Az érmelléki magyarok elhatározták: a Bihar megyeitől független, különálló RMDSZ-szervezetet hoznak létre. Úgy érzik ugyanis, hogy érdekeiket immár sem az RMDSZ megyei, sem országos vezetése nem képviseli hatékonyan. A szakadás a hozzávetőlegesen ötvenezres lélekszámúra becsült, tehát tömbnek tekinthető érmelléki magyarságban merült fel, amely a székely megyék felosztottságának mintájára képzeli el önálló életét. A szövetség felső vezetése és Tőkés László püspök tiszteletbeli elnök közötti torzsalkodás leginkább itt csapódik le, ahol a püspök "otthon van". Márc. 15-én külön ünnepeltek a reformátusok és az RMDSZ. /Rostás Szabolcs: Érmelléki akáctulipán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

A Bihar megyei RMDSZ márc. 23-i ülésén foglalkozott a megyei szervezet és a református egyház, pontosabban a Tőkés László püspökkel kialakult helyzettel. Lakatos Péter, a megyei szervezet elnöke szerint a püspök előszeretettel azonosítja magát az egyházzal és az egyházkerülettel. Többször is tárgyalóasztalhoz ültek a megyei RMDSZ-vezetők Tőkés püspökkel, de az egyeztetések eredménytelenek voltak. Lakatos Péter reagált a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának március 18-án kiadott nyilatkozatára: ez "a csúsztatás, a félretájékoztatás és mesterségesen gerjesztett feszültség példája." A megyei RMDSZ nem távolodott el az egyházaktól - fejtette ki a megyei elnök. /(Balla Tünde): A Bihar megyei RMDSZ szerint: Az egyházkerülettel nincs vitás kérdésük. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Sajtóértekezletet tartott Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa. Elsősorban az egyetemmel foglalkoztak, mert a napokban nyilvánosságra jutott: a nagyváradi állami egyetem tanítóképző szakot indít magyarul ősztől. Ugyanakkor a PKE évek óta folytat ilyen képzést, de végzettjeik nem tudnak diplomázni, mert nem kapták meg az akkreditációt. Tőkés püspök bírálta az RMDSZ-t a sikerpropaganda miatt, amikor gondok vannak, a magyar állami egyetem hiánya mellett a máramarosszigeti iskola gondjai, vagy a hajdani nagyváradi református gimnázium (ma: Andrei Saguna) visszaadása, a zilahi Kálvineum sorsa. A tanítóképzősök államvizsgájával kapcsolatban a püspök emlékeztetett: a Babes–Bolyai Egyetem szenátusa előbb megszavazta, majd rövid idő múlva mégis megvonta a PKE diákjaitól e lehetőséget. Tolnay István felolvasta a kolozsvári egyetemtől kapott mindkét értesítést. A Nagyváradon indítandó állami tanítóképzés célja a PKE megszüntetése. A Bihar megyei RMPSZ javaslatára hiánypótlóként hozták létre a szakot, mivel nagyon sok szakképzetlen tanerő volt a megyében. "Az a politikai szándék, hogy kivegyék a kezünkből az ügyet és átadják a Maghiar-féle egyetemnek, amely az elmúlt 10 évben következetesen elzárkózott a magyar nyelvű oktatás ügyétől. Annál furcsább az eset, hogy a megyei RMDSZ javaslatára történt ez, az RMPSZ pedig az egyetemünkön folyó tanítóképzés egyik indítványozója volt. Kifogják vitorlánkól a szelet" - fogalmazott a püspök. Tőkés püspök elmondta: Magyarországról biztos ígéretet kaptak a vizsgával kapcsolatban és nem hagyják magukra a diákokat. Szerinte a román egyetemeken való tagozatosítás miatt egyre kevesebb az esély az állami magyar egyetem létrehozására, a magyar nyelvű oktatás lehetősége tovább szűkül. /(Balla Tünde): A tagozatosítás miatt. Tovább szűkül a magyar nyelvű oktatás esélye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Eddig 130 ezer magyar igazolványért folyamodó kérelmet vettek át országos szinten a státustörvény végrehajtásában segítséget nyújtó információs irodák ? jelentette ki Székely István, a központi Tájékoztató Iroda vezetője a magyar kedvezménytörvény romániai alkalmazásáért felelős Országos Felügyelő Testület ápr. 5-i ülését követően. Március 11-én megkezdték a diák- és pedagógusigazolványok, illetve oktatói kártyák iránti kérelmek átvételét, eddig 1750 kérést iktattak. Tőkés László, a Református Egyházkerület püspöke tiltakozásképpen távozott az ülésről amiatt, hogy a státustörvény életbe léptetése óta eltelt három hónap alatt nem sikerült megalakítani a kedvezménytörvény végrehajtásában segítséget nyújtó zilahi információs irodát, mivel a Szilágy megyei RMDSZ nem hagyta jóvá az egyház által a felügyelő testületbe kijelölt személyt. /Eddig 130 ezren kértek magyar igazolványt. Jó ütemben halad a munka a tájékoztató irodákban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

A Váradi Biblia nyomtatójának, Szenczi Kertész Ábrahámnak nevét viseli az a nagyváradi sajtóház és nyomda, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyitott anyaországi támogatással. A jan. 5-i avató ünnepségen hangsúlyozta Tőkés László püspök: nagyobb építkezés első lépése a sajtóház megnyitása. Szabó Tibor, a HTMH elnöke avatóbeszédében a sajtóház további támogatását ígérte. A sajtóházban nyomda és a Partiumi Közlöny és a Harangszó mellett helyet kap a kárpát-medencei tudósítói hálózat fiókja, amely a Duna TV, a Magyar Televízió, a bukaresti és a kolozsvári magyar stúdiók tudósítóiból áll. Könyvbemutatókkal köszöntötték az eseményt: Csetriné Lingvay Klára Nagyasszonyaink című könyve 15 erdélyi nagyasszony munkásságát, történetét feldolgozva láttatja Erdély történetét. Balaskó Vilmos Élet a föld alatt című, a román börtönök összeírását tartalmazó könyve másodkiadást ért meg. Bemutatták a Heidelbergi Káté revidiált kiadását, végül Szabó István tanár átfogó Ottomány monográfiáját mutatta be Dukrét Géza, a Partiumi Könyvek szerkesztője. A nagyváradi regionális sajtóház a harmadik a marosvásárhelyi és a kolozsvári után. /(Balla Tünde): A tények beszéljenek. Sajtóház nyílt Nagyváradon a magyar kormány támogatásával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

A Bihari Napló (márc. 28) és a Romániai Magyar Szó (márc. 29) beszámolt arról a sajtóértekezletről, amelyen Tőkés László királyhágómelléki református püspök és a Partium Keresztyén Egyetem vezetősége azzal vádolta a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségét, hogy politikai okokból nem fogadja a PKE tanítóképzős végzettjeit államvizsgára. Ezzel szemben az igazság a következő, szögezte le a BBTE két rektor-helyettese, Kása Zoltán és Néda Árpád. A 60/2000-es törvény szerint csak azok jelenkezhetnek szelekciós vizsgákra, akik tanulmányaikat a nem engedélyezett szakokon 1990 és 1996 között kezdték. A BBTE azért nem fogadhatta a nagyváradi tanítóképzős végzetteket, mert ez a képzés 1997-ben indult be. Lehet, hogy az engedély megtagadása politikai okokra is visszavezethető, de azt mindenkinek tudnia kell, hogy az országos akkreditációs bizottság rossz néven veszi, ha már engedély nélkül működő szakra nyújtanak be engedélyezési kérést. Tavaly novemberben megjelent egy kormányrendelet (1027/2001), amely lehetővé teszi, hogy azon egyetemek és szakok hallgatói, amelyektől megvonták a működési engedélyt, akkreditált egyetemeken fejezhessék be a tanulmányaikat. Ezen a listán a PKE tanítóképző szaka nem szerepel. Erre a rendeletre hivatkozva, a PKE rektora a tanügyminisztertől kérte, hogy hasonló elbánásmódban részesüljenek, de ezt a tanügyminiszter csak szóban volt hajlandó megígérni, írásban nem. Ezután a PKE rektora megkereste a BBTE rektorát a tanügyminiszternő tanácsára. Megszületett az az áthidaló megoldás, hogy, amennyiben a tanügyminiszter írásban engedélyezi, akkor a BBTE vállalja az államvizsgáztatást. A cikkben írottakkal ellentétben a BBTE szenátusa nem szavazott ebben az ügyben. Az a javaslat, hogy a BBTE indítson Nagyváradon tanítóképzőt, sajnos, nem járható út, mert egy új helyszínen történő szak beindításához szükséges az akkreditációs bizottság engedélye. Ellenben, a nagyváradi állami egyetem, amennyiben van román nyelvű tanítóképző szaka, minden engedély nélkül magyar nyelvű szakot is indíthat, mivel az engedélye vagy akkreditációja nem tiltja ezt. A BBTE keretén belül egyetlen megoldás van. Ha valaki a tanítóképző végzettjei közül felvételi vizsgán bejut valamelyik (pl. szatmári vagy kolozsvári) tanítóképző főiskolánkra, a PKE egyetem által kiállított anyakönyvi kivonat alapján, el lehet ismerni azokat a vizsgákat, amelyek közösek a két képzésben, és ekkor a hároméves képzést két, esetleg egy év alatt is el lehet végezni. /Kása Zoltán és Néda Árpád a BBTE rektor-helyettesei: Pontosítás tanítóképző ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Ápr. 3-án Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét 50. születésnapja alkalmából nagyszabású fogadáson köszöntötték a Teleki (ma még Antonescu) utcai püspöki szákházban. Jelen voltak az egyházmegyék képviselői, a nagyváradi közéleti elit, mintegy 80 személy. Az egyházvezetőt Csűry István generális direktor és Forró László előadótanácsos köszöntötte, az ünnepelt pedig hangsúlyozta, hogy nemcsak gyökerei kötik ide, hanem itthon is érzi magát ebben a közösségben, ami folytonos cselekvésre sarkallja. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban most kiállító Vassy Erzsébet egyik pasztelljével lepték meg hívei az 50 éves egyházvezetőt. /(balla): A királyhágómelléki püspök 50 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

A határon túli magyarság figyelemmel kísérte a magyarországi országgyűlési választások első fordulóját /ápr. 7./, hiszen annak tétje az anyaország határain kívül élők számára úgyszintén nagy. Markó Béla szövetségi elnök: A határon túli magyarság helyzetének nem lenne szabad pártpolitikai viták tárgyát képeznie Magyarországon, nem megosztó, hanem konszenzusteremtő kérdés kellene hogy legyen. Számunkra az a hasznos, ha a mindenkori magyar kormánnyal minél szorosabb kapcsolatot tartunk fenn, és minél közelebbi viszonyban vagyunk minden jelentős magyarországi politikai párttal. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Árulkodó Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének nyilatkozata, amely folytatja a kilencvenes évek elején indult számmisztikát a magyarság létszámát illetően. A szocialista politikus kijelentette, hogy kétszer ötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Ő is felvette Horn Gyula volt miniszterelnök tízmillió magyar állampolgárra vonatkozó nyilatkozatának fonalát, és sietett a tudtunkra adni, hogy nem folytatja az Antall?Orbán féle tizenötmilliós össznemzetben gondolkodó nemzetpolitikai irányvonalat, megjegyezve ugyanakkor, hogy a felelősséget nem hárítja el. Számunkra azonban ez a kiegészítése kevés vigaszt jelent, hiszen nem kevesebbről van szó, mint a Fidesz-kormány által beindított azon nemzetpolitikai koncepcióról, amely a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésére törekszik. Ebben a tekintetben már-már áttörésnek számított a státustörvény elfogadása. Jelenleg azonban úgy néz ki, hogy amennyiben valóban az MSZP?SZDSZ alakíthat kormányt, akkor egyrészt a múltból átörökölt proletárinternacionalizmus, másrészt pedig a kozmopolitizmus által meghatározott szűkkeblű országpolitikai gondolkodásnak nincs szüksége a nemzetpolitika szélesebb távlataira. Ez a határon túli magyarok számára már-már lesújtó. Nemzetpolitikai vonatkozásban értékelve az eseményeket, lesújtónak merem nevezni, ha az Orbán-kormány által elkezdett nemzetpolitikai irányvonal megtörik, eltorzul, vagy leveszik napirendről. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a miniszterelnökjelöltek vitája azt mutatta, hogy Magyarországon bármelyik nagy párt is nyerné meg a választásokat, radikális hangsúlyeltolódásra nem kerülhet sor, többek között a határon túli magyarokhoz fűződő viszonyt illetően sem. Kónya-Hamar Sándor képviselő: Hogy mi mindent sikerült elérnie az Orbán-kormánynak az elmúlt négy évben, a saját bőrünkön is lemérhetjük, hiszen amit a határon túli magyarságért tettek, nem kevés. Gondolok itt az egyetemre, a státustörvényre, a kulturális és gazdasági téren tett kezdeményezésekre, amelyeknek azonban politikai áldatlansága mindig megvolt, és meglesz. - A határon túli maggyarokkal kapcsolatban Kovács László úgy fogalmazott, hogy tízmillió magyar kormánya kerülhet személyükben hatalomra, az anyaországon kívül élők pedig boldolguljanak ott, ahova a történelmi sors helyezte őket. Nyilatkozatából egyértelműen kitűnik, hogy a szocialisták nem nemzeti, hanem állami keretben gondolkoznak, olyan politikai entitásban, amelyet 1994, és 1998 között is hangoztattak, és gyakoroltak. Semmiképpen nem az antalli és az orbáni megfogalmazást vállalják át. Vekov Károly parlamenti képviselő: ? Nagyobb szükségünk van a magyar kormány támogatására, mint valaha, s ez érvényes volt tegnap is, ma is és holnap is. Úgy vélem, lényegi változás nem fog bekövetkezni a magyar kormány politikájában a határon túli magyarságot és bennünket illetően sem. /Papp Annamária: Szükségük van a határon túli magyaroknak a budapesti kormány további támogatására. Erdélyi magyar politikusok a magyarországi választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Kincses Előd ügyvéd szerint vitatható és elavult gondolkodásmódra vall az a döntés, amit az Alkotmánybíróság márc. 5-én hozott az általa kezdeményezett "egylejes perben". Mint ismeretes, a neves ügyvédet - hathatós RMDSZ-segédlettel, egy feljelentés alapján - a választási törvényre hivatkozva kettős állampolgársága miatt törölték a 2000-es parlamenti választások jelöltlistájáról. A hivatkozási alapul szolgáló jogszabályt alkotmányellenesnek minősítve, Kincses ? amiként a hasonló elbánásban részesült liberális Dinu Zamfirescu is ? beperelte a román államot, egylejnyi kártérítést követelve. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az ügyet, és jogszerűnek találta Kincsesnek a jelöltlistáról való törlését, mivel a kettős állampolgárságúak nem lehetnek a törvényhozás tagjai Romániában. Ilie Ilascu ugyan kettős, román és moldovai állampolgárként lett szenátor a Nagy-Románia Párt színeiben, de őt nem jelentette föl senki emiatt, ügye nem került bíróságra. Kincses alkotmányellenesnek nevezte a 10-es számú, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényt, mivel az nem vonatkozik az egyházi és kisebbségi közösségi javakra is. Véleménye szerint az említett jogszabály sérti a tulajdonformák egyenlőségének elvét, illetve a diszkrimináció tilalmát. A premontreiek jogi képviselőjeként eljáró Kincses ? a szerzetesrend egyebek mellett egykori félixfürdői ingatlanjait követeli vissza ? beadványának helyt adva a területileg illetékes Bihar Megyei Törvényszék az Alkotmánybírósághoz utalta az ügyet. Kincses elmondta még, hogy a Tőkés László püspök által az Associated Press tudósítója, Allison Mutler ellen indított, az alsóbb fokokon megnyert, de felsőfokon végül elveszített rágalmazási per után memorandumban kérte a szaktárca vezetőjét, indítványozza a határozat semmissé nyilvánítását. Az ügyvéd arról is beszámolt, hogy bepanaszolta az RMDSZ Etikai Bizottságánál Markó Attilát, a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság elnökét. Kincses elfogadhatatlannak tartja, hogy az említett testület elnöke már húsz hónapja halogatja a Maros megyei szervezet elnöki tisztségéből történt szabálytalan eltávolítása kapcsán beadott panaszának kivizsgálását. /(szentgyörgyi): Kincses nem adja fel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

A Budapesti Rendőr-főkapitányság adatai szerint több mint másfél millió ember vett részt ápr. 13-án Budapesten, a Kossuth téren a FIDESZ választási nagygyűlésén. Egy héttel a választások második fordulója előtt a jobboldal megmozdulása látványos volt, kiváltva ezáltal a riválisok tiltakozását. Mindig lehetnek olyanok, akik gyűlölnek, de csak akkor győzhetnek le, ha te is gyűlölöd őket, ezért mi hiszünk az összefogás, a szeretet erejében ? mondta Orbán Viktor miniszterelnök a gyűlésen. A kormányfő utalt arra, hogy a jelenlegi kabinet négy év kormányzás után több bizalmat kapott az első fordulóban, mint 1998-ban. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az összegyűlt tömeg folytatni szeretné a négy éve elkezdett lépéseket. A kormányfő álláspontja szerint az első fordulóban voksolók közül sokan elfelejtették, hogy mi volt 1994 és 1998 között. ? Akik nem emlékeznek, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék a múltat ? fogalmazott a kormányfő. Hozzáfűzte azt is, hogy ápr. 21-én, a választások második fordulójára mindenkinek hoznia kell magával egy embert. ? A választásokig mindennap többen kell legyünk, így ápr. 21-én éppen elegen leszünk, és a polgári erők győzni fognak, Magyarország pedig nyerni fog ? zárta beszédét a miniszterelnök. Egy igazi versenyző nagy erénye, ha a hajrában győzni tud ? idézte Pokorni Zoltán pártelnök Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó levelét a Fidesz ? Magyar Polgári Párt nagygyűlésén. Írásában a sportoló sok sikert, a kitűzött célok megvalósítását kívánta, hangot adva annak a reményének, hogy Orbán Viktor keddi, ?tűzzel átitatott és igazságot tükröző" beszéde meggyőzi majd a szavazópolgárokat, hogy érdemes erre a jövőre szavazni. ? Ismét együtt a nemzet ? fogalmazott beszédében Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke. A politikus kijelentette, nem gondolja, hogy két részre szakadt a magyar társadalom, de tudja, annak egy jelentős része már felismerte, hogy a forradalom elkezdődött, egy másik része pedig nem. Szavai szerint ?mindannyiunkon múlik, hogy ezt elmagyarázzuk nekik, és akkor ismét mindenben együtt lesz a nemzet". Kovács László szocialista pártelnök szerint Orbán Viktornak a budapesti Testnevelési Egyetemen elmondott beszéde óta szembe kellett néznie azzal, hogy a magyar választók többsége nem fogékony a háborús hangvételre, elutasítja az indulatok felkorbácsolását, a kormányfő bizonyára ezért váltott hangnemet. A politikus a Fidesz választási kampánygyűlésén elhangzottakra reagált. Kovács László úgy látja: Orbán Viktor megismételte ugyan a szocialista párttal szembeni hamis vádakat, de a szeretet fontosságát hangsúlyozta a gyűlöletkeltéssel szemben. Nagyon rossz ötletnek tartom ilyen mértékben kivinni a politikát az utcára, ez tovább fokozza a politika által gerjesztett mesterséges megosztottságot a társadalomban ? közölte Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök. MTI. / FIDESZ választási nagygyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./ A Kossuth téren a díszvendégek között volt Tőkés László püspök és Tempfli József püspök.

Budapesten az Erdélyi Gyülekezet ápr. 14-én ünnepelte a Reménység Szigete megalakulásának tizedik évfordulóját. A Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó budapesti központban ez alkalomból tartották meg a Magyarországon élő erdélyiek találkozóját. Tőkés László püspök igehirdetésében emlékeztetett arra, hogy az Erdélyi Gyülekezet hívta életre a Reménység Szigetét néhai Németh Géza lelkipásztor kezdeményezésére, s a gyülekezet megalakítása jól példázta a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének reményteljes lehetőségét. ?Erdélynek és az anyaországnak létérdeke, hogy a nemzetegyesítési program ne szenvedjen hajótörést és ezért kell reménykedni a mostani nehéz időszakban is - fogalmazott a püspök. Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze terveikről szólt: még az idén megkezdik egy betegszállás felépítését. Jövőre kezdődik a templomépítés, urnatemetőt alakítanak ki és parókiát emelnek. Az ország minden részéből érkezett erdélyieket néptáncokkal szórakoztatták, erdélyi témájú könyveket dedikáltak és megkoszorúzták Németh Géza alapítólelkész kopjafáját. A nap második felében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált szentmisét. /Tízéves a Reménység Szigete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közleményében sajnálattal megállapította, hogy az RMDSZ és személy szerint annak elnöke többszörösen megszegte múlt év augusztusában adott szavát. A püspök idézte Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett ápr. 10-i keltezésű levelét. A levél szerint tavaly augusztusban Kolozsváron tartott tanácskozáson született megegyezés szerint az egyházi ingatlanok kérdésében a szövetség teljes egészében az érdekelt egyházak álláspontját fogja képviselni, előzetes megkérdezésük nélkül semminemű elkötelező jellegű lépést nem fog tenni ebben az ügyben, és az egyházak által elkészített ingatlanügyi törvénytervezetet módosítás és fenntartás nélkül előterjesztik az illetékes állami hatóságokhoz. Ezzel szemben: az RMDSZ az egyházak előzetes megkérdezése nélkül foglalta az SZDP?RMDSZ megállapodásba az elkobzott egyházi ingatlanok ügyét, olyan formában, amely nem felel meg a 2001. augusztus 31-i közös megegyezésnek; a 2001 őszén benyújtott SZDP?RMDSZ törvénytervezet nem azonos az egyházak által elkészített, valamint az RMDSZ által vállalt ? eredeti ? törvénytervezettel; az RMDSZ ismételten nem konzultált az egyházakkal az ápr. 30-ig elkészítendő újabb törvénytervezet elkészítésében. A levél végén Tőkés László felszólította Markó Bélát, hogy igyekezzen jóvátenni az elkövetett szószegést. /Tőkés: Markó ismét megszegte szavát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Baráti hangulatú, konkrétumokat nem ígérő találkozó után az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek négy tagú küldöttsége ápr. 20-án Strasbourgba utazott, hogy az Európa Tanács illetékesei elé tárják az egyházi ingatlanok visszaadásának helyzetét Romániában. A delegációban dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök képviseli az erdélyi történelmi egyházakat. A küldöttség ápr. 22-én és 23-án kellett találkozik az ET illetékeseivel. Adrian Nastase miniszterelnökkel és az RMDSZ vezetőivel folytatott közös megbeszélésről hazatérve hozta nyilvánosságra e hírt Fodor József vikárius, a nagyváradi római katolikus egyházmegye általános püspöki helynöke. Szerinte a miniszterelnökkel folytatott megbeszélés alig volt több egy protokolláris látogatásnál, majdnem minden konkrét felvetés elől kitért a kormányfő, kivéve azon ígéretét, hogy személyesen foglalkozik az egyházak ügyével. Egyetlen pontos dátum sem hangzott el az egyes ingatlanok visszaadásával kapcsolatban. Reményteli hír Razvan Teodorescu tárcavezető ígérete, hogy régi kegytárgyaikat visszakaphatják az egyházak, ám nyilatkozat helyett inkább óvatosan várják az intézkedés életbelépését. A kihallgatást kieszközlő dr. Jakubinyi György véleménye is ez volt, prezentálniuk kell az ET előtt, hogy valójában mi történt s mi nem az eltelt 12 évben a restitúció terén Romániában. /(Balla Tünde): Strasbourgi kihallgatáson az erdélyi egyházfők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Visszatértek Strasbourgból a magyar történelmi egyházak vezetői, akik az európai közösség képviselőit tájékoztatták az egyházi tulajdonba tartozó ingatlanok restitúciójával kapcsolatos romániai helyzetről. A küldöttségben részt vett Jakubinyi György katolikus érsek, Szabó Árpád unitárius, Tőkés László református és Mózes Árpád evangélikus püspök, valamint a görög katolikus egyház képviselője. Szabó Árpád hangsúlyozta: a találkozón elmondták, hogy a mindenkori román kormány ígéretei az egyházi vagyon visszaszolgáltatásával kapcsolatosan továbbra is papíron maradtak. Még azon ingatlanok esetében sem történt előrelépés, amelyeknek visszaszolgáltatására kormányrendelet utasított. Az emlékezetes 1998-as sürgősségi kormányrendeletben megállapított 33 ingatlanból gyakorlatban csupán 6?7-et sikerült birtokba venni ? mutatott rá a püspök. A küldöttség angol nyelvű, mintegy háromezer oldalas iratot nyújtott át a találkozókon, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdéséről tájékoztat részletesen. A küldöttség találkozott Walter Schwimmerrel, az Európa Tanács főtitkárával, Monsignore Gallagherrel, a Vatikán megbízottjával, Bársony Andrással, a magyar ET-delegáció tagjával, aki januártól az ET monitorizáló tanácsának elnöke is, valamint Bruno Hallerrel, az Európa Parlament főtitkárával. A küldöttség ígéretet kapott Bársony Andrástól, hogy a május 15?17. között Bukarestben, Románia "posztmonitorizálásával" foglalkozó bizottság ülésén terítékre kerül az egyházi ingatlanok kérdése. A püspökök látogatásával szinte egyidőben Ion Iliescu államfő is felszólalt Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán. Beszédében részletesen kitért a tulajdon kérdésének romániai rendezésére. Iliescu szerint Románia következetesen és jóhiszeműen járt el a totalitárius rezsimek által elkövetett igazságtalanságok és jogsértések helyrehozásában. Hangsúlyozta: figyelembe kellett venni a folyamat "gazdasági és társadalmi korlátait is". Példaként említette, hogy számos ingatlan már fizikailag nem létezik, más ingatlanokra közpénzeket költöttek, megint más ingatlanokban közintézmények ? iskolák, kórházak, múzeumok ? működnek. Gondot jelent az is, hogy sokan nem tudják igazolni tulajdonosi mivoltukat, visszaélések, korrupciós esetek is előfordultak. Iliescu szerint az elkobzott ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatása mellett közel hárommilliárd dollárra lenne szükség az anyagi kártérítésre. /B. T.: Strasbourgban a romániai restitúcióról. Szabó Árpád: Sikeres találkozó ? Iliescu: Nincs pénz kártérítésre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Reizer Pál szatmári megyés püspök temetése után nem hivatalos, kötetlen beszélgetésre került sor ápr. 24-én Szatmárnémetiben az erdélyi magyar történelmi egyházfők között, amelynek során a püspökök számba vették a legfontosabb és a legsürgősebb közös problémáinkat. Jelen volt Mózes Árpád evangélikus püspök, Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Tőkés László közvetlenül Strasbourgból érkezett Szatmárnémetibe. Utazásáról beszámolt. Az Európa Tanács vezető képviselői fogadták az erdélyi magyar történelmi egyházak küldöttségét, amelynek tagjai voltak római katolikus részről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, az evangélikus püspök és az unitárius püspök, Mózes Árpád és Szabó Árpád, református részről pedig ő. Csatlakozott hozzájuk a román görög katolikus egyház képviselője, Nicolae Ianusca, így tehát nemcsak magyar, hanem általában véve kisebbségi egyházi képviselet jelent meg az Európa Tanácsnál. Fogadta őket Walter Swimmer, az Európa Tanács főtitkára, továbbá Bruno Haller, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének a főtitkára, Bársony András, az Európa Tanács közgyűlése monitoring bizottságának az elnöke és Paul Gaalager, a Szentszék Európa tanácsi különmegbízottja. Elsősorban az egyházi ingatlanokról, továbbá az összes olyan ügyekről beszéltek, amelyek a magyarságot érdeklik. Az egyházi vezetők azon az állásponton voltak, hogy az Európa Tanács ragaszkodjon azokhoz a követelményekhez, amelyeket egyfelől előírt Romániának, másfelől Románia kötelezettséget vállalt ezen előírások teljesítésére. A magyar történelmi egyházak vezetői a strasbourgi tárgyalásokról közös sajtóközleményt hoznak nyilvánosságra. /(bódi): Az Európa Tanács fogadta a történelmi magyar egyházfőket. Tőkés László a strasbourgi találkozóról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./

Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./

Tőkés László kirányhágómelléki püspök nagyváradi sajtótájékoztatóján összegezte erdélyi egyházfők strasbourgi útját. Ígéretekkel, sürgősségi kormányrendeletekkel, törvénytervezetekkel az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit már nem lehet leszerelni. Az új restitúciós törvénytervezet akkor ér valamit, jegyezte meg, ha de facto megkapják legalább azt az 50-60 ingatlant, amelyeket sürgősségi kormányrendelettel már visszaadtak. ?Tizenkét év kudarca vezetett arra, hogy az Európa Tanácshoz menjünk az elkobzott ingatlanok ügyében" ? szögezte le a püspök. Az Európa Tanács 1997/1123-as ajánlását az egyházi javak restitutio integrum visszaadásáról ezideig sem teljesítette Románia. Ápr. 22-i strasbourgi útjuk a püspök szerint a legjobb pillanatban, a politikai események sűrűjében a román miniszterelnök brüsszeli látogatása és az államelnök strasbourgi felszólalása között történt. Jussunkat követeljük címmel testes angol nyelvű füzetet juttattak el az Európa Tanácshoz és konkrét sérelmeket is fölsorakoztattak. Hangsúlyozottan említették a moldvai csángók és a felekezeti oktatás problémáit. Tőkés László szóvá tette, hogy az RMDSZ magas köreiből megpróbálták eltántorítani az egyházi vezetőket a strasbourgi úttól. /(Balla Tünde): Konkrétumokat várnak az egyházvezetők. ?12 év kudarca vezetett az Európa Tanácshoz". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

Tőkés László püspök a vele készítet interjúban megállapította, hogy egy négy év alatt kidolgozott nemzetpolitikai irányvonal fut zátonyra a kormányváltás nyomán. Azonban reméli, az új kormány nem fog lényegesen változtatni. Medgyessy Péter és a szocialista párt vezetői biztosították a határon túli magyarságot, hogy mindazon, ami jó, nem akarnak változtatni. Az MSZP hevesen bírálta ugyan a Nastase?Orbán egyezményt, de a püspök nemigen látja, hogyan tudnának jobb egyezményt aláírni, mint amit decemberben aláírtak. ?A környező országok kormányai fellélegeztek a magyarországi választási eredmények nyomán. Tudják jól, hogy a proletár internacionalizmus örökségén nevelkedett MSZP nem lesz olyan kemény dió számukra, mint a Fidesz?MDF kormány. Kilencvenhatban a Horn?kormány képes volt az utolsó pillanatban kivenni az alapszerződés szövegéből az egyházi ingatlanok kérdését. Ez is mutatja, hogy egy kommunista múltú párt, mint az MSZP, sokkal engedékenyebb egy hasonló pártállású román kormánnyal szemben, mint egy jobboldalival. Az SZDSZ nem támogatta a státustörvényt, nyilvánvaló módon egy kozmopolitizmus irányába haladó politikai irányzatot képvisel, amely még tovább gyengíti a határon túli magyarok érdek?érvényesítési lehetőségeit. /Bódi Sándor: "A kormányváltással nagy árat fizethet a magyar nemzetpolitika".? Interjú Tőkés László királyhágómelléki református püspökkel a magyarországi kormányváltásról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete közleményt adott ki a romániai magyar történelmi egyházak küldöttségének Strasbourgban az Európa Tanácsnál tett ápr. 22-i látogatásáról. A négy erdélyi egyház képviseletében dr. Jakobinyi György római katolikus érsek, valamint Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus és dr. Szabó Árpád unitárius püspökök vettek részt , hozzájuk csatlakozott még Nicolae Anusca, a Román Görög Katolikus Egyház balázsfalvi érsekségének tanácsosa. A romániai kisebbségi egyházak vezetői mindenekelőtt a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok és egyéb javak visszaszolgáltatása tárgyában tartották szükségesnek az Európa Tanácshoz fordulni. Reprezentatív dokumentációt tartalmazó füzetet nyújtottak át az illetékeseknek. A Jussunkat követeljük (Demanding our property) című — angol nyelvű — kiadvány egyebek mellett magába foglalja az egyházak által rendezett, 2002. nov. 29–30–án Kolozsváron megtartott nemzetközi értekezlet közös nyilatkozatát, amelyben a résztvevők kilátásba helyezik Románia Európa Tanács általi monitorizálása újrafelvételének kérelmezését, abban az esetben, amennyiben a román kormány az egyházakkal kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeit továbbra sem teljesíti. A dokumentumgyűjtemény tartalmazza továbbá a magyar kisebbségi egyházaktól elkobzott javak teljességre törekvő kimutatását. Az egyházi küldöttséget fogadta Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. A magyar egyházi vezetők ez alkalommal az egyházi ingatlanokra és magyar egyház, valamint kisebbségi magyarság helyzetére vonatkozó beadványt nyújtották át a főtitkárnak. Nicolae Anusca tanácsos a román görög katolikus egyház jogfosztottságát bemutató dokumentumot adott Walter Schwimmernek. A magyar egyházfők közös folyamodványukban — az ingatlanok ügye mellett — a következő egyházi és kisebbségi sérelmeket tárták az Európa Tanács elé: magyarellenes politikai propaganda és időről időre előálló diszkriminatív kisebbségellenes állami intézkedések, politikai gyakorlat; a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció, a privilegizált román ortodox "nemzeti" egyházzal szemben; a közigazgatási törvénynek megfelelő kétnyelvűség bevezetésének a részleges elmaradása, illetve halogatása; a kisebbségi nyelvek — így a magyar nyelv - teljes kizárása az igazságszolgáltatásból; a tanügyi törvényben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben; a vallásszabadságra vonatkozó törvény tizenkét év óta tartó elszabotálása; a kisebbségi törvény elfogadásának elodázása; a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által benyújtott egyes törvénytervezetek semmibevétele (pl. törvénytervezet, melyet 500 ezer polgár aláírásával terjesztettek elő; a magyar állami egyetem helyreállítására vonatkozó törvénytervezet; az ingatlanok restitúciójára vonatkozó törvénytervezet); az önerőből létrehozott magyar tannyelvű magánegyetem akadályoztatása; a moldvai "csángó" magyarok erőszakos elrománosítása; a magyar nemzetiségű politikai foglyok elítéltetése, illetve fogva tartása; a magyar kisebbségek által — is — lakott területek és a magyar népesség gazdasági megkülönböztetése; a magyar többségű vidékek etnikai összetételének erőszakos megváltoztatására irányuló törekvések (pl. Székelyföld); botrányossá fajult kisebbségi esetek (pl. Székelyudvarhely). Ugyanakkor felhívták a főtitkár figyelmét arra, hogy a kisebbségi kérdések vonatkozásában — az európai integráció előmozdítása, illetve a kedvező arculatépítés céljából Románia továbbra is a rá jellemző, hagyományos kirakatpolitikát folytatja. Ennek tulajdoníthatóan terjedt el országunkról az a hamis kép, mint hogyha kisebbségpolitikája — európai szinten is, "modell–értékű" volna. A magyar egyházi vezetők óvatos bizakodással szóltak az állítólagosan rövidesen elkészülő ingatlanügyi törvénytervezetről. Felvetések rendjén a küldöttség tagjai rámutattak a román kormány egyházakat egymás között megosztó törekvéseire, valamint a kisebbségi egyházakat sújtó botrányos megkülönböztetésre, illetve a Román Ortodox Egyház privilegizált helyzetére. Továbbá aggodalmukat fejezték ki a készülőfélben lévő törvénytervezet esetleges megszorító intézkedéseinek veszélyére. Külön is kitértek a marosújvári görög katolikus templom erőszakos elfoglalásának esetére, a marosvásárhelyi iskolabotrányra és a gyulafehérvári Batthyáneum, valamint a nagyváradi római katolikus püspöki palota sorsára. Egyházaink küldöttségét fogadták továbbá: Paul R. Gallagher, a Szentszék különleges megbízottja az ET–nél, Bársony András, az ET Monitoring Bizottságának elnöke, valamint Bruno Haller, az ET Parlamenti Közgyűlésének főtitkára. Valamennyi találkozón és megbeszélésen kiemelt figyelmet nyert az erőszakos asszimilációnak alávetett moldvai csángók, valamint a hátrányos megkülönböztetést szenvedő egyházi–felekezeti oktatás ügye. /A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete: Közlemény.= Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

Közel kilenc órán át tárgyalt egymással a romániai magyar történelmi egyházak és az RMDSZ csúcsvezetősége az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról Kolozsváron. Mint ismeretes, a kormányzó Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodásban foglalt ígéretekkel ellentétben a Nastase-kabinet nem terjesztett elő külön törvénytervezetet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Ehelyett még az Isarescu-kormány által elfogadott 2000/94-es sürgősségi kormányrendelethez nyújtott be módosító-javaslatcsomagot, amelyet a rendelet szenátusi vitája során beépítenének annak szövegébe, és így azt teljes és átfogó restituciós törvénnyé emelnék, jóllehet a jogszabály képviselőházi szövegváltozata annak idején több okból kifolyólag is kedvezőtlennek bizonyult az egyházak számára. A képviselőházi vita során a szövegből egyrészt kikerült az a tétel, amely egyházanként tíz-tíz épület visszajuttatását szabta meg, másrészt pedig bekerült egy olyan korlátozás, miszerint nem adhatók vissza azok az épületek, amelyekben közintézmények működnek. Ez azt jelentené, hogy éppen a legértékesebb épületeitől fosztanák meg a magyar történelmi egyházakat. A kormánypárttal egyeztetett módosítócsomag ezt olyan értelemben változtatná meg, hogy a szóban forgó ingatlanok esetében az egyház köteles további tíz évi bérleti szerződést kötni az intézménnyel, amely idő alatt mentesül az ingatlanadó- és épület-karbantartási költségek fizetésétől. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a találkozó után a sajtónak adott nyilatkozatában kifejtette: az RMDSZ-nek és az egyházaknak sikerült megegyezniük abban, hogy együttesen vállalják a korábban közösen elkészített törvénytervezet és az újabban benyújtott módosító-javaslatcsomag fenntartását, a 2000/94-es kormányrendeletet pedig az egyházak törvénytervezetének lényeges elemeivel egészítsék ki. Így a kettő "összeházasításából" jönne létre az egyházak által elfogadható törvénykezdeményezés. - Különösképpen azt nehezményeztük, hogy a tulajdonjog mellett a használati és a birtoklási jog tekintetében teljesen elmosódott, és az eddigi tizenkét éves kálváriánkat meghosszabító szöveggel találtuk szembe magunkat. Mi csodálkoztunk is azon, hogy ezt jónak látják, és Markó Béla elnök úr dicshimnuszokat zengett erről. Furcsa, hogy nekünk kellett megvédenünk azt az egyházak által megfogalmazott törvénytervezetet, amelynek megfogalmazásában az RMDSZ képviselői is részt vettek — jelentette ki Tőkés László. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a megbeszélést követően úgy nyilatkozott: a kormány által javasolt megoldást hasznosnak és jónak tartja. Viszont ugyanolyan igazak voltak a megbeszélésen az egyházak megfogalmazta észrevételek, amelyeket az RMDSZ teljes mértékben támogat, mondta Takács Csaba. Az egyházak megfogalmazták, hogy az RMDSZ-nek az elvi megállapodás előtte egyeztetnie kellett volna velük. Takács Csaba szerint ez azért maradt el, mert úgy ítélték meg, hogy az egyházak kérései lényegében bennefoglaltattak a kormánypárt javaslatcsomagjában. /Papp Annamária: Módosítanák a kormány szándékát. Az egyházak és az RMDSZ vezetői az ingatlan-visszaszolgáltatás rendezéséről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Máj. 12-én Temesváron dr. Neumann Ernő főrabbit köszöntötték 85. születésnapja alkalmából a zsidó hitközség (zömmel magyar ajkú) tagjai, a történelmi egyházak püspökei, a Zsidó Hitközségek Országos Szövetségének vezetői és a sok vendég. A temesvári főrabbit levélben köszöntötte Ion Iliescu államelnök, az ünnepségen jelen volt és köszöntőt mondott többek között Nicolae Corneanu ortodox metropolita, Tőkés László püspök és Schöner László, a Budapesti Rabbiképző Egyetem rektora. Dr. Neumann Ernő 1940-ben, a Budapesti Rabbiképző Intézetben szerzett teológiai oklevelet, közben a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiából is doktorált. Temesvár kiemelkedő személyisége, a nemzet- és felekezetközi megbékélés, az ökumenizmus rendíthetetlen híve 61 éve szolgálja a helyi zsidó közösséget. Ezalatt tanúja volt az 1941-ben még 12.000 lelket számláló temesvári zsidóság meghurcoltatásának, majd tömeges elvándorlásának, amelynek eredményeképpen mára néhány százra fogyatkozott a közösség. Az ünnepelt arra hívta fel a figyelmet, hogy alig több mint fél évszázaddal a Holokauszt után megjelentek és hódítanak az antiszemitizmus és a rasszizmus új apostolai, mint Jean-Marie Le Pen, Jörg Haider, Corneliu Vadim Tudor, Csurka István, Vladimir Zsirinovszkij és társaik. /(Pataki Zoltán): A béke és a fény papja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Máj. 15-én Bukarestben összeült az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitorizálási Bizottsága, hogy döntést hozzon arra vonatkozóan, hogy Románia esetében lezárja-e a "poszt-monitorizálási" szakaszt. Ez azt jelentené, hogy Románia teljes mértékben eleget tesz az Európa Tanács követelményeinek. A nyitva maradt kérdések között szerepel, többek között, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása is. Bársony András, a bizottság elnöke a máj. 15-i ülésen elmondta: több román politikussal sorra kerülő találkozója után bejelenti Románia ötévi monitorizálásának eredményét. Az ülést megelőzően a Bársony András vezette küldöttség nem hivatalosan külön fogadta a magyar történelmi egyházak, a görög katolikus, a balázsfalvi érsekség és a szász evangélikus egyház képviselőit. Tőkés László püspök a Szabadságnak elmondta: az egyházi vezetők vegyes érzésekkel fogadták a bizottság elnökének azon bejelentését, hogy javasolni fogja Románia megfigyelésének megszüntetését. Az egyházak arra kérték a bizottság elnökét, hogy amennyiben Románia lekerülne a megfigyelt országok listájáról, továbbra is kérjék számon az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által elfogadott 1123/97-es ötpontos ajánlás teljesítését, amelyek között szerepel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése is. Azzal kapcsolatban, hogy egy nappal a megfigyelő-bizottság ülése előtt ténylegesen is visszaadtak kilenc ingatlant a magyar történelmi egyházaknak, amelyeket korábban már sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltattak, de az egyházak a mai napig nem vehettek a birtokukba, Tőkés László elmondta: "Európa kevéssel beéri, Románia pedig olcsón kifizeti Európát. Románia mestere a porhintésnek: egy restriktív intézkedést így tud eredményként eladni, miután közel két éve halogatja az akkor visszaadott épületek tényleges visszaszolgáltatását" — mondta Tőkés László. /P. A. M.: Felfüggesztik Románia utóellenőrzését? Tőkés: Bukarest mestere a szemfényvesztésnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

A bihari Földvárban hétvégén negyedszer rendeztek Partiumi Diáknapokat. A programok szervezője, a Partiumi Keresztény Egyetem diákszervezete volt. Felavatták a diákszervezet címerét Az ökumené szellemében szervezett programon jelen volt Tőkés László református és Tempfli József római katolikus megyéspüspök. A katolikus egyházfő Bihar megye történelmét, abban pedig a kereszténység és a magyarság összekapcsolódását ecsetelte, a református püspök pedig kifejtette a címerkészítés aktualitását. /(balla): Ifjúsági hétvége Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Máj. 15-én Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök nyitotta meg az új Országgyűlés alakuló ülését. Megválasztották az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Döntés született a parlamenti bizottságok létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról. Beszédet mondott Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök, majd Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje emelkedett szólásra, akit az államfő felkért kormányalakításra. Még mindig nincs nevesítve a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkár, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának leendő elnökének személye. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Tabajdi Csaba, a Magyar Hírlap információi szerint Kocsi László MSZP-képviselők jöhetnek szóba a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkárok kinevezésekor. A határon túli magyarok ügye a külügyminisztérium hatásköréből ismét visszakerült a miniszterelnöki hivatalhoz. - Bízunk abban, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) belátja, hogy a román kormány, az ügyvivő magyar kormány és az RMDSZ álláspontja helyes, és nem kell felmondani az Orbán–Nastase egyetértési nyilatkozatot — jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár máj. 15-én, miután Orbán Viktor kormányfő az Országházban találkozott a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) képviselőivel. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke megelégedését fejezte ki az elmúlt esztendők munkájával kapcsolatban és példaként megemlítette, hogy a kedvezménytörvény új lehetőségeket nyitott a határon túli magyar közösségek számára. - A magyar kormány politikailag támogatta a határon túli magyar szervezetek erőfeszítéseit, hogy a számukra fontos dolgokat saját országaikban meg tudják valósítani - tette hozzá. Az RMDSZ elnöke kijelentette: a jövőben fontosnak tartják, hogy minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a Fidesz — Magyar Polgári Párttal, ugyanakkor megemlítette, hogy az új magyar kormány folytatni fogja a kialakult magyar–magyar együttműködési gyakorlatot. Markó Béla véleménye szerint az új magyar kormány képviselői sem szeretnék hatályon kívül helyezni az Orbán–Nastase egyetértési nyilatkozatot, és a nyitott kérdéseket kívánatos lenne a román–magyar vegyes bizottság hatáskörébe utalni. /Medgyessyt kérte fel Mádl kormányalakításra. Határon túli személyiségeket fogadott a leköszönő kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Külön és különböző helyeken koszorúzott a bal- és jobboldal. A baloldaliak Nagy Imre szobránál, a jobboldaliak a Battyhány örökmécsesnél. Ezután vonultak be a megválasztott képviselők az Országházba, ahol rendben, szabályszerűen megalakult az új országgyűlés, a rendszerváltozás óta sorban a negyedik. A romániai magyarságot Markó Béla szövetségi Elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tb. elnök, Kelemen Attila képviselő és Verestóy Attila szenátor képviselték. Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt négy év eredményeiről beszélt, közülük is a kedvezménytörvényt a kiemelve. Történelmi vállalkozásnak nevezte a törvény elfogadását, amely "hitet tett a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés mellett... Olyan nemzeti célt értünk el, amely nem illeszkedik a világ kordivatjába, de határozott külpolitikával el tudtuk érni a törvény nemzetközi elfogadtatását, ráadásul hatból öt szomszédunkkal megállapodtunk" - fogalmazott. Reméli, hangsúlyozta, az új kormánynak tartalmi csonkítás nélkül sikerül a hatodikkal is megállapodnia. Medgyessy Péter beszédében hangsúlyozta, hogy 10 millió magyar állampolgár miniszterelnökeként fog dolgozni, de 15 millió magyar iránt érez felelősséget. Ezután így fogalmazott: "Tiszta, nyugodt, kiszámítható Magyarországot szeretnék. Tiszta, barátságos szomszédi viszonyokat, melyben nemzeti érdekeink éppúgy érvényesülnek, mint erős nemzeti karakterünk, maradéktalanul, méltósággal, másokat sohasem sértve. De nem tagadtam soha, hogy a szomszédságban a legfontosabbak nekem, nekem is, és úgy gondolom, nekünk is, a véreink. Ez természetes. Értékrendemből a világ közeli és távoli magyarjainak csak előnyük lehet, hátrányuk soha. Nem azt akarom, hogy a következő négy év rólam szóljon. Szóljon tízmillió magyar emberről, tízmillió fontos emberről. Nem hiú ábránd, hogy a magyar politikai életben megjelenhet a tárgyilagosság és a lovagiasság. Szeretném, ha Európában is erről lennénk híresek. Európaiságunk magyar legyen és becsületes, megbízható, pontos, barátságos, a világ, Európa és mindenekelőtt a magyarság érdekeiről soha meg nem feledkező... Köszönjük azt a munkát, amit a mostani kormány, a távozó kormány végzett.". /(Guther M. Ilona): Feljegyzések az új magyar parlament alakuló üléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Az Európa Tanács monitoring bizottsága máj. 16-án Bukarestben tartott ülésén egyhangú szavazással úgy döntött, hogy javasolja Románia 1997 óta tartó utóellenőrzésének befejezését. A döntést Bársony András, a testület elnöke közölte a bizottsági ülés után tartott sajtóértekezletén. - Döntő mértékben megvalósultak, illetve a megvalósulás olyan szakaszába jutottak azok a kötelezettségvállalások, amelyeket Románia 1993-ban, az ET-tagság elnyerésekor tett, ami lehetővé teszi az ellenőrzés befejezését - hangsúlyozta Bársony. Elmondta, hogy Romániának van még tennivalója: mindenekelőtt a tulajdonviszonyok helyreállításának kérdésében. Az egyházi ingatlanok romániai visszaszolgáltatásának ügyével kapcsolatban az MTI kérdésére Bársony András elmondta, hogy Bukarestben is találkozott a romániai magyar és a görög katolikus egyházak képviselőivel. Emlékeztetett arra, hogy ebben a kérdésben az Európa Tanács azt fogalmazta meg Romániával szemben: az 1997-ben létezett jogszabályokat pozitív irányban változtatni kell. Bársony hangsúlyozta: a bizottság megfelelő garanciákat kapott Adrian Nastase miniszterelnöktől arra vonatkozólag, hogy hamarosan törvény születik az egyházi ingatlanok visszaadásáról kiadott sürgősségi kormányrendeletből, illetve az egyházak azonnal visszakapják a kormányrendelet eredeti szövegében szereplő ingatlanokat. Tőkés László nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint Románia mestere a porhintésnek, Bársony András csak annyit mondott: nem kíván politikai vitába bocsátkozni Tőkés Lászlóval, de úgy gondolja, hogy a püspök sem saját egyházának, sem saját országának nem használ az ilyen nyilatkozatokkal. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyházak tulajdon-visszaigénylése Romániában jóval meghaladja azt a szintet, mint amilyet például Magyarország a saját egyházaival szemben vállalt. Bársony hangsúlyozta azt is, hogy a monitoring bizottságnak viszont joga és lehetősége van arra, hogy bármikor felvilágosítást kérjen az esetleges újabb problémák rendezéséről. /Egyhangú igen Románia utóellenőrzésének befejezésére. Bársonyék elégedettek a tulajdonkérdés rendezésével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A románok sokkal jobban ismerik megkérdőjelezhető szavahihetőségű politikai elitjüket, mint a romániai magyarok. A román újságírók egy része ugyanis Románia Európa tanácsi monotorizálásának felfüggesztésére nem üdvrivalgással válaszolt, hanem megírta fehéren-feketén, hogy az ország kormánya, hamis információkat szolgáltatott. Nastaseék reakciója sem maradt el: azon melegében szemére hányták az újságíróknak, hogy miféle ember az, aki nem akarja saját hazájának boldogulását. A román miniszterelnök vehemens reakciójához hasonlította Makkay József a monitorizáló bizottság elnökének, Bársony Andrásnak kifakadását Tőkés László Királyhágó melléki református püspök nyilatkozatára. Úgy látszik, a két szocialista politikus egyetértése előre vetíti a két szomszédos, "baráti, szocialista állam" kormányainak leendő egyetértését kisebbségi, egyházi és nyilván diplomatikus félretájékoztatás ügyben. A román újságírók gyakorlatilag ugyanazt írták le, mint amit Tőkés László immár tizenkét esztendeje hangoztat: a román politizálás porhintés a Nyugat szemébe. Az újabb kormányrendelet tovább vastagítja az egyházi ingatlanok ügyében tett ígéreteket. RMDSZ-támogatással sikerült elérnünk, hogy ismét olyan üzenet jusson ki Strasbourgba és Brüsszelbe, hogy Romániában minden rendben van, s ami nincs, annak megoldására a román kormány ígéretet tett. Megdöbbentő Bársony Andrásnak az a mondata, hogy az egyházak tulajdon-visszaigénylése Romániában jóval meghaladja azt a szintet, mint amilyet például Magyarország a saját egyházaival szemben vállalt. /Makkay József: Mese habbal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Máj. 20-án pünkösdi igehirdetésében Tőkés László püspök Temesváron, az Új Ezredév Református Központ épülő falai között a templomépítés fontosságát hangsúlyozta. A templom Makovecz Imre tervei szerint épül. A műsort az Új Ezredév kórus nyitotta meg. "Aki templomot épít, jövőt épít" – hangoztatta többször is Tőkés László püspök. Az épületegyüttes vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, a bánsági szórványmagyarság kulturális központja lesz. Hároméves a KÚT – avagy az egyházi sajtó szerepe a szórványban témájú kerekasztal-beszélgetésen Gazdáné Mátyus Melinda ismertette a Kút című gyülekezeti lapot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: szükség van a szórványban egyházi gyülekezeti kiadványra, mert esetenként az egyházi füzetecske az egyedüli, amely anyanyelvén szólítja meg az elszigetelten élő családokat. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár fogalmazta meg vitaindítónak szánt expozéját. Szakmai csoportokhoz, civil szerveződésekhez, eszmei csoportosulásokhoz stb. szóló hírlevelek valóságos reneszánszukat élik – az előadó pillanatnyilag nyolc hazai és nemzetközi kiadású hírlevelet kap. /Sipos János: Aki templomot épít, jövőt épít. Az Új Ezredév gyülekezet bízik az erejében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

"Egyértelműen megállapítható, hogy országunk nem, vagy csak részben teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket az Európa Tanácsba való felvételekor előírtak számára. Következésképpen a múlt héten Bukarestben ülésező monitorizáló bizottság ez ügyben olyan egyoldalú politikai döntést hozott, amely nem vette figyelembe az erdélyi magyar történelmi egyházak jogos követeléseit" - olvasható a Királyhágómelléki Református Püspökség közleményében. A püspökség álláspontja szerint a román hatóságok március 12-i bizalmas jelentésükben félrevezették az Európa Tanácsot. "Egyházunk és a többi kisebbségi testvéregyház mély sajnálattal tapasztalja, hogy az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért folytatott küzdelemben magyar érdekvédelmi szervezetünk az európai követelések szigorú és maradéktalan betartása, valamint a kisebbségi egyházak, illetve kisebbségi magyarságunk érdekeinek következetes képviselete helyett lépten-nyomon a román kormánynak a mieinket keresztező érdekeit részesíti előnyben (...) Kisebbségi egyházainknak alapvető érdeke az, hogy az RMDSZ, Románia integrációs törekvéseit támogatva ugyan, de megalkuvás, valamint etnikai és felekezeti különbségtétel nélkül képviselje az egyházi tulajdonok teljes körű visszaszolgáltatásának ügyét" — fogalmaz a közlemény. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megkereséssel fordult az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsához (SZKT), nevezetesen Frunda György SZKT-elnökhöz, kérve az egyházi ingatlanok ügyének napirendre tűzését a máj. 25-i ülésen, és azt is szorgalmazta, hogy erre a tanácskozásra kapjanak meghívást az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői is. Sajnálattal kell azonban megállapítania, hogy sem Románia euro-atlanti integrációjának kérdése, sem az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok ügye nem szerepel napirenden. /Tőkés: az RMDSZ a kormány érdekvédelmi szervezetévé vált. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Immár negyedik ülését tartja máj. 25-én az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) azóta, hogy tavaly márc. 30-án leszavazta saját megújulását. A szövetség Szabályzat-felügyelő Bizottsága azóta sem határozott a döntést és egyben az SZKT legitimitását vitató beadvány ügyében. Mindaddig kétes legitimitású az SZKT, amíg az illetékes szerv nem mond véleményt a beadványunkról – jelentette ki a Krónikának Toró T. Tibor. Az általa vezetett Reform Tömörülés frakció annak a megvizsgálását kérte a szabályzat-felügyelőktől, hogy szabályos volt-e a szövetség legfőbb döntéshozó szervének – saját megújulását elutasító – tavaly márciusi döntése. A Reform frakció beadványa szerint az SZKT megújulást elutasító döntése azért is szabálytalan volt, mert nem nyerte el a képviselők kétharmadának támogatását. Frunda György szenátor, az SZKT elnöke elutasította ezt az érvelést. Markó Attila, a Szabályzat-felügyelő Bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy határozatot hoztak, de azt csak az RMDSZ Közlöny útján hozzák nyilvánosságra. - Az SZKT állandó bizottsága nem javasolja, hogy a hét végi SZKT-ülésen napirendre kerüljön az egyházi ingatlanok kérdése. A kérdés napirendre tűzését Tőkés László püspök kérte levélben az SZKT elnökétől. Frunda György elmondta: "Az állandó bizottság úgy vélte, erről a kérdésről mind a kongresszus, mind az SZKT már többször döntött, ezek a döntések egyértelműek, és ma is aktuálisak." - Az SZKT máj. 25-i ülésén sem lehetnek jelen a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) küldöttei – jelentette ki Frunda György SZKT-elnök. /Gazda Árpád: Kétes az SZKT legitimitása? = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Az erdélyi történelmi magyar testvéregyházak, valamint a román görög katolikus és a szász evangélikus egyházak több mint egy évtized óta emberfeletti erőfeszítéseket tesznek a kommunizmus idején önkényesen elkobzott egyházi vagyonok visszaszerzésére, a felekezeti oktatás teljes jogaiba való visszahelyezése érdekében. A kisebbségi egyházak ebben a közös küzdelmükben kormányba lépése (1996), illetve az utódkommunista hatalommal való együttműködése (2000) óta mind kevésbé számíthatnak az RMDSZ–re. Legutóbb a közösen elfogadott ingatlanügyi törvénytervezetet egyoldalúan feladta az RMDSZ. Ehhez hasonlóan, Románia Európa Tanács általi monitorizálása ügyében is az elnyomó többségi hatalom oldalára állott a Szövetség, szögezte le a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése. Az RMDSZ egyre inkább hajlik a magyar nemzeti érdekeket sértő, elvtelen megalkuvásra. Az egyházkerület sajnálattal utal a Bihar, a Szilágy és a Szatmár megyei RMDSZ–szervezetek nem egy tekintetben már–már egyházellenes magatartására és fájlalja a Zilahi Református Wesselényi Kollégium aktív RMDSZ–segédlettel történt visszaállamosítását. A közgyűlés az RMDSZ támogatását kéri elkobzott tulajdonai visszaszerzéséhez. Az egyházkerület kész bármely szintű párbeszédre az RMDSZ-szel. Az egyházkerület szerint gyökeres megújulásra, szemlélet– és irányváltoztatásra van szükség az RMDSZ–ben. A közgyűlés nevében Tőkés László püspök–elnök és Kovács Zoltán főgondnok írta alá a nyilatkozatot. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./