Február 1-jén a titkosszolgálatok tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság meghallgatta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőjét, Radu Timoftét, mert Dinu Patriciu üzletember feljelentést tett a parlamenti bizottságnál, hogy lehallgatták telefonbeszélgetéseit, még mielőtt elrendelték az ellene való vizsgálatot. Verestóy Attila szenátor, a bizottság alelnöke elmondta: „Az én véleményem az, hogy ebben az ügyben, de lehet más ügyben is, sérelmezhető az, hogy több olyan kihallgatást engedélyező döntést hajtott végre a szolgálat, amelyet nem bírósági, hanem ügyészi utasításra tett.” „Kapitalista vagyok, nem terrorista” – nyilatkozta Patriciu. /Isán István Csongor: Patriciu „kapitalista, de nem terrorista”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója azt nyilatkozta, hogy Dinu Patriciu telefonbeszélgetéseit 2004 és 2006 között, tehát egy évig és három hónapig hallgatták le. Erre hivatalos felhatalmazás volt, az információkat pedig továbbították az ügyészségnek. Szerinte erre azért volt szükség, mert Dinu Patriciu veszélyeztette a nemzetbiztonságot. Dinu Patriciu továbbra is kitart állítása mellett, miszerint a lehallgatott beszélgetéseket zsarolási célt szolgálnak. /Timofte: Patriciu telefonbeszélgetései államtitkok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Romániában Iliescutól Basescuig minden államelnök a szekuból kinőtt titkosszolgálatokra támaszkodott. 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március végjátéka az volt, hogy létrehozták a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/. Az állítólagos magyar irredentizmus ellen. Az 1996-ban győztes Emil Constantinescu elnök egyszer csak azt vette észre, hogy a titkosszolgálatok hálójában vergődik, és amikor ezek megsúgták neki: nincs esélye a 2000-es választások megnyerésére, visszalépett a megmérettetéstől, kijelentve, hogy a szeku legyőzte. Az is lehet, hogy Constantinescut valamivel megzsarolták.  Iliescu visszatért a hatalomba, akkor egy volt katonatiszt került a hírszerzők élére, Radu Timofte. Timofte újból a román társadalom egyik legfontosabb intézményévé szervezte az SRI-t. Napirenden voltak a telefonlehallgatások, volt, hogy az utcán tartóztatták le a nemszeretem polgárokat, például Mugur Ciuvicát. Több mint másfél évtizeddel az 1989-es fordulat után 110 ezer szekusdossziét zároltak, nemzetvédelmi okok ürügyén ezekbe tekinteni tilos. Tehát 110 ezer régi besúgó, szekus hírszerzővé lépett elő. A liberális Dinu Patriciu ügyeinek vizsgálatakor kiderült, hogy a vállalkozó telefonját hosszú évekig törvénytelenül lehallgatták. Az utóbbi időszakban hivatalosan 14 ezer állampolgár telefonálást hallgatták le, még az ország elnöke is a napokban 2373 személy tavalyi lehallgatásáról beszélt. Traian Basescu az államelnöki választási kampányban megígérte: győzelme esetén leváltja mind a hírszerzőszolgálat, mind a kémelhárítás vezetőit. Nem váltotta le. Mert Radu Timofte és Traian Basescu egyetértett a hírszerző és kémelhárító szolgálatok szerepének felértékelésében. Előbb hozzákezdtek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) átfestésére. Erre jó volt a három újságíró iraki „elrablása”, amely körül immár egy esztendővel az eset után is sok a kérdőjel. Traian Basescu regnálása óta folyamatosan mind nagyobb hatáskörhöz jutnak a hírszerzők. Számos jogszabályba csempésztek be olyan cikkelyt, amely megkönnyíti a közpolgárok utáni kutakodást. A 10 ezer eurón felüli adásvételeket – tehát a telek- és házügyletek tekintélyes részét – jelenteni kell az SRI-nek. Basescu újra be akarja vezetni a rendőrspicli intézményét. Vagyis a fedett ügynökök alkalmazását, akik munkahelyeken, kocsmákban, templomokban vigyáznák az emberek viselkedését, beszédét.  A polgárok bankszámláiba is beletekinthetnek a titkosszolgálat emberei. Az újságíró biztos benne, hogy az úgynevezett magyar irredenták utáni kutakodás is felerősödött. A hírszerzők évi jelentéseiben szerepelt, hogy a magyar irredentizmus nemzetvédelmi szempontból veszélyes. Ezen az RMDSZ kormányzati szerepvállalása sem változtatott. /Román Győző: Téglák és sasszeműek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 21./

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője és Virgil Ardelean, a Belügyi Elhárítás főnöke március 8-án nem jelent meg a képviselőház védelmi, közrend és nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyen a március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlésről és a Nagy-Románia Párt (PRM) ellenakciójáról tárgyaltak. „Szerintem a két tisztségviselő utasítást kapott arra, hogy ne jelenjen meg” – értékelte Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a szakbizottság tagja. Ha ugyanis hivatalos meghallgatásra kerül sor, többek között az RMDSZ-képviselő jelenlétében, akkor semmiféle negatív jelzéssel nem hozakodhatnak elő a székelyudvarhelyi találkozót tekintve.” A SRI-igazgató hivatalos levelében azt közölte, hogy megbízatásából adódóan külföldön tartózkodik, ezért nem lehet jelen a bizottság ülésén. Nem hivatalos hírek szerint azonban Radu Timofte azért nem jött el, mert nem tartotta kötelességének a bizottság előtt megjelenni. Virgil Ardelean szintén levelet küldött maga helyett. Csapó József SZNT-elnök nyílt levélben kérte fel az egyházi főméltóságokat, szolgálatuk eszközeivel segítsék a nagygyűlést. Gheorghe Funar PRM-s szenátor az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta, a párt udvarhelyi ellenmozgalmára továbbra is legalább százezer románt várnak. „Nincs szükségünk engedélyre, mert ez nem tüntetés. A románoknak az alkotmány értelmében joguk van a szabad mozgáshoz és gyülekezéshez” – érvelt Funar. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke március 8-án kiállt a székely nagygyűlés mellett. Szép Gyula, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ országszerte megünnepli március 15-ét, Székelyudvarhelyen azonban nem szervez a SZNT megmozdulásával párhuzamos rendezvényt. Marosvásárhelyen a megyei rendőrség nemzetbiztonságot veszélyeztető okokra hivatkozva összeszedte a sajtóbódékból az Európai Idő sepsiszentgyörgyi hetilap február 26-i számának összes példányát. A rendőrök jegyzőkönyvet is készítettek, arra hivatkozva, hogy a lap a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltványt tett közzé, melyet a március 15-i székelyudvarhelyi székely népgyűlés fogad el. „Nem egy tényleges elkobzásról van szó, csak egy megelőző begyűjtésről, a Büntető Törvénykönyv 166. paragrafusának értelmében” – nyilatkozta Vasile Cabulea Maros megyei rendőrfőkapitány. Az ügyben az Európai Idő szerkesztősége nemzetközi jogvédő szervezetekhez fordul, mivel Mit kíván a Székely Nemzet? – A székelyek 12 pontja című cikkről egyértelművé tették: ez csak egy „lehetséges kiáltvány”, és nem az SZNT-től származik. /Béres Katakin, Gujdár Gabriella: Hallgat a Szolgálat, elhallgattatták az Európai Időt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke március 13-án a szenátusban közölte: lefújta a székelyudvarhelyi nagy-romániás akciót. Kifejtette: beszélt Vasile Blaga belügyminiszterrel és Radu Timofte SRI-igazgatóval, akik megnyugtatták, hogy március 15-én nem kiáltják ki Székelyföld autonómiáját, és hogy a hatóságok urai az ottani helyzetnek. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közölte: gondoskodott arról, hogy március 15-én a hatóságok képesek legyenek megvédelmezni az alkotmányt és a törvényeket. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette: pártja képviselői is Székelyudvarhelyre mennek március 15-én, amennyiben ott „súlyos” dolgok történnének. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke így jellemezte a székelyudvarhelyi nagygyűlést: „sok hűhó semmiért”. Az autonómiáért nem hangzatos szólamokkal kell küzdeni. A RMDSZ elnöke egyébként nem tart az NRP által meghirdetett ellentüntetéstől. Az RMDSZ Kézdivásárhelyen rendezi központi ünnepségét. /C. V. Tudorék nem mennek Székelyudvarhelyre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Most már nyilvánvalónak tűnik, hogy a román újságírók egy évvel ezelőtti túszul ejtése a titkosszolgálatok műve volt, ugyanakkor a 2004 decemberi választásokon meglepetésszerűen elnöki székbe jutott Traian Basescu elnök első látványos kísérlete arra, hogy hatalmát megerősítse. Basescu lepaktált a titkosszolgálatokkal, ezt jelezte, hogy Radu Timofte SRI-elnököt meghagyta hivatalában. A március 28-i Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnál /CNSAS/ történt puccs, amikor az elnöki széket Basescu demokratái húzták ki Ticu Dumitrescu alól, ebbe a trendbe illeszkedik. /Salamon Márton László: Mefisztónk. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Állóháború dúl a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt között. A demokraták Emil Boc pártelnök révén leszögezték: nem hajlandóak elfogadni, hogy módosuljon a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság vezetősége. Boc cáfolta, hogy a DP kivonulni készülne a kormányból. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy véli, koalíciós kollégáinak magatartása arra enged következtetni, hogy nem tudják betölteni mandátumukat 2008-ig. Markó hozzátette: „a szövetség kész támogatni az előrehozott választásokat”. Traian Basescu államelnök a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2005-ös évi tevékenységének kiértékelésén kijelentette, ha folytatódnak a politikai harcok, megtörténhet, hogy a kormánytól egy sürgősségi rendelet kibocsátását kéri, amely lehetővé teszi a média hozzáférését a volt Szekuritáté irattárához. /Tovább távolodik egymástól a liberális és a demokrata párt. Az RMDSZ kész támogatni az előrehozott választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Átláthatóbbá kell tenni a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét, hogy az emberek ne az ellenséget lássák ebben az intézményben – jelentette ki Traian Basescu államfő a SRI tavalyi tevékenységének értékelésén. A legtöbb információt (62%) tavaly a végrehajtó hatalom igényelte a SRI-től. A minisztériumok az esetek több mint 45 százalékában fordultak a szolgálathoz, a miniszterelnöki hivatal 15 százalékban, az elnöki hivatal szintén 15 százalékban, 20 százalékát pedig a helyhatóságok – derül ki Radu Timofte SRI-igazgató beszámolójából. A beszámolón részt vett Vasile Blaga belügyminiszter, Ilie Botos, Románia főügyésze és Radu Stroe, a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is. Basescu tagadta, hogy palota harcban állna a hírszerző szolgálatok vezetéséért. „Ez a szolgálat ma már nem egy politikai csoport vagy elnök alárendeltje. Ez a szolgálat ma valóban az állampolgárok érdekeit védi” – szögezte le az államfő, aki teljes bizalmáról biztosította a SRI-vezetőket. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő nem vett részt a SRI 2005. évi tevékenységének bemutatásán. „Miniszterelnökként úgy gondolom, hogy a kormányprogram alkalmazására elsősorban a minisztériumokkal, a kormány hatáskörébe tartozó hatóságokkal és ügynökségekkel kell dolgoznom” – indokolta távolmaradását a kormányfő, aki úgy vélte, hogy a SRI-nek másképp kellene folytatnia „rendkívül hasznos” tevékenységét. A PNL továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az átvilágító testület éléről le kell mondania Corneliu Turianunak, akinek helyét Ticu Dumitrescunak kell átvennie. /G. G.: Basescu a sajtó elé vinné a szekusdossziékat. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ /  A Román Hírszerző Szolgálat tavaly 2373 személy telefonbeszélgetéseit hallgatta le – jelentette Radu Timofte igazgató. A titkosszolgálat a lehallgatások csaknem 27 százalékát kezdeményezte, 33 százalékot a Belügyminisztérium, 38 százalékot pedig az ügyészség kért. /Beszámolt az RHSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

Felmondott állásából a tavaly Irakban elrabolt Ovidiu Ohanesian, a Romania Libera című napilap immár volt munkatársa. Az újságíró azzal indokolta döntését: a lap vezetősége sorozatosan megakadályozta, hogy a jelenlegi hatalmat bíráló cikkeket közöljön. A vitatott cikk szerint a három frissen kiszabadított újságíró a titkosszolgálatok felügyelete alá került, és luxusfoglyokká váltak néhány napig. Gyakori látogatójuk volt Traian Basescu államfő és vele Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetője is. Catalin Harnagea, a Külügyi Hírszerző Szolgálat egykori elnöke megerősítette, hogy jelenleg az RHSZ kötelékében 12 ezer személy dolgozik. Ion Mihai Pacepa, az egykori Szekuritáté vezetője szerint ez kétszer több, mint ahány alkalmazottja van a francia titkosszolgálatnak, miközben Romániában csak 21 millió, Franciaországban pedig 61 millió ember él. /Felmondott állásából az Irakban tavaly elrabolt Ovidiu Ohanesian. A román sajtó Basescu és a titkosszolgálatok érdekszövetségéről cikkezett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, Radu Timofte a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: Traian Basescu elnök majdnem minden nap telefonon érdeklődik a Szekuritáté dossziék átadásáról a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). Timofte elmondta: a Legfelsőbb Védelmi Tanács 1999-től nem bocsátott ki semmiféle határozatot bizonyos szekusdosziék titkosításával kapcsolatban. Előzőleg az SRI titkára, Ion Stan SZDP-s képviselő azt kérte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács tegye nyilvánossá az 1999 decemberében titkosított, magas rangú állami tisztséget betöltő személyekre és politikusokra vonatkozó dossziékat. Elmondta azt is, hogy 15 percen belül megtalálható bármilyen dosszié az archívumban a digitális keresőrendszernek köszönhetően, amelyet az RHSZ adott át az átvilágító bizottságnak. Kijelentette: a titkosszolgálat csakis a külföldi gazdasági cégek tevékenységéről, a terrorizmussal gyanúsított személyekről, és kémelhárítással kapcsolatos ügyekről tárol iratokat, nem pedig romániai politikusokról. Emil Constantinescu volt államfő közleményében hevesen tiltakozott Stan vádjai ellen, miszerint a konvenciós kormány idején is titkosítottak volna egyes dokumentumokat. /Timofte cáfol: semmilyen szenzációs titkoknak nincsenek birtokában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Traian Basescu államfő arra kérte Radu Timoftét, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetőjét, egyelőre ne mondjon le az intézmény vezetéséről. Basescu azzal indokolta kérését, hogy egyrészt még nem találták meg azt a személyt, aki alkalmas lenne a tisztség betöltésére, másrészt pedig jelenleg nem biztosított a parlamenti többség az új igazgató kinevezéséhez. /Timofte egyelőre nem távozik az RHSZ éléről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) átadja a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS) a birtokában lévő kartotékokat, mikrofilmeket, dossziékat, valamint az egykori Szekuritáté adatbázisát. Ebben állapodtak meg az átvilágító bizottság tagjai Radu Timoftéval, az RHSZ igazgatójával, illetve az intézmény többi vezetőjével. „Megegyeztünk abban, hogy a Popesti Leordeni-i raktárban található mintegy 1 millió 338 ezer dosszié kartotékának átadása tizenöt napon belül megkezdődik. Ezen kívül az RHSZ átadja az összes nem titkosított kartotékot is” – jelentette ki Constantin Buchet, az átvilágító bizottság nagy-romániás titkára. Az RHSZ azt is megígérte, hogy az átvilágító bizottság rendelkezésére bocsátja a besúgók személyes iratcsomóit. Claudiu Secasiu, az átvilágító bizottság elnöke elmondta: a törvény szerint nem csupán az intézményeknek kötelessége átadni a birtokukban lévő iratcsomókat az átvilágító bizottságnak, hanem a magánszemélyeknek is, akiknek a birtokába ilyen dokumentumok kerültek. /Átadják a Szekuritáté adatbázisát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Traian Basescu államfő arra kérte Radu Timoftét, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját, hogy ellenőrizze, miért „sétáltatták” egyik kórházból a másikba, mielőtt elment volna Bécsbe, hogy megoperálják. Radu Timofte szerint az, ami az államfő Bécsbe távozása előtt történt, „összevisszaság”. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter és Sorin Oprescu igazgató üdvözölte a döntését, hogy kivizsgálást végeznek az elnök „sétáltatása” ügyében. /Basescu arra kérte Timoftét, hogy tudja meg, miért „sétáltatták” a kórházak között. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

Traian Basescu államfő szerint az állami intézmények kaotikusan kezelték a madárinfluenza ügyét, ezért felszólította Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, vegye át az irányítást Gheorghe Flutur mezőgazdasági minisztertől. Május 24-én leváltották a titkosszolgálat brassói vezetőjét, Maricel Gavrilat. A képviselőház állandó bizottsága úgy döntött: a mezőgazdasági szakbizottság keretében különleges bizottságot hoznak létre a járvány terjedésének kivizsgálása érdekében. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző szenátusi bizottság elnöke, Radu Stroe magyarázatot kért Radu Timoftétól, az SRI igazgatójától a madárinfluenzáról készített jelentésről. Dan Radu Rusanu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) alelnöke szerint Traian Basescu túllépi hatáskörét, amikor állandóan beleavatkozik a kormány munkájába azzal, hogy folyton leteremti, utasítja a minisztereket, mintha nem is államfő, hanem miniszterelnök lenne. /Leteremtette a kormányt Basescu. Az elnök szerint kaotikusra sikeredett a válságkezelés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

A május 25-től kormányfői vezénylettel ülésező járványellenes parancsnokság még nem derítette ki, mi okozza a madárinfluenza terjedését. A Magyarországot lehetséges fertőzésforrásként megnevező SRI-jelentésről azonban kiderült: „nem állít valótlanságot, de nem árul el mindent”. Az illetékes parlamenti bizottság tagjai meghallgatták Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgató magyarázatát a fertőzés „magyar importjáról” szóló jelentésről. /Cs. P. T.: Madárvész: „hézagos” a SRI-jelentés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Lemondott Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, Gheorghe Fulga a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ és a Virgil Ardelean, a Belügyminisztérium hírszerzési szolgálatának elnöke, lemondásuk Omar Hayssam eltűnésének következménye, jelentette be július 20-án Adriana Saftoiu elnöki szóvivő azután, hogy Traian Basescu államfő összehívta a titkosszolgálatok vezetőit annak tisztázására, mi történt Hayssam szabadlábra helyezése után. A szíriai üzletembert terrorizmussal vádolják, ő az Irakban tavaly elrabolt újságírók ügyének fő gyanúsítottja. Amikor egészségügyi okok miatt szabadlábra helyezték, egyik szolgálat sem folytatta a megfigyelését. A három vezető lemondását elfogadta az elnök. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő szerint Timoftéék lemondásának már nagyon rég meg kellett volna történnie. „Traian Basescuban már régóta halmozódott az elégedetlenség a három titkosszolgálati vezetővel szemben, gesztusuk szinte bizonyosan az államfő nyomására született. Egyikük sem olyan, hogy önszántából megváljon a tisztségétől” – nyilatkozta a politikus, aki szerint Omar Hayssam eltűnése csupán ürügy volt Basescu számára, hogy megváljon tőlük. Kelemen Hunor úgy véli: a titkosszolgálatok élén legalább 4-5 hónapig tartó „ideiglenességi állapot” várható, mert Timofte, Fulga és Ardelean helyettesei már Basescu emberei. „Ezért az államfő várhatóan nem siet majd az új vezetők kinevezésével” – mondta Kelemen. A titkosszolgálatok vezetőit az elnök javaslatára a parlament nevezi ki. A lemondott három titkosszolgálati vezető még Ion Iliescu korábbi elnöktől kapta megbízatását. /Cseke Péter Tamás, Isán István Csongor: Földrengés a hírszerzésnél. Lemondott a három legnagyobb titkosszolgálat vezetője. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ A titkosszolgálatok vezetőinek lemondásával Románia eljutott a teljes káosz közvetlen közelébe. Az államelnöki hivatal közlése annyit elárul, hogy a hármak lemondását maga az államfő kérte. Az elnök most már eléggé konszolidáltnak érezhette hatalmát ahhoz, hogy lefejezze azokat a titkosszolgálatokat, amelyekkel hatalomra jutása után lepaktált, írta Salamon Márton László, a lap főmunkatársa. /Salamon Márton László: Hármat egy csapásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Őszig vezető nélkül maradnak a legfontosabb hazai titkosszolgálatok. Traian Basescu államfő ugyanis mindaddig nem nevez ki új igazgatót a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) élére, amíg a parlament el nem fogadja a nemzetbiztonsági tervezetet. Az államfő szívesebben látja a SRI és a SIE élén az általa kinevezett helyetteseket, semmint egy liberális jelöltet nevezzen ki az egyik intézmény élére. A jelenlegi helyzetben a két legfontosabb szolgálatot a helyettesek – a SRI-t Mihai Florian Coldea, a SIE-t Silviu Predoiu – vezetik. Radu Timofte, az SRI) volt igazgatója, július 24-én több mint kétórás beszámolót tartott a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság előtt. Meghallgatása után Radu Timofte elmondta, érzése szerint sikerült meggyőznie a bizottságot arról, hogy az ügyben a SRI a törvényeknek megfelelően járt el. Ezt kisebb fenntartásokkal a meghallgatást kezdeményező Verestóy Attila RMDSZ-szenátor is megerősítette. Verestóy a SRI teljes mértékű vétlenségét csak akkor tudná megerősíteni, ha a birtokában lennének azok az adatok, amelyekre a létrehozandó vizsgálóbizottság fényt deríthet. /Szőcs Levente: Sztrájkba lépett Basescu Hayssam szökése nyomán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Tisztségében kell maradnia Radu Timofte és Gheorghe Fulga titkosszolgálati vezetőknek, akik a múlt héten mondtak le a Belügyminisztérium hírszerzési szolgálatának igazgatójával együtt – határozta el a parlament állandó bizottsága (ÁB). A parlament szakbizottsága azzal indokolta döntését, hogy a törvényes előírások szerint lemondásuk csak akkor válhat érvényessé, ha a parlament két háza együttes ülésen fogadja el azokat. Mivel véget ért már a parlamenti ülésszak a nyári vakáció miatt, leghamarabb csak az augusztus végére tervezett rendkívüli parlamenti ülésen vitathatják meg a honatyák a két titkosszolgálati vezető sorsát. Azonban az elnöki hivatal közleményéből kiderült, Traian Basescu elnöknek esze ágában sincs felülvizsgálni a Legfelső Védelmi Tanács /LVT/ döntését, és nem fog a két vezető helyére új igazgatókat javasolni. A Traian Basescu által elnökölt LVT/ tanács kidolgozott egy nemzetbiztonsági törvénycsomag-tervezetet. Ez a tervezet túlzott hatáskörökkel ruházná fel a titkos-szolgálatokat, emiatt pedig „rendőrállammá” válhat Románia. Ennek ellensúlyozására a miniszterelnök a nemzetbiztonságot szabályozó, saját törvénytervezettel állt elő. Eszerint a titkosszolgálatokat főleg a kormány és a parlament hatáskörébe rendelnék, ellentétben az LVT tervezetével, amely az elnöki hivatalt ruházná fel a titkosszolgálatok ellenőrzésének feladatával. Korábban az Egyesült Államok többször bírálta Romániát amiatt, hogy túl sok titkosszolgálatot – kilencet – működtet. /B. T.: Eldurvult a parlament és Basescu közötti háború. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

Nincs szükség többé a parlament összehívására Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója távozásának elfogadásához, közölte Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke, miután kézhez kapta Timofte lemondását. Korábban Timofte nem fogalmazott meg írásos lemondást, csupán levélben kérte felmentését tisztsége alól. Időközben a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság kihallgatta a terrorizmussal vádolt Omar Hayssam eltűnése ügyében Gheorghe Fulgát, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatóját is. A SIE vezetője elmondta: már 2005-től távozni készül a hivatal éléről, „az egyik politikai párt nyomására”. /Gheorghe Fulgát is kihallgatták Hayssam-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

A tiszta tollak mozgalom tisztázni kívánja, kik azok a mértékadó tollforgatók, akik a Ceauescu-rezsimben együttműködtek a Szekuritátéval. Cazimir Ionescu, az Átvilágító Bizottság szóvivője elmondta, hatszázezernél több iratcsomót kell megvizsgálniuk, ebből négyszázezer politikusét, s kétszázezer egyéni kérelmet. A munka volumene oly nagy – jelentette ki a szóvivő -, hogy az igényeknek öt-hat év alatt tehetnek csak eleget. Dacára annak, hogy 93 kutatóval bővült a státusuk, a krónikus irodahiány miatt alkalmazásuk kérdéses. A tiszta tollak akciót kezdeményező Victor Roncea és a Ziua lap sem erkölcsi, sem emberi biztosítékot nem nyújt arra, hogy ötletük mögött nem áll valamiféle manipuláció. Mircea Dinescu szerint a politikusok iratcsomóinak kutatását akarják ezzel lassítani. Victor Ronceának, a tiszta tollak élharcosának magyarellenes, rasszista cikkei ellen a MÚRE alig egy hónapja erélyesen tiltakozott. Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója azt nyilatkozta, hogy jelenleg minden szerkesztőségben legalább egy-két, ha nem több fedett titkosszolgálati ügynök dolgozik. /Simó Erzsébet: Lássuk az igazságot! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

Az ellenzéki pártok egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek a soraikba esetleg bekerülő titkosszolgálati igazgatókkal kapcsolatban. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy amennyiben Radu Timofte be kíván lépni, a párt vezetősége alaposan elemezni fogja az esetet. Cristian Diaconescu szenátor, a szociáldemokraták szóvivője, azt nyilatkozta, nem tárgyaltak Radu Timofte és Gheorghe Fulga bátorításáról a pártjukhoz való csatlakozásuk érdekében. Radu Timofte a szociáldemokraták részéről már töltött be tisztségeket: volt szenátor, védelmi bizottsági elnök és a SIE-t ellenőrző bizottság alelnöke. Gheorghe Fulga brassói szociáldemokrata képviselőként és Ion Iliescu elnöksége idején belpolitikai tanácsadóként szerepelt. /Timofte és Fulga az ellenzék várószobáiban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Törvényellenesnek tartja Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) leköszönt igazgatója a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) július 24-i döntését, amely elrendelte a politikusdossziék nemzetbiztonsági okokból történt titkosításának feloldását. Szerinte a döntés nem a CSAT, hanem a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vegyes bizottságának hatáskörébe tartozik. Cristian Parvulescu politikai elemző, a Pro Demokrácia Egyesület elnöke úgy véli, hogy Timofte tulajdonképpen Traian Basescura utalt, és azt sejteti a nyilvánossággal, hogy az államfői hivatal totalitárius módon az állami intézmények, valamint a titkosszolgálatok fölé kerekedett. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság tagja korábban elmondta, ő sem ért egyet az államfő politikusi dossziék titkosításának feloldását célzó utasításával. A politikus szerint ezután is maradnak titkosított dossziék a SRI leltárában. Különben a SRI igazgatói tisztségét 1997 és 2000 között betöltő Costin Georgescu is kételkedik abban, hogy a „megaátvilágítás” során szenzációs felfedezésekre bukkanna a CNSAS. Georgescu volt SRI-vezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikum mindig is megpróbálta befolyása alá vonni a titkosszolgálatot. Egyben elutasította azt az ellenzéki javaslatot, amely egybeolvasztaná a SRI-t a Külügyi Hírszerzéssel. – Radu Timofte, a SRI leköszönt elnöke megerősítette a központi sajtóban megjelent híreket, miszerint a titkosszolgálatok 1989 után is beszerveztek újságírókat. Habár Emil Constantinescu volt államfő hangsúlyozta: mandátuma idején ezt megtiltotta a SRI-nek, Timofte beismerte, a titkosszolgálatok nem szüntették be az újságírók behálózását. /Barta Zoltán: Blöff a politikusok átvilágítása? = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ leköszönt igazgatója közölte a törvényhozókkal, hogy a Legfelső Védelmi Tanács vétett, amikor a titkosított dossziéknak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz juttatásáról döntött. Merthogy ilyen döntés csak a hírszerzők a beleegyezésével történhet. Egyelőre még az 1990-es marosvásárhelyi események, a berevoiesti titkosszolgálati anyagok égetése és a bányászjárások sem tisztázódtak teljes mértékben. Az SRI bejelentette, hogy a szerkesztőségekbe küldött titkos ügynököket. Az egymással rivalizáló médiabirodalmak majd maguktól tépik szét egymást. Az egykori, de múltját rég bevallott kollaboráns, Sorin Rosca Stanescu által irányított Ziua napilap berkeiből indított tisztogatási akció során máris közismert nevek kerültek terítékre, mint a konkurens médiában állandó műsorvezetőként szereplő Cornel Nistorescué vagy Emil Hurezeanué. Elképzelhető, hogy maga a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság sem mentes a titkos ügynököktől. /Németh Júlia: Titokbiztosítás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

A parlament két háza szeptember 20-án együttes ülésen fogadta el Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Gheorghe Fulga, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőinek lemondását. A két hivatalvezető eredetileg július 20-án nyújtotta be lemondását, de a parlament akkor nem volt hajlandó tudomásul venni a döntést. Timofte kifejtette: lemondására az elnök bizalmatlansága miatt került sor. Fulga a lemondás okai közé sorolta a politikai szokásjogot is, amely szerint választások után, ha a hatalom átadására kerül sor, a szolgálatok vezetői általában lemondanak. A titkosszolgálatért felelős parlamenti bizottság alelnöke, Verestóy Attila szenátor bemutatta a testület jelentését. /Elfogadták Timofte és Fulga lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

George Maiort és Claudiu Saftoiut jelölte Traian Basescu államfő a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (KHSZ) élére. A bejelentés meglepetést keltett, George Maior ugyanis a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátora, míg a külügyi hírszerzés vezető tisztét az eddig elnöki tanácsadóként aktiváló Saftoiu töltheti be. Maiort az államelnök az ellenzéki párttal való egyeztetést követően nevezte meg Radu Timofte lehetséges utódjaként. A két hírszerző szolgálatot jelenleg ideiglenesen Mihai Florian Colda illetve Silviu Predoiu vezeti. /Váratlan jelölések a hírszerzés élére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ Adrian Iorgulescu liberális művelődésügyi miniszter közölte: az államfő „kezet nyújtott a PSD-nek” Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor ugyancsak csodálkozását fejezte ki a döntés kapcsán, hozzátéve: mindkét személyről jó véleménye van. A 38 éves Claudiu Saftoiu, a SIE igazgatói posztjának várományosa a Bukaresti Egyetem bölcsészkarán végzett, majd újságíróként tevékenykedett. A 39 éves Kolozsvárt született George Cristian Maior – jelenleg a szenátus védelmi bizottságának PSD-s elnöke – a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát, a Nastase-kormány idején pedig a védelmi minisztérium államtitkára volt. /Farcádi Botond: Basescu az ellenzéknek adta a SRI vezetését. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

Hat jogszabályból álló nemzetbiztonsági törvénycsomagot terjesztett a parlament elé február 15-én a Nemzeti Liberális Párt részéről Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottság elnöke és Marius Oprea, a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsosa. A hat tervezet egyebek között a hírszerzés és a kémelhárítás tevékenységét, a hírszerző tiszt státuszát, a Lehallgatásokat Végző Országos Hatóság, az SRI és a Külföldi Hírszerző Szolgálat megszervezését és munkáját szabályozza. A törvénycsomag célja Stroe szerint olyan szervezetté változtatni a titkosszolgálatokat, amelyek saját lelkiismeretük és a törvény szerint végezhetik munkájukat anélkül, hogy bárkitől is politikai utasítást kaphatnának. A megalakuló Lehallgatásokat Végző Országos Hatóságot is a parlament ellenőrizné. A kidolgozók szerint az előző hasonló jogszabály összeállításában volt szekusok is részt vettek Aurel Rogojanu a Szekuritate utolsó főnöke, Iulian Vlad egykori kabinetfőnöke irányításával. Rogojanut, egyébként a Román Hírszerző Szolgálat korábbi igazgatója, Radu Timofte is személyes tanácsosaként foglalkoztatta. /Bogdán Tibor: A liberálisok változata – liberálisabb. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Március 20-án a képviselőház jogi bizottsága módosította a büntető perrendtartási törvényt. Eszerint a jövőben csak a bíró által kiállított paranccsal lehet telefon-lehallgatásokat végezni. Ion Stan, a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság titkára szerint Saftoiu, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ elnöke nem a bizottság előtt tett kijelentései miatt vált meg tisztségétől. A SIE-nek ugyanis joga van a lehallgatáshoz, és 2001–2004 között több törvényes rendelkezés is lehetővé tette az ehhez szükséges különleges berendezések beszerzését. Saftoiunak azért kellett mennie, mert hírszerzési titkokat fecsegett ki. A Román Hírszerző Szolgálat volt igazgatója, Radu Timofte szerint a lehallgatáshoz szükséges berendezésekkel az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság és több titkosszolgálat, a Védelmi Minisztérium hírszerző főigazgatósága, a Különleges Távközlési Szolgálat /STS/, a Belügyminisztérium belső védelmi és hírszerző főigazgatósága is rendelkezik. /Bogdán Tibor: Törvénytelen telefonlehallgatások. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Hírszerző tábornokok „összeesküvése” állhat annak hátterében, hogy Traian Basescu államfő menesztette tisztségéből, és tartalékállományba helyezte Ionel Marin altábornagyot, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóhelyettesét. Névtelenül nyilatkozó titkosszolgálati illetékesek szerint Marin menesztésének egyik oka az lehet, hogy belekeveredett az elmúlt hónapok során a SRI-jegyzetek néven elhíresült botrányba, amelynek főszereplője Florian Coldea, a SRI igazgatójának első helyettese. A Coldea által bizonyos alkotmánybírák zsarolhatóságáról írt jegyzeteket valaki eljuttatta Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnöknek. Geoana áprilisban sérelmezte, hogy Traian Basescu államfő kompromittáló adatokat kért a hírszerző szolgálat igazgatójától és helyettesétől, ez pedig károsan befolyásolta az Alkotmánybíróság döntését az államelnök felfüggesztése kapcsán. Sem a hírszerzés belső ellenőrzése, sem a parlament SRI-bizottságának vizsgálata nyomán nem nyert bizonyítást, hogy valaki szándékosan juttatta el a jegyzeteket a szociáldemokrata politikushoz. A névtelenül nyilatkozó források szerint a jegyzetek kiszivárogtatását SRI-tábornokok tervezték el, hogy kompromittálják az „újonc” Coldeát és George Maior SRI-igazgatót, és hogy továbbra is kezükben tartsák a hírszerzés irányítását. Ionel Marint Radu Timofte egykori SRI-igazgató nevezte ki helyettesévé 2001-ben. Timoftét éppen egy évvel ezelőtt váltotta tisztségében George Maior, a hírszerzés jelenlegi vezetője. Az SRI spekulációnak minősítette azt a feltételezést, hogy Ionel Marin menesztésének köze lenne a SRI-jegyzetek botrányához. /Fall Sándor: Hatalmi harc a SRI-ben? = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Vizsgálatot indított a korrupcióellenes ügyészség a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ három hajdani igazgatója ellen. Ion (Gioni) Popescut, Ionel Marint és Dumitru Zamfirt azzal gyanúsítják, letagadták lakástulajdonosi mivoltukat, hogy a RHSZ lakásalapjából állami lakáshoz juthassanak. A három tiszt Radu Timofte igazgatása idején igazgatóhelyettesi pozíciót töltött be. A korrupcióellenes ügyészség rajtuk kívül az SRI logisztikai igazgatóhelyettese, Marian Panaitescu, és az intézmény menedzsmentosztályának a jelenlegi igazgatója, Virgil Turcu esetében is várhatóan kivizsgálást indít, írta a bukaresti Evenimentul Zilei. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

Elégedetlenséget váltott ki a Szociáldemokrata Pártban (PSD), hogy Gabriel Oprea belügyminiszter Mircea Geoana PSD-elnök megkérdezése nélkül nevezett ki több államtitkárt és osztályvezetőt. Főleg a Vulpea (róka) néven is ismert Virgil Ardelean kinevezése a belügyi hírszerző szolgálat, a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére keltett méltatlankodást. Virgil Ardelean egykori kolozsvári rendőrtiszt 1998 júliusától 2007 májusáig már ellátta ezt a tisztséget. Az egykori 0215-es, hírhedt belügyminisztériumi egység vezetője több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt korábban. A terrorizmussal vádolt szíriai–román kettős állampolgárságú üzletember, Omar Hayssam eltűnése után kirobbant botrány miatt Ardelean két és fél évvel ezelőtt, 2006 júliusában lemondott posztjáról, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, Radu Timoftéval és a Külügyi Hírszerző szolgálat (SIE) vezetőjével, Gheorghe Fulgával együtt. A másik két hírszerzési vezetőtől eltérően azonban Calin Popescu-Tariceanu akkori kormányfő nem fogadta el a „Róka” lemondását. Tariceanu majdnem egy évvel később, 2007 májusában fogadta el Ardelean lemondását, amikor a belügyi tárca élén már a liberális Cristian David állt. David azt a Petre Albut nevezte ki Ardelean helyére, akit a Szervezett Bűnözés Ellenes Osztály éléről menesztettek korábban, miután botrány tört ki negyven kilogramm heroinnak az intézmény raktáraiból való eltűnése miatt. Virgil Ardelean a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére történt 1998-as kinevezése előtt is fontos tisztségeket töltött be: a bukaresti rendőrség parancsnoka volt, azt megelőzően pedig a kolozsvári rendőrség parancsnokhelyettese. Több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt; ezek közül talán legismertebb az a politikai rendőrségi ügy, amelyet 2003-ban leplezett le a sajtó. A Ziua központi napilap akkor bizonyítékként mutatta be azt a dokumentumot, melyben a belügyi hírszerzés kérte az akkori Korrupcióellenes Ügyészségtől: engedélyezze a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak lehallgatását. Az átiratot Ardelean írta alá; a 2003 októberében keltezett dokumentumban a „Róka” azzal indokolta a kérést, hogy ezáltal kellene bizonyítaniuk, milyen úton szivárognak ki a romániai sajtóba az Országos Rendőr-főkapitányság által vizsgált ügyek részletei. A Korrupcióellenes Ügyészség sietett leszögezni: a lehallgatás nem történt meg, mert a kérést nem hagyta jóvá. /Salamon Márton László: A „Róka” visszatér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Semmilyen hibát nem követett el tavalyi tevékenységében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) az államfő és a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) tájékoztatásában – mondta Traian Basescu államfő március 27-én, az SRI 2008. évi jelentésének bemutatása után Az államfő méltatta a SRI megreformálását, amely 2005-ben kezdődött Radu Timofte vezetésével, és tavaly ért véget, George Maiorral az élen. „Románia olyan hírszerzéssel rendelkezik, amely minden küldetését végre tudja hajtani, nemcsak az országban, hanem az európai uniós és NATO-s partnerség követelményeinek is megfelelve” – fejtette ki Basescu. /Basescu megdicsérte a SRI-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./