Máj. 19-én Budapesten megkezdődött a Magyarország 2000 konferencia A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel, melyet a magyar kormány szervezett, s amelyre meghívottként az anyaországból több mint 140, a határokon túlról pedig több mint 200 magyar politikus, tudós, közéleti személyiség érkezett az Országházba. Németh Zsolt politikai államtitkár bevezetőjében a legfontosabb jövőbeni feladatnak a nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését nevezte. A kétnapos tanácskozássorozat kerettémái a következők: nemzeti kultúra a globalizáció világában, nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Orbán Viktor miniszterelnök az ezeréves magyar államiság évfordulója kapcsán kifejtette: bizonyos értelemben 1990-ben is új államot kellett alapítani. Orbán a századot abban az évben vélte lezártnak látni, melyet egy "elbukott század" előzött meg. A legutóbbi évtizedet az összehúzódás időszakaként jellemezte, a most kezdődőt a bővülés évtizedeként - melyben különben az EU is bővülni fog Magyarországgal -, és 2010-2020 között várja a beérés évtizedét, amikorra az ország már felzárkózott a nyugat-európai átlaghoz. A kormányfő kifejtette, hogy a nemzetállam nem tűnik el, s noha szűkül a hatásköre, a megmaradó annál fontosabbá válik. Orbán szerint az integráció és a globalizáció során felértékelődik a rend és a biztonság, a nemzeti önbizalom, a pozitív jövőkép a nemzetállami kereteken belül. A magyar kormány regionális nemzetstratégiáját ugyanúgy fogalmazta meg, mint Németh Zsolt, tehát a határmódosítás nélküli nemzeti újraegyesítést jelölte meg célként. - A kormányfő dicsérte a határon túli magyar közösségek felelős politikáját, végül összefogásra szólított fel mindenkit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke köszönetet mondott a jelenlegi magyar kormánynak azért, hogy az anyaország jó anyaként vállalja természetes szerepét, s hogy vége lehet annak a tudathasadásos állapotnak, amelyben "az önmagunkkal való kapcsolattartás is nehéz, szinte lehetetlen". Tőkés 1996 júliusára úgy emlékezett, mint amikor "itt kilincseltünk Budapesten az akkori főméltóságoknál, mert az első összmagyar csúcs után 180 fokos fordulatot vett a magyar külpolitika, és Budapest közelebb állt Bukaresthez, mint Kolozsvárhoz". Amint mondta a püspök: "akkor együtt voltam az RMDSZ-es elnöktársaimmal, együtt tiltakoztunk az alapszerződés kialakult szövege miatt". Az előadó azt nevezte szükségesnek, hogy a jelenlegi magyar kormány nemzetstratégiája visszafordíthatatlanná váljék. Nem szabad megengedni, hangsúlyozta, hogy Schengen révén békés formában ismétlődjék meg Trianon. A kulturális, hitbéli integrációt ki kell egészítenie a gazdaságinak, majd a politikainak is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke szerint a Duna-medence magától nő össze, minden a központ felé gravitál, ezért szerinte a 2002-es csatlakozási időponttal kell dolgozni, ha mások azt is mondják, hogy ez tarthatatlan cél. /Wagner István: Magyarország 2000 Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./ Németh Zsolt, a külügyminisztérium örömmel nyugtázta, hogy a magyar-magyar kapcsolatok kiépülésének folyamata, irányítása - a szó jó értelmében - kicsúszott a kormányzat kezéből, oly sok a spontánul, alulról jövő civil: egyházi, kulturális, iskolák közötti, egyesületi, sőt önkormányzati kezdeményezés, hogy immár követni is nehéz. Tőkés László református püspök kijelentette: "Ez a megosztottság mindinkább szükségessé teszi, hogy hangsúlyozzuk a szeretetnek, az atyafiságnak, a természetes nemzeti szolidaritásnak, összefogásnak, közösségnek a fontosságát. És ez nem csupán nemzeti, hanem egyetemes emberi és hitbeli keresztény követelmény". - Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancelláriaminiszter máj. 20-án azokról az ellentmondásokról beszélt, melyek a nagy nemzetközi vállalatok magyarországi jelenléte és érdekeltsége jelent a magyar gazdasági és társadalmi életre. Egyfelől motorjai a fejlődésnek, a teljesítménynek, ugyanakkor befolyásolják a közvéleményformálást, sőt az ízlésvilágot is. Az ellentmondások leküzdését a családok támogatásában, az oktatásban és a vállalkozásfejlesztésben látja. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke óvott attól az elképzeléstől, hogy a határon túli magyarokkal pótolják a magyarországi népesség fogyást. Üdvözölte a határokon túli magyarok anyaországi jogait majdan biztosító státusztörvényt, álláspontja szerint viszont ma Magyarország abban is tudna segíteni, hogy a magyar kisebbségek szülőföldjükön érezzék magukat otthon. Állást foglalt a határokon túli magyarok politikai megoszlása ellen. A magyar kisebbségek jövője kapcsán Markó Béla úgy nyilatkozott: nem a XIX. századi nemzeti romantikát kell újrateremteni, hanem azt kell elérni, hogy például Erdély, a Székelyföld a magyar kommunikációs és információs robbanás egyik helyszíne legyen. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a határon túli magyar fiatalok oktatásáról beszélve jelezte, hogy a tárca elsődleges célja olyan segítséget nyújtani a határon túli fiataloknak, hogy azok otthon, a szülőföldön boldogulhassanak. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a magyar-magyar integráció eddigi eredményeiről és távlatairól számolt be, mondván, hogy a Magyar Állandó Értekezlet új dimenziókat nyitott a magyar-magyar párbeszédnek. Elmondta: a szekcióviták során részvevők szorgalmazták a kettős állampolgárságot és a határon túli magyarok szavazati jogát, mert véleményük szerint ez elismerné eddigi tevékenységüket, és erősítené az anyaországhoz való kötődésüket. javasolták azt is, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok esetében szórvány magyarokról kellene beszélni, míg a nyugati régiókban élő magyarok esetében a diaszpóra elnevezés lenne a helyes. A konferencia záródokumentumának elfogadása előtt Tőkés László kifogásolta, hogy mind a zárónyilatkozat, mind a konferencián elhangzott hozzászólások túlzottan optimistán közelítették meg a magyar kisebbség részvételét a szlovák, illetve a román kormányban. Szerinte Romániában továbbra is folytatódik Erdély pusztulása és az elrománosító politikának is csak a formája változott meg. Javaslata alapján a dokumentumba bekerült a figyelemfelhívás a határokon túli magyarság szociális, demográfiai és politikai helyzetére. A záróbeszédet tartó Martonyi János külügyminiszter kifejtette: hála és köszönet illeti az összmagyarságot: a határokon túliakat, amiért közösségként magyarok tudtak maradni. A NATO-csatlakozás első évfordulója kapcsán felhívta a figyelmet arra: Magyarország formailag és jogilag a Nyugat része lett. /Guther M. Ilona: Magyarország 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Máj. 24-én a Magyarok Világszövetsége tisztújító küldöttgyűlésének három régióülése /az anyaországi, a nyugat-európai és a kárpát-medencei/ megválasztotta a régiók új vezetőségét. A kárpát-medencei régióban a leköszönő régióelnök, Dobos László beszámolt az elmúlt négy esztendőről. Mint mondotta, az MVSZ eredeti célkitűzése, a kárpát-medencei autonómiatervezetek kidolgozása, megvitatása félúton leállt. Az anyaországi támogatás hiányzott ahhoz, hogy az autonómiaigényt megfelelő módon lehessen az illetékes nemzetközi fórumokon képviselni. Lényegi változásra az új polgári kormány beiktatása után került sor, amely az MVSZ számos törekvését szervesen beépítette a kormányprogramba. Dobos szerint a kisebbségi jogok terén a mai Kárpát-medencében megközelítőleg hasonló a helyzet a 8-9 évvel ezelőtti állapotokhoz. Hódi Sándor vajdasági küldött elmondotta: nagy szükség van arra, hogy a magyarság jogsérelmei kijussanak a nemzetközi fórumokra. A nyugatiak elvben támogatják a magyarság jogos kérését, hogy a háború okozta súlyos pusztítások miatt a vajdasági magyarság külön segélyben részesüljön. Régióelnöknek Borbély Imrét, az erdélyi jelöltet választották meg, aki elmondta, hogy valamennyi szervezetet átvizsgálják. Úgy látja, hogy a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága az egyetlen szervezet a Kárpát-medencében, amely már túljutott az építkezés erőfeszítésein. Hasonló állapotba kell hozni a többi országos tanácsot is. A régió alelnöke Csörgits József horvátországi küldött lett. Máj. 25-én a három régió küldöttei tartottak plenáris ülést. - A legnagyobb érdeklődés Tőkés László tiszteletbeli elnök beszámolóját kísérte. Tőkés a magyarság széthúzásának következményeire figyelmeztetett. A tiszteletbeli elnök kitért az egyházak szerepére is: eltérően az erdélyi történelmi egyházaktól, a magyarországi egyházak jelentős része távol tartja magát az MVSZ-től. A püspök úgy értékelte: sürgősen meg kell teremteni a megfelelő keretet az egyházak szerepvállalásához az MVSZ keretében. Az is elhangzott: a megújulás elképzelhetetlen a kommunizmus pere nélkül. Ez a folyamat már elkezdődött a Magyarországon is megjelent Fekete Könyvvel. Bejelentette: a következő világkongresszust és az MVSZ küldöttgyűlését Erdélyben szeretnék megszervezni. Csoóri Sándor leköszönő elnök ragaszkodott ahhoz, hogy elnöki beszéde helyett hallgattassék meg a könyvvizsgáló jelentés, amely bizonyította, hogy az MVSZ-nél, egyes híresztelések ellenére, rendben vannak a dolgok, nincs szó pénzügyi visszaélésekről. Ugyanezt Patrubány Miklós leköszönő alelnök igen jól dokumentált beszámolója is megerősítette. Patrubány beszámolt az MVSZ elmúlt négy esztendejéről, amelynek során számos programot - közöttük a nagycsaládos programot - sikerült tető alá hozni. Az alelnök a külhoni állampolgárság intézményének a kidolgozását, társadalmi vitára bocsátását, a külhoni állampolgárság fogalmának a megalkotását és annak részletes bemutatását valamennyi parlamenti pártnak rendkívüli megvalósításnak nevezte. - Máj. 26-án tartják az MVSZ elnökének megválasztását, Patrubány Miklós és Boros Péter a két legesélyesebb. /Makkay József: Választott az MVSZ-küldöttgyűlés. Erdélyi kezekben a kárpát-medencei régió. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Szíjártó István, Borbély Imre és Léh Tibor személyében új elnököt választott az anyaországi, a Kárpát-medencei, illetve a nyugati régió a Magyarok Világszövetsége máj. 24-én kezdődött háromnapos tisztújító küldöttgyűlésén Budapesten. Szíjártó István, az anyaországi régió új elnöke megválasztását követően elmondta, hogy szakmai krédóként a "minden magyar felelős minden magyarért" szlogent tartja útmutatónak, és jövendő munkájában mindent elkövet majd azért, hogy az anyaországban is átérezzék az elszakított nemzetrészek minden örömét és bánatát. Borbély Imre új Kárpát-medencei régióelnök eltökélt szándéka visszaszorítani a tíz év óta tartó fesztivizmust és mindenképpen a gyakorlati munkára helyezi a hangsúlyt. "A Magyarok Világszövetsége bebizonyította, hogy kicsiben utánozza a magyar történelmet, mert ismerjük tragédiáinkat, jeles pillanatainkat, azt is tudjuk, hogy mit kellene csinálni, de azt már nem, hogyan és a legjobb szándékokból sem derül ki tenni akarásunk" - közölte Csoóri Sándor, az MVSZ leköszönő elnöke a tisztújító küldöttgyűlés máj. 25-i ülésén. Tőkés László, az MVSZ tiszteletbeli elnöke, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke szerint szükséges a magyarországi történelmi egyházaknak az MVSZ életébe való bekapcsolása. Mozgósítani kell továbbá az anyaországi értelmiséget és elengedhetetlen az erkölcsi megújulás. Kiemelten kell kezelni a kisebbségi nemzetrészek autonómiájának kérdését. Leszögezte: mindent meg kell tenni a csángók "vértelen népirtásának" megakadályozásáért. Sürgette a kisebbségpolitikai áttörést, felszólítva a küldötteket, támogassák az erdélyi magyar nyelvű egyetem alapítására irányuló törekvéseket. Rezignáltan állapította meg: valós vagy vélt okok miatt "szekértáborok" alakultak ki a Magyarok Világszövetségében, "begyűrűzött az a társadalmi megosztottság, mely jellemző a társadalomra és sajnálatos módon az egyházi zsinatra is". Kijelentette: nem számíthatunk európai integrációra mindaddig, amíg nem következik be a magyar-magyar integráció. Ennek kapcsán pozitívumként értékelte a Magyar Állandó Értekezlet nemzetegyesítő törekvéseit. Javasolta, hogy a magyarok következő világkongresszusára Erdélyben kerüljön sor. A máj. 26-i tisztújító küldöttgyűlésen az MVSZ 300 képviselője a jelenlegi vezető, Csoóri Sándor helyére az alábbi kilenc jelölt közül választhat elnököt: Kurucz Gyula, az anyaországi régió volt elnöke, Duray Miklós szlovákiai politikus, Pongrátz Gergely, az 56-os Magyarok Világszövetségének elnöke, Székhelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, Boross Péter egykori miniszterelnök, Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Patrubány Miklós, az MVSZ jelenlegi elnökhelyettese, G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés egykori alelnöke, Szakály Sándor, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója. /Régióelnökök már vannak, szövetségi elnökjelöltek is szép számmal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület egy hónappal hamarabb, idejében meghirdette a május 18-19-i évi rendes közgyűlését. A püspöki jelentésben Tőkés László hangsúlyozta az igazságtétel fontosságát. A '89-es események felelősei büntetlenül élhetnek, ami azt bizonyítja, hogy gyenge lábon áll a jogállamiság; hasonlóképpen nem folytatták le a fegyelmi eljárást Papp László és Nagy Gyula volt püspökök ellen. Akik '89 előtt sokat dolgoztak, most is sokat dolgoznak, mások meg csak a minimumot nyújtják. Nem csoda, hogy belső szekták, mozgalmak kelnek életre - mondta a püspök. A vezetőtanács munkája jónak mondható. Tőkés László pozitívumként említette, hogy a székházat hosszú, szívós harc árán sikerült visszaszerezni. Az utóbbi időben nagymértékben növekedett a magyar kormány támogatása. A kétmilliárd forintos támogatás jelentős részét a Partiumi Keresztény Egyetem fogja kapni. Javult a román kormány támogatása is, ennek első jele a lelkészek fizetésének biztosítása. Ami a Snagovi Nyilatkozatot illeti, Tőkés püspök elmondta, hogy nem teremtődtek meg a feltételek az aláírásra, mivel a román kormány kirakatpolitikát folytat a külföld felé, mindent megígér, és minden az ígéretek szintjén marad. Különben Jakubinyi érsek is Tőkés Lászlóval értett egyet, ami az aláírást illeti. - Az egyházkerületi közgyűlés egyhangúlag elfogadta a püspöknek a Snagovi Nyilatkozattal kapcsolatos álláspontját. A püspöki jelentés befejező része nem hangzott túl derűlátóan: egyházunk, népünk helyzete olyan súlyos, hogy a következő tíz évben megpecsételődhet Erdély sorsa. Jakabffy Zsolt előadó a közelmúltban került az ifjúsági ügyosztály élére. Jelentését meghallgatva a püspök abbeli reményét fejezte ki, hogy jó kezekbe kerül az ifjúság ügye. /Nagy Tibor: Református közgyűlés. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./"

A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondok aláírásával közlemény jelent meg azzal kapcsolatban, hogy az Királyhágómelléki Református Egyházkerület párbeszédet kezdeményezett a területi RMDSZ-szervezetekkel, amire kedvező választ adott az RMDSZ Szilágy, Temes, Szatmár megyei, a nagybányai és máramarosi területi szervezete. A Bihar megyei szervezet elutasította a párbeszédet, az Arad megyei pedig nem válaszolt a megkeresésre. A megbeszélések tisztázták az egymás közötti ellentéteket és félreértéseket, melyeknek jelentős része az elégtelen kommunikációból fakadt. Az RMDSZ és az egyházak területi és helyi szintű kapcsolatait általában véve az egyetértés és a jó együttműködés jellemzi. Az RMDSZ szervezetek támogatásukról biztosították az egyházi hátterű alapítványi magánegyetem ügyét és az egyházak elkobzott ingatlanainak visszaszerzéséért folytatott küzdelmet. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület kötelezettséget vállalt a helyhatósági jelöltek kiválasztásában való aktív részvételre, valamint a szavazásra történő mozgósításra. Ennek érdekében körlevelet adott ki - hangsúlyozta a közlemény. Olyan esetekben, amikor a hivatalos RMDSZ-jelölt nyilvánvaló szabálytalanság, vagy tisztességtelenség útján, vagy az egyház indokolt és jogos ellenzése ellenére nyerte el a jelöltséget, az egyház nem nyújt támogatást a szóban forgó jelöltnek. /A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület párbeszéde az RMDSZ-szel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

A Magyarok Világszövetségében békétlenség van és megosztottság, állapította meg Gazda Árpád, "a gyűlésteremben Erdély állt szemben az anyaországgal, és mindkét csapat a kelleténél jobban belelovalta magát a küzdelembe." "Ilyen körülmények között alig lehet aggódás nélkül örülni az erdélyi győzelemnek. Patrubány Miklós mellett Tőkés László tiszteletbeli elnök és Borbély Imre régióelnök is Erdély jelöltjeként került tisztségbe. Ha nem sikerül változtatniuk a légkörön, általuk egész Erdélyre hárul a felelősség." /Gazda Árpád: Összmagyar küzdőtér. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Megválasztása után az MVSZ új Kárpát-medencei régióelnöke, Borbély Imre nyilatkozott a = Romániai Magyar Szónak. Felméri az adott helyzetet, és alapszabályzatnak megfelelő szervezetet akar csinálni a Kárpát-medencei MVSZ-ből. Az a gondolta, hogy határmódosítás nélkül egyesíteni a Kárpát-medencei magyarságot az általa alapított Interfonfessio Társaságon belül érlelődött meg, ő dolgozta ki a szociális nemzetstruktúra gondolatát. Kolozsváron nemzetközi fórumot szervezett az Interconfessió, amelyen részt vett Duray Miklós, Pozsgay Imre, Vass Csaba, Markó Béla, Tőkés László. Ekkor fejtette ki azt, hogy új dinamikus magyar paradigma. Sikeres konferenciát szerveztek Székesfehérváron, a svájci magyarok szervezetével közösen, Zentán is volt ilyen konferencia. Ezek anyagát megküldték az országházi képviselőknek Borbély Imre kifejtette, hogy föl kell mérni a világ magyarságát. fel kell állítani egy globális magyar anyakönyvet. Mihelyt az anyakönyv megvan, hasonló lesz ahhoz, amit a Zsidó Világkongresszus már régóta megtett. Ők tudnak minden zsidóról, aki a világon él. És bármelyiknek a hajaszála görbül berezeg a zsidó világháló és reagálnak rája. Ugyanezt akarja elérni a globális magyarsággal. Egy globális magyar idegrendszert kell létrehozni. /(Csomafáy Ferenc): A Világszövetségen belül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Bögözön az általános iskola jún. 12-én felveszi Wass Albert nevét. A rendezvényen igét hirdet Tőkés László püspök. /Iskolanévadási ünnepség Bögözön. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

A Varadinum ünnepség idején Tempfli József római katolikus és Tőkés László református püspök Nagyváradon átvették a magyar kormány képviselőitől az ezeréves magyar állam szimbólumát, a milleniumi zászlót. A dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekségéhez tartozó katolikusoknak Torgyán József miniszter nyújtaná át a milleniumi zászlót. Jakubinyi kijelentette, hogy a búcsú nem alkalmas erre. Ő a gyulafehérvári székesegyházat javasolta helyszínnek. Az érsek leszögezte, hogy a csíksomlyói búcsú 1567 óta székely-magyar nemzeti fogadalmi katolikus búcsú. Nem lehet a magyar államalapítással kapcsolatba hozni. Ez a búcsú katolikus megnyilvánulás, amit nem lehet elpolitizálni. /Zilahi Imre: Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Gyulafehérváron venné át a milleneumi zászlót. Csíksomlyó nem politikai színtér. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

"Jún. 10-én ballagtak Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ első végzősei. Idén 148-an végeztek a PKE szociális munkás - vallástanár, német nyelv - vallástanár, közgazdaság - intézményi menedzsment, tanítóképző - idegen nyelv és tanítóképző-kántor szakának nappali és levelező tagozatán. Az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét, majd dr. Kovács Béla rektor mondott beszédet. Bejelentette, hogy az Országos Akkreditációs Tanáccsal elismertették a Partiumi Keresztény Egyetemet, az universitas megkapta az ideiglenes működési engedélyt. Az egyetem önálló, saját vezetési struktúrával rendelkezik; a meglévő karokat és szakokat újabbakkal akarják bővíteni. Dr. Kovács Béla szólt a Sapientia Alapítvánnyal létrejött együttműködési megállapodásról is, és arról, hogy egy nagyobb campus kialakítását, a diákotthon bővítését tervezik. Ennek érdekében ingatlanokat vásárolnak, építkezésbe kezdenek. Tőkés László köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért. A kétmilliárd forintból 390 milliót kap a PKE, rövidesen elkezdődnek a beruházások. /Haraji Tóth Hajnal: Ballagás a Partiumi Keresztény Egyetemen. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 12./"

Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát júl. 16-án leplezik le Nagyszalontán.. Júl. 15-én nyílik Bagosi Imre Tibor Nagyszalonta 2000 című fotókiállítása, majd bemutatják Nagyszalonta szülöttének, Fábián Gyulának A fejedelem hűségében című könyvét, este a nyíregyházi Mandala Színház vendégszerepel az István, a király című rockoperával. Jún. 16-án Erdélyországban van az én hazám című magyardal-műsort adja elő Máté Ottilia budapesti énekesnő, majd megnyitják Domján Sándor képzőművész kiállítását. A Magyar Házban átadják a budapesti Bocskai Szövetség által létrehozott Bocskai-díjakat. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdet Tőkés László püspök. A szoboravatás díszvendége Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, az MDF elnöke lesz. /A szalontai Bocskai-szoboravatás programja. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 24./

Júl. 1-én Angyalkúton, az újonnan épült református templomban milleniumi ünnepséget tartanak. Igét hirdet Tőkés László királyhágómelléki református püspök. /Ünnep Angyalkúton. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

"Jún. 30-án Budapesten, Ferencváros stadionjában tartották a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója nyitónapját. Összesen negyven országból érkeztek résztvevők, sokan jöttek Erdélyből és a Partiumból is, mintegy 15 ezer ember gyűlt össze a lelátókon. Jelen volt a találkozó fővédnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja. Tőkés László, a Magyar Református Világszövetség elnöke köszöntött minden résztvevőt: "Az a megtiszteltetés hárul reám, hogy megnyissam a Világtalálkozót. Ezen a jubileumi esztendőn ránk köszöntött az Úr születésének 2000., valamint a magyar államiság 1000. esztendeje." A püspök reményét fejezte ki, hogy a világtalálkozó a társadalmi megbékélést, a belső megújulást és a lelki ébredést segíti. "Vállaljuk a szolgálatot annak érdekében, hogy a külső és belső rendszerváltás valójában lezáruljon, a szétszakított nemzet határmódosítás nélkül egyesüljön" - mondta. Házigazdaként Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke és Takaró Mihály főgondnok üdvözölte a vendégeket. Orbán Viktor üdvözlőbeszédében többek között ezeket mondta: "Egyházaink a jövőhöz tartoznak. Nem a múltat őrzik, hanem a jövőhöz szükséges lelki fegyvereket. Eljött az idő, amikor bízhatunk a közös és reményteli jövőben. Nem szabad megfeledkeznünk azon nemzetrészekről sem, amelyek mostoha helyzetbe keveredtek. Ha egy szabad ország nem tudja segíteni a sokakat, akik szegények, nem mentheti meg a keveseket, akik gazdagok." Az ünnepi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke mondott imát, igét hirdetett Hegedűs Lóránt püspök. Üdvözölte a világtalálkozót Csiha Kálmán erdélyi püspök is. Több ezer ember vett úrvacsorát, az ágenda zárórészét Erdélyi Géza felvidéki püspök mondta el. "Ez az asztali közösség nagy áldás számunkra. Szeretetben gondolkodjunk egymásról, ne uralkodjon el a bűn" - szólt többek között a püspök. A világtalálkozó nyitónapja a Szózattal ért véget. /Dérer Ferenc: Református világtalálkozó a fővárosban. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./"

"Júl. 1-jén Áder János, az Országgyűlés elnöke fogadta Budapesten, a Parlament kongresszusi termében a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának több mint 700 fős küldöttségét. Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke az Országgyűlés épületéről, a törvényhozásról szólva azt mondta: "a mi helyünk üres ebben a házban; elsősorban a határon túliakra gondolok". Közölte továbbá, hogy a világ mára igencsak meggyengült magyarságát sok előítélet osztja meg, amelyeknek van is bizonyos valóságalapja. Ami politikailag nem lehetséges, földrajzilag a múlté, legyen valóság a hitben, az öntudatban, a szolidaritásban, a testvéri szeretetben - hangsúlyozva Tőkés László. /Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója. 700 fős küldöttség a Parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Marosvásárhelyen tartották meg RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának és a Szövetségi Küldöttek Tanácsának együttes ülését. Markó Béla elnök tartott beszámolót, visszatekintve az elmúlt tíz évre. Tíz évvel ezelőtt egyezséget kötöttek, hogy a közösen meghozott döntéseknek alávetik magukat. Szerinte újra kell tárgyalni ezt az egyezséget, és vagy megerősítik azt, "vagy útjukra engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség." Markó választ várt az által felsorolt kérdésekre: kell-e még az egység azoknak, akik RMDSZ-tagként hirdették az RMDSZ-en kívüli pluralizmushoz való jogot, és éltek is e különös jogukkal akkor, amikor függetlenként indultak? Kell-e még az egység azoknak, akik miután vesztesen kerültek ki az előválasztásokból, szavukat balkáni módon megszegve mégis jelöltették magukat? Vagy azoknak, akik civil szervezetnek álcázva egy másik, politikai szervezetet hoztak létre a választásokon való részvétel végett? Ha elvásott a régi egyezség, kössünk majd új egyezséget - javasolta Markó Béla. Felolvasták Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a két testülethez intézett levelét /ő ugyanis a reformátusok világkongresszusán volt/. Tőkés László másképpen értékelte a választásokat. A választások egyértelműen bebizonyították azon bírálatok megalapozottságát, melyeket előzetesen az RMDSZ országos vezetősége minden esetben vehemensen elutasított. A magyar választók fele nem ment el szavazni. A koalíció egyes pátjai a választások után felelős módón önvizsgálatot tartanak. "Csata közben nem szokás leváltani a vezért. Ez dr. Kincses Előd maros megyei elnök törvénytelen felfüggesztésére vonatkozik." Javasolta, hogy SZKT végezzen szigorú és önvizsgálatot, és kezdeményezze az egész RMDSZ személyi megújítását. - Birtalan Ákos, volt RMDSZ-es miniszter egyet nem értését fejezte ki Markó Bélával, mondván "nem vagyunk olyan gazdagok, hogy azt mondjuk egyeseknek: nincs szükség rátok, mert ti másként gondolkodtok.." Toró Tibor szerint amikor egy platform megpróbálja a pluralizmust követni, akkor ráhúzzák az egységbontás vizes lepedőjét. - Bárányi Ferenc elítélte, hogy a tiszteletbeli elnök nyilatkozataiban támadta az RMDSZ-t, ezért felszólította Tőkés Lászlót, döntse el, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke vagy az RMDSZ-en belüli ellenzék vezetője. Szilágyi Zsolt szerint a belső hatalmi elit nem tűri meg a másként gondolkodókat. Szász Jenő hangsúlyozta, hogy RMDSZ tag és az is marad. Kincses Előd: Olyan mélységben avatkozott bele Markó Béla a Maros megyei választásokba, hogy ez felveti jogi, erkölcsi felelősségét. Katona Ádám hihetetlennek tartotta, hogy egy győztes választás után felelősségre vonnak egy olyan csoportot, mint a Reform Tömörülés. Hozzátette: Verestóy Attila szenátor sorra elveszítette az udvarhelyi választásokat. Csicsó Antal hangsúlyozta, hogy szükség van csángó képviseletre a parlamentben. - Markó Béla reagált a vitára és megkérdezte: miért kell az 1996-os eredményeknél egy árnyalattal jobb választási eredmény nyomán azt üzennünk a saját erdélyi magyar közösségünknek, hogy veszítettünk? /Bögözi Attila: SZET-SZKT közös ülés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2000. júl. 3./ Júl. 2-án az SZKT megerősítette az Operatív Tanács korábbi, Kincses Elődnek a területi elnöki tisztségéből való felmentését /51 mellette, 16 ellene és 9 tartózkodásssal/. Markó Béla szövetségi elnök ismertette a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) döntését, miszerint többrendbéli szabályzatsértés miatt függesztette fel Kincses Elődöt elnöki tisztségéből. Toró T. Tibor kérte, hogy az SZKT hallgassa meg a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság (SZSZB) idevágó határozatait, Markó Béla azonban kijelentette, hogy a megyei SZSZB semmiképpen sem illetékes egy országos fórum, jelen esetben az OT döntésének felülbírálására. Kincses Előd formai kifogásokat tett. Előadta továbbá, hogy az előválasztásokon részt vett 7300 marosvásárhelyi, vagyis a népakaratot tejesítette. Virág György emlékezetett: Fodor Imre bukásában is több mint 50 000 szavazatot kapott. /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ Kelemen Attila tárta az SZKT elé a Kincses-affér mozzanatait. Elmondta, hogy a felfüggesztett elnök a saját maga által szabott 20 százalékos előválasztási küszöböt sem vette komolyan, s a tizenegynéhány százalékos jelenléttel mindenféle illegitim testülettel igazoltatta, hogy az előválasztások érvényesek. - Az SZKT Szép Gyula személyében a lemondott Sebesi Karen Attila helyett megerősitette a művelődési alelnök kinevezését és elfogadta az RMDSZ költségvetését, valamint Varga Attila előterjesztésében beszámolót hallgatott meg a "státusz-törvény" koncepciójának alakulásáról. A legvitatottabb kérdés, hogy melyik az a szervezet, mely dönt a státusjogosultságról. - Az SZKT három állásfoglalást is elfogadott. Egyik a Földváron történtekkel kapcsolatos. "Szövetségünk aggodalommal veszi tudomásul, hogy az utóbbi időben felújultak a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások. Folyó év június 24-én a Brassó megyei Földváron a helyi polgármesteri hivatal leromboltatta az egykori internáló tábor áldozatainak állított emlékművet. Egy olyan emlékmű vált a sovén nacionalizmus célpontjává, amely a második világháború végén a magyar és német kisebbségi közösségek elleni, a kollektív bűnösség elvének alkalmazásában jelentett volna történelmi igazságtételt. Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartunk minden ilyen jellegű megnyilvánulást. Az emlékműgyalázás különös módon akkor történt meg, amikor a román törvényhozás azt a törvényt készült elfogadni, amely történelmi igazságtételt nyújt az 1940 szeptember 6 és 1945 március 6 közötti időszakban elkövetett etnikai jellegű üldözésekért. Az SZKT követeli a tettesek felelősségre vonását, felhatalmazván az illetékes kormány-tisztségviselőinket, hogy tegyenek meg mindent az ügy mielőbbi tisztázása érdekében." A második Vásárhelyre vonatkozik. "Az SZKT egyhangúlag elítéli a marosvásárhelyi Borsos Tamás emlékmű folyó év június 20-i meggyalázását és abbéli meggyőződését fejezi ki, hogy az ilyen cselekedetek nem járulnak hozzá Marosvásárhely jó polgári közérzete fenntartásához, valamint elvárja, hogy az illetékes hatóságok ne szurkolói túlkapásnak minősítsék az esetet, hanem vizsgálják ki alaposan a történteket és vonják felelősségre az elkövetőket." - A harmadik állásfoglalás hargitai vonatkozású: "2000 június 28-án Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost 3 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték a Cserehát ügy kapcsán a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Ez nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem a székelyudvarhelyi és az erdélyi magyarságé is. Ezt az ítéletet politikai döntésként értékeljük. Éppen ezért: az SZKT felkéri Románia ügyészét, hogy éljen rendkívüli jogorvoslati lehetőségével és kezdeményezze a per újrafelvételét." /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"

"A reformátusok IV. világtalálkozójának kiemelkedő eseménye volt a II. Magyar Református Diaszpóra Világtalálkozó Bácsalmáson. A szabadtéri istentiszteleten Tőkés László püspök végezte az igehirdetést. A püspök kifejtette: "a másság, a sokféleség, a pluralizmus ingoványos talajra vezeti az embert, főként a fiatalokat és a gyermekeket". Könnyű belátni - mondta, hogy az erkölcsi iránytűjét vesztett nemzedékek milyen úttalan utakra tévednek, amikor már mindegy számukra a hinni vagy hitetlenül élni legsúlyosabb erkölcsi kérdése. Azokra a felvetésekre, amelyek megkérdőjelezik, hogy áldozhat-e az ország az adófizetők pénzéből a határokon túl szórványban élő magyarságnak, Tőkés László kijelentette: mi is részt vettünk az ország házának építésében, ebben az országban ott van a mi részünk is. /Református diaszpóra világtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

Az RMDSZ mérsékelt és radikális szárnyának vezetői ellentétesen ítélik meg a helyhatósági választás eredményét: amíg Markó Béla sikernek könyveli el, addig Tőkés László szerint kudarc volt. Fodor Sándor szerint az igazság valahol középen van, mert a hiba a klikkező helyi RMDSZ-szervezetekben volt. Kudarc a marosvásárhelyi polgármester-választás volt /Markó-Kincses konfliktus/. A legnagyobb veszedelem az, hogy a parlamenti választások előtt közvetlenül felbukkant egy-egy újabb magyar politikai párt-formáció hangzatos. Valószínűleg olyan politikai erők pénzelték ügyüket, amelyek meg akarták osztani a romániai magyarságot. Lehet, hogy ez év szeptemberében-októberében újabb magyar párt üti majd fel a fejét. - Fodor nem tart attól, hogy az RMDSZ mérsékelt és radikális szárnya közötti vita szakításhoz vezethetne. /Fodor Sándor: Megszámláltatunk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

"A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója példás formában szolgálja nemzetünk sokrétű, külső és belső szétszakadásának gyógyítását - jelentette ki Tőkés László, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke júl. 5-én Budapesten. A püspök arról beszélt, hogy a magyarságot a földrajzi szétszakadozottsága mellett sok más szakadás is megosztja. Példaként említette a hívők és a hitetlenek táborának elkülönülését. Csiha Kálmán erdélyi püspök elmondta, hogy a Kárpátokon túl a magyar reformátusságnak csak mintegy 20 százaléka tagja a magyar egyháznak, vagy valamely magyar szervezetnek, 80 százalékuk "széthullt". Éppen ezért a tanácskozó zsinat úgynevezett világutazó magyar református lelkipásztori tisztség létrehozását tervezi. A júl. 5-i ünnepi ülésen a résztvevők közös millenniumi nyilatkozatot fogadtak el. "A nemzet megmaradásában" "református egyházunknak mindig döntő szerepe volt. Hisszük, hogy most, tíz évvel az ateista diktatúra összeomlása után ugyanez a hivatás hárul reánk: az újrakezdésben, a külső és belső rendszerváltozás következetes véghez vitelében, egyházunk és társadalmunk hitbeli-erkölcsi megújulásában" - áll a dokumentumban. Ennek legfőbb célkitűzései között említik a hitében meggyengült és közösségében szétszakított nemzet egységének visszaállítását, a visszatérést a történelmi folytonosság útjára, a történelmi igazságtételt és megbékélést, valamint a nemzet vészes fogyatkozásának megállítását. /Millenniumi nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./"

Júl. 10-16-a között a Temes megyei Végváron Nemzetközi IKE-tábort szerveznek a IV. Református Magyarok Világtalálkozója keretein belül. A rendezvényen a romániai református fiatalok mellett kárpátaljai, vajdasági, anyaországbeli, sőt kanadai IKÉ-seket, összesen mintegy 250-300 keresztyén fiatalt látnak vendégül. A táborban pécsi és kolozsvári teológus professzorok tartanak előadásokat. Július 11-én, a rendezvény keretein belül tartják a Temes megyei református lelkészek értekezletét. Július 13-án Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdet igét. /(Pataki Zoltán): Nemzetközi IKE-tábor Végváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

"Júl. 6-án a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának résztvevői református világtalálkozót tartottak Ópusztaszeren, ez volt a találkozó magyarországi zárórendezvénye. Dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki püspök beszéde után a világ minden égtájáról érkezett református püspökök együtt celebrálták a hálaadó istentiszteletet azért, hogy a Trianon és a történelmi viharok által szétszórt magyarság Isten segítségével megtarthatta nemzeti egységtudatát. Erről szólott a hívekhez Tőkés László püspök is, kifejtve, hogy a vallásos hit segített a megmaradásban is. A Krisztusba vetett hit a keresztyén magyarokat összetarthatja, és akkor a szekularizációnak, illetve a modern világ ártalmainak sem sikerül megbontania a Trianon óta megőrzött lelki egységet. A püspök Bocskai István testamentumát idézte, melyben a református erdélyi fejedelem arra intette utódait, hogy Erdély és Magyarország egysége érdekében cselekedjenek. "Gyűlj ide népem!" - idézte a püspök Dsida Jenő versét, Isten áldását kérve arra, hogy a magyar ne váljék széthúzó nemzetté. Az istentiszteletet együtt tartották a szétsodródott magyarság egységét jelképezve: Horkay László kárpátaljai püspök, dr. Erdélyi Géza felvidéki püspök, Tőkés László királyhágómelléki püspök, Csete-Szemesi István délvidéki püspök, Forró Sándor kanadai püspök és Medgyesi Lajos amerikai püspök. A többórás rendezvény után a hívek a nagy meleg ellenére tömött sorokban járultak az úrasztalokhoz és vették magukhoz az úrvacsorát. Az istentisztelet végén felolvasták a millenniumi találkozó nyilatkozatát, mely ismételten a lelki és nemzeti egység megőrzésére szólította fel a világban élő magyarokat. A református világtalálkozó eseményei Magyarországon az ópusztaszeri eseménnyel befejeződtek, Erdélyben, a Délvidéken és Kárpátalján folytatódnak a programok: Nagyszalontán például Bocskai fejedelem szobrát avatják, Nagyváradon ifjúsági világtalálkozó lesz, Munkácson, Kassán és Rimaszombaton pedig a helyi reformátusok gyűlnek össze. - Erdélyben a szabadtéri vallásos rendezvények közelében - legyen az katolikus búcsú, vagy református istentisztelet - előszeretettel gyakorlatoztak a román hadsereg harci repülői, illetve helikopterei. A református világtalálkozó idején Ópusztaszeren egy gyakorlatozó MIG 29-es vadászgépe fülsiketítő robajjal többször is alacsonyan körbefordult az emlékpark felett. /Panek József: Református világtalálkozó Ópusztaszeren. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./"

Június 18-án a feketehalmi ökumenikus templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak a szórványban élő magyarságnak. Igét hirdetett Tőkés László püspök. /Ökumenikus istentisztelet. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 9./

"A Református Világtalálkozó erdélyi rendezvényei júl. 7-én kezdődtek Marosvásárhelyen. a Vártemplomban, ahol magyarországi egyetemi tanárok, egyházi méltóságok tartottak előadást. A központi ünnepség júl. 8-án volt Marosvásárhelyen, melyre sok országból jöttek a magyar reformátusok. Felavatták a marosvásárhelyi tizedik, új templomot, a kövesdombit. A 250 férőhelyes templom mellett az épületegyüttes gyülekezeti és ifjúsági teremből, irodákból, vendégszobákból, lelkészlakásból áll. Dr. Hegedűs Lóránd, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke beszédében a magyar nemzet sorozatos megpróbáltatásairól volt szó, és azokról, akik a nehéz időkben is felvállalták a nép bátorítását. Az ünnepség a városi stadionban folytatódott 15 ezer ember részvételével. Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Elítélte azokat, akik - magyarként - megosztották a marosvásárhelyi magyarságot, s így néhány száz elhalászott szavazat miatt elveszítették a város vezetését. A püspök felemelte szavát a művi vetélés ellen, és kifejtette: a testi és lelki gyógyulás útja a hitnek az útja. A szétszabdalt nemzet gyógyulásának első lépése a hitben való együttlét. Tőkés László kifejtette: "aggódva figyeljük nemzetünk sorsát, a globalizáció, a szekularizáció, a balkanizáció idején nagyon is fenyeget az elfajulás, az elkorcsosulás, az asszimiláció.", majd tisztánlátásra, a hamis és igaz próféták és politikusok megkülönböztetésére intett. A román egyházügyi államtitkár levélben üdvözölte az ünneplő gyülekezetet. Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere világi házigazdaként köszöntötte a találkozó résztvevőit. Az istentiszteletet dr. Erdélyi Géza, a szlovákiai református egyház püspöke végezte, Csiha Kálmán erdélyi püspök hirdetett igét, azt hangsúlyozta, hogy a templomépítők hite és reménye mekkora szerepet játszott az erdélyi magyarok megmaradásában és jövőjük megteremtésében. Júl. 9-én Kolozsváron folytatódott a Református Világtalálkozó. A templomépítő gyülekezetek és lelkipásztorok ünnepe volt a kolozsvári kerekdombi református istentisztelet. A rendszerváltás után 34 templom épült és 44 új református gyülekezet jött létre az Erdélyi Református Egyházkerületben. "A Kárpát medencei magyarság nem robbantott, hanem templomokat épített, s a hitben erősödve néz a jövő felé" - mondta Sógor Csaba, a Királyhágómelléki Református Püspökség üdvözletének tolmácsolója. Csiha Kálmán püspök a Református Világtalálkozó jelentőségét abban látja, hogy a történelem által szétszabdalt magyarság újra és újra megtapasztalhatja az együvétartozás erőt adó élményét. "A történelem széttépett bennünket, de a lelkünket nem tudta széttépni. De ez a világtalálkozó egyben azt is üzeni és bizonyítja, hogy az egyben maradó lélek csak Isten mellett lehetséges. Ha meg akarunk maradni, akkor Isten mellett kell maradnunk. És ha Isten mellett maradunk, akkor bizonyosan megmaradunk." /Kolozsvárra érkezett a Református Világtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10., (Máthé Éva): IV. Magyar Református Világtalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

"Júl. 9-én a Reformátusok IV. Világtalálkozója keretében Szatmárnémetiben felavatták a Szamos-negyedi templomot. A Kossuth Rádió közvetítette Tőkés László püspöke igehirdetését, aki nagyvárosi misszióról szólt, utalva arra, hogy a tömbházak környékén, lakónegyedekben végzett missziós munka napjaink szinte legfontosabb feladatát jelenti az egyház számára, egyben példaként is felhozta a Szamos-negyedi gyülekezetet, amely kilenc év alatt a 30-40-ről 4200 lélekszámúra gyarapodott. "Köszönjük, Istenünk, hogy ebben a városban, ahol még most is jövevényeknek csúfolnak minket, e templom falai között érezhetjük: itthon vagyunk" - emelte ki a püspök. Felidézte a kommunista diktatúrát: "évtizedek alatt egy-két templomot építhettünk, nehogy otthonra találjunk. Mi voltunk a hit hajléktalanjai. Így jöttek létre a templom nélküli városok és városrészek, a városi szórványvilág, melyhez társult a falurombolási program." Elmondta, hogy a Szamos-negyedin kívül Zilahon, Angyalkúton, Nagyváradon avatnak új templomot. /Fodor István: A Reformátusok IV. Világtalálkozója keretében. Tegnap felavatták a Szatmár-Szamos-negyedi templomot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./"

A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozóját a Királyhágómelléki Református Egyházkerület minden egyházmegyéjében rendezvénysorozatokkal ünneplik meg. Júl. 8-án tartották meg az épülő nagyvárad-rogériuszi templomban a Bihari Egyházmegye ünnepségét. A nyitó áhítaton Tőkés László hirdetett igét. A Bihari Egyházmegye esperese, Borsi Zsigmond és főgondnoka, Szilágyi Péter mondott üdvözlőbeszédet, majd John Thomson glasgow-i lelkész beszélt. Többek közt elmondta, hogy többször járt már Romániában, de három dolog semmit sem változott: az utak minősége, az infláció mértéke és a pénztelenség. A Bihari Egyházmegye egyesített kórusa elénekelte a világtalálkozó himnuszát, Dr. Major Huba Zsolt nyugalmazott lelkipásztor előadást tartott A Partium múltja, benne a reformátusság helyzete, Szilágyi Zsolt képviselő pedig A Partium politikai, gazdasági helyzete és kilátásai a jövőben címmel. Az ezt követő fórumon az egyházmegyék küldötteinek ismertetői hangzottak el. /Egyházmegyei ünnepség. Reformátusok a Partiumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 10./

"Tőkés László püspökkel készített interjút a Szatmári Friss Újság munkatársa. A püspök a világtalálkozókról elmondta: egy műfajt kellett kikísérletezni, így kialakul egy többtényezős világtalálkozó-minta: "sok helyen, sokféleképpen, sokan találkoznak. Az a kétszázezer hívő, aki Csíksomlyón összegyűl, az a mi "református búcsúnkban" sok helyütt, sokféleképpen gyűl össze." Fel lehet majd becsülni, hogy a százötven rendezvény körülbelül hány embert mozgatott meg. 1991-ben ők kezdtük el ezt a láncreakciószerű, az egész Kárpát-medencére kiterjedő világtalálkozó elindítását, azóta ebből általános gyakorlat lett. - Nagy kihívás a jelenlegi egyháznak és a kommunizmus utáni társadalmi helyzetnek, hogy tudja megszólítani azokat, akiket alig lehet elérni. Szemléletváltásra, életforma-változásra van szükség. /Fodor István: Református Világtalálkozó: "Egy műfajt kellett kikísérletezni" - Interjú Ft. Tőkés Lászlóval, a Magyar Reformátusok Világszövetsége elnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./"

"Júl. 9-én tartották meg Zilahon a Zilahi Református Egyházmegye főrendezvényét a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója keretében, Tőkés László püspök részvételével, istentiszteletekkel, ünnepi műsorral, könyvbemutatókkal, koszorúzással, kiállítással. A belvárosi templomban tartották meg az ünnepi istentiszteletet, a másik helyszín a Kálvineum volt, jelenleg művelődési ház, ahol a hívek bérlőkként jelentek meg egykori saját otthonukban. Apa és fia címmel a két Wesselényiről tartott előadást dr. Kovách Géza, a Zilahról Aradra elszármazott történész. Ismertették Kovács-Kuruc János helytörténész Szilágysági magyarok című munkáját, továbbá a Molnár Kálmán esperes Tövisháti emlékezések 1989-1999 című, a menyői száműzetésről szóló könyvét. Fellépett a Zilahi Református Wesselényi Kollégium kórusa, majd megkoszorúzták a Wesselényi-szobrot és az Ady mellszobrot. A kanadai származású Brian Johnston fotókiállításán a zilahi egyházmegye műemléktemplomait mutatta be. Brian Johnston hét éve él Romániában, a Kolozsvári Protestáns Teológia Intézetben angol nyelvet és zenét tanít. Tőkés László püspök hirdetett igét az épülő zilah-ligeti református templomban. Kifejtette: "A jövendőt keresve az Urat tartjuk hajlékunknak, mert aki templomot épít, az toronyiránt halad, az Úr felé a kiutat keresve". A Szilágyságban a legjobb az egyházi demográfiai mutató, mert népe belegyökerezett múltjába. /Fejér László: Világtalálkozói vasárnap rendezvényei. "A Szilágyság újrafelfedezése" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./"

A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának Mármaros egyházmegyei rendezvényei között, július 9-én került sor Színérváralján egy nem mindennapi ünneplésre. A helyi református templomban Tőkés László királyhágómelléki püspök hirdetett igét, miután Bak Lászlóné Major Enikő helybeli tiszteletes asszony és Szilágyi Béla RMDSZ-elnök, egyházmegyei főgondnok üdvözölték a hallgatóságot. Tőkés László püspök tolmácsolta a jelenlévőknek a világtalálkozó két alapmondanivalóját: megmaradni magyarnak és lehetőleg otthon, s kibővítette azt egy harmadik alapgondolattal: egységben maradni meg magyarnak. A több mint három órás, kulturális műsorral kibővített istentisztelet után, a tömeg meglátogatta a két püspök által felavatott Erdős Sylvester Jánosról elnevezett Ifjúsági és Rehabilitációs Központot, valamint az Erdős János múzeumot. Az új épület termeiben Pákey Sándorné Gyerkó Mária helybeli képzőművész kiállítását is megtekinthették az érdeklődők. Ezután a tömeg a város temetőjébe vonult, ahol előbb a zágoni Zágonyi Károly - nem is olyan régen felavatott - kopjafájánál emlékeztek meg az amerikai szabadságharc és a 48-as magyar forradalom kiemelkedő alakjáról. A Szinérváraljáról elszármazott honvéd, a forradalom leverése után Amerikába vándorolt, ahol -hőstettei révén - nevét az USA történelmébe is beírta. A megemlékezés az első világháború szomorú, tragikus eseményeit felidéző II. Székely Hadosztály tömegsírjánál folytatódott. /Farkas E. Zoltán: Zágonyi Károly emléke a Református Világtalálkozón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

"Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója értékelte a választás eredményét: Ádáz belső harcokat okoztak az RMDSZ-ben a szövetségnek a helyhatósági választásokon elért eredményei. A Markó Béla szárny szerint a szövetség Erdélyben a legerősebb politikai alakulatnak bizonyult, hiszen idén az RMDSZ 148 polgármesteri székhez jutott, tizennéggyel többhöz, mint 1996-ban. A Tőkés László körüli csoport mindennek az ellenkezőjét állítja: csúfosan elvesztettük Marosvásárhelyt, kudarc az is, hogy Kolozsváron ismét Funar lett a polgármester. A választások alapos, adat- és tényszerű elemzésére ez idáig egyik szárny sem vállalkozott. Tibori szerint a romániai magyar választó az idén is az egységre szavazott. Markó Béla kilátásba helyezte, hogy azokat, akiknek "túlságosan nehéz a hűség", útjukra engedik. Tibori szerint a vásárhelyi vereség egyik oka talán éppen az volt, hogy Fodor Imre eddigi polgármester nem szólította meg városa románságát. Az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Romániai Demokratikus Konvenció jelöltje olyan magyarellenes kampánnyal győzött Marosvásárhelyen, hogy ehhez képest Funar kolozsvári kampányfogásai is elhalványultak. /Tibori Szabó Zoltán: Lélektani terhek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Júl. 15-én istentisztelettel egybekötött ünnepséggel zárult a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának több mint kéthetes központi rendezvénysorozata Budapesten, a Kálvin téri református templomban. Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak, kiemelten is Orbán Viktor miniszterelnöknek, a világtalálkozó fővédnökének az eseménysorozat támogatásáért. A püspök utalt arra, hogy "egyesek fanyalgással, olykor leplezetlen rosszhiszeműséggel követték nyomon" a találkozó eseményeit, és "a suttogó propaganda" szerint a református egyháznak és a világtalálkozónak távol kellene tartania magát a politikától. Tőkés László megjegyezte, hogy "egyes egyházi körök steril belterjességből fakadó értetlenségükkel tetézik a világ részéről tapasztalható kizáró törekvéseket". A püspök hangsúlyozta, hogy a református egyháznak mindig döntő szerepe volt a nemzet megmaradásában, a mindenkori kényszerű újrakezdésekben. Tőkés László elengedhetetlennek nevezte a történelmi egyházak ökumenikus összefogását. Az istentiszteleten Hegedűs Lóránt püspök hirdetett igét, aki azt hangoztatta: állam és az egyház különválik ugyan a ma társadalmában, de nem a szétszakítás, hanem a jobb együttmunkálkodás révén. A rendezvény lezárásaként okleveleket adtak át a világtalálkozó fő szervezőinek. - Az erdélyi magyarokat tömörítő kilenc szervezet közös nyilatkozata szerint a magyar kisebbségi közösségek megmaradásában döntő jelentőségű Magyarország anyagi támogatása, ami hosszú távon kiszámíthatóvá válna, ha a magyar költségvetés meghatározott részét fordítanák erre a célra. Véleményük az, hogy ennek jelenlegi, körülbelül 0,13 százalékos aránya a mostani gazdasági körülmények között is jelentősen növelhető. /A Reformátusok IV. Világtalálkozójának záróünnepségén Tőkés László az egyház politikai szerepvállalása mellett érvelt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"A Magyarországon élő erdélyi magyarok találkozóját tartották meg júl. 16-án Budapesten, az Erdélyi Gyülekezet központjában, a Reménység Szigetén. A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójához kapcsolódó szabadtéri eseményen, amelyen Németh Zsolt külügyi államtitkár is jelen volt, nyilatkozatot fogadtak el. A schengeni határok leereszkedésének perspektívája a külhoni állampolgárság biztosítása nélkül kétségbeesésbe és reménytelenségbe taszíthatja a határon túli magyarságot, és ez tömeges áttelepüléshez vezethet - áll az elfogadott nyilatkozatban, melyet kilenc, erdélyi magyarokat tömörítő szervezet írt alá. A dokumentum szerint az elmúlt tíz évben a magyar kisebbség helyzete lényegében nem változott a környező országokban. A jelenlegi helyzetben alapvető változást jelentene a határon túli magyar közösségek számára a lehető legszélesebb körű autonómia, ehhez azonban hiányzik a többségi államok részéről a politikai szándék, illetve a nemzetközi feltételek. "A magyar kisebbségek érdekében Magyarország részéről ebben a helyzetben is megtehető lépés a külhoni állampolgárság megadása a határon túli magyarok számára" - olvasható a nyilatkozatban. Tőkés László, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke a rendezvényen az úgynevezett státustörvény kapcsán reményét fejezte ki, hogy az távlatilag a kettős állampolgárság elnyeréséhez vezet majd. Németh Zsolt arra szólította fel a Magyarországon élő erdélyi magyarokat, hogy őrizzék meg sajátosságaikat, továbbá segítsék a "hidak" felépítését az anyaország és a határon túli magyar közösségek között annak érdekében, hogy megvalósulhasson a határok feletti nemzeti egyesítés programja. /Erdélyi magyarok rendezvénye Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./"

A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója jegyében kétnapos ünnepet tartott Nagyszalonta. Júl. 15-én Bagosi Imre Tibor fotókiállításával kezdődött az ünnepség. Bemutatták Fábián Gyula A fejedelem hűségében című kötetének, amely irodalmi-történelmi áttekintést adott a városalapítóról, Bocskai Istvánról és a hajdúkról. Este a nyíregyházi Mandala Dalszínház bemutatta István, a király című rockoperát. Júl. 16-án megnyitották Domján Sándor huszonharmadik egyéni kiállítását. A falakon sorakozott 34 fametszete. /C. Patócs Júlia: Szoboravató ünnepség. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./ Tőkés László püspök tartotta az istentiszteletet. Beszédében elutasította azt a vádat, miszerint a protestánsok lennének az okai (a XVI. században) a magyarság megosztásának és romlásának. Másfelől megerősítette, hogy az egyháznak politizálnia kell. Bocskairól szólva hangsúlyozta: a fejedelem a tordai vallásbéke megerősítésével korszakos, máig ható szolgálatot tett a magyar nemzetnek. A számottevő kivándorlásra (Nagyszalontáról egy évtized alatt másfélezren távoztak el), a romló demográfiai állapotokra utalva figyelmeztetett: várainkat nem feladni, hanem erősíteni kell. A református templom melletti, Nagyszalonta központjában lévő parkban felavatták Bocskai-szobrot, Kolozsi Tibor alkotását. Az avatáson megjelent a volt magyar miniszterelnök, Antall József özvegye, Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, számos magyarországi és romániai parlamenti képviselő, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök is. A szobor költségéhez hozzájárult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, a budapesti Bocskai Szövetség is. /Ezer év múlva is legyen virág a Bocskai-szobor talapzatán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./