Szépítették Kroes levelét
A magyar kormány hivatalos álláspontjával ellentétben nem csak „technikai kifogásokat” emelt a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Neelie Kroes – derül ki abból a magyar kormány akarata ellenére nyilvánosságra hozott levélből, melyet az EU-biztos Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek küldött.
Ellentmondásos a Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos levelének tartalma és a magyar kormány által ismertetett változat – derül ki a hivatalos magyar nyilatkozatok és a hétfő este nyilvánosságra hozott levél összehasonlításából. Bár a szóban forgó levélből egyértelműen kiderül, hogy az EU-nak „komoly kételyei” vannak azt illetően, hogy a magyar médiatörvény megfelel-e az európai jogrendnek, a hétvégi nyilatkozataikban a kormány illetékesei azt hangsúlyozták, hogy Kroes technikai kérdésekre kér választ.
Az [origo]-nak nyilatkozó Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tegnap ennek ellenére kijelentette: továbbra is fenntartja, hogy „az uniós biztos levele az audiovizuális szabályozás intézkedéseiből kiindulva, azaz technikai értelemben vet fel kérdéseket a törvénnyel kapcsolatban”. Elmondta, a kormány azért nem ismertette a levél pontos tartalmát, mert nem akart a sajtón keresztül üzengetni az Európai Bizottságnak.
Neelie Kroes három olyan területet jelölt meg levélben, amelyben tisztázást vár a magyar médiatörvényt illetően a kormánytól. Az unió médiaügyi biztosa kifogásolja, hogy a magyar médiatörvény hatálya kiterjed más EU-tagállamokban letelepedett műsorszolgáltatókra, holott külföldi szolgáltatót csak az eredetországban lehet szabályozni. Nemtetszését fejezi ki azt illetően, hogy a törvény kiterjeszti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető tartalmakra, tehát „akár egy egyszerű videó bloggerre is”, illetve hogy a médiaalkotmány a regisztrációs kötelezettséget kiterjeszti valamennyi online audiovizuális médiumra.
Az EU-biztos ugyanakkor levele bevezetőjében azt is hangsúlyozza, hogy a megjelölt pontok az elemzés eddigi szakaszában merültek fel, tehát elképzelhető, hogy további kérdéseik is lehetnek a médiatörvényről. „Amint minden egyes átültetési intézkedést elemeztünk, lehetséges, hogy további megjegyzésekkel jelentkezünk” – áll a levélben.
A nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a biztos úgy véli, hogy a médiatörvény egyes részei sérthetik az Unió által garantált alapvető véleménnyilvánítási és információáramlási jogokat. Hétfőn Jonathan Todd, Neelie Kroes szóvivője azt közölte, hogy az Európai Bizottság alapjogi szempontból is vizsgálja a magyar médiatörvényt. Ezzel ellentétben Kovács Zoltán tegnap azt nyilatkozta, hogy „a médiaügyi uniós biztos alapjogi szempontból nem vizsgálódhat, az ugyanis nem tartozik a hatáskörébe”. Új Magyar Szó (Bukarest)

Röviden
Brüsszel nem reagál Orbán beszédére
Nincs hozzáfűznivalója az Európai Bizottságnak Orbán Viktor magyar kormányfő Tusnádfürdőn elmondott beszédéhez – közölte tegnap Jonathan Todd, a brüsszeli testület szóvivője. Todd hozzátette: Magyarország az Európai Unió tagja, az uniós szerződés aláírója, amely kötelezi a tagállamokat, hogy megőrizzék, fenntartsák a demokratikus értékeket.
A szóvivő úgy értékelte, hogy egy nyári táborban elhangzott beszédből a bizottságnak nincs oka arra következtetni, hogy Magyarország elállna szerződésben rögzített kötelezettségeinek teljesítésétől. Orbán Viktor Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati rendezvényén tartott előadásában többek között arról beszélt, hogy az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. Szavait hatalmas felháborodás fogadta a magyarországi balliberális táborban, egyes ellenzéki pártok szerint Orbán elkezdte kivezetni az országot az Európai Unióból.
Egyre több az áldozat Gázában
Kiújultak a harcok a Gázai övezetben tegnap délután, miután a Hamasz nem fogadta el a négyórás részleges izraeli tűzszünetet. A nap második felében ismét heves harcok dúltak. Szami Turgeman, Izrael déli katonai parancsnokságának vezetője szerint a hadsereg a hadjárat során eddig az iszlamista fegyveresek közül több százat ölt meg és jelentős károkat okozott a szervezetek infrastruktúrájában. A palesztin halálos áldozatok az egész hadművelet ideje alatt meghaladta az ezerháromszázat. A harcok izraeli áldozatainak száma megközelíti a hatvanat. Az izraeli nemzetbiztonsági tanács a harcok folytatására, az alagutak további felszámolására kérte a hadsereget. Gilád Erdán, az ülésen részt vevő egyik miniszter szerint Izrael nem ellenzi az egyiptomi közvetítéssel folyó tárgyalásokat, de meg szeretne bizonyosodni róla, hogy a tűzszünet nyugalmat hoz az ország déli részének.
Romániában vett bankot az OTP
Az OTP Bank Románia megveszi a romániai Millennium Bankot a portugál Banco Comercial Portuguestől. A tegnap aláírt szerződés szerint a vételár 39 millió euró (mintegy 12 milliárd forint) – jelentették be a bank tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján. A Millennium Bank Romania tavaly év végén 2,83 milliárd lej (mintegy 635 millió euró) mérlegfőösszeget ért el, ami 0,8 százalékos piaci részesedésnek felelt meg, és ezzel a 22. helyen állt a romániai bankpiacon. Az akvizíció eredményeként az OTP Bank Románia piaci részesedése 2,1 százalékra nő, amivel a 11. helyre lép elő a romániai bankok között.A Millennium Bank megbízható hitelintézet Romániában, erőteljes lakossági orientációval. Ez az akvizíció egy újabb lépés, amely megerősíti az OTP romániai jelenlétét, különösen lakossági téren – mondta Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója az adásvétel alkalmából. Az akvizíciót követően az OTP Bank Románia ügyfeleinek száma megközelíti a 400 ezret, bankfiókjainak száma a 150-et, ATM-jeinek száma pedig meghaladja a 160-at.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az Egyesült Államok be(le)lépett az Európai Unióba?
A minap a New York Times szerkesztőségi cikkben felszólította az Európai Bizottságot és Juncker új bizottsági elnököt, hogy Orbán tusnádfürdői beszéde miatt az EU időlegesen vonja el a fejlesztési pénzeket Magyarországtól, illetve hazánk szavazati jogát is fel kellene függeszteni. Kérdésem ezek után: az USA talán időközben belépett az Európai Unióba? Mert ha nem, akkor ez a nyomásgyakorlás az EU új vezetőire teljességgel elfogadhatatlan.
A New York Times cikkét különösen az teszi veszélyessé és problematikussá, hogy szerkesztőségi állásfoglalásként jelent meg, s aligha tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy a lap szerkesztőségi állásfoglalásai nem állnak távol az amerikai kormányzati körök véleményétől.
Nemkülönben döbbenetes az, hogy – mint az EU-tól teljesen független ország mértékadó, „mainstream” lapja – egészen konkrét büntetőlépéseket javasol. Egyfelől azt követelik, hogy az EU a Kohéziós Alapban a Magyarország számára 2014–2020 között időszakra biztosított 21,91 milliárdos eurós, infrastrukturális fejlesztésekre szánt keretét csökkentse, nyilván addig, amíg a magyar kormány ismét „jó útra” nem tér.
Másfelől javasolják, hogy Magyarország ellen eljárást kellene kezdeményezni az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelyére hivatkozva, mely lehetővé teszi, hogy megvonják a szavazati jogot attól a tagállamtól, amelyben komolyan felmerül a 2. cikkelyben felsorolt értékek megsértése, beleértve ebbe a jogállamiságot, a szabadságot, a demokráciát és az emberi jogokat…
Csak olvasunk és bámulunk.
Mi történne akkor, ha mondjuk a Frankfurter Allgemeine Zeitung vagy a Le Figaro szerkesztőségi állásfoglalást tenne közzé arról, hogy, mivel az Egyesült Államok egyik tagállama megszegné az államok alkotmányát és föderális szerződéseit, ezért igen konkrét és kézzelfogható szankciókat javasolna az elnöknek és a kongresszusnak az adott tagállam ellen?
Egyáltalán, elképzelhető lenne ez?
Természetesen nem, mert az EU-tagországoknak és azok vezető szerkesztőségeinek semmi köze ahhoz, hogy mi történik Amerikában az egyes államok és a szövetségi állam között. Nonszensz lenne, hogy az EU egy tagállama hangját hallatná az ügyben, hogy töröljék el a halálbüntetést az USA egyes tagállamaiban.
És nonszensz az is, amire a New York Times szerkesztősége – khmm – jutott.
Először talán jelentkeznie kellene az USA-nak az EU-ba, fizetnie kellene a tagállamok szokásos hozzájárulását a közös büdzsébe, s utána már javasolgathatna szankciókat egyik-másik tagország ellen (persze akkor sem fennhéjázóan, pökhendin és megalapozatlanul). Amíg azonban ez nincs így, addig elfogadhatatlan és visszautasítandó minden ilyen beavatkozási kísérlet.
De ennek a példátlan akciónak a hátterét megérthetjük, ha elolvassuk a minapi The Wall Street Journal-cikket, amely az illiberális eszme előretöréséről szól – természetesen Orbán tusnádfürdői beszédétől „ihletve”. A lap véleménycikke szerint az, hogy világszerte csorbát szenvedett a politikai és gazdasági szabadság eszméje, annak a következménye, hogy az Egyesült Államok visszavonult globális vezető szerepétől…
Nos, ezt a véleményt szerintem nem mindenki osztja.
Amíg az USA vette a bátorságot, hogy a szabadságot és a demokráciát „megvédje és terjessze” a világban, jelentős károkat okozott a szabadságnak és a demokráciának. Afganisztánban a tálib „terrorism” elleni évtizedes küzdelem oda vezetett, hogy a tálibok állnak a lábukon és még az újabb hatalomátvételt is megcélozhatják, minden más probléma pedig változatlan maradt. Irakban „bevezették” a demokráciát, aminek az lett a dicsőséges eredménye, hogy jelenleg teljes a káosz az országban, véres etnikai és vallási ellentétek feszülnek az iraki elit és a nép egyes csoportjai között. Az USA szabadságvédő és -terjesztő eredménytelenségének egyetlen oka van. Az, hogy a demokrácia és a szabadság intézményeinek bevezetése – szabad választások, emberi és állampolgári jogok stb. – önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az adott országban valóságos demokrácia jöjjön létre. A demokráciának ugyanis kulturális, történelmi, társadalmi, vallási stb. feltételei is vannak, s ki kell mondani: utóbbi feltételek fontosabbak és erősebbek, mint az intézményi-jogi feltételek.
Az Egyesült Államok a saját, szabadságra és demokráciára épülő intézményrendszerét a saját történelmére, kultúrájára és szokásaira alapozta. Minden más ország és régió is csak az utóbbiakra tud építeni egy működőképes rendszert, s ahogyan a forradalom exportja nem lehetséges (erről Che Quevara Bolívia kapcsán tudna mesélni), úgy a demokráciáé sem.
Orbán közvetetten erről beszélt, s többször leszögezte beszédében: a szabadság és az emberi jogok – tehát az EU-s szerződés 2. cikkelyében foglaltak!! – alapvető és megtartandó értékek.
És ezek után meri azt írni fenyegetően az említett lap, hogy „Orbán azt hiszi, semmit sem kockáztat”.
Igen, Orbán valóban azt hiszi, hogy semmit sem kockáztat, ha elmondja a világhelyzetről a véleményét – például Tusványoson –, mert hisz a véleménynyilvánítás szabadságában, s hiszi, hogy ezt a szabadság őshazájában is így gondolják.
Vagy?…
(Az EB-t nem izgatja
Nincs hozzáfűznivalója az Európai Bizottságnak Orbán Viktor magyar kormányfő Tusnádfürdőn elmondott beszédéhez – közölte Jonathan Todd, a brüsszeli testület szóvivője.)
Fritz Tamás, MNO