Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. május 5.
"A magyar kormány nem kíván beleszólni a határon túl élő magyar közösségek és szervezetek belső vitáiba - jelentette ki Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár. A politikust a Romániai Magyar Szó kérdezte meg annak kapcsán, hogy Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke bírálta a magyar kormányt, mert szerinte az meg akarta akadályozni az általa kezdeményezett fórummozgalmat. - Az anyaország szempontjából az összefogás és a szolidaritás az, ami sikerrel kecsegtet - mondta Szabó Vilmos. Szabó Vilmos elmondta: a határon túli magyar diákok új ösztöndíját Budapest már ősztől be szeretné vezetni. Az Ady Endréről elnevezett ösztöndíjat a tudásalapú társadalom megteremtése keretében a hazájukban tanuló magyar középiskolásoknak és egyetemistáknak folyósítanák. A Romániai Magyar Szónak adott nyilatkozatában Bálint-Pataki József HTMH-elnök is azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány sem közvetett, sem közvetlen módon nem avatkozik be egyetlen határon túli magyar közösség, így az erdélyi magyarság belügyeibe sem. Bálint-Pataki szerint semmilyen alapjuk sincs a Tőkés László által megfogalmazott vádaknak. Bálint-Pataki hangsúlyozta: azért sem lenne szerencsés a harag, mert a múlt év augusztusában Nagyváradon rendezett Reformátusok Világtalálkozójára ítélt magyar állami támogatás elszámolását "nagyvonalúságok" miatt még nem tudták elvégezni. A rendezvényre a Tőkés László vezette egyházkerület csaknem egymillió dolláros támogatást kapott az Orbán-kormánytól. - A HTMH egy 2001. decemberi kormánydöntésnek köszönhetően felelőse a közel negyedmilliárd forintos támogatási összeg rendeltetésszerű felhasználásának, ezért messzemenően érdekelt abban, hogy a teljes összeg felhasználásáról, és ne csak annak 90 százalékáról kapjon elfogadható tájékoztatást - mondta. /Budapest az egységet szorgalmazza. Tőkés László nem számolt el az egymillió dolláros támogatással? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./"
2003. május 6.
"Van valami rettenetes összevisszaság a hazai magyar politikai életben. Kevesen tudják pontosan értelmezni, mit jelent az RMDSZ kezdeményezte székelyföldi gazdasági régió, a Tőkés László hívására összeállt Erdélyi Magyar Önkormányzati Tanács, a nemrégiben Székelyudvarhelyen létrejött Erdélyi Magyar Polgári Egyesület, illetve most a hét végén Kolozsváron megalakult Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, mely létrehozta az erdélyi magyarság gazdasági civil parlamentjét. Simó Erzsébet szerint az erdélyi magyar nemzeti közösség szétesése a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszuson teljesedett ki, amikor nyíltan párttá alakították a szövetséget, s megszüntették Tőkés László tiszteletbeli elnök címét. Az RMDSZ vezetősége kínos helyzetéből a székelyföldi gazdasági régió létrehozásával próbál kitörni. Az RMDSZ csúcsvezetősége és a Hatáton Túli Magyarok Hivatala által patronált ötödik Civil Fórumon Somai József kijelentette, hogy az erdélyi magyar társadalom nincs felkészülve az önkormányzatiságra, s túl korai lenne még vita tárgyává is tenni a Székelyudvarhelyen megfogalmazott területi és kulturális autonómia kérdését. Ez jelzi, hogy az RMDSZ-vezetés szeretne kifarolni még az általa meghirdetett Székelyföldi Gazdasági Régió létrehozásának kényszeréből is. Ha tizenhárom év után nincs meg a kellő felkészülés az önkormányzatiságra, akkor mit tettek mostanáig? /Simó Erzsébet: Nagy magyar összevissza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./"
2003. május 6.
"Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője közös levelet írt Markó Bélának és Tőkés Lászlónak. /Kedves Béla! Kedves László!/ Mindketten "az erdélyi magyarság nevében beszéltek", kezdte levelét. Nagy veszély a hiúság, a hatalomhoz való ragaszkodás, az egyéni és a közösségi érdekek egyeztetése. A Kolozsvári Kiáltványt Kántor is megszavazta. "A további ellenségeskedést, a romániai magyarság politikai képviseletének gyengítését mindenesetre ideje volna abbahagyni." Tárgyalni kellene, többek tanácsát meghallgatni. (Emlékeztetőül mellékelt két régebbi szöveget, 1989 decemberéből /Tőkés László első szabad szónoklata/, illetve 1992 szilveszteréről. Az 1992 szilveszteri levelében Kántor Lajos emlékeztette Tőkés Lászlót arra, hogy az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusán arról próbálta meggyőzni, hogy a püspök vállalja el az elnökséget. Tőké László személye, erkölcsi hitele az Erdélyben élő magyarság számára hatalmas tőke, amelyet őrizni kell, "mint a szemünk világát." Az egyházkerületi Közlönyt olvasva az a benyomása az embernek, hogy e támadások és védekezések töltik ki az egyházkerület életét Egyesek megpróbálják saját ambícióikat a püspök felhasználásával kiélni, érvényesíteni. Ez a lehető legveszélyesebb. Nyilván többféle elképzelés van, ezek között lehetnek viták, ám tekintélyelvi alapon, ellentmondást nem tűrően "az igazságot kinyilatkoztatni" senki sem hivatott. Tőkés Lászlót nem szabad a napi harcok, RMDSZ-hercehurcák szintjére kényszeríteni, mert rá az egész magyarságnak van szüksége. /Kántor Lajos: Májusi levél Markó Bélának és Tőkés Lászlónak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./"
2003. május 7.
"Nem veszélyeztetik Románia nemzetbiztonságát a székelyföldi fórumon megfogalmazott autonómia törekvések - jelentette ki a Szabadságnak Szabó Károly, a szenátus és Toró T. Tibor, a képviselőház honvédelmi és nemzetbiztonsági szakbizottságának tagja. Hasonlóképpen vélekedett a kérdésről Tőkés László református püspök is, a fórummozgalom fő kezdeményezője. Szabó Károly úgy fogalmazott: a szólásszabadság nem veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot, hozzáfűzve, hogy a székelyudvarhelyi fórummal kapcsolatos ügyészségi kivizsgálás, "nyilvánvaló, hogy egy olcsó reklám, amit hatósági segítséggel csinálnak a fórum résztvevői". A képviselőház illetékes szakbizottságában most van az új nemzetbiztonsági törvény vitája, a napokban tárgyalták a nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezők felsorolását. A kormány által előterjesztett és a titkosszolgálatok által is szakvéleményezett tervezetben megjelenik, hogy többek között az autonómia is nemzetbiztonságot veszélyeztető tényező. Toró T. Tibor az RMDSZ nevében javasolta ennek a résznek a törlését, mert számtalan európai modell bebizonyította azt, hogy a kisebbségi közösségi autonómiák semmiképpen sem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra. A képviselő reméli, hogy sikerül végre jobb belátásra bírni egyrészt a bizottság tagjait, másrészt pedig a kormánypárti többséget. Toró T. Tibor bízik abban: az ügyészség belátja majd azt, hogy egy kisebbségi nemzeti közösség legitim kéréseinek megfogalmazása nem veszélyezteti az ország nemzetbiztonságát. Tőkés László úgy vélekedett, a jelenlegi helyzet az alsócsernátoni fórumra emlékeztet, amelynek kapcsán Gheorghe Funar polgármester panaszára ügyészségi vizsgálatot indítottak el. Szerinte ide sorolható Mircea Geoana külügyminiszternek a Márciusi Fórumot megbélyegző nyilatkozata is, amikor ezer szélsőségesről beszélt. Ugyanezt tette tavaly Adrian Nastase kormányfő, amikor felszólította Markó Béla szövetségi elnököt, hogy Tőkés Lászlót mentsék fel az RMDSZ éléről, ami meg is történt az RMDSZ legutóbbi kongresszusán. - "A nemzetbiztonságra hivatkozó, megbélyegző, elítélő és igazságszolgáltatást igénybe vevő magatartások mögött egyszerűen az húzódik, hogy a román nacionalizmus elveti a kisebbségi önkormányzatot, elutasítja a közösségi autonómiának bármely formáját, megtagadja a gyulafehérvári nemzetgyűlés kisebbségi autonómiára vonatkozó előírásait, mert be akarja olvasztani a romániai magyar nemzeti közösséget. Ugyanis jól tudja, hogy az autonómia lehetne az az intézmény, amely feltartóztathatná a nyolcvan valahány év óta folyó beolvasztásunkat, térvesztésünket és ellehetetlenítésünket. Ez a valós magyarázat erre a kérdésre, a nemzetbiztonság pedig csak hivatkozási alap. A nyugati demokráciák példáját tekintve láthatjuk, hogy az autonómia nemhogy veszélyeztette volna a nemzetbiztonságot, hanem éppenséggel stabilitást és megoldást hozott. Úgyhogy merő szemfényvesztés és teljes mértékben valótlan állítás az, hogy Románia nemzetbiztonságát veszélyeztetnénk " - hangsúlyozta Tőkés László. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerinte a székelyudvarhelyi fórum nem a román nemzetállam, hanem az RMDSZ egységét veszélyezteti. Eckstein-Kovács leszögezte: a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozni rendőri, ügyészségi módszerekkel, egyszerűen elképzelhetetlen. /Papp Annamária: Nincs veszélyben Románia nemzetbiztonsága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"
2003. május 7.
"Dumitru Badea, a Nagy-Románia Párt szenátora politikai nyilatkozatban kérte Sógor Csaba mandátumának felfüggesztését a Székelyudvarhelyi Fórumon való részvétele miatt. Sógor Csaba szenátor megjegyezte, hogy Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is elmarasztalta őt a Székelyudvarhelyi Fórumon való részvétele miatt. Tőkés László református püspök szerint az általa indított fórummozgalom nem az RMDSZ egysége ellen irányul, hanem az RMDSZ eredeti programját akarja maradéktalanul megvalósítani - a szövetséget is integrálva. Tőkés püspök azzal vádolta a szövetség vezetőit, hogy "eleve feladták és következetesen elszabotálták a romániai magyar nemzeti közösség autonómia-politikáját". - A szenátus 140 tagja közül 53-an jelentették a házbizottságnak, hogy összeférhetetlenségi helyzetben vannak a korrupcióellenes törvény alapján - közölte Nicolae Vacaroiu, a felsőház elnöke. Az RMDSZ-frakcióból Verestóy Attila, Szabó Károly, Frunda György, Pete István és Seres Dénes nyilatkozott úgy, hogy mandátumukkal összeférhetetlen tisztségeket is betöltenek - írja a Mediafax. Az RMDSZ képviselői közül Antal István, Borbély László, Pécsi Ferenc és Vida Gyula nyilatkozott összeférhetetlenségről. /Sógor Csaba szenátori mandátuma felfüggesztését kérték. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./"
2003. május 8.
"Egyház és politika viszonyának kérdése nagy hullámokat vet - fogalmazott Nagyváradon, máj. 6-i sajtótájékoztatóján Tőkés László püspök. A kommunista örökség része, hogy beszorítsák templomaiba az egyházat - jegyezte meg a püspök, aki nyilatkozatot is közrebocsátott ezzel kapcsolatban. "Adrian Nastase miniszterelnök meglepő gyorsasággal, kormányközleményben mondott ítéletet a fórum felett. Téves információkból kiindulva, egyenesen a még meg nem alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot vette célba, az igazságszolgáltatás útjára terelve a magyar kisebbségi autonómia - természete szerint - sajátlagosan politikai kérdését." - fogalmaz a közlemény, s hogy " a kormányfői "utasításnak" az önkormányzati kezdeményezés kivizsgálásra felszólított Legfőbb Ügyészség, húsvét másodnapján ugyancsak közleményben tudatta: a vizsgálatot máris beindították." Tőkés véleménye szerint az erdélyi magyar önkormányzati kezdeményezés egyszerre találja magát szemben a többségi igazságszolgáltatással és saját - magyar - kirekesztő érdekszövetségével. A hivatalos RMDSZ-nek a székelyföldi fejlesztési régió kialakítására irányuló politikai buzgalma sem feledteti, véli a királyhágómelléki püspök, hogy a Szövetség vezetői is "következetesen" elszabotálták a romániai magyar nemzeti közösség autonómia politikáját. Sem a fórummozgalom, sem pedig az Önkormányzati Kezdeményező Testület nem RMDSZ ellenes, integrálni kívánja azt. AZ OKT öt tagú Ügyvivő Testülete egy héten belül tart első ülést, a román közvélemény tájékoztatása végett jövő héten Bukarestben sajtóértekeznek. /(Balla Tünde): Püspöki nyilatkozat a székelyföldi fórum kapcsán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"
2003. május 10.
"Tőkés László püspök válaszolt Kántor Lajos írónak a hozzá és Markó Bélához intézett levelére. A levéllel szándékait illetően teljes mértékben egyetért, valóban tárgyalni kellene. Azonban nem ért egyet az együttes megkeresés optikájával. Immár jó ideje ugyanis "az elnyomott magyar kisebbség képviselője áll szemben az elnyomó hatalom oldalára besorolt és annak kegyeit élvező politikussal." A felek közötti tárgyalásnak így is helye volna.,. "Bajvívásainkban" Markó Béla mindig a hatalom pozíciójából és alapmagatartásával vett részt, írta a püspök. Tőkés László egész kötetre rúgó beadványt, dokumentumot, javaslatot készített, amelyekre a hivatalos RMDSZ-vezetőség részéről egy sornyi válasz sem érkezett. Tőkés emlékeztetett: idén egy tekintélyes kolozsvári római katolikus papi személyiség akarta egy asztalhoz ültetni Markó Bélát és Tőkés Lászlót, Verestóy Attilát, Frunda Györgyöt, valamint Toró T. Tibort és Szilágyi Zsoltot. Markó Béla és köre vagy eleve visszautasította, vagy nem is válaszolt az írásbeli megkeresésre. Csoóri Sándor múlt év őszén kelt, Levélféle Markó Bélának című írásában ezt a kérdést teszi fel: "Mondd, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége mikor lép ki a szűkösnek bizonyult parlamenti politizálás keretei közül, és mikor szánja el magát olyan vagy csak valamennyire is hasonló ellenállásra, életrevaló kulturális és gazdasági szerveződésre, mint amilyenre az erdélyi románok a 19. század harmadik negyedétől kezdve elszánták magukat?" Csoóri Sándor kérdése mindmáig megválaszolatlan. /Tőkés László püspök: Válasz Kántor Lajos írónak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./"
2003. május 12.
"Ünnepi istentiszteletekkel, majd Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának leleplezésével kezdődött meg máj. 11-én a 12. Festum Varadinum. Kós András kolozsvári szobrászművész alkotásának felavatására mintegy kétezerötszázan jöttek el a nagyváradi Petőfi parkba. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök és felesége, Lévay Anikó is, továbbá a Kárpát medence több magyar egyházi és világi személyisége. A Festum Varadinum keretében Nagyvárad több templomában volt ünnepi istentisztelet. A rogériuszi templomban Tőkés László református püspök hirdetett igét. A püspök elmondta, a felavatandó szobor talapzatán hatósági tiltás miatt a magyar feliratot le kellett takarni. Mint fogalmazott, Bethlen Gábor a magyarság koronázatlan királya, egyesíteni tudta a határon innen és túl élő népeket, ezért méltó, hogy szobrot állítsanak annak, aki amúgy is a szívekben élt. Az istentiszteletet követő felszólalásában Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő úgy fogalmazott, hogy ez a nap nyugodtan nevezhető a szabadság napjának. Mint mondotta, több mint nyolcvan éve a nemzet az állandó szabadságharc állapotában van, és nem lehet szabad egyetlen nép sem, amely elnyom más népeket. Rámutatott: a státustörvény a magyar nemzethez való tartozás szabadságát jelenti, kifejezvén reményét, hogy a kedvezménytörvény nem fog sérülni a módosítás során. Elmondta: jelenleg aláírásgyűjtés folyik az erdélyi magyar önkormányzat támogatására, valamint a státustörvény eredeti szellemének megőrzése érdekében. Az ünnepi műsor keretében Faragó Laura magyarországi művésznő, Bánffy György színművész és a Rogériuszi Református Egyházközség kórusának előadását hallgathatták meg. A Petőfi Parkban leleplezték Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát. Balogh Zoltán főtanácsadó Mádl Ferenc köztársasági elnök üzenetét tolmácsolta. Tőkés László püspök köszöntőjében elmondta, hogy Petru Filip polgármester visszautasította a meghívást. A meghívás ellenére nem jöttek el az avatásra a magyar kormány és Országgyűlés képviselői, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, aki azonban képviselőjét elküldte a rendezvényre. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az utóbbi évtizedekben rengeteg műemlék esett áldozatául a rombolásnak, és mindez napjainkban is folytatódik. Az 1989-es rendszerváltás után azonban elkezdődött egy szívós helyreállítási munka, illetve új szobrok felállítása. Az egyházkerületben sikerült felállítani Lorántffy Zsuzsanna, Bocskai István, most pedig Bethlen Gábor szobrát. A püspök elmondta: a Bethlen Gábor-szobor terve 1941-ben készült el, még Hóman Bálint kulturális miniszter idején. A terv csak most, 62 év után valósulhatott meg. Az ünneplők között van az alkotó Kós András is, aki 89 évesen megélhette, hogy együtt örvendezzen a gyülekezettel a szobor leleplezésénél. Eredetileg a szobrot a kolozsvári Farkas utcai templom elé helyezték volna el, ám ez az adott körülmények között megvalósíthatatlan, így került végül Nagyváradra, Erdély kapujába. A püspök beszámolt arról, hogy a hatóságok adminisztratív okok miatt mindvégig akadályozták a szobor felállítását, azt kifogásolván, hogy az engedélyben Gábor helyett Gabriel név szerepel. Ugyanakkor az ellen is tiltakoztak, hogy a szobor talapzatán magyar nyelven olvasható Bethlen Gábor híres bibliai jelmondata. A feleknek végül sikerült kompromisszumot kötni: a hatóságok engedélyezik a szoborállítást, de lefedik a Gábor nevet és a magyar feliratot. Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok leleplezte a szobrot, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott avatóbeszédet. "Keresve sem találhatunk jobb életpéldát magunk és kortársaink számára, mint Bethlen Gábor, ha abban a meggyőződésben akarunk megerősödni, hogy közéleti cselekvéseinknek, küzdelmeinknek akkor van értelme, ha annak mozgatórugói mélyebben vannak, mint a személyes ambíciók, s céljai is magasabban találhatók, mint egyszerűen az aktuális siker."- fogalmazta meg Bethlen Gábor államférfiúi szellemiségét Orbán Viktor. A volt magyar miniszterelnök hangsúlyozta: ha meg akarunk maradni, akkor össze kell adnunk az erőinket, és egyetlen magyarról sem mondhatunk le. Bethlen Gábor példája ma is időszerű minden magyar számára, mondotta Orbán Viktor. A politikus az erdélyi fejedelem egyik jelmondatát idézve arra figyelmeztetett: a remény és türelem jegyében kivetett horgonyt kedveli az Isten, közösen kapaszkodjunk tehát a horgonyba a nehéz időkben, s ne féljünk kifeszíteni a vitorlát, amikor jó szelek fújdogálnak. Abodi Nagy Béla, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott beszédet. /Papp Annamária: Nagyváradon felavatták Bethlen Gábor szobrát. "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"
2003. május 12.
"A regionalizáció volt a tízéves Civitas Alapítvány által Szovátán máj. 8-11. között rendezett konferencia fő témája, melyen önkormányzati szakemberek, közösségépítéssel foglalkozó civil szervezetek képviselői, diplomaták és politikusok, valamint finanszírozó intézmények vezetői vettek részt. A Regionális együttműködés Délkelet-Európában című szakmai konferencián a PolgárTárs Alapítvány, a Bosporus Nemzetközi Hálózat és a Focus Eco Center képviselői rajzoltak helyzetképet, majd Heinrich Péter, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója értekezett a régiókra tagolódó Európáról. Kolumbán Gábor, Hajdó Csaba és Orbán Árpád, a Civitas elnöke, ügyvezető, illetve regionális igazgatója mutatta be a Civitast. Kolumbán rámutatott: fontosnak tekintették, hogy a politikai szférától távolodva az önkormányzatok egyre szorosabb viszonyt alakítsanak ki a civil társadalommal és a gazdasági élet szereplőivel. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette: nem tartja helyénvalónak, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke egyben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumát is elnököli. Pomogáts szerint elkerülhetetlen, hogy a politikum hatással legyen a magyar állami költségvetésből származó pénzalapokat elosztó intézményre. Az Illyés Alapítvány elnöke ugyanakkor leszögezte, ha az RMDSZ által ellenőrzött alkuratórium olyan döntéseket hoz, amelyek hátrányosan érintik a Tőkés László nevével fémjelzett mozgalomhoz tartozók pályázatait, kész Budapesten korrigálni ezen döntéseket. /Zilahi Imre: A régiókat önszerveződés hozza létre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./"
2003. május 12.
"Máj. 9-11-e között háromnapos rendezvény színhelye volt az elmúlt hétvégén a Bihar községben található földvár. A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED) ötödik alkalommal rendezte meg a Partiumi Diáknapokat, melyen játékok, sportrendezvények, koncertek mellett a fiatalok kiállításokat látogathattak, kézműves tevékenységeket tekinthettek meg, és előadásokon vehettek részt. Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Szűcs István PKE-kancellár és Tőkés László református püspök tartott beszédet, majd A romániai magyarság reális helyzete a III. évezred elején címmel Dénes László újságíró, az Erdélyi Napló főszerkesztőjének moderálásával vitafórumot tartottak. A beszélgetésen részt vett Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke is, valamint Tőkéczki László egyetemi docens, közíró, történész. /Ferenczi Róbert: Előadások és bulik. V. Partiumi Diáknapokat tartottak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./"
2003. május 13.
"Nem hiszi, hogy hitelesen adták volna vissza Pomogáts Béla szavait, közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Pomogáts Bélának, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma elnökének a Szovátafürdőn rendezett konferencián elhangzott kijelentésére reagált, miszerint Pomogáts nem tartja helyénvalónak, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke lássa el az alapítvány romániai alkuratóriumának elnöki tisztét. Ugyanakkor leszögezte: ha az RMDSZ által ellenőrzött alkuratórium olyan döntéseket hoz, amelyek hátrányosan érintik a Tőkés László nevével fémjelzett mozgalomhoz tartozók pályázatait, kész Budapesten korrigálni ezen döntéseket. - Hiába próbál meg valaki zavart kelteni, mert jó az együttműködésünk az Illyés Közalapítvánnyal. Természetesen Pomogáts Béla elnök urat is meg fogom kérdezni, hogy mit is mondott, de hát csodálkoznék azon, ha ez az állítás igaz lenne - mondotta Markó Béla. Markó Béla szerint a politikumot teljesen kizárni nem lehet. A Cotidianul című román napilap arra a következtetésre jutott, hogy a romániai magyar közösség eleshet az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásától, mivel a romániai alkuratórium elnöki tisztét Markó Béla látja el. /P. A. M.: Markó szerint félretájékoztattak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./"
2003. május 14.
"Tőkés László püspök máj. 6-án kelt nyilatkozatában megállapította, hogy Adrian Nastase miniszterelnök meglepő gyorsasággal, kormányközleményben mondott ítéletet az április 26-ai székelyudvarhelyi fórum felett. Téves információból kiindulva, egyenesen a még meg sem alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot vette célba. Gyorsan engedelmeskedett a kormányfői "utasításnak" az önkormányzati kezdeményezés kivizsgálására felszólított Legfőbb Ügyészség, mely közleményben tudatta, hogy a vizsgálatot máris beindították. Mindez az 1996-ban megtartott alsócsernátoni fórumot követő ügyészségi eljárás rossz emlékét idézi, melyet annak idején Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kezdeményezett. "isebbségpolitikai kérdésekben, íme, mennyire azonos álláspontot képvisel a magát demokratikusnak valló Szociáldemokrata Párt, valamint a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt." Az eset felidézi a román miniszterelnök 2002 nyarán, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének tusnádfürdői beszéde elleni kirohanását, melyben Tőkés László tisztségéből való eltávolítását szorgalmazta. A hatalmi "utasításnak" az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán meg is lett a foganatja. A "kisebbségellenes román hatalom és az őt legitimáló RMDSZ-csúcsvezetőség közötti összefonódás megtermi gyümölcsét. Az erdélyi magyar önkormányzati kezdeményezés egyszerre találja magát szemben a többségi igazságszolgáltatással és saját - magyar - kirekesztő érdekszövetségével." Markó Béla ugyan, mint a múlt nyáron tette, ez alkalommal is elítélte Nastase igazságszolgáltatással való fenyegetőzését. Markó Béla elhallgatja, hogy az önkormányzati kezdeményezés, vagyis az erdélyi magyar autonómia az RMDSZ programján alapul; ráadásul a Székelyföldi Fórumot ő maga is elítélte. Az erdélyi fórummozgalom, valamint a nyomában felálló Önkormányzati Kezdeményező Testület viszont nemhogy az RMDSZ ellen volna, hanem az RMDSZ programját kívánja maradéktalanul megvalósítani. Ezt a célt szolgálja az Erdélyi Monitor néven megalakuló, erdélyi magyar figyelőszolgálat. /Tőkés László püspök: Nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"
2003. május 14.
"Úgy tűnik, hogy az RMDSZ és a Polgári Mozgalom néven ismertté ellenzék útjai elválnak, írta Magyari Lajos. Az erdélyi magyar politizálásban immár két hatalmi góc van: a Markó Béla mögé felsorakozó ,,hivatalos" RMDSZ és a Tőkés László püspök köré csoportosult reformmozgalom, mely az önkormányzatiság eszményéhez való visszatérésben látja a magyar nemzeti közösség megmaradásának egyetlen lehetőségét. Magyari szerint ez veszélyes, mert magával hozhatja a parlamenti képviselet elveszítését. Ez már tavaly elkezdődött, amikor a tusnádi nyári gyülekezővel párhuzamosan és egy időben a Nyárád partján szerveztek ,,ellentábort", s így lesz idén is. A konszenzus keresése helyett a rivalizálás. Így történhet meg az a szégyenteljes eset, hogy az első köztéri Bethlen Gábor-szobor felavatásán a ,,hivatalos" RMDSZ nem képviselteti magát. /Magyari Lajos: Máról holnapra: Az utak elválnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./"
2003. május 14.
"Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának nagyváradi felavatása jelentős magyar kulturális-egyházi-politikai eseményként fog bevonulni a történelembe. A szoboravatót egyházi rendezvények előzték meg: az istentiszteleteken a Kárpát-medence több sarkából érkezett püspökök, elöljárók hirdették Isten igéjét a váradi református gyülekezetekben. A szoboravató ceremónia végén Orbán Viktor és vendéglátója, Tőkés László püspök találkozott a magyar sajtó képviselőivel. - Milyen elhatározással készül a miniszterelnök úr a Fidesz hétvégi, mondhatni korszakalkotó kongresszusára? - hangzott el elsőként az Erdélyi Napló kérdése Orbán Viktor felé. "- Nagy a készülődés. A tetteknek a súlyát a politikában csak az idő tudja igazán megmérni. Gyakran előfordul, hogy az ember nagy reményekkel készülődik, aztán az eredmény csekélyebb, s van, amikor mértéktartó reményekkel váratlanul nagy dolgokat visz véghez. Egyelőre a sikerről nem tudok biztosat mondani önöknek, az érdeklődésről tudok: az óriási. Az az érzület alakult ki Magyarországon, hogy a nemzeti, polgári és keresztény értékek mellett elkötelezett embereknek ideje egy táborba összegyülekezniük, és most, hogy ezt az igényt a Fidesz - Magyar Polgári Párt megértette, megkezdődött ennek a közös közéleti otthonnak a kialakítása, amit például a párt nevének az átalakítása is jól mutat: Magyar Polgári Szövetség lesz. Ami a lényeget illeti: már a mai nap is a készülődésnek egy fontos stációja volt, ugyanis a szövetség egy komoly dolog. A román nyelv és politika csinált, amit csinált a magyar nyelvvel Erdélyben, ebben én nem ítélhetek, de a szövetség szó Magyarországon egy súlyos kifejezés, ugyanis a magánemberek az életükben csak kétszer szoktak szövetséget kötni: egyszer, amikor házasodnak, és egyszer, amikor megújítják a szüleiknek az egyházközösségben kötött szövetségét, és bérmálkoznak, illetve konfirmálnak. Most mi egy harmadik szövetség megkötésére biztatjuk az embereket. A fölhívásunknak nem az az értelme, hogy kössenek az emberek szövetséget a Fidesszel, hanem hogy egymással kössünk szövetséget bizonyos értékek mellett és bizonyos értékekre épülő Magyarország, magyar nemzet érdekében. A kongresszuson a tervek szerint ezért el is fogadunk egy elvi nyilatkozatot, mert ahhoz, hogy szövetkezni tudjunk, meg kell tudnunk mondani, hogy mire szövetkezünk. Ezt fogja ez a dokumentum tartalmazni, ami könnyen lehet, hogy az alapító vagy újraalapító nyilatkozat címet fogja viselni, kifejezvén annak a bekövetkező átalakulásnak, megújulásnak a mértékét és nagyságrendjét, ami előtt állunk. Tehát egy, az elmúlt tízegynéhány esztendő összes lelki, szellemi és intellektuális tapasztalatát egy-két oldalban összegyúrni akaró dokumentum formálódik most, aminek jegyében szövetséget tudunk kötni. Egyébként tegnap két-három tucat akadémikus, veretes értelmiségi, Magyarországon a közéleten kívül is, egyéni életteljesítménye okán is magasan jegyzett személy csatlakozott hozzánk, föl is vettük őket az országos választmány ülésén. Körük kiterjed a humán értelmiségiektől a társadalomtudósokon át az egzakt tudományok képviselőiig. Tehát így készülődünk, s a jóisten segedelmét kérjük, amit reményeink szerint Tőkés püspök úr szavaiból is meríthetünk, akit meghívtunk a kongresszusra, és reméljük, szólni is fog hozzánk." Tőkés László püspök hangsúlyozta: jelenleg nincsen fontosabb ügy a státustörvénynél, ezen keresztül pedig az anyaország és a határon túli magyarság szövetségénél. "Ennek a szövetségnek a megalapozását, az anyanemzet és a határon túli nemzetek szövetségének és egységük helyreállításának az alapkövét tette le a státustörvény, és még ezt is ki akarják egyesek forgatni, folyton Európára hivatkoznak, pedig a vak is látja, hogy nem Európának van baja ezzel a törvénnyel, hanem valójában denunciáltak bennünket Európa előtt és följelentették a státustörvényt, közben az EU-ra való hivatkozással próbálják ezt az alapvető eredményt is elvitatni, elerőtleníteni vagy magyartalanítani, ahogyan egy román újság fogalmazott. Ezt nem szabad hagynunk." Orbán Viktor kiemelte: "Én a határon túliaknak mindig azt mondom, hogy bennünk ne azt keressék, hogy jobb- vagy baloldaliak vagyunk, hanem azt, hogy a "fel" vagy a "le" élethetőségek közül melyiket képviseljük, és ha úgy látják, hogy a velünk való együttműködés a felemelkedéshez vezet, minket nem érdekel, hogy milyenek a politikai-ideológiai nézeteik. Az együttműködés szempontjából csak az a fontos, hogy fölemeljük azt, ami közös tulajdonunk, örökségünk és jövőnk." /D. L.: A szobor áll és állni fog. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"
2003. május 15.
"Máj. 14-én a fórummozgalom üzenetéről, a magyar autonómia kérdéséről tájékoztatta a román média képviselőit Tőkés László református püspök, Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete ügyvivő bizottságának elnöke és Szilágyi Zsolt képviselő, a testület tagja, a Reform Mozgalom elnöke a bukaresti sajtóértekezleten. Tőkés László elmondta, fontosnak tartják a román sajtóval való kommunikációt, ugyanakkor tervezik az összes román párt megkeresését a párbeszéd kialakítása érdekében. Toró T. Tibor úgy véli, hogy a helyhatósági választásokat megelőző időszakban új politikai szervezetek jelennek meg a magyar közösségben, és részt vesznek a választásokon. Meggyőződése, hogy a parlamenti választásokon a magyarságot egyetlen szervezet képviseli majd. Toró T .Tibor hangsúlyozta: sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, sem a 31 tagú Kezdeményező Testület nem kíván az RMDSZ alternatívájaként fellépni. Tőkés László és Toró T. Tibor máj. 15-én ma Budapesten is sajtótájékoztatót tartanak, amelynek a témája a státustörvény kérdése lesz, ugyanis jövő héten kerül sor a Magyar Állandó Értekezletre (MÁÉRT). Tőkés László szerint a MÁÉRT nagyon "elegyszínűsödött", a politikai pluralizmus veszélybe került, a kedvezménytörvény felőrlése és magyartalanítása folyamatban van. Ezért szükségesnek tartják az önkormányzati kezdeményező testület nevében a MÁÉRT-hoz fordulni. /P. A. M.: Párbeszéd a román médiával és pártokkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"
2003. május 15.
"Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke máj. 14-én sajtótájékoztatón utasította el Tőkés László vádjait, miszerint a szövetség a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a kormánypárt követője lenne. Borbély rámutatott, hogy az RMDSZ-SZDP protokollum nagyrészt a szövetség követeléseit tartalmazza. "Mindaz, amit az RMDSZ tesz, megfelel a programnak és a magyar közösség kéréseinek", szögezte le az ügyvezető alelnök. Borbély László úgy véli, a szövetség egyes képviselői és Tőkés László püspök által tervezett struktúra nem nyújt "életképes alternatívát" az RMDSZ-szel szemben. Ennek ellenére Borbély eltúlzottnak tartja a Tőkés alakulata ellen ügyészségi vizsgálatot kérő kormányfő reakcióját. /Borbély László elutasítja Tőkés vádjait. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./"
2003. május 15.
"Az Erdélyi Riport hetilap arról írt, hogy Bethlen Gábor szobrának nagyváradi avatására milyen nagy tapsot kapott Orbán Viktor, akit Tőkés László püspök így üdvözölt: „Köszöntöm Orbán Viktort, a nemzet miniszterelnökét!” Csend fogadta ellenben Petru Filip polgármester gesztusát, aki rövid levélben utasította vissza a részvételt a szobor talapzatán olvasható, illetve most még csak részben olvasható magyar nyelvű felirat miatt. Bőzsöny Ferenc a mikrofonhoz kérte „Magyarország korábbi és remélhetőleg következő miniszterelnökét.” Hatalmas volt a taps. – „Minden, amit Bethlen tett, arra a mély meggyőződésre épült, hogy a gondviselés őt szolgálattal bízta meg, mely elől – ha akar, ha nem – ki nem térhet. Minden, amit tett, hogy két pogány között az az egy haza – mely éppen három részre volt szakítva – újra egy lehessen. Mert ha meg akarunk maradni, akkor össze kell adni az erőnket, s ha meg akarunk maradni, egy magyarról se mondhatunk le” – hangzott a volt kormányfő intelme. Orbán szerint „Aki vállalja vagy elfogadja a keresztény jelzőt, annak nem lesz könnyű dolga a világnak e sarkában. Klerikálisnak, populistának, s inkább gyakrabban, mint ritkábban, antiszemitának nevezik” – vélekedett. Székely Ervin jelezte, hogy megosztottság van és hiányolta az egységet. /Székely Ervin: Szoboravatás Orbán Viktorral. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 15./"
2003. május 16.
"A határon túli magyarokról szóló törvény védelmében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását kezdeményező testület felhívást intéz a máj. 24-re összehívott Magyar Állandó Értekezlethez (MÁÉRT), felkérve annak résztvevőit a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó korábbi elvek és szándékok képviseletére. Tőkés László püspök máj. 15-i budapesti sajtótájékoztatóján úgy vélte: a kedvezménytörvény magyartalanítása, elsúlytalanodása több mint egy éve tart. Véleménye szerint a törvénymódosítás véglegesített szövegváltozatában a MÁÉRT tavaly novemberi ülésén elfogadott alapelveket kellene szem előtt tartani, vagyis a magyarságot egységes nemzetként értelmezni, és a magyar igazolványt alanyi jogon biztosítani a határon túli magyaroknak. Fontosnak nevezte, hogy a törvény preambulumában tételesen megmaradjon az egységes magyar nemzetre való utalás, és a kedvezmények és támogatások odaítélésének feltétele legyen a magyar igazolvány vagy a hozzátartozói igazolvány birtoklása. /Tőkés László a kedvezménytörvény módosításáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"
2003. május 17.
"Története legfontosabb kongresszusára készül a Fidesz-MPP: a magyarországi rendszerváltó pártok közül elsőként önmaga újrafogalmazását, teljes átalakítását tervezi. A budapesti Kongresszusi Központban ápr. 17-én rendezendő, fontos alapszabály módosításokat és tisztújítást tervező kongresszusra a "civileket" is várják. A Fidesz ugyanis eddigi elitpárt minőségéből befogadó jellegű szövetséggé kíván válni, amelynek az állampolgárok valamennyi rétege számára lesz mondanivalója. Pokorni Zoltán, a párt egyik alelnök-várományosának megfogalmazása szerint eddig egyetlen rendszerváltó pártban sem történt olyan mértékű átalakítás, mint amilyenhez a Fidesz most készül hozzálátni. A Fidesz-Magyar Polgári Párt csatlakozik ahhoz a felhíváshoz, amelyet Tőkés László és Toró T. Tibor adott ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete nevében a státustörvény védelmében - áll a Fidesz nyilatkozatában. A dokumentum szerint "a jelenlegi magyar kormány olyan tehertételnek tekinti a határon túli magyarságot, amitől szabadulni akar", ezért "feláldozza őket a diplomáciai játszmában". A Fidesz-MPP nyilatkozatában leszögezi: nem ért egyet "a törvény eredeti célkitűzésének feladásával, a jogszabály kiürítésével, egy olyan antistátustörvény megalkotásával, mely kevesebb kedvezményt és támogatást nyújt a határon túli magyaroknak, mint amennyi őket a törvény 2001-es elfogadása előtt megillette". A párt ezért fontosnak tartja többek között, hogy a törvény preambulumában szerepeljen az egységes magyar nemzetre történő utalás, a kedvezmények odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány, valamint a határon túli magyarokat a magyar állampolgárokéval azonos jogok illessék meg az oktatás és a kultúra terén. Szintén hangsúlyt fektetnek arra, hogy a határon túli magyar vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzése, népességmegtartó erejének, Magyarországgal való kulturális kapcsolatainak javítása, a Magyarországgal való kapcsolatok infrastrukturális feltételeinek megteremtése, fejlesztése szerepeljen a törvény céljai között - áll a Fidesz-MPP közleményében. /Csinta Samu: Szélesre tárják a bejárati ajtót a csatlakozni kívánók előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./"
2003. május 17.
"Máj. 16-án Nagyváradon ünnepélyes keretek között elhelyezték a magyar kormány jelentős anyagi támogatásával létesülő Ady Termálszálló és Kulturális Központ alapkövét. Az új nagyváradi Ady-központ létrehozását a nagyváradi Mecénás Alapítvány és nagyváradi katolikus püspökség kezdeményezte. Kis Sándor, a Mecénás Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében köszönetet mondott a támogatóknak, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős államtitkára pedig elmondta, hogy a nagyváradi központ létrehozásának támogatásáról tavaly ősszel született döntés, decemberben írták alá a megállapodást. A nagyváradi tanács olyan bérleti konstrukcióban adta a telket, hogy a szálló bevételeiből 20 romániai egyetemista évi 20 millió lej ösztöndíjat kap, ebből a keretből 10 egyetemistát a városi tanács jelöl ki. A szállodából, gyógyfürdőből, konferenciateremből és diákszállóból álló központban helyet kap majd egy Ady Múzeum, továbbá több helyi civil szervezetnek is itt lesz majd a székhelye. Az alapkövet Tempfli József nagyváradi katolikus püspök áldotta meg. Az ünnepélyes alapkőletételt megelőzően Tőkés László református püspök külön sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon, s tiltakozott "az Ady emléke ellen elkövetett szentséggyalázat miatt", mivel véleménye szerint ennek a központnak nem Nagyváradon, hanem Érdmindszenten, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fennhatósága alatt kellett volna megépülnie. /Alapkőletétel Nagyváradon. Egy év alatt elkészül az Ady Központ. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./"
2003. május 19.
"Négy napon keresztül lezárták a gépkocsiforgalom elől az Érmihályfalva központjában levő Széchenyi teret, ugyanis itt ünnepelték a 11. alkalommal megrendezett Nyíló Akác Napokat.A színpadon magyarországi és hazai, főként helyi együttesek szórakoztatták a többezres tömeget. Szabó Réka szervező elmondta, hogy máj. 17-én kezdődött a rendezvény. Jakab István tartott előadást A mezőgazdaság jövője az Európai Unióban címmel. Másnap Sine nobis, de nobis (Rólunk, ne nélkülünk döntsenek) címmel zajlottak a II. Rákóczi Ferenc konferencia munkálatai. Az ökumenikus istentiszteleten Tőkés László püspök átadta Csoóri Sándornak a kedvezménytörvény támogatására indított aláírásgyűjtés során eddig összegyűlt több mint 21 ezer aláírást. A napokról nem hiányoztak a szavaló, népdal- és néptáncversenyek és a színpadi előadások sem. Volt futballmeccs is. /Lepedus Péter: Az akácfavirágzást ünnepelték Érmihályfalván. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./"
2003. május 19.
"Fidesz-Magyar Polgári Szövetségre változtatta a párt nevét a Fidesz XVII. Kongresszusa az alapszabály módosításával, máj. 17-én Budapesten. A Szövetség születik címet viselő rendezvényen az alapszabály módosítása mellett elnökké választották Orbán Viktor volt kormányfőt. A módosított pártalkotmány szerint a szervezet rövidített neve ezentúl Szövetség, amelyben nyolc tagozat jön létre, így kulturális, nyugdíjas-, nő-, gazda-, munkás és alkalmazotti, falusi, önkormányzati és zöldtagozat. A jövőben lesz egy operatívabb ügyvezető és egy bővebb országos elnökség a szervezeten belül: az ügyvezető elnökség tagjai közé tartozik az elnökön kívül az országos választmány elnöke, a frakcióvezető, illetve a kongresszus által választott két alelnök. Szájer József, a párt alelnöke az emberi jogok magyarországi helyzetéről szóló határozati javaslatot ismertetve úgy fogalmazott: Magyarországra visszalopakodott a szocializmus emberi jogokat sértő gyakorlata, ezért önvédelemre hívják fel a társadalmat. Szavai szerint Magyarországon rendszeressé vált a rendőrség pártpolitikai befolyásolása, pártpolitikai célzatú perek indítása, a polgárok és civil szervezetek gyülekezési jogának korlátozása, a kormányt bírálókkal szembeni "felségsértési perek" indítása, a polgári nézeteket valló sajtóorgánumok ellehetetlenítése, a szólás-szabadság adminisztratív és büntetőjogi korlátozása. Németh Zsolt alelnök a magyar nemzetpolitika és a kedvezménytörvény tárgyában állást foglaló határozati javaslatot ismertette. Úgy vélekedett: az elmúlt egy évben a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés folyamata megtorpant. Jelezte: arra kérik a kormányt, hogy a státustörvény módosító csomagját vonja vissza és dolgozza át, mert a jelenlegi javaslattal lemondana a határon túli magyarokról, s fenntartaná annak lehetőségét, hogy a kormány saját hatáskörében megszüntesse a kedvezményeket. A rendezvényen Tőkés László püspök a kedvezménytörvény tervezett módosítása ellen emelte fel szavát. Visszatért a Fidesz élére Orbán Viktor volt kormányfő. A kongresszuson Orbán Viktort elsöprő többséggel választották meg a Fidesz elnökének; az alelnöki posztot a két induló, Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és Pokorni Zoltán volt pártelnök töltheti be. Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy az átalakult Fidesz erősítheti az emberek közéletbe vetett hitét. /Orbán Viktor újra elnök. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"
2003. május 20.
"A magyar kormány feladata a lehető legnagyobb mértékű nemzeti egyetértés megteremtése - hangsúlyozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára máj. 18-án Nagyváradon, miután találkozott Tőkés László református püspökkel. A találkozót követő sajtóértekezleten mind az államtitkár, mind a püspök a párbeszéd fontosságát emelte ki. Egyetértettek abban, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kezdeményezésére létrejött nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek továbbra is fejlődnie kell. Szabó Vilmos hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az RMDSZ-t tartja a romániai magyarság hivatalos képviselőjének, de az egyházfőkre is fontos partnerként tekint, ezért kezdeményezte, hogy erdélyi látogatása során találkozzon a történelmi magyar egyházak vezetőivel. A nagyváradi magyar magánegyetem jelenleg a Sapientia erdélyi magyar magánegyetemnek biztosított évi 2 milliárd forintos magyar költségvetési támogatásból 25-30 százalékot kap. Az államtitkár és a psüspök eltérően ítélte meg a nagyváradi Ady- központ ügyét. A magyar kormány a nagyváradi Mecénás Alapítvány és a nagyváradi katolikus püspökség tervének megvalósítását támogatja, míg Tőkés püspök szerint ez a támogatás az egyházkerülete által Érdmindszenten elképzelt központ létrehozását illetné meg. Szabó Vilmos Nagyváradon megbeszélést folytatott Tempfli József katolikus megyés püspökkel, előzőleg Kolozsváron Pap Géza erdélyi református és Mózes Árpád evangélikus püspökkel találkozott. /Megbeszélés a történelmi magyar egyházak vezetőivel. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./"
2003. május 22.
"A Romániai Magyar Szó Postafiók rovatában közöl olvasói leveleket. Sok ilyen levél Tőkés László püspököt támadja. Ezek között is kiemelkedik bizonyos Malaies Mihály írása, melyben dühödten kirohant a püspök ellen /Tőkés úr és barátai - írta többször, a szélsőséges román lapok hasonlóan írják/, továbbá Orbán Viktor volt miniszterelnök ellen is. A levélíró kifejezte nagy örömét, amiért az egyik platform fontos személyisége felajánlotta segítségét Joita Tanase legfőbb ügyésznek... /Malaies Mihály, Élesd: Válasszuk meg a "legnagyobb erdélyi magyart". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"
2003. május 23.
"Megerősítve a Csoóri Sándor által, a törvény eredeti szelleme megőrzésének védelmére közzétett felhívást aláírásával támogató többszázezer Kárpát-medencei magyar véleményével az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /Tőkés László tiszteletbeli elnök, Toró T. Tibor ügyvivő elnök aláírásával/ A határon túli magyarokról szóló, 2002/62. számú törvény módosításával kapcsolatban a következőket kérte a Magyar Állandó Értekezlet résztvevőitől. A törvény preambulumában maradjon benne az egységes magyar nemzetre való utalás. A törvényben rögzített kedvezmények és támogatások odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány vagy hozzátartozói igazolvány birtoklása, továbbá ezen igazolványok birtokosai Magyarországon alanyi jogon vehessék igénybe a törvény által biztosított kedvezményeket. A törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illessék meg. Illessen meg minden, a törvény hatálya alá tartozó közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytató személyt diákkedvezmény, a határon túli magyar pedagógusokat pedig az anyaországiakkal azonos pedagógus-kedvezmény. A törvény hatálya egyik, Magyarországgal szomszédos ország esetében se szűnjön meg, annak az Európai Unióhoz történő esetleges csatlakozása után. /Felhívás a határon túli magyarokról szóló törvény védelmében. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 23./"
2003. május 26
"Máj. 24-én tartották Kolozsváron a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsában (MKT) a tisztújítást és megválasztották a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) Kolozs megyei tagjait. Ezenkívül 85%-os többséggel a megyei szervezet tiszteletbeli elnökévé választották Tőkés Lászlót. Az ülésen szóba kerültek oktatási, egészségügyi és önkormányzati kérdések, valamint a választási törvények módosításával kapcsolatos problémák. /Köllő Katalin: Megválasztották az SZKT- és MKT-tagokat. Tőkés László az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/"
2003. május 26.
"Máj. 23-24.én Fugyivásárhelyen tartották a Studium Academicum Alapítvány tanulmányi napjait. A rendezvényre rangos professzorok, teológusok és politikusok érkeztek itthonról, az anyaországból és az Európai Unióból. Dr. Kozma Zsolt, a Kolozsvári Református Teológia professzorának kifejtette: mit adhatunk mi, magyarok és erdélyi magyarok az Európai Uniónak? Visszaplántálhatjuk a kereszténységet a szekularizált nyugati világba. Kállay László református lelkipásztor, alapítványi elnök köszöntötte a megjelenteket. A hollandiai Leen van der Waal keresztyén politikus (Holland Református Államismereti Párt), volt európarlamenti képviselő hangsúlyozta: önmagában a globalizáció jelent veszélyt a nemzeti és vallási identitásra, hanem inkább a fogyasztói társadalom. Hasonló következtetésre jutott Goják János, a Pécsi Római Katolikus Hittudományi Egyetem professzora. Kállay László beszámolt arról, hogy Tőkés László püspök több előadót levélben megkért, ne vegyenek részt a Studium Academicum rendezvényén, mert fegyelmi alatt álló lelkipásztor s egy olyan csoportosulás szervezi, mely az egyház ellen konok rosszindulattal lépett fel. A MÁÉRT-re igyekvő Markó Béla Erdély a globalizáció kapujában című előadásában kifejtette: Erdélyben megvannak a történelmi előképei e folyamatnak. Az erdélyi társadalom nem zárkózhat el a világtól. Vissza kell szerezni amit elvettek és meg is kell tartani, de Erdélyt modernizálni is kell a hagyományok megőrzése mellett.Dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szerint "Az embereknek irgalmas szeretettel közeledő egyházakra van szükségük." Dr. Vass Csaba, a Duna TV médiakutatója azzal foglalkozott, hogy sajtónak milyen hatása van a globalizációra és az identitás megőrzésére. /(Balla Tünde): Mit adhatunk Európának mi, magyarok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"
2003. május 26.
"Nagyváradon megnyílt Vasile Gheorghe nagyváradi fotóművész"Ilyen árvát mint én vagyok, keresni kell, mégsem kaptok" című kiállítása a gyimesi csángókról. Gheorghe évente heteket tölt el a gyimesi csángók között, így születtek meg képei. A máj. 21-i tárlatnyitón Szászfalvi Zoltán MDF-es politikus, az Országgyűlés emberjogi, kisebbség és vallásügyi bizottságának elnöke mondotta, a gyimesi csángók hidat képeznek a tömb és szórványmagyarság között. Duma András csángó költő beszéde után csángó gyermekek táncoltak és énekeltek, a pusztinai Nyisztor Ilona pedig egy olyan Szent István éneket csillogtatott meg, amit hatósági intézkedés folytán már nem lehet énekelni templomaikban. Végül Tőkés László püspök bejelentette a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh megalakulását, mely céljának tekinti a nagyváradi magyarság kulturális, művészeti és hitéleti gyarapítását. /Balla Tünde: "Ilyen árvát, mint én vagyok, keresni kell, mégsem kaptok". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"
2003. május 26.
"Máj. 24-25-én Nagykárolyban Károlyi Gáspár Napokat tartottak. Bekő Tamás polgármester elmondta: 2000-ben a három önkormányzat úgy döntött, hogy 2001-től kezdődően évente megünnepelik Károlyi Gáspár emlékét. Tavalyelőtt Nagykároly volt a házigazda, tavaly Gönc, idén újra Nagykároly. A nagykárolyi kórusok, valamint Gönc város énekkarának a fellépése után Molnár János, gönci polgármester emlékeztetett, céljuk volt a Nagykárolyban született, Göncön szolgált Károlyi Gáspárnak ünneplése, akinek nevéhez fűződik a biblia Vizsolyban megjelent első teljes magyar nyelvű fordítása. Tőkés Lászlónak püspök kiemelte, megtiszteltetés számára, hogy itt lehet. Reméli, hogy a jövőben ez az alkalom, ez a rendezvénysorozat a legjelesebb nemzeti rendezvényeink sorába emelkedik. Másnap istentisztelet után Károli Gáspárról szóló előadás, majd a Collegium régizene-együttes, és a gönci énekkar fellépése következett. Végül Molnár János gönci, Bihi Miklós vizsolyi és Bekő Tamás nagykárolyi polgármester megkoszorúzta Károlyi Gáspárnak a nagykárolyi református templom kertjében álló szobrát. /Boros Ernő: Károlyi Gáspár Napok Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 26./"
2003. május 27.
"A Nemzeti Liberális Párt (NLP) bátorítja, hogy Tőkés László református püspök vezetésével Magyar Nemzeti Tanács alakuljon - jelentette ki Eugen Nicolaescu, a párt szóvivője. Az NLP szóvivőjének Marosvásárhelyen tartott sajtóértekezletét máj. 26-i számában ismertette a Ziua című napilap. Nicolaescu hangsúlyozta, hogy a liberálisok ugyan nem értenek egyet a Magyar Nemzeti Tanács vezetői által megfogalmazott eszmékkel, de véleményük szerint "a magyaroknak is joguk van arra, hogy legyen politikai választási lehetőségük". Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) kötött parlamenti együttműködéssel hozzájárul az egész nemzet elszegényítéséhez és a politikai parancsra történő korrupcióhoz - fogalmazott. /A liberálisok bátorítják a fórummozgalmakat. Az NLP egyetért a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./"