Nyirő József újratemetésének megakadályozásáról beszélt a romániai holokauszt évfordulóján a román külügyminiszter
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író szülőföldjén való újratemetésének megakadályozását hozta példaként Titus Corlatean román külügyminiszter szerdán arra, hogy a román kormány eltökélt az antiszemita eszmék elutasításában.
A román diplomácia vezetője a romániai holokauszt kezdetének 73. évfordulója alkalmából a bukaresti parlament épületében rendezett emlékülésen beszélt a Nyirő-ügyről.
"Románia nem fogja megengedni, hogy olyan eszméket, politikai nézeteket és jelképeket hozzanak be területére egy szomszédos országból, amelyek szerintünk a múlthoz tartoznak. A román állam nem fogadja el mindazt, amit egy szélsőjobboldali, fasiszta, antiszemita és románellenes író romániai újratemetése jelképezne" - idézte a román diplomácia vezetőjét a Mediafax hírügynökség.
Nyirő József szülőföldjén való újratemetését a román hatóságok 2012-ben megakadályozták, mivel szerintük az író antiszemita, fasiszta eszméket képviselőt. Az újratemetés előkészítésében - kegyeleti okokra, Nyirő József végakaratára és írói érdemeire hivatkozva - az Országgyűlés Hivatala szervezői szerepet vállalt.
"Romániát aggasztja, hogy az európai társadalom egy részében és közvetlen szomszédságában is újra megjelent az idegengyűlölet, rasszizmus és antiszemitizmus" - jelentette ki Corlatean a romániai holokauszt évfordulóján. A rendezvényen a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) küldöttsége is részt vett. A 31 tagot és 10 megfigyelő országot tömörítő szervezetnek jövőre ismét Magyarország látja el a soros elnökségét.
Romániában azért jelölték ki október 9-ét a holokauszt emléknapjává, mert 1941-ben ezen a napon kezdődött a bukovinai zsidók deportálása. A román állam csak a kétezres évek elején ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidó megöléséért az 1941-44-es időszakban. A bukaresti vezetők korábban tagadták a romániai holokausztot, és kizárólag Magyarország felelősségét hangoztatták az észak-erdélyi területekről deportált zsidók vonatkozásában.
A szerdai, bukaresti megemlékezés délután a Holokauszt Emlékműnél rendezett koszorúzással kezdődött, ahol Dean Thompson, az Egyesült Államok bukaresti külképviselőetének megbízott vezetője rámutatott: a második világháború előtt még több mint 700 ezer zsidó élt Romániában, mára pedig kevesebb mint négyezren maradtak. Úgy vélte, el kell mondani az iskolákban a gyerekeknek a nyers igazságot az Antonescu-rezsim több mint negyedmillió áldozatot követelő népirtásáról, hogy az soha többé ne ismétlődhessen meg.(MTI), Bukarest

Né te, ki beszél…
Titus Corlățean újra megszólalt. Ebben a kérdésben már másodszor. Kijelentette, amit egyszer már kijelentett, hogy Románia tesz az antiszemitizmus ellen, lásd nem engedte meg Nyírő József újratemetését.
„Románia nem fogja megengedni, hogy területére egy szomszédos országból olyan eszméket, politikai nézeteket és jelképeket hozzanak be, amelyek szerintünk a múlthoz tartoznak. A román állam nem fogadja el mindazt, amit egy szélsőjobboldali, fasiszta, antiszemita és románellenes író romániai újratemetése jelképezne.” Nos, azon túl, hogy számomra kimondottan tetszik, hogy Nyírő Józsefet általában azok nevezik antiszemitának, akik valószínűleg sem itt, sem Magyarországon nem olvastak soha semmit Nyírő Józseftől (az élete utolsó hónapjaiban történtekről nincsenek ismereteim), mindezt Titus Corlățean a romániai – és nem a magyarországi – holokauszt 73. évfordulóján mondta, a román parlamentben tartott ünnepi megemlékezésen. És tudni kell, hogy október 9-ét azért jelölték ki a holokauszt román emléknapjává, mert 1941-ben – jól olvassák, kedves olvasóim, 1941-ben, és nem 1944-ben – e napon kezdődött a bukovinai zsidók deportálása.
Nos, erről kellett volna beszélnie Titus Corlățeannak a román parlamentben. Erről, és nem másról. El kellett volna mondania, miért került sor a romániai zsidók 1941-es deportálására, ami még a gyengébbek számára is három évet jelent a magyarországi deportálások megkezdéséig, és nem német utasításra, hanem csak úgy szépen, ahogy a csillag megy az égen… önerőből. Önerőből, és még csak nem is német kezdeményezésre. Nem voltak megszálló német csapatok, nem kötelezte senki Romániát sem a bukaresti, sem a jászvárosi, sem az ogyesszai atrocitásokra. És ha már Magyarországot hozta fel példaként Titus Corlățean, az igazság kedvéért el kellett volna mondania, hogy 1944-ig kiirtották az európai zsidóság nagy részét. Esetleg már azzal is kellett volna kezdenie, hogy a két világháború közt egész Európában dúlt az antiszemitizmus, a kor irányadó eszmei áramlata volt, mint például ma a liberalizmus. És ha mindezt elmondta, persze azzal kellett volna folytatnia, hogy hol van ma a romániai zsidóság, mi történt velük a kommunizmus évtizedeiben, s persze ezek után folytathatta volna a bocsánatkéréssel, amiért mindezt elkövették. Ne értsenek félre, nem önmagunkat, nem a magyarságot mentem, ha ezt írom – egy ember halálát is megbocsáthatatlan bűnnek tekintem –, de egyébként is divat Magyarországot hibáztatni még a holokauszt kapcsán is, pedig azt meghagyhatnók a németeknek. És mindenki nézzen szembe a saját felelősségével, ismerje el, s ha kell, kérjen önmaga számára feloldozást.
De Titus Corlățean nem elégedett meg a fenti kijelentéssel, később így folytatta: „Romániát aggasztja, hogy az európai társadalom egy részében és közvetlen szomszédságában is újra megjelent az idegengyűlölet, rasszizmus és antiszemitizmus.” Hát nem szép? Micsoda logika, nem? És akkor ez mi? „Essünk nekik, essünk neki az anyjuknak!” „Győztök, vagy meghaltok!” Nos, az erdélyi magyarság nevében Titus Corlățeannak szeretném üzenni, hogy seperjen csak a saját háza előtt, és kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól a román labdarúgó-válogatott újdonsült himnusza okán, mert ez is rasszizmus, nem kell a szomszédba menni.
S még valami. Dean Thompson, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti külképviselőetének megbízott vezetője a szerdai, Holokauszt Emlékműnél rendezett koszorúzáson rámutatott, s talán mindez Titus Corlățeannak is szólt: „A második világháború előtt még több mint 700 ezer zsidó élt Romániában, mára pedig kevesebb mint négyezren maradtak. Úgy vélem, el kell mondani az iskolákban a gyerekeknek a nyers igazságot az Antonescu-rezsim több mint negyedmillió áldozatot követelő népirtásáról, hogy az soha többé ne ismétlődhessen meg.”
Lőrincz György
Székelyhon.ro

Iohannis Párizsban, Ponta Amerikában tárgyal
Kétnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett tegnap Klaus Iohannis államfő, ahol vendéglátójával, Francois Hollande francia államfővel nemcsak a kétoldalú politikai-gazdasági kapcsolatokról tanácskozik, hanem az ukrán válság politikai megoldási lehetőségeiről is.
Ezzel egy időben Victor Ponta kormányfő tegnap az Egyesült Államokba utazott. Egyhetes ottléte alatt amerikai vállalatok képviselőivel és politikai vezetőkkel találkozik Washingtonban és New Yorkban. „A kitűnő politikai és katonai viszonyok mellett jobb gazdasági kapcsolatokra is szükség van” – mondta Ponta a minisztereknek a tegnapi kormányülésen, ismét felkérve a minisztereket, hogy távolítsák el a bürokratikus és közigazgatási sorompókat a beruházók elől.
A kormányfő utazása miatt az e heti kormányülést tegnap tartották.
A múlt héten, a kormányülés előtt Ponta miniszterelnök Dean Thompsonnal, az AEÁ bukaresti külképviseletének megbízott vezetőjével tartott megbeszélést a Victoria-palotában. A találkozó után Ponta felkérte a minisztereket, újítsanak az AEÁ-kal való gazdasági viszonyon, rámutatva: el kell távolítani mindenféle akadályt a nagy amerikai beruházók elől.
nyugatijelen.com / Transindex / Mediafax
Erdély.ma

Az amerikai ügyvivő a többnemzetiségű Romániáról
A többnemzetiségű Románia értékeire hívta fel a figyelmet Dean Thompson, az Egyesült Államok bukaresti ügyvivője azon a fogadáson, amelyet a nagykövetség az ország nemzeti ünnepe alkalmából rendezett Bukarestben.
A rendezvényen jelen volt Klaus Johannis államfő is, aki leszögezte: Románia továbbra is megbízható partnere lesz az Egyesült Államoknak a nemzetközi katonai missziókban. A csütörtök esti eseményen Johannis egyúttal köszönetet mondott, amiért Washington továbbra is elkötelezett Románia biztonságának szavatolása mellett.
„Az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai partnerség a NATO és az EU-tagság mellett alapvető eleme kül- és biztonságpolitikánknak. (…) A Románia és az Egyesült Államok közötti partnerség stratégiai fontosságú térségünk biztonsága szempontjából, különösen a keleti szomszédságunkban tapasztalható aggasztó történések miatt” – hangoztatta Johannis.
Az államfő emellett kiemelte a kétoldalú együttműködés további mélyítésének fontosságát.
Johannis egyébként arról is beszélt, hogy a törvények uralma, a jogállamiság, az alapvető szabadságjogok szavatolása és a polgárok érdekeinek korrekt képviselete a politikusok által az erős demokratikus nemzetek tartóoszlopa. Emlékeztetett: a nemrég elfogadott védelmi stratégia is leszögezi, hogy Románia biztonsága szempontjából alapvető érdek az alkotmányos demokrácia és a jogállam védelme, illetve megszilárdítása.
Dean Thompson, az Egyesült Államok bukaresti ügyvivője a rendezvényen megerősítette: országa elkötelezett a Romániával fennálló jó kapcsolat mellett. Romániát olyan partnerként jellemezte, amely közvetlenül és keményen száll szembe a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel.
„A civil társadalom részéről a sokszínűség elfogadására irányuló erőfeszítéseket tapasztalunk, amelyet tragikus módon tönkretettek a múltbeli rendszerek, de amelyet felvállalt egy olyan új generáció, amely a többnemzetiségű Románia eszméjét akarja ünnepelni, amelyben a különböző népeket közös örökség köti össze. Ez egy olyan elv, amely ma, amikor Románia a jövő század demográfiai tényeivel szembesül, fontosabb, mint bármikor” – hangoztatta az ügyvivő.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)