Kétmillió lej a külföldi románok támogatására
A kormány kétmillió lejt szán az ország határán túl élő román közösségek etnikai, nyelvi, kulturális és vallási identitásának a megőrzésére. A pénz a kormány tartalékalapjából származik, és már átutalták a külföldön élő románokkal foglalkozó ügyosztálynak. A határozat már csütörtökön megjelent a Hivatalos Közlönyben.
– A dolgok jó irányban haladnak, és örvendetes, hogy az utóbbi tizenkét hónapban a külföldön élő román szervezetek nem panaszkodtak amiatt, hogy a konzulátuson vagy a külföldön élő románok ügyosztályának érdektelenségébe ütköznének. Ez egyrészt Eugen Tomac szakállamtitkárnak, másrészt a Román Kulturális Intézetnek (ICR) köszönhető. Ez utóbbi ugyanis olyan kulturális eseményeket népszerűsített, amelyek megerősítik az anyaország határain kívül élő románok jelenlétét. Erre továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk – nyilatkozta Traian Băsescu államfő. Szabadság (Kolozsvár)

Bukarest, a kisebbségvédő
Miközben mind külföldről, mind belföldről bírálják a román kormányt, amiért Bukarest csupán feltételekkel hajlandó támogatni Szerbia európai uniós tagjelöltté nyilvánítását, a román külügyminisztérium jelezte: azt várja Belgrádtól, hogy egyezményt írjon alá Bukaresttel a szerbiai kisebbségek védelméről.
Mint arról beszámoltunk, az EU-tagállamok külügyminisztereiből álló általános ügyek tanácsának kedden kellett döntenie arról, hogy támogatja-e a balkáni ország tagjelöltté nyilvánítását.
Románia ugyanakkor már korábban jelezte, hogy a Timok-völgyi vlachok elleni jogtiprások miatt vétót emelhet. A külügyminiszterek végül hosszasan elhúzódó ülés után javasolták a tagjelöltté nyilvánítást, de Bukarest ellenkezése miatt hivatalos álláspontot nem fogalmaztak meg.
Cristian Diaconescu román külügyminiszter közölte: Románia nem akadályozza meg a szerb EU-tagjelölti státus elfogadását, de elvárja, hogy Szerbiát is ugyanolyan szigorú megfigyelés alá vessék a kisebbségi jogok betartása terén, mint korábban Romániát. A román külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, amelyben tudatta: konkrét és gyors előrelépést tart szükségesnek a szerbiai kisebbségek jogállását rögzítő kétoldalú dokumentum aláírása terén.
Egyúttal szükségesnek nevezte, hogy az Európai Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főmegbízottja is megfigyelje, hogyan tarja be Szerbia az Európai Unió kisebbségvédelmi előírásait. A szerb uniós tagjelöltségről egyébként az uniós állam- és kormányfők hétvégi ülésén születik döntés.
Az uniós partnerek közül volt aki elégedetlenségének adott hangot a román álláspont miatt: Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint az „beárnyékolta az amúgy sem könnyű tárgyalásokat”. A bukaresti döntést európai uniós körökben annak tudják be, hogy Románia így akarja jelezni elégedetlenségét, amiért egyetlen uniós tagállam – Hollandia – ellenkezése miatt halasztódik az ország schengeni csatlakozása.
Román feltételek
Leonard Orban román Európa-ügyi miniszter ugyanakkor tegnap kijelentette: jelentős problémák vannak a szerbiai nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával, ezért kívánta Románia az Európai Tanácsban napirendre tűzni a témát. „Nem akadályozásról van szó. Erről a témáról az Európai Tanács szintjén tárgyalunk. Románia rendkívül fontos dolgot kér, azt, hogy Szerbia tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait” – jelentette ki Orban.
Eugen Tomac, a határon túli románokért felelős államtitkárság vezetője a szerbiai románok küldöttségével folytatott tegnapi találkozót követően leszögezte: Románia nagyon jól tudja, milyen a szerbiai román kisebbség valós helyzete, az általa küldött jelzés pedig világos és egyértelmű: valós garanciákat akar e kisebbség védelmében. „Nem akarjuk, hogy a román kisebbség vlachokra és románokra oszoljon. Nincs vlach nemzeti kisebbség, nem tudjuk szabványosítani a román nyelvjárásokat. A román állam álláspontja szilárd: a román nyelv hivatalos az EU-ban, ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy ahol román kisebbségek élnek, tartsák tiszteletben nemzettársaink jogait” – jelentette ki Tomac. Hozzátette: a román állam nem akar sokat, csupán anyanyelvű oktatást, a szerbiai román ortodox egyház elismerését, valamint román nyelvű televíziós és rádióműsorokat.
Viorel Badea demokrata-liberális párti szenátor, a felsőház határon túli román ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke rámutatott: a vita 15 éve folyik Románia és Szerbia között. Leszögezte: elfogadhatatlan, hogy valakik új nyelvet találjanak ki, majd új identitást azok számára, akik magukat kelet-szerbiai románoknak tartják. A szenátor reményét fejezte ki, hogy a Bukarest által követelt kisebbségi egyezményt még a napokban alá lehet majd írni.
Megismételte: a román parlament megvétózhatja a szerb EU-csatlakozást, ha Szerbia nem írja alá az egyezményt. Bojan Alekszandrovics szerbiai román püspök szerint nem helyénvaló, hogy a szerbiai hatóságok román és vlach közösségre akarják felosztani a szerbiai románokat. Rámutatott: a román hatóságok segítségét kérik, hogy alapvető jogaikat – az anyanyelvű oktatást és a templomi szertartást – biztosítsa számukra Szerbia. Zavişa Jurj, az Ariadnae Filum román–vlach kulturális egyesület elnöke kifejtette: a Timok-völgyi románok lojálisak Szerbiához, és támogatják annak EU-csatlakozását, azzal a feltétellel, hogy tartsák tiszteletben a jogaikat.
Tadics: nem hagyjuk zsarolni magunkat!
Nem mindenki tartja azonban megalapozottnak a román álláspontot. Borisz Tadics szerb elnök szerint országa nem fogadja el, hogy Románia „teljesíthetetlen” feltételeket szabjon, és úgy vélte, a szerbiai vlachok nem tartják románnak magukat. Leszögezte: Szerbia nem hagyja zsarolni magát. Belföldi bírálói is vannak a román álláspontnak: Victor Ponta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint nem helyes, hogy Románia akadályozza a szerb uniós csatlakozást, Bukarestnek inkább támogatnia kellene a szomszédos országot. Szerinte Szerbiának valóban tiszteletben kell tartania a kisebbségi jogokat, azonban megjegyezte: ettől függetlenül helytelen, hogy Románia egyedüliként akadályozza a csatlakozást.
„Mit gondolunk Hollandiáról, amely az egyedüli ország, amely a schengeni csatlakozásunkat gátolja. Most pedig ugyanezt tesszük egy olyan országgal, amely rendszerint a barátunk volt” – mutatott rá. „Mit tettünk volna, ha Magyarország élt volna a vétójogával a mi EU-csatlakozásunkkor? Jogosnak találtuk volna?” – tette föl a kérdést. Azonban nem minden párttársa gondolja így: Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának szocialista elnöke szerint Románia támogatja ugyan Szerbia uniós csatlakozását, ám a csatlakozás érdekében Belgrádnak tiszteletben kell tartania a kisebbségi jogokat. Rámutatott: a szerbiai románok jogairól szóló vita húsz éve húzódik a két ország között, eredménytelenül.
Szerbiai vlachok szerint nem éri jogtiprás őket
Nem éri jogtiprás a szerbiai vlach nemzeti közösséget – erről biztosította Radisa Dragojevic, a (szerbiai vlachok kulturális autonómiáját képviselő) Vlach Nemzeti Tanács elnöke (VNT) az újvidéki Magyar Szó című napilapot. A Magyar Szó szerdán honlapján idézte Dragojevicet, aki szerint Románia vádja alaptalan. A Vlach Nemzeti Tanács (VNT) nevében senki sem kereste fel a román szerveket, hogy jogtiprás történne, és senki sem támaszthat a nevünkben feltételeket, ultimátumokat, mint azt Románia tette Szerbiával – mondta Dragojevic. Szerbiában két közelálló nemzeti közösség van, a vlach és a román. Mindkét nemzeti közösségnek saját nemzeti tanácsa van, de míg a román nemzeti közösség Romániát tekinti anyaországának, addig a vlachok Szerbiát.
Ezért Romániának nem áll jogában, hogy a nevünkben bárkitől valamit is kérhessen – hangoztatta. Dragojevic megjegyezte, bár vannak olyan nyílt kérdések, amelyeket jelenleg a közösségen belül megvitatnak, ez közösségen belüli probléma és senki sem erőltette rájuk. A VNT például a minap alkotta meg a vlach ábécét, s készülőfélben van egy vlach értelmező szótár is. A VNT vezetője szerint azok, akik Romániában panaszkodnak, tagjai voltak az előző összetételű nemzeti tanácsnak, és a mandátumuk alatt semmit sem tettek ez ügyben. Hozzátette: az ő anyanyelvük a vlach, és aki románnak akarta vallani magát a népszámláláson, szabadon megtehette.
A 2002-es népszámlás szerint Szerbiában 40 054 polgár vallotta magát vlachnak, a tavalyi népszámlálás nem hivatalos adatai szerint ma 50 százalékkal többen, megközelítőleg 64 ezer szerbiai polgár van. Míg a vlachok többsége Kelet-Szerbiában él, a románok legnagyobb része a Vajdaságban, a Bánátban – magyarázta Dragojevic.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Kiterjesztette a külhoni románok fogalomkörét a parlament -
Más néven emlegetett román eredetű népcsoportokra is kiterjesztette a "külhoni románok" fogalomkörét a képviselőház, amely szerdán nagy szavazattöbbséggel elfogadta a külhoni románság támogatásáról szóló törvény módosítását.
A jogszabályba bekerült pontosítás szerint a külhoni románoknak járó jogok minden román eredetű, a román kultúrkörhöz tartozó külföldi személyt megilletnek, függetlenül attól, hogy milyen megnevezéssel (arománok, vlachok, moldo-vlahok, oláhok, cincárok, stb.) illetik őket.
A parlament a különböző határon túli népcsoportok nevesítése által egyértelművé tette, hogy a románsággal történelmi, kulturális rokonságban álló etnikumokat is a nemzet részének tekinti, és ezt az álláspontot a diplomáciai kapcsolatokban is érvényesíteni akarja.
Bukarest tavaly Szerbia európai uniós tagjelölti státusának megvétózását kilátásba helyezve érte el, hogy Belgrád egy kétoldalú egyezményben kötelezettséget vállalt az ország területén élő román ajkú kisebbségek - köztük a vlach közösség - jogainak tiszteletben tartására.
Eugen Tomac, a külhoni románok parlamenti bizottságának elnöke üdvözölte a jogszabály elfogadását, és azt mondta, hogy ezentúl a románság nem 22 hanem 30 milliós nemzet.
A jogszabály új változata ellen a romániai arománok egy csoportja demonstrációt rendezett a parlament folyosóján, azt kifogásolva, hogy nem ismerik el őket külön etnikumként. Costica Canacheuval, a magát arománnak valló parlamenti képviselővel az élen az arománok szövetségének tucatnyi tagja az aromán himnuszt énekelve tiltakozott a parlamentben etnikumuk "megszüntetése" ellen. Az aromán egy Macedónia, Albánia, Bulgária területén és a romániai Dobrudzsában élő, több százezer fősre tehető történelmi népcsoport, amelynek nyelve közeli rokonságban van a románnal.

Csoda Bukarestben: tízmillió román egy gombnyomásra
Papíron 30 milliósra növelték a románságot Bukarestből, miután a román kultúrkörhöz kötődő kéttucatnyi etnikumot a nemzethez csatoltak.
„Ezentúl a románság nem húsz-, hanem harmincmilliós lesz” – üdvözölte a nemzethez tartozók körének kiszélesítéséről szóló, május 8-án elfogadott törvénymódosítást Eugen Tomac, a külhoni románokkal foglalkozó parlamenti bizottság elnöke. Közben tucatnyi aromán kisebbségi tüntetett a bukaresti parlament folyosóin, amiért etnikumukat hivatalosan a mai napig nem ismerik el kisebbségként.
A magát arománnak valló Costica Canacheu képviselő vezette demonstrálók elénekelték az aromán himnuszt is, ám ez sem hatotta meg a törvényhozókat, az alsóház simán megszavazta a külhoni románok támogatását szabályozó törvény módosítását, pontosítva és felsorolva, hogy kik tartoznak ebbe a fogalomkörbe. A 2007-es törvény egyszerűen külhoni románoknak nevezte ugyanis a határon túl élőket, mostantól viszont oda sorolja a magukat román eredetűnek, a román kultúrkörhöz tartozónak valló személyeket is, függetlenül attól, melyik etnikumhoz tartoznak: lehetnek arománok, besszarábok, bukovinaiak, dákorománok, vlachok, makedorománok, makedovlahok, kucovlahok, karavlahok, cincárok, máramarosiak, isztrorománok, dunai latinok, meglenorománok, aromunok, moldovaiak vagy moldovalachok.
A módosítással a szociáldemokrata–liberális–konzervatív (USL) kormánykoalíció még inkább magára haragította a főként Dobrudzsában és Dél-Romániában élő, saját becslésük szerint százezer fősre tehető helyi népcsoportot, miután mostantól külhoni arománnak elismerik őket, az országon belüli kisebbségnek viszont nem.
Az arománok vagy vlachok a Dunától délre élnek, latin eredetű nyelvet beszélnek, s a különböző államokban, régiókban más-más néven is emlegetik őket. A népcsoport fejlődése rég leállt, kisebbségként beolvasztották a nemzetállamokba. Utolsó nagy romániai bevándorlási hullámát 1926 tájékán jegyezték fel, amikor állítólag több mint 30 ezer aromán érkezett Bulgáriából, Görögországból és Szerbiából. Legfontosabb szervezete a bukaresti Arománok Kulturális Társasága, amely megpróbálja összefogni a különböző balkáni államokban szétszóródott arománokat, és anyanyelvi oktatást szervezni nekik. De még azt sem sikerült elérnie, hogy a 2011-es népszámláláskor különálló etnikumként regisztrálják őket – ellentétben például az ukránokkal vagy az oroszokkal –, így bekerültek a „más nemzetiségek” kategóriába. A rossz nyelvek szerint azért, mert hivatalos elismerésük újabb rést ütne a román eredetmítoszon.
A törvénymódosítással az USL a Moldovai Köztársaságnak is üzent. A chisinaui kormányok hivatalosan moldovaiaknak nevezik ugyanis az ott élő románokat, akik szerintük nem románul, hanem moldovaiul beszélnek, az iskolában pedig nincs román, csak moldovai nyelvkönyv. Mindez irritálja a Moldovával kapcsolatban hol burkoltan, hol nyíltan revizionista retorikát használó román politikusokat. Ezért is kerültek be a felsorolásba a moldovaiak, s ezzel törvénybe foglalták, hogy a „Pruton túli testvéreket” Bukarest a román nép részének tekinti. Az európai diplomáciai gyakorlattól eltérően a törvénymódosításhoz csatolt indoklás nyíltan elítéli a chisinaui kormány „brutális moldovanizációját”, amit „etnikai-kulturális mérnöki műveletnek” nevez, s Ukrajnát is érte kritika.
Ami a Vajdaságban és Kelet-Szerbiában élő, 250–400 ezer fősre becsült román és vlach népességet illeti – hivatalosan csak 75 ezret tartanak nyilván –, a bukaresti politika sokkal békülékenyebb. Ezt segíti, hogy a vajdasági románok anyanyelven tanulhatnak, van rádió- és tévéműsoruk, ortodox püspökségük. A kelet-szerbiai vlachokat viszont Belgrád hivatalosan nem ismeri el, és nem is támogatja. Javul a viszony Albániával is, ahol Bukarest szerint körülbelül 150 ezer aromán él, akiket hivatalosan csak nyelvi közösségként ismernek el a tiranai hatóságok, mondván: nincs anyaországuk. Az Albániai Arománok Szervezete viszont bukaresti kormánytámogatással kiad egy havilapot, Divjakéban pedig óvoda és általános iskola működik, ahol román dialektust, illetve nyelvet is oktatnak.
A törvénymódosítás fő kérdése, miként fogják számba venni a Balkánon elszigetelt csoportokban élőket, és egyáltalán azok akarnak-e bebújni a nagy román etnikai ernyő alá. De az is furcsa, hogy a törvény az egy történelmi régióban élőket – például a máramarosiakat – is kizárólag románnak tekinti. A jogszabály a különböző csoportok támogatásának célirányosságát emeli ki, ám ha a külhoni románokkal foglalkozó államtitkárság nagyítóval sem talál külföldön például dákoromán vagy dunai latin kulturális szervezetet, pénzt se lesz kinek küldeni. A felsorolt tucatnyi, a románsághoz vékonyabb-vastagabb szállal kötődő etnikum egy része vélhetően már rég kihalt vagy asszimilálódott. A törvénymódosítás burkolt politikai célja, hogy elsősorban a Moldovában, Szerbiában, Bulgáriában, Albániában különböző elnevezéseken élő románok–arománok ügyét rendezze. Az azonban máris biztosnak látszik, hogy a 30 milliós románság emlegetése erős túlzás.
Irházi János
Hvg.hu

Színpadra lépett a „Băsescu-párt”
Hivatalosan is politikai porondra lépett a Traian Băsescu által életre hívott Népi Mozgalom Alapítvány, miután kedden bíróságon is kezdeményezték az alapítvány által létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) bejegyzését.
A párt élén az első kongresszusig a ma Ukrajnához tartozó Babele faluban született Eugen Tomac (képünkön balra) áll, aki a bejegyzéshez szükséges dosszié leadását követően elmondta: nem új, hanem másfajta pártot kívánnak alapítani. Úgy vélte, a mai pártok nem jelentenek garanciát az ország jövője szempontjából. „A román polgárok igai, jobboldali hangja kívánunk lenni, hiteles alternatívája az USL-nek" – ecsetelte Tomac. Azt is elmondta, hogy a párt Traian Băsescu államfőt tekinti a legfőbb partnerének, a párt egyik fő célja pedig Moldova európai integrációjának előmozdítása, ezért moldovai fiókszervezete is lesz.
Marian Preda szociológus, a Népi Mozgalom Alapítvány vezetője szerint Tomac – aki a legtöbb szavazattal a parlamentbe jutott jobboldali képviselő – mind a választópolgárok, mind a politikum részéről bizalmat kelt. Rámutatott: az alapítványt megilleti egy hely az új párt központi vezetésében, a PMP ugyanakkor döntéseiben teljes autonómiát élvez. A legközelebbi célként azt fogalmazta meg, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokon a legelősebb jobboldali párt legyen.
Mint arról beszámoltunk, a PDL-n belül a márciusi kongresszus idején fokozódott a feszültség. A tavalyi önkormányzati, majd parlamenti választásokon katasztrofális vereséget szenvedő párt nagygyűlésén Vasile Blaga kapott újabb elnöki mandátumot a Traian Băsescu államfőhöz közel álló szárny által támogatott Elena Udreával szemben. Băsescu ezt követően bejelentette: végleg szakít a korábban általa elnökölt párttal, és Népi Mozgalom néven alapítványt hozott létre a jobbközép értékek képviseletére, amely a hétvégén jelentette be, hogy pártot jegyeztet be.
Egy határon túli politikus
Eugen Tomac, az 1981-ben a mai Ukrajna területén található, a két világháború között Romániához tartozó Babele faluban született történész 17 évesen került Romániába egy, a határon túli román diákok képzését szolgáló ösztöndíjprogram révén. A külügyminisztérium által működtetett Eudoxiu Hurmuzachi intézet oktatója, a Magazin istoric című történelmi folyóirat szerkesztője. 2005 és 2008 között az államfői hivatalban a határon túli románok ügyeivel foglalkozott, 2008-tól pedig a külügyminisztériumban határon túli román ügykért felelő államtitkárként tevékenykedett. A 2012-es választásokon a Moldovát is magában foglaló határon túli választókerületben a voksok 78 százalékát megkapva szerzett egyéni képviselői mandátumot. Jelenleg a képviselőház határon túli románokért felelős bizottságának tagja. Tomac július 19-én lépett ki a PDL-ből.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Románia kiterjesztené a könnyített honosítást
Módosítaná a román állampolgárság könnyített felvételét lehetővé tevő honosítási törvényt Eugen Tomac, a Traian Băsescu államfőhöz közel álló körök által alapított Népi Mozgalom Párt elnöke.
A módosítás kiterjesztené a könnyített honosítás lehetőségét azon határon túli románokra is, akik, vagy akiknek az ősei korábban nem rendelkeztek román állampolgársággal. Tomac tegnap közölte, hogy a módosító javaslatot az RMDSZ-en kívül az összes parlamenti párt támogatja. A javaslat értelmében minden olyan, külhoni személynek, aki valamely román közösséghez sorolja magát, és ismeri a román nyelvet, jogában áll könnyített honosítást kérni, úgy, hogy nem költözik Romániába, és a román állampolgárság mellett az eredeti állampolgárságát is megtarthatná. Mindez azt jelentené, hogy a szerbiai Timok-völgyi, az ukrajnai és a transznisztriai románok is megkaphatnák a román állampolgárságot. Jelenleg a könnyített honosítás lehetőségével a korábban Romániához tartozó Moldova állampolgárai élhetnek. Tomac szerint az így honosulók száma több lesz néhány százezernél.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Feszültség Transznisztriában
Tovább mélyültek a Moldova és Transznisztria közötti ellentétek, miután a szakadár Dnyeszteren túli köztársaság hatóságai szerdán csempészet vádjával őrizetbe vették a tartomány fővárosában működő, román tannyelvű Lucian Blaga Gimnázium igazgatóját.
Az igazgatót csütörtökön reggel ugyan szabadon engedték, de a feszültség továbbra sem csitult. A konfliktusban Bukarest is hallatta a hangját, Traian Băsescu államfő az európai fórumok segítségét kérte a transznisztriai román iskolák megvédéséhez.
A transznisztriai vámhatóságok azt követően vették őrizetbe Ion Ioncev iskolaigazgatót (képünkön), az iskola könyvelőjét, valamint az őket szállító gépjármű sofőrjét, hogy a moldovai fővárosból, Chișinăuból hazafelé tartva átlépték a határt. Az igazgatónál 114 ezer moldovai lej volt, ugyanis azért utazott a fővárosba, hogy személyesen vigye el az iskola tanárainak bérét, miután az elmúlt hetekben a tiraszpoli hatóságok egyszer már úgy próbálták ellehetetleníteni az iskola működését, hogy zárolták a bankszámláit.
A tiraszpoli hatóságok a hivatalos közlés szerint a terroristák és bűnözők kiszűrésének céljával szigorították a határellenőrzést, egy ilyen szűrőn akadt fenn Ioncev. A belügyminisztérium szerint az igazgatót a vámszabályok megsértése és tiltott pénzbevitel miatt vették őrizetbe, a hatályos törvények értelmében ugyanis a határellenőrzésnél be kellett volna jelentenie a nála levő pénzösszeget, amelyet a szakadár terület vezetői „idegen valutaként" jellemeztek, amelyet le is foglaltak.
Az igazgató mellett egyébként a transznisztriai biztonsági egységek a moldovai sajtó szerint hat moldovai békefenntartót is őrizetbe vettek, majd a chișinăui hatóságok közbelépése nyomán szabadon engedték őket.
Az ügy kapcsán Igor Grosu, a moldovai oktatási miniszter helyettese közölte: Tiraszpol újabb akadályokat próbál gördíteni a román iskolák működésének útjába. A tiraszpoli hatóságok azzal vádolják a moldovai kormányt, hogy a román iskolák diákjait használja eszközként a politikai szembenállás mélyítésére.
Raisa Pădureanu, a Lucian Blaga Gimnázium igazgató-helyettese a Realitatea hírtelevíziónak elmondta, a transznisztriai vezetés folyamatos nyomást gyakorol a román intézményekre, különösen az iskolákra. A szülők ezért már nem is merik oda küldeni a gyerekeiket: míg korábban 800 diák tanult a Blaga-gimnáziumban, számuk mára 147-re csökkent.
Az iskolaigazgatót egyébként csütörtökön hajnalban kiengedték, de délutánra ismét beidézték kihallgatásra. Az RFI rádiónak csütörtökön elmondta: a rendőrségen megalázták őket, „az egész olyan volt, mint egy horrorfilm."
Az ügy kapcsán megszólalt a román államfői hivatal is. Közleménye szerint Traian Băsescu „mély aggodalommal" értesült az ügyről, és elfogadhatatlannak nevezte a tiraszpoli vezetésnek a transznisztriai román iskolákkal szemben tanúsított bánásmódját, azt, hogy jogtalanul zárolták a román iskolák bankszámláit, hogy ne tudják kifizetni adósságaikat és számláikat, majd amikor készpénzt kapnak a moldovai kormánytól, azt elkobozza tőlük.
Az államfő szerint a gimnázium képviselőinek őrizetbe vétele és a pénz lefoglalása provokáció, amelynek célja a feszültség növelése Transznisztriában. Az elnök ezért arra kérte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), valamint a transznisztriai konfliktus rendezésében közreműködő országokat, hogy haladéktalanul lépjenek közbe.
A moldovai Liberális párt elnöke, Mihai Ghimpu úgy vélte: a provokációk mögött Oroszország áll, az akciókat a chișinăui orosz nagykövetségen tervelik ki. Eugen Tomac, a romániai Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke az ügy miatt felszólította Victor Ponta kormányfőt: ne utazzon el Szocsiba a téli olimpia megnyitójára, mivel ezzel jóvá hagyná a transznisztriai hatóságok által a moldovaiakkal és a románokkal szemben elkövetett atrocitásokat.
A mintegy félmilliós lakosságú, zömében oroszok lakta Dnyeszteren túli tartomány 1992-ben kiáltotta ki függetlenségét, majd rövid háborút vívott Moldovával. Azóta gyakorlatilag független államként működik, bár államiságát a Föld egyetlen országa, még a tiraszpoli kormányt támogató Oroszország sem ismerte el.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Basescu: nincs gond a kisebbségi jogok terén!
Vasárnap Kolozsváron a Népi Mozgalom Párt (PMP) mellett működő civilszervezet, a Népi Mozgalom Alapítvány nyilvános vitát szervezett, díszmeghívottként jelen volt Traian Băsesecu államfő, a PMP védnöke is, aki szerint Romániában sem a kisebbségi jogok, sem az emberi jogok betartása terén nincs gond, azonban a politikai játékszabályokat nem tartja be az USL.
Băsescu elmondta: 2012 nyarán egyezség született arról, hogy Románia három lépésben csatlakozik a schengeni övezethez, azonban ez végül nem történhetett meg az állami intézmények elleni USL-s támadások miatt, amelyeket az EU nagyhatalmai nem néztek jó szemmel.
„Mindenki veszített ezen” – sommázott az államfő. Megismételte: Európa-szerte Románia áll a legjobban a kisebbségek jogainak betartása szempontjából.
A rendezvényen jelen volt Emil Boc, Kolozsvár polgármestere is, aki bejelentette: belép a Népi Mozgalom Alapítványba. A pártba nem léphet be, mert elveszítené polgármesteri mandátumát.
A nyilvános vitán Marian Preda, Elenina Nicuț és Daniel Funeriu, a Népi Mozgalom Alapítvány alapító tagjai, valamint Eugen Tomac, Teodor Baconschi, Elena Udrea és Cristian Preda, a Népi Mozgalom Párt vezetői is részt vettek.
Politikai üzeneteiket többnyire az USL-hez intézték, amelyek arról szóltak, hogy a kormánypártok felkészülhetnek arra, hogy a Népi Mozgalom Párt komoly kihívójuk lesz az elkövetkező időszakban. nyugatijelen.com/ Transindex
Erdély.ma,

Udrea ellentámadásban: feljelentette a SRI-vezért
Ellentámadásba lendült Elena Udrea volt fejlesztési miniszter, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, aki azonban az ellene csütörtökön pénzmosás és hamis vagyonbevallás leadása gyanúja miatt indított bűnvádi eljárás miatt felfüggesztette magát a pártelnöki tisztségből.
A politikusnő az ellene felhozott vádakra reagálva pénteken este a HotNews hírportálnak adott interjúban közölte: feljelentést tett Florian Coldea, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ügyvivő igazgatója ellen, mert őt sejti az ellene indult „lejárató” kampány mögött.
Udrea szerint tavaly nyáron Sebastian Ghiţă, a SRI-hez közel álló korábbi vezető szociáldemokrata pártiüzletember-politikus, aki gyakran találkozott Coldeával, egy kávézóban közölte vele, hogy Coldea gyűlöli őt, mivel a SRI mellett „alternatív információforrásként” szolgált Traian Băsescu decemberben leköszönt államfő számára.
Hozzátette: nem volt ugyan baráti viszonyban Ghiţával, de az többször is ellátta hasonló, bizalmas információkkal, vélhetően azért, mert egyszerre akart jóban lenni Băsescuval és pártbeli elöljárójával, Victor Ponta miniszterelnökkel is. A politikusnő szerint Alina Bica, a Szervezettbűnözés- és Terrorizmusellenes Ügyosztály (DIICOT) – időközben előzetes letartóztatásba helyezett – főügyésze arra panaszkodott, hogy Coldea nyomást gyakorolt rá több ügyben, így Ioan Niculae üzletember ügyében is.
Udrea azt is állította, hogy ő maga is közbenjárt Pontánál a Băsescu emberének tartott Laura Codruţa Kövesi kinevezése érdekében az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) élére, ugyanakkor Coldea is emellett lobbizott a vonakodó kormányfőnél, mivel jó viszonyban van a jelenlegi DNA-főügyésszel.
Ponta erre úgy reagált: sem Udreával, sem más politikussal nem egyeztetett a főügyész személyéről, Kövesi pedig azt mondta: nem ez az első alkalom, hogy egy gyanúsított rágalmazó kijelentéseket tesz vele kapcsolatban, ezért nem kívánja kommentálni az ügyet. A SRI is jelezte: nem kíván reagálni egy gyanúsított állításaira.
Udrea amúgy azt is állította, hogy a SRI nem támogatta Alina Bica – akivel baráti viszonyban áll – kinevezését a DIICOT élére, mert nem állt elég közel a hírszerzéshez. Azt mondta: Bica panaszkodott is neki, hogy a kinevezése után a SRI nem volt hajlandó őt az ügyosztálya által vizsgált ügyekkel kapcsolatos információkkal ellátni.
Elena Udrea egyúttal azt is elmondta, hogy a vesztegetési ügyekben közvetítéssel vádolt exférje, Dorin Cocoş egyszer Florian Coldea utasítására 500 ezer eurót vitt Ghiţának, hogy azt a jelenlegi kormány szócsövének számító hírcsatornájára, a România TV-re fordítsa.
Mint ismeretes, Udrea ellen azért indított eljárást pénzmosás és hamis vagyonbevallás leadása miatt a DNA, mert a gyanú szerint tudott férje vesztegetési ügyeiről. Miután felfüggesztette magát a pártelnöki tisztségből, helyette ideiglenesen Eugen Tomac irányítja a PMP-t. Udreának – akit bírói felügyelet alá helyeztek – tilos elhagynia Bukarestet, és hetente kétszer jelentkeznie kell a rendőrségen. Ez először pénteken történt meg.
Újabb eljárások Alina Bica és Dorin Cocoş ellen
Előzete letartóztatásba helyezte pénteken a DNA Alin Cocoşt, Dorin Cocoş üzletember – Elena Udrea volt fejlesztési miniszter, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke volt férje – fiát az Alina Bica ellen zajló eljárás kapcsán.
Mint ismeretes, Bicát azzal vádolják, hogy még 2011-ben, a restitúciós bizottság tagjaként elintézte, hogy egy üzletember számára a valós ár háromszorosát, több mint 377 millió lejt fizessék ki kárpótlásként egy 13 hektáros bukaresti telekért. Az ügyben közvetítőként eljáró Dorin Cocoşt már korábban őrizetbe vették, most azonban a fiát, Alint is vizsgálati fogságba helyezték, miután kiderült, hogy ő is részt vett a vesztegetési ügyben.
Ráadásul az ebben az ügyben is vizsgálati fogságba helyezett Bica és Cocoş ellen egy másik restitúciós ügyben is eljárás indult – a vád szerint Cocoş 16 millió eurót kapott, hogy közbenjárjon Bicánál két visszaszolgáltatási ügy rendezésében.
Bica ellen egy másik ügyben is eljárás indult: a gyanú szerint 2006-ban az ügyben eljáró ügyészként megvesztegették, hogy próbálja elkenni egy bűncselekményekkel vádolt üzletember, Ovidiu Tender ügyét. A DNA azt állítja: 2013-as kinevezése óta Bica Tender érdekeinek rendelte alá a DIICOT-ot. Ügyészségi források szerint Tender feljelentést is tett Bica ellen, mondván: meg kellett vesztegetnie őt. Ebben az ügyben előzetes letartóztatásba helyezték Bica korábbi tanácsadóját, Florentin Mihăilescut is.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Munkaszüneti nappal ünnepelnék Románia és Besszarábia egyesülését
Elfogadta a szenátus kedden azt a törvénytervezetet, amely hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánítja március 27-ét, Besszarábia Romániával való egyesülésének napját.
Az Eugen Tomac képviselő által benyújtott jogszabály szerint az egyesülés napjáról megemlékeznének a helyi önkormányzatok, a nem kormányzati szervezetek, múzeumok, Románia külképvieleti intézményei kulturális-tudományos rendezvényekkel. A politikus azt is javasolja tervezetében, hogy március 27-én a nemzeti lobogót vonják fel a közintézményeken és a román himnusz is csendüljön fel.
A szenátus által elfogadott tervezet a képviselőházba került tovább megvitatásra, ha ott is zöld utat kap, akkor eggyel több munkaszüneti napnak örülhetnek majd az alkalmazottak. Mint ismert, Romániában jelenleg 13 hivatalos munkaszüneti nap van.
maszol.ro

Băsescut választották a Népi Mozgalom párt elnökévé
Hivatalosan is a védnökségével alakult Népi Mozgalom (MP) párt élére állt Traian Băsescu volt államfő: a politikai alakulat szombaton elnökévé választotta a pártba két hete belépett politikust.
A pártot Népi Mozgalom Pártja (PMP) néven két éve szervezték meg az akkor még államfő Băsescu legközelebbi hívei, miután korábbi pártja, a Demokrata Liberális Párt (PDL) már nem volt hajlandó követni az államfő útmutatásait.
A PMP mostani kongresszusán Népi Mozgalomra (MP) egyszerűsítette a párt nevét, és Eugen Tomac eddigi elnököt ügyvezetővé választotta. Băsescu Az én Romániám című pártelnöki programjában Románia korszerűsítésének folytatását ígérte.
Azt mondta, azért tér vissza a pártpolitikába, mert két elnöki mandátuma alatt nem sikerült végleg legyőznie, csak megrendítette a „rendszert”.
MTI
Erdély.ma

Johannis kivár a kormányfőjelölt kinevezésével
Klaus Johannis államfő az előzetes várakozásokkal ellentétben bejelentette, hogy csak karácsony után nevezi meg az új miniszterelnököt.
Az államfő azután tartott rövid sajtónyilatkozatot a Cotroceni-palotában, hogy befejezte a konzultációt a parlamenti pártok vezetőivel a kormányalakítás témájában. Johannis csütörtökön a Népi Mozgalom Pártja (PMP), valamint a nemzeti kisebbségek frakciója képviselőit fogadta.
A megbeszéléseket követően az államfő röviden megemlékezett az 1989-es romániai forradalomról, a 27 évvel ezelőtti eseményekről. Ezt követően emlékeztetett, hogy a kormányalakításról szóló kétnapos konzultáció befejeződött, a tárgyalások során pedig két javaslat érkezett a miniszterelnök személyére vonatkozóan. A Szociáldemokrata Párt (PSD) Sevil Shhaideh közgazdászt, míg a Népi Mozgalom Párt Eugen Tomac parlamenti képviselőt jelölte a kormányfői tisztségre.
Johannis kitért arra is, hogy közben a PSD, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és az RMDSZ parlamenti többséget alakított. „A következő napokban tárgyalásokat folytatok minderről, és karácsony után nevezem meg a miniszterelnököt" – zárta mondandóját Klaus Johannis a Cotroceni-palotában tartott néhány perces sajtónyilatkozatában. Krónika (Kolozsvár)

Aláírták a Népi Mozgalom Párt képviselői a bizalmatlansági indítványt
Aláírták a Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselői a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, és a következőkben a PMP-szenátoroktól is összegyűjtik az aláírásokat, jelentette be Raluca Turcan, a PNL ügyvivő elnöke.
Eugen Tomac, a PMP ügyvezető elnöke azt mondta, pártja azért csatlakozott a bizalmatlansági indítványhoz, mert a PMP ellenzéki párt a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben, és reméli, hogy ezzel sikerül megfékeznie a PSD arra irányuló törekvéseit, hogy "minden normát és szabályt semmibe vegyenek". "Az, hogy többségben vannak, még nem jogosítja fel őket arra, hogy fittyet hányjanak a parlamenti procedúrákra. Bármilyen fontos is legyen egy törvény, nem lehet egy éjszaka alatt elfogadni, figyelmen kívül hagyva az állampolgárok elvárásait' - vélekedett Tomac.
Turcan és Tomac megerősítették, hogy a bizalmatlansági indítványt egyelőre csak a PNL, USR és PMP alsóházi tagjai írták alá, ezt követően fog a szenátorok elé kerülni. Az RMDSZ-es képviselőkkel még nem beszéltek a dokumentum aláírásáról, tették hozzá. "Nyilván beszélni fogunk az RMDSZ-esekkel is, és a PSD és ALDE-beli kollégákkal is, jóhiszemű emberekkel, akik azt akarják, hogy a politikusok egyenlőek legyenek az egyszerű emberekkel' - tette hozzá Raluca Turcan. 
maszol.ro

Felolvasták a parlamentben a bizalmatlansági indítványt
Cătălin Predoiu, a képviselőház alelnöke felolvasta február 6-án, hétfőn a parlament két házának együttes ülésén a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által benyújtott bizalmatlansági indítványt.
„Hazai és nemzetközi bírósági határozatok betartásának leple alatt, a Dragnea és Tăriceanu úr által irányított kormány lábbal tiporja a románok biztonságát és legitim érdekeit” – áll a Grindeanu-kormány – A nemzeti érdekekkel dacoló kormány című bizalmatlansági indítványban.
Eugen Tomac, a PMP ügyvezető elnöke a plenáris ülésen közölte, pártja támogatja a bizalmatlansági indítványt, és az alakulat 25 képviselője és szenátora megszavazza az ellenzéki kezdeményezést.
Az ülés elején az USR javaslatot tett arra, hogy legyenek politikai nyilatkozatok az ülésteremben zajló tiltakozások kapcsán, azonban Gabriel Vlase szociáldemokrata párti (PSD) ülésvezető elutasította ezt, mondván, „a plénum nem szavazhat valamiről, ami szabályzatellenes”.
340 honatya volt jelent a bizalmatlansági indítvány felolvasásakor. (Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Ellenzéki pálfordulás: a roma nyelvtől féltette Băsescu a kórházakat, és ez ragályos lett
Nem adott magyarázatot a Maszol kérdésére az ellenzék vezéralakjának tekinthető Raluca Turcan liberális pártelnök arra, hogy korábbi támogató szavazataik ellenére miért támadták meg az alkotmánybíróságon az egészségügyi törvény kisebbségek számára kedvező módosítását. Portálunk olyan ellenzéki képviselővel is szóba állt, aki úgy írta alá a taláros testületnek szóló beadványt, hogy nem is tudta, mit ír alá, másnak pedig meghamisították az aláírását.
Traian Băsescu volt államfő és pártja kezdeményezésére támadta meg 124 ellenzéki képviselő az alkotmánybíróságon azt atörvénymódosítást, amely a kisebbségek anyanyelvét ismerő személyzet alkalmazására kötelezi a kórházakat és a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményeket – értesült parlamenti forrásokból a Maszol.
smert, hogy egyetlen honatya kivételével az RMDSZ által javasolt jogszabályt a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) összes képviselője megszavazta. Ennek ellenére az alkotmánybírósághoz csütörtökön eljuttatott beadványt nagyon sokan közülük aláírták. Igaz, akadt olyan képviselő, aki nem is tudta, mit ír alá, másnak pedig meghamisították az aláírását.
Úgy tudjuk: a Traian Băsescu vezette PMP indítéka az volt, hogy a törvénymódosítás értelmében a konstancai kórházakban a tatár és török, a bukaresti kórházakban pedig a roma nyelvet ismerő személyeket kell majd alkalmazni. A jogszabály ugyanis kiterjed azoknak a településeknek az egészségügyi és szociális intézményeire is, amelyekben egy adott kisebbség lélekszáma meghaladja az 5000 főt. Szerettük volna megtudni Eugen Tomactól, a PMP frakcióvezetőjétől, hogy miért emeltek utólag kifogást a törvénymódosítás ellen, de politikust még nem tudtuk elérni.
Turcan a Maszolnak: a sajtóiroda majd elmagyarázza
Tény, hogy a Traian Băsescuéktől induló aláírásgyűjtéshez a másik két ellenzéki frakció is csatlakozott. A PNL ügyvivő elnöke, Raluca Turcan egyenesen amiatt bosszankodott, hogy miért nem a pártja állt a kezdeményezés élére – nyilatkozta parlamenti forrásunk.
A Maszol péntek reggel megkereste telefonon Raluca Turcant. A politikustól azt szerettük volna megtudni, hogy mi okozta a PNL „pálfordulását” az RMDSZ által kezdeményezett törvénymódosítás esetében. Raluca Turcan azonban elzárkózott a válaszadás elől. „A PNL sajtóirodája a következő órákban állásfoglalást tesz közzé, amelyben tisztázzuk ezt a kérdést” – jelentette ki kérdésünkre a liberálisok ügyvivő elnöke.
Nem tudta, mit ír alá
Az alkotmánybírósághoz eljuttatott beadványt az USR számos képviselője is aláírta. Megtudtuk, hogy egyikük, Vlad-Emanuel Duruș Máramaros megyei honatya nem is tudta, mihez adja a kézjegyét. Ezt a politikus pénteken a Maszolnak is megerősítette.
„Szerdán megkeresett egy frakciótársam, és elém tolt egy aláírásgyűjtési ívet azzal a kéréssel, hogy firkantsam alá. Nem tudtam, miről van szó, de azért aláírtam. Utólag értesültem arról, hogy az alkotmánybíróságnak szánt beadvány volt” – magyarázta a képviselő. Duruș elismerte, „nem rendjén való”, hogy ez így történt, de úgy fogalmazott: nem szeretne „lovagolni” ezen a témán.
A Máramaros megyei képviselő viszont fenntartja, hogy továbbra is támogatja az RMDSZ törvénymódosítását, és ha ma kellene szavazni róla, ismét igennel voksolna. Szerinte „az nem árthat”, ha alkotmányossági normakontroll alá vetik a jogszabályt. „Ha a taláros testület rendben találja a törvényt, akkor hatályba léphet, s nem lesz semmi probléma” – fogalmazott, Vlad-Emanuel Duruș.
Más írt alá helyette
Ám nem csak az USR-frakcióban történtek furcsaságok. A Transindex cikke szerint kollégái írták alá Romeo Nicoară Szatmár megyei PNL-s képviselő helyett az alkotmánybírósághoz elküldött beadványt. Vlad-Emanuel Duruș-sal ellentétben azonban a liberális politikust felháborították a történtek.
„Én nem írtam alá, valószínűleg a kollégáim helyettem töltötték ki a lapot, hogy legyen tele. Engem sem telefonon, sem más módon nem kerestek meg, és nem kérdezték meg, hogy alá akarom-e írni ezt a kezdeményezést. Szatmáron mind a helyi, mind a megyei önkormányzatban koalícióban dolgozik a PNL az RMDSZ-szel, amit mi értékelünk, és a munkát együtt kívánjuk folytatni. Én, Szatmár megyei parlamenti képviselőként nem tudok egy ilyen kezdeményezést támogatni, még akkor sem, ha kollégáim közül egyesek ezt támogatják” – nyilatkozta a Transindexnek.
A portál a taláros testülethez eljuttatott beadványt is ismertette, amelyben az aláírók a törvénymódosítással szembeni alkotmányos kifogásaikat ismertetik. Az egyik formai kifogás, hogy a módosítás sarkalatos törvénybe illő előírásokat vezet be egy egyszerű többséggel elfogadható jogszabályba. A másik formai kifogás szerint a módosítás szövege zavaros. Szerintük nem érthető, hogy egy településen belül egy nemzeti kisebbség tagjainak kell kitenniük a 20 százalékot, illetve kell elérniük az 5000-es számot, vagy több nemzeti kisebbség tagjai összesen.
A tartalmi kifogások között szerepel, hogy a törvénymódosítás az 5000 fős küszöb bevezetésével egy alternatív kritériummal bővíti a törvényt, ami ellentétes az alkotmánnyal, ugyanis az államnak minden polgára igényeit figyelembe kell vennie, tekintet nélkül etnikai, kulturális, nyelvi, vallási hovatartozásukra, vagy arra, hogy milyen arányban vannak jelen az országban.
Korodi: politikai, illetve „szívből jövő gesztus” is volt
Mint ismert, az RMDSZ csütörtökön kiadott állásfoglalásában érthetetlennek és elfogadhatatlannak minősítette az ellenzéki pártok pálfordulását. "Ez a hozzáállás, sajnos, azt bizonyítja, hogy ezen pártok részéről nem érvényesül az a nyitottság és a kisebbségek iránti tisztelet, amelyet képviselőik gyakorta használnak szólamok szintjén nyilvános szerepléseikkor" - olvasható a közleményben.
Az RMDSZ szerint sajnálatos, hogy saját európai pártcsaládjával is szembefordul a PNL és a PMP, hiszen az Európai Néppárt elvei és értékei között kiemelt helyet kap a kisebbségek védelme. "Úgy véljük, ha segíteni nem tudnak, legalább ne akadályozzák munkánkat, kisebbségi törekvésünket mondvacsinált érvekkel. A PNL, az USR és a PMP alkotmányossági kifogásai egyértelműen kisebbségellenesek" - zárul az RMDSZ állásfoglalása.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Maszolnak pénteken elmondta, politikai gesztusként értékeli az ellenzék pálfordulását. „Ám a PNL és PMP képviselői részéről szívből jövő gesztusként is” – tette hozzá.
Cseke Péter Tamás / maszol.ro

Kelemen Hunor: az RMDSZ-t nem hívták kormányra
„Biztos, hogy nem szívott valamit?” Így reagált kedden Kelemen Hunor szövetségi elnök Eugen Tomac képviselő kijelentésére, miszerint RMDSZ-es miniszterelnököt jelölne Sorin Grindeanu helyére a Szociáldemokrata Párt (PSD).  
A Népi Mozgalom Párt (PMP) politikusa azt állítja: PSD-s politikusok megerősítették azt az értesülését, hogy RMDSZ-es kormányfője lesz Romániának. A képviselő ezt „rendkívül aggasztónak” nevezte.
"Dragnea már a saját kollégáiban sem bízik, de akkor sem megoldás, hogy az RMDSZ berkeiből jelöljön miniszterelnököt. Konkrét névről nincs tudomásom, de tárgyalnak erről a lehetőségről, és szerintem ez rendkívül aggasztó. (...) A parlamentbeli kollégáktól értesültem erről, PSD-sek is voltak köztük. (...) Képesnek tartom erre Liviu Dragneát" - fogalmazott Tomac, arra utalva, hogy a szociáldemokrata pártelnök leváltaná a kormányfőt.
Tomac kijelentéseit Kelemen Hunor badarságnak nevezte. "Megkérdezték Tomac úrtól, mit szívott ma reggel? (...) Elég súlyos, hogy egy pártvezető ilyen badarságokat képes mondani, teljes komolysággal. (...) Amúgy az RMDSZ-tagok is pont olyan román állampolgárok, mint Tomac úr, nem kellene úgy tekintenie ránk, mint az országot fenyegető természeti katasztrófára. Ma azonban, azt hiszem, szívott valamit" - mondta a szövetségi elnök a sajtónak.
Kelemen hozzátette, az RMDSZ-t hivatalosan nem hívták meg a kormányba, és "amíg van miniszterelnök, van koalíció, és megvan a koalíciót támogató többség", fölösleges tárgyalni a témáról. "Én nyitott vagyok a párbeszédre bárkivel, de csak konkrét tények, nem pedig mindenféle találgatások alapján" - tette hozzá. maszol.ro

Saját pártja szorongatja Grindeanut (Kormányválság)
Lemondásra szólította fel Sorin Grindeanu miniszterelnököt Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke, a kormányfő azonban egyelőre nem hajlandó önként távozni. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök cáfolta, hogy az SZDP a kormánykoalícióba hívta volna a magyar érdekképviseletet, és elzárkózott attól, hogy találgatásokra reagálva megelőlegezze, mit tenne a szövetség kormányválság esetén.
A szocialista párt elnöke többször, legutóbb tegnap szembesítette Grindeanut azzal, hogy elveszítette a pártvezetés bizalmát, ezért azt kérte tőle, hogy önként távozzon. Dragnea a kormányprogram végrehajtásának késlekedésére hivatkozott, egyebek mellett arra, hogy a kormány nem hozta létre a választási kampányban beígért szuverén befektetési alapot. Az SZDP-ben is egyre többen sürgetik a teljes Grindeanu-kormány távozását, Niculae Bădălău szociáldemokrata alelnök tegnap azt nyilatkozta, hogy sok területen hiányos a kormány munkája, például a pénzügy, szállítás, mezőgazdaság területén.  Sorin Grindeanu azonban nem mutat hajlandóságot a távozásra, egyre több jelét adja önállósulásának, láthatóan igyekszik elhatárolódni az SZDP elnökétől, és – egyes elemzők szerint – arra vár, hogy Dragneát második korrupciós pere végleg eltávolítsa a politikából. Ha viszont önként nem hajlandó lemondani, akkor az SZDP megvonhatja tőle és a kabinettől a politikai támogatást, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a parlamentben a kormánykoalíció törvényhozói megszavaznak egy bizalmatlansági indítványt, ami a kormány bukásához vezet. Liviu Dragnea korábban bejelentette, hogy a pártvezetés alapos elemzésnek veti alá a kormánytagok eddigi, féléves teljesítményét. A kiértékelés következtetéseit várhatóan mai ülésén vonja le az SZDP végrehajtó bizottsága, ezután pedig várható, hogy Dragnea a nyilvánosság előtt is bejelenti, kik azok a miniszterek, akiknek a munkájával elégedetlen a párt, milyen mértékű kormányátalakítást tart szükségesnek annak vezetősége. Klaus Iohannis államfő – akinek kormányváltás esetén meglehetősen tág mozgásteret biztosít az alkotmány – kiváró álláspontra helyezkedett az üggyel kapcsolatosan, szóvivőjén keresztül annyit üzent, hogy csak hivatalos bejelentésekre fog reagálni, egyébként pedig az SZDP felelőssége, hogy kiértékelje miniszterei teljesítményét. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap azt mondta, nem kapott hivatalos felkérést a Szociáldemokrata Párttól vagy annak elnökétől, Liviu Dragneától a kormányra lépésre, ő pedig nem kommentál spekulációkat. A Népi Mozgalom Párt parlamenti képviselője, Eugen Tomac tegnapi nyilatkozatát, miszerint Liviu Dragnea RMDSZ-es miniszterelnököt tervez jelölni Sorin Grindeanu helyére, badarságnak nevezte Kelemen Hunor. „Megkérdezték Tomac úrtól, mit szívott ma reggel? (...) Elég súlyos, hogy egy pártvezető ilyen badarságokat képes mondani, teljes komolysággal. (...) Amúgy az RMDSZ-tagok is pont olyan román állampolgárok, mint Tomac úr, nem kellene úgy tekintenie ránk, mint az országot fenyegető természeti katasztrófára” – mondta a szövetségi elnök a sajtónak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Civil szervezetek és pártok is bírálják az igazságszolgáltatást szabályozó törvények módosításait
Több civil szervezet és vezető politikus is bírálta szerdán az igazságügyi miniszternek az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosítására tett javaslatát. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint bizonyos intézkedések megfelelnek az európai gyakorlatnak. Tizenegy civil szervezet (az aradi Civic, a iaşi-i CIVICA , az (#Insist), a Craiova kezdeményezés, a Románia kezdeményezés, a Temesvár kezdeményezés, a közpolitikai intézet, a nagyváradi Civic, a Korrupció öl, a Geeks for Democracy és a #REZISTENŢA egyesületek) közös közleményben kérik, hogy az igazságügyi miniszter vonja vissza a főügyészek kinevezési procedúráját módosító javaslatát, mert ez "veszélybe sodorja a korrupcióellenes harcot és ellentmond azoknak a vállalásoknak, amiket Románia tett az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében". A Románia 100 Platform arra hívja fel a figyelmet, hogy a módosítások "megbontják a hatalmi ágak egyensúlyát és veszélybe sodorják az igazságszolgáltatás függetlenségét". Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke azt nyilatkozta, hogy a PNL megfontolja, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a Tudorel Toader által bejelentett törvénymódosításokat, főleg azt, amelyik mellőzi az államfőt a főügyészek kinevezésének folyamatában. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) erőteljesen elítéli az igazságügyi miniszter javaslatait és bejelentette, hogy egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtanak be az igazságügyi miniszter ellen, mert - véleményük szerint - javaslatait követően "a főügyészek kinevezése Dragnea kezébe kerül" - írja az alakulat közleményében. A Népi Mozgalom Pártja (PMP) nevében nyilatkozó Eugen Tomac ügyvezető elnök azt mondta, hogy azzal a javaslattal, hogy az államelnököt kivonják a főügyészek kinevezési procedúrájából, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azt szeretné elérni, hogy "az igazságszolgáltatást teljesen alárendelje a politikumnak". Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a szervezet nem alakította ki még a hivatalos álláspontját, de személyes véleménye szerint a főügyész kinevezésére vonatkozó javaslat "megfelel az európai gyakorlatnak, ahol az ügyész a végrehajtó hatalom része". Tudorel Toader igazságügyi miniszter szerdán jelentette be, hogy megváltoztatják a főügyészség vezetőinek kinevezési módszerét (ebből kimaradna az államelnök). Egy másik módosítás szerint az Igazságügyi Felügyeletet az igazságügyi minisztérium alárendeltségébe vonnák.
agerpres; Transindex.ro

A „revizionista” Mol benzinkútjainak bojkottjára szólít fel egy román politikus
A MOL-kutak bojkottálására szólította fel az autósokat Eugen Tomac képviselő. A Népi Mozgalom Pártjának (PMP) politikusa így állna bosszút a magyar olajtársaságon, amelyik szerinte támogatja a Románia feldarabolására irányuló budapesti törekvéseket.
A Facebook-oldalán közölt felhívásában Eugen Tomac értetlenkedését fejezi ki Budapest „agresszív Románia-ellenes magatartása” miatt. Ez az ellenséges magatartás szerinte a magyar állami olajtársaság egyes romániai akcióiban is megnyilvánul. itthon.ma/erdelyorszag

Már a gyermekjátékban is magyar fenyegetést látnak (A Mol bojkottjára szólít Băsescu pártja)
A Mol-benzinkutak bojkottjára szólította fel a romániai autósokat Traian Băsescu, a Népi Mozgalom Pártjának elnöke, szerinte a benzinkutaknál „az autonóm Székelyföld” térképét forgalmazzák.
A volt államfő elnöke az alakulat ifjúsági szervezete által szervezett nyári egyetemen beszélt erről, mint kiderült, a Székelyföldi legendárium csapatának a turisztikai térképét kifogásolta. Băsescu kijelentette: a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium kapcsán kialakult román–magyar konfliktusnak tulajdonképpen egy bírósági ítélet képezi az alapját, és Romániában „egyelőre senki nem vonja kétségbe a bírósági ítéleteket”. Még hangsúlyosabban kifogásolta, hogy „a Mol benzinkútjainál az autonóm Székelyföld térképét forgalmazzák az ország közepén”. „Mindezt Magyarország kereskedelmi társasága teszi, amelyet Románia készségesen fogadott a területén. Kedveseim, akiknek autójuk van, ne vásároljatok ezután üzemanyagot a Mol-tól. Annyi más forgalmazó van, ne vásároljatok a Mol-tól, mert egyetlen társaság sem engedheti meg magának, hogy annak az országnak az alkotmánya ellen kampányoljon, amelynek a területére beengedték. Hogyan is hirdetheted a Mol-benzinkutaknál osztogatott szórólapokon Székelyföld autonómiáját, amikor egy olyan ország területén fejted ki a tevékenységedet, amely alkotmánya világosan kimondja: Románia egységes állam? Az egységes állam nem jelent olyan államot, amelynek autonóm enklávéi vannak” – idézte az Agerpres hírügynökség Traian Băsescunak a tengerparti Neptunon tett kijelentését. Traian Băsescu sérelmezte Kelemen Hunornak a román egyesülés centenáriumával kapcsolatos kijelentését is. Úgy vélte, Kelemen Hunor elfelejtette, hogy Romániában született román állampolgár, amikor kijelentette, hogy december elseje nem ünnep a magyarság számára. A Népi Mozgalom Párt bojkottfelhívását először Eugen Tomac ügyvezető elnök hirdette meg. Illusztrációként a Székelyföldi legendárium csapata által készített kulturális és értéktérképet tüntette fel. Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi legendárium projekt vezetője elmondta: a 2011-ben készített négynyelvű, román–magyar–német–angol térképen Székelyföld és környéke turisztikai látványosságait tüntették fel úgy, hogy a látványosságnak egy-egy kis ikonját is lerajzolták. Megjegyezte: nem csak székelyföldi látnivalók szerepelnek a térképen. Szerepel rajta például a Bucsecs-hegység legmagasabb csúcsa, az Omul és Buzău megyei iszapvulkánok is. A Mol Románia közleményben közölte: vállalati politikájának része az ország különböző régióiban élő közösségek és kisebbségek tiszteletben tartása, s ez a töltőállomásaikon történő többnyelvű kommunikáció révén valósul meg. A Mol 208 romániai töltőállomásán a turistákra való tekintettel helyeztek el olyan térképeket, amelyek az egyes régiók látványosságait népszerűsítik. „Ilyen térképek vannak kihelyezve Moldvában és Brassóban is” – közölte a Mol Románia, hozzátéve: a kiadványok azért négynyelvűek, hogy ezáltal is hatékonyabban népszerűsíthessék az ország különböző régióiban található legérdekesebb látványosságokat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)