalábbis az indítványozók nyilatkozatai szerint. Mindez azt vetíti előre, hogy az RMDSZ nem kívánja nyíltan, közvetlenül megakadályozni az új párt bejegyzését, ugyanis ebből a háborúból a szövetség önmaga is vesztesként kerülne ki még akkor is, ha jogi eszközökkel sikeresen meg tudná akadályozni az új párt létrejöttét.
Amennyiben valóban talpra állhat és elkezdi működését a Tőkés László és a Fidesz által óhajtott új jobboldali erdélyi szatelitpárt, akkor ez bizonyos kényszerhelyzetek megkövesedését jelenti a politikai küzdelemben résztvevő felek számára. Elsősorban az RMDSZ-nek kell szembesülnie ilyen kényszerhelyzettel, hiszen az új párt megjelenése arra ítéli az érdekvédelmi szövetséget, hogy a végsőkig kitartson jelenlegi fő kormányzó partnere, a Demokrata Liberális Párt mellett. Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ-nek mindent el kell követnie azért, hogy kormányon maradjon a 2012-es őszi parlamenti választásokig, és ezt lehetőleg úgy kell megtennie, hogy minimálisra csökkentse az ebből adódó népszerűségveszteséget. Ilyen veszteségnek a veszélye főként akkor merül fel, ha a koalíciós partnerek immár sokadszorra megszegik adott szavukat, és a kisebbségi törvénytervezet az idén sem válik hatályos jogszabállyá. Ebben az esetben az RMDSZ-nek olyan, már-már lehetetlen kommunikációs mutatványt kell végrehajtania, hogy választói előtt elfogadtassa az újabb kudarcot, ugyanakkor olyan remény perspektíváját kell felvázolnia, amely elfogadhatóan megindokolja a kormányon való maradás szükségességét.
Az új párt megjelenése esetén az ellenzékbe vonulás egyelőre kész öngyilkosság az RMDSZ számára, amelynek jelenlegi és egyedüli legstabilabb partnere a PDL. Ennek a partnernek az elvesztése most azért kockázatos, mert egyelőre az ellenzéki pártoknak nincs szükségük a koalíciók stabilitásának biztosítására szakosodott RMDSZ-re. Az ellenzéki pártszövetségnek több mint 50 százalékos a támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint, így a Szociál-Liberális Unió (USL) nem állna szóba komolyan az RMDSZ-szel az ellenzéki vezérek szirénhangjai dacára sem. Az USL számára jelenleg az RMDSZ pusztán egyetlen cél miatt fontos, éspedig azért, hogy a szövetség buktassa meg a jelenlegi kormányt, viszont ezért a szolgálatáért túl keveset ajánlana, hiszen az ellenzék koalíciója egyelőre stabil, és esetleges kormányra kerülésük esetében semmi szükségük nincs még egy újabb partnerre, hiszen már az USL alkotta három párt viszonya sem felhőtlen.
Az RMDSZ kényszerhelyzetéből eredő mozgástér szélessége tehát elsősorban a kisebbségi törvénytervezet elfogadásától függ, valamint attól, hogy a román belpolitikában miként alakulnak az erőviszonyok. Nem kizárt ugyanis, hogy újabb román pártok is megalakulnak a közeljövőben, ami a szavazatok felaprózódásához vezet, ebben az esetben az RMDSZ szerepe ismét felértékelődhet.
Az Erdélyi Magyar Néppárt lehetőségeit korlátozza, hogy az új párt körül egyelőre olyan politikusok sürögnek-forognak, akik korábban már szerepet vállaltak a romániai magyar közéletben. Arcukat jól ismerik a választók, akik azt is tudják, hogy mit tettek le az asztalra, vagy éppen mit mulasztottak el megtenni. Így a néppárt előnyt kovácsolhat új politikai erő mivoltából, és friss lendülettel indulhat neki a küzdelemnek, de az eddig látható politikusoknak a politikai értelemben vett elhasználódottsága egyelőre alaposan megkérdőjelezi sikerüket. A néppárt tehát csak akkor fog tudni nagyot robbantani a romániai magyar belpolitikában, ha olyan új személyeket lesz képes felmutatni, akik valóban ismeretlenek, ám kiemelkedő tehetségük meg erős vágyuk képessé teszi őket a politikai pálya bejárására. Egyelőre nagy kérdés, hogy a Fidesz támogatása elégséges-e ahhoz, hogy eddig „rejtőzködő”, fiatal tehetséges erdélyi magyar politikai elit bukkanjon fel a néppárt kötelékében, ha egyáltalán létezik ilyen.
Az új párt megjelenésével legtöbbet a Magyar Polgári Párt (MPP) fog veszíteni, hiszen ez az alakulat a jelenlegi vezetésével a névtelenségbe süllyedhet, és az önkormányzati választásokon „féltucatnyi településpárttá” töpörödhet, elveszítve a mostani, székelyföldi regionális párti nimbuszát, ami egyelőre még figyelemre méltó partnerré teszi. Az önkormányzati választások előtt kevésbé valószínű, hogy a három fél szövetkezzen egymással. Sem a Tőkés László által javasolt előválasztások, sem a Szász Jenő által indítványozott nemzeti alternatíva mögött nincs olyan kölcsönös, közös érdektér a politikai logika szerint, ami valós kovásza lehetne valamilyen fajta együttműködés kialakulásának. Így a jövő nyári önkormányzati választásokig kegyetlen és kemény versengésre számíthatunk, amennyiben valóban új szereplővel gazdagodik a romániai magyar pártpaletta.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)
2011. május 9.
A kocka el van vetve
A történelmi vétek: a romániai magyarság végzetes megosztása, politikai képviseletének, becsületes, áldozatos és eredményes munkájának lerombolása döntő szakaszába érkezett. Az új romániai magyar néppárt bejegyzése után következhet a kísérlet az RMDSZ jogi kiiktatására, de legalábbis „leültetésére”, mivel úgymond nincs pártként bejegyezve.
(Egy nemrég „elbocsátott” államelnöki tanácsos alkalmasint már dolgozik is ezen, vélhetően magas néppárti körök támogatásával.)
Beteljesülhet tehát a Băsescu–Orbán–Tőkés-vezérkar, a „BOT-kormány” fő célja: az RMDSZ, voltaképpen a hazai magyarság anyagi és szellemi javainak, erkölcsi tekintélyének, a választók által igazolt húszéves munkájának, eredményeinek elorzása, kisajátítása. Hisz itt minden a hatalomra, végeredményben a pénzre megy ki, a többi altatás, kenetteljes, populista, nemzetieskedő duma. Vagy pedig – a másik oldalról – önáltatás, naiv remény, hogy a BOT mégsem sújt le megsemmisítően. Nos, lesújt.
Az RMDSZ nem most került szorítóba a koalíciós társ (annak vezére) meg a magyarországi kormánypárt (annak vezére) között, már több betartás és nyílt hadüzenet, félreérthetetlen fenyegetés érte. Most viszont oda jutott, hogy a létéért kell küzdenie.
Akik az RMDSZ-t satuba szorították: a politikai patológia ránk szakadt esetei. A demokrácia és a jogállamiság elleni merényletek „itt és ott” mindennaposak. Magyarországon a hatalmi dölyf és a bosszúállás démona már-már követhetetlenül rombol mindent, ami útjába kerül; Romániában a kormány reformkészsége megkésett, sikerét meghiúsítja az erkölcsi és intézményi válság, a szervi korrupció. Közösségi céljai elérése érdekében, politikai kényszerből, ígéretekért cserében, az RMDSZ nemegyszer tett engedményeket, hunyt szemet problematikus ügyek fölött, kísérte fogcsikorgatva a pokolba vezető úton koalíciós társát. Mától, a gyökeresen megváltozott helyzetben ez a konstrukció az ellene működőknek kedvez.
Az új vezetési stílus, a regionális önkormányzatiság, a fiatalok mozgósítása, a választók megszólítása új lendületet hozhat és eredményes lehet a szövetség számára – ha van idő. Ha nem túl késő máris átállni a következő választások utáni többség oldalára, amely majd biztosítja a – demokratikus, pluralista, egészséges! – kétharmados parlamenti többséget, lehetővé téve az ország kormányzását az RMDSZ részvételével.
Tudatában vagyunk a nehézségeknek, a bonyolult egyéni és közösségi érdekviszonyoknak – de legalább mostantól (még teljesebben a PD-L-ben végbemenő tisztújítástól) az RMDSZ-t erkölcsileg már nem kötelezi semmire senki és semmi, az pedig, hogy a konzultáció során a választók zömükben a szövetség kormányból való kilépését fogják tanácsolni, borítékolható. Meg kell vizsgálni, és ha szükséges, gyökeresen át kell értékelni az Európai Néppárthoz fűződő viszonyt is; tétlensége, amellyel végignézi az RMDSZ megaláztatását, már bűnös.
A kilépés a legkeményebb, olykor önagressziót is feltételező válasz. De a provokáció még keményebb!
Ágoston Hugó
Új Magyar Szó (Bukarest)
A történelmi vétek: a romániai magyarság végzetes megosztása, politikai képviseletének, becsületes, áldozatos és eredményes munkájának lerombolása döntő szakaszába érkezett. Az új romániai magyar néppárt bejegyzése után következhet a kísérlet az RMDSZ jogi kiiktatására, de legalábbis „leültetésére”, mivel úgymond nincs pártként bejegyezve.
(Egy nemrég „elbocsátott” államelnöki tanácsos alkalmasint már dolgozik is ezen, vélhetően magas néppárti körök támogatásával.)
Beteljesülhet tehát a Băsescu–Orbán–Tőkés-vezérkar, a „BOT-kormány” fő célja: az RMDSZ, voltaképpen a hazai magyarság anyagi és szellemi javainak, erkölcsi tekintélyének, a választók által igazolt húszéves munkájának, eredményeinek elorzása, kisajátítása. Hisz itt minden a hatalomra, végeredményben a pénzre megy ki, a többi altatás, kenetteljes, populista, nemzetieskedő duma. Vagy pedig – a másik oldalról – önáltatás, naiv remény, hogy a BOT mégsem sújt le megsemmisítően. Nos, lesújt.
Az RMDSZ nem most került szorítóba a koalíciós társ (annak vezére) meg a magyarországi kormánypárt (annak vezére) között, már több betartás és nyílt hadüzenet, félreérthetetlen fenyegetés érte. Most viszont oda jutott, hogy a létéért kell küzdenie.
Akik az RMDSZ-t satuba szorították: a politikai patológia ránk szakadt esetei. A demokrácia és a jogállamiság elleni merényletek „itt és ott” mindennaposak. Magyarországon a hatalmi dölyf és a bosszúállás démona már-már követhetetlenül rombol mindent, ami útjába kerül; Romániában a kormány reformkészsége megkésett, sikerét meghiúsítja az erkölcsi és intézményi válság, a szervi korrupció. Közösségi céljai elérése érdekében, politikai kényszerből, ígéretekért cserében, az RMDSZ nemegyszer tett engedményeket, hunyt szemet problematikus ügyek fölött, kísérte fogcsikorgatva a pokolba vezető úton koalíciós társát. Mától, a gyökeresen megváltozott helyzetben ez a konstrukció az ellene működőknek kedvez.
Az új vezetési stílus, a regionális önkormányzatiság, a fiatalok mozgósítása, a választók megszólítása új lendületet hozhat és eredményes lehet a szövetség számára – ha van idő. Ha nem túl késő máris átállni a következő választások utáni többség oldalára, amely majd biztosítja a – demokratikus, pluralista, egészséges! – kétharmados parlamenti többséget, lehetővé téve az ország kormányzását az RMDSZ részvételével.
Tudatában vagyunk a nehézségeknek, a bonyolult egyéni és közösségi érdekviszonyoknak – de legalább mostantól (még teljesebben a PD-L-ben végbemenő tisztújítástól) az RMDSZ-t erkölcsileg már nem kötelezi semmire senki és semmi, az pedig, hogy a konzultáció során a választók zömükben a szövetség kormányból való kilépését fogják tanácsolni, borítékolható. Meg kell vizsgálni, és ha szükséges, gyökeresen át kell értékelni az Európai Néppárthoz fűződő viszonyt is; tétlensége, amellyel végignézi az RMDSZ megaláztatását, már bűnös.
A kilépés a legkeményebb, olykor önagressziót is feltételező válasz. De a provokáció még keményebb!
Ágoston Hugó
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. május 10.
Az EMNP bejegyzését véleményezik a romániai magyar pártok
Hivatalosan is elindította a bejegyzési procedúrát az Erdélyi Magyar Néppárt. Ha a bukaresti törvényszék nem talál kivetnivalót az új párt alapító dokumentumaiban a 2012-es választási évben várhatóan három magyar párt fog versengeni az erdélyi magyarok szavazataiért.
„Alacsony költségvetésű, emberközeli, hatékony néppártot kívánunk létrehozni, amelynek célja az erdélyi magyar közösség különböző autonómia formáinak az elérése.” – így mutatta be az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) Bukarestben az ideiglenes elnök. A pártalapításról a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács döntött decemberi országos küldött gyűlésén.
A kezdeményező bizottság két hónap alatt gyűjtött össze ehhez 30.000 támogató aláírást az ország 19 megyéjéből és Bukarestből, túlteljesítve a szigorú magyar párttörvény szigorú aláírásait. Az EMNP székhelye Kolozsváron lesz és azokat akarja megszólítani, akiket nyerészkedő, hataloméhes politikusok fordítottak el a közélettől.
Az EMNP védnöke Tőkés László azt javasolja, hogy az őszi népszámlálást kihasználva készítsék el az erdélyi magyarság saját választói névjegyzékét, amelynek alapján megszervezhetik a belső választásokat, így támogatottságuk ismeretében már a helyhatósági választásokon is közös listát indíthatnak a magyar pártok. Tőkés László szerint ugyanis a pluralizmus és az összefogás nem zárja ki egymást, mindkettőre szüksége van az erdélyi magyarságnak ahhoz, hogy szülőföldjén megmaradjon és jövőt építhessen.
Duna Tv, Heti Hírmondó
Erdély.ma
Hivatalosan is elindította a bejegyzési procedúrát az Erdélyi Magyar Néppárt. Ha a bukaresti törvényszék nem talál kivetnivalót az új párt alapító dokumentumaiban a 2012-es választási évben várhatóan három magyar párt fog versengeni az erdélyi magyarok szavazataiért.
„Alacsony költségvetésű, emberközeli, hatékony néppártot kívánunk létrehozni, amelynek célja az erdélyi magyar közösség különböző autonómia formáinak az elérése.” – így mutatta be az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) Bukarestben az ideiglenes elnök. A pártalapításról a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács döntött decemberi országos küldött gyűlésén.
A kezdeményező bizottság két hónap alatt gyűjtött össze ehhez 30.000 támogató aláírást az ország 19 megyéjéből és Bukarestből, túlteljesítve a szigorú magyar párttörvény szigorú aláírásait. Az EMNP székhelye Kolozsváron lesz és azokat akarja megszólítani, akiket nyerészkedő, hataloméhes politikusok fordítottak el a közélettől.
Az EMNP védnöke Tőkés László azt javasolja, hogy az őszi népszámlálást kihasználva készítsék el az erdélyi magyarság saját választói névjegyzékét, amelynek alapján megszervezhetik a belső választásokat, így támogatottságuk ismeretében már a helyhatósági választásokon is közös listát indíthatnak a magyar pártok. Tőkés László szerint ugyanis a pluralizmus és az összefogás nem zárja ki egymást, mindkettőre szüksége van az erdélyi magyarságnak ahhoz, hogy szülőföldjén megmaradjon és jövőt építhessen.
Duna Tv, Heti Hírmondó
Erdély.ma
2011. május 10.
Verseny, pártok
Az RMDSZ komolyan készül a versenypárti szerepre – bizonyára ennek tudható be, hogy elutasította Tőkés László EMNT-elnök azon javaslatát, hogy a romániai magyar pártok előválasztásokon mérjék össze erejüket a jövő évi önkormányzati választások előtt. Az RMDSZ elutasítása vélhetően erődemonstráció – nem hajlandó elfogadni, hogy rajta kívül más diktálja a verseny szabályait, hiszen ezzel magával egyenrangúnak ismerné el ellenfeleit.
A szövetség vezetői azt vetik a közeljövőben megalakítandó Néppárt szemére, hogy jelöltjei korábban nem akartak elindulni az RMDSZ belső választásain. Holott a Néppárt alapítói bizonyára pontosan azért döntöttek úgy, hogy külön utat választanak, mert nem látták garantálva azt, hogy az RMDSZ-en belül a jelenlegi doktrína és irányítási stílus mellett érvényesülhetnek a saját szempontjaik – kívülről viszont, ha kellő mértékű választói támogatást szereznek, esély mutatkozhat arra, hogy rákényszerítsék az RMDSZ-t az együttműködésre és a Néppárt prioritásainak figyelembevételére.
Az MPP részéről érkezett elutasítás sem meglepő, hiszen a párt legutolsó, sikeresnek mondható lépésének a három évvel ezelőtti önkormányzati választásokon elért képviselői és polgármesteri címeket mondhatja – miközben a budapesti hátszél is megszűnt, és arra lehet számítani, hogy a magyar kormány támogatását viszont maradéktalanul élvező Néppárt a kiábrándult polgári párti szavazókat is magához szeretné csábítani. Az MPP szalonképességét ráadásul komolyan megkérdőjelezi, hogy a jelek szerint egyre szorosabb viszonyt ápol a Jobbikkal – a szélsőséges párt képviselőjének irodanyitása az MPP szatmári székházában a mérsékelt jobboldali szavazókat mindenképpen elriasztja.
Tőkés felvetése amúgy vélhetően jórészt kommunikációs célokat szolgált – ezáltal demonstrálta a Néppárt együttműködésre való hajlandóságát, ami pozitív színben tünteti fel az előzetes megmérettetést elutasító riválisokhoz képest, de amúgy kérdéses, hogy ha elfogadták volna a javaslatot, kevesebb mint egy év alatt sikerülne-e mindenütt olyan ismertségre szert tenni, ami legalább részsikereket garantálna az előválasztásokon. Így a javaslat vélhetően nem jár eredménnyel – a parlamenti választások előtti erőviszonyok, a tárgyalási pozíciók várhatóan a jövő évi önkormányzati választáson elért eredmények alapján alakulnak ki.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
Az RMDSZ komolyan készül a versenypárti szerepre – bizonyára ennek tudható be, hogy elutasította Tőkés László EMNT-elnök azon javaslatát, hogy a romániai magyar pártok előválasztásokon mérjék össze erejüket a jövő évi önkormányzati választások előtt. Az RMDSZ elutasítása vélhetően erődemonstráció – nem hajlandó elfogadni, hogy rajta kívül más diktálja a verseny szabályait, hiszen ezzel magával egyenrangúnak ismerné el ellenfeleit.
A szövetség vezetői azt vetik a közeljövőben megalakítandó Néppárt szemére, hogy jelöltjei korábban nem akartak elindulni az RMDSZ belső választásain. Holott a Néppárt alapítói bizonyára pontosan azért döntöttek úgy, hogy külön utat választanak, mert nem látták garantálva azt, hogy az RMDSZ-en belül a jelenlegi doktrína és irányítási stílus mellett érvényesülhetnek a saját szempontjaik – kívülről viszont, ha kellő mértékű választói támogatást szereznek, esély mutatkozhat arra, hogy rákényszerítsék az RMDSZ-t az együttműködésre és a Néppárt prioritásainak figyelembevételére.
Az MPP részéről érkezett elutasítás sem meglepő, hiszen a párt legutolsó, sikeresnek mondható lépésének a három évvel ezelőtti önkormányzati választásokon elért képviselői és polgármesteri címeket mondhatja – miközben a budapesti hátszél is megszűnt, és arra lehet számítani, hogy a magyar kormány támogatását viszont maradéktalanul élvező Néppárt a kiábrándult polgári párti szavazókat is magához szeretné csábítani. Az MPP szalonképességét ráadásul komolyan megkérdőjelezi, hogy a jelek szerint egyre szorosabb viszonyt ápol a Jobbikkal – a szélsőséges párt képviselőjének irodanyitása az MPP szatmári székházában a mérsékelt jobboldali szavazókat mindenképpen elriasztja.
Tőkés felvetése amúgy vélhetően jórészt kommunikációs célokat szolgált – ezáltal demonstrálta a Néppárt együttműködésre való hajlandóságát, ami pozitív színben tünteti fel az előzetes megmérettetést elutasító riválisokhoz képest, de amúgy kérdéses, hogy ha elfogadták volna a javaslatot, kevesebb mint egy év alatt sikerülne-e mindenütt olyan ismertségre szert tenni, ami legalább részsikereket garantálna az előválasztásokon. Így a javaslat vélhetően nem jár eredménnyel – a parlamenti választások előtti erőviszonyok, a tárgyalási pozíciók várhatóan a jövő évi önkormányzati választáson elért eredmények alapján alakulnak ki.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2011. május 10.
A botrányt keltő bemutató
A Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke hétfőn ismertette a sajtó munkatársaival a pénteki fórumra szánt bemutatót. A botrány éppen amiatt pattant ki, hogy a fórumon Szabó Ödön folytatta prezentációjának ismertetését a szervezők tiltakozása ellenére.
A bemutató több csoportra oszlott: az első kategóriába tartoztak azok a felvételek, melyek bizonyítják azt, hogy milyen előrelépések történtek az anyanyelvhasználat terén, kezdte mondandóját Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, aki felidézte Tőkés László EP-képviselő azon nyilatkoztát, miszerint lépésről lépésre hátrafelé haladunk az anyanyelvhasználati jogunk érvényesítése tekintetében. „Bemutatónk ezen részével viszont éppen az volt a célunk, hogy bebizonyítsuk: nem hátrafele, hanem előre haladunk etéren” – fogalmazott Szabó
A náci vonalvezetés
A prezentáció második része képezte az RMDSZ válaszát az ellenük megfogalmazott vádaskodásokra.Szabó Ödön kiragadott a Várad lelke című kiadványból két mondatot, melyek közül az egyik így hangzik: „A munka főleg az 1940-1944 közötti időszak utcaelnevezéseivel foglalkozik”, majd a következő mondatot idézte: „Szándékunk az, hogy mi, mai nagyváradi magyarok az ekkor adott utcaelnevezéseket használjuk.” Ezt követően Szabó jelezte azt, hogy a könyvben van egy nagytérkép is, amely a felirat szerint az 1942-es nagyváradi utcaneveket tartalmazza, és amelyet Csomortányi István rajzolt. Abban az időben azonban több közterület neve náci vezetőkről volt elnevezve, de a térkép készítője ezek közül a Hitler utcát és a Mussolini teret kijavította Úri utcára, és Nagyvásártérre, de benne hagyta a Ribbentrop utcát. Szabó szerint ez történészi szempontból pontatlanság, amiből szerinte arra lehet következtetni, hogy a Várad lelke könyv összeállítói Ribbentrop nevét szeretnék feltüntetni váradi közterületen. Ezt követően Szabó Ödön hivatkozott a 31/2002 számú kormányrendelet 13. cikkelyére, mely kimondja azt, hogy tilos olyan személyekről közterületet elnevezni, akik emberiség és békeelellenes tettek elkövetői. „Mi is éppen erre a cikkelyre hivatkozva tudtuk megváltoztatni az Antonescu utcanevet” – mondta Szabó, majd elmondta: „Csomortányi István vagy nem tudta azt, hogy létezik egy olyan törvény, mely tiltja azt, hogy emberiség- és békeellenes tettek elkövetőinek neveit közterületen tüntessék fel, és akkor inkompetens, vagy pedig tudott erről a törvényről, ebben az esetben pedig hazudik.”
Tükröset, vagy sem?
Majd az Erdélyi Magyar Ifjak képviselőinek sajtóban megjelent, régebbi nyilatkozataiból tallózott Szabó, mely idézetek tanúsága szerint akkoriban még ők is az utcanevek tükörfordítása mellett kardoskodtak. Most azonban, hogy látják azt, hogy az RMDSZ megmozdult ebben az ügyben, akkor már a történelmi magyar utcaneveket követelik, azt állítva, hogy sosem akartak tülörfordításokat, fejtegette Szabó. „Mikor hazudtak az erdélyi magyar ifjak – akkor, vagy most?” – kérdezte. Ezt követően Szabó Ödön megjegyezte, hogy a Sf Ladislau utcaelnevezést 1994-ben szavazta meg a Bihar Megyei Tanács. Akkor az RMDSZ frakció tagja volt Lengyel György is, aki jelenleg az MPP Bihar megyei elnöke. Szabó Ödön hozzátette, hogy a korabeli Bihari Naplóban abban az időszakban nem talált egyetlen tiltakozó megnyilvánulást sem Tőkés László részéről. Végezetül Szabó Ödön elmondta, hogy ebben a kérdésben nem az utcanevekről van szó, hanem arról, amit Török Sándor sajtótájékoztatón korábban már lenyilatkozott az utcanévügy összefüggésében: a politika nem maradhat tovább az RMDSZ egyeduralma alatt.
RMDSZ a betűtulajdonos
Szabó Ödön külön kitért arra, hogy mit értett azalatt, hogy az állami színház felirat minden betűje az RMDSZ tulajdonában van. A betűket a nyíregyházi önkormányzat adományozta az RMDSZ-nek. Annak idején Sarkady Zsolt a saját kocsiján csempészte át azokat a határon, árulta el a politikus. Mivel akkoriban a betűk az intézményeken csak bronzból lehettnek, de az RMDSZ észrevette, hogy a román felirat betűi nem bronzból vannak, így a nyíregyházi önkormányzat kiöntötte broznból az összes betűt, mely az RMDSZ tulajdonában van, „éppen azért, hogy ha valakinek kifogása lesz a magyar felirattal, és ha ezért le akarja venni azokat, akkor a román betűket is le kell vegye “ – mondta Szabó.
Pap István
erdon.ro
A Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke hétfőn ismertette a sajtó munkatársaival a pénteki fórumra szánt bemutatót. A botrány éppen amiatt pattant ki, hogy a fórumon Szabó Ödön folytatta prezentációjának ismertetését a szervezők tiltakozása ellenére.
A bemutató több csoportra oszlott: az első kategóriába tartoztak azok a felvételek, melyek bizonyítják azt, hogy milyen előrelépések történtek az anyanyelvhasználat terén, kezdte mondandóját Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, aki felidézte Tőkés László EP-képviselő azon nyilatkoztát, miszerint lépésről lépésre hátrafelé haladunk az anyanyelvhasználati jogunk érvényesítése tekintetében. „Bemutatónk ezen részével viszont éppen az volt a célunk, hogy bebizonyítsuk: nem hátrafele, hanem előre haladunk etéren” – fogalmazott Szabó
A náci vonalvezetés
A prezentáció második része képezte az RMDSZ válaszát az ellenük megfogalmazott vádaskodásokra.Szabó Ödön kiragadott a Várad lelke című kiadványból két mondatot, melyek közül az egyik így hangzik: „A munka főleg az 1940-1944 közötti időszak utcaelnevezéseivel foglalkozik”, majd a következő mondatot idézte: „Szándékunk az, hogy mi, mai nagyváradi magyarok az ekkor adott utcaelnevezéseket használjuk.” Ezt követően Szabó jelezte azt, hogy a könyvben van egy nagytérkép is, amely a felirat szerint az 1942-es nagyváradi utcaneveket tartalmazza, és amelyet Csomortányi István rajzolt. Abban az időben azonban több közterület neve náci vezetőkről volt elnevezve, de a térkép készítője ezek közül a Hitler utcát és a Mussolini teret kijavította Úri utcára, és Nagyvásártérre, de benne hagyta a Ribbentrop utcát. Szabó szerint ez történészi szempontból pontatlanság, amiből szerinte arra lehet következtetni, hogy a Várad lelke könyv összeállítói Ribbentrop nevét szeretnék feltüntetni váradi közterületen. Ezt követően Szabó Ödön hivatkozott a 31/2002 számú kormányrendelet 13. cikkelyére, mely kimondja azt, hogy tilos olyan személyekről közterületet elnevezni, akik emberiség és békeelellenes tettek elkövetői. „Mi is éppen erre a cikkelyre hivatkozva tudtuk megváltoztatni az Antonescu utcanevet” – mondta Szabó, majd elmondta: „Csomortányi István vagy nem tudta azt, hogy létezik egy olyan törvény, mely tiltja azt, hogy emberiség- és békeellenes tettek elkövetőinek neveit közterületen tüntessék fel, és akkor inkompetens, vagy pedig tudott erről a törvényről, ebben az esetben pedig hazudik.”
Tükröset, vagy sem?
Majd az Erdélyi Magyar Ifjak képviselőinek sajtóban megjelent, régebbi nyilatkozataiból tallózott Szabó, mely idézetek tanúsága szerint akkoriban még ők is az utcanevek tükörfordítása mellett kardoskodtak. Most azonban, hogy látják azt, hogy az RMDSZ megmozdult ebben az ügyben, akkor már a történelmi magyar utcaneveket követelik, azt állítva, hogy sosem akartak tülörfordításokat, fejtegette Szabó. „Mikor hazudtak az erdélyi magyar ifjak – akkor, vagy most?” – kérdezte. Ezt követően Szabó Ödön megjegyezte, hogy a Sf Ladislau utcaelnevezést 1994-ben szavazta meg a Bihar Megyei Tanács. Akkor az RMDSZ frakció tagja volt Lengyel György is, aki jelenleg az MPP Bihar megyei elnöke. Szabó Ödön hozzátette, hogy a korabeli Bihari Naplóban abban az időszakban nem talált egyetlen tiltakozó megnyilvánulást sem Tőkés László részéről. Végezetül Szabó Ödön elmondta, hogy ebben a kérdésben nem az utcanevekről van szó, hanem arról, amit Török Sándor sajtótájékoztatón korábban már lenyilatkozott az utcanévügy összefüggésében: a politika nem maradhat tovább az RMDSZ egyeduralma alatt.
RMDSZ a betűtulajdonos
Szabó Ödön külön kitért arra, hogy mit értett azalatt, hogy az állami színház felirat minden betűje az RMDSZ tulajdonában van. A betűket a nyíregyházi önkormányzat adományozta az RMDSZ-nek. Annak idején Sarkady Zsolt a saját kocsiján csempészte át azokat a határon, árulta el a politikus. Mivel akkoriban a betűk az intézményeken csak bronzból lehettnek, de az RMDSZ észrevette, hogy a román felirat betűi nem bronzból vannak, így a nyíregyházi önkormányzat kiöntötte broznból az összes betűt, mely az RMDSZ tulajdonában van, „éppen azért, hogy ha valakinek kifogása lesz a magyar felirattal, és ha ezért le akarja venni azokat, akkor a román betűket is le kell vegye “ – mondta Szabó.
Pap István
erdon.ro